udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 63 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-63
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1993. április 15.

Craiován nemrég történelmi kerekasztal-vitát rendeztek a Vasgárdáról. A rendezvény valóságos legionárius propagandafórummá vált, ahol népszerűsítették a Noua Dereptea című bukaresti szélsőséges lapot. Vezércikkét Ion Coja szenátor írta. /Legionárius propaganda. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 15./

1994. február 2.

Craiován működik a Belügyminisztérium Tartalékos és Nyugállományú Kádereinek Dolj Megyei Szövetsége. Tagjai a szekuritaté, a milícia volt káderei, a rendőrség és az SRI nyugdíjasai. A szövetség a rendőrség épületében működik, értekezleteiken részt vesznek a Belügyminisztérium és az SRI magas rangú beosztottjai. A szövetségnek minden megyében van fiókja, országos elnökük Gutu volt szekuritaté-tábornok. /Meridian (Bukarest), jan. 20., átvette magyar fordításban: Erdélyi Napló (Nagyvárad), Média mell., febr. 2./

1994. február 22.

A febr. 21-i bukaresti lapok szerint szabadon bocsátották Andrei Nicolae újságírót, akit egy Iliescu elnök elleni gúnyirat miatt vett őrizetbe a craiovai rendőrség. Az elnöki szóvivő, Chebeleu febr. 18-i sajtóértekezletén közölte, hogy nem az államfő tett feljelentést, hanem a helyi hatóságok kezdeményezéséről volt szó. Hozzátette, hogy a Btk. egyik paragrafusa alapján joggal tartóztathatták le az újságírót. A romániai sajtóba sok oda nem való ember került, akik csak rágalmaznak. A demokrácia alapja az állami hatóság iránti tisztelet, mondta. Mialatt ez elhangzott, Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke zavartalanul gyalázza az elnököt, a szóvivőt, rég kimerítve a Btk. cikkelyeit, ellene azonban nem lépnek fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

1994. július 23.

Átszervezik a román hadsereget, a jelenlegi 4 hadsereg helyett 3 lesz, közölte Dumitru Cioflina altábornagy, vezérkari főnök. Valószínűleg a Krajován székelő hadsereg feloszlatásáról van szó, írta az Evenimentul Zilei, állományát a Kolozsvár és Buzau székhelyű hadseregek között osztják fel. A "hadosztály" és "ezred" nevek helyett a "hadtest" és "dandár" elnevezéseket vezették be. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

1996. február 20.

Krajovai látogatása során Ion Iliescu elnök bírálta a földtörvényt, mondván, hogy hibát követtek el, amikor a sík- és dombvidékeken erdőterületeket adtak vissza egykori tulajdonosoknak. Az elnök véleménye szerint a hegyvidéki erdőkre kellett volna szűkíteni a visszaadást. /Iliescu elnök törvényt bírál. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

1996. április 2.

Amerikai szakértők vizsgálták meg Bukarest, Temesvár, Konstanca és Craiova repülőtereit abból a szempontból, hogy felhasználhatók-e a békepartnerség keretében. Megállapították, hogy az amerikai csapatok "bizonyos fokig" használhatják ezeket a repülőtereket. /Egy szuszra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

1996. július 8.

Száz román fiatal tölt 30 napot a vasgárdisták kiképzőtáborában, jelentette be Serban Suru, a mozgalom vezetője. Vasgárdista szervezetek működnek Bukarestben, Konstancában, Brassóban, Craiovában és Chisinauban. Sudu cáfolta, hogy indulnak a választásokon. /Új Magyarország, júl. 8./

1998. március 2.

Az UNITER romániai színházművészeti szövetség díjainak bukaresti gálaestjén Tompa Gábor, a kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója kapta meg a legjobb rendezőnek járó díjat a craiovai színházban tavaly megrendezett Hamlet-előadásáért, és a gálaest külföldről meghívott fővendégétől, Vanessa Redgrave brit színésznőtől vehette át a velejáró oklevelet és szobrocskát. Tompa sikere itt nem ért véget, mivel a kolozsvári Állami Magyar Színház Vlad Mugur rendezte "Két velencei iker" című előadása a legjobb 1997. évi színházi előadás díját nyerte el. /MTI/

1998. május 20.

