udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 48 találat lapozás: 1-30 | 31-48
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. szeptember 2.

Aug. 31-én Nagykárolyban megalakult a Nagykároly Régió Egyesület, amely az alapszabályzatában rögzítettek szerint magánjogi, nem kormányzati, nonprofit, román jogi személyiséggel bíró egyesület. (Az elképzelés szerint a kiadásokra szükséges anyagiakat elsősorban a különböző európai szervezetektől, pályázatok útján biztosítják.) Az alakuló ülésen a nagykárolyi, börvelyi, mezőpetri, mezőteremi, mezőfényi, piskolti, csanálosi polgármesteri hivatalok képviselői vettek részt. A Nagykároly Régió Egyesület célja az övezet belső erőforrásainak értékesítése, az övezet lehetőségeinek, a gazdasági, szociális, kulturális élet fontosabb képviselőinek a mozgósítása. /Megalakult a Nagykároly Régió Egyesület. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 2./

1999. szeptember 14.

Szept. 13-án a Hungária Televízió Közalapítvány erdélyi körúton levő elnöksége találkozott a Duna Televízió marosvásárhelyi közönségével. A Bernády Házban megtartott találkozón a vendégeket Gálfalvi György, a Hungária Televízió Közalapítvány kuratóriumi tagja köszöntötte. Bíró Sándor, a kuratórium elnöke szerint jó hangulatú munka folyik a kuratóriumban. Az alapítvány feladata elsősorban a Duna Televízió függetlenségének védelme, ugyanakkor ellenőrzi, hogy a tévé betartja-e a közszolgálatiság szabályait. Az erdélyi körút alkalmat a nézőknek, hogy véleményt mondjanak a Duna tévé műsorairól, javaslatokat, ajánlásokat fogalmazzanak meg. A jelenlevők még több dokumentumfilmet, történelmi jellegű riportot és főleg a Magyarország határain kívül élő magyarok életét bemutató műsort igényeltek. Egyesek kifogásolták, hogy bizonyos témákat, problémákat túlságosan lekerekítenek. Szóba került az olyan gazdasági műsorok hiánya. /(mózes): A Hungária Televízió Közalapítvány erdélyi körútja. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 14./ Szatmárnémetiben, a Hungaria Televízió Közalapítvány elnöksége és a helybeli értelmiség találkozóján sok kérdés felmerült, ezek között volt az, hogy többet kellene foglalkozni a Partiummal és a szórványmagyarság problémáival, fel kell mutatni azokat a sikeres vállalkozásokat, melyek adott településen a közösség megtartói. A Vállaj-Csanálos régóta megnyitásra váró határátkelő, ahol napok alatt minden kész volna a forgalom beindítására, ha lenne végre a döntéshez elegendő politikai akarat. 100-150 ezer ember helyzetén könnyítene ez a döntés! Vetési László, az erdélyi kuratórium vezetője is jelen volt. Többen dicsérték a Duna TV adásait, nemzet- és közösségmegtartó műsorait. - Kisebb közösségek, falvak továbbra is igényelhetnek parabola-antennát, ott, ahol a Duna TV adása kábeltévén nem hozható be. /A Duna TV figyelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2000. május 13.

Máj. 13-án tartotta meg V. kongresszusát Nagykárolyban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete közel 80 küldött és számos meghívott részvételével. Az RMGE a szervezet 10 éves fennállását is megünnepelte. Dr. Csávossy György, az RMGE leköszönő elnöke megnyitó beszéde és Kovács Jenő, Nagykároly polgármesterének üdvözlő szavai után Pete István szakminisztériumi államtitkár beszélt a szakmai civil szerveződések fontosságáról. Elmondotta: a következő periódusban fontos, hogy az állami gazdaságok privatizációjából a magyarok is kivegyék részüket. Péter Pál, az RMDSZ gazdasági alelnöke azt hangsúlyozta: az RMDSZ az előző évek gyakorlatától eltérően lényegesen többet foglalkozik gazdasági, egzisztenciális kérdésekkel, és ebben az RMGE jó partnernek bizonyul. Felszólaltak a vendégek, Szigeti János, a budapesti Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium küldötte, Jakab István, a Gazdakörök és Termelőszövetkezetek Országos Szövetségének vezetője, Szekeres Sándor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldötte, majd Farkas Zoltán a 156 éves RMGE történetét ismertette dióhéjban. Gróf Teleki Domokos gernyeszegi földbirtokos 1844-ben kezdeményezte az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet létrehozását. Az első világháború utáni időben dr. Szász Pál lett az EMGE elnöke, aki később kommunista börtönökben hunyt el. Neményi József Nándor államtitkár a mezőgazdaságban kialakuló versenyhelyzet fontosságát hangsúlyozta. Neményi szerint Románia európai felzárkózása távoli remény: a mezőgazdaság felzárkózása elképzelhetetlen 2020 előtt. Romfeld János gyergyói küldött kifejtette: amíg Romániában 4,7 millió földtulajdonos átlagban 2,28 ha területen gazdálkodik teljesen kezdetleges módszerekkel, kevés a remény az agrárágazat fejlődésére. - Az országot uraló gazdasági csőd közepette támogatás nélkül nehéz fenntartani a gazdaköröket. A tisztújítás eredménye: Sebestén Csaba az elnök /aki végül ellenjelölt nélkül maradt/. A továbbiakban 11 rendes tagot és 4 póttagot választott meg a közgyűlés. Az új elnökség túlnyomó többsége székelyföldi lett. A kongresszus dr. Csávossy Györgyöt megválasztotta tiszteletbeli elnöknek. /Makkay József: Emberi színjáték Nagykárolyban. V. küldöttülését tartotta a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete. Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./ AZ RMGE V. küldöttülésén Nagykárolyban Kovács Jenő polgármester fontos bejelentést tett: magyar nyelvű agrárfőiskolai tagozatot akarnak Nagykárolyba telepíteni, s ehhez megtették az első lépést. Két csoportra gondoltak, egy általános mezőgazdaságira és egy kertészetire. Mind a gödöllőiek, mind a debreceni és nyíregyházi egyetemi agrároktatók szívesen segítenek. Ha megnyílik a Csanálos-Vállaj határátkelő, amire a két kormány megállapodása alapján még az idén jó esély van, akkor Debrecenből vagy Nyíregyházáról egészen könnyű lesz az ingázásuk. Péter Pál, az RMDSZ ügyvezető elnökségének gazdasági alelnöke többek között arról beszélt: hiba volt, hogy az RMDSZ az első években túlságosan a kulturális problémákra összpontosított, ezzel is magyarázható, hogy a gazdasági szerveződés lemaradt, s az itt jelentkező sajátos érdekeinket nehezen tudják megvédeni. - Az RMGE beszámolójábók kiderült, hogy az Ezüstkalászos-tanfolyamoknak csak a múlt évben 660 résztvevője vizsgázott sikerrel. Az 1993 óta megjelenő Erdélyi Gazdából eddig 70 ezer példányt nyomtak, 2000 májusában már 8000 példányt. - Jó javaslatok hangzottak ela kongresszusson: az Ezüstkalászos-tanfolyam intézményesítése, a Hangya szövetkezeti mozgalom újraindítása, a gazdaasszonyok képzésének a beindítása vagy a szakosodás. Többen úgy vélték, hogy az RMGÉ-n belül meg kell alakítani a különböző szakcsoportokat (kertészet, marhatartás stb.), mert a mai körülmények közt már nehéz minden tevékenységet átfogni. /Sike Lajos: Nagykárolyban tartotta tisztújító közgyűlését az RMGE.. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 18./

2000. május 17.

