udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 37 találat lapozás: 1-30 | 31-37
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. június 5.

Ion Caramitru művelődésügyi miniszter és Hámori József, a magyar kulturális örökség minisztere jún. 7-én Bukarestben aláírja a két tárca együttműködéséről szóló megállapodást és a műemlékvédelmi egyezményt. Az esemény záróakkordja a május 31 - június 6. között a fővárosban megrendezett magyar kulturális hétnek. Kelemen Hunor művelődési államtitkár elmondta, hogy a két tárca közti együttműködési program, amelyet három évre, 1999-2001-re írnak alá, az általános elvek mellett több konkrét javaslatot is tartalmaz a könyvtárak, a könyvkiadás, az irodalmi rendezvények, a színház, a zene, a film, a képzőművészet, a közművelődés, a múzeumok, illetve a műemlékvédelem területén. A román művelődési tárca felvállalta a romániai magyar színházak részvételének támogatását a kisvárdai és a zsámbéki fesztiválokon, a magyar fél pedig fogadja a Piatra Neamt-i színházi fesztivál legjobb előadását. Támogatják a szépirodalmi fordításokat: évente legkevesebb három-három mű megjelenését fogják elősegíteni egymás kortárs és klasszikus irodalmából. A képzőművészet-fejezet szakembercserékről, különböző kiállítások szervezéséről szól. A múzeumok és a műemlékvédelem terén különböző gyűjteményes kiállítások kölcsönös bemutatására, több magyarországi és romániai múzeum közötti együttműködésre kötelezte el magát a két művelődési tárca. A műemlékvédelmi megállapodás név szerint tartalmazza azokat a műemlékeket, amelyeknek a helyreállítását a két minisztérium közös költségén fogja megkezdeni. Közöttük van Gyulafehérvárról az Apor-kastély, a hármas barokk kapu, a Lázok-kápolna, és a Károlyi-kapu, a bonchidai Bánffy-kastély, a bánlaki Karácsonyi-kastély, a gelencei római katolikus templom, a kisbaconi vashámor, amely oly jelentős szerepet játszott az 1848-49-es forradalom idején az ágyúöntésben, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély, ahol regionális kulturális központ fog működni, a rákosi római katolikus templom és az ákosfalvi református templom. Ugyanakkor készül az erdélyi festett mennyezetes templomok, illetve a népi építészeti örökség felleltározása. A magyar fél ebben az évben ötvenmillió forintot ad a közös programnak a végrehajtásához. Paritásos alapon a román fél az ötvenmilliónak megfelelő lejt, azaz több mint hárommilliárd lejt fog áldozni a közös tervek megvalósítására. /Székely Kriszta: Együttműködési megállapodás a magyar és a román kulturális tárcák között Idén ötvenmillió forint és több mint hárommilliárd lej műemlékvédelemre. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./

1999. augusztus folyamán

A Kádár Gyula szerkesztésében megjelenő Történelmi Magazin minden számában sok történelmi adattal, könyvismertetéssel segíteni akar a tájékozódásban. A folyóirat felhívta a figyelmet arra, hogy következő számától újra fogja közölni a magyarság történetét, hogy növelje az iskolások ismereteit. A kiadvány sokoldalúságát jelzi a mostani számból vett néhány cím: A csíkrákosi Pogányvár, Sepsiszentgyörgy népessége az 1614-es összeírás tükrében, Magyar földrajzi felfedezők, A Szent Korona, Egy szenzációs könyv /Iochom István: Kísért a múlt Székelyföldön. Az úgynevezett Agache-ügy története/. /Történelmi Magazin (Sepsiszentgyörgy), július-augusztus/

1999. december 15.

