udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 62 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. január 18.

Csíkszeredában jan. 18-án megalakult a Romániai Magyar Kisgazdapárt. A kezdeményező és ideiglenes vezetőbizottság: Éltes Zoltán /Csíkszereda/ elnök, Csáky József /Csíkdánfalva/ alelnök, Tompos Zsolt /Csíkszereda/ titkár. /Kisgazdák Lapja (A Romániai Magyar Kisgazdapárt heti fóruma, Csíkszereda), 1. szám, április/

1994. november 23.

Nov. 23-án az erdélyi történelmi egyházak a kolozsvári Szent Mihály templomban gyászistentiszteletet tartottak az elmúlt 75 év tömeggyilkosságainak és elhurcolásainak áldozatául esett erdélyi magyarok emlékére. A megjelentek között volt Markó Béla és Takács Csaba is. Dr. Csetri Elek történész megemlékezésében hangsúlyozta, hogy a tudományos számbavétel a politikamentes történetírás feladata lenne. Felolvasták az ismert áldozatok névsorát. Az elmúlt időszakban nem volt szabad emlékezni Szárazajta, Gyanta, Kőröstárkány, Kishalmágy, Magyarremete, Csíkszentdomokos, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Egeres, Földvár, Tg-Jiu, Baragan, Duna-csatorna, Máramarossziget, Jilava, Nagyenyed ártatlan mártírjaira. - Meg kell mutatnunk, hogy mi nem vagyunk bűnös nemzet, elnyomott kisebbség vagyunk, amely élni akar és Isten segedelmében bízva jogaiért, életéért és jövőjéért harcol - mondta Tőkés László püspök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./

1994. november 30.

A Magyarok Világszövetsége okt. 21-22-i ülésén megszavazta az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platformnak a szóvivője által tett előterjesztését, hogy emlékezzenek meg a Maniu-gárdisták által ötven éve meggyilkolt többszáz magyarról. Ezt a "rommagyarok" által folyamatosan pokolra kívánt Katona Ádám terjesztette elő. Meggyászoljuk-e mi is "elpusztított ártatlan elődeinket, testvéreinket?" teszi fel a kérdést Dénes László. Megkondult-e a harang a Beszterce-Naszód megyei Bethlenben, Mezőerkeden, a Bihar megyei Gyantán, Magyarremetén, Tenkén, a Brassó megyei Négyfaluban, Földváron, a Fehér megyei Váralmáson, a Hargita megyei Csíkdánfalván, Csíkkarcfalván, Csíkszentdomokoson, Gyergyószentmiklóson, Maroshévízen, a Kolozs megyei Bánffyhunyadon, Egeresen, Fejérden, Gyéresszentkirályon, Kajántón, Kendilónán, Kolozsvárott, Magyarderzsén, Magyarpalatkán, Ördögkeresztúron, Ördöngösfüzesen, Péncélcsehen, a Kovászna megyei Szárazajtán, Hídvégen, a Maros megyei Dicsőszentmártonban, Kisnyulason, a Szilágy megyei Kispetriben, Magyarzsomboron? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 30./

1996. augusztus 10.

Aug. 10-én zárul a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Csíkdánfalva és a Hargita Népe által szervezett népismereti tábor. A zárónapon Csíkmadarason falutalálkozón, ezt követően tudományos ülésszakon vesznek részt a táborozók. /Hargita Népe (Csíkszereda),

1996. augusztus 10.

Aug. 10-én zárul a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, Csíkdánfalva és a Hargita Népe által szervezett népismereti tábor. A zárónapon Csíkmadarason falutalálkozón, ezt követően tudományos ülésszakon vesznek részt a táborozók. /Hargita Népe (Csíkszereda),

1999. június 15.

Jún. 15-én nyílt meg a rendhagyó kerámiakiállítás Csíkszeredán. Négy erdélyi múzeum (Brassói Néprajzi Múzeum, Fogarasi Múzeum, Székely Nemzeti Múzeum, Csíki Székely Múzeum) Délkelet-Erdély fazekas központjainak termékeit mutatja be a vándorkiállításon. Elsőként, a kezdeményező sepsiszentgyörgyi múzeum adott helyet a tárlatnak. Egy év teltén az anyag megérkezett Csíkszeredába is. Farkas Irén muzeológus, aki egyben a már előzetesen megjelent katalógus munkatársa (a csíki kerámia történetét bemutató dolgozat szerzője is) szakszerű elrendezésében tekinthető meg az értékes gyűjtemény a Mikó-várban. A fogarasi várból előkerült Bethlen-korabeli kerámia-töredékek, a kézdivásárhelyi fazakas céh termékei, a berecki céh ládája, magyarhermányi csempedúc, karcolt és írott bokályok, edények láthatók a kiállításon. A csíki fazakas központok (Csíkmadaras, Dánfalva) edényei, mázas és fekete, korai és kései formaváltozatai képezik a tárlat anyagának egyharmadát (több mint 300 darab). /Kerámiatárlat nyílt a Mikó-várban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

1999. június 16.

Csíkszentkirály volt a házigazdája nemrégiben a Megyei Tanács támogatásával, a Népi Alkotások Háza szervezésében annak a folklórfesztiválnak, amit néhai Antal Miklós koreográfus indított útjára hat évvel ezelőtt, Felsütött a Hold sugára címmel. Kászonújfalu, Csíkszentdomokos, Csíkjenőfalva, Csíkdánfalva, Csíkmadaras, Tusnádfürdő, Csíkszentsimon, Csíkszentimre, valamint Csíkszentkirály képviseletében léptek színpadra a népi zenekarok, népdalénekesek, néptáncosok. Ezek a találkozók felvonulással és közös szentmisehallgatással kezdődnek. Gyönyörű momentuma volt a felvonulásnak, amikor a búcsúsmenet bevárta a folklórtalálkozó székely ruhába öltözött, mintegy háromszáz résztvevőjét, és együtt folytatták útjukat a tivai kápolna felé. /Búcsú és folklórtalálkozó Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

2000. október 11.

