udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 17 találat lapozás: 1-17
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. december folyamán

Magyarok a Nagy-Szamos völgyében címmel Gábriel András vázolta fel a vidék múltját, a többszöri tatárbetörést, a török világot, Basta és Mihály vajda kíméletlen pusztítását. Ennek következtében a vidék erős magyar többsége csaknem háromszoros román többségre változott. Gábriel András számbaveszi, hol élnek még magyarok. Kismonostorszegen 60 magyar él, Rettegen 500 /1941-ben: 1430/, további falvakban a magyarok lélekszáma: Baca /ma Petru Rares/ 400 fő, Felőr 600 /a falu lélekszámának 2/3-a/, Alsóilosva 54 /1941: 194/, Szentmargita 400 /1941: 546/, Árpástó 800, Magyardécse 2000, Bethlen 1300 /1941: 1623/, Várkudu 380 /1941: 541/, kevés magyar él Csicsókeresztúron és Somkeréken, erős magyar többség van Magyarnemegyén. /Honismeret, 6. sz./

1996. június folyamán

Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek bérmakörútján sok helyre eljutott. Kolozsvárnak két napot szentelt, ápr. 29-én bérmált Szamosújváron és Désen, ápr. 30-án Vicén és Besztercén, Óradnán, Csicsókeresztúron, Felőrön és Rettegen máj. 1-jén, Bethlenben és Bálványosváralján máj. 2-án, Széken máj. 3-án. A körútról beszámoló Csenkey Ágoston hírt adott arról is, hogy mindenütt verses és prózai köszöntőkkel fogadták az érseket. /Besztercei Híradó (Beszterce), jún./

2000. augusztus 20.

Államalapító Szent István király nevét számos templom viseli a közel ezer éves erdélyi egyházmegyében, a legtöbb Székelyföldön található: Mikóújfalu, Árkos, Szörcse, Kovászna; Csöb, Ákosfalva, Mezőbánd, Mikháza, Disznajó, Csíkszentkirály, Ajnád, Hargitafürdő, Bükkhavas, Borszék, Borzont, Gyergyóbékás, Kicsibükk, Székelyszentkirály, Bethlen, Csicsókeresztúr, Mezőszengyel és Piliskitelep. /Szent István király védelme alatt. = Vasárnap (Kolozsvár), aug. 20./

2001. február 22.

Három hete működik Csicsókeresztúron a Szent Anna árvaház, amelynek épülete Lőrinczi Károly plébános - az árvaház ügyintézője - ajándékát képezi. A Csibész nagycsaládban jelenleg hét gyerek él, a legkisebb gyermek húsz hónapos, a legnagyobb pedig negyedikes. A bútorzatról, élelemről a csíkszeredai Csibész Alapítvány gondoskodik, a besztercei gyámhatóság pedig gyermekenként havi 450 ezer lej segélyt biztosít a "csibészeknek". Az árvaház avatására áprilisban kerül sor. /Borsos Éva: Életképes a Szent Anna árvaház. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

2001. július 5.

Csicsókeresztúron június 30-án felszentelték az első Beszterce-Naszód megyei magyar gyermekotthont, mely a Szent Anna Ház nevet kapta. Lőrinczi Károly vicei plébános kezdeményezésére - németországi segítséggel -, a csíkszeredai Csibész Alapítvány támogatásával az üresen álló római katolikus plébániát építették át erre a célra, létrehozva ennek csicsókeresztúri fiókját. Jelenleg a Háznak nyolc kis lakója van, négy környékbeli családból: a legkisebb két éves, a legnagyobb tíz éves. Az ünnepség az Árpád-kori római katolikus templomban szentmisével kezdődött. A 17 lelkes csicsókeresztúri római katolikus gyülekezet a közeli Várkudunban élő 64 lélekkel együtt - a vicei plébániához tartozik. Főoltárán Szent István és Szent László szobra áll. Az alig egy tucatnyira fogyatkozott csicsókeresztúri római katolikus közösség számára a Szent Anna Ház új életet jelent, reménységet a megmaradásra. Az otthon létrehozását németországi szervezetek támogatták. Lőrinczi Károly vicei plébános hangsúlyozta, hogy ez nem árvaház, az otthonban élő gyermekek állandó kapcsolatban vannak a szüleikkel, akiknek az egyház ugyancsak segítséget nyújt annak érdekében, hogy a gyerekek idővel visszakerülhessenek a családjukhoz. Az otthon fenntartását a Csibész Alapítvány finanszírozza. Gergely István plébános a Csibész Alapítványtól elmondta: azért jönnek oly népes csoporttal Csíkból a szentelésre, mert tudják, hogy itt, ezeken a végeken sokan árvának érzik magukat, félelemmel a lelkükben, és ily módon próbálnak biztatást hozni, a szeretet és az együvé tartozás üzenetét. A csicsókeresztúri magyar közösséget a kihalás veszélye fenyegeti, de most megelevenedett, megkétszereződött a létszám, és elindult egy új élet. A Mezőségen vannak még leépülőben levő plébániák, egyházi épületek. Ha az egyházmegye is jónak látja, akkor ezeket is felvállalja a Csibész Alapítvány, és életet ültet mindegyikbe. /Kresz Béla: A tanítás, a nevelés és a szeretet otthona. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

