udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. július 20.

Temes megyében a szórványban élő magyar kisközösségek nyelvének, kultúrájának, hagyományainak megmentésére az RMDSZ kezdeményezésére tíz bánsági településen kísérleti jelleggel civil egyesületeket szerveznek, melyek - az elképzelés szerint - felvállalják a közösség művelődési, oktatási, szociális gondjainak orvoslását. Péter Enikő tanárnő, az RMDSZ Temes megyei szervezetének alelnöke kifejtette, hogy az RMDSZ lehetőségei korlátozottak. Nem tudja anyagiakkal támogatni a kulturális-oktatási kezdeményezéseket, művelődési rendezvényeket. A civil egyesületek alapítása, működése az egyedüli lehetőség, hogy ezek az elesett közösségek külső támogatáshoz jussanak, mert bejegyzett civil szervezetek pályázhatnak. A legfontosabb követelmény, hogy a kijelölt település magyar lakossága összefogjon és kezdeményezze a civil egyesület létrehozását. Mindennemű civil szervezet bejegyzése jelenleg öt és fél millió lejbe kerül, ezt az RMDSZ magára vállalta. - A mozgalom úttörőjének Végvár tekinthető. Az itteni egyesület /Végvárért Alapítvány/ kifejezi a célt: a közösség minden gondján-baján segíteni. Dettán a Reviczky Gyula Alapítvány szintén sikeresen tevékenykedik. A legújabbak közül a csanádi Cenadinum tűnik ígéretesnek. További tíz település felzárkózására számítanak. Ezek: Ótelek, Gátalja, Bodófalva, Szapáryfalva, Igazfalva, Torontálkeresztes, Pusztakeresztúr, Gyér, Varjas és Csene. /Sipos János: Művelődési, oktatási és szociális gondok felvállalása szórványban. Egyesületek a közösségért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 20./

2001. augusztus 30.

A csenei (Temes megye) elemi iskolában még 1989 előtt megszűnt a magyar nyelvű oktatás. Petrovics Mihály tanító a 2000-2001-es tanévtől fakultatív magyarórákat tart a csenei magyar származású iskolások számára. (Pataki Zoltán): Fakultatív anyanyelvoktatás Csenén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

2004. szeptember 7.

A magyar nyelvet fakultatív nyelvként tanuló gyermekek számára második alkalommal szervezett háromnapos programot az RMDSZ oktatási munkacsoportja Temesváron a Bartók Béla Elméleti Líceumban. Felhívásukra 30 gyermek jelentkezett a megye olyan helységeiből, ahol nem folyik magyar nyelven oktatás. Búziásfürdőről, Csenéről, Facsádról, Gyérről és Rékásról érkeztek gyermekek. A rendezvény, amelynek anyagi alapját a Szórvány Alapítvány, Toró Tibor parlamenti képviselő, a Temes megyei RMDSZ, a Defon Kft. és a Bartók Béla Líceum biztosították, jó alkalom volt a pislákoló magyarságtudat ébresztésére. /(Szekernyés): II. Anyanyelvi tábor a Bartók Béla Líceumban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 7./

2004. november 16.

Olyan Temes megyei településekre is eljutottak a magyar kultúra hírnökei Toró T. Tibor RMDSZ képviselőjelölt választási kampányát támogatva, ahol emberemlékezet óta nem láttak magyar nyelvű színházi előadást. Temesrékáson tizenöt év után először vendégszerepelt a temesvári Csiky Gergely Színház , Csenén pedig fellépett a végvári Csűrdöngölő együttes. Választási kampánytalálkozók voltak az elmúlt két hétben Temes megye több magyarlakta településén. A képviselőjelölt bemutatkozását a temesvári magyar színtársulat, a Bokréta és a Csűrdöngölő hagyományőrző együttesek vagy a Kovács Ibolya nótaestjei színesítették. Toró T. Tibor minden településen átadta a helyi magyar közösség vezetőjének a Közösségi Krónika egy-egy díszkötéses, de üres lapokat tartalmazó példányát, azzal a felkéréssel, hogy a következő években töltsék meg azokat a magyarság fontosabb rendezvényeiről, a közösség életéről szóló beszámolókkal. Toró T. Tibor választási programja a Bánság autonómiájáról szól. /Pataki Zoltán: Színház, néptánc és nóta a bánsági választási találkozókon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2006. március 16.