A sokat emlegetett 2000/1-es törvénnyel esély van a közbirtokosságok visszaállítására, azonban súlyos veszélyt jelent, hogy a hatalomba visszakerülő, Iliescu vezette TDRP módosíthatja a törvényt, Ráduly Róbert parlamenti képviselő kifejtette, hogy nagymértékben a magyar szavazópolgárokon is múlik, lesz-e hatalomváltás. Az esetleges Iliescu-párti kormány törvényalkalmazási magatartásával kapcsolatos félelmek valósak. Amennyiben november 26-ig sikerül a tulajdonjogcímeket kiállítani, akkor ez a folyamat megfordíthatatlanná válik. Hargita megye közigazgatási egységeinek nagy részében a helyi bizottságok elbírálták a benyújtott kéréseket, szám szerint 40 helység iratcsomóit bírálta el pozitívan a megyei bizottság, és 22 közigazgatási egységben dolgoznak az erdő visszamérésével, ebből hat esetben (Csíkszentdomokos, Gyergyóújfalu, Csíkkarcfalva, Csíkdánfalva, Gyergyóalfalu és Csíkszentmihály) már el is készültek a birtokba helyezési jegyzőkönyvek. /Szondy Zoltán: Beszélgetés a 2000/1-es törvényről. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 11./

2000. október 13.

Az elmúlt héten néhány magyar egyetemistát bántalmaztak Brassóban. A Maros megyei Lengyel Szabolcs és társai a sörfesztiválról mentek haza, amikor többen baseballütőkkel nekik estek. Egyetlen bűnük az volt, hogy magyarul énekeltek. A támadók egy fehér Mercedesszel távoztak a helyszínről. Szabolcs felső ajkát a Megyei Kórházban kellett megműteni, fogai is betörtek. A csíkdánfalvi János Zsoltot is megverték. Az Áprily Lajos Középiskola /Brassó/ mindig megszenvedi a sörfesztivál "közelségét". Az elmúlt évek során az iskola könyvtárosa és magyar diákok estek áldozatul a részegen randalírozók brutalitásának. Az idén is két diákot bántalmaztak az iskola udvarára betévedt részegek. Nedeczky László igazgató szerint a Városháza megígérte, hogy a rendezvény ideje alatt megoldják az iskola őrzését, de ebből nem lett semmi. Nem úszták meg sebesülés nélkül a postaréti rockszínpadon fellépők sem: a nézők közül néhányan kövekkel dobálták a Valahia és a Taxi együttesek tagjait. /Brassóban sem énekelhetsz magyarul. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 13./

2000. március 25.

Hargita megye sikerrel mutatkozott be azon a kiállításon, amelyet először szerveztek meg Kaposváron, a Kaposvári Tavaszi Fesztivál keretében. A kiállítás alkalmából megbeszélésekre is sor került a testvérmegye, Somogy vezetőivel. Hargita megyét Minier Gábor, a megyei tanács alelnöke, Péter Zoltán, a tanács urbanisztikai és területrendezési igazgatóságának igazgatója és Bodor István tanácsos képviselte Kaposváron. A kiállításon bemutatkozott Szilágy megye is. A Hargita megyeiek a leírások mellett borvizet, korondi és dánfalvi kerámiát is vittek magukkal. /Kovács Attila: Kaposvári kiállításon szerepelt Hargita megye. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./ Szilágy megye is hivatalos volt Kaposvári Tavaszi Fesztiválra, amelyen Ioan Sorin Cosma megyei tanácselnökön és Fekete András alprefektuson kívül a zilahi múzeum két román néprajzos munkatársa is részt vett. A szilágyságiak öt pannón mutatták be Szilágy megye történelmét, néprajzát, iparát, közigazgatását és idegenforgalmát. Szilágy megye küldöttei megbeszélést tartottak a kaposvári vezetőkkel a kapcsolatok fejlesztéséről, szeretnék a kapcsolatot kiépíteni a két megye levéltárai, múzeumai és a megyei könyvtárak között. A kaposvári kereskedelmi kamara munkatársai felajánlották, hogy a román cégeket ismertetik havonta megjelenő kiadványukban. Áprilisban a Magyar-Román Baráti Társaság részéről Kaposvárra várják Vaslui, Dés, Vajdahunyad, Zilah baráti társaságainak képviselőit. /Szilágyságiak Somogyban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./

2000. június 19.

Jún. 17-én Csíkszentdomokoson immár hetedik alkalommal zajlott le a Felsütött a Hold sugára folklórtalálkozó. A közös szentmise után a hagyományőrző csoportok felvonultak a faluban, majd sorra bemutatkoztak az együttesek, Kászonújfalu, Csíkszentkirály, Tusnádfürdő, Csíkszentsimon, Csíkdánfalva és házigazda népi zenekarai, népdalénekesei és tánccsoportjai. Fellépett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes is. Sajnos évről évre kevesebb a résztvevők száma. /Folklórtalálkozó Csíkszentdomokoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

2000. június 20.

Jún. 17-én Csíkszentdomokoson gyűltek össze a táncosok, énekesek. A hagyományőrző csoportok Gyergyóalfaluban mutatkoztak be legelőször. A legrendszeresebben Felcsíkon jönnek össze.1991-ben az első találkozó színhelye Csíkmadaras volt, 1992-ben Dánfalva, 1993-ban Csíkcsicsó, 1994-ben Csíkszentdomokos, 1995-ben Dánfalván találkoztak újból az együttesek. Alcsíkon később kezdődtek el a tavaszi folklórtalálkozók. Ezeket a rendezvényeken inkább a kórusok szerepeltek. - Örvendetes, hogy olyan falvakban is, ahol eddig nem volt - Csíkszentmárton, Kozmás, Tusnádfürdő -, tánccsoportok alakulnak. - A 77 éves domokosi Bíró Guszti bácsi a budapesti néptánctalálkozóknak is ismert alakja. - A felcsíki találkozókra már a szakma jelesei is eljönnek, Kallós Zoltán, Bardócz Sándor, Szép Gyula. /Kristó Tibor: Hagyományőrző folklórtalálkozók. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

2000. július 11.

A romániai iskolák rehabilitációs programja keretén belül Hargita megyében 19 iskolát újítanak fel. A munkálatok összértéke megyeszinten 4,8 millió dollár, a pénzügyi alapot kedvezményes kamatú kölcsönként a Világbank biztosítja a tanügyi tárcának. Az első körben a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium épületén, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző két épületén, a csíkszeredai építőipari szakközépiskola, a dánfalvi közpiskola 1-4. osztályos iskolájának épületén, valamint a balánbányai szakközépiskolán végzik el a munkálatokat. /Sarány István: Iskolarehabilitációs program. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 11./

2000. szeptember 7.