A Nemzeti Kisebbségek Tanácsának Oktatási Bizottsága május 20-án a kormánypalotában tartotta soros ülését. A tanácskozásra, amelyen a nemzeti kisebbségek oktatásának legégetőbb kérdéseit, az oktatási reformot biztosító kerettantervet és az anyaországokban szerzett oklevelek romániai honosíttatását tárgyalták meg, a nemzeti kisebbségek szervezeteinek képviselőin kívül az érintett minisztériumi igazgatóságok, megyei tanfelügyelőségek és parlamenti képviselők is részt vettek. Miután az Oktatásügyi Minisztérium Ekvivalencia Irodájának tanácsosa ismertette a honosítás jelenlegi módját, a jelenlevők egyöntetűen az eljárás egyszerűsítését kérték. Az erre vonatkozó javaslatot Kötő József, az RMDSZ frissen kinevezett oktatási államtitkára továbbítja Andrei Marga miniszternek. Javaslatunk az, hogy a nemzeti kisebbségek anyaországaival Románia mielőbb kösse meg a kétoldalú Ekvivalencia-egyezményt, és ennek mellékleteként dolgozza ki azt a standardot, amely az intézményekre lebontott, elismerhető szakok/képzések jegyzékét tartalmazza. Ezen túlmenően, az egyezménynek biztosítania kell a lehetőséget azoknak a szakoknak az elismerésére is, amelyek esetében egyik vagy másik országban nincs képzés, de társadalmi fontosságuk indokolja a honosítást. Az oktatási reform, a kerettanterv a szakmai színvonal felemelésének alapfeltétele, a kisebbségeknek ebből kimaradni újabb leszakadást/lemaradást jelentene. A tanácskozás résztvevői, a kerettanterven belül, az anyanyelvi oktatás helyét és szerepét keresték és határozták meg. Erre vonatkozóan arra a következtetésre jutottak, hogy az anyanyelvi (anyanyelv és irodalom) oktatásnak a kötelező tantárgytömbbe, megfelelő óraszámmal kell bekerülnie, még abban az esetben is (a magyartól eltérő kisebbségeknél), ha nem anyanyelvű iskolában tanul a gyermek. Mint ismeretes, a Román Nemzeti Polgári Fórum Szenátusa (tagjai egyetemi tanárok) a Curentul c. napilap május 19-i számában Az etnikai elszigetelődés veszélye az oktatásban címmel nyilatkozatot tett közzé, a tanügyi törvény módosítására vonatkozó 36-os kormányrendelet néhány, a kisebbségek nyelvén folyó oktatás korlátozását feloldó cikkelye ellen. Az egyetemek közül a Bukaresti Egyetem, a brassói Transilvania Egyetem, a temesvári Nyugati Egyetem, a Craiovai Egyetem, a konstancai Ovidiu Egyetem, a bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem is csatlakozott a fórum nyilatkozatához. A Kisebbségi Tanács Oktatási Bizottsága az említett fórum nyilatkozatával kapcsolatban Nyilatkozatot fogadott el. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az NKT 1997. november 12-i plénuma támogatta az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet eredeti változatát, és ezt az álláspontot az NKT Oktatási Bizottsága is megerősítette 1998. február 13-i közleményében. E dokumentumokat - mutat rá a Nyilatkozat - nyilvánosságra hozták, és megküldték a Parlament illetékes szakbizottságainak és az Oktatási Minisztériumnak. Mivel az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitás alkotmány által szavatolt megőrzésének, fejlesztésének és kifejezésének egyik legfőbb eszköze az oktatás, ezért egy demokratikus államban egy ilyen nagy horderejű törvénnyel kapcsolatos döntés meghozatalakor nem lehet eltekinteni az ország lakosságának 10,5 százalékát kitevő és a kérdésben közvetlenül érintett nemzeti kisebbségek jogos elvárásaitól - hangsúlyozza az NKT Oktatási Bizottságának Nyilatkozata. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 21., 1268. sz./

1999. február 6.

Febr. 6-án tartotta tisztújító közgyűlését Kolozsváron a Kolozs megyei RMDSZ, Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselőt választották meg elnöknek /211 szavazattal/, több jelölt volt, a leköszönő elnök, Boros János 4 szavazatot kapott. Boros János beszámolt az elmúlt évi tevékenységről. Elmondta, hogy a választási eredmények alapján Kolozs megyében az RMDSZ-nek tíz vezető tisztség jutott, azonban a szervezet öt tisztségre nem kapott megfelelő jelöltet, akik pedig vállalták volna, az alacsony fizetés miatt visszaléptek. Más esetben a prefektus halogatta a kinevezést. Kónya-Hamar Sándor kifejtette, hogy "az egyetemmel kapcsolatos törekvéseinkről nem vagyunk hajlandók lemondani..." /Székely Kriszta: Új elnöke van a megyei RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./ A képviselő szerint az RMDSZ csúcsvezetősége bűnös abban, hogy nem tudta megtalálni a megfelelő módozatokat a követelések kivívására. Ezek közé tartozik a Kolozsvár központú önálló magyar egyetem újraindítása is, amelyre precedenst teremtett a craiovai egyetem különválása. Nem tartja magát radikálisnak, mondta. Egyszerűen következes. Hangsúlyozta, hogy "ragaszkodnunk kell az RMDSZ programjában megfogalmazott elvekhez, mert csak így tehetünk elege az elvárásoknak..." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 9./

1999. november 11.

Nov. 11-én - hosszas betegség után - 60 éves korában elhunyt dr. Székely József tanár, a Kölcsey Ferenc Kollégium igazgatója. 1939. április 25-én született, a Maros megyei Jobbágytelkén. Kolozsváron 1964-ben tanári oklevelet szerzett, biológus lett. Tizenegy évig dolgozott Craiován, az agronómiai intézetben, elnyerte a biológiai tudományok doktora címet. 1975-ben fia első osztályba készült. A székely tanár ragaszkodott ahhoz, hogy gyermeke anyanyelven tanuljon. Megpályázta Szatmárnémetiben a biológia tanári állást. 1989 után kezdeményezte és megszervezte, hogy a magyar nyelvű osztályok testületileg átvonuljanak a magyar tanítási nyelvű 5-ös számú Ipari Líceumba, a későbbi Kölcsey Ferenc Kollégiumba. Dr. Székely József tudományos karrierjét áldozta fel az oktató-nevelő munkáért. Hivatásszeretete szinte utolsó leheletéig a katedrán tartotta. Élete egyik legnagyobb elismerésének tekintette azt, hogy kölcseys pályafutása elején a diákok év végi közakarata a legszeretettebb tanár címmel fejezte ki rajongását iránta. Mélyen hívő ember volt, akit mindenkor a jézusi szeretet töltött el és vezérelt földi útján. /Máriás József: Elhunyt dr. Székely József. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 12./

1999. november 30.