Fodor Csaba, a Hargita Állami Székely Népi együttes táncmestere idén megkapta az EMKE Kacsó Sándor-díját. A Csíkrákosról származó díjazott 1970-1990 között oktatómesterként dolgozott Csíkszeredán, az 1-es számú Ipari Líceumban, ahol délutánonként néptáncot tanított a diákoknak. A táncoktatást szabadidős tevékenységként végezte, heti négy alkalommal. Anyagi juttatást nem kapott ezért a tevékenységért, de abban az időben a megmaradást szolgálta a népi tánc. Fodor Csaba hangsúlyozta, hogy történelmünk és őseink szokásainak ismerete által tudjuk, hogy kik vagyunk, hagyományaink feladásával elveszítjük a lábunk alól a talajt. - A Hargita együtteshez kerülve Fodor Csaba életében a tánc életformájává vált. /Hátsekné Kovács Kinga: "Végigtáncolt" élet után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2000. december 13.

A csíkrákosi műemléktemplom helyreállítására a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 2,5 millió forintot utalt át a Csíki Műemlékvédő Egyesület számlájára. A csíkmenasági, ugyancsak műemléktemplom restaurálásához a román Művelődési Minisztérium még tavaly 40 millió lejt utalt ki - idén 14 millióval megtoldta. Ugyanerre a célra a Magyar minisztériuma is felajánlott 700 000 forintot. /Csíki templomok restaurálása. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 13./

2000. február 9.

A múlt év folyamán végre megkezdték a csíkszentimrei Henter-kúria restaurálását, továbbá a Csíki Székely Múzeumnak a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 1 millió forintot hagyott jóvá a csíkszeredai Mikó-vár környéki tér (beleértve a falumúzeumot is) rendezéséhez. A csíkrákosi műemlék templom restaurálási, valamint a szentegyházi vashámor helyreállítási terveinek elkészítésére pályázatot nyújtottak be különböző alapítványokhoz. Mihály Zita muzeológus, a Csíki Műemlékvédő Egyesület elnöke elmondta, hogy a megyei tanács az idei költségvetésből tisztességes összeget különít el műemlékvédelemre. Ennek egy részét a Gál Sándor-emlékház helyreállítására fordítják. A szentegyházi vashámor helyreállításához a megyének is hozzá kell járulnia. A Henter-kúria restaurálását idén is folytatják. A Mikó-vár környékének rendezésével kapcsolatban a szabadtéri múzeum terve elkészült. /Elkészült a Mikó-vár környékének rendezési terve. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

2001. március 31.

Négy újabb vidéki ifjúsági szervezetet vett fel tagjai közé a Csík Terület Ifjúsági Tanácsa márc. 30-án tartott közgyűlésén. Meghallgatták a csíkdánfalvi, szenttamási, rákosi és tusnádi ifjúsági kezdeményezések beszámolóit, majd egyöntetűen megszavazták tagfelvételi kérelmüket. A tagszervezetek elhatározták, hogy évi tevékenységi tervükről közös adatbázist hoznak létre. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének közelgő tisztújításán a CSTIT Ráduly Róbert képviselőt fogja támogatni az elnöki tisztségre. /CSTIT-közgyűlés. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 31./

2001. július 2.

Júl. 1-jén tartották az Ezer Székely Leány Napját. A rendezvényt még ünnepélyesebbé tette az alapító Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója. A tervek szerint a mintegy 700 meghívott táncos a csíksomlyói Hármashalom-oltár színpaddeszkáin kellett volna eljárja saját vidékének, régiójának jellemző táncait, a vasárnap reggeli esőzés azonban a táncvirtust a csíkszeredai Városi Művelődési Ház színpadára kényszerítette. A táncműsort a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes nyitotta meg, majd felléptek a csíksomlyói, hidegségi, a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola, a csíkmadarasi, dánfalvi, püspökladányi, balánbányai, csíkrákosi, kilyénfalvi, csíkborzsovai, vajdaszentiványi, szentkirályi, rekecsinyi, széki, pusztinai, kászonújfalvi, vicei, rédicsi (Magyarország) és birjáni (Magyarország) felnőtt, valamint gyermektáncosok. Délután Szőcs János csíkszeredai történész tartott előadást Domokos Pál Péter életéről és munkásságáról, majd újabb néptánc- és népdalelőadás-sorozat következett. - Az Ezer Székely Leány Napja megrendezésére egy, a rendezvény nevét viselő alapítványt hoztak létre, amely minden évben összegyűjti a szükséges támogatásokat, és lebonyolítja a népi hagyományőrzők eme seregszemléjét. /Évről évre több résztvevő. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

2002. július 8.

