udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1998. január 22.

Egyetlen szervezet vagy hivatal sem tesz annyit Szatmár megyében a cigánygyermekek felkarolásáért, mint a római katolikus egyház keretében működő Caritas. Vezetőjének, Schupler Tibor atyának már-már szenvedélye a velük való törődés. Évek óta kiválóan működik Erdődön és Nagykárolyban a cigányóvoda, a csedregi és túrterebesi romagyerekek iskola előtti oktatása. A Caritas segítségével szakképzett nevelők tanítják a gyermekeket. A Caritas segítségével óvodahálózat létesül, Sárközújlakon és Szakaszon az elmúlt napokban indult be 20-20 gyermekkel, Petén február elsejétől. /Sike Lajos: Program cigánygyermekekért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

1995. május 25.

Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspököt öt éve szentelték püspökké. Sike Lajos, arra kérte, vonja meg az elmúlt öt év mérlegét. Szatmárnémetiben felépítették az idős papok otthonát, egy éve elkészült a városban az új Szentlélek templom, Túrterebeshegyen, Csedregen is épült új templom, jelenleg továbbiak épülnek Nagybányán, Nagykárolyban, Adorjánon, Egriben, Körtvélyesen, Batizon és Újvároson. Az egyházmegyét súlyosan érintette Színfalu, Alsóhomoród, Krasznasándorfalu, Nagymadarász, Barlafalu teljes kiürülése, sok sváblakta más település és Szatmárnémeti sok lakosának kivándorlása. Újabban megcsappant a kivándorlás. - Az állam az ortodox egyházat sok tekintetben előnyben részesíti, a görög katolikus egyháznak - külön rendelettel - visszaadta azokat az ingatlanait, amelyeket eddig az állam birtokolt, egyedül a történelmi magyar egyházak nem kaptak vissza semmit. Ez diszkrimináció. Beindították Szatmárnémetiben és Nagykárolyban a katolikus gimnáziumot, Máramarosszigeten és Nagybányán is szeretnék ezt megtenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2002. október 25.

Csedreg alig egy kilométerre található a most Kárpátaljához (Ukrajna) tartozó Fertősalmástól. Mindössze egy kilométer választja el őket rokonaiktól, viszont nem járhatnak át egymáshoz a szomszédos települések polgárai, annak ellenére, hogy egymás kertjére nyílik a kilátásuk. /Fodor István: Ötvenhat éve nem látták az egy kilométerre lakó rokonokat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 25./

2003. március 30.

A szatmárnémeti Caritas 2002-ben összesen 881 gyermeket és fiatalt támogatott. Az utcagyerekek számára működo központokban Szatmáron és Nagybányán 130 gyermekkel foglalkoztak.Az erdődi, túrterebesi, sárközi, csedregi, szakaszi, mikolai, petei, apai, színfalusi, felsőboldádi, krasznasándorfalvai szociális óvodákat naponta 315 gyermek látogatta. Az erdődi, túrterebesi és sárközi tanulóházakat 202 gyermek, a szatmárnémeti, nagykárolyi és nagybányai speciális óvodákat pedig összesen 42 gyermek látogatta. A Szent József Rehabilitációs Központban 149 fogyatékos gyermek részesült folyamatos speciális kezelésben. Az alsóhomoródi Gyöngy Integrációs Központban az év folyamán összesen 288 fiatalt fogadtak.A szatmárnémeti, nagybányai és nagykárolyi gyógyszertárakban összesen 49 926 esetben osztottak ki ingyen és kedvezményesen gyógyszert. A szatmári egyházmegyében nyolc otthoni beteggondozó központ működik az idősek számára: Szatmárnémetiben, Erdődön, Mezőpetriben, Alsóhomoródon, Felsővisón, Nagybányán, Nagykárolyban és Máramarosszigeten. Ezekben a központokban 2002-ben 968 idős beteget részesítettek kezelésben, 27 799-szor szálltak ki házhoz, 2589 gyógyászati segédeszközt kölcsönöztek. A három szociális konyhán (Szatmárnémetiben, Nagykárolyban és Nagybányán) összesen 130 idős embernek biztosítottak kétfogásos, meleg ebédet. A szatmárnémeti Szent Jakab Idősnapköziben összesen 23 időst láttak el. A refugiumban 21 bántalmazott édesanya és 69 bántalmazott gyerek talált biztos menedékre./A 2002-es év adatokban a szatmári Caritasnál. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 30./

2002. március 27.

Szatmár megyében legalább 20 ezer cigány él, többségük, 65-70 százalékuk magyarul beszél. Horváth Ignác, a helyi romaszövetség elnöke úgy véli, nagyobb részük magyarnak vallja magát a mostani népszámláláson, annak ellenére, hogy a szövetségség által kiadott felhívás a roma nemzetiség vállalására szólította fel őket. A magyar igazolvánnyal foglalkozó megyei információs irodán is elég sok roma jelentkezik. A csaknem teljesen cigány lakosságú Csedregből tömegesen jelentkeztek az irodán, főleg férfiak és fiatalok. /A csedregi cigányok tömegesen kérik a magyar igazolványt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 28./

2004. augusztus 20.