A Sepsiszentgyörgyön élő Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2000/ című könyve mélyinterjúk sorozata. Kilenc élettörténet a deportálásokról, politikai üldözésről, ártatlanul elszenvedett fogságról. A megkérdezettek emlékeztek az erőszakos kitelepítésre, az erőszakos kollektivizálásra, az erőszakos beszervezésekre, 1956-ra és a Bolyai Tudományegyetem erőszakos "testvériesítésére". /Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./ Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül című könyve riport, élettörténet, oral history, szépirodalom - de ugyanakkor korrajz is. A lejegyzett beszélgetések korjellemző dokumentumértéke vitathatatlan, a "szereplők"- a csíkszentsimoni Virágh Benedek, a dálnoki Beczássy Imréné és Bányai Vilma, a gyergyószentmiklósi Csobotár István, a berecki Bedő Gábor, a torjai Lőrincz Károly, a nagyenyedi Albert Mihály, a szebeni Gifei Gheorghe, a csíkdánfalvi születésű Zsók László - őszinte tényfeltárása tragikus, szenvedéssel teli élethelyzetekben példamutató és követésre ösztönöz. /Herta Éva: Kilenc élettörténet villogó jelszavak közül. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

2001. február 3.

Pálffy Árpád csíkszeredai szobrász-keramikus szülőfalujában, Hodgyán kezdett agyaból mintázni. Édesapja a kuláklistán szerepelt, ezért nem vették fel a képzőművészeti főiskolára. 1960-ban kezdett kísérletezni, amikor Csíkdánfalván a kerámiánál dolgozott. Bandi Dezső hatására kezdett dolgozni, 1967-től munkáival jelen volt a megyei képzőművészeti tárlatokon. Később elkezdett a fafaragással is foglalkozni. 1990-től készít plaketteket. Egy sorozatot indított ismert, neves személyekről. 1995-től kapta az első dombormű-megrendeléseket, ezek már bronzból készültek - Vasvári Pál, Dsida Jenő domborművek Beregszászra, Ady Endre dombormű Kalotaszentkirályra, Márton Áron dombormű pedig a csíkszeredai plébániának készült. /Forró Miklós: Kötetlen beszélgetés PÁLFFY ÁRPÁD csíkszeredai szobrász-keramikussal. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./

2001. március 31.

Négy újabb vidéki ifjúsági szervezetet vett fel tagjai közé a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa márc. 30-án tartott közgyűlésén. Meghallgatták a csíkdánfalvi, szenttamási, rákosi és tusnádi ifjúsági kezdeményezések beszámolóit, majd egyöntetűen megszavazták tagfelvételi kérelmüket. A tagszervezetek elhatározták, hogy évi tevékenységi tervükről közös adatbázist hoznak létre. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének közelgő tisztújításán a CSTIT Ráduly Róbert képviselőt fogja támogatni az elnöki tisztségre. /CSTIT-közgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 31./

2001. május 21.

A Kriza János Néprajzi Társaság és a Hargita Megyei Kulturális Központ közös szervezésében május 18-20. között Csíkszeredában konferenciát tartottak az erdélyi fazekasság múltjáról és jövőjéről. A néprajzi konferencia kiváló alkalomnak bizonyult arra, hogy a megyei kulturális központ és a Kriza János Néprajzi Társaság szakmai együttműködési szerződést kössön. Máj. 18-án Székelyudvarhelyen, majd a Csíkszeredában bemutatták a közelmúltban megjelent erdélyi néprajzi köteteket. A konferencia máj. 19-én kezdődött. Sipos József (Szentendre) az erdélyi fazekasközpontokat ismertette, Szalay Emőke (Debrecen) a Déri Múzeum kerámiaanyagáról tartott előadást, majd Csupor István (Budapest) a nagybányai, Suba László pedig a tordai kerámiáról értekezett. Szőcs Károly (Fogaras) az erdélyi kályhacsempékről tartott előadást, Szőcsné Gazda Enikő a háromszéki fazekasközpontok kutatási problémáit ismertette, Farkas Irén a csíki fazekasság történeti áttekintését adta. Mult Melinda (Bukarest) a csíkdánfalvi kerámiáról beszélt, Fülöp Lajos és Benkő Elek (Budapest) a székelykeresztúri fazekasság kutatásában elért eredményeket elemezte, Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely) a sóvidéki, Molnár Endre (München) a siklódi kerámiáról értekezett, István Lajos pedig a korondi, kerámiából készült gyermekjátékokról és hangszerekről tartott előadást. /Konferencia az erdélyi fazekasságról. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./ Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke rámutatott, a konferencia célja az volt, hogy felmérje az erdélyi kerámiával kapcsolatos kutatásokat, és kijelölje a jövőbeni feladatokat. A rendezvényre erdélyi román, magyar, szász kutatókat, régészeket, néprajzosokat, művészettörténészeket hívtak meg, akik az Erdélyben kialakult sajátos kerámiavilágot kutatják. Rendkívül fontos az eddig létrejött gyűjtemények szakszerű feldolgozása is. Az eddig egymástól elszigetelt kutatásokat jó lenne összehangolni - összegezte Pozsony Ferenc, aki elmondta, a Kriza János Társaság Erdélyben felvállalja ezt a feladatot. Csíkszeredában tartotta közgyűlését a Kriza János Néprajzi Társaság, amelynek legfontosabb napirendi pontja az elmúlt év eredményeinek, tapasztalatainak felmérése volt. Tavaly három-négy tudományos konferenciát szerveztek, tíz kiadványt jelentettek meg, nagy horderejű kutatási programokat szerveztek az erdélyi magyar szórványközösségekben. Kolozsvári székházukban dokumentációs központot rendeztek be, ahol naponta könyvtárszolgálatot biztosítanak. /Az erdélyi kerámiaművészet nyomában. Konferenciát és közgyűlést rendeztek Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2001. május 28.

Csíkszeredában máj. 25-én megnyílt Erőss István /Budapest/ grafikai tárlata. Munkáin látható, hogy érdekli az avantgárd mozgalom. Erőss István 1964-ben Csíkdánfalván született. Alapító tagja a Túlsó PArt Művészcsoportnak, tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának és a Képzőművészeti Alapnak. Alkotásait több európai országban és New Yorkban is kiállították. /Kiss Edit: Erőss István-kiállítás nyílt Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), máj. 28./

2001. július 2.

