udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. augusztus 4.

Cigányi községben augusztus 1-jén a 35 hívet számláló református közösség templomépítéshez alapkövet szentelt. Seres Dénes szenátor megkeresésére a vallásügyi hivatal már átutalták a jóváhagyott 50 milliós támogatási összeg felét, amely az alap kiásásához elég lesz. A szentelési ünnepségen, Csűry István, a Harangszó /Nagyvárad/ főszerkesztője méltatta a közösség erőfeszítéseit, hitét. A szamosudvarhelyi, 18 lelket számláló szórványgyülekezet minden tagja minden alkalommal elmegy a templomba, mert szüksége van Isten igéjére. /G. A.: 35 "lelkes" közösségnek református templom épül Cigányiban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./

2001. február 2.

Már évekkel ezelőtt kifüggesztették a Szilágy megyei magyarlakta településeken a kétnyelvű helységnévtáblákat, így a megyei RMDSZ különösebb izgalmak nélkül várja a közigazgatási törvény további sorsát. A kétnyelvű helységnévtáblákra jogosult Szilágy megyei települések 95 százalékában már 1996-97-ben sikerült kitenni a kétnyelvű helységnévtáblákat, és ezek szinte kivétel nélkül helyükön is maradtak - nyilatkozta a Szabadságnak Seres Dénes Szilágy megyei szenátor. - Magyar nyelvű tábla áll Szilágycseh, Kraszna, Cigányi, Szilágyfőkeresztúr, Kémer, Ipp, Zovány, Lompért, Selymesilosva, Szilágyballa, Nagyfalu, Bagos, Perecsen, Varsolc, Kárásztelek, Sarmaság, Sztána, Sámson, Ketesd, Zsobok, Kispetri, Krasznahorvát, Bősháza, Völcsök, Désháza, Szilágymenyő, Szilágyszeg, Vérvölgy, Nagymon, Mocsolya, Diósad, Usaly, Erked, Görcsöny, Kisdoba, Nagydoba és Szentkirály határában. Az elfogadás előtt álló közigazgatási törvény segítségével újabb négy Szilágy megyei település határába kerül kétnyelvű tábla: Szilágysomlyóra, Magyarkecelre, Egrespatakra és Zilahra. Ez utóbbi kemény diónak tűnik, ugyanis kétféle népszámlálási adattal kell számolni: az egyik szerint Zilahnak mint közigazgatási központnak csak 19,6 százaléka magyar, a másik szerint - magának a városnak - 20,1 - mondta a szenátor. Szilágy megyében 12 RMDSZ-es polgármester már megvalósította a polgármesteri hivatalok kétnyelvű feliratát. - A legújabb: több falu határából már eltűnt a kétnyelvű tábla. /Szabó Csaba: Márciustól Zalau városát Zilahként is jegyzik. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 2./

2004. március 18.

Több mint nyolcszáz kötetnyi szépirodalmi könyv jutott el a magyar lakosságú Szilágyfőkeresztúrba, a többségében románok lakta Cigányiból. Községközpont lévén, Cigányi könyvtára a korábbi évtizedekben gyarapodott, köztük magyar nyelvű könyvekkel is, amelyeket érthetően a helybeliek nem kölcsönöztek ki. Szilágyfőkeresztúr tanácsosa, Tolnai Miklós lelkipásztor kezdeményezésére jutottak el a könyvek rendeltetési helyükre, ő vállalta a református gyülekezeti házban a könyvtárosi teendőket. /Könyvtár a rendeltetési helyén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

2004. október 9.

Cigányi községben, Zilah tőszomszédságában okt. 10-én szentelő ünnepséget tartanak az elmúlt években épített református templomban. Igét hirdet Tőkés László a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke. A cigányi református közösség szórvány gyülekezet, lélekszáma a száz alatt marad. /Templomszentelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

2005. május 13.

Szégyellik Cigányi magyar nevét a lakosok? A Zilah melletti Cigányi polgármesteri hivatalának homlokzatán kétnyelvű felirat áll, ám a település magyar nevét „Criseni község” formában tüntették fel. A Szilágy megyei Cigányi lakóinak 38 százaléka magyar nemzetiségű, a település ezzel a névvel szerepelt nemcsak az 1880–1910 közötti keltezésű nyilvántartásokban. A Criseni nevet 1966-ban vette fel a szilágysági község, azelőtt románul is Tigani-nak nevezték. A helyi tanács döntése volt, hogy ne írják ki ebben a formában a község valódi magyar nevét. /Dák Zoltán: Inkább románul írták ki. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

2008. június 17.

Brassó megyében három újabb magyar polgármesteri széket hozott a második forduló: Alsórákoson és Tatrangban az RMDSZ jelöltje győzedelmeskedett, s a szövetség által is támogatott, független jelölt vezeti Apácát az elkövetkező négy évben. A Szilágy megyei RMDSZ legnagyobb második fordulós nyereségeként értékelte a szilágycsehi polgármesteri tisztség megszerzését Seres Dénes megyei elnök, aki arról is tájékoztatott, hogy Cigányiban, Szilágyszegen, Váralmáson és Haraklánban is RMDSZ-elöljárót választottak. Temes megyében Zsombolyán, Igazfalván és Újváron szerezte meg az RMDSZ a polgármesteri széket. Esélyesként indultak az RMDSZ jelöltjei a második fordulóban az Arad megyei Iratoson és Zimándon, azonban mindkét településen végül román politikus győzött. Beszterce-Naszód megyében nem sikerült megőriznie az RMDSZ-nek az árpástói polgármesteri széket. Az 55 százalékban magyarok lakta községben nem az RMDSZ jelöltjére szavaztak. /Bálint B. Eszter: Újabb magyar elöljárók a szórványban. = Krónika (Kolozsvár), jún. 17./

2008. október 10.

A tervezettnél jóval később készülhet el a marosvásárhelyi Gecse utcai református gyülekezet közösségi háza. A gyülekezet 2004-ben látott hozzá, még mindig 90 ezer lej hiányzik a befejezéshez, ez az összeg nem áll a mintegy négyezer tagot számláló, egyre fogyó gyülekezet rendelkezésére. A gyülekezet még nem döntött, hogy kiről nevezi el az ingatlant. A belvárosi utca, egykor Gecse Dániel nevét viselte, a gyülekezet máig ragaszkodik ahhoz, hogy nevében megőrizze az egykori híres orvos, Gecse Dániel /Cigányi, 1768 – Marosvásárhely, 1824/ emlékét, aki nagyobb adománnyal támogatta a református kollégiumot, emellett végrendeletében jelentős összeget hagyott egy „emberszereteti intézet” alapítására. Ugyanakkor két évtizeden át a Kistemplomban szolgált a tavaly elhunyt Csiha Kálmán püspök is, aki szintén megérdemelné, hogy emlékét megörökítsék. /Máthé Éva: Kigazdálkodott gyülekezeti ház. = Krónika (Kolozsvár), okt. 10./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998