2002. november 10.

A november 17-i Caritas-gyűjtés nyomán beérkező összeget a gyulafehérvári főegyházmegyében azon hátrányos helyzetű gyermekek megsegítésére fordítják az idén, akik a főegyházmegyéhez tartozó gyermekotthonokban nevelkednek: Déván, Szászvárosban, Szépvizen, Csicsókeresztúron, Régenben. Böjte Csaba ferences szerzetes elmondta: édesapját az 1956-os események után egy verse miatt hét évet kapott, amiből négy és felet leült. A börtönben bántalmazták, és amikor kijött, rá két hónapra meghalt. Böjte Csaba rájött, hogy a sötétséggel nem kell harcolni, hanem fényt, lángot kell gyújtani. Akkor döntötte el, hogy teológiára megy. Amikor Dévára került, először nyári tábort szervezett az utcagyerekeknek. A tábor után megkereste a gyermekek hozzátartozóit, és aki akarta, írásban kérhette, hogy az alapítvány fogadja be és iskoláztassa gyerekét. Több önkéntes csatlakozott Böjte Csabához, jöttek magyarországiak, jöttek már Amerikából, Németországból is. Böjte Csaba felvázolta, hogy milyen nyomorban élnek az emberek , a barakkokban nincs kályha, kémény, fürdőszoba. Itt nem kötnek házasságot, a beteghez nem hívnak orvost, papot.. Vannak anyák, akik eladják gyermeküket egy televízió áráért. A legszörnyűbb az, hogy itt mindez természetes. Gyermekotthonukban kivirulnak a kicsinyek, akiket Krisztus nevében befogadtak. Romániában az állami árvaházakból ki lehetne venni több száz magyar származású gyereket. Mindenütt zsúfoltság van, szívesen engednék őket. Böjte Csaba öt év tapasztalata után mondja: lehet és kell kollégiumokat és gyermekotthonokat alapítani. Össze kell fogni. Déván most 130 gyermekkel foglalkoznak. Ha lesz kivel és ha lesz mivel, újabb gyermekvárosokat alapítanak Csíkban, Háromszéken. Összeszedik a családi fészekből kihullott gyermekeket. /Böjte Csaba OFM: Akik egyet befogadnak a kicsinyek közül... = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 10./

2002. november 25.

Nov. 23-án Vicén került sor annak a nagycsaládos háznak az avatására, amely a Magyarok Világszövetsége (MVSZ) Reményforrás programja keretében a mezőségi szórványban épült. Jelen volt az Illyés Közalapítvány munkatársa, Moravcsik Andrea és Veress László. A Szent Istvánról elnevezett árvaház nyolc árvának ad majd otthont hasonló módon, mint a szomszédos Csicsókeresztúron működő mini-gyermekotthon. /Okos Márton: Nagycsaládos házat avattak Vicén. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 25./

2003. június 26.