Brassai Zsombor cikkének /Földcsuszamlás avagy banánhéj, Krónika, aug. 13./ végén az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökének nevezte magát. Brassai Zsombor azonban nem elnöke az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének, hanem a Maros megyei szervezet dr. Kelemen Atilla által kinevezett ügyvezető elnöke. Fizetett alkalmazott, munkáltatója Kelemen Atilla. Az írás így a munkaadó előtt tett tiszteletkör. Az RMDSZ valójában nem Kelemen Atillának köszönheti a 13-12 arányú fölényét a helyi tanácsban, hanem Doru Opriscannak, aki független tanácsosként jóval több szavazatot szerzett a szükségesnél és a román választási törvény értelmében, a töredékszavazatok visszaosztásánál, az RMDSZ-nek is jutottak román voksok. A marosvásárhelyi kudarcot nem lehet a demográfiai helyzettel magyarázni, mivel a választójoggal rendelkező korcsoportban Marosvásárhelyen a magyarság még mindig 53 százalékot képvisel, csak a teljes népesség szintjén csökkent le aránya a népszámlálás adatai szerint 47,5 százalékra. Román elemzők szerint a magyarság 20 százaléka szavazott Dorin Floreára, s ezért nyerhetett már az első fordulóban. Floreát 48 556-on, Kelement mindössze 34 625-en választották. Fel kellene tenni a kérdést, hány magyar szavazót riasztottak dr. Kelemen Atillának a kampány idején tett Tőkés Lászlót támadó vagy az MPSZ-t (Magyar Polgári Szövetséget) hídon dübörgő egérnek nevező nyilatkozatai. Azt is meg kellene kérdezni, miért zárkózott el az RMDSZ a marosvásárhelyi előválasztások megrendezésétől? Markó Béla, az RMDSZ 1993-ban megválasztott szövetségi elnöke örömmel nyugtázta már az 1996-os helyhatósági választásokon: „Az RMDSZ országos eredményei összességükben felülmúlták az 1992-es szintet, ami a lakosság változatlan bizalmát tükrözi.” (RMDSZ Tájékoztató, 1996. június 5.) Majd 2000-ben ismét az urnák elé járultak, és Markó az MTI-nek adott nyilatkozatában így értékelt: „Az RMDSZ Erdély-szerte jobban szerepelt a mostani helyhatósági választáson, mint 1996-ban.” (Népújság, 2000. június 20.) Végül a 2004-es értékelés, Markó Béla szavaival: „A Központi Választási Iroda végleges adatai szerint az RMDSZ jobb eredménnyel került ki a helyhatósági választások első fordulójából, mint 2000-ben.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 17.) A második forduló eredményeinek ismeretében már azt is kijelentette: „A mi értelmezésünkben pedig ez egyfajta bizalmi szavazás is volt, és ily módon megerősített bizalommal, sokkal optimistábban nézhetünk az őszi parlamenti választások elé.” (RMDSZ Tájékoztató, 2004. június 22.) Összefoglalva: az RMDSZ elnökének meglátása szerint a romániai magyarságnak az RMDSZ iránti bizalma 1992-től folyamatosan és rendíthetetlenül növekedett, és nincs ok attól tartani, hogy ez a töretlen felfelé ívelés a jövőben változna. Izsák Balázs az RMDSZ-re leadott szavazatokat táblázatba foglalta. A számok az RMDSZ szavazóbázisának folyamatos sorvadását mutatják. Az RMDSZ-vezetés 8 éve nem meri a nyilvánosság előtt vállalni a kapott szavazatok számának értékelését. Hogyan növekedhetett a megszerzett polgármesteri székek száma? A kérdésre a választ, a 2000 után önállóvá lett községeknél kell keresni. 2000-ben 2957 polgármestert választottak Romániában, míg 2004-ben 3137-et. 2000 óta lett önálló község Csedreg, Csíkkozmás, Csíkmadaras, Egri, Kálmánd, Kibéd, Koltó, Kökényesd, csak egynéhány a 22 új községből, amelyek az RMDSZ-nek a győzedelmes pluszokat hozták. Ugyanakkor hiba egy kategóriába sorolni egy nagyváros és egy kis település polgármesteri székét. Marosvásárhelyen 2000-ben a polgármester-választást eldöntő, második fordulóban 94 034-en vettek részt a választási névjegyzéken szereplő 137 642-ből. 2004-ben pedig 86 875-en a 133 667-ből. Dorin Florea pedig körülbelül 1000 szavazattal kapott többet, mint 2000-ben. A magyarság tömeges távolmaradása kimutatható. /Izsák Balázs: Mitől hiteles egy közösség? = Krónika (Kolozsvár), aug. 20./

2005. április 23.

