udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 33 találat lapozás: 1-30 | 31-33
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. január 18.

Mózsi Ferenc Chicagóban megjelenő Szivárvány című irodalmi, művészeti szemléjének tavaly júniusi /31./ száma hat hónapos utazás után jött meg. A folyóirattal együtt érkezett meg a folyóirat 10. évfordulója megünneplésére szóló meghívás. A 31. számban szereplő képzőművészeti válogatás teljes egészében az erdélyi magyarokra alapoz. Ennek magyarázata, hogy a Kulturális Alapítvány Erdélyért szervezésében Philadelphiában, Pittsburgban és Washingtonban 18 erdélyi magyar művész alkotásaiból rendeztek kiállítást. A folyóiratban több erdélyi képzőművész /köztük Plugor Sándor, Kusztos Endre, Gáll András, Páll Lajos és Bardócz András/ munkái láthatók. Gazdag ennek a Szivárvány-számnak az irodalmi összeállítása is, emellett Ágoston Vilmos Markó Béla Talanítás című kötetét elemezte, Szathmáry Lajos Kettős siratója pedig Bözödi Györgytől és a szintén Erdélyből származó Teleki Bélától vett búcsút. /N. M.K. [Nagy Miklós Kund]: Az Óperencián túlról. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./

1991. május 31.

A Securitate, a régi-új román titkosszolgálat változatlanul merényleteket követ el emigránsok ellen, nyilatkozott Dorin Tudoran emigráns író a Washington Times máj. 31-i számában, őt is megfenyegették, Ion Culianu chicagói egyetemi tanárt a múlt héten ismeretlenek agyonlőtték, miután fenyegető telefonokat kapott. - Mihai Pacepa elmondta a lapnak, hogy a legtöbb újonnan kinevezett román nagykövet a titkosszolgálat embere. /MTI/

1991. november 7.

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke az amerikai Columbia Egyetem meghívásának tett eleget, előadást tartott a romániai magyarság helyzetéről. Okt. 9-én érkezett New Yorkba, a Magyar Házban tartott előadást, majd New Brunswickben levő Rutgers Egyetem Hungarológiai Intézetében. Washingtonban több képviselővel tárgyalt, Chet Atkins képviselővel, aki az előző év januárjában járt Bukarestben, Tom Lantos képviselővel, továbbá vezető amerikai diplomatákkal, Richard Shifter államtitkár-helyettessel, dr. Robert Hutchings-szal, a Nemzetvédelmi Tanács kelet-európai igazgatójával. Hutchings kifejtette, hogy egyetért az emberjogi, kisebbségi törekvésekkel, de a területi autonómia tervét nem tudja támogatni. Domokos Géza Chicagóban is tartott előadást. Okt. 22-én a Columbia Egyetem tanáraival és diákjaival találkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

1993. január 18.

Másfél éve ismeretlen tettesek agyonlőtték a chicagói egyetemen tanító Ioan Culianu román teológust. Legtöbben úgy vélik, hogy Bukarest hallgatta el, mert hevesen bírálta az Iliescu-kormányt és a Securitate továbbélését. Egy másik román emigráns, Andrei Condrescu szintén a Securitatera gyanakszik. A washingtoni román nagykövetség szóvivője cáfolta ezt a feltételezést, mondván, hogy a román sajtó is bírálja a kormányt. /The New York Times, jan. 17. ismertette: Tovább gyilkol a Securitate. = Új Magyarország, jan. 18./ Ion Culianu meggyilkolásáról: The Washington Times, 1991. máj. 31. - ismertette: MTI/

1993. január 19.

Először adott interjút román lapnak Mihai Pacepa, volt román kémfőnök, a Securitate hajdani vezérezredese, aki 1978-ban az Egyesült Államokba távozott és politikai menedékjogot kapott. Nyugaton napvilágra hozta a kémhálózat névsorát, 1987-ben megjelent Vörös horizontok című könyvében leleplezte Ceausescu rendszerét, a diktatúra működését. Most az Evenimentul Zilei kezdte közölni nyilatkozatát. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ rákos daganatként behálózza az országot, a lehallgatás, a levelek felbontása folytatódik, az új kormányban legkevesebb nyolc olyan tag van, akik hajdan a Securitateval együttműködtek. Pacepa szerint az új román titkosszolgálat a régi Securitate több ezer tisztjét alkalmazza. Őket terheli Ion Culianu történész meggyilkolása Chicagóban, 1991-ben. Egy hónappal korábban Dumitru Mazilut támadta meg genfi otthonában két románul beszélő álarcos férfi, elvéve tőle Ellopott forradalom című, Iliescu elnök és Moszva kapcsolatait tárgyaló könyve kéziratát. Romániában ismét titkos listákat állítanak össze azokról a személyekről, akiket egyszer majd le kell tartóztatni. /Evenimentul Zilei (Bukarest), jan. 19: I. rész, ismerteti: Magyar Nemzet, Pesti Hírlap, jan. 21./

1998. április 8.

Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint Victor Ciorbea miniszterelnök lemondásának kikényszerítése a romániai demokratizálódási folyamatra mért súlyos csapás, amely mind a parasztpártban, mind a kormánykoalícióban a román államnacionalizmus újabb előretörésének nyit teret. Tőkés László szerint a koalíción belül gyakorolt politikai erőszak sikere tovább gyengíti az RMDSZ esélyét arra, hogy az erdélyi magyarság számára létfontosságú 22-es /helyi közigazgatási/ és 36-os /oktatási/ sürgősségi kormányrendeleteket törvényerőre emeltesse, másfelől gyengíti a magyar történelmi egyházak esélyét arra nézve, hogy a kommunizmus idején jogtalanul elkobzott ingó és ingatlan javait visszaszerezze. A püspök véleményéről a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatási szolgálatának közleménye adott hírt, amelyben Tőkés László amerikai körútjának részleteiről számolt be. Tőkés László március végén indult három hetes észak-amerikai szolgálati körútra. Utazása első hetében kaliforniai magyar gyülekezetek vendége volt, majd Chicago környékén tartott istentiszteleteket, előadásokat. Körútjának további állomásai: Cleveland, Detroit, Toronto (Kanadában), New York és Washington. Az amerikai fővárosban találkozni fog a kormányzat képviselőivel. Egyházi és politikai természetű találkozóin, előadásai és megbeszélései során, a médiák nyilvánossága előtt "tájékoztatást nyújt a romániai, illetve az egyházi és kisebbségi helyzetről, erkölcsi, politikai és anyagi támogatást keres a romániai magyarság és egyházaink számára, nem utolsó sorban pedig Románia demokratikus átalakulása és NATO-csatlakozása, valamint a hosszan tartó kormányválság és a jelenlegi politikai átalakulások kérdésében fejti ki álláspontját". A közlemény szerint Tőkés László "elnöki minőségében az amerikai református egyházközségek körében a Magyar Reformátusok Világszövetségének ügyét képviseli, a Magyarok Világszövetsége tiszteletbeli elnökeként pedig egy világraszóló egységes magyar nemzetpolitika kialakításán fáradozik". /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./

1998. július 14.

Júl. 14-én Washingtonba indult Emil Constantinescu elnök, akinek személyében először tesz hivatalos látogatást az Egyesült Államokban az 1989. decemberi fordulat után román államfő, bár Ion Iliescu volt elnök kétszer is járt a Fehér Házban. Az elnököt az utazásra elkíséri Andrei Plesu külügyminiszter, Victor Babiuc védelmi miniszter, aki előzőleg keresztülvitte, hogy a kormány jóváhagyja az amerikai Bell Textron céggel kidolgozott 1,5 milliárd dolláros üzletet, a román hadsereg Brassón gyártandó 96 amerikai Dracula helikopterre vonatkozó rendelését és Daniel Daianu pénzügyminiszter, aki viszont ellenzi az elgondolást. Az elnök kíséretben van továbbá Traian Basescu közlekedési miniszter, Sorin Dimitriu privatizálási miniszter, Horia Ene, a tudományos kutatás minisztere, Zoe Petre asszony, az államfő politikai főtanácsadója és több más elnöki tanácsos, a parlament több tagja, köztük az RMDSZ részéről Eckstein Kovács Péter kolozsvári szenátor, számos fontos gazdasági vezető, szakember. A program kiemelkedő pontjai a kongresszus tagjai előtt mondandó beszéd és a Fehér Házban júl. 16-án Clinton elnökkel sorra kerülő találkozó mellett a Pentagonban teendő júl. 17-i látogatás, valamint a Világbank elnökével való találkozó és több amerikai nagyvállalatnál teendő vizit. Washington után San Franciscóba és Chicagóba is ellátogat a román államfő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

2001. január 17.

Mózsi Ferenc huszonhárom éve Chicagóban élő költőt látta vendégül jan. 15-én Kolozsváron a Korunk szerkesztősége. Chicagóban 40-50 ezer magyar él, önazonosságtudatukat tizenöt magyar klub, katolikus templom, táncházmozgalom, több évtizede működő cserkészcsapat próbálja éltetni. Az amerikai magyarok, immár huszonhét esztendeje, az Ohio állambeli Reménység-tó partján tartják nyári találkozójukat. Az utóbbi időben azonban lemorzsolódás, érdektelenség jelei mutatkoznak. Mózsi Ferenc 1980-tól tavalyig adta ki a hosszú ideig Chicagóban és Budapesten szerkesztett Szivárvány folyóiratot, melynek 54 száma jelent meg. Az irodalmi folyóirat kétszer is elnyerte az amerikai művészeti akadémia támogatását. Azonban a munkatársak megritkultak, végül a veszteségessé váló folyóirat megszűnt. A találkozó végén Mózsi Ferenc három versét olvasta fel. /Ördög I. Béla: Szivárvány Chicagótól Kolozsvárig. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2001. május 11.

Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspök a Partiumi Énekkar tagjaival együtt hosszú észak-amerikai körúton vettek részt. A körútról Tőkés László adott tájékoztatást. Ökumenikus útról volt szó. Az "ökuménia üzenetét, az egyetemes keresztyén nemzeti összefogás üzenetét Erdély szellemében, másfelől pedig a magyar felsőoktatás ügyének a képviseletét" vállalták Partiumi Énekkarral együtt. Tizenöt fellépésük volt, magyar helyszíneken, református és katolikus templomokban, amerikai termekben és művelődési házakban. A Berkesi Sándor debreceni Liszt-díjas karnagy által vezényelt énekkar mellett felléptek szólóművészek és az egyetem tánckara is. Tolnay István előadó-tanácsos minden előadás alkalmával magáról az egyetemről tartott beszámolót. New York, Washington, New Brunswick Detroit, Chicago, Cleveland, Buffalo, majd Kanadában Torontóban, valamint Niagara Falls voltak a fellépések színhelyei. A Hámos László vezette Magyar Emberjogi Alapítvány és az Amerikai Magyar Koalíció tagjai segítettek abban, hogy találkozzanak a kormányzat képviselőivel, látogatást tettek a Fehér Ház különböző hivatalaiban, a Kongresszusban és a Külügyminisztériumban is. Két központi kérdést, az egyházi és közösségi ingatlanok, illetve a magyar nyelvű felsőoktatás ügyét helyezték előtérbe. /Ökumenikus amerikai körút erdélyi szellemben. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 11./

2001. június 15.

