udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1992. június 16.

Összesítették Háromszéken is a népszámlálás adatait. Az 1977-es népszámlálás óta Konstanca megye után itt nőtt a legnagyobb mértékben a népesség. A Har-Kov (Hargita-Kovászna) jelentéssel ellentétben /hogy elmagyarosítják a románokat/, a nemzetiségi megoszlás másként változott. A megyében élő románok lélekszáma 1977-ben 38 948 volt, a megye lakosságának 19,6 %-át tették ki, 1992-ben viszont 54 517-en voltak /részarányuk 23,4 %/. Ugyanezen idő alatt a magyar lakosság adatai: 1977-ben 156 120 fő /78,4 %/, 1992-ben 174 968 fő /75,2 %/. Felekezet szerint 50 531-en vallották magukat ortodoxnak, 84 432-en római katolikusnak, 79 631-en reformátusnak, 10 648-an unitáriusnak és 1122-en görög katolikusnak. /B. Kovács András: Népszámlálás Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

1996. október 31.

A SZIF, a Székely Ifjak Fóruma 1990. febr. 6-án alakult meg, akkor még az RMDSZ aktív támogatója volt. Később azonban Borbély Levente az önálló székely nemzet képviseletét hirdette meg Zengő Nyíl című, 1991-es felhívásában. Ebben már szembefordult az RMDSZ-szel, kirohant azok ellen, akiket anti-székelyeknek hívott, köztük volt Sylvester Lajos, Magyari Lajos költő és Fülöp Lajos székelykeresztúri múzeumigazgató. A SZIF tehát a káros megosztást szolgálja. Hermann Gusztáv Mihály székelyudvarhelyi történész már 1992-ben megfogalmazta véleményét, melyet a Tiszatáj (Szeged) 1992/6-os számában publikált. Megállapította, hogy a Borbély Levente, a SZIF ideológusa azt bizonygatja, hogy a székelység külön nemzet. Mindez politikai hazárdjáték. A kovásznai Fábián Ernő pedig megírta, hogy Dumitrascu konstancai szenátor, egykori kommunista párttörténész valóságos szózatot intézett a székelyekhez, hogy elégeljék meg a magyarok elnyomását és szabaduljanak meg a galád magyaroktól. /Fülöp D. Dénes: Önpusztító SZIF-ideológia. Nem magyar a székely? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 31./

1998. április 17.

Románián belül főleg Erdély és a Bánát vonzza a külföldi tőkét - jelentette a Rompres a román cégbíróságtól szerzett adatokra hivatkozva. A nyilvántartás szerint az 1989-es fordulat óta - Bukarestet nem számítva - a nyugat-romániai Temes megyében jegyeztették be a legtöbb külföldi céget, összesen 3471-et. Második helyen - 2447 külföldi érdekeltségű vállalattal - a délkelet-romániai Konstanca megye áll, míg Kolozs megye 2395, Bihar 1563, Brassó pedig 1267 külföldi befektetést vonzott. /MTI/

1998. május 6.

Máj. 6-án Béres András oktatásügyi államtitkár Konstancán a török nyelvű oktatás kérdéseit tekintette át a romániai török és tatár kisebbség képviselőivel, valamint a Konstanca megyei tanfelügyelőség és a medgidiai török Atatürk Líceum vezetőivel. . /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 6., 1258. sz./

1999. augusztus 16.

A klinikai vizsgálatok szerint több mint 1600 agyhártyagyulladásos megbetegedést tartanak nyilván Romániában. Hajdú Gábor egészségügyi miniszter elmondta: a csütörtöki kormányülésen 134,5 milliárd lejjel növelték az egészségügyi tárca költségvetési keretét, és ez lehetővé teszi a betegséggel szembeni hatékonyabb védekezést. Továbbra is a moldvai megyék lakossága a legveszélyeztetettebb. Iasi megyében 443, Botosani megyében 181, Suceava megyében 172, Neamt megyében 170, Constanta megyében 127, Bacau (Bákó) megyében pedig 98 agyhártyagyulladásos megbetegedést regisztráltak. - Maros megyében 43 beteget vizsgáltak ki, Máramaros megyében 27-et, Hargita megyében 26-ot, Brassóban 6-ot. Az észak-moldvai megyék kivételével, Románia többi részén az agyhártyagyulladásos megbetegedések száma nem haladja meg az utóbbi 9 esztendő átlagát - jelentette ki Molnár Géza. /Agyhártyagyulladás: Erdélyben nincs járvány Nem halasztják el az iskolakezdést. = Szabadság (Budapest), aug. 16./

2000. január 6.