Magyar kormányhatározat született a Vállaj-Csanálos közötti, magyar-román határátkelőhely megnyitására. Az átkelőhely még az idén megnyílik. /Kormányhatározat a vállaj-csanálosi határátkelő megnyitására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

2000. szeptember 26.

Két új átkelő nyílik meg a román-magyar határon: október 30-ig megindulhat a forgalom a Temes megyei Csanád (Cenad)-Kiszombor és a Bihar megyei Érmihályfalva (Valea lui Mihai)-Nyírábrány határátkelőkön - jelentette be a román külügyminisztérium. A Szatmár megyei Pete-Csengersima határátkelőnél megindul a nemzetközi személyforgalom is. Új határátkelőket nyitnak később majd a Szatmár megyei Csanálos (Urziceni) és Vállaj, valamint a Bihar megyei Székelyhíd (Sacuieni) és Létavértes között. A tervbe vett új határátkelők megépítéséhez Románia és Magyarország felhasználja a nemzeti PHARE-programok keretében rendelkezésre álló, a román-magyar határ menti együttműködés fejlesztését szolgáló EU-alapokat is. /Új átkelők a román-magyar határon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

2001. január 26.

A Nagykároly melletti Mezőfényen ipari parkot alakítanak ki. Mezőfény a magyar határ mellett fekszik, s a közelben rövidesen megnyitják a Csanálos - Vállaj határátkelőt. Az ipari park dokumentációját a szükséges téképekkel együtt még ezekben a napokban interneten is megjelenítik. /Ipari park Mezőfényen! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2001. május 17.

A rendszerváltás óta soha ennyi magyar IX. osztály nem várta az általános iskolát végző fiatalokat Szatmár megyében: összesen 23 líceumi, 15 szakközépiskolai és 19 inasiskolai osztályba iratkozhatnak a végzősök, vagyis minden magyar gyermek helye biztosított. Az utóbbi időben azt hallani, hogy Nagykárolyból és környékéről mind többen Magyarországon akarnak továbbtanulni, kihasználva azt az előnyt, hogy rövidesen megnyitják a város alatt a Csanálos - Vállaj közti határátkelőt és akkor akár naponta is ingázhatnak odaátra. /57 magyar IX. osztály indul(hat) Szatmár megyében! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

2001. június 28.

A kisvárdai református templomban jún. 24-én tartott ökumenikus istentisztelet alkalmával Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspököt a kisvárdai Tőkés László Alapítvány 2000. évi egyéni díjával tüntették ki. Az esemény alkalmával Csiszár Ákos református esperes elmondta: a díj a mindent felvállaló hitnek, a haza, a nemzet hűséges szolgálatának a jelképe. A laudatiót felolvasó Petróczki Ferenc, nyírbátori polgármester kiemelte Tempfli József cselekedeteinek hitelességét, azt, hogy nemcsak egyházának, hanem nemzetének is mindig hű fiaként egész életében küzdött az erőszakos asszimiláció ellen. A díj átadása után elsőként Tőkés László püspöke köszöntötte a kitüntetettet, akivel - mint mondotta - ugyanabban a lelkületben osztoznak, és akivel a nemzetépítő együvé tartozás köti össze. - Tempfli József /sz. Csanálos, 1931. ápr. 9./ 1990-től megyés püspök. /(boros): Tempfli József püspök kitüntetése. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 28./

2001. szeptember 10.

Szept. 7-én kezdődött Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, a szervezésében a kaplonyi ferences monostorban kezdetét vette a háromnapos, VII. Honismereti konferencia, amelynek központi témája: Árpád-kori településeink kialakulása és története. A rendezvényt Dukrét Géza, a PBMEB elnöke nyitotta meg, majd többen üdvözölték a jelenlévőket, köztük a kolozsvári Balogh Ferenc az RMDSZ és az EMKE országos vezetősége részéről, a budapesti Karacs Zsigmond az Országos Műemlékvédő Hivataltól, dr. Fleisz János, a PBMEB Bihar megyei szervezetének az elnöke. Hat személy (egyikük, Sipos László, post mortem) Fényes Elek-díjat kapott. A rendezvénysorozat keretében több mint harminc dolgozat hangzott el, köztük környékbeli polgármesterek, illetve alpolgármester (Máncz Dezső Kaplony, Heinrich Mihály Mezőfény, Mellau József Csanálos, Karádi Csaba Mezőpetri), valamint olyan Szatmár megyei szerzők tollából, mint Khün Pál és Tyukodi Antal plébánosok, Petkes György lelkipásztor, dr. Németi János, Bara István, Benedek Zoltán, Uszkai Árpád, Fazekas Lóránd, Erdőközi Zoltán. Dukrét Géza összegezte a történteket. A PBMEB 1993-ban alakult 12 alapító taggal, jelenleg Máramarosszigettől Temesvárig 96 tagja van. A célkitűzések: helytörténeti, néprajzi kutatómunka, műemlékvédelem, az ifjúság honismereti nevelése. Fórumaik: honismereti konferenciák, a Partium című időszakos kiadvány, és a Partiumi Füzetek kiskönyv-sorozat, amelynek keretében 1997 óta 17 kötet látott nyomdafestéket. Gyűjteményes köteteikben általában az egy témakörbe tartozó anyagok jelennek meg. Először történt meg, hogy polgármesterek is eljöttek és beszéltek falujuk történetéről, mai helyzetéről. /Boros Ernő: VII. Honismereti konferencia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 10./

2001. november 23.

A Szatmár Megyei Könyvtár magyar vonatkozású híreiről Cordea Márta tájékoztatott. Egy fontos enciklopédiával gyarapodott a régikönyv állomány, a Dr. Borovszky Samu által szerkesztett Magyarország vármegyéi és városai sorozatból a Szatmár vármegye, valamint a Szatmár-Németi sz. kir. város című kötetekkel. A könyvtár magyar nyelvű könyveinek állománya tovább bővül: a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár könyvadományával. A nyíregyházi könyvtár olyan külföldi könyvtárak számára küldendő könyvadomány anyagi fedezetére pályázhatott, amelyekkel szakmai vagy testvéri kapcsolatot tart fenn. Így nyert pályázatot a Szatmár megyei könyvtár számára a budapesti Kölcsey Ferenc Alapítvány Könyvadomány határon túlra elnevezésű program keretében. A magyar nyelvű kötetek 400 ezer forint értékben vásárolhatók fel. A válogatás a szatmári könyvtár képviselőivel közösen történik. A választék nagy: akadémiai kiadványok, klasszikus írók művei, gyermek- és ifjúsági könyvek, szépirodalom, ismeretterjesztő könyvek stb. A közeljövőben számítani lehet arra, hogy irodalmi, vagy könyvtári szakfolyóiratok előfizetésével támogatkják a Szatmár megyei könyvtárat. A megyei könyvtár munkatársai szakmai továbbképzéseken vesznek részt Nyíregyházán. Szatmár megyéből öt könyvtáros vett részt a továbbképzésen, ketten a szatmárnémeti könyvtárból, egy-egy könyvtáros pedig Nagykárolyból, Mezőfényről és Csanálosról. /(benedek): Magyar könyvekkel bővül a megyei könyvtár készlete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 23./

2002. július 13.

