udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. július 29.

Onesti környékén gátszakadás történt, a hatalmas víztömeg 17 falut elöntött. Sok ház összeomlott, 65 ember meghalt, mintegy tízezer ember hajléktalanná vált. A hatalmas esőzések Suceava megye területén jelentős károkat okoztak. /MTI/ Többek között Külsőrekecsin, Alsórekecsin, Berendfalva, Csíkfalva szenvedett árvízkárokat. /Csángó tragédia. = Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy), júl./

1999. november 29.

Nov. 27-én Marosvásárhelyen rendezett tanácskozást a karnagyokkal a Seprődi János Kórusszövetség, a munkáját immár a teljes Kárpát-medence magyar kórusaira kiterjesztő, Csíkfalván székelő nemzetközi szakmai szervezet. A megjelenteket Nagy Ferenc karnagy-elnök köszöntötte. Beszámolt a szövetség 1999. november 12-i alakuló ülése nyomán megszületett magyarországi tagozatról, illetve arról, hogy legutóbb négy anyaországi - jászberényi, tangelici, tatai és mórahalmi - kórussal gyarapodott a Seprődi János Kórusszövetség. Csíky Csaba, a szövetség és egyben az erdélyi magyar karénekesek első magyar nyelvű zenei közlönye, az Erdélyi Kórus felelős szerkesztője is jelen volt. A tervek szerint 2000. augusztus 20-án Marosvásárhelyen 1000 tagú vegyes kar fogja megszólaltatni többek között a Szózatot, a Himnuszt és Kodály Zoltán Ének Szent István királyhoz c. nagyvegyeskari művét. A nyolc anyaországi, két szlovákiai, egy-egy kárpátaljai, délvidéki kórus mellett sikerült kijelölni azokat az erdélyi énekkarokat, amelyeknek tagságából is összeáll az 1000 tagú vegyes kar. Augusztus 4-én itthon, az ezt követő napokban pedig Erdély különböző nagyobb városában, az ünnepség során pedig Budapesten, majd Galántán lépnek fel. El kell készíteni a Kárpát-medence zenei rendezvényeinek és kórusainak naprakész térképét, javasolták a mostani tanácskozáson. /Járay Fekete Katalin: Egy szinttel fennebb kellene lépni. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

1995. május 25.

Marian Munteanu Marosvásárhelyen kijelentette: "Rosszul lettem a mindenféle nyelven kiaggatott feliratok láttán." Máj. 9-én kis különítmény járta végig a településeket a Felső-Nyárád mentén, és a faluvégeken felállított /és a falu pénzén megvásárolt/ kétnyelvű táblákat összeszedte, arra hivatkozva, hogy azok nem felelnek meg a szabványnak. Csíkfalva, Deményháza, Köszvényes, Nyárádremete táblái eltűntek. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./ Marian Munteanu az 1990-es diáktüntetések vezetője volt.

2000. június 20.

Jún. 18-án, vasárnap Nyárádremetén közel 150 helybéli, környékbeli és meghívott gyűlt össze megünnepelni az új református templom felszentelését. Együtt ünnepelt velük dr. Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke, Székely András, a küküllői egyházmegye esperese, dr. Mártha Ivor egyházkerületi fogondok is. A IV. Református Világtalálkozó keretében zajlott az ünnepség. Nyárádremete községben száz református van, szórványként a csíkfalvi református egyházközséghez tartoznak. A templom építéséhez segítséget nyújtott egy svájci és egy holland gyülekezet, a helyiek közmunkát végeztek. Az úrasztalát Bíró János szovátai szobrász készítette, s a templomtornyot is ő faragta. A székely kaput a lelkész házaspár adományozta. /Simon Virág: Református templomot szenteltek Nyárádremetén. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./

2002. október 21.