Temes megyében Zsombolya, Gyertyámos, Csene és Nagykőcse magyarjai közösen emlékeztek meg a márciusi forradalomról és hőseiről. Délelőtt a gyertyámosi temetőben megkoszorúzták az 1848-as emlékművet, majd a zsombolyai Petőfi Sándor-szobornál folytatták az ünnepséget. Toró T. Tibor parlamenti képviselő vont párhuzamot a 158 évvel ezelőtti és a mai állapotok között: a szabadság, egyenlőség, testvériség “szentháromság” ma egyetlen szóval, az autonómiával fejezhető ki, ezért harcol az RMDSZ, a civil szféra, továbbá a nemzeti mozgalmak képviselő. Ezután a jelenlévők a temetőbe vonultak, ahol megkoszorúzták Maderspach Ferenc, 1848–1849-es honvédőrnagy sírját. /P. L. Zs.: Közös ünnepség Gyertyámoson és Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

2006. március 24.

Arad megyében az RMDSZ-nek nincs éves programja a fakultatív magyar oktatás további terjesztésére, Hunyad megyében pedig a kiküldött kérdőíveket az érdekeltek eldobálták. /Riport. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./ Arad megyében a lehetőségekhez és helyzethez képest kevés a mindössze négy településen működő fakultatív magyar oktatás. A román iskolába járó, de anyanyelvét megőrizni szándékozók segítésére létrehozott alternatív tanítási rendszerben közel száz gyermek vesz részt Fazekasvarsándon, Pankotán, Szapáryligeten és Vingán. Vingán és Pankotán jelenleg semmiféle magyar oktatás nincs az iskolában, ezeken a településeken az egyedüli kiút kizárólag a fakultatív oktatás. A fakultatív oktatás mellett létezik egy nem hivatalos is, az említett négy településen önkéntes alapon, több templomban is szerveznek magyar oktatást – vázolta a helyzetet Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Simándon és Csermőn is szerveztek a templomban magyar oktatást. Borossebesen még próbálkozások sem voltak magyar fakultatív oktatásra, mert nincs rá igény. A szülők megtanítják gyermekeiket a magyar konyhanyelvre, akik aztán jobbára románul beszélnek, román iskolába járnak. Kettner József pórbál segíteni a fiataloknak. Egy fakultatív osztályra való tanuló összejött Lippán, oda Aradról szeretett volna kijárni egy nyugdíjas pedagógus heti két alkalommal, de Pellegrini szerint a heti négyszer egy óra az ideális. – A fakultatív oktatást választók száma nagyjából stagnál – közöte Nagy Gizella városi tanácsos, az RMDSZ Arad megyei szervezetének oktatási alelnöke. Temes megyében a fakultatív magyar oktatás az 1989 előtti időkre nyúlik vissza. 1990 után ismét rendszeres lett a fakultatív magyar oktatás, az Orbán-kormány idején bevezetett státustörvény, illetve az ezzel járó, a magyar nyelven valamilyen formában tanuló gyerekek szülei által igényelhető oktatási-nevelési támogatás megsokszorozta a létszámot. Kiss Ferenc tanfelügyelő is elismerte, hogy sok családot csak ez ösztönöz arra, hogy a gyereket magyar órákra járassa. Jelenleg Temes megyében 411-en vesznek részt a fakultatív magyar oktatásban, közülük 151-en elemista korúak, 243-an általános és 17-en középiskolások. A legtöbb diák Újváron van, a sorban Gyertyámos és Óbéb következik. Fakultatív magyar órákat tartanak még Magyarszentmártonban, Csenén, Óbesenyőn, Keglevichházán, Csanádon, Varjason, Gyéren, Fényen, Igazfalván, Temesrékáson, Buziásfürdőn, Gátalján és Facsádon. Az RMDSZ és a tanfelügyelőség azokon a településeken támogatja a fakultatív magyar oktatást, ahol semmilyen szinten nincs magyar tagozat. Pataky Lehel Zsolt: Fakultatív magyar oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./Hunyad megyében lenne igény a fakultatív magyar nyelvoktatásra, a konkrét forma még várat magára. – Tavaly novemberben felhívással fordultak a helyi RMDSZ-szervezetekhez, illetve a magyar egyházak lelkészeihez, hogy összesítsék az ilyen fajta igényeket, tájékoztatott Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Sajnos egyetlen visszajelzés sem érkezett a felkérésre, annak ellenére, hogy van mód a fizetett fakultatív magyar nyelvoktatásra. Ha településenként sikerül egy-egy minimum tízes létszámú csoportot összehozni, akkor oktató fizetést kap a munkájáért. Így azonban a következő tanévben már csak az önkéntes oktatásra nyílik lehetőség. – A kisebb településeken szolgáló fiatal lelkipásztorok vállalták fel eddig is a magyar nyelv oktatását. Az egyetlen szervezett formájú magyar nyelvtanfolyam három évvel ezelőtt alakult meg, egyházi támogatással. Vajdahunyadon a római katolikus egyházközségben helyi fiatal tanítónők vállalták fel ezt a munkát. Lassan abbamaradt az egész. A visszajelzések hiányában Hunyad megyében Sáfár Csaba kisebbségi tanfelügyelő fogja az iskolai nyilvántartásokból összeírni azokat a magyar gyermekeket, akiknek nincs lehetőségük a településükön anyanyelvükön tanulni. Ez a terv elsősorban Hátszeget és Brádot érintené, e két településen nincs semmiféle magyar nyelvű tanintézmény. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Elszalasztott lehetőség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