Júl. 7-én tartották az Ezer Székely Leány Találkozót. A székely népviseletbe öltözött felvonulók Csíkszereda központjából indultak a csíksomlyói Nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz. A város utcáin felvonulókat fúvószenekar vezette, s lóháton vonuló székely legények követték őket. Dr. Csedő Csaba István polgármester beszédében emlékeztetett a népszámlás keserű adataira. A Hármashalom-oltárszínpadon késő délutánig folyt a népzene- és néptáncelőadás, egymást követték a színen a házigazda csíksomlyói, a kilyénfalvi, a balánbányai, a csíkszentdomokosi, a korondi, tordai, baróti, csíkszentkirályi, hidegségi, a magyarországi hajdúszoboszlói, csíkmadarasi, mezőbándi, kászoni, széki, székelykeresztúri, csíkrákosi és vicei műkedvelő előadók, illetve a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Szüszer-Nagy Róbert, Sarány István: Maratoni népzene- és néptáncelőadás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

2002. december 11.

Szeretik a néptáncot és a népdalokat a gyermekek, és szívből örülnek annak, ha színpadra is vihetik azokat a koreográfiákat, amelyeket oktatóik heti rendszeres foglalkozással és hozzáértéssel állítanak össze - ezt mutatta az idén negyedik alkalommal megszervezett gyermeksokadalom. Dec. 6-án Csíkszeredán, a Művelődési Házban a csoportok kizárólag székelyföldi táncokkal és gyermekjáték-összeállításokkal léptek fel. Most mutatkozott be a városban először a csíkmindszenti hagyományőrző csoport, de eljöttek Csíkkarcfalváról és Csíkjenőfalváról (140 gyereket számláló csoport), Borzsovából, Csíkcsicsóból, Csíkmadarasról, Csíkrákosról, Csíkszeredából, Csíkdánfalváról és Csíksomlyóról is. A fellépő csoportok oktatói a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes jelenlegi és volt művészeiből kerültek ki. Egy ilyen rendezvény alkalmával újra előkerülnek a népviseletek, sőt ha nincs, varratnak. /János Enikő, Csíkszereda: Van utánpótlás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

2002. december 21.

Ameddig nem volt templomuk, a gyimesiek a csíki plébániákon kereszteltek, a csíkszentmiklósi, csíkrákosi, a somlyói templomokba írták be a született gyermekeket. Ez is mutatja a csángóknak a székelységhez való kötődését. 1782-ben a somlyói Ferenc-rendi szerzetesek plébániát hoztak létre Gyimesbükkön, így jött létre a gyimesi egyházmegye 486 hívővel. 1786-tól a Kápolna-patak "szádában" létezett egy ideiglenes kápolna. Innen a patak elnevezése. 1851-ben Gyimesközéplok elvált Gyimesbükktől. 1853-ban fogtak hozzá egy nagyobb templom építéséhez, egy év alatt be is fejezték. Az 1900-as évek elejéig a felsőlokiak is idejártak templomba, míg 1911-ben felépítették saját templomukat. Gyimesbükkön 1974-ben, a legnehezebb időkben épült a római katolikus templom Dani Gergely plébános idején, 1976-ban felszentelték. A legújabb római katolikus templom Hidegségen épült a Bükkhavas- és a Barackos-patakok találkozásánál, Szilveszter Imre gyimesközéploki plébános szervezésével. A templom helyén egy 1925-ben épült kápolna állt, amelyet beépítettek az új templomba. 1999-ben fogtak hozzá az építéséhez, kalákában. 2001. augusztus 20-án szentelték, a védőszentje Szent István. A templom 300 ülőhelyes, de búcsúkor 1000 hívő is imádkozhat a templomban. /Pomjánek Béla: Gyimesközéplok nyírfája. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./

2003. március 25.