A Diaszpóra Alapítvány 10. alkalommal jutalmazza a szórványban fáradhatatlanul tevékenykedő reformátusok legkiemelkedőbb személyiségeit. A Gyergyószentmiklóson okt. 20-án megtartott ünnepi istentiszteleten igét Jenei Tamás, a Diaszpóra Alapítvány alelnöke, a díjak alapítója hirdetett. Vetési László ismertette az idei díjazottakat. A Czelder-díjat Gecző András csíkfalvi tiszteletes betegsége miatt hitvese vette át. A Földes Károly-díjat Máthé Kálmán feketehalmi gondnoknak ítélték. /Szórványlelkészek kitüntetése. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./

2003. január 15.

Újraszervezték a több mint száz éves hagyományra visszatekintő jobbágyfalvi dalárdát. A dal- és az új néptánccsoportnak Csíkfalva községi szinten 50 műkedvelő tagja van. Táncoktató Balog Pál, a Hargita Néptáncegyüttes volt tagja. /Újraindult a jobbágyfalvi dalárda. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 15./

2003. november 26.

Áttörésként érzékelték a bukaresti nunciatúrán tett látogatásukat az anyanyelvi misézés bevezetését immár tizenhárom éve követelő moldvai csángók. Első alkalommal ígért támogatást Jean-Claude Perrisset bukaresti apostoli nuncius a moldvai csángómagyarok képviselőinek ahhoz, hogy templomaikban bevezessék a magyar nyelvű misézést. A Szentszék képviselőjétől a pusztinai Szent István Egyesület elnöke, Nyisztor Tinka kért egy héttel ezelőtt kihallgatást. A kihallgatási kéréséhez egy sor korábbi folyamodványuk másolatát is csatolta. Meglepetésére azonnal válaszoltak a nunciatúráról, és nov. 25-én már fogadta is a küldöttséget a Vatikán nagykövete. Nyisztor Tinka ötödmagával utazott Bukarestbe, elkísérték őt a Moldvai Csángómagyarok szövetségének a képviselői. Nyisztor Tinka, a Szent István Egyesület elnöke kijelentette, most már az apostoli nuncius is látja, hogy valóságos fal választja el a iasi-i papságtól és a püspöktől. A nuncius megköszönte az anyanyelvi misézés bevezetéséért elindított több mint tíz éve tartó küzdelmüket. "Jean-Claude Perrisset kijelentette, meggyőződése szerint valamennyi moldvai faluban el kellene kezdeni a magyar nyelvű misézést is, és csak ott kellene erről lemondani, ahol üres marad a templom a magyar miséken. Úgy vélte, luxusnak számítana, ha öt embernek kellene magyar misét tartani, de ahol ötvennél többen igénylik, ott nem szabadna megfosztani a híveket ettől a lehetőségtől" - mondta el Nyisztor Tinka. A nuncius megígérte a csángó küldöttségnek, hogy javaslatait levélben küldi el Petru Ghergheli iasi-i püspöknek, és a levél másolatát a Vatikánba is eljuttatja. A telefonon megkeresett Jean-Claude Perrisset elutasította, hogy tájékoztassa a Krónikát a csángókkal folytatott megbeszélés alapján levont következtetéseiről. Mint elmondta, a nunciatúrának nem szokása a sajtón keresztül kommunikálni a római katolikus hívekkel. A csángó küldöttségnek a külsőrekecsini Szarka Felicia is tagja volt, aki száznál több csángó gyermeket tanít lakásában a délutáni magyarórákon. A fiatalasszony tájékoztatta a Szentszék követét, hogy a nyár folyamán a csíkfalvi plébános magyartanári tevékenységére hivatkozva megtagadta tőle a szentséget. Emiatt nem lehetett bérmakeresztanyja egy csíkfalvi kislánynak. Nyisztor Tinka arról tájékoztatta a nunciust, hogy a pusztinai plébános megvonta tőlük a jogot, hogy részt vegyenek a zsinat munkájában. A konkrét példák valósággal megrendítették a nunciust, aki a iasi-ból kapott tájékoztatás alapján úgy tudta, hogy Pusztinán például rendeződött az anyanyelvi misézés kérdése. A Szent István Egyesület elnöke a Krónikának elmondta, ez év július 27-én a pap valóban bejelentette, hogy a következő héttől kezdődően vasárnap délutánonként lesz magyar mise is, de azóta sem szólaltak meg magyarul a templomban. Petru Ghergheli iasi-i római katolikus püspök tavaly a Krónikának nyilatkozva elmondta, csak akkor járul hozzá ahhoz, hogy bármely moldvai faluban bevezessék a magyar nyelvű misézést, ha megbizonyosodik arról, hogy a hívek öt százaléka nem érti a román nyelvű szertartást. /Gazda Árpád: Áttörés a nunciatúrán. Csángó küldöttség kérte a magyar misét Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 26./