Nov. 27-én a Román Példányszám-auditáló Iroda kiállította a Bihari Naplónak azt a bizonylatot, amely a hivatalosan nyomtatott és eladott példányszámát igazolja. A nagyváradi napilap a harmadik helyen áll a országban megjelenő ama megyei napilapok között, amelyek a hitelesíttették példányszámunkat. A napi átlagosan eladott 16.653 példánynál csak a craiovai Gazeta de Sud és az aradi Adevarul de Arad tud többet igazolni. A Bihari Napló mellékleteként kiadott ingyenes hetilap, a Műsorhét példányszáma 1999 első félévében átlagosan 26.280, és 24.412 példányban kelt el hetente. Ez a műsormelléklet jelenleg Románia legnagyobb példányszámú magyar sajtóterméke: hetente 62 ezer példányban nyomtatják ki a nagyváradi Dialog nyomdában, s a Bihari Napló olvasói mellett a kolozsvári Szabadság, a sepsiszentgyörgyi Háromszék, a Brassói Lapok, valamint a Gyergyószentmiklóson megjelenő Új Kelet olvasói is megkapják. /A legnagyobb példányszám. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 30./

1999. december 3.

A Vallásügyi Államtitkárság elkészítette a vallásügyi törvény tervezetét. Az államtitkárság élén három éve Gheorghe Anghelescu craiovai teológiaprofesszor áll. Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság elnöke szerint az államtitkár eddig a többségi ortodox egyháznak kedvező döntéseket hozott. A törvénytervezet több diszkriminatív rendelkezést tartalmaz, az ortodox egyházat nemzeti egyháznak nyilvánítja. /Bakk Miklós: Nemzetivé kívánják avatni az ortodox egyházat. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

1999. december 14.

A kormány a képviselőház asztalára csempészte a már rég esedékes kultusztörvényt. Csempészte, mert az egyházak megkerülésével terjesztették fel "A hitfelekezetek általános rendszerének törvényét", melyet az Egyházügyi Államtitkárság vezetője, Gheorghe Anghelescu krajovai teológiai tanár készített. Ez a tervezet a görögkeleti egyház elsőbbségét szentesíti. - A tervezet mindössze 15 bevett hitfelekezetet ismer el jogi személyként. A többi csak szövetség, közösség vagy alapítvány rangját viselheti, ha 300 alapító tagja van (a korábbi jogszabály ehhez elegendőnek tartott húsz főt). Egy új egyház elismeréséhez a lakosság 0,5 százalékának a csatlakozása szükséges, ami nagyjából 115 ezer személyt jelent. Ha ezt a feltételt bevezetnék a már "bevett" egyházakra, a 15-ből alig maradna 4-5 - a rostán kihullanának az olyan történelmi egyházak, mint a tízezer lelket sem tömörítő izraelita vagy örmény. Egy parókia létrehozásához a település lakossága öt százalékának kell csatlakoznia - anélkül az nem hozható létre. - A tervezet szerint az egyházfőket tisztükben Románia elnöke rendeletben erősíti meg, ami igencsak megkérdőjelezi az autonómiát és az állammal szembeni függetlenséget. A törvénytervezet 7. szakasza a hitfelekezetek állami támogatását "az arányosság elvének tiszteletben tartásához" köti. Az állami hírközlő szervek a hitfelekezetek rendelkezésére állnak, azonban ugyancsak az arányosság elvének tiszteletben tartásával. Ez az arányosság azt jelenti, hogy a közszolgálati média - nyolcvanszázalékos túlsúlya miatt - csak a görögkeleti egyház rendelkezésére áll. - Végül a tervezet tiltja a hittérítést (prozelitizmust). A görög katolikus egyház feltámadását, az 1948-ban betiltott egyház tagjainak (vagy utódaiknak) a visszatérését atyáik hitéhez a mindent lehengerlő többségi egyház hittérítésként ítél el. - A kisebbségi egyházak - közöttük a magyar történelmi egyházak is - tiltakoztak a görögkeleti fennhatóság törvényesítési szándéka ellen. Gabriel Andreescu találóan írta egy tanulmányában: "Az ortodox klérus által támogatott SZDRP-NRP nacionalista szövetség" "feltehetően súlyos szerkezeti visszaesésre fog vezetni, amely súlyosan fogja érinteni, a jugoszláviai vagy belorusz "standardokra" fogja visszavetni a demokratikus rendszert. A nacionalista politikai erők és az ortodox nyomás kettőse elég nagy ahhoz, hogy Bukarest véglegesen hátat fordítson Nyugatnak. A Belgrád-Bukarest-Kijev-Moszkva ortodox-nacionalista folyosó olyan ernyőt bontana ki a Balkán felé, amely lehetővé tenné az orosz konzervatívok ellenőrzését az egész Délkelet-Európa fölött." Ez a teokrácia útja, elméleti lehetősége. /Vajnovszki Kázmér: Teokrácia? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 14./

1995. április 8.