Jún. 22-én ünnepélyes keretek között, belföldi és külföldi, egyházi, valamint világi közéleti személyiségek jelenlétében letették a Beszterce-Naszód megyei Felőrben a jövendőbeli Oktatási és Művelődési Központ alapkövét. - Nagy megtiszteltetés volt számunkra az, hogy az egész régió számára oly fontos pillanatnál Pap Géza erdélyi református püspök, Gudor Lajos esperes és Szabó Vilmos politikai államtitkár egyaránt jelen volt - mondta Gál Mihály helyi református lelkész. - Erre az oktatási központra azért volt szükség, mert Dés és Bethlen környékén már csak egyetlen olyan magyar tagozatos iskola létezik, ahol jövőt lehet elképzelni - és ez Felőr. Itt van egy erős magyar iskola, ahol egyelőre ismeretlen a gyerekhiány fogalma. A tervek szerint ide fognak járni majd a rettegi, bacai, csicsókeresztúri és várkudui magyar diákok is. A terület és az épület az egyházközség tulajdona lesz, a tanárok fizetését viszont az állam fogja biztosítani. Szórványbentlakásként fogunk működni, így távolabbi magyarlakta települések diákjait is fogadni tudják. Borsos K. László, a Beszterce-Naszód megyei RMPSZ elnöke elmondta: örvend annak, hogy Felőrben szórványkollégium jellegű tanintézmény indul. /Szabó Csaba: Épül a felőri szórványvár. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 26./

2003. szeptember 7.

Csicsókeresztúron a felújított plébánia épületében működő gyermekotthonban 8 kisgyermeket gondoznak. Az önfeláldozó gondozónő a gondozás mellett mos, főz, vasal, takarít, altat... Vicében, a Szent István házban 5 pici gyermeket nevelnek. Lőrinczi Károly vicei plébános elmondta, hogy három testvért azért vállaltak föl, mert apja, anyja a börtönben van, és a gyerekek utcára kerültek. A másik két gyerek anyja elhagyta a családját. Egyik testvérkéjük éhen is halt emiatt. Ezért befogadták e két testvért. Januártól működik házuk, eddig a fenntartásra semmi segítséget nem kaptak. A plébános mindenkit kér, segítsen rajtuk. /bm: Vicében jártunk. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 7./

2004. december 17.

Árva, félárva, illetve bántalmazott gyerekek és azok családjának megsegítésére alakult a Beszterce-Naszód megyei Vicén a Possibilitas Szövetség 2004 elején. A gyermekmentő szolgálatot Vice római katolikus papja, Lőrinczi Károly már 2000 januárjától beindította a csicsókeresztúri filia e célra átalakított plébániáján, 8 gyermekkel. Vicén 2003. januárjában nyitották meg a gyermekotthont. Jelenleg a csicsókeresztúri Szent Anna Házban 10 gyermek, a vicei Szent István Házban pedig 8 gyerek nevelkedik. A központokat – külső anyagi támogatással, segélyekből, adományokból – a Possibilitas Szövetség működteti. Lőrinczi Károly plébános elmondta, hogy az állami intézményekben több száz gyermek nevelkedik. A nagy intézményekben kevés esélyük van arra, hogy kötődhessenek gondozóikhoz, ami személyiségük fejlődésében fontos tényező. Nem kapnak állami támogatást sem a házak működtetésére, sem a nevelők fizetésére. Az állam csak 670 ezer lejt utal át minden egyes gyerek után. Csicsókeresztúron a plébánia épületét alakították át 2000-ben család típusú gyerekotthonná. Az anyagi háttér biztosítása jelenti a legnagyobb gondot. /Guther M. Ilona: Családjaikban veszélyeztetett gyerekeknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

2005. július 31.

A vicei Possibilitas Egyesület árva, félárva, bántalmazott gyerekeket gondoz, és azok családját segíti, szolgálja. A szövetség vezető tanácsa: elnök Felszegi Melinda óvónő, pszichológus egyetemi hallgató, alelnök Lőrinczi Károly katolikus plébános, titkár: Oroszhegyi Erika református lelkész és Oroszhegyi Attila református lelkész. A Possibilitas Egyesület működteti a csicsókeresztúri Szent Anna házat és a Vicén a Szent István gyermekotthont. Segítséget nyújtanak a szülőknek, hogy tarthassák a kapcsolatot gyerekeikkel. Befogadnak minden gyereket. Jelenleg a 18 gyermek között van román, magyar és roma nemzetiségű, ortodox, református és katolikus vallású. /Lőrinczi Károly: Érzelmi-értelmi fejlesztés, családsegítés. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 31./

2005. október 24.