Júl. 1-jén tartották az Ezer Székely Leány Napját. A rendezvényt még ünnepélyesebbé tette az alapító Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója. A tervek szerint a mintegy 700 meghívott táncos a csíksomlyói Hármashalom-oltár színpaddeszkáin kellett volna eljárja saját vidékének, régiójának jellemző táncait, a vasárnap reggeli esőzés azonban a táncvirtust a csíkszeredai Városi Művelődési Ház színpadára kényszerítette. A táncműsort a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes nyitotta meg, majd felléptek a csíksomlyói, hidegségi, a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola, a csíkmadarasi, dánfalvi, püspökladányi, balánbányai, csíkrákosi, kilyénfalvi, csíkborzsovai, vajdaszentiványi, szentkirályi, rekecsinyi, széki, pusztinai, kászonújfalvi, vicei, rédicsi (Magyarország) és birjáni (Magyarország) felnőtt, valamint gyermektáncosok. Délután Szőcs János csíkszeredai történész tartott előadást Domokos Pál Péter életéről és munkásságáról, majd újabb néptánc- és népdalelőadás-sorozat következett. - Az Ezer Székely Leány Napja megrendezésére egy, a rendezvény nevét viselő alapítványt hoztak létre, amely minden évben összegyűjti a szükséges támogatásokat, és lebonyolítja a népi hagyományőrzők eme seregszemléjét. /Évről évre több résztvevő. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

2002. szeptember 26.

Népszavazással döntöttek a lakosok Csíkmadaras és Csíkdánfalva szétválásáról, március 15-én a kormányhatározat is megszületett. Miklós Gézával, Madaras polgármestere arról tájékoztatott, hogy az ő kinevezése után májustól megindult a hivatali munka, a hivatal hazajött Dánfalváról Madarasra. Új embereket kellett alkalmazniuk. Következett a birtoklevelek kiosztásának munkája. Most foglalkoznak a legelők visszaadásával. Szeretnének bekapcsolódni a SAPARD- programba. A falu vízellátásának megoldása most történik, ezt a Világbank támogatja. Egy regionális csatornarendszert terveztettek meg 1997-ben, ami azt jelenti, hogy Madarastól Csíkszentdomokosig minden helységben megoldódna ez a kérdés. /Daczó Dénes: Nem lehet mindent egy nap alatt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

2002. november 20.

Másfél évvel ezelőtt alakult meg a Csíki Közbirtokossági Erdészet, tájékoztatott Tőke István, a vezetőjük. Átvették a csíkszentdomokosi közbirtokosságot 4000 hektárral. 2001-ben eljutottank a hétezer hektáros területig, mert Domokos mellé felzárkózott Csíkdánfalva és Csíkmadaras. Jelenleg a kezelt terület 19 000 hektárra növekedett, a jövő év első negyedére elérik a 35 000 hektár erdőt. Jelenleg az erdészetnek 47 alkalmazottja van, ez kizárólag szakmai személyzetet jelent. Mindenféle szolgáltatás elvégeznek, az ültetésen kívül: bélyegzés, fakiadás, őrzés, erdővédelem. /Daczó Dénes: A közösségünk érdekeit szolgálni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2002. december 11.

Szeretik a néptáncot és a népdalokat a gyermekek, és szívből örülnek annak, ha színpadra is vihetik azokat a koreográfiákat, amelyeket oktatóik heti rendszeres foglalkozással és hozzáértéssel állítanak össze - ezt mutatta az idén negyedik alkalommal megszervezett gyermeksokadalom. Dec. 6-án Csíkszeredán, a Művelődési Házban a csoportok kizárólag székelyföldi táncokkal és gyermekjáték-összeállításokkal léptek fel. Most mutatkozott be a városban először a csíkmindszenti hagyományőrző csoport, de eljöttek Csíkkarcfalváról és Csíkjenőfalváról (140 gyereket számláló csoport), Borzsovából, Csíkcsicsóból, Csíkmadarasról, Csíkrákosról, Csíkszeredából, Csíkdánfalváról és Csíksomlyóról is. A fellépő csoportok oktatói a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes jelenlegi és volt művészeiből kerültek ki. Egy ilyen rendezvény alkalmával újra előkerülnek a népviseletek, sőt ha nincs, varratnak. /János Enikő, Csíkszereda: Van utánpótlás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

2003. február 26.

A 2003-as évet a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vidéki fellépésekkel kezdte. Februárban Gyimesfelsőlokon, Kászonaltízen, Csíkszentsimonban, Vacsárcsiban, Gyergyócsomafalván, majd Csíkdánfalván léptek fel. Febr. 28-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában lép fel az együttes, a Marosvásárhelyi Rádió indulásának 45. évfordulója alkalmából. Jó a kapcsolat az együttes és a rádiósok között, minden pénteken az Élő Muzsika című műsorban sorra kerülő rádiós népdaltanítás a hargitások közreműködésével történik. /Bodi Ildikó, János Enikő, Csíkszereda: Hívtak és mentünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

2003. március 4.

Egyre több településen jönnek rá arra, hogy a népélet tárgyi hagyatékát meg kell menteni. A néhány lelkes pedagógus által valamikor összegyűjtött, múzeumokban kiállított értékes anyagot sok helyen nem kellőképpen gondozzák, ápolják (Rugonfalván, Kászonimpérben, Gyergyóalfaluban - a sort lehetne folytatni). Csíkdánfalván lebontották azt a faházat, mely a budapesti millenniumi kiállításon volt látható, és tavasszal a kultúrotthon mellett építik fel újra. Csíkszentdomokoson ugyancsak a kultúrotthon mellett látható egy nem olyan régen újjáépült boronaház, melyben korabeli néprajzi tárgyakat állítanak ki. Berecz István csíkcsicsói plébános, hívta fel a figyelmet arra a több mint 200 éves épületre, melyet a plébánia udvarára szándékoznak átköltöztetni. /Kristó Tibor: Falumúzeum-mozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./

2003. március 5.

