udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2007. december 11.

A romákkal Csekefalván is vannak gondok, jelezték az olvasók. Egy, a faluba épphogy beköltözött házaspárnak a romák rendszeresen ledöntötték kerítését, majd a reklamáló gazdát megfenyegették, hogy elintézik őt is, családját is. Van két gyerek, egy daganatos betegségéből éppen kilábalni akaró 28 éves asszony. És egy aggódó férj, apa. Volt. Aki elmondta, megverték, elment a rendőrségre, de az ügyvéd mondta, hogy nincs tanú, nincs mit tenni. /Szondy Zoltán: Csekefalván nincs remény? = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11 . /

2008. december 22.

A 20. század magyar története sok-sok vándort, külföldre szakadt hazánkfiát tart számon. Nagy hazatérőt is jó néhányat – olyat azonban, mint Cs. Szabó László, aligha még egyet, mondta el Kántor Lajos december 20-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, a Magyar Örökség díj átadásakor. A Szabó családnév elé tett „Cs” betű a Székelyudvarhelyhez közeli, az egykori székelykeresztúri járáshoz tartozó Csekefalvára utal, apja családjára. Az író születési helye Budapest, viszont Homoródfürdőn keresztelték, és az életét-szemléletét meghatározó gyermekkor Kolozsvárhoz köti. Innen szakította ki a történelem, a szülői akarat, és megkezdődött Cs. Szabó László budapesti, majd Európát átcikázó élete. Róma, Firenze, Bázel, Stratford – a tartós emigrációs otthon pedig London. Cs. Szabó amikor tehette, meglátogatta a gyermekkor. A hazalátogatások leghíresebb őrzője, az Erdélyben című kis könyv, 1940-ből, lírai naplójegyzeteit tartalmazza. Cs. Szabó 1984-ben távozott az élők sorából. Nem térhetett haza a Házsongárdba, így hát a sárospataki temetőt, könyvtárnyi hagyatékának őrző helyéül ugyancsak Sárospatakot választotta. 2008 decemberében pedig, posztumusz, a Magyar Örökség-díj tulajdonosa lett. /Kántor Lajos: A hazatérő. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2009. március 4.

Egyre több a panasz a Csíkszentmártonhoz tartozó Csekefalván élő romákra: a falubeli magyarok elmondásai szerint a cigány kisebbség jó néhány tagja már nemcsak a terményt lopja el, hanem a cigánysor szomszédságában lakó idősebbeket zaklatják. A romák a mezőről fényes nappal lopják a pityókát, de a megmosott gumicsizmát sem lehet kitenni a kerítésre száradni. Kérték a polgármesteri hivatalt és a rendőrséget is, hogy segítsenek megfékezni a bűnözést, de semmi sem történt. – Több alkalommal is figyelmeztettük a romákat, hagyják abba a lopásokat, de sajnos nem jártunk sikerrel – nyilatkozta Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere. – Az érintett kisebbség tagjai nem akartak megszólaltatni, mondván, nem értik az ellenük felhozott vádakat. /Kozán István: Etnikai feszültség Csekefalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998