Közel 7,9 százalékkal csökkent Szatmár megye lakosságának száma az 1992-es népszámláláshoz képest, vagyis több mint 31 ezer lakossal van kevesebb. A megye 369 096 lakosából 143 597 fő (38,9%) magyar anyanyelvű, közülük közel 13 600 nem vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A magyar nemzetiségűek száma a megyében 2002-ben 129 998, ami 35,2%-ot jelent. Az 1992-es népszámlálás 140 391magyart jegyzett, ami a megye akkori összlakosságának 35 százaléka volt. Az 1977-es népszámláláskor 152 738 magyar volt, akkor ez a létszám 38,8 százalékot jelentett az összlakossághoz viszonyítva. Jelenleg a megye lakosságának 58,8 százaléka /217 100 fő/ román, 3,7 %-a /13517 fő/ roma nemzetiségű. Közülük 2530-an beszélik - nyilatkozataik szerint - a roma nyelvet. A magyar lakosság száma legmagasabb Kaplonyban (83,3%), Királydarócon (81,9%), Lázáriban (80,2%) Csanáloson (68,2%), Hadadon (68,0%), Börvelyben (62,4%), Sárközújlakon (60,6%). További 34 helységben a magyar lakosság aránya 20-60 % között van. Nem éri el a magyar lakosság száma a 20 százalékot Erdődön, Szamosdobon, Aranyosmeggyesen, Apában. Szatmárnémetiben a magyar lakosság számaránya 39,3%, Nagykárolyban 54,4 %, Tasnádon 38,0%. /(benedek): Népszámlálás 2002. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./

2002. július 16.

A román és a magyar illetékesek Aradon jóváhagyták azokat a terveket, amelyek megvalósításához az idén az Európai Unió 10 millió euró vissza nem térítendő pénzügyi támogatást nyújt a Phare-program határokon átnyúló együttműködési fejezetében. A jóváhagyott tervek szerint Magyarországon a Phare-programból 2,11 millió eurót utalnak ki a Nyírbátor és a Vallaj-Csanálos határátkelő közötti új út építésére. A román kormány a közelmúltban döntött arról, hogy a Vallaj-Csanálos határátkelőt megnyitják a nemzetközi utasforgalom előtt. Az Európai Unió további 2,88 millió eurót ad Magyarországnak a határtérségben megvalósítandó különféle gazdasági fejlesztésekre, kisebb tervekre. Romániában az aradi nemzetközi vásárközpont felépítését támogatja az EU 2 millió euróval. A Szatmár megyei Pete-Csengersima határátkelőhöz vezető vasúti felüljáró építésére 2,5 millió euró támogatás jut, 500 ezer euróval pedig kisebb projektek megvalósítását segítik. A nagyberuházások esetében a költségek legkevesebb 25 százalékát a kedvezményezett országoknak kell biztosítaniuk. /Román-magyar határ menti együttműködés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./

2002. augusztus 23.

Harminckét település története címet viseli az Otthonom Szatmár megye /Szent-Györgyi Albert Társaság és EMKE, Szatmárnémeti/ helytörténeti sorozat 16. kötete. Merli Rezső, a kötet szerzője. /A települések: Alsóhomoród, Barlafalu, Csanálos, Csomaköz, Erdőd, Józsefháza, Gilvács, Kaplony, Kálmánd, Kigye, Kisdengeleg, Krasznabéltek, Krasznasándorfalu, Krasznaterebes, Királydaróc, Mérk, Mezőfény, Mezőpetri, Mezőterem, Nagykároly, Nagymadarász, Nagymajtény, Nagyszokond, Nántű, Szakasz, Szaniszló, Szinfalu, Tasnád, Tasnádszántó, Túrterebes, Vállaj, Zajta./ A településekből három Magyarország területére esik (Vállaj, Mérk, Zajta), egy pedig, Kigye története már csak mementó lehet. A könyv tartalmazza az egyes helységekből deportáltak névsorát is. /Az Otthonom, Szatmár megye sorozat újabb kötete. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 23./

2002. szeptember 6.

Kovács László külügyminiszter bukaresti tárgyalásai befejezése után az elért eredményekről nyilatkozott. Az erdélyi magyarságnak azt ígérte: Budapest anyagi támogatása nem csökken, csak átlátható lesz, s többé nem fordul majd elő olyan helyzet, hogy a kormányhoz közel állók kevésbé fontos rendezvényeire százmilliók, igazán fontos célokra pedig alig néhány tízezer forint jusson. Mostani látogatása eredményes volt, sikerült mindkét célját elérnie. Egyik, hogy megerősítse: az új magyar kormány fontosnak tekinti a jó viszonyt, az együttműködés erősítését Romániával. A másik, hogy konkrét ügyekben is hozzájáruljon a látogatás az együttműködés bővítéséhez és a bizalom erősítéséhez. - Minél jobb a két kormány közötti együttműködés, annál többet tudunk tenni a Romániában élő magyarságért, annál hatékonyabban tudjuk őket támogatni, szögezte le. Kovács szorgalmazta a csíkszeredai főkonzulátus megnyitását, a Vállaj-Csanálos közúti, illetve az ágerdőmajori vasúti átkelő nemzetközivé tételét és a Létavértes-Székelyhíd közúti határátkelő megnyitását. Szorgalmazta a határ menti együttműködést, illetve a háromoldalú együttműködést, elsősorban Magyarország, Románia és Jugoszlávia, illetve Magyarország, Románia és Ukrajna között. Két konkrét esetre kérte a román fél támogatását: az egyik a Mol Rt. részvétele a Petrom olajtársaság, a másik az OTP Rt. részvétele a Román Kereskedelmi Bank privatizációjában. Kovács hangsúlyozta: "mi nagyra értékeljük az RMDSZ politikáját, azt a körültekintő, bölcs, megalkuvást nem ismerő, de ésszerű kompromisszumokra mindig hajlandó politikát, amely nem konfrontációra, hanem éppenséggel megállapodásra törekszik. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez sokkal eredményesebb, mint a harcias kakaskodás, aminek semmilyen gyakorlati eredménye nincs." /T. SZ. Z.: Eredményesebb az ésszerű kompromisszum a harcias kakaskodásnál. Interjú Kovács Lászlóval, Magyarország külügyminiszterével. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./

2002. október 2.