1964. augusztusában szabadulhattak a szamosújvári börtön politikai foglyai, köztük volt Puskás Attila. A szabaduló rabok a szocializmus fáját akarták kivágni (ahogy Fábián Márton, a Szekuritáté kihallgatótisztje mondta). Puskás Attila a 411-es, 1964. július 24-én kibocsátott közkegyelmi rendelet alapján szabadul. Ezt megelőzte három kegyelmi rendelet. Az első 1962. szeptember 27-én kelt 772-es (néhány társuk ennek alapján szabadult, akárcsak a bánáti szerbek), majd a 176-os 1964. áprilisában és a 310-es 1964. június 16-án, melyek alapján végre teljesen kiürültek a politikai foglyokat sanyargató börtönök. Puskás Attilát 1959. máj. 12-én tartóztatták le a csíkdánfalvi hétosztályos iskolában. Innen kísérték lakásába, s amint a házkutatási jegyzőkönyvből kitűnik - megírta Suciu Mihai hadnagy, a marosvásárhelyi 0421-es Szekuritáté-egység bűnügyi vizsgálótisztje -, találtak egy versesfüzetet is. Valójában nem találták meg versesfüzetét és naplóját, mert azt előzőleg elrejtette /és mai is megvan/. Puskás Attila fiatal csíkszeredai tanárként színdarabokat rendezett, megemlékezett március 15-ről stb. 1956-ban megírta az Október 23. című versét. Eltelt három év. 1958-ban Puskás Attilát büntetésből Csíkdánfalvára ,,száműztek", amikor Sántha Imre utolsó éves diák eljött Sepsiszentgyörgyre, hogy színész legyen, hátrahagyva magyarkodó verseit. Ezeket a verseket megtalálták a szekusok, s ezzel megindult a lavina. Sorra tartóztatták le a diákokat, tanárokat. Így került össze a tizenegy emberből álló vádlottcsoport: hat tanár, öt diák. Puskás Attila lett a fő vádlott. Húsz évet kapott a Büntetőtörvénykönyv 209-es paragrafusának 1. pontja alapján, megtoldva 10 évvel a 325-ös cikkely 3-as bekezdése c pontja alapján. Az első ,,államellenes felforgató tevékenységet", a második ,,tiltott írások terjesztését" rótta fel . Puskás Csaba, megtudva, hogy testvérét letartóztatták, Csíkszeredára sietett, egyenesen a Szekuritátéra ment, hogy számon kérje: miért tartóztatták le a bátyját? A válasz helyett ígéretet kapott: nem fognak róla sem elfelejtkezni! Őt 18 évre ítélték. Szamosújvár börtönében volt 1960. január 23.-1964. augusztus 3-a között. Ezekről az évekről többeknek is beszélt, az ismertebb interjúk: Balogh László: A fővádlott - megjelent a Romániai Magyar Szóban 1993 őszén -, majd és Te hol voltál, Szent György? című kötetében (Charta Kiadó, Sepsiszentgyörgy, 2001), továbbá Benkő Levente Volt egyszer egy 56 című, 1998-ban a sepsiszentgyörgyi Kaláka-sorozatban, a H-Press Kiadónál megjelent könyvében. Legalaposabban néhai Gagyi-Balla István interjúja fogja át úgyszólván egész életútját, amelyet az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete rendelt meg, s amely az Oral History Életutak annotált jegyzékében a 97. oldalon szerepel. A katalógust 1996-ban adták ki. Kisebb részletek, versek más magyarországi és romániai lapokban láttak napvilágot. Tótfalvi Zoltán magyarországi támogatással megszervezte az Utak a Duna-deltába emlékező túrát 1996-ban, s az erről készült filmet 1997. februárjában a 28. Magyar Filmszemle alkalmával Sorsod sötétlő árnyak közt címmel mutatták be. Tófalvi Zoltán évek óta elkötelezte magát az erdélyi 1956 eseményeinek és következményeinek felkutatására. Puskás Attila börtönéletének arra a részére tért ki, amelyet akkor tudott meg, miután Bukarestben elolvasta a 19 kötetnyi, 2200 lapon átkígyózó rémséget,Szamosújváron előbb tizenkét órát, majd tízet, 1964-ben nyolcat dolgoztak a bútorgyárban. A leghitványabb börtönőr Gábor Tibor magyar cigány volt, akinek szadizmusával csak a börtönparancsnok, Goiciu és a gyár igazgatója, Mihalcea vetekedett. Az állandó zaklatás, váratlan kutatások, szigorú büntetések a legcsekélyebb ,,fegyelmezetlenségért" az 1964-es évben ritkábbá váltak. Miután a román politika a nemzetiszocializmus irányába fordult, nagy felháborodást váltott ki egyrészt a Historia Mundi néven elhíresült világtörténelmi kiadvány, de az Erdélyre vonatkozó magyarországi történelmi könyvek is. Beindultak tehát a román nép kétezer éves történelmét ismertető tanfolyamok, s ezzel párhuzamosan a vasárnapi nyilvános ,,meaculpázások". Ezeken egyesek elmondták az egybegyűjtötteknek ,,vétkeiket", majd ,,leleplezték" a még mindig megátalkodottan reakciósokat. Puskást is felkérte az EMISZ elnöke, néhai Orbán László, aki viszont egy Ady László nevű volt belügyi tiszt (kegyvesztett és elítélt lett) utasítását hajtotta végre. Puskás nem vállalta. A börtönbeli besúgás példájára néhány mondat a szeku irattárából kimásoltatott anyagból: ,,Ez év januárjában számot vetettem a múltammal, azzal, amit elkövettem. Puskás Attilával az élen minden "híve" elítélt engem, és megtagadtak. Addig sem volt velem jóban (mármint P. A.), de azután egyáltalán nem. (...) Nemegyszer álltam szóba vele helytelen álláspontja miatt. Mindig visszavert nacionalizmusával, azt a benyomást keltve bennem, hogy megátalkodott, sőt, bigott, fanatikus vagy éppenséggel agybeteg..." Más: ,,A következőket nyilatkozom, mivel a kulturális-nevelő tevékenységem során a szamosújvári börtönben megállapítottam, hogy létezik egy nacionalista magyar csoport, s ezúton jelentem azt, hogy kik ennek a csoportnak a