2004. június 8.

Maros megyében 29 megválasztott polgármestere van az RMDSZ-nek az első forduló után, 17 jelöltje pedig a második fordulót várja. Ez növekvő tendenciát mutat 2000-hez képest, akkor 24 jelölt szerzett mandátumot az első fordulóban, öt pedig a másodikban. Sipos József Ádámoson, Osváth Csaba Ákosfalván, Balogh István Csíkfalván, Tar András Erdőszentgyörgyön, Veres Gergely Domokos Havadon, Simon István Kerelőszentpálon, Dósa Sándor Kibéden, Nagy Márton Koronkán, Ballai György Magyarbükkösön, Kocsis Albert Magyarón, Zsigmond Vencel Makfalván, Ercsei György Marossárpatakon, Vízi József Marosszentgyörgyön, Ördög Ferenc Marosvécsen, Varró Levente Mezőbodonban, Dávid Gyula Mezőmadarason, Bartha Mihály Mezőpaniton, Jánosi Ferenc Nagyernyén, Ferenczi György Nyárádkarácsonfalván, Kacsó Antal Nyárádmagyaróson, Gál Lajos Nyárádremetén, Dászkel László Nyárádszeredában, Madaras Árpád Sóváradon, Majlát Károly Székelyberén, Orbán Sándor Székelyhodoson, Szőcs Lajos Székelyvéckén, Péter Ferenc Szovátán, Vígh József Vámosgálfalván nyert az RMDSZ színeiben. /Még 17 RMDSZ-es polgármesterjelölt versenyben. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

2004. augusztus 31.

Aug. 19-22. között Nyárádszentmártonban és Csíkfalván tartották a XXVIII. Erdélyi Unitárius Ifjúsági Konferenciát. Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) legnagyobb rendezvényén 290 fiatal vett részt. A jelenlevőket köszöntötte dr. Szabó Árpád püspök, Nagy László esperes, András Imre, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának titkára, a szervezők részéről Szabó László, az ODFIE elnöke. Aug. 20-án – akárcsak a világon élő más magyar közösségekben -, meggyújtották a magyar összetartozás lángját. /Sándor Krisztina: Unitárius fiatalok konferenciája a Nyárád mentén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./

2005. május 5.

Kilyén Irén szülőfaluja, Vadad néprajzi adatait gyűjtötte össze most megjelent Vadad, Erdély gyermeke című monográfiájában. A faluban egyre több az üres porta, jobbára roma családokból észlelhető a népességszaporulat. Elhagyott istállók, düledező gazdasági épületek árulkodnak a jelenről. A szerző igyekezett minél több adatot számba venni a Nyárád mentén elterülő, 283 lelket számláló faluról, amely közigazgatásilag Csíkfalvához tartozik. /(bodolai): Vadad, Erdély gyermeke. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

2005. július 12.