A Salamon Ernő Irodalmi Kör jún. 11-i ülésének vendége Tatár Etelka volt Chicagóból, aki az 1956-os emigáció magyar költészetéről tartott előadást. Tatár Etelka két éve él Amerikában, azelőtt magyar irodalom szakos tanár volt Aradon. A Chicagóban élő Mózsi Ferenc verseskötetét küldte ajándékba az irodalmi körnek, Makkai Ádám professzor pedig dedikált kéziratpéldányokat fénymásolatban. Az irodalmi kör e gesztust antológiájával honorálta. /Irodalmi Kör az 56-os emigráció költészetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2001. július 14.

A Magyar Csodaszarvas Egyesület meghívására a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) három tagja - Kereskényi Gábor, Polner Zoltán, Uglár Zsolt - látogatott el Budapestre. A találkozón a magyar politikai pártok képviselői tartottak a határon túl élő kisebbségek sorsát is érintő előadásokat, de a négynapos összejövetelen az Illyés Közalapítvány vezetősége, történészek és a chicagói magyarok közösségének tagjai is felszólaltak. Az előadások középpontjában a státustörvény kérdése szerepelt. Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke megindokolta a szervezetük által elosztott támogatási pénzek igazságosságát, és nemzetstratégiai előadásokat is hallgathattak a megjelentek. Raffay Ernő történész a trianoni döntésről és annak következményeiről tartott eszmefuttatást, a történelmi előadások között az 1956-os forradalom elemzése is szerepelt. Ughy Attila, a Fiatal Demokraták (FIDESZ-MPP) és Balczó András, a Magyar Igazság és Élet (MIÉP) pártjának politikusai a magyar státustörvényt mutatták be nagy vonalakban. A találkozón az eddiginél jobb kapcsolatot tudtak kiépíteni más határon túli ifjúsági szervezetekkel. A budapesti találkozón a Délvidéki Magyarok Közössége, a Kanizsai Ifjúsági Kerekasztal, a pozsonyi Corvin Mátyás Társaság, a zentai Anonymus Ifjúsági Egyesület és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Szövetsége ifjúsági tagozata is jelen volt. /Státustörvény, pályázati pénzek, nemzetstratégia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./

2002. július 28.

Négy papot szentelt fel Tempfli József megyéspüspök, aki elmondta, még 13 lelkész kellene, mert az egyházmegye hetvenegy plébániájából jelenleg ötvennyolcban van lelkipásztor. A püspök elengedi papjait külföldre, ezzel is a világegyházat erősítve. Vas László Chicagóban látja el az ottani Szent István plébánia híveinek lelkigondozását, ennek fejében László ott készülődhet a doktorátusra. Popa Pétert is azért mehetett Svájcba, hogy Genf és Lausanne magyar katolikus közösségét ellássa. Közben ő is doktorandus. Simon Ferenc Bécsben, az egyetemi lelkészséget elvállalva képezi tovább magát. A püspök emlékeztetett arra, hogy Nagyváradnak komoly egyházi felsőoktatási intézményei is voltak. Ezeket majd újra életre kell kelteni. A főiskolai oktatás indítása viszont nem lehetséges magasan képzett oktatók nélkül. /Tüzes Bálint: A reménység küszöbén. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 28./

1998. október folyamán

A hetvenéves Nagy Pál irodalom- és művelődéstörténész, közíró, tanár és szerkesztő örök városa Marosvásárhely, ezt mutatja legújabb kis könyve is: Bolyaiak tere /Impress, Marosvásárhely, 1998/. Czegő Zoltán mutatta be a könyvet szeretettel, elismeréssel. Szó esik Nagy Pál munkájában a 110 éves EMKE alakulásáról. Czegő itt megjegyezte: Budapesten az EMKE épülete ma Chicago söröző. A könyvben a szerző a Székely Színházra és rendezőjére, Tompa Miklósra emlékezett, továbbá a Kemény Zsigmond Társaságra. /Czegő Zoltán: Marosvásárhely szellemi udvarmestere. = Nyugati Magyarság (Montréal), okt./

2003. november 12.