tagjai: Puskás Attila, 57-es cella (továbbiakban felsorol még tíz nevet más cellákból). /Ezeket a neveket a szekusdossziékat vizsgáló bizottság, a CNSAS kihúzta./ (...) Ismert Puskás Attila esete a börtönadminisztráció előtt, amikor az adminisztráció egyes intézkedéseit (azt, hogy csak románul beszélhetünk a cellában - P. A. megj.) megsemmisítette azáltal, hogy úgy állította be, mint ami a magyar rabok ellen irányul. Más alkalommal, 1962. október 23-án P. A. néhány magyar ifjat gyűjtött maga köré, és 1956. október 23. jelentőségéről beszélt nekik..." (jelenti Ady Ladislau valamikor 1964-ben, dátum nélkül - P. A. megj.) És még egy: ,,...Megengedte magának, hogy ő, mint a magyar elit egyik képviselője, úgy minősítsen minket, vagyis alulírottat (A. F. - nem adom meg a teljes nevét, mert megyénkben él, az elszámolást lelkiismeretére bízom) és másokat, akik megértettük azt, hogy hibáztunk, és állást foglaltunk ezekkel szemben, hogy elárultuk a magyar ügyet, a magyar nép ügyét. (...) Azt mondtam neki, hogy valóban ellensége vagyok, s mindazoknak, akik a nép érdekeinek ellenségei, azokkal vagyok, akik új életet alkottak, akik a szocializmust építik..." (Sohasem mondta, hogy ellenségem - P. A. megj.) - A szekus tisztek azt mondták Puskás édesanyjának, hogy rossz magaviselete miatt csak akkor szabadulhat, ha meggyőzi fiát a javulásról, ami azt jelentette, hogy szolgálja a szekut. Édesanyja azonban egyetlen ilyen szót sem szólt neki.Az ismert író és publicista, Stelian Tanase Gheorghiu-Dej uralmának éveit kutatva megállapította, hogy 1957 decemberében 8578 tiszt, 3375 altiszt, 5816 civil és 11 193 ,,segédszemélyzet" alkotta a szeku állományát. De a hozzáférhetetlen A szekuritáté fehér könyve (Cartea alba a securitatii, megjelent az Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ kiadásában 1994-ben) már a ,,hiteles" számokat közölte: 9884 tiszt, 3488 tovább szolgáló altiszt, 5284 civil. Ezeken kívül a Szekuritáté operatív egységei 5633 tiszttel, 4108 tovább szolgáló altiszttel, 1416 civillel, valamint 42 028 sorköteles katonával duzzadtak fel 1958-ban. 1955-57 vége között 6214 politikai rab volt. Ez egy év alatt, 1958-ban 10 125-re, majd 1960. januárra 17 613-ra ugrott a létszámuk. További adat: letartóztatva 1958-ban 47 643 politikai ,,bűnöző", ez a csúcs, mivel 1959-ben ,,csak" 37 893 személy kerül vizsgálótiszt elé. Újabb esés: 1960-ban mindössze 21 176 embert tartóztatott le a szeku. 1958 júliusától már halálos ítéletet is hozhatnak. Pacepa tábornok valamennyi könyvében igyekezett ,,hazafi" lenni, az ötvenes-hatvanas évek embertelenségeit a szovjet KGB abszolút befolyásának tulajdonította. S ezt bőven illusztrálja a hírhedt besszarábiai orosz, akit Gheorghe Pintilienek keresztelnek át (alias Pintilie Bodnarenko ukrán NKVD-ügynök). A Szovjetunió által ,,felszabadított" valamennyi közép-kelet-európai ország állambiztonságát minden szinten szovjet ügynökök ellenőrizték és irányították. Így tehát Romániában a Szekuritáté megalakulásának évében (1948. augusztus 30., az alapító törvényrendelet száma: 211.) a koncepciós perek főrendezője (szabotázs és kémkedés vádakkal) Alexandru Nicolski, a kihallgatótisztek főnöke. A DGSP (Directia Generala a Securitatii Poporului) Nemzetbiztonsági Főigazgatóság főnöke pedig Gheorghe Pintilie (Pantyusának hívják bizalmasan). Virgil Magureanu 1998-ban úgy tudta, hogy még 1989 lázas napjaiban nyomban eltűnt 100 000 szekusdosszié, de még mindig van 1 267 384 (!), amiből 81 295 a volt politikai elítélteké, 35 305 a ,,felszabadulás" előtt elítélteké (legionáriusok, kommunisták, nemzetiségiek), és 603 333 dosszié azé a 425 000 informátoré, akik a szekunak dolgoztak. Más források - pl. Pacepa is - ennek a számnak legkevesebb kétszeresére teszik az informátorok (és együttműködők) számát. Persze, a büntető törvénykönyv vonatkozó fejezete tulajdonképpen 1936-tól az 1949-es éven át egészen a jelenlegi 1968-asig, amelyet 1975-ben, majd 1990-ben s ezt követően is módosítottak, egyaránt tartalmazza más és más cikkelyben, más és más megfogalmazásban az állam biztonsága elleni bűncselekményeket - most már enyhébb büntetésekkel. Puskás elhatározta, hogy megismeri a vele kapcsolatos szekusdossziékat, ezért a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Nemzeti Tanácshoz fordult. Végül jelezte a hivatal, hogy tizenkilenc dossziéban 2200 oldal vár áttekintésre. Elutazott Bukarestbe, átnézte az 1964 decemberétől 1989 decemberéig született besúgó jelentést, ezek róla szóltak. Megdöbbentő volt a sok jelentés.Mindegyik fedőnevén szerepelt, de egyiküket felismerte, Németh Ernő doktort, aki most Magyarországon él. Volt, aki azzal az ürüggyel jött, hogy szakkönyvet kér. Puskás őt a konyhában fogadta, holott neki a dolgozószobát kellett volna szemügyre vennie. Le is tolta érte a kapcsolattartó tiszt. A jelentések szerint Magyarországon 22 millió forintot örökölt, amit az Erdélyt felszabadító csapatokra akar költeni. Puskás az iratokból megtudta, hogy sok tisztet állítottak rá. Az egyik vaskos dosszié levelezésének kivonatát tartalmazza. /Puskás Attila: Kisemberek a vörös pók hálójában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4., folyt.: márc. 5./