Madéfalván a népszavazás eredményes volt. A községek a különválás mellett döntöttek. Az eddigi Madéfalva község helyett három község lesz: Madéfalva, Csíkcsicsó és Rákos /Rákoshoz fog tartozni Göröcsfalva/. Ezzel tulajdonképpen visszaállnak az 1952-es állapotok. /Kristó Tibor: Egy helyett három község lesz. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./

2003. október 7.

Csíki ifjúsági egyesületek megnevezését sorolta el az újságíró. A TKPSZIT a Tenni Közösen Próbálunk Szentmártoni Ifjúsági Társaság. A KOMISZ a Csíkkozmási Ifjúsági Szervezet rövidítése. A CSIKk a Csángó Ifjak Középloki Közössége, a Cserevirág Csíkrákoson, az Ordasok Gyimesközéplokon, a Gátkötők Csíkszentgyörgyön fogja egybe a fiatalokat. A Csíkszentmiklósi Víg Ifjak Egyesülete is létezik. Vannak nagyon komoly megnevezések is: Ifjú Föderalisták Romániai Szervezetének Csíki Szekciója vagy Alapítvány az Iskolapolgárért. Mindezeket a szervezeteket a CSTIT fogja össze, azaz Csík Terület Ifjúsági Tanácsa. Mindezen ifjúsági tanácsok, egyesületek, alapítványok képviselői az elmúlt hét végén az egyik hargitai menedékházban gyűltek össze, a jövő évi helyhatósági választásokra készültek. /Székedi Ferenc: Székfoglalás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

2003. december 10.

Dec. 9-én Kolozsváron találkoztak a magyarországi Teleki László Alapítvány képviselői a műemlékvédelmi támogatások erdélyi haszonélvezőivel. Eljött dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatója, Sebestyén József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma műemléki szakosztályának főtanácsosa és Barabás Béla az alapítvány munkatársa. A magyar kormány a Teleki László Alapítványon keresztül 1999 óta évente támogatja a határon túli műemlékek állagmegóvását, felújítását. Az évi 90 millió forintból a műemlékek restaurálására szánt támogatások mellett az épületek állapotát feltáró kutatási programokat is segítik. Diószegi László elismerte, hogy az évi 90 millió forint csak gesztus értékűnek tekinthető, ehhez a helyi közösségeknek is hozzá kell járulniuk, mind anyagilag, mind munkával. Idén mintegy tizenöt épület felújítására juttatnak pénzt. Ezek között szerepel a hadadi református templom, a miklósvári Kálnoky-kastély, az alvinci református templom, a csíkrákosi római katolikus templom, a csíksomlyói Salvator kápolna és a marosillyei Bethlen-kastély. A bonchidai Bánffy-kastély felújítását azonban nem tudták támogatni, mivel itt nagyon sok pénzre lenne szükség. Emellett a Bánffy-kastély esetében a tulajdonjogi viszonyok sem tisztázottak. /Pap Melinda: Erdélyi műemlékeket támogatnak. Megbeszélés a református püspökségen. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2004. február 26.

Hat új községre (öt hargitai és egy máramarosi) vonatkozó törvénytervezetet hagyott jóvá a Képviselőház plénuma: Csíkszentkirály községbő kiválik és önálló lesz Csíkszentlélek és Csíkszentimre; Madéfalva község átszervezése révén Csíkrákos és Csíkcsicsó, Bögöz község átszervezése révén Galambfalva (Hargita megye); valamint Koltó község (Máramaros). Fontos kiemelni, hogy az utóbbi község az első önálló magyar település lesz Máramaros megyében. /Új községek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2004. március 22.

A szenátus megszavazta az új községek létesítéséről szóló törvénytervezetet. Ennek értelmében – az államelnöki kihirdetést illetve a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követően – elnyeri ezt a közigazgatási státust többek között az Arad megyei Kisiratos, a Kovászna megyei Bikszád, Málnás és Mikóújfalu, a Hargita megyei Csíkcsicsó, Szentlélek, Csíkszentimre, Galambfalva, Csíkrákos, Máréfalva, a Maros megyei Koronka és Sóvárad, a Szatmár megyei Egri és Csomaköz. /Új községek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2004. április 3.