Csíkfalván Balogh István polgármester elmondta, hogy a választáskor az infrastruktúra fejlesztése mellett súlyt helyezett az emberek közötti kapcsolatokra. Az együttműködés eredményességét bizonyítja a néptánccsoport és kórus létrehozása. A 22 tagú kórus tagjai fiatal családosok, a helyi ünnepségeken népdalfeldolgozásokat adnak elő. Nyárádszentmárton művelődési otthonának a tetőzete vált veszélyessé, új gerendákra van szükség. A helyi költségvetésből 300 millió lejt fordítanak erre a célra. A búzaházi kultúrház javítása is fontos, még nem érkezett meg a pénz, így a munkálatokat nem tudták elkezdeni. Csíkfalván új épületet emelnek, amelynek egyik szárnya polgármesteri hivatal lesz, a másikban a művelődési otthon kap helyet, s itt lesz a községi könyvtár is. Vadadon elemi iskola és óvoda működik. Pályázatot nyújtottak be, hogy Csíkfalván tornatermet építsenek. A községben soha nem volt tornaterem. Az új létesítmény az iskola udvarán lesz. Gligor Róbert László 2004. szeptember elsejétől a Csíkfalvi Polgármesteri Hivatal pályázati felelőse, s a Községi Hírlevél egyszemélyes szerkesztősége. A négyoldalas lapocska kéthavonta jelenik meg, eddig négy szám látott napvilágot, amely magyar nyelven tartalmazza a közérdekű információkat. Jobbágyfalván épül az új óvoda, 2-3 év múlva lesz kész. /Nagy Annamária: Csíkfalvi vendégoldal. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 12./

2005. szeptember 19.

Szeptember 17-19-e között rendezték meg a Csíkfalvi Napokat. A községközpontban felavatták az első és a második világháborúban elesett hősöknek emelt emlékoszlopot, ugyanott székely kaput is emeltek. Jobbágyfalván terménykiállítás volt, a kultúrotthonban pedig fotókiállítás. A fényképek a marosvásárhelyi Sapientia Egyetem kommunikáció szakos tanulóinak nyári gyakorlatán készültek, témájuk a falu világa. Nagy érdeklődés volt a kakas-pörkölt főzőverseny iránt. Fellépett a Bocskai dalkör, a jobbágyfalvi hagyományőrző néptánccsoport, a szentháromsági Tüzes és a nyárádszeredai Bekecs néptánc-együttes is. Egy szász hagyományt idézve, a fiatalok kakaslövőversenyen vettek részt. Szüreti bállal zárultak a Csíkfalvi Napok. /Vajda György: Csíkfalvi Napok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 19./

2006. február 16.

„Mi vagyunk Szatmár megye egyetlen önellátó, senki által nem támogatott, de ugyanakkor senkinek nem is tartozó kulturális intézménye” – jelentette ki Szatmárnémetiben Gyüre Lajos, a Szakszervezetek Művelődési Házának igazgatója. Ez a ritka kivétel. Az épület fenntartásához a pénz részben a művelődési ház által szervezett tizenegyféle szakmai tanfolyam látogatottságából folyik be. A Maros megyei Csíkfalva községhez tartozó Búzaháza falu kultúrháza elhanyagolt intézmény. Három éve sorozatosan pályáztak, de nem jutottak pénzhez, nyilatkozta Balogh István csíkfalvi polgármester. A községhez tartozó többi kultúrház mind hasonló cipőben jár: Vadad, Jobbágyfalva, Nyárádszentmárton és Csíkfalva községközpont. Hargita megyében a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Háza az egyedüli művelődési ház, amely saját bevételeiből fedezi költségeit. A megyében működő közel 125 intézményt a helyi költségvetésekből tartják fenn. /Nullszaldós kultúrház és erdélyi romkörkép. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

2006. február 18.

A Tündér Ilona vendégház 2004 óta várja a látogatókat Csíkfalvára. A Nyárádmenti Kistérségi Társulás támogatásával mára egy kézművescsűr is elkészült az épület mellé. A kézművescsűr egy nagyobb projekt része – tájékoztatott Gligor Róbert László projektmenedzser. Megvalósítását az Illyés Közalapítvány támogatta. /Mészely Réka: Tündér Ilona várja vendégeit. Kézművescsűr Csíkfalván. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

2006. július 7.