2003. március 7.

Parászka Miklós igazgató szerint negyedik évadra a Csíki Játékszín intézményépítési folyamata befejezettnek tekinthető. Rendezett és stabil színházat mondhat magáénak Csíkszereda. A bérletesek száma 6000 fölött van. A városban mindent az elejéről kellett kezdeni. Bejárják a környéket, felléptek Gyergyóditróban, Gyergyóremetén, Csomafalván, Gyergyóújfaluban, Kászonaltízben és Csíkdánfalván. Tervezi színházi stúdió kialakítását. /Takács Éva: Csíki Játékszín, Csíkszereda. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./

2003. április 15.

Ápr. 11-én ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. A találkozón jelen volt Szép Gyula a szaktestület elnöke, Dáné Tibor Kálmán, Márton Árpád, Dr. Földes Béla, Karda Emese, Kiss Annamária, Könczei Csilla szaktestületi tagok. Az ülésen a Szaktestület elbírálta a beérkezett 697 pályázatot, ebből 236 kulturális programnak, rendezvénynek ítélték meg pozitívan a kérelmét. A nyertes pályázók listája: "Agape" Koltó-Katalini falusi szociális Alapítvány; "Amicitia" Román-Magyar Baráti Társaság; "Hit és Fény" Alapítvány - Nagyváradi fiókszervezet; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Ipó László" Közművelődési Egyesület-Alapítvány; "Kós Károly" Kulturális Egyesület; "Megmaradás háza" Belényes/Ref. Egyház; "Pro Juventutis" Alapítvány; A "Varságért" Egyesület; A Romániai Magyar Dalosszövetség Fúvóstagozata Pro Musica Zenei Alapítvány; A.N.O Kulturális Alapítvány; Ady Endre Kulturális Egyesület; Általános Műveltség Alapítvány; Amaryllis Társaság; András Alapítvány; Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége; Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület; Apáthy István Egyesület; Appendix Művelődési egyesület; Aradi Magyar Színház Alapítvány; Arany János Művelődési Egyesület; Arató Andor Alapítvány; Archívum Kulturális Alapítvány; ARTeast Alapítvány; Artera Alapítvány; Asociatia Horváth János Társaság;B.E.Z. Humanitas Ifjúsági és Kulturális Egyesület; Bándi Mária Kulturális Alapítvány; Barabás Miklós Céh; Baróti Szabó Dávid Emlékbizottság és Alapítvány; Bartók Béla Művelődési Ház Érmihályfalva-Bihar; Báthory István Alapítvány; Berde Mózes Alapítvány; Berekenye Ifjúsági Társaság; Besztercei MADISZ; Bethlen Egyesület; Bihar Megyei Magyar Ifjúsági Demokrata Szövetség; Bihardiószeg Község Polgármesteri Hivatala; Bincisz; Bod Péter Alapítvány; Bogáncs - Zurboló Táncegyüttes; Borosjenői EMKE fiókszervezete; Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány; Botorka Művelődési Egyesület; Brassai Sámuel Elméleti Líceum Diáktanácsa; Brassói Magyar Diákszövetség; Brassói Magyar Diákszövetség - Erdészeti-vadászati Szakosztály; Búzavirág Egyesület; Buziásfürdői Református Egyházközösség;Csángó Ifjak Középloki Közössége; Cserey Farkas Társaság; Csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület; Csernátoni Népfőiskola; Csíkdánfalvi Ifjúsági Szervezet; Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület; Csíkszereda Polgármesteri Hivatala; Csiporkázó Játszóház Egyesület; Csorgó Fiatalok Szervezete; Dr. Bernády György Közművelődési Alapítvány;EMKE - Szilágysomlyói Magyar Ház; EMKE Aradi Szervezete; EMKE Besztercei Szervezete; EMKE Maros megyei szervezete; EMKE Partiumi Alelnöksége; EMT Marosvásárhelyi fiókszervezete; Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány; Erdélyi Disputa Egyesület; Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány; Erdélyi Magyar Írók Ligája; Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság; Erdélyi Magyar Nőszervezetek Szövetsége; Erdélyi Múzeum - Egyesület ; Erdélyi Múzeum - Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya; Erdélyi Múzeum Egyesület gyergyószentmiklósi fiókszervezete; Erdővidék Egyesület; Érmellék Non Profit Egyesület; Érmihályfalva Városi Tanácsa; Ethnika Kulturális Alapítvány; Eufónia Kulturális Egyesület;Felsőbánya Műveltségszolgálat Alkotó és Előadó Alapítvány; Figura Társaság; Folk Koncert Alapítvány; Fotóművészetet Pártoló "Gyulai Ferenc" Egyesület; G. Egyesület; Gaál Mózes Közművelődési Egyesület; Genézius Társaság; Gericon Alapítvány Györgyfalva; Geszthy Ferenc Társaság; Guzsalyas Alapítvány; Gyermekfilharmónia Alapítvány; Gyimesfelsőloki Polgármesteri Hivatal;Hargita Megyei Alkotóközpont; Hargita Megyei Kulturális Központ; Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes ; Hargita Visual Art; Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület; Háromszéki Táncegyüttes; Hébe Alapítvány; Helikon-Kemény János Alapítvány; Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány; Hétfalusi Magyar Művelődési Társaság; Hollósy Simon Művelődési Egylet; Homo Ludens Alapítvány; Horváth István Alapítvány; Human Reform Alapítvány - Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete;Identitás Alapítvány; Ipp Art Társaság; Irkater Alapítvány; Kallós Zoltán Alapítvány; Kaplonyi Crescendo Egyesület; Kékiringó Alapítvány; Kis Küküllő Alapítvány; Kisperegi Református Egyházközség; Kolozsvári Unitárius Kollégium; Kós Károly Kulturális Egyesület; Kőhalmi Református Egyházközösség; Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület; Kriza János Néprajzi Társaság;Lajtha László Alapítvány; Lupényi Katolikus Egyházközösség - Lupényi Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; MADISZ Bethlen; Magardici Bodurian Alapítvány; Magyarörmények Romániai Szövetsége; Makfalvi Wesselényi Művelődési Egylet; Manóház Egyesület; Maros - Mezőségi Református Egyházmegye; Maros Megyei Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség; Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség; Marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem; Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközösség; Medgyesi Unitárius Egyházközösség; Mérai Hagyományőrzők Egyesülete; Mikes Kelemen Líceum Alapítvány; Millenium Alapítvány; Minimum Party Társaság; Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület, az EMKE nagybányai szervezete; Moebius Egyesület; Monográfia Alapítvány; Mustármag Kairosz Egyesület; Nagy István Ifjúsági Kórusegyesület; Nagybányai Képzőművészeti és Kulturális Egyesület; Nagyenyedi Bethlen Gábor Alapítvány; Nagyváradi Ady Társaság; Nagyváradi Magyar Diákszövetség; Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal,Pentaton Művelődési Alapítvány; Percseni Általános Iskola; Petőfi Sándor Művelődési Egyesület; Pipacsok Néptáncegyüttes; Pro Juventute Szocio-Kulturális Egyesület; Pro Musica Zenei Alapítvány; Pro Régio Egyesület; Pro Sal Parajdi Soegyes-let; Pro Urbe Szék Alapítvány; Pro Zilah Egyesület, TERBETE néptánccsoport; Pro-Kisbács Egyesület;Rekettye Kulturális Egyesület; Reményik Sándor Kulturális Egyesület Felsővisó; Reményik Sándor Művész Stúdió Alapítvány; Rika Kistérségi Egyesület; RMPSz Beszterce-Naszód megyei szervezete;Római Katolikus Plébánia ; Római Katolikus Plébánia Türkös; Romániai Magyar Dalosszövetség; Romániai Magyar Könyves Céh; Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesülete; Romániai Magyar Népművészeti Szövetség; Romániai Magyar Zenetársaság; Sapientia Varadiensis Alapítvány; Segesvári Miklós Pál Egylet; Spectator Alapítvány; Studium Academicum Alapítvány; Szászrégeni Református Egyház; Szászvárosi Református Egyházközség;Szatmárnémeti Kölcsei Kör; Szatmárnémeti Magyar Demokrata Ifjak Szövetsége; Szebeni Magyar Ifjúsági Szervezet; Székelyudvarhelyi Művelődési Ház; Szent-Györgyi Albert Társaság; Szigligeti Jótékonysági és Kulturális Alapítvány; Szilágy Társaság - Zilah; Szilágyerkedi Református Egyházközösség; Szovátai városi múzeum; Szucsági Református Egyházközösség; Tacsi Református Egyházközösség; Tamási Áron Színház; Tasnád Közösségfejlesztéséért Civil Szervezet; Téka Művelődési Alapítvány; Temesvári Állami Csiky Gergely Színház; Temesvári Magyar Diákszervezet; Temesvári Magyar Nőszövetség; Tilos Alapítvány; Tonic Média Alapítvány; Tordaszentlászlói Református Egyházközség; Tövishát Kulturális Társaság; Tranzit Alapítvány; Udvarhelyi Fiatal Fórum; Udvarhelyszék Jövőéért Egyesület; Varadinum Kulturális Alapítvány; Végvárért Alapítvány; Venczel József Vallásszociológiai Intézet; Zichy-Horváth Egyesület, Vajdaszentivány; Zsil-völgyi Ifjúsági Konferencia; Zurboló Táncegyüttes;A Communitas Alapítvány Titkársága a pályázókat levélben értesíti a Szaktestület döntéséről és az elszámolási kritériumokról./Ülésezett a Communitas Alapítvány Művelődési Szaktestülete. = RMDSZ Tájékoztató. 2003. ápr. 15., 2439. sz./A lista ízelítőt nyújt a 2003-ban élő és működő alapítványok és egyesületek címjegyzékéből.