Tavaszköszöntő rítusokból készült összeállítással kezdődött ápr. 2-án a VII. Csűrdöngölő Gyermek- és Ifjúsági Néptánctalálkozó Csíkszeredában. Fellépett a csíkszeredai Tanulók Háza gyermektánccsoportja, továbbá a csíkszentimrei, a csíkszentdomokosi és balánbányai, a csíkmindszenti, kászoni, csíkdánfalvi, csíkszeredai, kápolnásfalusi, csíkmadarasi, tusnádi és csíkrákosi együttesek. Volt kézműves foglalkozás is. A közel 450 gyermeket megmozgató nagyszabású rendezvény szervezője az András Alapítvány, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, valamint a Romániai Magyar Táncszövetség volt. /Sarány István: Tavaszköszöntő Csűrdöngölő néptánctalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./

2004. április 14.

Hargita megyében új községek létrehozását hagyták jóvá: Fenyéd község átszervezése révén létrejött Máréfalva község, Bögöz község átszervezése nyomán Galambfalva község (magába foglalva Kisgalambfalvát és Nagygalambfalvát), Csíkmadéfalva átszervezése eredményeként Csíkrákos (magába foglalva Rákost és Göröcsfalvát), valamint Csíkcsicsó (magába foglalva Csicsót és Csaracsót), Csíkszentkirály átszervezése nyomán pedig Csíkszentimre (magába foglalva Csíkszentimrét és a Szentimrei Büdösfürdőt), valamint Csíkszentlélek (magába foglalva Csíkszentléleket, Fitódot, Hosszúaszót és Csíkmindszentet). Betfalva Bögöz községtől átkerült Székelykeresztúr város közigazgatásába. /Új községek megyénkben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

2004. április 14.

Hargita megyében új községek létrehozását hagyták jóvá: Fenyéd község átszervezése révén létrejött Máréfalva község, Bögöz község átszervezése nyomán Galambfalva község (magába foglalva Kisgalambfalvát és Nagygalambfalvát), Csíkmadéfalva átszervezése eredményeként Csíkrákos (magába foglalva Rákost és Göröcsfalvát), valamint Csíkcsicsó (magába foglalva Csicsót és Csaracsót), Csíkszentkirály átszervezése nyomán pedig Csíkszentimre (magába foglalva Csíkszentimrét és a Szentimrei Büdösfürdőt), valamint Csíkszentlélek (magába foglalva Csíkszentléleket, Fitódot, Hosszúaszót és Csíkmindszentet). Betfalva Bögöz községtől átkerült Székelykeresztúr város közigazgatásába. /Új községek megyénkben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

2004. június 8.

Brassóban az RMDSZ 6,9 százalékkal két helyre számíthat a városi tanácsban, amelyet Gábor Imre és Kovács Attila tölt majd be, a megyei tanácsban Markó Gábor, Szakál András, Aranyosi István és Áros Levente képviseli a szövetséget. Brassó megyében az RMDSZ Apácán diadalmaskodott, Bölöni Gyula polgármesterjelölt 75 százalékkal nyert. Ürmösön és Tatrangban a második fordulóban dől el, hogy Gergely János és Kis József tölti-e be a polgármesteri hivatalt. Rákoson és Négyfaluban az RMDSZ-nek nem lesz polgármestere. Nagyszebenben újabb polgármesteri mandátumot szerzett Klaus Johannis: az eddigi adatok szerint a jelenlegi polgármester a szavazatok alig kevesebb mint 90 százalékát magáénak tudhatja. Több voksot kaptak az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének jelöltjei, mint 2000-ben, ennek ellenére mégsem sikerült sokkal több magyar tanácsost bejuttatni a képviselő-testületekbe. Winkler Gyula parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök elmondta, sikerült megőrizniük a két petrozsényi tanácsosi mandátumot, emellett a lupényi és petrillai önkormányzatban is van egy-egy képviselője a szövetségnek. „A Zsil völgyében 60 százalékkal több szavazatot kaptunk, mint négy évvel ezelőtt, Déván pedig 30-cal. A megyeszékhelyen és Vajdahunyadon egyaránt két tanácsosunk van” – tájékoztatott Winkler. A szórványvidéken a folyamatos apadás miatt az RMDSZ várhatóan elveszíti képviseletét a Hunyad megyei tanácsban. /K. M., R. Sz.: Német dominancia Szebenben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

2004. augusztus 30.