A londoni székhelyű Európai Beruházási és Fejlesztési Bank /EBRD/ 28 millió dolláros hitelt nyújt Brassó, Craiova, Temesvár, Marosvásárhely és Iasi közműveinek fejlesztéséhez. /Vocea Romaniei (Bukarest), ápr. 6., ismerteti: Szabadság (Kolozsvár), ápr. 8./

1995. augusztus 1.

Romániában 1994-ben, az előző évek csökkenése után, 3,4 %-kal emelkedett a nemzeti össztermék, emiatt megjelentek az országban a régen várt befektetők. A craiovai Oltcit autógyárban 51 %-os részesedést szerzett a dél-koreiai Daewoo. Jelenleg ez a 156 millió dolláros befektetés a legnagyobb az országban. Azt tervezik, hogy 150 ezer autót gyártanak évente. A pitesti Dacia autógyárba a Peugeot fektetett be. A Mercedes a Brassó közelében levő Codleában fogja gyártatni az autó utasterében levő faburkolatot. Az olcsó román munkaerő is szerepet játszott az üzletkötésben. /Magyar Nemzet, aug. 1./

1995. augusztus 1.

Romániában 1994-ben, az előző évek csökkenése után, 3,4 %-kal emelkedett a nemzeti össztermék, emiatt megjelentek az országban a régen várt befektetők. A craiovai Oltcit autógyárban 51 %-os részesedést szerzett a dél-koreiai Daewoo. Jelenleg ez a 156 millió dolláros befektetés a legnagyobb az országban. Azt tervezik, hogy 150 ezer autót gyártanak évente. A pitesti Dacia autógyárba a Peugeot fektetett be. A Mercedes a Brassó közelében levő Codleában fogja gyártatni az autó utasterében levő faburkolatot. Az olcsó román munkaerő is szerepet játszott az üzletkötésben. /Magyar Nemzet, aug. 1./

1997. március 14.

Minden évben márc. 15-én osztják ki azokat a díjakat, amelyeket a szatmárnémeti Szent-Györgyi Albert Társaság adományoz azoknak, akik a legtöbbet tettek a magyarság megmaradásáért, jogainak érvényre juttatásáért. Idén dr. Székely Józsefet, a biológiai tudományok doktorát, a városban levő Kölcsey Ferenc Líceum igazgatóját tüntették ki. Dr. Székely József Kolozsváron végezte az egyetemet, majd Craiován, az egyetemen lett előadótanár, onnan került a szatmárnémeti román középiskolába, de mindent megtett, hogy önálló iskolába tanulhassanak a magyar diákok. A díjat dr. Kiss László orvos, a Szent-Györgyi Albert Társaság elnöke adta át. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./

2000. január 25.

Jan. 25-én reggel - előzetes bejelentésüknek megfelelően - a vasutasok kirobbantották az általános sztrájkot. Traian Basescu közlekedési miniszter kijelentette: a vasutasok tiltakozási akciói nem fognak fizetésemeléshez vezetni. A miniszter hozzátette: február elsejétől megkezdi működését az a kilenc társaság, amely a vasút átszervezéséből ered. Az új társaságok a helyi, illetve a megyeközi vasúti forgalmat biztosítják majd, központjaik Bukarestben, Jászvásáron, Brassóban, Galacon, Krajován, Kolozsváron és Temesváron lesznek. A társaságok mindegyike öt-hét megye vasúti forgalmát fedi le. /Ma sztrájkba léptek a vasutasok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./

2001. február 17.

A Környezetvédelmi Minisztérium febr. 15-én bejelentette, hogy egy krajovai vegyiüzemből nagy mennyiségű, ammóniumot tartalmazó mérgezőanyag került a város melletti Zsilbe, amelynek vizében a megengedhető szintnél tízszerte magasabb ammóniumot mértek. A környékbeliek - halászok, parasztok - a nagy mennyiségű döglött hal látványától felbuzdulva, az eddigi hasonló mérgezéses balesetek következményeivel mit sem törődve, gyűjtötték, szállították, fogyasztották és árusították a tetemeket, a helyi hatóságok tiltásának ellenére. /Ammóniummal szennyeződött a Zsil vize, a döglött halak most is kelendőek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

2001. április 24.

Petru Cordos, Románia budapesti nagykövete megerősítette a hírt, hogy Románia konzultálni kíván a magyar féllel a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezetről. Petru Cordos április 20-án átadta a Külügyminisztériumnak a szóbeli jegyzéket tartalmazó dokumentumot, amelyben kétoldalú, román-magyar konzultációt javasolnak a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvénytervezet tárgyában. Mircea Geoana román külügyminiszter április 4-i budapesti látogatásakor a státustörvénnyel kapcsolatban a sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy megítélése szerint nyitottsággal és konzultálással elkerülhető az a kockázat, hogy esetleg eltorzítva vagy oly módon állítsák be a magyar kormány szándékát a szomszédos országokban élő magyarokra vonatkozóan, ami problémákat okozhat. - A Duna TV ápr. 22-i Heti Hírmondó c. műsora vendégeként Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár úgy vélekedett: Mircea Geoana román külügyminiszter Craiovában tett múlt hét végi kijelentései a státustörvényről elkapkodott megjegyzések voltak, s reméli, hogy a dokumentum szövegét tanulmányozó román külügyminisztériumi munkacsoport konstruktív módon netán még ihletődik is belőle a határon túli románság vonatkozásában. /(Guther M. Ilona, Budapest): Bukarest a magyar fél válaszát várja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2001. április 24.