Csángóföldről 41 gyermek érkezett nyaralni Nagybányáról, legtöbben a Klézse, Somoska és Buda falvakat magába foglaló Klézse községből, de jöttek Magyarfaluból, Póstelekről és Csíkfaluból is. A gyermekeket szatmárnémeti családoknál szállásolták el. A kirándulások és a programok főszervezője Kánya László, a szatmárnémeti MADISZ képviselője elmondta, az Illyés Közalapítványtól kaptak támogatást, de segített az OTP Bank bukaresti központja és a római katolikus püspökség is. Ők tartják a hittanórákat, nagyon sok játékkal és énekléssel fűszerezve. Tavalyelőtt az egyik csángó faluban a pap annyira agitált a tábor ellen, hogy sokan nem is mertek jönni. A fellázított családok köveket és farönköket gördítettek az útra, hogy az autóbusz ne tudjon indulni. Idén szerencsére ilyen probléma nem volt. Elviszik a gyerekeket a bábszínházba, a Harag György Társulat „Brighella” bábcsoportja, Szilágyi Regina vezetésével tart előadást. Gábri Elek avasújvárosi vállalkozó minden gyereknek ajándékozott egy-egy pár cipőt és egy-egy pár szandált. A katolikus egyháztól kapnak egy-egy színes képekkel illusztrált Bibliát, a Máltai Szeretetszolgálattól pedig tizenegy doboznyi ruhaneműt, amit majd az oktatók osztanak szét. Az egész csángóföldi tevékenységnek az úgynevezett keresztapa program a lényege. Ez abból áll, hogy hirdetik az interneten: magyarországi emberek vállalhatnak keresztapaságot. Konkrétan ez azt jelenti, hogy a keresztapa állja a kiválasztott gyermek vagy gyermekek iskoláztatását, ami – iskolától függően – 130 ezer, vagy 70 ezer forintnak megfelelő összeg befizetését feltételezi. Néha csomagot is küldenek, leveleznek. /Tamási Attila: Csángó gyermekek Nagybányán. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 7./

2006. szeptember 18.

Második alkalommal rendezték meg a Jobbágyfalvi Napokat. Dr. Kelemen Atilla képviselő, az RMDSZ Maros megyei elnöke kifejtette, ez a falu a közösségépítés példaképe lehet, hiszen a falunapokon mindenki megmozdult. Az ünnepet búza-, illetve újkenyér-szentelőnek is szánták, ezért a rendezvényt ökumenikus istentisztelet előzte. Néptáncosok, népdalénekesek, modern táncosok, színészek vették birtokba a színpadot. Felléptek a csíkfalvi általános iskola diákjai, a nyárádmagyarósi, vajdaszentiványi, backamadarasi hagyományőrző csoportok, valamint a Napsugár néptáncegyüttes, később pedig a nyárádszeredai általános iskola lányai modern táncot mutattak be, a Tamacisza társulata a gyerekeket szórakoztatta, az erdőszentgyörgyi általános iskola amatőr színjátszó csoportja is szerepelt. Kocsis Róbert, a megyei tanács európai integrációs irodájának munkatársa, az EU és a fiatalok kapcsolatáról tartott előadást, elsősorban az önszerveződést, a civil kezdeményezést ösztönözve. A csíkfalvi kultúrotthonban Sándor János hármasfalusi faragó, Tóth Ferenc és felesége Nyárádgálfalváról faragott tárgyakat. /Vajda György: Újkenyér-szentelőtől a szüreti bálig. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 18./

2006. október 18.