Birtók József, a csíkszeredai Státus Kiadó igazgatója visszaemlékezett: 1995-ben született meg a kiadó gondolata. A Szemtanú könyvek sorozatának első kötete Ferencz Imre szerkesztésében jelent meg Történetek a fogságból címmel: hatvan székely hadifogoly emlékeit tartalmazza. Két évvel később jelent meg Kristó Tibor szerkesztésében a Kuláksors c. antológia. A sorozat harmadik darabja Szabó Katalin Visszajátszás c. kötete, amelyben Csíkszereda régi épületeinek kapcsán bontja ki a város történetét. Kapcsolódik ehhez a következő, a Megyecsinálók c. munka, amely az 1968-as megyésítés körüli "cirkusszal" foglalkozik. Legújabb sorozatuk a Státus-Tanulmányok. Az első kötete: Vécsei Károly Magyarok és nem-magyarok Romániában. Demográfiai, statisztikai, szociológiai tanulmányokat tartalmaz. Halála előtt egy hónappal sikerült átnyújtani a kötetet az idős marosvásárhelyi akadémiai kutatónak. A kötet szerkesztője Vincze Gábor szegedi történész. A Csíksomlyói Ferences Kolostor Kincse című sorozat első könyve sikerkönyv volt, P. Gegő Eleknek a Moldvai Magyar Telepekről 1821-ben az MTA megrendelésére írt munkájának reprintje. Muckenhaupt Erzsébet, a Csíki Székely Múzeum dokumentációs könyvtárának vezetője, Erdély egyik legnagyobb régikönyvszakértője elvállalta e sorozat szerkesztését. A második kötet eredetijét 1537-ben nyomtatták Velencében latinul és magyarul. A reprintjét adták ki. A sorozat harmadik kötete Kájoni János nagy munkája, az Organum Missale. Kiadványaik között szerepel Gyergyószentmiklós monográfiája, a Szatmár megyei Csanálos monográfiája, Garda Dezső Székely közbirtokosság c. monográfiája és a román-magyar műszaki szótár is. 1989 után Beke György első erdélyi kötete náluk jelent meg, Gyulafehérvár árnyékában címmel. /Daczó Dénes: A betűk súlyával helyzetünkről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./

2002. december 2.

Gazda László országgyűlési képviselő, akit pár hete a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnökévé választottak, az elmúlt napokban Szatmárnémetiben járt. Mindkét félnek fontos a Vállaj - Csanálos határátkelő mielőbbi megnyitása, a Csengersima - Pete határátkelő felé vezető út mielőbbi korszerűsítése, a vasúti forgalom újraindítása (akár Ágerdőmajornál, akár Csengernél). Lehetőséget lát a közös vizek szabályozása és hasznosítása, kisrégiók közös vízellátása és szennyvíztisztítása, a termálvizek és más természeti, valamint néprajzi értékek, népi hagyományok hasznosítása, valamint az erre épülő kerékpáros és lovas turizmus területén. A jól felszerelt nyíregyházi felsőoktatásnak lehetősége volna mezőgazdasági, környezetgazdálkodási vagy más kihelyezett tagozatot létesíteni Szatmárnémetiben, ám ehhez a befogadási igénynek nyilvánvalóbbnak kellene lenni az itteni magyarság részéről. /Sike Lajos: A Szabolcs-Szatmár Megyei Közgyűlés elnöke szerint: Nyíregyháza támogatná a szatmárnémeti magyar felsőoktatást! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

1998. október 14.

A Kárpátok-Eurorégió vezetői a múlt héten Nyíregyházán tanácskoztak. A hatékonyabb együttműködés érdekében új, koncepcionális javaslatok születtek, amelyek célja, hogy a tagországok Európai Unióhoz való csatlakozását meggyorsítsák - hangoztatta Piotr Helinski, a régió titkárságának lengyel vezetője. - Az ukrán kormány megbízta a kárpátaljai közigazgatást, hogy dolgozza ki egy magyar?ukrán gazdasági övezet megvalósításának tervét - jelentette be Szergej Usztics, a kárpátaljai adminisztráció vezetője. Hozzátette: sokat várnak Kucsma ukrán elnök október végi magyarországi látogatásától, lényegesnek tartják a magyar nemzetiséggel való törődést. - Gheorghe Micolaus, a Szatmár Megyei Tanács elnöke arról szólt, hogy a PHARE?CBC-program keretében több, határokon átnyúló projektet dolgoznak ki. Mindkét oldalon bővítik a Csengersima és Pete közötti határátkelőt, román részről elindították Vállaj és Csanálos között egy állandó határátkelő megnyitásának engedélyezési eljárását. Elmondta azt is: október 5-én Szatmáron egy olyan közigazgatási főiskolát nyitottak, amelyben román, magyar és német nyelven folyik az oktatás. /Növelni kell a Kárpátok?Eurorégió hatékonyságát. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

2003. február 6.

Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás.Fehér megye: a protokollumba idén is szeretnék belefoglalni a gyulafehérvári Batthyaneumnak a római katolikus egyháznak történő visszaszolgáltatását. A nagyenyedi Bethlen Gábor kollégium étterme korszerűsítési munkálatainak állami költségvetésből való támogatását szeretnék elérni.Szilágy megye: a gáz Kraszna menti településekre való bevezetésének állami finanszírozását és magyar tannyelvű középiskolát hozzanak létre Szilágysomlyón. Hunyad megye: ne vonják össze gazdasági okokból az iskolai tagozatokat, jelentette ki Winkler Gyula parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke. A dévai Magyarok Nagyasszonya Kollégium fenntartásához szükséges a közoktatási intézmények akkreditációjáról szóló normáknak az elfogadása.Csíkszék: az országos protokollumban szerepeljen a Csíki Magánjavak ügyének megoldása, fogalmazott az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke, Ráduly Róbert. Felső-Háromszék: anyagi támogatást kérnek Kézdivásárhely új kórháza és a több éve épülő, 24 tantermes iskola építésének folytatásához, könnyítsék meg a magánerdészetek létesítését.Alsó-háromszék: Albert Álmos, az alsó-háromszéki szervezet elnöke elmondta, hat pontban összesítették a legfontosabb kérdéseket: vagyon-visszaszolgáltatás felgyorsítása, a decentralizált intézmények felének RMDSZ-es vezetője legyen, a nagyon elszaporodott pénzügyi ellenőrzések leállítása, a privatizált vállalatok helyzetének elemzése, végül egy kérést nem hoztak nyilvánosságra.Gyergyószék: a 2002-es egyezmény gyergyói ajánlásaiból semmi nem valósult meg, ezeket a követeléseket belefoglalják idén is az országos egyezménybe. Ilyenek a kommunizmus előtti megyehatár helyreállítása a Gyilkos-tónál levő határszakaszon; a békásiak által elfoglalt legelők ügyében történő perújrafelvétel és az ügy Strassbourgig vitele; a megyei utak rendbetétele; a téli fűtés helyzetének megnyugtató megoldása, a gyergyószentmiklósi nagykórház megépítésének, valamint 500 férőhelyes sportcsarnok felépítésének támogatása, az iskolahálózat átszervezése, valamint külön művészeti iskola beindítása Gyergyószentmiklóson is. Máramaros megye: Ludescher István, az RMDSZ Máramaros megyei szervezetének elnöke leszögezte, a magyar lakosság számával arányos mértékben képviseltesse magát az RMDSZ a megyei döntéshozó struktúrákban. A Babes-Bolyai Tudományegyetem most alakuló, nagybányai környezetvédelmi kollégiumán magyar tagozatot is létesítsenek. Arad megye: az elmúlt évhez hasonlóan idén is kérik a Szabadság-szobor helyzetének rendezését.Temes megye: a Magyar Ház ügyét szeretnék az országos protokollumban látni. A Magyar Ház ügyében a Temes megyei RMDSZ a strasbourgi Emberjogi Bírósághoz fordult jogorvoslatért.Beszterce-Naszód: a javaslatokról a febr. 15-i elnökségi ülésen döntenek, tájékoztatott Szilágyi János megyei RMDSZ-elnök.Bihar megye: Nem tartja egészségesnek Lakatos Péter, Bihar megyei területi RMDSZ-elnök, hogy megjelenjenek a sajtóban a 2003-as protokollum egyes kitételei, mielőtt azokat megtárgyalták volna a kormánypárt képviselőivel. Maros megye: még nem állították össze idei "igénylistát". A legtöbb bosszúságot a kétnyelvű feliratok hiánya okozza. A legtöbb vegyes lakosságú településen ezek késéssel jelentek meg, de a megyében még ma is létezik olyan falu, ahol a törvény előírásai ellenére sem tették ki a helységnévtáblát. A Bolyai Farkas Gimnáziumban a román tanárok nem törődtek bele az ősszel megkezdett fokozatos visszamagyarosítási folyamatba, és az elmúlt hetekben kérvényezték a IX. osztályok újraindítását a román tagozaton. Fontos a katolikus osztályok beindítása a felekezet államosított iskolájában, a mai Unirea Főgimnáziumban. Brassó megye: Magyar tagozat indítását kérik az erdészeti egyetemen. Kolozs megye: egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, magyar tannyelvű állami egyetem létrehozása.Szatmár megye: A Csanálos-Vállaj határátkelőhely megnyitása, a Hám János Katolikus Gimnáziumnak a püspöki palotába való költöztetése, /Tavaly teljesítetlen igények az idei egyezményben. Készülőben az RMDSZ és a Szociáldemokrata Párt közötti 2003-as évi megállapodás. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