Az Árulás vagy reálpolitikai lépés? címmel ápr. 27-én tartandó történelmi tanácskozás témája a 290 éve megkötött szatmári béke problémaköre lesz. A Scheffler János Lelkipásztori Központban szervezett tanácskozáson a kuruc kor legjobb ismerői jelezték részvételüket. Köpeczi Béla akadémikus, Várkonyi Ágnes budapesti és Magyari András kolozsvári egyetemi tanárok mellett romániai, magyarországi, szlovákiai és ukrajnai történészek beszélnek az 1711-es béke előzményeiről, megkötéséről és következményeiről. Az évtizedek óta Craiován tanító Fehér János történész a korszak Kárpátokon túli problémaköréről tart előadást. Az előadók között lesz - többek közt - Balogh Béla nagybányai levéltáros, Zachar József budapesti hadtörténész, Tamás Edit sárospataki muzeológus, Takács Péter nyíregyházi történész, valamint Németi János és Mandula Tibor Szatmár megyei helytörténészek, Kovács Ágnes debreceni történész, a felvidéki Kónya Péter, Adam Jan, a miskolci Kovács Zoltán, a nyíregyházi Ulrich Attila és a kárpátaljai Csatári György. Az ápr. 28-i majtényi megemlékezés a nagyságos fejedelem születésének 325. évfordulója jegyében zajlik. Megkoszorúzzák a kuruc-emlékművet. Délután Nagykárolyban, a Károlyi-kastélyban Rákóczi útja címmel megnyílik a Sárospataki Rákóczi Múzeum vándorkiállítása. /A hét végén Rákóczira és kurucaira emlékezünk. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 24./

2001. augusztus 7.

A román hatóságok túlméretezett történelmi megemlékezésekkel és mítoszokkal próbálják ellensúlyozni a magyar státustörvényben kilátásba helyezett "magyar igazolvány keltette zavarokat" - írta az aug. 6-i román sajtó. A National című napilap hivatalos közlemény alapján beszámolt arról, hogy a világ románjainak egységéért síkra szálló kulturális liga 25 más román civil szervezet közreműködésével aug. 9. és 19. között megszervezi "az első román egyesülés megvalósítójaként" nyilvántartott Mihály vajda (Mihai Viteazul) halála 400. évfordulójára való megemlékezést. Az országos zarándoklatként elképzelt és megszervezett megemlékezés Ion Iliescu államfő és Teoctist ortodox pátriárka jelenlétében a Román Akadémián megtartandó rendezvénnyel indul, melynek résztvevői aztán mintegy 1700 kilométeresre tervezett jelképes zarándokútra indulnak. A zarándokút résztvevői Bukaresttől Targovisten, Craiován, Gyulafehérváron, Kolozsváron, Zilahon, Nagybányán át Suceaváig és Jászvásárig (Iasi) követnék a román fejedelemségek első egyesülését megkísérlő Mihály vajda által bejárt helyeket. A nemzeti lobogók alatt vonuló zarándokok az ország minden tájáról begyűjtött földmintákat tartalmazó urnát vinnének magukkal, amelyet aztán a Mihály vajdáról elnevezett bukaresti templomban, onnan pedig a majdan felépülő Nemzeti Megmentés Katedrálisában helyeznek majd el. - A magyarok által megölt Mihai Viteazul mítoszával a román hatóságok megpróbálják felébreszteni a románok nacionalizmusát és patriotizmusát" - írta a bukaresti napilap. /Románia és a történelmi mítosz. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2001. augusztus 7.

250 cserkész táborozott Aranyosgyéresen a városi strandhoz tartozó nagy parkban. 52 gyermek érkezett Hollandiából és Olaszországból, velük együtt táborozik egy-egy cserkészcsapat Tövisről, Gyulafehérvárról, Suceavából, Krajováról, valamint két csapat Bukarestből, no meg természetesen a házigazda aranyosgyéresi cserkészek. Európai uniós külföldi támogatás mellett a hazai turisztikai minisztérium is segítette a rendezvényt. /Schmidt Jenő: Sátorbontás a cserkésztáborban. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

2001. augusztus 31.