Csíkszereda városi tanácsa határozatot fogadott el, mely szerint megkereséssel fordul a román kormányhoz, a belügyminiszterhez, a prefektusi hivatalhoz, segítséget kérve a városban a nyugalom és a rend helyreállításához. Gyarmath János puhatolózó kérdései a hallgatás falába ütköztek, senki nem merte néven nevezni sem írásban, sem szóban a várost félelemben tartók kilétét. A tanácsi határozat kiváltója lényegében egy, a Hargita Népében megjelent cikk, amelyekre aztán jött is a kioktató válasz a Jurnalul de Transilvania helyi, kétnyelvű kiadásának hasábjairól. Ez a lap dühödten és durván kirohant a város vezetői ellen a határozat miatt, inkvizíciót emlegetett. Ráduly Róbert Kálmán csíkszeredai képviselő a Romániai Magyar Szónak kifejtette, hogy a lakosságot nyugtalansággal tölti el az, ami zajlik. Mindenki tudta a városban, hogy embereket vertek meg, székházakat, gépkocsikat gyújtottak fel - ismeretlen tettesek. Valakik megfélemlítik a lakosságot, mert sokan fordultak hozzá is, de már névvel nem vállalták fel előadott történetüket. A történtek oka az érdekek összeszövődése, a korrupció. A privatizációs folyamatok nyomán meggazdagodott vállalkozói réteg a jelek szerint Csíkszeredában is együtt "dolgozik" a belügyi szervekkel, a hírszerző szolgálattal, a köztisztviselőkkel, akik bizonyos juttatások, jutalékok fejében behunyják szemüket. A tanács egyes tagjai sem ma született bárányok. A rendőrök éppen az ő mandátumuk idején építették ki villanegyedüket építkezési meg minden egyéb engedély nélkül. Szondy Zoltán tanácsost és újságírót fényes nappal három ismeretlen megverte saját lépcsőháza előtt. Előzőleg Szondy elég "finom" fogalmazású cikket tett közzé, személyében lényegében nem támadott senkit. A Jurnal de Transilvania azoknak a bizonyos üzleti köröknek a szócsöve, amelyek most éppen ellentétbe kerültek az önkormányzattal. Az a vállakozó, aki ezt a lapot finanszírozza, magyar. Etnikai konfliktusról tehát szó sem lehet, hatalmi egymásnak feszülésről viszont mindenképpen. /Gyarmath János: Megoldatlan rejtvény. Chicago lenne Csíkszereda? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12./

2003. december 29.

A Chicago Sun-Times dec. 26-i száma Adrian Nastase kormányfőtől közölt vezércikket, amelynek témája a Ceausescu-rezsim megbuktatása óta eltelt 14 év mérlege. Az írás címe: Románia az Egyesült Államok hűséges partnere az új Európában. Románia büszkén harcol Irakban a szabadság és demokrácia győzelméért, a globális terrorizmus ellen és a nukleáris leszerelés mellett, olvasható az összegzésben. A jövő évben Románia NATO-taggá válik, ami új helyzetet teremt, keletebbre nyomva ki a szövetség határát. A Bush-kormány értésére adta a román kormánynak, hogy új területeket keres a jelenleg Németországban állomásozó amerikai csapatok számára. A román tengerpart ideális erre a célra. Románia a híd szerepét kívánja betölteni a Balkán és Közép-Kelet Európa között. Románia gazdasági téren fejlődéssel és a hazai korrupció legyőzésével a nemzetközi közvélemény jogos aggodalmát fogja eloszlatni. /Nastase: Románia Amerika hűséges barátja. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2004. június 5.

Jún. 9-én lesz az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre szervezésében Kolozsváron Az Odüsszeusz-házaspár című irodalmi gálaest, amelynek vendégei Makkai Ádám, Ignácz Rózsa fia, költő és antropozófus, világhírű nyelvész, a Chicagói Univerzitás emeritus professzora, a legnagyobb angol nyelvű magyar költészeti antológia, A csodaszarvas nyomában létrehozója, és neje, Arany Ágnes, író, műfordító, képzőművész, nyelvész, az orosz és a kínai-mandarin nyelv mestere, a Waldorf-pedagógia szakértője, A csodaszarvas nyomában című mega-antológia szerkesztője, az Atlantis–Centaur Inc. Kiadó igazgatója, a Hong Kong-i Egyetem tanára. /Az Odüsszeusz-házaspár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

2004. június 11.

Jún. 9-én Kolozsváron irodalmi gálaest vendége volt az "Odüsszeusz-házaspár", a Makkai Ádám–Arany Ágnes író-költő-műfordító házaspár. Első ízben jártak Erdélyben, miután már bejárták szinte az egész világot. A két világutazó 1985-ben Szingapúrban ismerkedett meg. Makkai Ádám kisgyermekként megtanult németül és magyarul, majd rokonaitól elsajátította az angolt és franciát, az iskolában a latint, olaszt, oroszt. Amerikába kikerülve érdekelni kezdték az idiómák, össze is gyűjtött belőlük egy szótárra valót, amelyet mai napig alap tankönyvként használnak. Arany Ágnes Budapest után élt a Szovjetunióban, Nyugat-Németországban, Szingapúrban, Chicagóban, Hong Kongban, mindenhol különböző nyelveket tanított. Mindenütt az emberek közötti alapvető hasonlóságokat kutatta, megállapítva, hogy az igazi vallásos érzés szinte minden kultúrában ugyanolyan. A házaspár nevéhez kapcsolódik a magyar költészet angol nyelvű antológiájának összeállítása két kötetben, amely több mint negyven év munkája. /Sándor Boglárka Ágnes: Erdélyben járt az Odüsszeusz-házaspár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 11./

2005. szeptember 21.