A Bukaresti Református Egyház elnöksége javaslatot tett a Bukaresti Református Püspökség (Helynökség) létrehozására. A javasolt püspökség magába foglalná a Kárpátokon kívüli református szórványokat, a Duna-Fekete-tenger-Prut közötti 24 megyében, Bukarest központtal. Szórvány bizottság létezik, de ez nem elég, olvasható az érvelésben. A statisztikákban nincsenek feltüntetve a más nemzetiségű reformátusok. Braila megyében 203-an vallották magukat magyarnak, reformátusnak pedig 412-en, Botosani-ban 107 magyar él, de 370 református. A javaslatban szerepel az egyházi alapirodalom kétnyelvű tömegkiadása, a Káté és az énekek románra fordítása. Bukarest kórházaiba is kell a lelkigondozó, éppúgy, mint a zsilavai fegyházba, vagy az ország egyetlen női fegyházába, a Ploiesti melletti Targusorba. A Kárpáton túli megyéből 14-ben van több olyan helység, ahol 100 főt meghaladó református gyülekezet él. Ezeken a helyeken körlelkészséget lenne szükséges létrehozni. Konstanca megyében és az egész román tengerparton közel 800-an vallották magukat reformátusnak. Bukarestben a magyar református egyház két parókiája több ezer lélekkel számol. A javaslat amellett érvelt, hogy az egyháznak Bukarestben legyen képviselete, ez kapcsolatokat jelentene az állam központi szerveivel és a nagykövetségekkel. /Javaslattétel a Bukaresti Református Püspökség (Helynökség) létrehozására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./ A javaslatból sértődöttség is érződik, hogy a bukaresti egyházközségre eddig nem figyeltek kellőképpen.

2000. március 8.

Nagy Endre galaci református lelkész kezdeményezésére március 5-én mintegy 70 Konstanca megyei magyar választotta meg azt a kezdeményezőbizottságot, amelynek feladata az első közgyűlés megszervezése, valamint az RMDSZ megyei szervezetének hivatalos bejegyzése. A jelenlévők megválasztották azt az öttagú intézőbizottságot, amelynek feladata a március 26-i közgyűlés előkészítése. /RMDSZ Konstancán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

2000. március 29.

Márc. 26-án megalakult az RMDSZ Konstanca megyei szervezete, amely társult szervezete a Bukaresti Területi Szervezetnek. A konstancai Magyar Házban szervezett gyűlésen elnöknek választották Nagy János hajóstisztet, ügyvezető elnöknek Németh Ferenc magánvállalkozót, és megválasztották az öttagú vezetőséget. Jelen volt dr. Székely Levente, a galaci területi szervezet elnöke is. /Megalakult a konstancai RMDSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

2000. május 16.

Valentin Dragan konstancai fotoriportert kegyetlenül megverte néhány "milicista", mert fényképezni merte a megyei parancsnok előléptetése tiszteletére rendezett ünnepséget, olvasható a Romania Libera hasábjain. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

2000. július 19.

Júl. 19-én Markó Béla bemutatkozó látogatáson fogadta Íjgyártó Istvánt, Magyarország új bukaresti nagykövetét a bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalban. A találkozón a nagykövetség részéről részt vett Szabó Béla, a nagykövet első beosztottja és Polonyi Géza attasé. Az RMDSZ képviseletében jelen volt Borbély László területfejlesztési államtitkár, kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnök, Kelemen Hunor művelődési államtitkár és Verestóy Attila szenátor, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke. A megbeszélésen a jelenlévők a két ország közötti kapcsolatok bővítésének lehetőségeiről és ebben az RMDSZ szerepéről, illetve más időszerű politikai kérdésekről cseréltek véleményt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 19. 1766. sz./ Íjgyártó István, az új nagykövet 37 éves beregszászi születésű diplomata 13 éves korában települt Magyarországra családjával. Angolul és oroszul beszél, fél éve pedig elszántan tanulja a román nyelvet. A legfontosabbnak tartja a következőket: a magyar konzuli hálózat fejlesztése /csíkszeredai és a konstancai főkonzulátus/, a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elmélyítése, beleértve a kereskedelemben mutatkozó akadályok mihamarabbi lebontását, a határ menti és a regionális együttműködés fejlesztése, a határátkelők korszerűsítése, illetve új határátkelők megnyitása, egyes rendkívül fontos - például a katasztrófavédelmi, illetve a környezetvédelmi együttműködésre vonatkozó - szerződések megkötése, a magyar-román kulturális kapcsolatok előmozdítása. A nagykövet úgy véli, a bukaresti magyar nagykövetségen szakmailag kitűnően felkészült, tapasztalt gárda dolgozik. /Hatalmas kihívás a bukaresti nagyköveti poszt - véli Íjgyártó István, a Magyar Köztársaság új bukaresti nagykövete. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 19./

2001. január 18.