Lábnikon a gyermekek magyar iskolaként mutogatják a nemsokára átadásra kerülő épületet, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) közösségi házként határozza meg annak rendeltetését. Hegyeli Attila, a Csángó Oktatási Program vezetője közölte: a közösségi háznak többnek kell lennie egy iskolánál. Ide nemcsak a gyerekeket, hanem az anyanyelvű kultúrára szomjazó felnőtteket és öregeket is szívesen várják. Pusztina, Frumósza és Csíkfalu után Lábnik a negyedik település, ahol a csángómagyar szervezet közösségi házat épít. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) állami támogatás nélkül, adakozó magyarországi és nyugat-európai cégek és magánemberek segítségével próbálja megvalósítani a tervét Lábnikon. A Bákótól mintegy 30 kilométerre délkeletre fekvő településen a szövetség 2003 óta oktatja a magyar nyelvet. Az első évben húsz gyerekkel kezdték az iskolán kívüli foglalkozásokat. 2004-től már a helyi állami iskolában is anyanyelvként tanítják a magyar nyelvet, és a falu gyermeklétszámának csaknem 90 százaléka jelentkezett a magyarórákra. „Az összes Bákó megyei település közül itt értük el a legjobb arányt. Ez konkrétan 102 gyereket jelent, de a tanárok jelezték, hogy gyakran több gyerek ül az osztályteremben a magyarórán, mint ahánynak a szülei kérvényt tettek le a tanfelügyelőségre – magyarázza Hegyeli Attila. Most egy új lelkész került a faluba, aki eddig a Bánságban szolgált. Vele jó a kapcsolatuk. A tervek szerint a 150 négyzetméteres alapterületű nagyteremmel és a tanároknak szánt szolgálati lakásokkal ellátott közösségi házat október végén kellene átadnia a Palló Pál Rémusz által vezetett építkezési vállalatnak. Lábnikon a székelykocsárdi származású Orbán Attila és a Magyarországról érkezett Sütő Zsuzsa irányítása alatt a gyerekek játszva ismerkednek meg kultúrájukkal, hagyományaikkal, népszokásaikkal. A lábniki gyerekek azért is emlegetik magyar iskolaként az avatás előtt álló épületet, mert nagyszüleiktől hallhatták, hogy a falu népe ezelőtt egy fél évszázaddal már épített magának magyar iskolát. 1951-ben 140 tanuló járt ebbe az iskolába, ahol négy tanítónő oktatott. Az anyanyelvű óvodában egy magyar óvónő harminc gyerekkel foglalkozott. Az 1930-as népszámláláskor Lábnik falu 615 katolikusából 608 vallotta magát magyar anyanyelvűnek. Bár a hatalom mindent megtett, ez az arány az 1992-es népszámlálásra sem módosult. Ekkor a 941 lakosból 904-en voltak római katolikusok, s valamennyien ismerték és beszélték a magyar nyelvet. /Szucher Ervin: A negyedik közösségi házát építi a moldvai magyarság. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

2007. november 21.

A magyar nyelv oktatásának bővítése mellett a magyar misézés eléréséért való közbenjárást kérték az RMDSZ-től Csángóföld települései, ahová november 20-án ellátogatott Markó Béla szövetségi elnök Fekete Emőke, Szász Attila és Markó Attila európai parlamenti képviselőjelöltekkel, Szepessy Lászlóval, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatójával, Benke Pávellel, az RMDSZ Bákó megyei szervezetének elnökével, valamint Hegyeli Attilával, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökével. Markó szerint a csángómagyarok számára is döntő fontosságú, hogy az RMDSZ képviselői ott legyenek az Európai Parlamentben, mert csak így folytatható az az érdekvédelmi politika, amely az önazonosság, a hagyományok és az anyanyelv megőrzését, a csángómagyar települések megmaradását, fejlesztését szolgálja. Az RMDSZ marosvásárhelyi fórumán Kiáltványt fogadtak el, amelyben az RMDSZ kötelezi magát arra, hogy különös erővel küzdjön a csángók anyanyelvű oktatásáért és az anyanyelvű misék bevezetéséért. Az RMDSZ-politikusok Csíkfalván, illetve Külsőrekecsinben megtekintették a magyar oktatást biztosító állami iskolák új épületeinek munkálatait. /Csángókért is, székelyekért is. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2007. november 24.