Szeptember 21-én van a magyar dráma ünnepe. 1883-ban ezen a napon mutatták be Madách Imre Az ember tragédiája című drámáját. A magyar dráma jelenlegi helyzetéről nyilatkozott Visky András dramaturg, drámaíró. Elmondta, hogy ezekben a hónapokban több drámáját is bemutatják. Január 15-én lesz a Tanítványok amerikai bemutatója, ezt követi a Júlia Chicagóban. Szeptember 23-án Mihai Maniutiu rendezésében bemutatják Júlia című drámáját Kolozsváron, a Román Színház stúdiótermében. Október 31-én lesz a Tanítványok kolozsvári bemutatója, és valamikor e hónap végén játssza a Szökés című darabját a marosvásárhelyi Tompa Miklós Társulat. A színházak könnyebb szívvel mutatnak be klasszikusokat, vagy a média által már fölfuttatott kortárs nyugati szerzőket, mint kortárs magyar drámát. A magyar kulturális minisztérium most már évről évre meghirdeti a Katona József-pályázatot. /Köllő Katalin: A színház egyszerre tud beszélni az ittlétről és a feltámadásról. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2005. október 22.

Dr. Ludányi András egyetemi tanár az ITT-OTT Magyar Baráti Közösség 2005. évi reménység-tavi találkozóról készített összegzésében kiemelten foglalkozott az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc idei, valamint a jövő évben esedékes, 50. évfordulóra tervezett megemlékezésekkel. Úgy tűnik, hogy 1956. októberi élménye a szétszórtsági – Ludányi András kifejezése – magyarok körében elevenebb, mint a Kárpát-medencében. A Lake Hope-i találkozó szellemiségét meghatározó személyiségek jelentős részének konkrét élménye 1956, majd az ezt követő menekülés, a hontalanság, a hazából való kirekesztettség okozta trauma Jelenleg azok ,,emlékeznek” nagy csinnadrattával az ,,eseményekre”, akik a barikád másik oldalán álltak. Ludányi András kifejtette: ,A magyarság történetében Trianon a mélypont – 1956 a magyar szabadság csillagzata, amelyet nem távolról kell szemlélnünk, hanem az ötvenhatos eszméket magukhoz ölelő magyar szervezetekben, a cserkészmozgalomban kell tovább éltetni”. 1956 volt a központi témája a Magyar Baráti Közösség Lake Hope-i közgyűlésének is. Lauer Edit, az Amerikai Magyar Koalíció Igazgatótanácsának nyugalomba vonult elnöke személyes élményeiről beszélt, arról, hogy akkor a Parlament előtt 14 évesként volt jelen, édesanyja a körtéri patikában a sebesülteket látta el, a család bekapcsolódott a Molotov-koktél készítésbe is. Az amerikai magyarok ’56-os megemlékezéseiben templomi istentiszteletekre kerül sor, 1956-os filmeket vetítenek, ’56-os témájú vándorkiállítást is útnak indítanak. Lauer Edit lánya, Andrea ’56-os számítógépes szerepjátékot szerkesztett, amelyet folyamatosan bővít. A tervezett Oral History project kezdete máris megtalálható a www.freedomfighter56.com címen. Tervezik továbbá egy, az ötvenhatos élő emlékezetre alapozott kötet kiadását is. Dr. Somogyi Balázs, az MBK gondnoka egy New York székhelyű Ötvenhatos Nagybizottság létrehozásának tervéről szólott. Mózsi Ferenc (Chicago) költő, könyvkiadó és könyvforgalmazó a könyvkiadásról szólott, ezek között a Corvin-közi csatákat említette, Kormos kövek címen’56-os verset publikálnak. 1956 méltó megünneplése akkor válna teljessé, ha a magyar nemzet otthoni és elszakított részei, olyan intézményrendszert működtethetnének, és olyan vezetőszemélyiségeket emelnének az ország és a nemzet élére, akik ’56 igazi eszmeiségét képviselik, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: 1956 – és a szétszórt magyarok (Észak-amerikai portyán). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./

2006. május 9.