1990-hez képest 1998-ban 705 ezerrel kevesebb Románia lakossága. A nagy zuhanás 1991 és 1992 között következett be: 396 ezerrel csökkent a lakosságszám. Az előző évtizedek biztatóak voltak. 1965-ben lépte át Románia 19 milliós, 1969-ben a 20, 1974-ben a 21, 1979-ben a 22 milliós határt. Kilenc évnek kellett eltelnie, amíg - ekkor már drasztikus, a Szekuritáté által ellenőrzött formákban - sikerült elérni a 23 milliót. Akkoriban ezt is megünnepelték. Pedig ekkor már volt egy olyan megyéje Romániának - Arad -, ahol 1980 óta folyamatosan negatív volt a természetes szaporulat, és volt egy olyan másik megyéje, Teleorman, ahol 1985-ben -0,1 volt ugyanez a mutató. A folyamatos csökkenés azonban nyilvánvaló. 1992-ben már 19 megyében és Bukarestben is negatívvá vált a természetes szaporulat mutatója. Gagyi József írásában részletezte az ország népességi adatait. Azok a megyék, melyek esetében 1999-ig többen születtek, mint ahányan meghalt: Bákó, Beszterce-Naszód, Galac, Iasi, Máramaros, Neamt, Szucsáva, Vaslui és Erdély északkeleti része. Azok a megyék, melyek a kilencvenes években ingadoznak, hol negatív, hol pozitív a mutatójuk: Botosani, Konstanca, Gorj, Ialomita, Szeben, Vrancea. A harmadik csoport, amelynek a kilencvenes években stabilan csökkent a lakosságszáma, de a mutatójuk csak 1992-ben vagy közvetlenül azután lett negatív: Fehér, Arges, Brassó, Kovászna, Dimbovita, Hargita, Hunyad, Maros, Szatmár, Szilágy, Tulcea, Vilcea. A negyedik csoport: amelynek már 1990 és 1991-ben negatívba fordult a mutatója: Bihar, Braila, Buzau, Calarasi, Kolozsvár, Dolj, Mehedinti, Olt , Prahova, Temes megyék, Bukarest. Az ötödik csoport: a negatív listavezetők, amelyek 1990 óta, vagy még azelőtt elfoglalták ezt a helyet: Arad, Krassó-Szörény, Giurgiu, Teleorman. - A fentiek alapján megrajzolt ez a térkép nem a történelmi régiók határvonalait mutatja. Igaz, hogy Moldvában még mindig a legpozitívabb a mérleg. A megyék zöme, a harmadik-negyedik csoport, az ország közepe és nyugati része. Az ötödik csoport pedig a déli megyék. - Ebből a szempontból az ország más megosztást mutat, mint amilyent a politikai opciót kirajzoló választási térképekről leolvasható. Nagy meglepetés, hogy nem az erdélyi, hanem, igen egyértelműen, a déli és regáti megyék a listavezetők. Románia lakossága az országnak ezen a részén fogy a legnagyobb ütemben. /Gagyi József: Deficit- térkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

2001. május 21.

Kerekes Gábor ügyvezető alelnök, az RMDSZ önkormányzati főosztályának vezetője a kisebbségi nyelvek használatáról beszélt. A 20 %-os kisebbségi lakossági arányszám országos szinten 1342 helységet érint, közülük 1062 azok száma, ahol a magyar nyelv használata is megengedett. Továbbá 308 olyan közigazgatási egység van, amelyben a törvény feltételei mellett a magyar nyelv használható az intézmény keretén belül: tanácsüléseken, ügyvitelben, beadványozásban, hivatalos válaszadásban stb. Fehér megyében 37 helységről van szó, közülük 31-ben a magyar, 4-ben a roma, 2-ben a német nyelv is használható. Arad megyében a 30 helységből 26-ban a magyar, 1-ben a szerb és 4-ben a szlovák is beszélhető. Arges megyében 1 helységben a roma nyelvet is, Bákó megyében 6-ban a magyart, 3-ban a romát is használhatják. Bihar megyében 119-ből a magyar nyelv 95-ben, a roma 13-ban, a német 1-ben nyert polgárjogot, Beszterce-Naszód megyéről már említést tett a lap csütörtöki száma, Botosani-ban 2 helységben a roma, 1-ben az ukrán nyelv használható, Brassóban 28 helységből 24-ben magyarul, egyben roma nyelven, 4-ben németül lehet majd megnyilvánulni, Buzauban 2 helységben kapnak nyelvi jogokt a romák, Krassó-Szörényben 40 helységben roma (6), német (8), ukrán (4), szerb (10), horvát (7), cseh (5) nyelvek jutnak közéleti szerephez, Calarasi-ban 2 helységben a roma. Kolozs megyében 90 helységet érint nyelvileg a törvény, 85-ben a magyarság, 6-ban a roma lakosság javára is. Konstanca megye 12 helységéből 8 a török, 3 a tatár, 1 az orosz kisebbségi nyelveknek ad megnyilvánulási jogot, Kovászna megyében 106 helységben a magyar is polgárjogot nyer. Dambovitában 3 helységben a roma, 1-ben a bolgár nyelv is szerephez jut. Doljban 3 helységben, Giurgiuban 2 helységben, Gorjban 1 helységben a romák, míg Hargita megyében 231 település a magyar és 2 a roma kisebbségnek is kedvez. Hunyad megyében 5 magyar és 1 roma, Ialomitában 2 roma, Iasi-ban 2 roma, Máramarosban 19 magyar, 2 roma, 14 ukrán, Mehedinti-ben 1 magyar, 3 roma, 1 szerb, 2 cseh, Marosban 219 magyar, 28 roma, 5 német, Oltban 1 roma, Parahovában 1 roma, Szatmárban 107 magyar, 2 roma, 6 német, Szilágyban 54 magyar, 4 roma és 4 szlovák, Szeben 4 roma és 12 német, Suceava 3 roma, 23 ukrán, 4 orosz, 6 lengyel, Teleorman 1 roma, Temes 27 magyar, 2 roma, 1 német, 10 ukrán, 14 szerb, 4 szlovák, 2 bolgár, Tulcea 7 ukrán, 9 orosz, 1 görög, Valcea 2, Vrancea 1 roma nyelvet is jogerőre emelő helységgel találkozunk. Három nyelv nyer használati jogot 1 Arad megyei helységben (magyar és szlovák), 5 Bihar megyeiben (2 magyar és roma, 1 magyar és német, 2 magyar és szlovák), 1 Brassó megyeiben (magyar és roma), 1 Kolozs megyeiben (magyar és roma), 1 Hargita megyeiben (magyar és roma), 1 Máaramaros megyeiben (magyar és roma), 18 Maros megyeiben (17 magyar és roma, 1 magyar és német), 5 Szatmár megyeiben (1 magyar és roma, 4 magyar és német), 1 Szilágy megyeiben (magyar és roma), 1 Temes megyeiben (magyar és roma). /Cseke Gábor: A helyi közigazgatás törvénye. Szándékunkban áll a jogsértésekről szóló információkat összegyűjteni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2001. július 18.