2002. január 31.

Jan. 30-án a Hargita Állami Székely Népi Együttes utánpótlás-csoportjai lépnek színre a csíkszeredai Városi Művelődési Házban. Az utánpótláscsoportok teljes taglétszáma 700, ebből az előadás során több mint 500 személy lép fel Dánfalváról, Karcfalváról, Jenőfalváról, Szentegyházáról, Csíkszentkirályról, Csíkcsicsóból, Borzsovából, Csíkmadarasról. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes egyik legfontosabb célkitűzésének tartja, hogy táncosait oktatói feladatok ellátására ösztönözze. Ezzel kívánják biztosítani az együttes utánpótlását, azt, hogy a táncosok közösségébe újabb és újabb tehetséges fiatalok kerüljenek. Ennek a gyümölcse a mostani előadás. /László Z. Csaba: Utánpótláscsoportok előadása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./

2002. április 23.

A Nagy István Művészeti Líceum /Csíkszereda/ égisze alatt megrendezett Csak tiszta forrásból elnevezésű III. csíkvidéki népdalvetélkedő első három területi szakasza az elmúlt két hétvégén, ápr. 12-én zajlott le Csíkszentmártonban, valamint 20-án Gyergyószentmiklóson és Csíkdánfalván. A vetélkedő bizonyította, hogy érdemes felkutatni a még meglévő helyi hagyományokat. A középiskolai diákoknak nincsenek hivatalos zeneóráik, így nem volt, akitől szakmai útbaigazítást kapjanak. /Szalay Zoltán: Sikeres területi népdalvetélkedők Alcsíkon, Felcsíkon és Gyergyóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 23./

2002. május 14.

Hargita megyében 15 kistérségi társulás működik. Név szerint az Alcsík, Csomád-Bálványos, Felcsík, Pogányhavas, Észak-kelet Hargita, Sóvidék, Hegyalja, Felső-Homoródmente, Rika, Keresztúr, Kászon, Bucsin-Délhegy-Libán, Szent László, Nagyhomoród és a Kelemen társulások. Két évvel alakult meg a Felcsík Kistérségi Társulás, melyhez négy felcsíki község: Madéfalva, Dánfalva, Karcfalva és Csíkszentdomokos tartozik. Az újonnan alakult község, Csíkmadaras is csatlakozik a társuláshoz, Balánbánya is jelezte felzárkózási szándékát. Mihály József kistérségi menedzser tájékoztatott: csak a múlt évben kezdhettek munkálkodni, hiszen addig az alakulással, irodahelyiség szerzésével és egyéb szervezési tevékenységekkel voltak elfoglalva. Tavaly 16 pályázatot készítettek öt pályázatuk támogatást nyert, négyet azért nem tudnak kivitelezni, mert a résztámogatáshoz szükséges összeg nem áll rendelkezésre. Az önrészt saját forrásokból kell előteremteni. /Kristó Tibor: Felcsíki kisrégió és vidékfejlesztés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-62




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998