Brassó megyében a Közbirtokosságok Szövetségének létrejötte után megalakult a fakitermelő vállalkozás is. Ezek létrejöttében nagy szerepet vállalt a Brassó megyei RMDSZ, nevezetesen Szakál András megyei ügyvezető elnök, s újabban megyei tanácsos is. Elmondta, hogy az erdőügyben a Közbirtokosságok Szövetségének létrehozását, illetve a magánerdészet megalakítását tűzték ki célul. A közbirtokosságok szövetsége tavaly létrejött, most pedig fakitermelési vállalkozás, az URBHE Kft, amelyet a közbirtokosságok szövetsége alakított meg. A megyei RMDSZ szervezet hozta ezeket létre. Az URBHE Kft, azt jelenti, hogy Ürmös, Rákos, Bodola és Hévíz közbirtokosságok a Kft tulajdonosai. Ez azért fontos, hogy a jövőben ne az állami erdészettel, illetve más kitermelőkkel végeztessék el a munkálatokat a közbirtokosságok, hanem saját cégükkel, önmaguk értékesítsék a fát. /(Tóásó Áron Zoltán): Brassói RMDSZ siker. Létrejött az URBHE KFT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

2005. április 2.

Április 1-jén Csíkszeredában második alkalommal került sor a Kosz Szilveszter nevét viselő gyermek néptánc-fesztiválra. Színpadra léptek: a tusnádfürdői Gyöngyvirág, a csíkrákosi Csalogány, a kozmási Bojzás, a borzsovai Küküllő, a gyimesfelsőloki Kesice, a csíkmadarasi, szentmiklósi, marosfői, csíksomlyói egyházközségek néptánccsoportjai, valamint a csíkszeredai ifjú Kosz Szilveszter néptáncosai. /Gyermeknéptánc-fesztivál másodszor. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 2./

2005. április 4.

Április 2-án rendezték a csíksomlyói Szent Péter és Pál plébániatemplomban a 11. Felcsíki egyházi kórustalálkozót. A találkozón részt vettek a rákosi, szentdomokosi, gyimesbükki, szépvízi, madarasi, gyimesközéploki, gyimesfelsőloki, dánfalvi, csíkszeredai, taplocai, csicsói, delnei, szenttamási, karcfalvi, madéfalvi egyházi kórusok, valamint a kegytemplom kórusa. /(Takács Éva): Felcsíki egyházi kórustalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 4./

2005. július 4.

A rendezvény 1990-ben történt újjáélesztése után kialakult hagyományokhoz híven, az Ezer Székely Leány Napja találkozó a részt vevő együttesek, csoportok felvonulásával kezdődött július 2-án. A népviseletbe öltözött fiatalok Csíkszeredában a Szabadság tér érintésével vonultak ki Csíksomlyóra. A Megfeszített című rockopera erdélyi ősbemutatójára, a Koltay Gábor által rendezett nagyszabású előadásra több mint százezer ember volt kíváncsi. A Hármashalom-oltárnál ünnepi szentmisét celebrált Boros Károly felcsíki főesperes, csíktaplocai plébános, az ünnepi szónok Sebestyén Ágoston gyergyócsomafalvi káplán volt. A szentmise után Boros Károly, a rendezvényt szervező Ezer Székely Leány Napja Alapítvány vezetője megemlékezett néhai László Pál polgármesterről, aki segített a találkozó újjáélesztésében, illetve köszöntötte a székely népviseletben megjelent dr. Csedő Csaba István volt polgármestert és a szintén székely harisnyát viselő Ráduly Róbert Kálmán polgármestert. A hagyományőrző együttesek fellépését a csíkrákosi Csalogány kezdte. A gyorsasági lovasverseny résztvevői kitartottak a szakadó esőben. Este nagy sikere volt az előadásnak. A közönség több alkalommal megszakította a Varga Miklós, Varga Klári, Kalapács József és Makrai Pál főszereplésével előadott alkotást. Az előadást a Himnusz, a Szózat és a székely himnusz eléneklése, valamint tűzijáték zárta. /Sarány István: Százezer résztvevő az esti koncerten. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 4./