2003. március 5.

Az egészségügyi reform előírásai szerint Szatmár megyében több mint 200 kórházi ágyat kell felszámolni. Jelenleg két vidéki kórház megszüntetésére gondolnak, a turci területi kórházról és a bikszádi TBC kórházról van szó. Hamarosan megnyitják állandó jelleggel a Csanálos-Vállaj közti határátkelőt, s akkor még többen rendezik be magukat a határ túlsó oldalán lévő testvérváros, Nyírbátor kórházába. Mind többen járnak át Magyarországra kezeltetni magukat. Lassan a fehérgyarmati kórházban több szatmári anya fog szülni, mint az itteni megyei kórházban. Amíg az elmúlt években többnyire csak magyarok jártak át, ma már mint több román is. /Sok szatmári anya inkább Fehérgyarmaton szül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./

2003. március 27.

Márc. 26-án Borbély László ügyvezető elnökhelyettes és Pete István szenátor Ioan Rus belügyminiszterrel tárgyalt. Az RMDSZ képviselői kérték, hogy a határátkelők megnyitásának kérdésében, a már létező jogszabályok szerint, sürgessék meg a Vállaj - Csanálos és Létavértes - Székelyhíd határátkelők megnyitását, valamint annak a - Románia és Magyarország közötti - kétoldalú egyezménynek a véglegesítését, amely lehetővé teszi azt, hogy a Romániába jövő magyar befektetőknek a tartós vízum kiváltásakor ne kelljen alávetniük magukat azoknak a bürokratikus intézkedéseknek, amelyek kötelezők lennének a mostani törvény szerint. A megbeszélés során kitértek a márc. 14-i sepsiszentgyörgyi esetre is, amikor több mint 40 magyar fiatalt behívattak a rendőrségre, több órán át ott tartották őket és ujjlenyomatot vettek tőlük, amellyel kapcsolatban Puskás Bálint szenátor interpellált a szenátusban. A miniszter megígérte, hogy kivizsgálják az ügyet. /A belügyminiszterrel tárgyaltak az RMDSZ képviselői. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 27./

2003. június 5.

Számos magyar politikus érkezik a hét végén Erdélybe. Jún. 6-án Medgyessy Péter kormányfő teszi meg, aki a Csanálos és Vállaj közötti új román-magyar határátkelőt nyitja meg román kollégája, Adrian Nastase miniszterelnök társaságában. A Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári székhelyének jún. 6-i avatóünnepségén Medgyessy levelét Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke olvassa fel. A Sapientia-EMTE létrehozásakor hatalmon lévő magyar kormányt Orbán Viktor exminiszterelnök, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnöke képviseli majd. Orbán Viktor délután már a csíkszeredai Szent Ágoston templomban a Julianus Alapítvány tavaly megítélt díját veszi át. Máj. 7-én, még mielőtt csatlakozna a csíksomlyói búcsúra igyekvő zarándokok tömegéhez, az exminiszterelnök megtekinti a Sapientia csíkszeredai székhelyét. A tervek szerint a búcsú után találkozik Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsekkel. A csíksomlyói búcsún a magyar kormány képviseletében Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) határon túli magyar ügyekért felelős politikai államtitkára és Gulyás Kálmán, a MeH egyházi ügyekért felelős címzetes államtitkára vesz részt. /Salamon Márton László: Ismert személyiségek áradata. = Krónika (Kolozsvár), jún. 5./

2003. június 6.

Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb eseménye az RMDSZ belső életében a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) megújulása, amelyre várhatóan június 28-án kerül sor Marosvásárhelyen - mondotta Markó Béla szövetségi elnök, az RMDSZ heti sajtóértekezletén Bukarestben. Markó emlékeztetett arra, hogy Románia és Magyarország miniszterelnöke ünnepélyes keretek között megnyitja Nagykároly mellett a Csanálos-Vállaj határátkelőt. Véleménye szerint ez egyértelmű bizonyítéka a két ország közötti kapcsolatok állandó javulásának. Markó Béla szerint a két ország közötti kapcsolatok kedvező irányba fejlődését megerősíti Páll Béla magyar idegenforgalmi államtitkár romániai látogatása is. Kelemen Hunor SZET-elnök a sokat vitatott tévé- és rádióilletéket szabályozó kormányrendeletről szólt, amelyet elfogadott a Képviselőház. Elmondta: az RMDSZ képviselői támogatták a kormányrendeletnek a jelenlegi formában történő elfogadását, ugyanis ez tartalmazza azokat a javaslatokat, amelyeket a szövetség képviselői megfogalmaztak. Emlékeztetett arra, hogy a jelenleg elfogadott változat értelmében a tévé és rádióilleték kifizetése alól mentesülnek a nem kormányzati szervezetek, azok a személyek, akiknek jövedelme nem éri el az átlagjövedelmet, a szociális segélyben részesülők, az egyetem előtti oktatási intézmények, a katonai egységek, az egyházi felekezetek, a diplomáciai kirendeltségek, a volt mezőgazdasági alkalmazottak, a televízió és rádió alkalmazottai. /Az új SZKT június 28-án alakul meg. Kielégítő megoldás tévé- és rádióilleték ügyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./

2003. június 7.