A Rákosi-érában és az 1956-os forradalomban való részvétel miatt másodszor is börtönbüntetésre ítélt jogászdoktornak, a fel­sőcsernátoni dr. Rákossy Árpádnak szobrot állító igyekezet többször is elakadt, most újra van remény. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke, dr. Bodóczky László, a sepsiszentgyörgyi származású Péter Zoltán kecskeméti vállalkozó közvetítésével lebonyolított megkeresés nyomán újabb adatokat közölt dr. Rákossy Árpád 1951. és 1958. évi elítélésével kapcsolatosan. Ugyanő közölte dr. Zinner Tibor Megfogyva és megtörve című, 2006-ban megjelent könyvének dr. Rákossy Árpádra vonatkozó oldalait. Kezdeményezés történt az ítélet semmissé nyilvánítása érdekében. Az eljárás a Legfelsőbb Bíróságon folyamatban van. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság emléktábla állítását tervezi dr. Rákossy Árpád és több bíró kollégája emlékére, akik részben társai voltak az első, 1951-es ügyben, valamint az 1956-os forradalomban vezető szerepet vállaló bírók emlékére. A Chicagóban élő, felsőcsernátoni származású Demeter (Dezső) Edit dollár adományt juttatott el a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület folyószámlájára a szoborállítás tervének kivitelezésére. Az összeg a chicagói Szabad Magyar Református Egyháztól származik. Dr. Rákossy Árpád életútját és bírói ténykedését, példaértékű emberségét szülőföldjén nem ismerik. Ez nem csoda, hisz az ifjú Rákossy Árpád 1919-ben menekült Debrecenbe, majd Budapestre, ahol a megszálló román csapatok ,,utolérték” és letartóztatták, szabadulása után Budapesten telepedett le. Nélkülözések között a szegedi egyetemen két jogi diplomát szerzett.   Dr. Rákossy Árpád 1940-ben, a második bécsi döntés után a sepsiszentgyörgyi megyei bíróságra kapott kinevezést. A román átállás után Kézdivá­sárhelyre költözött, itt a szovjet hadsereg parancsnokától főszolgabírói megbízatást kapott, ezt a tisztet három hónapig látta el, majd a lakosság újabb három hónapra megválasztotta.  1945 nyarán visszaköltözött Sepsiszentgyörgyre. 1948-ban a román hatóságok sok társával együtt kiutasították szülőföldjéről (illetve az országból) azzal az ürüggyel, hogy az 1940-es bécsi döntés után magyar ejtőernyős tisztségviselőként érkezett Háromszékre, holott ő a szülőföldjére tért vissza. Rövidesen a kecskeméti bíróság élére került, és itt 1951-ben először azért ítélték el, mert a bírói tanács elnökeként kezdeményezte egy tanyasi gazda és szomszédja felmentését a háborús bűn elkövetésének vádja alól, bizonyítottnak látván azt, hogy a Kovács Balázs nevű vádlott önvédelemből szúrta le a tanyáján őt bántalmazó és megalázó részeg orosz katonát, aki feleségére és lányára szemet vetve őt akarta kivégezni.  Dr. Rákossy Árpádot és több társát az ÁVO letartóztatta. Kovács Balázst kivégezték, társát, aki segített neki a tetemet eltüntetni, tizenöt évi börtönbüntetésre ítélték. Rákossy és társainak koncepciós elítélése egyben a magyar jogászok általános megfélemlítésének, az állásukból való eltávolításának a pere is volt. (Több mint ezer jogászt ítéltek el vagy kényszerítettek arra, hogy állását elhagyja.) Dr. Rákossy Árpád 1956 februárjában szabadult. 1956-os forradalomban való részvétele miatt újabb pert akasztottak a nyakába. Cser­nátonnak, ahová hamvait végakarata szerint hazahozták, emlékeznie kell, munkásságát és emberi tartását Sepsiszentgyörgynek és Kézdivásár­helynek, Székelyföld egészének méltányolnia kell, írta Sylvester Lajos. Az Ikafalváról Budapestre áttelepedett Fetés András sokat tett     Dr. Rákossy Árpád emlékének megőrzéséért.   /Sylvester Lajos: Rákossy Árpád jogászdoktor szobortalapzatára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 9./

2006. június 23.

Másfél évtizednek is el kellett telnie az 1989-es romániai fordulat után, hogy a megfélemlített közemberek elő merjék venni azokat a családi dokumentumokat, ereklyéket, amelyek magyarságra, kommunistaellenességre vonatkoznak. Sylvester Lajos személyes tapasztalataiból merítve mondta, hogy az 1944-es Úz-völgyi szovjet betöréssel és ennek megtorpantásával kapcsolatos új adatok az 1996-os könyve és dokumentumfilmje, valamint az évenként ismétlődő Úz-völgyi táborozások, augusztus 26-i megemlékezések hatására évtized múltán is felbukkannak. A múlt év nyarán Chicagóban a kovásznai/brassói származású Zágoni Rezső szolgáltatott az úzi eseményeket illetően perdöntő adatokat, és ma már a még élő emlékezők közül azok is elzarándokolnak az Úz-völgyébe, akik múltjuk eme szeletét annak idején nem tartották biztonságosnak a közvélemény elé tárni. József Álmos sepsiszentgyörgyi tanár, aki több sikeres könyve-kiadványa után a magyar országzászlók után kutat, még most is találkozik bizalmatlankodókkal.  /(sylvester): Múltunk téglái. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 23./

2006. július 1.

Kovásznán a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület (KCSSKE) Fábián Ernő Népfőiskolája és Ignácz Rózsa Irodalmi Klubja megtartotta évadzáró rendezvényét, amelyen az 1956-os forradalomról értekezett Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely), Tatár Etelka (Chicago) és Gazda József, a KCSSKE elnöke. Gazda József a világtörténelmi jelentőségű tizenkét napról beszélt. Tatár Etelka, aki Aradról disszidált Chicagóba, arról tartott előadást, hogy miként tükröződik 1956 a nyugati magyarság irodalmában. Tófalvi Zoltán újságíró rengeteg dokumentum, levéltári kutatás alapján, tényszerűen ismertette az erdélyi ’56-ot és a megtorlásokat. Az előadó arra is rávilágított, hogy az erdélyi 1956 jó alkalom volt az akkori hatalomnak a magyar értékek megsemmisítésére, és sok tekintetben az erdélyi megtorlás túlhaladta a magyarországit. /(bodor): Évadzárás Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

2006. július 29.