Október 23-án Szászvárosban Torma Zsófiára emlékeztek, akit autodidakta mivolta ellenére a világ első régésznőjének tartanak, és akit a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem díszdoktori címmel tisztelt meg. A Torma Zsófia-emlékünnepségen már román nyelvű felszólalások is voltak, mert a szászvárosi románok is egyre inkább fejet hajtanak a régésznő munkássága és emléke előtt. Fülöp Júlia, a rendezvény szervezője és Torma Katalin egyaránt elismerésüket fejezték a nagy régésznő munkásságával kapcsolatosan. Csicsókeresztúron (akkor Szolnok-Doboka vármegye, jelenleg Beszterce-Naszód megye) született 1840-ben, Szászváros mégis magáénak tartja Torma Zsófiát, aki az 1860-s években költözött ide. Itt fejtette ki az őskor feltárására összpontosuló tudományos munkásságát, hozta létre a város első történelmi múzeumát, illetve itt hunyt el 1899-ben, szögezte le Torma Katalin, a híres történész testvérpár Marosvásárhelyről érkezett oldalági leszármazottja. Torma Zsófia figyelme a tordosi neolitikus telep felé fordult. 1875-ben kezdte meg a terület majd egy évtizedig tartó rendszeres ásatását, a felszínre kerülő leletek gyűjtését. Az 1876-os budapesti Nemzetközi Régészeti és Antropológiai Kongresszus alkalmából – ahol szenzációt keltett a cseréptöredékeken, korongocskákon fellelt szimbólumokkal és írásjelekkel – őt kérték fel Hunyad megye régészeti adatainak összeállítására. A Tordos melletti, általa feltárt 4500 éves őstelep tordosi kultúra néven vonult be a régészetbe. Legjelentősebb és egyben legtöbbet vitatott, Ethnographische Analogien (1894) című művét Jénában adták ki. /Chirmiciu András: Torma Zsófia-emlékünnepség Szászvároson. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 24./

2005. november 30.

Az erdélyi Mezőséget, a Nagy-Szamos, a Sajó, a Maros és az Aranyos határolta dombvidéket a magyarság már a X–XI. században benépesítette. A mongolok XIII. századi pusztítása, majd a törökök és a krimi tatárok betöréseinek következtében a Mezőség lakossága fokozatosan kicserélődött, s az egykor színmagyar településeket a XX. század elejére már főleg románok lakták. A magyarság szórványosodása Trianont követően tovább erősödött (Déstől keletre Besztercéig pl. ma egyetlen plébánosra hárul a megyényi terület magyar katolikusainak lelki gondozása). Pusztakamarásnál, Sütő András szülőfalujánál is eldugottabb helyen fekszik Vice. 1910-ben a faluban még 943-an vallották magukat magyarnak, 1992-ben már csupán 437 magyar és 24 román lakott Vicében. A Beszterce-Naszód megyei Apanagyfaluhoz tartozó településnek ma is nagyjából ennyi lakosa van. A Possibilitas Egyesületet Lőrinczi Károly vicei plébános, a környék református lelkészeivel összefogva hozta létre, hogy kallódó, a teljes asszimiláció küszöbén álló gyermekeket vallásuktól függetlenül gondozzon, és azokból magyar kultúrájú embereket neveljen. Paphiány miatt Vicéhez tartozik a bethleni és csicsókeresztúri plébánia is. Mikor Lőrinczi Károly 1995. augusztusában Vicére került, Csicsókeresztúron a templomnak már két éve nem volt papja, a plébánia épülete romos állapotba került. Egy holland alapítvány, a magyarországi Mocsáry Lajos Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és a kanadai Magyar Alap támogatásával sikerült 1999-ben felújítani a parókiát, és a következő évben megkezdte munkáját az épületben Szent Anna Ház, gyermekeket fogadtak be. A Vicei Szent István Ház létrejöttéhez Gergely István csobotfalvi plébános, a már nemzetközi hírű Csibész Alapítvány megálmodója is hozzájárult. Amikor a Magyarok Világszövetsége meghirdette a 13 aradi vértanú emlékére, a Kárpát-medencei nagycsaládosoknak felépítendő 13+1 ház programját, Gergely István az egyik helyszínnek szülőfaluját, Vicét javasolta. 2002-ben lett kész a ház. A vicei Szent István Ház legnagyobb támogatója egy hollandiai alapítvány. Erdélyt járó budapesti fiatalok kezdeményezték Magyarországon a Via Possibilitas Közhasznú Alapítvány létrehozását, amelyet már bejegyeztek. Vicén és Csicsókeresztúron jelenleg 18 gyermeket gondoznak. A jelenleg nevelt 18, és a jövőben odakerülő további kicsik jövője igen nagymértékben függ attól, hogy az erdélyi egyesületet. /Keszthelyi Gyula: Sziget a „Holt-tengerben” – családi otthonok a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2005. december 19.