2005. július 13.

Csíkrákos határában a falu lakossága próbált gátat emelni, azonban a megáradt Olt már a falu széli házakat is elérte. /(Daczó Dénes): Lassan a víz az úr. Tovább áradnak a folyók, patakok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Földcsuszamlás miatt teljesen beomlott a Sepsibükszádról a Szent Anna-tó felé vezető út, a forgalmat lezárták. Szakemberek szerint a gyakori földcsuszamlást a térségben zajló meggondolatlan erdőkitermelés okozza, a lecsupaszított hegyoldalakról lezúduló esővíz ugyanis kimossa az út alapját. A heves esőzések következtében a háromszéki folyóvizek is kiöntöttek. Nagyborosnyón 11 lakóházat öntött el a megáradt patak. Az Uzon községhez tartozó Lisznyópatakon 8 házat öntött el az ár, és egy híd megrongálódott. Lemhénynél a megáradt Feketeügy 10 hektár kaszálót öntött el, a folyó szintje továbbra is növekedik. Hídvégen 100 hektár föld, Dobollón 6 ház került víz alá. Hargita megye több településén rendkívüli készültséget rendeltek el a hatóságok. Súlyos a helyzet a Gyimesekben – Farkaspallón és Bükkhavaspatakán –, e két települést a külvilágtól való teljes elszigetelés fenyegeti, miután kiöntött a Hidegség-patak, és tönkre tette a hidakat. Gyimesközéplokon a vasútvonalat mosta alá a víz. Csíkmadarason több családot ki kellett lakoltatni. – Emberemlékezet óta nem volt ilyen magas vízállás a Gyilkos-tónál. /Árvíz és földcsuszamlás Székelyföldön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./

2005. szeptember 8.

A 2004-ben községként önállósult Csíkrákos közössége falunapokat rendezett, a falunapok alkalmával Cserei Mihálynak állítottak emléket: Csíkrákos központjában álló Szervátiusz Jenő faragta Zászlós kopjafa mellé szeptember 7-én mellszobrot emeltek. Cserei Mihály, a jeles erdélyi történetíró itt született és életének utolsó 25 évét is itt élte le. Kovács Annamária, a helyi Cserei Mihály Egyesület elnöke, vállalkozóként tulajdonosa a kúriának, elmondta: az egyesület céljaira használják az egykori udvarházat, emlékszobát rendeztek be, emléktáblát helyeztek el a bejáratnál, és sikerült adományokból mellszobrot emelni. Csíkrákos 1500 lelket számláló község először ünnepel önállósulása óta. Két hónappal ezelőtt még az Olt folyó áradása ellen küzdöttek, homokzsákokból emeltek gátat, hogy ne öntse el a víz teljesen a falut, és a 88 milliós kormánysegítséggel megpróbálták helyreállítani a károkat. Az ünnepségen jelen volt Boda magyarországi testvértelepülés küldöttsége is. /Cserei Mihálynak állítottak szobrot Csíkrákoson. = erdely.ma, szept. 8./

2005. szeptember 28.