Valahányszor fölmerül az erdélyi magyarság helyzete, a román politikusok kijelentik, hogy az erdélyi magyarság több joggal bír, mint Európa bármely kisebbsége, sőt mint a többségi nép. Lőrincz György néhány példát hozott arra, hogy mi a valóság. Az erdélyi magyarság tíz éve kéri a román államtól egy erdélyi magyar állami egyetem létrehozását. Romániában ma több mint 50 állami egyetem van, ezek között egy sincs magyar. A magyarságnak - számarányának megfelelően - 3-4 erdélyi magyar egyetem járna. Ugyanez a helyzet a külföldön tanuló ösztöndíjas román egyetemisták helyzetével is: 15 000 román egyetemista tanul román állami ösztöndíjjal a különböző európai s nem európai egyetemeken. Ha az egyenlőség működne, közülük 1500 magyar etnikumú diák lenne. "Kérem, mutassanak egyet"- írta Lőrincz. - Székelyföldön sem a tavalyelőtti üzemanyagjegyeket nem kapta meg a falusi lakosság a legtöbb helyen, sem az egy megművelt hektárra beígért 1 millió lejes támogatást. Hasonló a helyzet a mezőgazdasági gépvásárlásokhoz nyújtott kedvezményes kölcsönöknél is. Konstanca megye 1500 traktorvásárlásra kapott kölcsönt. És Hargita megye? Hargita és Kovászna megye úthálózatának helyzete szintén beszédes példa. /Lőrincz György: Egyenlőbbek az egyenlők között... = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 18./

2001. szeptember 27.

Szept. 25-én a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ estjén Haller István, a Pro Európa Liga emberjogi irodájának vezetője A romániai kisebbségek a tények tükrében című előadásában kitért arra, hogy az 1956-os népszámláláshoz képest a romániai nemzetiségek lélekszáma jelentősen csökkent. A háború előtt több mint 20 százalék, 1956-ban 15 százalék, míg 1991-ben már csak 10 százalékban élnek kisebbségek Románia területén. A legtöbb kisebbségi csoport Arad, Konstanca, Hunyad, Temes, Tulcea megyékben és Bukarestben él. A mintegy 2 millióra becsült roma nemzetiség megyénkénti megoszlása szerint Maros megye vezet. A kisebbségi helyzetet mutatja, hogy Maros megye líceumi tanulóinak 75 százaléka tanul román nyelvű tanintézményben, míg 25 százaléka részesül magyar nyelvű oktatásban. A megye közel fele-fele lakosságarányát figyelembe véve, következik, hogy a magyar anyanyelvű diákok ötven százaléka román nyelvű líceumba iratkozik be. A tankönyvhiány az anyanyelvi oktatás másik nagy problémája. Megoldást jelentene, hogy a szlovák, horvát vagy más nemzetiségű diákok számára az anyaországból szállítsanak tankönyvet, viszont nem számíthatnak elfogadottnak. A magyar "alternatív" tankönyvek ügyében a miniszterelnök kifejtette elutasító állásfoglalását. Az adminisztrációs törvény alkalmazása jóval az érvénybelépése után még ma is kérdéses, mert a törvény be nem tartása nem büntetendő. A diszkrimináció-ellenes kormányrendelet 2000. november 1-től életbe lépett, az erre hivatott bizottság működésére nincs előírás. Elgondolkodtató továbbá a kormányfő utasítása: a prefektusok ott, ahol indokolt, monitorizálják a megyei magyar nyelvű sajtót. Ez az intézkedés diszkriminatív, kisebbségellenes magatartásra vall. Haller kitért a romák hátrányos helyzetére is. A hadrévi tragédia idején a romák 14 házát felgyújtották, ebből mindössze nyolcat építtetett vissza az állam a konfliktus után eltelt idő alatt. /(lokodi): Kemény Zsigmond Társaság. A romániai kisebbségek a tények tükrében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./

2001. november 23.