A népszavazást szentesítő központi „rábólintás” után az eddig Halmihoz tartozó Kökényesd (lakossága csaknem teljesen görög katolikus vallású magyar) önálló község lett. A hozzá csatlakozó Csedreggel közel 3000 lakost számláló új közigazgatási egység vezetője Simon Levente, aki foglalkozását tekintve újságíró, ideiglenes kinevezést kapott, mert hat hónapon belül ki kell írni a választásokat. /Önállósult Kökényesd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2006. július 18.

Az utóbbi években négy nagyobb magyar település (Kálmánd, Csomaköz, Egri és Kökényesd) önállósult Szatmár megyében. Közülük a legifjabb közigazgatási egység, a kökényesdi alig egy éve jött létre. A helybeliek egy fiatal újságírót választottak polgármesternek. Simon Levente, a Szatmári Friss Újság munkatársa még a 25. évet sem töltötte be. A fiatal elöljáró Kökényesden született és nőtt fel. Elmondta, hogy Kökényesd gyakorlatilag egybeépült a térség központjával, Halmival, csupán a vasút választja el tőle. Az elválást gazdasági okok indokolták. A több településből mesterségesen összegyúrt községek székhelyei mindent maguknak hordanak össze, ott fejlesztenek. 1968 óta semmit nem építettek, a meglévő dolgokat is hagyták tönkremenni. Kökényesd és a hozzá tartozó Csedreg a sárban fuldokol. Kökényesdnek 1600, Csedregnek 1200 lakosa van, együtt közel 3000 ezer, ami nagy közösség ahhoz, hogy kezébe vegye sorsát. Él a néptánc és a népdal, sok a fiatal. Az első osztályt mind Kökényesden, mind pedig Csedregen 20-25 gyermek kezdi. Alig egy év alatt négy-ötmilliárd régi lejt költöttek fejlesztésre (ötször annyit, mint mások 40 év alatt!), minden utcát leköveztek. Tervezik Kökényesd és Csedreg között egy szép új iskola építését, a jelenlegi öt elavult iskolát pedig megszüntetnék. Jók az adottságaik itt, az ukrán-román-magyar határ közelében. Vám, nemzetközi vasúti átrakó, nemzetközi műút. Megkezdték a művelődési ház felújítását. Újra akarják alakítani a felnőttek régi kórusát és táncegyüttesét. Felavatják a kultúrház mellett létesülő tájházat, melynek sok száz kiállítási tárgyát a kiváló pedagógus, Fazekas Loránd gyűjtötte össze. /Sike Lajos: Interjú Simon Leventével, az ország legfiatalabb polgármesterével. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 18./

2007. január 9.

Aránylag kevesen tudják, hogy nemcsak román, hanem magyar görög katolikusok is élnek Erdélyben. Legnagyobb közösségük Szatmár megyében (az Ugocsával, Kárpátaljával határos részeken) van, ahol számuk meghaladja a 11 ezret. Csupán a szatmárnémeti Szent Miklós egyházközséghez közel háromezren tartoznak, de több száz fős gyülekezetük van Sárközújlakon, Kökényesden, Csedregen, Nagypeleskén, Lázáriban, Mikolában, Túrterebesen és még számos településen. Tíz parókiájukon ugyanennyi pap és egy segédlelkész szolgál, további két teológiát végzett fiatal felszentelésére két éve várnak. Templomaik száma meghaladja a húszat, köztük vannak olyanok, amelyek mind építészetileg, mind pedig egyház-művészetileg igen jelentős értéket képviselnek. Minderről többet lehet megtudni abból a könyvsorozatból, amely az új esztendővel együtt indult útjára, Romániai magyar görög katolikus templomok címmel. Az első kötetben Terdik Szilveszter és ifjabb Pallai Béla a nagypeleskei templomot mutatja be. /Sike Lajos: Magyar görög katolikus templomok Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2007. május 18.

Templombúcsút tartottak május 17-én Csedreg görög katolikus templomban, a szentbeszédet id. Pallai Béla mondta. Szemák Miklós, helyi parókus köszöntötte a végén a meghívottakat. /(fodor): Templombúcsú Csedregben. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), máj. 18./

2009. június 27.

Június 26-án fejeződött be a Kökényesden és Csedregben megrendezett „Szent Pál nyomában” nevet viselő egyházi tábor: az eseményen 110 gyerek vett részt. A sportvetélkedőket követően a kisebbek Szent Pál születéséről, a nagyobbak a beszéd kialakulásáról, szerepéről hallhattak előadást. Vojtku László római katolikus plébános celebrált szentmisét. A kézműves-foglalkozáson egy templom makettjét is elkészítették. /Fodor István: Véget ért a Szent Pál-tábor. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 27./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998