December 17-én tartott nagyszabású karácsonyi ünnepséget Besztercén a művelődési házban a megye magyarsága. A megye egész területéről érkeztek fellépők. A késő estig tartó rendezvényen tizenkilenc település képviselői színesítették a karácsonyi műsort. Bálint Emőke és Mayla Levente műsorvezetők után felléptek Magyardécse, Felőr, Dés, Magyarnemegyei, Szentmáté, Teke, Csicsókeresztúr, Beszterce, Retteg, Várkudu, Tacs, Óradna. Almásmálom, Naszód, Magyarborzás, Magyarberéte, Cegőtelke, Szászlekence tánccsoportjai, illetve kórusai. A szavalatok, karácsonyi énekek mellett betlehemes- és pásztorjátékot is láthattak a jelenlévők. A karácsonyi rendezvényen részt vett Markó Béla miniszterelnök-helyettes és Szilágy János prefektus is. Markó Béla hangsúlyozta: Együtt lenni szeretetben – ez a karácsony üzenete mindenki számára. A karácsony egy nagy családi ünnep, és mi erdélyi magyarok egy nagy család vagyunk. Csak a szórványban élők érzik igazán, hogy mit is jelent ilyen nagy számban együtt lenni. Markó leszögezte, az elmúlt tizenhat évben „nagyot léptünk előre. Magyar prefektusa van a megyének, és ez nagyon nagy eredménynek számít.” /Dézsi Ildikó: Örvendj, Ég, Örvendj, Föld. Beszterce-Naszód megyei magyar karácsonyi ünnepség. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2006. november 6.

Beszterce-Naszód megyében, Csicsókeresztúron, a Szent Anna gyermekotthonban rendezte meg a Világhírnév internetes névsorolvasó és a Nagyszebeni Magyar Polgári Művelődési Egyesület a 9. Szórványtengely-műhelyt. A Csillagotthonok című, november 4-i rendezvényre Vicéről, a Szent István Otthonból és Csíksomlyóról, a Borbély-házból érkeztek vendégek.  Itt adják át a mozgalom Szórványhűség-oklevelét is, idén Mayla Júlia, a Máltai Szeretetszolgálat Beszterce-Naszód megyei vezetőjének. A kolozsvári Keljfeljancsi Kompánia bábelőadása után a kicsik origamizni tanulnak. Lőrinczi Károly plébános az általa vezetett csicsókeresztúri és vicei árvaház mindennapjairól számolt be. „Az itt élő gyermekek ugyanazt élik meg, mint egy szökőár vagy földrengés után: a halál állandó közelségét és félelmét. Van köztük olyan, aki látta a testvérét éhen halni, vagy földgázmérgezés miatt megfulladni” – magyarázta. A nevelők egyik legnagyobb feladata az, hogy segítsenek a gyermekeknek feldolgozni a traumákat, és beilleszkedni a társadalomba. A hat éve működő otthonok legnagyobb gondját az állami támogatás teljes hiánya jelenti. Eddig magyarországi és helyi támogatók fedezték az árvaházak minden működési költségét. Szabó Csaba, a Világhírnév alapítója, a rendezvény szervezője javaslatára a jelenlevők levélben kérték Szilágyi János Beszterce-Naszód megyei prefektus segítségét. Jobb helyzetben vannak a csíksomlyói otthon lakói és nevelői: a nevelők főállású fizetést, a gyermekek havi 100 lejes támogatást kapnak. /Fülöp Noémi: Erdélyi magyar kisárvaházak lakói találkoztak Csicsókeresztúron. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

2006. december 13.