Vetró B. András szobrász kézdivásárhelyi műtermében dr. Rákossy Árpád, egyszer koncepciós perben, másodszor 1956-os ,,politikai bűnbeesés” miatt elítélt kétszeres jogászdoktor portrészobra készül.  A szobrászművész több alkotása áll már köztereken.  Többszöri felhívás ellenére egyetlen jogász, bíró, ügyvéd sem ajánlott fel egy árva garast sem a Rákossy-szoborra. 1956 felől nézvést a magyarság majdnem mártírsorsú férfiembere, aki az igazság és a magyarság szolgálatáért feláldozta életét, akinek a hátába a márianosztrai börtönben krisztusi keresztet hasítottak.  Vannak viszont – nem jogászok -, akik úgy vélik: ,,miért magyarkodott annyit!?” Többek között egy Chicagóban élő felsőcsernátoni, egy kézdivásárhelyi nyugdíjas tanító adományozott a szoborra. – Rákossy Árpád az 1956-os forradalomban való részvételéért elítélt jogászok legjelesebbike. 1941-1947 között Sepsiszentgyörgyön és Kézdivásárhelyen is ,,szolgált”. /(S. L.): Vetró. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 29./

2006. szeptember 18.

Gálfalvi György, a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője közölte, a fejük fölött döntöttek, nem közölték velük, hogy fedél nélkül maradnak. A döntést csak a fellebbezési határidő letelte után közölték a Látó szerkesztőségével. A körülmények az 1999-ben történtekkel azonosak. Ekkor a Látó és a Vatra szépirodalmi folyóiratokkal együtt a Magyar Újságírók Romániai Egyesületét, a Romániai Magyar Szó fiókszerkesztőségét és más országos román nyelvű lapok és hírügynökségek tudósítóit törvényszéki döntés alapján kiköltöztették a Városháza utcai székházból. A korántsem megnyugtató helyzet ellenére a Látó Irodalmi Színpada évadot kezdett a hét végén. Marosvásárhely és a folyóirat vendége volt a zalaegerszegi Pannon Tükör szerkesztősége. A zalai szerkesztők elmondták, a folyóirat a világban és a Kárpát-medencében élő és alkotó magyar írók fóruma, szerző- és szerkesztőgárdájához tartozik a Párizsban élő Nagy Pál, a kárpátaljai Balla D. Károly, a kolozsvári Lászlóffy Aladár, a muravidéki Bence Lajos, az írországi Newcastle-ban alkotó Kabdebó Tamás és a chicagói Makkai Ádám, munkatársa volt a nemrég elhunyt Major-Zala Lajos Svájcban élt költő is. /Lokodi Imre: Batyut köthet a Látó. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2007. március 31.

Március 15-én Kolozsváron az Állami Magyar Színházban Gálfalvi György, a marosvásárhelyi Látó főszerkesztője a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét vette át Sólyom László köztársasági elnöktől. Az író, szerkesztő, irodalomkritikus rövidesen 65 éves lesz, a vele készült interjúban elmondta, az elismerést a magyar nyelv megőrzéséért kifejtett több évtizedes munkásságáért, irodalmi és szerkesztői tevékenységemért kapta. A nyugdíjba készülő Gálfalvi György, a Látó folyóirat szerkesztése mellett a Látó Irodalmi Színpad szervezését is végezte. Emlékeztetett, hogy a hetvenes-nyolcvanas években az Igaz Szónak még táncháza is volt. Ezenkívül léteztek a folyóirat irodalmi műhelyei. Gálfalvi 1989 után úgy érezte, ha nem utazhat mindenki a világ négy sarkába szétszóródott magyar írók után, akkor ide kell hozni őket, az irodalmi színpadra. Az egész magyar nyelvterületről hívtak meg vendégeket, jöttek Chicagótól Hollandiáig vagy Berlinig, Münchenig vagy Lendváig, Újvidékig. Gálfalvi a szervezést is az önkifejezés egy formájának tekintette. A szerkesztési, szervezési munka közben íróként nem tudott megvalósulni. Világossá vált előtte, hogy változtatnia kell eddigi életformáján. Ezt jelenti majd a nyugdíjas állapot. /Nagy Miklós Kund: „… Hogy azzá váljunk, akik lehetnénk”. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

2007. április 4.

A szerzők jelenlétében ismertették az április 5-én bemutatásra kerülő két kortárs operát április 3-án Kolozsváron, a Magyar Opera előcsarnokában. A Római láz, illetve a Szirén, „két magyar egyfelvonásos a múlt századból” . Fekete Gyula elmondta: első operája, a Római láz 15 éve íródott angol nyelven, chicagói tanulóéveinek vizsgadarabjaként, Edith Wharton novellája nyomán. 1996-ban a Budapesti Kamara Opera vitte színre magyar nyelven, ezt követően angolul is játszották Chicagóban, két alkalommal pedig olasz nyelven, Olaszországban. A Római láz kétszemélyes kamara-opera. Selmeczi György 17. évadját kezdi az Operában karmesterként, rendezőként, szerzőként viszont most mutatkozik be először. A Szirén első operája, amely Szőcs Géza egy kevésbé ismert novellájából született – a librettót is ő írta. A darab a 80–90-es évek fordulóján, franciául, luxemburgi megrendelésre íródott, 1997-ben a luxemburgi Conservatoire adta elő franciául. A darabot két éve Budapesten a Művészetek Palotájában mutatták be nagy sikerrel. A két operát ezúttal a fiatal rendező, Szabó Emese viszi színre. /F. I. : Országos bemutatók a Kolozsvári Magyar Operában. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2007. június 16.