Dr. Enyedi Sándor /sz. Dés, 1938. jan. 1./ iskoláit szülővárosában, Magyarországon és Szamosújváron végezte. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar-történelem szakán 1960-ban szerzett oklevelet. 1960-tól a bukaresti Előre, majd a kolozsvári Igazság újságírója volt. 1963-76 között a dési, déscichegyi iskolákban tanárkodott. Az irodalomtudományok doktora. 1977-87 között a budapesti Magyar Színházi Intézet, majd a Magyarságkutató Intézet munkatársa, később ennek jogutódjának, a Közép-Európai Intézetnek tudományos főmunkatársa. Számos tanulmányt, cikket, színházzal kapcsolatos könyvet írt, a legutóbbit, a Rivalda nélkül. A határon túli magyar színjátszás lexikona címűt a múlt héten mutatta be Kézdivásárhelyen. Dr. Enyedi Sándor Budapesten él, Írói nevei: Dézsi Zoltán, Dézsi Sándor. Enyedi Sándor fedezte fel, hogy József Attila édesapja, József Áron a dési szappangyárban dolgozott 1926-31 között. Ezen időszakról írta a költő, hogy apja "kitántorgott Amerikába". Valójában nem Amerikába ment, hanem Jugoszlávián, Újvidéken keresztül Craiováról ment Désre. Ott kapott szappanfőző mesteri állást. Enyedi a színházi életet kívánta feldolgozni, elkezdte kutatását. Mostani könyvében sa Rivalda nélkül azt jelenti, hogy azokról van benne szó, akiket elfelejtettek, akik nem kerültek be semmilyen más lexikonba, s olyan hajdani magyar színházi városokról, melyek szintén kihulltak az emlékezet rostáján, s melyek ma már nem tartoznak Magyarországhoz. 82 ilyen város van, köztük pl. Alsókubin, de Kézdivásárhely is. Dr. Enyedi Sándor újabb munkája még egy lexikon lesz. Ideiglenes címe: Színészek, színházak, városok. A lexikon az utókor tisztelgése az elődök emléke előtt, megőrizzük azokat, akik előttünk jártak és valamit felmutattak, s tovább adjuk azoknak, akik majd utánunk jönnek, határozta meg a szerző. /Rózsa Mária: Emberközelben Dr. Enyedi Sándor. A színházról mindenkinek. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), aug. 31./

2002. szeptember 14.

A határon túliak magyar nyelvű televízióiról állított össze körképet az MTI-Press. A román televízió 1968-ban jelentkezett első alkalommal magyar nyelvű műsorral, kezdetben hétfőnként négyórányi magyar műsort adott, román nyelvű feliratozással. A táncház mozgalom a magyar adásnak köszönhetően kezdődött, de jelentősek voltak a tudományos és a kulturális rovatok is. 1985-ben már egy teljesen "kilúgozott" műsorú magyar adást szüntettek meg, takarékossági okokra hivatkozva. A magyar nyelvű televíziózás 1990-ben indult újra, törvényi szabályozás nélkül. Az 1995-ben elfogadott törvény kimondta: a közszolgálati televízió a Romániában élő nemzeti kisebbségek nyelvén is ad műsort. Az RTV Bukarestben működő magyar nyelvű szerkesztőségének összesen heti három és félórányi műsorideje van a közszolgálati televízió egyes és kettes csatornáján a kora reggeli, illetve a kora délutáni órákban. Kolozsváron és Temesváron a közszolgálati tévé helyi stúdiói is készítenek magyar nyelvű regionális, illetve országos szórású műsort. A romániai magyar televízió funkcióját a magyarországi adók vették át. Magyarországi alapítványi támogatás nélkül a román televízió magyar szerkesztősége nem tudna technikával a rendelkezésére álló műsoridő kitöltését. A romániai magyar magán tévéstúdióknak, rendesen működni. Az idén júliusban módosított audiovizuális törvény kimondja, hogy azokon a településeken, ahol a lakosság legalább 20 százaléka valamelyik nemzetiségből kerül ki, a helyi kábelszolgáltatónak legalább egy, az adott nemzetiség anyanyelvén adó tévécsatornát is csomagjába kell illeszteni. Miután a Duna TV és az M2 átvételéért nem kell jogdíjat fizetni, ezek műsorát olyan nagyvárosokban is - például Bukarestben, Galacon, Bákóban, vagy Craiován - adják a helyi kábelszolgáltatók, ahol viszonylag kicsi, vagy elenyésző a magyar nemzetiségűek aránya a lakosságban. Jellemző, hogy interneten a bukaresti magyar tévészerkesztőségről nincs információt a román közszolgálati televízió honlapján. Azok csak a Magyar Televízió honlapján találhatók. Ukrajna (Kárpátalja). A kárpátaljai magyarság számára 1966 óta tévéadásokat készítő Ungvári Rádió és Televízió évek óta heti másfél órában sugároz magyar nyelvű műsorokat. Az 1976-ban létrehozott önálló magyar szerkesztőség jelenleg kilenc munkatárssal működik. A heti két alkalommal - hétfőn és csütörtökön - jelentkező adás rendszerint kárpátaljai tudósításokból áll, a helyi magyarság életét bemutató magazinműsorral folytatódik és magyar vonatkozású kulturális események bemutatásával zárul. 1997-ben az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek és a magyar diplomácia erőteljes fellépésének köszönhetően a Kárpátaljai Állami Rádió- és Televízió Társaság elállt attól a szándékától, hogy - pénzhiányra hivatkozva - megszüntesse a magyar szerkesztőséget és műsorait. Az ungvári magyar médiaműhely igen nehéz anyagi és műszaki feltételek között készíti produkcióit. Horvátországban csak 2002. márc. 15-ével indult egy minden második pénteken jelentkező, a következő hét szerdáján megismételt, horvátra feliratozott félórás műsor. A magyar tévéműsorok kérdése évről-évre szerepel a két ország kormányközi kisebbségvédelmi Vegyes Bizottságának törvény erejű jegyzőkönyveiben, és a nemzetgyűlésben is rendszeresen számon kéri a horvátországi magyarság parlamenti képviselője. Mégis, csak 2002 nyarán írták ki az első pályázatot egy magyarul tudó munkatárs felvételére. Szerbiában 35 évvel ezelőtt közvetítették az első magyar nyelvű tévéműsort, akkoriban még a belgrádi televízió csatornáján. A Vajdaságban az egész tartományt lefedő magyar nyelvű tévéadást csak az újvidéki tévé sugároz immár évtizedek óta. Az önálló újvidéki televíziót 1979-ben alapították, azóta megszakítás nélkül sugároz - hét nyelven, egyenrangúan - nemzetiségi műsorokat, közöttük magyar nyelvű adásokat is. Az újvidéki televízió két csatornája közül az egyiken hét nemzetiség nyelvén - szerbül is - tájékoztatási műsorok kerülnek adásba. A műsorszórási törvény alapján jövő februártól minden szerb nyelvű adást egy csatornán fognak sugározni, míg a másikon csak nemzetiségi műsorok lesznek. A szabadkai televízióban is működik magyar nyelvű szerkesztőség, bár műsorkészítési kapacitása összehasonlíthatatlanul kisebb, mint az újvidékieké. Itt naponta háromszor sugároznak híreket. Az esti híradó kizárólag szabadkai események ismertetésére korlátozódik. A szlovákiai magyarok 1983 októberének utolsó napján hallhattak először magyar szót a szlovák közszolgálati televízióban. Időközben az adások a nemzetiségi politika hullámzásaival párhuzamosan szüneteltek is, vagy csak minimális műsoridőt kaptak. A rendszerváltás után számos dél- szlovákiai településen létrejöttek a városi televíziók, de országos szórású magyar nyelvű adásokkal egyedül a szlovák közszolgálati tévé (STV) szolgál. Önálló magyar nyelvű főszerkesztősége hétköznaponként, az esti főműsoridőben öt perces híradóval jelentkezik, hétfőn Mozaik, kedden Régió, szerdán pedig Fórum-tükör és havonta egyszer Tükör címmel esti magazinműsorokat ad. A nyaralóidőben nem szolgálnak a napi hírműsorral. Korábban, Vladimír Meciar háromszori kormányzása idején heti egyszeri félórára korlátozták a magyar nyelvű szerkesztőség lehetőségeit. Szlovákia többi, magyarok lakta városa közül Füleken, Dunaszerdahelyen, Révkomáromban, Nagymegyeren működnek városi televíziók, de két Duna- menti nagyközség, Izsa és Bátorkeszi is saját "falutévével" büszkélkedik. Az adások valamilyen formában - általában a szlovák feliratozást választva - kétnyelvűek. Kivételt képez a kiugróan jó révkomáromi városi televízió, amelynek műsorait magyar és szlovák nyelven készítik, majd egymást követően kerülnek adásba. Ausztriában a közszolgálati rádió és televízió burgenlandi tartományi tévészerkesztősége kéthavonta 25 perces horvát-magyar híradót sugároz. A magyar nyelvű televíziózás viszonylag szűk kereteinek oka, hogy a tartományban a tavalyi népszámláláson a lakosság alig 1,8 százaléka, vagyis kevesebb mint ötezer ember állította, hogy többnyire magyar nyelven érintkezik környezetével. A másik ok kézenfekvő: a határ menti tartományban fogni lehet a magyar adókat. /Magyar nyelvű televíziózás a határon túli magyaroknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2002. december 28.