Konkrét bizonyítékokat követel az RMDSZ azoknak a vádaknak az alátámasztására, amelyekkel a Román Hírszerző Szolgálatot /SRI/ felügyelő parlamenti bizottság vezetője a Székelyföldön élő magyarokat illette. Ioan Stan szerint súlyos veszélyekkel járhat a román állam nemzeti jellegére és egységére a székelyföldi magyarok szeparatista tevékenysége, az ide eljutó magyarországi segítség. A kormánypárti szenátor azt a jelentést ismertette, amelyben a bizottság az október 24. és november 10. között Konstanca, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Kolozs, Bihar, Arad és Temes megyében tett helyszíni ellenőrzések során szerzett tapasztalatait összegezte. Ebben külön fejezet foglalkozik "a magyarok által Székelyföldnek nevezett Hargita, Kovászna és részben Maros megye" autonomizálási folyamatával és az ebből fakadó veszélyekkel. Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselő szerint ez a jelentés is ékes bizonyítéka a mindenkori román politizálás kétszínűségének. Románia azt állítja, hogy modellértékű a kisebbségi kérdés rendezése, itthon pedig azt hangoztatja, hogy veszélyeztetve látja az ország integritását. Kiállnak a privatizáció felgyorsítása mellett, de felháborodnak azon, ha az új tulajdonos az erdélyi magyarok, vagy Isten őrizz a magyarországiak köréből kerül ki. Van regionális fejlesztési törvény is, de minden eszközzel megakadályozzák a Székelyföld fejlesztését. A képviselő visszautasította a székelyföldi románok "sanyargatásáról, elkergetéséről" szóló vádakat is. Nem szólnak az elmúlt évtizedekben folyó betelepítésekről, vagy arról, hogy a csendőrség, katonaság, titkosszolgálat, ügyészség, számvevőszék élén kik is vannak. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Kétszínű román politika Alaptalan vádakat tartalmaz az újabb Harkov jelentés. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 23./

2001. december 12.

Büntető eljárást indítanak Muresan Ioan volt mezőgazdasági miniszter ellen. Rodica Stanoiu igazságyügyi miniszter jóváhagyta Muresan Ioan volt mezőgazdasági miniszter elleni büntető eljárás elkezdésére vonatkozó kérelmet. Muresan 1999-ben részt vett egy ügylet lebonyolításában, amelynek során több ezer tonna olaj került az állam tulajdonából egy Konstanca megyei magáncéghez. /Büntető eljárás Ioan Muresan ellen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2003. január 11.

Az utóbbi időben keveset lehet hallani a különböző román titkosszolgálatokról. Megfigyelőcsoporttal rendelkezik a Belügyminisztérum (UM 0962), a katonaság (DIA - Directia de Informatii a Armatei) és természetesen az ilyen jellegű munkára szakosodott Román Hírszerző Szolgálat (SRI). A berevoiesti-i dokumentumkiásás, a Ziua című bukaresti napilap újságíróinak, illetve Sabin Gherman volt újságíró, az Erdély-Bánát Liga elnökének megfigyelése óta mintha kevésbé zaklatnák az értelmiségieket. Kiss Olivér saját tapasztalatát mondta el. Homoródfürdőre utazott. Szilveszter éjszakája előtt néhány órával csengett a mobil. Corpodean úr azt állítja, az amerikai nagykövetségtől telefonál, hogy Kiss Olivér pályázatot nyert, fél évet az Egyesült Államokban fogok tölteni. Ki dolgozik ilyenkor a külképviseleten, hitetlenkedett Kiss. Azután azt mondta a telefonáló: a Soros Alapítvány megbízásából hívott, a pénzt a nagykövetség adja. A Soros Alapítvány már nem létezik, válaszolta Kiss. Erre a telefonáló módosított: a Nyílt Társadalomért Alapítvány részéről hívott, de ez nem fontos. Még aznap alá kell írni a szerződést, és nyomatékosan kérdezte: hol tartózkodik. Amikor megtudta, hogy Kiss hol van, már nem volt annyira fontos. Újra telefonált, hogy január 3-án megkeres, sikerül halasztást kieszközölnie. Kiss azóta nem hallottam felőle. A szilveszteri bulin feltűnt egy fekete színű, rövid ujjú atlétatrikó, hátán Nagy-Magyarország térképpel. Utólag derül ki, hogy emiatt is keresték őt. Ugyanakkor feltűnt az állandóan a nyomunkban levő Konstanca megyei rendszámú kocsi. Január másodikán buszra szálltak. A CT jelzésű Dacia követte őket. A vonaton is jött velük ugyanaz az ember. A titkosszolgálatokhoz közel álló román újságíró kollégája barátian megsúgta: felhívta a megyei rendőr-főparancsnok, és afelől érdeklődött, hogy Kiss hol szilveszterezik. Hogy miért ő? Mert állítólag valaki azt mondta, hogy Kiss végezte a december 28-i röpcédula-osztogatást (független Erdélyt akarunk! stb.). Ez magyarázza a telefonhívást, még a szüleit is megkeresték.Kiderült, hogy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom kolozsvári tagszervezetének elnökéről, Böndi Szabolcsról van szó. Miatta indult el az egész, ő az, akivel egy fülkében utazott Kiss Székelyföld irányába. Böndit december 28-a óta követik. Jan. 5-én egy ügynök jegyzéket mutatott Kiss Olivérnek, amelyen nevek, címek, születési dátumok, személyi számok, barátok, illetve barátnők neve volt feltüntetve. Nem hivatalos kihallgatás, csak konzultáció. Egyértelművé válik, hogy provokációról van szó, semmi köze a mozgalomhoz. Jan. 6-án állandóan követték Kisst, aki egy amerikai diplomatával találkozott, és részletesen beszámolt a fiatal magyar értelmiségiek zaklatásáról. Másnaptól lenyugodott a helyzet. Böndi Szabolcs lemondott tisztségéről. Valaki viccből azt mondta a megyei rendőrfőparancsnoknak, hogy Kiss Olivér áll a szórólapozás mögött. Eddig nem sikerült rábizonyítani a vármegyésekre, hogy valóban ők állnak a szórólapozás mögött. Mi több, a titkosszolgálatokhoz közel álló személyek szerint az akciót a Nagy-Románia Párt szervezte épp az HVIM-stílusú magyar csoportosulások lejáratására, ezek vezetőinek megfélemlítésére. A forrás szerint Dan Brudascu nagy-romániás képviselő a szórólapok szétosztása előtt már tiltakozó közleményt juttatott el a sajtónak... Tiszta szerencse, hogy a HVIM-es fiatalok ártatlanoknak bizonyultak, hiszen ellenkező esetben akár 25 év börtönbüntetéssel is sújthatók. /Kiss Olivér: Kispályás titkosszolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./