Jún. 6-án Kolozsváron ünnepélyes keretek között felavatták a Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) új székházát. Bocskai István erdélyi fejedelem egykori szülőházában a kuratórium és a rektori hivatal mellett helyet kaptak a kolozsvári egyetemi karok és az egyetem kutatóintézete. Dr. Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora elmondta: Nagyváradon, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában 1600 diák tanul és mintegy 300 tanár tanít. Az elkövetkező két évben megkétszereződik a diákok létszáma, meg kell teremteni tehát azt az infrastruktúrát, amely alkalmas az egyetem működéséhez. Az egyetem Kolozsváron eddig egyetlen szakot indított, a környezettudományit, de az intézmény vezetősége reméli, hogy megkapják az ősszel indítandó médiaszakhoz is az ideiglenes működési engedélyt. A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szenátusa határozatot hozott arról, hogy tanárai nem vállalhatnak oktatói állást más egyetemeken, a két intézmény között létezik azonban létezik egy együttműködési szerződés, amelynek alapján a BBTE tanárai taníthatnak az EMTE-n is. A megjelentek Orbán Viktor nevét skandálta nagy taps kíséretében, amint Magyarország volt miniszterelnöke, a Fidesz - MPSZ elnöke megjelent a helyszínen. Az ünnepséget Tonk Sándor, az EMTE megbízott rektora nyitotta meg, aki hangsúlyozta: a Kolozsvárt ért 1944. június 2-i bombázás és az 1920. június 4-i trianoni évfordulók után 2003. június 4. örömünnepet jelent. A magyar kormányt képviselő Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke Medgyessy Péter kormányfő üzenetét tolmácsolta, aki az eseménnyel egyidőben zajló Csanálos-Vállaji határállomás felavatásán vett részt Adrian Nastase román kormányfővel. Üzenetében Medgyessy Péter rámutatott: szívügyének tekint minden olyan törekvést, amely hozzásegíti a romániai magyarságot kulturális és nyelvi identitásának megőrzéséhez és a szülőföldön való megmaradáshoz. Mint fogalmazott, az EMTE meghatározó értékteremtő pillére a romániai magyar nyelvű oktatásnak, és lehetőséget ad a fiataloknak, hogy jövőjüket e falak mögött elsajátított tudással alapozzák meg. Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke szintén elküldte üzenetét az ünneplőkhöz. Beszédében az RMDSZ elnöke, Markó Béla kifejtette: a maradandóság rendkívül fontos emlékművei között állunk itt, és a jövő maradandóságát építjük közösen. Példás együttműködés és összefogás az EMTE is, hiszen ez a magyar kormány, az egyházak, a szakma és az RMDSZ együttműködése által született meg. A szövetségi elnök ugyanakkor rámutatott: mindemellett nem mondhatunk le az önálló magyar állami egyetem létrehozásáról, és kifejezte reményét, hogy a BBTE-n zárós határidőn belül létre jönnek az önálló magyar karok. A BBTE rektorának, Andrei Margának az üdvözletét Kása Zoltán rektor-helyettes tolmácsolta. Hangsúlyozta: szimbolikus értéknek tartja azt, hogy az EMTE rektori hivatala éppen ebben az épületben székel, ahol ezelőtt 446 évvel Bocskai István fejedelem született. A BBTE tanárai az egyetemben nem a versenytársat látják, hanem az új lehetőségeket, s közös feladat, hogy úgy hangolják össze az oktatási tevékenységeket, hogy azok az egész magyar közösségnek a hasznára váljanak. A megyei tanács nevében Kerekes Sándor alelnök szólt a jelenlévőkhöz, aki elmondta: nagy ünnep a mai, nemcsak a kolozsvári, hanem az egész erdélyi magyarság számára. A helyi önkormányzatot képviselő Boros János, Kolozsvár alpolgármestere elmondotta. szerencsét és kitartást kíván az EMTE-nek. Végül Orbán Viktor volt magyar miniszterelnök mondta el ünnepi beszédét. Mint fogalmazott, jó és biztos helye van az EMTE-nek Csíkszerdában, Marosvásárhelyen és Kolozsváron is. Az új szándékot a régi alapra építették, az új reményt a régi erőbe, országépítők erejébe vetették, Kolozsváron pedig egyenesen Bocskai István örökségébe, mindennel ami korszerű és megőrizve benne mindent, ami időtlen. Nekünk magyaroknak a történelem során mindig akkor volt jó világ, amikor az építők voltak többen. Az ő alkotásaikból épül fel történelmünk, mert az óvatoskodók, az alábecsülők nem építenek semmit, kihullnak az emlékezetből - hangsúlyozta Orbán Viktor. A volt miniszterelnök szerint a nemzet felemelkedése érdekében tenni, építeni, beruházni kell. A magyar nemzeti kormány azért tartotta fontosnak, hogy a magyar adófizetők pénzéből egy más ország területén épüljön egyetem, mert ezzel nem csak Kolozsvár tért vissza a történelmi magyar egyetemi városok közé, hanem a közös, 15 milliós magyar nemzet és nemzetgazdaság jövőjébe történő beruházás valósul meg. Végül dr. Marton József pápai káplán teológiai kanonok, Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök, Pap Géza és Tőkés László református, Szabó Árpád unitárius, Mózes Árpád evangélikus püspök megáldották az épületet. Ezt követően Orbán Viktor elvágta a piros-fehér-zöld avatószalagot, miközben a tömeg a Szózatot énekelte. /Köllő Katalin, Papp Annamária: Bocskai szülőházában az EMTE. Régi alapra épített új remény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2003. június 7.

Jún. 6-án a magyar és a román miniszterelnök avatta fel a két ország közötti új határállomást a Vállaj-Csanálosi (Urzineci) nemzetközi forgalmi átkelőhelyen. Medgyessy Péter hangsúlyozta: az új határállomás megnyitásával újabb lehetőség adódott arra, hogy a két ország tovább erősítse kapcsolatát, lakói ápolják üzleti és rokoni együttműködésüket. Szeretnénk, ha a jelenlegi határok nem elválasztanák, hanem összekötnék a két országot - mondta. Adrian Nastase azt emelte ki, hogy a két ország jó úton halad egy XXI. századi partnerségi kapcsolat felé, s ez az egyetlen helyes út. A román miniszterelnök hozzáfűzte: "Miközben egyesek a múlttal küzdenek, a két ország jelenlegi kormánya elhatározta, hogy inkább a jövővel foglalkozik, a jó viszony és az együttműködés erősítésével". Adrian Nastase köszönetét fejezte ki a magyar parlamentnek azért, hogy ratifikálta Románia NATO-tagságát. /Új magyar-román határállomást avattak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2003. július 1.