Egy esküvő és kilenc temetés - ez két év mérlege a 220 lelket számláló ploiesti-i Református Szórvány Egyházközségben. Hozzájuk tartoznak a craiovai, pitesti-i, Rimnicu Vilcea-i, Tirgu Jiu-i hívek is, együtt alkotják a ploiesti-i Református Szórvány Egyházközséget. A többnyire vegyes házasságban élő ploiesti-i magyarok csak a református istentisztelet idején válthatnak néhány szót anyanyelvükön. Nem könnyű a Bíró Tivadar református lelkész dolga sem, aki több száz kilométert utazik a szórványgyülekezetekhez. Karácsony előtt az imateremben tizenhárman hallgatták az igét. Ploiesti központjában egyszintes épület ad otthont a református parókiának. A házon található a megyeszékhely egyetlen kétnyelvű, magyar-román táblája is, amely a református lelkészi hivatal létét hirdeti. A 19. század közepén mintegy 250 református lelket tartottak nyilván Ploiesti-en, akik főleg a szezonmunka miatt érkeztek. Bíró tiszteletes két éve szolgál Ploiestiben. A Bíró tiszteletes felügyelete alá tartozó egyházközség több megyét foglal magában. Főleg azóta, hogy Rimnicu Vilcea-i lelkésztársa októberben Ausztráliába vándorolt. A szórványközséghez tartozó református gyülekezetek az elmúlt tíz év során jelentősen megfogyatkoztak. Miközben 1992-ben Prahova megyében még jelentős számú reformátust (és közel ezer magyart) tartottak nyilván, addig idén már csak 654-en vallották magukat magyarnak a megyében, és 220-an reformátusnak. Arges megyében, és itt főleg Pitesti-en jelenleg 1543 magyar nemzetiségűt tartanak nyilván, ebből ezer lélek római katolikus, 115 pedig református vallású. A 220 ploiesti-i református közül ellenben csak hatvanat sikerült megtalálni a tiszteletesnek. Prahova megyében és Pitesti-en például negyvenen, Rimnicu Vilceán 80-an, Craiován pedig ötvenen kérvényeztek magyar igazolványt. /Rostás Szabolcs: Egy esküvő és kilenc temetés. = Krónika (Kolozsvár), dec. 28./

2003. január 23.