2003. január 29.

A népszámlálás megerősítette, hogy Románia többnemzetiségű állam, melyben ugyan valóban nagy a többség számaránya (kb. 89%), de az országnak nincs egyetlenegy olyan adminisztratív egysége, települése sem, melyben kimondottan csak románok élnének. Az 1 434 377 lelket számláló magyarok közül például több mint 17 000 az ókirályságbeli megyékben él: Bukarestben majdnem 6000-en, 2800-zal kevesebben, mint 1992-ben, Bákó megyében 4500-an, Konstanca megyében majdnem ezren. A tíz évvel korábbi összeíráshoz képest jó harmadával nőtt a romák száma, igaz, közben felére apadt a németeké. A többség-kisebbség aránya 2002-ben is ugyanaz (89,5-10,5%), mint 1992-ben volt. 2002 tavaszán 21 698 181 embert vettek nyilvántartásba Romániában. A többségiek száma 19 409 400 volt. A magukat más nemzetiségűnek valló állampolgárok száma tehát majdnem két és félmillió (hivatalosnak mondható adatok szerint), ami azt jelenti, hogy az ország minden hetedik lakosa nem román. Románia nem nemzetállam. A nemzetállami mentalitás a felekezeti megoszlásban is tettenérhető. 1992-höz képest majdnem egymillióval csökkent a görögkeletiek száma, de az állampolitika rangjára emelt nemzetállamiság okán az ortodoxia továbbra is nemzetvallásnak tartja magát. 1992-höz viszonyítva leginkább a reformátusok, unitáriusok, római katolikusok száma csökkent 2002-re, mintegy 13 százalékkal. S meglepő módon kisebb az ateisták és vallás nélküliek száma is, miközben látványosan megugrott a neoprotestánosoké (baptistáké például) és a muzulmánoké. Így aztán 2002-ben immár majdnem hárommillió román állampolgár volt nem ortodox vallású. Ezt továbbra sem hajlandó tudomásul venni az ortodox egyház. /Ferencz L. Imre: Nemzetállam (?) és népességi adatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 29./

2004. június 17.

A Központi Választási Iroda jún. 15-én – tehát a választások után kilenc nappal – közzétette a helyhatósági választások első fordulójának végeredményét. A késést azzal magyarázták, hogy Iasi és Konstanca megye egy-egy helységében nyilvánvaló csalások miatt meg kellett ismételni a voksolást. A kormánypárt a megyékben elvesztette többségét, a liberális–demokrata szövetség immár reális alternatívát képez, hiszen a megyei tanácsokban több mandátumot szerzett. A kormánypártnak 543 van, a liberálisoknak és demokratáknak közösen 553, tehát tízzel több. /Kilin Sándor: Alkuk. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 17./

2004. augusztus 28.

Aug. 27-én megbeszélést tartott az RMDSZ Szórvány és Szociális Kérdésekért Felelős Főosztálya. Számba vették a Kárpátokon kívül élő közösségeket, szervezeteket. Jelen volt Hapenciuc Adriana Klára, Suceava megyei RMDSZ-elnök, Stanescu Szabó Anna, a Ramnicu-Valcea-i, Pálosi Ferenc, a Konstanca megyei, Benke Pável, a Bákó megyei RMDSZ elnöke, továbbá Garnai Ferenc, a Galac megyei RMDSZ alelnöke. A Communitas Alapítvány Magyar Ház programja keretében az említett területi szervezetek számára minimum 50 négyzetméteres Magyar Ház-központot biztosítanak, fejtette ki Takács Csaba. A négy regáti megyében mintegy 6 ezer magyar él, ehhez képest viszont a júniusi helyhatósági választásokon a szervezetek közel 17 500 szavazatot tudhattak magukénak. /Köllő Katalin: Regáti RMDSZ-szervezetek tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2004. december 14.

Traian Basescu 1951. nov. 4-én született a Konstanca megyei Basarabiban. A Norvég Akadémián is folytatott tanulmányokat. Hajóskapitány volt, 1987–89 között a Navrom tengerhajózási vállalat antwerpeni hivatalát vezette, 1989–90-ben a Közlekedési Minisztérium tengerhajózási felügyeletének volt az igazgatója. 1990–91-ben államtitkár-helyettes a Közlekedési Minisztériumban, 1991-1992-ben, majd 1996–2000 között ő volt a közlekedési miniszter. 2000-ben Bukarest főpolgármesterének választották. Basescu a Demokrata Párt (PD) tagja, 2001. máj. 19-ig alelnöke, attól kezdve a párt elnöke. 1992–2000 között parlamenti képviselőként dolgozott. Idén nyáron az ügyészség csaknem egy év vizsgálódás után vádat emelt ellene és további 79 személy ellen 16 hajó eladásának ügyében, hatalommal való visszaélés miatt. /Basescu elnök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2004. december 14.