Székely-Benczédi Endre /sz. Csokfalva, 1949. febr. 2./ 1971 óta tanít megszakítás nélkül Csíkfalván. 1968-ban közölték első versét, és most adta közre első verseskötetét: Kökényvár a senki földjén /Marosvásárhely, Juventus Kiadó, 2007/ Elsőkötetes nagyapa vagyok – vallotta a szerző. /Réthy Géza: Kökényvár a senki földjén. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./

2008. augusztus 4.

12. ODFIE Színjátszó-találkozót tartottak a hétvégén. Kilenc csapat versenyzett a hét végén az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet (ODFIE) színjátszó-találkozóján Nyárádszentmártonban és Csíkfalván. Az erdélyi unitárius ifjúság és más felekezetű, szabadelvűen vallásos fiatalok szervezeteként működő ODFIE rendezvényének szervezésében egykori színjátszók is tevékenykednek. Sándor Krisztina, az ODFIE főtitkára 1997-ben a homoródalmási csapat tagjaként érkezett a legelső találkozóra, ahonnan Rejtő-előadásukkal első díjat vihettek haza. A több mint kétszáz fellépőt és érdeklődőt fogadó rendezvény fődíját Karinthy Frigyes Tanár úr, kérem című regényéből készült produkciójukkal az alsófelsőszentmihályi csapat nyerte el, és felléphetnek az augusztus 2–9. között Nagyváradon zajló Kárpát-medencei Nyári Egyetemen is. A rendezvény idején megalakult az UART erdélyi fiókja, az Erdélyi Unitárius Alkotók Társasága. Az alapító okiratot Farkas Wellmann Endre költő és az ODFIE vezetősége, Szabó László és Rácz Norbert is aláírták /Bauer dobogós lett. 12. ODFIE Színjátszó-találkozót tartottak a hétvégén. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

2008. augusztus 6.

A Székelybőért Egyesület augusztus 2-ára falutalálkozót szervezett. A százlelkes településként ismert Székelybő ismét benépesedett. A falutalálkozó a csíkfalvi Kilyén Domokos által faragott székely kapu felszentelésével kezdődött, a református templom udvarának bejáratánál, majd Kilyén Ilka színművész szavalt. A hálaadó ökumenikus istentisztelet után a háborúban elesettek emlékművénél Simon János nyugalmazott ezredes mondott beszédet. Falumúzeumot avattak. Szente Kinga, a Székelybőért Egyesület elnöke elmondta, a télen felhívást intéztek a falu lakosságához, hogy a kultúrotthon egyik üres termébe gyűjtsék össze a régi tárgyakat, eszközöket, szerszámokat, a régi idők tanúit. Vannak a múzeumban varrottasok, költségvetési nyilvántartások is. Amennyiben a Nyárádszereda felé vezető utat sikerülne megjavítani, akkor Székelybő rövid idő alatt bekerülne a közlekedési vérkeringésbe. Székelybőről az öt gyerek Mosonba jár iskolába, román tagozaton tanulnak. Ha lenne egy kisbusz, akkor Nyárád-szeredába járhatnának, magyar tagozatra. A faluban létezik egy 18. századi katolikus műemlék templom, ami veszélyeztetett állapotban van. Délután könyvbemutató volt, Gligor László Róbert Bronzba öntött ima című könyvét Suba Ferenc méltatta. /Kilyén Attila: Megfogyatkozva, de életképesen. Székelybő 675 éve. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 6./

2008. augusztus 13.