Jún. 28-án a Debreceni Egyetem néprajzi tanszékének kilenc első-, illetve másoddiplomás diákja érkezett Csanálosra. A határon kívüli magyaroknál kutatnak néphagyományt azzal a céllal, hogy amikor az európai uniós csatlakozással felbontják a jelenlegi közigazgatási megyerendszert, a határok ne képezhessék akadályát a közös régió kialakításának. Korábban Gömörben kutattak. Trianon után Gömör vármegyének 21 falva esett Magyarországra, a többi Szlovákia, illetve korábban Csehszlovákia területére. A térségben az általuk végzett, publikációkban közzétett sikeres kutatások nyomán másfél hónappal ezelőtt a két állam köztársasági elnökének Putnokon történt találkozóján megállapodás született arról, hogy az Európai Unióban ott közös régió lesz. Ugyanezzel a szándékkal jöttek most Szatmárba. A történelmi Szatmár megyéből lényegében kis csonka rész tartozik Magyarországhoz, a nagyobb rész Romániába esik, és ők azt szeretnék bizonyítani, hogy történelmileg, kulturálisan egységes régióról van szó. /Boros Ernő: Néprajzkutatók Csanáloson. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./

2003. augusztus 12.

Boros Ernő, a Romániai Magyar Szó munkatársa elnyerte a Debreceni Egyetem Történelmi Intézete keretében működő Erdély-történeti Alapítvány III. díját. Erdély történetével és az erdélyi irodalomtörténettel foglalkozó dolgozatokra hirdetett pályázatot az Erdély- történeti Alapítvány. Boross Ernő munkája a szatmári svábok 1945 januárjában Ukrajnába, ún. jóvátételi munkára történt deportálásáról szól, 42 település lakosainak a vallomásai- visszaemlékezései. Boros Ernő előzőleg a Szatmári Friss Újságban, illetve a Romániai Magyar Szóban dokumentumriport-sorozat formájában foglalkozott ezzel a kérdéssel. Eleinte úgy gondolta, hogy az interjúk halmozása révén a kollektív történelmi tudat alakulásáról, kialakulásáról tud meg egyre többet. Menet közben rádöbbent arra, hogy ami erről a történelmi eseményről, a szatmári svábok deportálásáról az eddig készült írott források alapján a köztudatban él - legalább részben hamis. Amikor ezen a könyvön dolgozott, sokan ígértek anyagi támogatást a könyv megjelentetéséhez. Végül csak egy támogató maradt, de az kevés volt. A kéziratot beküldte a pályázatra. Az alapítvány titkára, dr. Takács Péter közölte, hogy kiadják Boros munkáját az Erdély-történeti Alapítvány Erdély-történeti Könyvek sorozatában. Boros nem lenne elégedett azzal, ha a leendő könyv csupán 300 példányban látna nyomdafestéket, és különböző szakintézmények könyvtáraiban elhelyezve inkább csak történészek, kutatók számára lenne elérhető. Érzelmi okokból azt akarja, hogy a könyvben ne csak a csanálosi Pista bácsi, hanem külön-külön a kaplonyi, nagymajtényi stb. Pista bácsik szenvedése is szerepeljen. Még akkor is, ha ez többszöri ismétlődést jelent. /Dr. Végh Balázs-Béla: "Összevonhatóak-e" a szenvedések? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

2003. szeptember 23.

A szept. 23-án kezdődő Medgyessy-látogatás előzményei.Medgyessy Péter kormányfő szeptember 23-án Bukarestbe érkezik, ahol román kollégájával, Adrian Nastaséval várhatóan aláírja a kedvezménytörvény romániai alkalmazásáról szóló megállapodást. 2003-ban ez lesz a hatodik Medgyessy-Nastase megbeszélés. A magyar- román kétoldalú kormányfői találkozók a rendszerváltás óta: 1996. szeptember 16. - Temesvárott Horn Gyula magyar és Nicolae Vacaroiu román kormányfő aláírta a román-magyar alapszerződést. 1997. március 12-13. - Victor Ciorbea román miniszterelnök a magyar fővárosban Horn Gyula kormányfővel tárgyalt. A román küldöttség budapesti útja során a felek több kétoldalú egyezményt is aláírtak. 1997. október 20-21. - Romániai látogatása során Horn Gyula magyar és Victor Ciorbea román miniszterelnök megvitatta egy önálló romániai magyar egyetem létrehozásának kérdését. A szakminiszterek aláírták a két ország idegenforgalmi megállapodását. 1998. július 25-26. - Orbán Viktor miniszterelnök bemutatkozó magánlátogatása során Bukarestben találkozott Radu Vasile román miniszterelnökkel. 1999. február 8-9. - Hivatalos látogatást tett Magyarországon Radu Vasile román kormányfő, s megbeszélést folytatott magyar partnerével, Orbán Viktorral. 1999. július 23-24. - Orbán Viktor kormányfő marosvásárhelyi magánlátogatása során találkozott Radu Vasile román miniszterelnökkel. Megbeszélésükön elvi egyetértés született arról, hogy Aradon létrehozzák a magyar- román történelmi megbékélés emlékparkját. 2000. március 18. - A Jugoszláviával szomszédos államok miniszterelnökeinek budapesti tanácskozásán kétoldalú megbeszélést folytatott Orbán Viktor magyar és Mugur Isarescu román kormányfő. 2000. április 14. - Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestben tárgyalt Mugur Isarescu román kormányfővel. 2000. október 20. - Orbán Viktor és Mugur Isarescu ünnepélyes keretek között megnyitotta a Csongrád megyei Kiszombor és a romániai Csanád közötti közúti határátkelőhelyet. 2001. július 28. - Nem hivatalos látogatást tett Romániában Orbán Viktor miniszterelnök. Marosvásárhelyen tárgyalt Adrian Nastase román miniszterelnökkel, majd részt vett a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. 2001. december 22. - Budapesten Orbán Viktor és Adrian Nastase aláírta a két kormány közötti egyetértési nyilatkozatot a kedvezménytörvényről és a kétoldalú együttműködés kérdéseiről.2002. július 5-8. - Medgyessy Péter miniszterelnök nem hivatalos látogatást tett Romániában. Bukarestben találkozott Adrian Nastase román miniszterelnökkel 2002. szeptember 14. - Medgyessy Péter a CEFTA-országok miniszterelnökeinek pozsonyi találkozóján kétoldalú megbeszélést folytatott román kollégájával, Andrian Nastaséval. 2002. november 29. - Adrian Nastase román és Medgyessy Péter magyar miniszterelnök Budapesten aláírta a két ország stratégiai partnerségi nyilatkozatát. December 1-jén Adrian Nastase meghívására Medgyessy Péter részt vett a Románia nemzeti ünnepe alkalmából a budapesti Kempinski Hotelben rendezett fogadáson. 2003. január 31. - A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kongresszusa alkalmával Szatmárnémetiben találkozott a magyar és a román kormányfő, Medgyessy Péter és Adrian Nastase. 2003. április 16. - Az európai uniós csatlakozási szerződést aláíró Medgyessy Péter Athénban kétoldalú megbeszélést folytatott román kollégájával, Adrian Nastaséval. 2003. június 6. - Medgyessy Péter magyar és Adrian Nastase román miniszterelnök jelenlétében avatták fel a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vállaj és a romániai Csanálos közötti nemzetközi személyforgalmi határátkelőt. 2003. július 1. - Budapesten megbeszélést folytatott Medgyessy Péter és Adrian Nastase, aki a Romák a bővülő Európában - a jövő kihívásai című tanácskozásra érkezett a magyar fővárosba. 2003. augusztus 17. - Medgyessy Péter miniszterelnök meghívására magyarországi vadászaton vett részt Adrian Nastase román kormányfő. (MTI Sajtóadatbank) /Magyar-román kormányfői találkozók. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

2003. november 6.