Basescu Erdélyben és Bukarestben, Nastase pedig a moldvai, a munténiai (havasalföldi) és az olténiai megyék többségében diadalmaskodott. Basescu majdnem 30 százalékos előnnyel nyert Brassó, Szeben és Temes megyében és a Bukarestben. Több mint 22 százalékos előnyre tett szert Konstanca megyében, továbbá Fehér és Arad megyében, míg 15 százaléknyival előzte meg Nastasét Bihar, Krassó-Szörény, Kolozs, Prahova és Tulcea megyében. Adrian Nastase a legnagyobb fölényre Hargita megyében tett szert Basescuval szemben, ahol több mint 54 százalékos különbséggel verte meg ellenfelét. Hargita, Kovászna és Maros megyében a magyarok a vártnál kisebb számban járultak az urnákhoz. A CURS közvélemény-kutató intézet igazgatója szerint az urnákhoz járult romániai magyar szavazók 75,3 százaléka voksolt Nastaséra, 24,7 százaléka pedig Basescura. Háromszéken Nastase kapott kevéssel több voksot. Maros megyében Adrian Nastase a szavazatok 53,67 százalékát, Traian Basescu a szavazatok 46,33 százalékát kapta. Kolozs megyében Traian Basescu 16 %-kal előzte meg ellenfelét. Bihar megyében Traian Basescu 17 %-os előnyt szerzett Nastasehoz viszonyítva. Traian Basescu 65% feletti győzelmet aratott Temes megyében. Adrian Nastase elnökjelölt kapta Szilágy megyében a szavazatok többségét a második fordulóban. /Választási körkép. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14./

2005. július 4.

Az esőzések Románia déli megyéiben okozták a legnagyobb kárt. Arad, Krassó-Szörény, Arges, DamboviTa, Dolj, Giurgiu, Gorj, Olt, Teleorman, Konstanca és Valcea megyében mintegy kétezer gazdaságot, 250 házat, 42 kilométer megyei utat, 19 kilométer községi utat, valamint több hidat is tönkretett a kiadós esőzés. Olt megyében két áldozatot követelt az árvíz, egy ötvenéves nő megfulladt, míg egy kisgyereket eltűntnek nyilvánítottak. /Ismét árvíz pusztít Romániában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

2005. szeptember 23.

Legalább hat halottja van a szeptember 22-én Konstanca megyében lesújtó, helyenként másfél-két méteresre duzzadt áradatnak, és több eltűnt személyt keresnek. Több száz házat, kerteket, földeket öntött el a sáros lé. /Belföldi hírek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 23./

2005. november 5.

Az Európai Bizottság közölte, hogy utánajár azoknak a jelentéseknek, amelyek szerint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos börtönöket működtet Kelet- Európában, amit november 3-án Lengyelország, Románia, Lettország, Észtország, Grúzia és Örményország is tagadott. Romániában a védelmi tárca közlése szerint „Románia hadseregének nincs tudomása arról, hogy a Konstanca megyei Mihail Kogalniceanu légi bázison létezne vagy valaha is létezett volna” a nemzetközi sajtóban emlegetetthez hasonló fogva tartási központ. /Az Európai Bizottság utánajár az állítólagos CIA-börtönöknek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./

2005. december 10.

Az Egészségügyi Minisztérium alkalmazottainak a mulasztása következtében oltóanyag híján februártól szeptemberig szüneteltek a kanyaró elleni kötelező oltások Románia legnagyobb részében, ami több kisgyermek halálát okozta az elmúlt hetekben – tájékoztatott Molnár Géza, az Országos Járványtani Társaság elnöke. A héthónapos kiesés elegendő volt ahhoz, hogy nagyméretű járvány kezdődjön. Évente mintegy 230 ezer csecsemő jön világra, a számítások szerint közel 7 hónap alatt 100–120 ezer gyerek oltása maradt el. A járvány kitörése és a tíz haláleset cselekvésre késztette a minisztériumot. A legtöbb megbetegedést Hargita, Konstanca és Prahova megyében jegyezték. Beszterce-Naszód, Brassó, Kovászna, Szilágy és Szeben megyében egyetlen megbetegedést sem tapasztaltak. A hónap elején 10 erdélyi megye területén 596 megbetegedést észleltek. /F. I.: Büntethetnek a kanyaróoltás elmulasztása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2006. április 20.

Válságos helyzet alakult ki a dunai árvíz miatt Dolj megyében, ahol eddig már több mint hatezer embert kellett kitelepíteni, s félő, hogy a víz hatalmas területeket áraszthat el. Konstanca, Braila, Galac és Tulcea megyékben egész város- és falurészeket öntött el a gátakon átszivárgó víz. Erdélyben elsősorban Beszterce-Naszód megyét érintették a nagy esőzések. A jelenlegi árvízi helyzetről és áradásokkal szembeni közös fellépésről tárgyalt április 19-én Újvidéken a magyar, román és szerbia-montenegrói külügyminiszter. Somogyi Ferenc, Mihai-Razvan Ungureanu és Vuk Draskovics megállapodott arról, hogy a három ország az eddigieknél is szervezettebben és hatékonyabban fog együttműködni a természeti katasztrófák kezelésében. /Vészhelyzet Dolj megyében és a Duna alsó folyásánál. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./

2007. január 5.