2008. április 22.

A XIII. Bánsági Magyar Napok teltházas zárórendezvénye Temesváron, a Csiky Gergely Színház nagytermében volt. Csene, Zsombolya, Szapáryfalva és Igazfalva után, a Bartók Béla Líceum tánccsoportjai és citerazenekara bemutatta a Hagyománykeresőben című folklór-műsort. A Szabó Ferenc vezette, közel 100 tagú Bokréta, Kisbokréta és Morzsa-Bokréta tánccsoportokból, valamint a citerazenekarból álló temesvári hagyományőrző együttes ezúttal is elkápráztatta a közönséget. A kiemelkedő teljesítmény nem kis mértékben Szabó Ferenc tanítónak, a Bokréta együttes vezetőjének köszönhető, akinek a folklórgálán EMKE-díjat adott át Matekovits Mihály minisztériumi vezérigazgató. /Pataki Zoltán: EMKE-díj Szabó Ferencnek. Nézőcsúcs a Hagyománykeresőben folklórgálán. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./

2008. június 3.

„A legnagyobb pozitívum kétségkívül a temesvári választási siker – nyilatkozta Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök – a leadott szavazatok 5,1%-ával az RMDSZ-nek négyéves szünet után sikerült visszajuttatnia képviselőit a megyeszékhely önkormányzatába. Az RMDSZ listán két képviselő jutott be a városi tanácsba: az első helyről Szabó Ferenc tanító, a Bokréta hagyományőrző csoport vezetője, a második helyről a választási egyezség szerint a szerb érdekvédelmi szervezet képviselője. Újszentesen Szilágyi Géza RMDSZ-es polgármestert újraválasztották és sikerült a hat tanácsost is megőrizni. Nem ismétlődött meg a „zsombolyai csoda”, Kaba Gábor polgármesternek ezúttal nem sikerült az első körben nyernie és a kilenc RMDSZ tanácsos helyett csupán hatan kerültek be a helyi önkormányzatba. Pozitív eredmény született Nagybodófalván (3 RMDSZ-tanácsos 1 helyett), Újváron (6 tanácsos 4 helyett), Igazfalván (3 tanácsos), Csanádon és Csenén, ahol sikerült egy-egy tanácsost bejuttatni a helyi képviselői testületbe. Végváron megmaradt a 4 tanácsos, Dettán a 2, Pusztakeresztúron és Torontálkeresztesen 1-1, Szapáryfalván és Újmosnicán akár kettő is lehet, de még nincs végeredmény. Nagyszentmiklóson és Temesrékáson ismét kudarcot vallott az RMDSZ, akárcsak 4 évvel ezelőtt. /Pataki Zoltán: Képviselő a temesvári önkormányzatban. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 3./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998