udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2004. június 8.

A Marosszentgyörgy községhez tartozó Csejd 1782-ben épült református temploma siralmas állapotba került, Bíró Jenő helybeli lelkipásztor a főjavítás mellett döntött. A csejdi gyülekezet lélekszáma 186 fő. Korábban apadó gyülekezetnek számított, ám néhány éve több gyerek született. A hollandiai testvérgyülekezet küldöttsége a pénzadomány mellett részt vesz a javítási munkálatokban is. /Nagy Annamária: Összedőlés fenyegeti a csejdi templomot. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2004. október 4.

Okt. 3-án első alkalommal tartottak falunapot Csejden. A Marosszentgyörgy községhez tartozó falu lakói mellett a településről elszármazottak is eljöttek. Tófalvi Zoltán történész-újságíró szerint a kicsi, eldugott magyar falvakból kell újraszülessen az erdélyi magyarság. A református templomban Pap Géza püspök igehirdetése után Csáki Károly, a Marosi Egyházmegye főjegyzője beszélt a nap fontosságáról. Bíró Jenő helybeli református lelkész a kétszáz lelket számláló Csejd történetét ismertette. Az egyházközség női kórusa, az ifjúsági csoport, majd a gyerekkórus alkalomhoz illő verseket és dalokat adott elő. /Nagy Annamária: Csejd élni akar! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 4./

2005. szeptember 29.

Marosvásárhelytől 16 kilométerre van Székes falu. Takaros, tiszta házak, rendezett udvarok fogadják a látogatót. 1989-ig színmagyar volt a lakosság, Székes felkerült az elpusztítandó falvak listájára, a Ceausescu-rezsim halálra ítélte. Akkor kezdődött meg a tömeges elvándorlás, rengetegen elmentek, a városba költöztek. Közel a város, sokan vásároltak telket, építettek nyaralót a faluban. Azonban nincs ide vezető út, nincs buszjárat, csak a csejdi fordulótól, ami két kilométeres gyaloglást jelent. Most 220 lélekből áll a lakosság. /Nagy Botond: Akik jöttek és akik már régen nincsenek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./

2006. szeptember 26.

„Kezdetben kevés katolikus élt Csejden, jelenleg számuk huszonötre növekedett. Az iskolában tartjuk a miséket, és a tavaly arra gondoltam, hogy ennek a falunak is legyen egy ünnepe, amikor a katolikusok összegyűlhetnek. Így esett a választás Szent Gellért napjára, amely igaz, hogy nem kimondottan magyar szent, de élete szorosan összefüggött a magyarsággal” – tájékoztatott Baricz Lajos marosszentgyörgyi plébános. Szeptember 24-én második alkalommal tartották meg Marosszentgyörgy fíliájában, Csejden a Szent Gellért-búcsút. /(ferenc m.): Búcsú, immár másodszor. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 26./

2007. június 4.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Maros megyei szervezete kezdeményezésére Székesen a faluból származó gróf Bercsényi Miklósra és fiára, Bercsényi Lászlóra emlékeztek. A református templomban tartott ünnepségen jelen voltak Székes és a szomszédos Csejd testvérgyülekezetei is. A közel háromszáz lelket számláló falu életében rendkívüli esemény ez, hiszen kevésszer adatik meg, hogy a Kárpát-medence három országából öt református gyülekezet találkozzon itt. Az istentiszteletet követő előadásokban – dr. Ábrám Zoltán, az EMKE Maros megyei szervezetének elnöke, László Márton történész, Miholcsa József szobrászművész, Bíró László helybeli lelkész – a két Bercsényi nagyságát méltatták. A család legkiemelkedőbb alakja, Miklós, II. Rákóczi Ferenc főtábornoka, számos katonai hadműveletben vett részt. /Mezey Sarolta: Székes nagy ünnepén a Bercsényiekre emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

2009. október 3.

Immár három búcsújáró helye van a marosszentgyörgyi plébániának. A községközpontban tavasszal, a nemrég épült tófalvi templomban nyáron, a csejdi templomban a névadó Szent Gellért napján tartják a búcsút. A község legkisebb létszámú településén, Csejdén Baricz Lajos plébános kezdeményezésére épült fel a kis kápolna, amelyet október 2-án Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek szentelt fel. Bár a 300 lelkes falu katolikus híveinek száma mindössze 30 körül van, Baricz Lajos plébános templomot álmodott ennek a kis közösségnek is. A múlt évben Szent Gellért napján még csak az alap volt kiöntve, a hívek és a plébános, valamint a Favorit cég munkája nyomán szinte csodával határos módon egy év alatt készült el a Hosszú Péter tervezte épület. A névadó vértanúról s a gyulafehérvári püspökség alapításának ezredik évfordulóján elkészült templom jelentőségéről beszélt az érsek. A templomszentelést a Tófalva határában levő karmelita kolostorban tartott búcsú követte. /(bodolai): Érseki áldás a csejdi Szent Gellért-templomra. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998