Visky András Júlia című darabja is szerepel idén a New York-i Nemzetközi Fringe Fesztivál (The New York International Fringe Festival – FringeNYC) hivatalos programjában, jelezte a szerző, aki a napokban tért haza a Pécsi Országos Színházi Találkozóról (POSZT). A találkozó keretében a kolozsvári Állami Magyar Színház június 10-én és 11-én Visky András Hosszú péntek című előadásával vendégszerepelt, Tompa Gábor rendezésében, amelyet mind a közönség, mind a szakma nagy elismeréssel fogadott. A rockfordi New American Theatre-ben, a SummerNite produkciójaként Christopher Markle rendezésében 2006-ban bemutatott Júliát átvette a chicagói Theatre Y, amely a saját produkciójaként fogja műsoron tartani az előadást, ők pályázták meg a fesztiválon való részvételt, amely pozitív elbírálásban részesült. Ez alkalommal a darab könyv alakban is megjelenik angol nyelven, a rendező, Christopher Markle elő-, illetve Ruxandra Cesereanu utószavával, aki történetileg elhelyezi a művet, illetve jegyzetekkel látja el. Augusztus 15-én lesz Visky András Tanítványok c. darabjának chicagói bemutatója, ahol jelen lesz a szerző is. A Szegedi Nemzeti Színházban a következő évadban bemutatják Visky András Alkoholisták című drámáját, Horváth Péter rendezésében. A New York-i Nemzetközi Fringe Fesztivál Észak-Amerika legnagyobb összművészeti fesztiválja, több mint 200 társulat, illetve színház részvételével a világ minden tájáról. A FringeNYC történetében egyébként először szerepel magyar darab a programban. /Köllő Katalin: Visky Júliája a FringeNYC-n. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2007. augusztus 1.

A Legfelsőbb Ügyészség bejelentette, hogy ,,... előrehaladott állapotba került a Plesita-dosszié”. A Ceausescu rendszer kémszolgálatának volt vezetőjét, Nicolae Plesita tartalékos tábornokot azzal vádolják, hogy Nicolae Ceausescu utasítására hét merénylet elkövetésével bízta meg Carlost, a nemzetközi körözés alatt álló hírhedett terroristát, a Sakált. A vaskos Plesita-dossziét és a tábornok viselt dolgait már 1990 óta vizsgálja a katonai ügyészség, személyesen Dan Voinea tábornok, katonai ügyész, Paul Goma volt disszidens panasza és a DIE volt osztályvezetője, Sergiu Nica ezredes jelentése alapján. Az eddigi vizsgálatokat a tábornok volt s jelenleg Iliescu legbelsőbb köréhez tartozó bajtársai állandóan ,,jegelték”, így Plesita tábornok megjelent a különféle tévéadásokban, s kérlelhetetlenül ostorozta a ma is ellenségének tekintett volt disszidenseket. A múltkor azt mesélte, hogyan ragadta meg állánál fogva és verte agyba-főbe Paul Gomát, ,,a nép ellenségét”. Abból sem csinált titkot, hogy Doina Corneát például idegbetegnek tarja, Monica Lovinescuról elmesélte, hogy emberei agyba-főbe verték. A nyugalmazott egykori főkém azt is kifejtette, hogy ma sem cselekedne másként. Úgy tűnik, ma is kapcsolatban áll volt beosztottjaival, hiszen nemrég Culianu professzorról, Mircea Eliade közeli munkatársáról szólva, magabiztosan jelentette ki, ügynökei likvidáltak ugyan néhány disszidenst, de a professzor nem volt közöttük. Culianut Chicagóban lőtték főbe az egyetem nyilvános illemhelyén 1991-ben. /Bogdán László: A sakál, a kondukátor és a szekuritáté. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 1./

2007. november 10.

Hatvanéves korában elhunyt Mózsi Ferenc János költő, irodalomszervező /Budapest, 1947. jan. 4. – Budapest, 2007. nov. 6./, a Chicagóból másfél évvel ezelőtt hazatelepült alkotó. A költő 1970-ben Belgiumba távozott, s a leuveni egyetemen tanult. 1974-ben az Egyesült Államokba költözött, 1978 óta Chicagóban élt, ott indította el 1980-ban és szerkesztette a Magyar Szivárvány irodalmi folyóiratot. Nevéhez fűződik A képzelet kertjeiben (Los Angeles, 1974), a Földközelben (New York, 1977), az Idegkötélen (Chicago, 1980), az Imantra (magyar és angol nyelven, Chicago-Toronto, 1989, Budapest, 1994), A remény epileptikája (Chicago-Budapest, 1992), valamint a B-irodalmam (kétnyelvű, Chicago-Budapest, 1997) című kötet. /Elhunyt Mózsi Ferenc János költő. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

2008. november 15.

November 13-án nagy érdeklődés mellett nyílt meg a sepsiszentgyörgyi Gyárfás Jenő Képtárban Szipál Márton életmű-kiállítása. A világhírű fotóművész elmondta, sok kiállítása volt, de ilyen még nem. Volt New Yorktól kezdve, Chicagón keresztül San Franciscóig mindenütt, de még ilyen nagy tárlatot nem látott. Úgy érzi, Sepsiszentgyörgy az egyetlen hely, ahova odaköltözne. /Mózes László: Szentgyörgyre költözne (Vendégünk Szipál Márton). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 15./


lapozás: 1-30 | 31-33




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998