udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. október 24.

Aug. 17-én falutalálkozót tartottak Csehétfalván, az elöregedett, elnéptelenedő faluban, tudta meg az újságíró Szombatfalvi József unitárius lelkésztől. Ekkor tartották meg a honfoglalás 1100 éves évfordulójára emlékező ünnepséget és három méter magas kopjafát állítottak, melyet Deák Dénes helybeli földműves faragott. A lelkész a szomszéd faluban, Tarcsafalván új lelkészi lakot épített, de nem magának, hanem valakinek, aki majd odakerül. A falu összefogott, közösen építették fel a házat. Siménfalván szept. 22-én volt a kopjafaállítás. /Inczefi Tibor. Hétköznapok, ünnepnapok a Nyikó mentén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

1997. június 7.

Megjelent egy új folyóirat, a Székelyföld, amely Csíkszeredán lát napvilágot, alcíme: Társadalmi-közművelődési szemle, kiadja a LUX ED, felelős szerkesztője Bán Péter műfordító. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./ A Székelyföld főszerkesztője Murgu Pál Antal. Folyóiratnak szánják, remélik, hogy sikerül havonta jelentkezni. Az első számban olvasható - többek között - Timár Máté és Nagy Benedek Tamási Áronra emlékezése, részlet Tamási Áron 1956. szeptemberi kiadatlan naplójából, Gerendás Lajos: Orbán Balázs lábnyomában című rovatában bemutatta a csehétfalvi unitárius és a betfalvi református templomot. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./ A Székelyföld beszámol Sándor József-László /Székelyudvarhely/ Hadak útján című, A hunok nagy történelme alcímű, 1991 májusában indított történelemkönyvének füzetekben megjelenő sorozatáról, most látott napvilágot a tizenharmadik füzetet.

2001. június 30.

Zsidó Ferenc munkája /Történetiség, sorsok, hiedelmek a Felső-Nyikó mentén. /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 2000/ újabb kötettel gazdagítja az Orbán Balázs nyomába eredt kutató Székelyföldről is kiadott munkáit. Ezúttal a Felső-Nyikó mentéről, pontosabban annak négy falujáról, Firtosváraljáról, Székelypálfalváról, Csehétfalváról és Tordátfalváról hozott felszínre ismereteket. A népi helynévmagyarázatokból a múltját elfogulatlanul, reálisan néző népi történelemszemlélet bontakozik ki. Az itteni lakosság már a magyarok előtt ittlévőnek véli magát. Ez erős nemzetiségi és jogfolytonossági tudatukat bizonyítja. Székelyeknek tartják magukat, Csaba leszármazottainak, akik "egyféle magyarok", csupán abban különböznek az utóbbiaktól, hogy határvédők voltak. /Csőgör Enikő: Firtos vára alatt. = Krónika (Kolozsvár), jún. 30./

2003. május 23.

Tarcsafalva egyetlen a szomszédos települések közül, amelynek lélekszáma nem apad, hanem természetes szaporulattal gyarapodik. Az óvodában tíz gyermek van, az iskolába kilenc tanuló jár. Az unitárius vallású falu lelkésze, Pitó Attila Zoltán elmondta, hogy Tarcsafalvának 1992-ben 200, 2002-ben 200 lakója volt. Lőrinczi Lajos csehétfalvi beszolgáló lelkész 2001-ben írta meg A tarcsafalvi unitárius egyházközség története című egyháztörténeti dolgozatát. A nyolcvanas évek óta, Pitó Attila Zoltán kinevezéséig nem volt saját lelkésze a falunak. A templom fala az orgona melletti külső sarokban megrepedt. A templom javítása a jövő évre marad. Tarcsafalvának amerikai testvéregyháza 1990-től Greenfield Church (Massachusetts). A kultúrotthont nem sok alkalommal használják. Tarcsafalva jövőjét a lelkész az idegenforgalomban, faluturizmusban látja. /P. Buzogány Árpád: Gyönyörű szép idő volt, amíg a kommunizmus nem jött. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 23./

2006. augusztus 14.

A Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn, avagy ahogy a szervezők megfogalmazták, az unitáriusok legnagyobb szabadtéri templomában, nyolcadik alkalommal került sor a hét végén az Unitáriusok Egyetemes Találkozójára. A szabadtéri ünnepi istentiszteleten dr. Szabó Árpád unitárius püspök, valamint Lőrinczi Lajos csehétfalvi lelkész hirdetett igét. A találkozó fontos momentumát képezte a címeres zászlók átadása a kiválasztott egyházközségeknek. A rendezvény keretében két évvel ezelőtt honosították meg, hogy ünnepélyes keretek között címeres gyülekezeti zászlót adnak át. Ez alkalommal az abásfalvi, a kőhalmi, a firtosváraljai, valamint az oklándi egyházközségek képviselői vehették át a díszes lobogót. A találkozó kulturális műsorral folytatódott, majd a legnagyobb székely, Orbán Balázs síremlékének koszorúzásával ért véget. /Szász Emese: Unitárius találkozó Szejkefürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 14./

2008. szeptember 3.

A hódmezővásárhelyi önkormányzat és dr. Traub Alfréd budapesti plasztikai sebész adományából felújították Csehétfalva 1841-től működő, műemlék értékű templomi orgonáját. Az átadó ünnepségen jelen volt a budapesti adományozó és dr. Szabó Árpád unitárius püspök is. A hódmezővásárhelyiek felajánlották minden határon túli magyarnak a hódmezővásárhelyi tiszteletbeli polgári titulust, Csehétfalva minden lakosa élt ezzel. A hódmezővásárhelyiek az elsők között siettek az árvíz után segíteni a Nyikó menti falvakat. Az árvíz utáni összefogásról még Basescu államfő is azt mondta, hogy ilyent ő még nem látott Romániában. Moldvában is voltak árvizek, de az ottaniak várták, hogy érkezzen a segély. Itt viszont a lelkészek, a püspökükkel az élen, gumicsizmát húztak, s kézbe vették a lapátot. Dr. Grezsa István Hódmezővásárhelyről két éve szekértúrákat szervez ezen a vidéken, bejárják a kis falvakat. Ez több mint turistaút. Azt akarják, hogy az itteni székelyekkel együtt legyenek, s megéljék az itteni életet. Eszünkbe jut ezen a vidéken Tamási Áronnak az a sora, amelyet a Tüzet vegyenek! című novellájában írt: Énlaka fölött, a Firtos lova hátán, lehajtott fejjel elaludt a Gondviselés. Átvitt értelemben fogalmazza meg az elszigeteltséget, a magárahagyatottságot: erről a területről, az itt élő székelyekről még a Gondviselés is elfeledkezett. Most úgy tűnik, hogy mintha nyitogatná a Gondviselés a szemét. /Sylvester Lajos: Mintha nyitogatná szemét a Gondviselés... (Frigyre lépni a szülőfölddel). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 3./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998