A csicsókeresztúri és vicei gyermekotthonokban már hat éve próbálnak segíteni a hátrányos helyzetű fiatalokon és azok családján. A 2004-ben alapított Possibilitas Egyesület alelnöke Lőrinczi Károly plébános, aki már 2000-ben elindította a gyermekmentő szolgálatot. A plébánost 1995-ben helyezték a Beszterce-Naszód megyei Vicére. Lelkészként a bethleni és csicsókeresztúri plébániák gyülekezeteit is el kellett látnia. A csicsókeresztúri plébánia épülete odaérkezésekor elhagyatott, romos állapotban volt. Holland támogatással újjáépítették a parókia épületét, a tetőtérben pedig hálószobákat alakítottak ki. Így született meg a Szent Anna ház. Két év elteltével a Magyarok Világszövetségének támogatásával sikerült újabb házat felépíteni Vicén. Így a kis lakók már nemcsak a Szent Anna, hanem a Szent István Házban is otthonra lelhettek. A két gyermekotthonban jelenleg 9–9 gyerek nevelkedik, hivatásos nevelőszülők foglalkoznak velük. A gyermekotthonokat a 2004-ben alapított Possibilitas Egyesület tartja fenn. Az egyesületet amerikai, németországi, hollandiai szervezetek támogatják, a román állam nem ajánlotta fel segítségét. – Nem egyszer kellett szembenéznem azzal, hogy esetleg másnap nem tudunk kenyeret tenni az asztalra, de az utolsó pillanatban mindig érkezett segítség – vallotta be a plébános. /Dézsi Ildikó: Vice. Csicsókeresztúr. Possibilitas, avagy esély a normális életre. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2008. február 5.

A Betegh grófoknak nagy családi birtokuk és kúriájuk volt Felőrön. Az örökösök nemrég visszaigényelték a földeket és az épületet is, az ügyben még nem született végleges döntés. Az egykori Betegh-kúria mögötti földterületet már visszakapták a leszármazottak, és ha sikerül megegyezni velük, és megvenni a területet, akkor oda építenék az új iskolát. A jelenlegi elemi iskola épülete, amelyet 1898-ban épült, szörnyű állapotban van, az óvodának pedig nincs épülete. A magyar tagozat a református egyház imatermében működik, a helyi református lelkész jóvoltából. A Betegh-kúria épületében most könyvtár és az óvoda román tagozata működik, de a kábeltévé cég székhelye és az állatorvosi rendelő is ott kapott helyet. Tavaly sikerült felújítani a községhez tartózó csicsókeresztúri iskolát, korszerű tanintézményben tanulhatnak a környékbeli diákok. Most a felőri általános iskola következik, ahol már megkezdték a munkálatokat. András János iskolaigazgató közölte, a felőri általános iskolának 150 diákja van, amelyből 33 magyar. Egyre csökken a gyereklétszám, a felőri magyar családok általában csak egyetlen gyereket vállalnak. A nemrég Felőrre beköltözött román családok viszont általában többgyerekesek. Felőrben és Csicsókeresztúron már kiépítették a gázhálózat 90 százalékát. 2004 szeptemberétől a csicsókeresztúriakhoz és a felőriekhez eljut a jó a minőségű ivóvíz. Csicsóhagymásra még nem sikerült bevezetni a vizet. Felőrön a művelődési házat többnyire bálok szervezésére, színi társulatok vendégszereplésére használják. Süket István az egyetlen helyi magyar kisvállalkozó. Gáll Mihály felőri helyi református lelkész évek óta dolgozik egy szórványközpont felépítésén. Nemcsak iskola, hanem művelődési központ is működne az épületben, amelynek célja a hagyományőrzés. A Magyar Házban (nem csak felőriek számára) óvodát és I–VIII. osztályt működtetnének. A település szomszédságában található 12 község magyar gyerekeit majd ide várják. Gáll Mihály lelkész elmondta, hogy az RMDSZ nem támogatta az építkezési munkálatokat. Magyarországi, hollandiai, amerikai barátaik viszont támogatják a kollégium felépítését, ugyanúgy az egyházkerület is támogatja a szórványkollégium létesítését. A múlt nyáron kirándulni vitték a gyerekeket a magyarországi Bethlen Farkas támogatásával. Erdély egykori kormányzójának, Bethlen Bélának az unokája Bethlenben született. /Dézsi Ildikó: Felőr – fejlődőképes község a szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./


lapozás: 1-17




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998