A földtörvény értelmében az országban 4,5 millió hektár erdőt kellett volna visszaadni jogos tulajdonosaiknak. Ezzel szemben tavaly év végéig 1,1 millió hektárt mértek ki, a visszaigényelt összterület egynegyedét, ismertette a helyzetet Garda Dezső, az RMDSZ Hargita megyei képviselője jan. 22-i sajtóértekezletén, Kolozsváron, a Szabadság szerkesztőségében. Az újságírókkal történő találkozó célja az volt, hogy a sajtó szolidarizáljon Gál Éva Emesével, a Romániai Magyar Szó igazságtalanul meghurcolt munkatársával, akinek fő bűne, hogy a Székelyföldön az erdőügyekben történt súlyos visszaélésekre mutatott rá egy interjú keretében. Cikke megjelenése után a törvénytelenségek sorozatával vádolt Gyergyói Erdészeti Hivatal két vezetője, Laczkó Teréz és Melles Előd bűnvádi eljárást indított a Romániai Magyar Szó munkatársa ellen. A bukaresti bíróságon több mint egy éve folytatódó perben az újságírót felmentették, azonban a fellebbezést követően a bírósági tárgyalás ezúttal Krajován kezdődik újra. Garda megbotránkoztatónak tartja az erdőmaffia ilyenszerű megtorló akcióit. A Gyergyói medencében történt kivizsgálások során a súlyos visszaéléseket (hivatalos adatok szerint 75 milliárd lejre loptak el fát "ismeretlen" tettesek), a csíkszeredai ügyészség szőnyeg alá söpörte, és nem indított bűnvádi eljárást az erdészeti hivatal vezetői ellen. Ezt Ioan Rus belügyminiszter levélben tudatta a képviselővel. /Makkay József: Magyar újságírót hurcol meg az erdőmaffia. Garda Dezső szerint komoly gondok vannak a jogállamisággal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

2003. május 27.

A Romániai Írók Szövetsége minden évben díjazza az előző esztendőben megjelent, legsikeresebbnek értékelt művek szerzőit. A "Szótárak és kritikai kiadások" kategóriájában az egyik esélyes jelölt a Párizsban élő Cicerone Ionitoiu, aki 2000-ben jelentette meg A kommunista terror áldozatai - letartóztatottak, megkínzottak, bebörtönzöttek, meggyilkoltak című szótárának első kötetét, míg a betűrendben következő három kötet 2002-ben látott napvilágot a Bukarestben. Cicerone Ionitoiu 1924-ben született Craiován. A Nemzeti Parasztpárt ifjúsági szervezetében vállalt vezetőségi munkát. A diktatúra vészbírósága 26 esztendei szabadságvesztésre ítélte... Tíz évet töltött börtönben, kényszermunkatáborban. Franciaország akkori elnöke, Valérie Giscard d Estaing közbenjárt érdekében a román hatóságoknál, és így 1979-ben elhagyhatta az országot. A politikai rendőrség nem tudta, hogy Cicerone Ionitoiu a kommunista hatalmat vádló dokumentációt vitt magával Franciaországba. Cipőjének talpába mikrofilmeket rejtett el, amelyek sokszor ártatlanul letartóztatott, bebörtönzött, meggyilkolt honfitársainak nevét, olykor hiányos életrajzi adatait és fogvatartásának helyét tartalmazták. Ionitoiu segíti ma is a Memoria című folyóiratot, amelyben közli a bebörtönzöttek, az Oroszországba, a Baraganba száműzöttek névsorait. Gyakran hazalátogat és szélesíti kutatásai körét. Tanulmányozza a börtönök, katonai bíróságok és kórházak irattárait. Nem kerülték el a figyelmét a temetők fejfái, a sírkertek gondnokságának megsárgult lajstromai. Felkutatja a még élő, ismerős vagy ismeretlen politikai foglyokat, az elhaltak hozzátartozóit, barátait. Adatokat gyűjt. Sziszifuszi munka. Hiszen a kommunista hatalom politikai okokból kifolyólag kétmillió embert börtönzött be, hurcolt munkatáborba. Közülük kettőszázezren odavesztek. A tragédia méreteiről az egyre szaporodó tanulmányok, könyvek, dokumentumfilmek, rendezvények tanúskodnak. És az eddig megjelent legszomorúbb szótár négy kötetében sorakozó nevek: románok, magyarok, szászok, svábok, szerbek, zsidók, ukránok, törökök, tatárok, kivétel nélkül minden vallási felekezet hívei. /Balogh József: Szomorú szótár. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2003. október 6.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Energetika-elektrotechnika Szakosztálya okt. 4-én, Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban tartotta idei ENELKO-konferenciáját. A rendezvény tematikáját az energia termelése és felhasználása terén mutatkozó újdonságok és tendenciák képezték. A tanácskozás társszervezői az anyaországi Magyar Elektrotechnikai Egyesület, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és a Miskolci Egyetem voltak. Dr. Bíró Károly EMT- és szakosztályelnök szerint örvendetes, hogy ezen a területen vannak érdeklődő szakemberek, valamint az a tény, hogy Kolozsvár, Temesvár, Nagyvárad és Krajova mellett négy magyarországi egyetem is képviseltette magát. /Ö. I. B.: ENELKO 2003 energiaügyi konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-63




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998