Szatmár megyéből kb. 5000 német etnikumú román állampolgárt 1945 januárjában a volt Szovjetunióba deportáltak, ez már ismert történelmi eseménynek számít. Az ott elhunytak emlékére mostanáig az érintett szatmári települések szinte mindegyikében állítottak már emlékművet. Egészen más a helyzet egy másik tragikus deportálás áldozataival. Szatmár megyéből - akárcsak Észak-Erdély más részeiről - 1945 januárja előtt, 1944 novemberében is deportáltak embereket. Ezt a deportálást a román (és nem a szovjet!) közigazgatás képviselői hajtották végre. 1944 októberében Szatmár megye községeibe visszaérkezett azoknak a román csendőröknek a nagy része, akik 1940-ben, a bécsi döntés után hagyták el Észak-Erdélyt. Elsősorban ezek a csendőrök megyénkből több száz magyar, illetve sváb férfit gyűjtöttek össze Szatmár megyéből, és vittek a hírhedt földvári haláltáborba. Ezeknek a deportáltaknak a sorsa a történészek előtt is alig ismert. Az RMDSZ által 1995-ben megjelentetett Fehér könyv az 1944. őszi magyarellenes atrocitásokról című kiadvány Szilágy és Szatmár vármegye című, nyúlfarknyi fejezete a következő mondattal kezdődik: "Észak-Erdély eddig nem említett megyéire szórványos adataink miatt nem térhetünk ki." Boros Ernő, az emlékező cikk írója sorra járta valamennyi olyan Szatmár megyei települést - Bere, Börvely, Csanálos, Csomaköz, Domahida, Érkőrös, Gencs, Kaplony, Kálmánd, Kismajtény, Lele, Nagymajtény, Krasznaszentmiklós, Mezőpetri, Mezőterem, Nagyszokond, Szaniszló, Tasnád, Túrterebes, Szatmárudvari -, ahonnan a román csendőrök embereket indítottak a földvári lágerbe. Lejegyezte a túlélők, ezek híján a volt földvári foglyok legközelebbi hozzátartozóinak a vallomásait, visszaemlékezéseit. Ezekből válogatott. A román csendőrök a katonaviselt férfiakat Csanálosra vitték. A Csanálosra érkezőkről kísérőiratot fogalmaztak, miszerint a román csendőrök az erdőben, katonaruhában és fegyverrel a kezükben fogták el őket. Ezt követően fegyveres kísérettel vitték őket Földvárra vagy Focsaniba. Útjuk során ennivalót legfeljebb csak jószívű civilektől kaptak. Ha egy fogoly valamilyen gyümölcsöt fedezett fel a közelben, és éhségében kilépett érte a sorból, azt lelőtték. A katonák azokra az asszonyokra is rálőttek, akik ennivalót hoztak, közülük, kettő meg is halt. A láger egy szögesdrót kerítéssel körülvett marhalegelőn volt. A román csendőrök az orosz tisztnek elmondták, hogy ezek partizánok. Az oroszok ugyanis a partizánokra haragudtak a legjobban. A magyarok közül a fiatalabbakat, erősebbeket kiválogatták és továbbvitték Oroszországba, kényszermunkára. Azért fogdosták össze őket, hogy Erdélyből kipucolják a magyarokat. Az egész földvári tábor is azért volt, hogy minél több magyar elpusztuljon. És Földváron nagyon sokan meghaltak. A táborban a földön aludtak, takarójuk sem volt. A székelyföldiekkel együtt eredetileg 32 ezer magyart gyűjtöttek össze, de 1945 januárjában a többieket elvitték Oroszországba, 8500-an maradtak Földváron, olyanok, akik munkára már nem voltak alkalmasak. A Földváron maradottaknak legalább a fele sohasem tért haza. Földváron éheztették, ütötték-verték, megalázták az embereket. /Boros Ernő: 1944 novembere: indulás Földvárra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 6./

2003. november 17.

Nov. 15-én a nagykárolyi Rekettye Kulturális Egyesület tagjai megrendezték a III. Nagykárolyi Táncháztalálkozót. Fülöp Gábor városi tanácsos, az egyesület és egyben a Rekettye tánccsoport alapító tagja közölte, a rendezvényre az anyagiakat részben sikeres pályázatok révén (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, Communitas Alapítvány) sikerült előteremteniük. A Kolozsvárról érkezett Papp Emese, az Ördögtérgye néptáncegyüttes tagja nemezelésre Mészáros Magda nagykárolyi kisiparos gyöngyfűzésre, Orbán Erika pszichológus bútorfestésre, Kiss Zita csuhéfonásra, Reszler Aliz Csanálosról fonalcsomózásra tanította a gyerekeket. Az Üsztürü és a Fabatka zenekarok közreműködésével a kolozsvári Ördögtérgye néptáncegyüttes tartott fergeteges sikert aratott. /Táncháztalálkozó Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 17./

2003. november 24.

A nagykárolyi kórházhoz tartozó övezetben a magyar anyanyelvűek élnek többségben, ennek ellenére az utóbbi hónapokban a nagykárolyi kórházba helyezett hat orvos közül csak egy tud magyarul, és további 14-et várnak. Tavaly Nagykárolyban 12 667-en (54,46 százalék) vallották magukat magyarnak, és 9675-en (41,6 százalék) románnak. A környező falvak közül például Mezőfény 1883 lakosából 1816 (96,4 százalék) magyar anyanyelvű, Csanálos községben a számlálóbiztosok összesen 1520 lelket írtak össze, közülük 1036 (68 százalék) magyar, 340 (22,53 százalék) sváb, de a svábok nagy része is magyarul beszél jobban. Kálmándon, Kaplonyban, Mezőpetriben, Csomaközön, Gencsen, Berében nagyjából hasonló a helyzet, és Mezőteremen, Szaniszlón, Kis- és Nagymajtényban, Domahidán, Piskolton stb. is sok magyar anyanyelvű személy él. Kórházba leginkább idős személyek kerülnek, akik ezen a környéken igen rosszul beszélnek románul. Most az ápolónő a tolmács szerepét is betölti. Bekő Tamás, Nagykároly polgármestere minderről kifejtette: a Szatmár Megyei Egészségügyi Igazgatóság, illetve a helyi kórház vezetői ilyesmiről nem konzultálnak a tanács tagjaival. Az orvosok kihelyezéséről ő csak utólag értesült. /Boros Ernő: Ápolónők - tolmácsszerepben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./


lapozás: 1-30 | 31-48




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998