Hetvenhárom éves korában elhunyt Nagy Ferenc tanár /Búzaháza, 1935. nov. 15. – Csíkfalva, 2008. aug. 10./ a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség örökös alapító elnöke. Nagy Ferenc korábban megérezte, hogy majd egyszer a határokon át nem kell többé útlevél. És megvalósította azt, amire a mai politika képtelen: hogy a magyar a magyarnak barátja, testvére, sorstársa és dalostársa legyen. Ahol járt, vezényelt, szónokolt, tanított, mindig Szent István király Nagy-Magyarországában, egy magyar nemzetben gondolkodott. Kodály Zoltánnal mondta együtt ő is, hogy "zene nélkül lehet élni, de nem érdemes". Ezt elmondta 17 év alatt 7 országban közel 700 karvezetőnek, tanárnak és több mint 130 ezer dalostársnak személyesen. Az ezredfordulón ezertagú kórus szólalt meg Debrecenben, jelezvén dallal is a magyar nemzet együvé tartozását. Népnevelő munkájáért 2006-ban Bartók Béla-díjjal tüntették ki, 2008. jan. 22-én pedig a Magyar Kultúra Lovagjává avatták. A legnagyobb elismerés mégis a dalostársaktól jött, akik boldogan köszönték meg azt a lehetőséget, hogy közösségeik határain átívelve, kórusaik, dalosaik ismerkedtek meg egymással és lettek örök barátok. A Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség ezért jött létre, Nagy Ferencet pedig azért küldte az Isten, hogy mindenkinek megmutassa ezt a lehetőséget, olvasható Márton Zsolt ügyvezető elnök, Nyilas Szabolcs titkár búcsúztatójában. /Márton Zsolt ügyvezető elnök, Nyilas Szabolcs titkár: A kórusmuzsika volt az élete. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./ 1991-ben megalakította a Nyárármenti Kórusszövetséget, majd a Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetséget.

2008. november 24.

Amatőr színjátszók seregszemléje zajlott Erdőszentgyörgyön, ez a találkozó immár hagyománnyá vált. A Kis-Küküllő menti műkedvelő színjátszók tizenhatodik találkozója volt a hét végén. A rendezvény megnyitója november 22-én volt. Idén az erdőszentgyörgyi Bodor Péter Színkör mellett nagysármási, székelyhidi, gyergyószentmiklósi, marosszentgyörgyi, szászrégeni, makfalvi és csíkfalvi csapatok is felléptek. Eljönnek ide, tanulnak egymás előadásaiból, magyarázta Kovrig Magdolna főszervező, a Bodor Péter Színkör vezetője. /Menyhárt Borbála: A színház a szívükben van. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24/

2009. augusztus 21.

Augusztus 20-án Oláh Dénes katolikus főesperes szentelte fel azt a keresztet, amelyet Rózsa Gáspár deményházi és ehedi plébános Szent István napján a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye fennállásának 1000. évfordulója alkalmával állíttatott a Székelyhodos és Szováta, illetve Nyárádszereda felé vezető utak kereszteződésénél. Támogatók a székelyhodosi, nyárádremetei és csíkfalvi polgármesteri hivatalok. Az ünnepi műsoron a főesperes a kereszt szimbolikus jelentőségéről beszélt, majd ismertették a környéken levő katolikus egyházközségek történetét. /Vajda György: Megmaradásunk jelképe. Millenniumi keresztet szenteltek. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 21./

2009. november 30.

A vidámság jegyében zajlott idén is a színjátszók találkozója Erdőszentgyörgyön. November 27–28-án tizenhetedik alkalommal tartották a Színpad elnevezésű rendezvényt, amelyen ezúttal sem csak Kis-Küküllő menti csoportok vettek részt, hanem visszatérő vendégként a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc Színtársulat, a Nyárádmentéről a csíkfalviak, a Maros mentéről a szászrégeni Kemény János Népszínház és három magyarországi társulat. A Kovrig Magdolna tanár vezette Bodor Péter Művelődési Egyesület szervezőként ezúttal is élvezte az erdőszentgyörgyi polgármesteri hivatal és tanács, a Megyei Forrásközpont, az RMDSZ támogatását. Az első napon a gyermek- és diákszínjátszók léptek fel. /Bölöni Domokos: Nevető Színpad Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998