Közismert: bár a megyék által befizetett összegek és a központi alapból visszaosztott pénzek egyáltalán nem arányosak a hozzájárulásokkal, a múlt év első 10 hónapjában a legkisebb összeget (144 millió RON) Kovászna megye kapta, a felső határ 641 RON (Konstanca megye). A „vesztesek” listáján elöl szerepel Bihar és Temes megye, ez utóbbi kettőnek több mint egy milliárd a deficitje. Teljes pénzügyi decentralizáció szükséges, hogy az adók többsége helyben maradjon – vélekedett Mátis Jenő képviselő. /Sz. K.: Toplista: az egyes megyék részesedése a központi költségvetésből. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2007. október 15.

Romániának a jelenleginél kisebb méretű, működőképesebb fejlesztési régiókra van szüksége, olyanokra, amelyek versenyképesek a többi régióhoz viszonyítva, meghatározott identitással és hagyományokkal rendelkeznek – hangsúlyozták október 13-án Marosvásárhelyen, az RMDSZ által szervezett konferencián. A szervezet vezetői bemutatták a sajtónak az új fejlesztési régiókról szóló elképzelésüket. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejtette: a jövő Európájában már nincs helye a „nemzetállami” gondolkodásmódnak, egyre inkább érvényesülnie kell a decentralizáció, az önkormányzatiság, a szubszidiaritás elvének. Statisztikai adatokra alapozva rajzolták meg a hivatalosan elfogadott nyolc régiót, így például ugyanahhoz a régióhoz tartozik Csíkszereda és Gyulafehérvár. Hasonlóképpen „közösködik” egy régión belül Fehér és Kovászna megye, holott semmiféle hagyományos együttműködési tapasztalatuk nincsen. Egyazon régióban van a Fekete-tenger partján fekvő Konstanca megye a Kárpátok túlsó felén lévő Vrancea megyével. Borbély László felvázolta, hogy az RMDSZ a jelenleginél kisebb méretű, működőképesebb régiókat szeretne. Csutak István volt integrációs államtitkár, Winkler Gyula miniszter tanácsosa grafikonokkal illusztrált előadásában mutatott rá arra, hogy a mostani heterogén régiókon belül tapasztalható gazdasági, környezeti, méretbeli és kulturális különbözőségek lehetetlenné teszik a következetes fejlesztési elképzelések kidolgozását. /Kisebb, működőképesebb, saját identitású régiókat! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 15./ A múlt rendszerből a kommunista hatalom homogenizációs politikájának szemléletét viszi tovább a jelenlegi régiófelosztás, amely a társadalom kulturális, nyelvi elkeverésére törekszik, fogalmazták meg a szakemberek Marosvásárhelyen. Hagyományos történelmi régiókat szakítottak ketté. A folyamat megállítására létre kell hozni az önálló székelyföldi régiót, amelynek racionalitása, egységes kulturális, etnikai és gazdasági vonása van. Tisztában kell lenni azzal is, jelentette ki Markó, hogy a jelenlegi közigazgatási egységekre nagyon nehéz lesz fejlesztési régiót építeni. /Lokodi Imre: Régióátrajzolási offenzíva. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./ Az RMDSZ az eddigi nyolc helyett tizenöt fejlesztési régióba sorolná Románia megyéit. A tervezetben a három székelyföldi megye önálló entitásként szerepel. /Tizenöt fejlesztési régiót javasol az RMDSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 15./

2008. február 26.

„Székelyföldnek is lehet olyan autonómiája, mint a calarasi-iaknak, ha nekik jó az a fajta önrendelkezés, amilyet mi akarunk magunknak” – jelentette ki Tamás Sándor képviselővel közösen tartott, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón Antal Árpád RMDSZ-es képviselő. Traian Basescu államfő ugyanis leszögezte, ő is autonómiapárti, de az önrendelkezésnek egyformának kell lennie az egész országban, így Calarasi, Bihar vagy Konstanca megyében is. Tamás Sándor „arcpirítónak” nevezte Basescu véleményét, miszerint nincs szükség Európa tanácsi jelentéstevőre a székelyföldi magyarság helyzetével kapcsolatosan, mert az ország az uniós csatlakozás pillanatában teljesített minden kisebbségvédelmi követelményt. „Az lenne természetes, ha mi, magyarok mondanánk el, hogy meg vagyunk-e elégedve a helyzetünkkel, nem pedig annak a pártnak az „osztályfőnöke”, amely évek óta akadályozza a kisebbségi törvény elfogadását a parlamentben” – fejtette ki Tamás Sándor. Hozzátette: szerinte jó pályán járt a Székely Nemzeti Tanács, amikor az autonómiatörekvések ügyében az Európa Tanácshoz fordult. Hasonlóképpen jó döntésnek tartja az SZNT memorandumát Antal Árpád. /Kovács Zsolt: Bírálják Traian Basescut. = Krónika (Kolozsvár), febr. 26./


lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998