A SZAVISZ (Szentmihály Ajnád Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet) rendezésében a hét végén amatőr színjátszó találkozó volt Csíkvacsárcsiban. A kétnapos rendezvény első napján fellépett a csíkvacsárcsi gyermeknéptánccsoport, a csíkszentmihályi kisiskolások csoportja, illetve a csíkszentmiklósi és a csíkdánfalviszínjátszó csoport, továbbá a Szomszédnéni Produkciós Iroda. Vasárnap színpadra lépett a csíkzsögödi színjátszó csoport, a csíkrákosi néptánccsoport, a csíkszeredai Trachos Színművészeti Csoport, a csíkkozmási, csíkszentimrei, illetve a csíkajnádi színjátszó csoport, továbbá a marosvásárhelyi Madártej Színjátszó Csoport, a bukaresti Petőfi Színjátszó Kör. A csoportokat színészekből, illetve kulturális szakemberekből álló zsűri értékelte. A rendezvény záróakkordjaként a Csíkszeredai Játékszín bemutatta Tasnádi István Nézőművészeti Főiskola című darabját. /Fodor Zoltán SZAVISZ-elnök: Színjátszó találkozó Csíkvacsárcsiban. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 28./

2006. március 8.

Első falugyűlését tartotta a másfél évvel ezelőtt önállósult Csíkcsicsó község, melyen a volt szövetkezeti vagyon sorsát próbálták tisztázni. Csíkcsicsó ugyanis a különváláskor nem kérte az egykori szövetkezet vagyonának megosztását. Az egykori Madéfalva, Rákos és Csicsó falvak közös szövetkezete tizenhét taggal alakult újra, pedig 1989-ben ötszáznál is több csicsói tagja volt. Meghívták a falugyűlésre Antal István, Kelemen Hunor képviselőket és Borboly Csabát, a megyei tanács alelnökét, továbbá a megyei szövetkezet vezetőit. A település lakói a tisztségviselőktől vártak segítséget, mert nem szeretnék, ha az egykori közösségi vagyon most csupán néhány személy tulajdonát képezné. /Daczó Dénes: Újraalakult a csicsói Hangya. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2006. július 3.

Az Ezer Székely Leány Napján a hagyományhoz híven július 1-jén székelyruhás lovasok járták végig Csíkszeredát, a résztvevők nagy része szekérrel, székely ruhába öltözve, muzsika- és énekszóval érkezett a Szabadság térre, ahol több csoport is táncra perdült. Mire a csoportok kiérkeztek a csíksomlyói Nyeregbe, már eleredt az eső. Az ünnepi szentmisén Boros Károly csíktapolcai főesperes, az Ezer Székely Leány Alapítvány elnöke beszédében kihangsúlyozta, hogy az ünnepség mottója mindig ugyanaz marad: hitükben erős, erkölcseikben tiszta és hagyományaikhoz hűséges lányokat és édesanyákat akarunk. Mádl Dalma asszony, a volt köztársasági elnök felesége, a rendezvény idei fővédnöke elmondta, hogy már járt itt és még jönni fog, mert mindig itthon fogja érezni magát. Utána Ördög Imre nyugalmazott tanár szólalt fel, hangsúlyozva, hogy az autonómiáért nem egyénileg, hanem közösen kell tenni. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a székely közgyűlés megtartásának jogát már évszázadok óta kivívták, egy közösségnek saját magának kell meghatároznia törvényeit. Az ünnepség keretében felszentelték a székely zászlókat. Színpadra léptek a csíkszépvízi, csíkszentdomokosi, csíkrákosi néptánccsoportok, valamint a csíkszeredai Sapientia EMTE tánccsoportja és a Magyarországról érkezett gyöngyösi csoport. Estére elállt az eső, így a Napba öltözött leány rockopera ősbemutatójára igyekvő tömeg tömött sorokban, bizakodva igyekezett fel a Nyeregbe. Több mint százezer érdeklődőt csalogatott ide a Koltay Gábor rendezte rockopera, Erdélyből és Magyarországról autóbuszokkal is érkeztek. Esernyőre, esőkabátra szerencsére nem volt szükség. A Napba öltözött leány igazi élményt jelentett a műfaj kedvelőinek, gyakran szakította meg lelkes tapsvihar az előadást. Koltay Gergely a csíksomlyói búcsúhoz kapcsolódó 1567-es Tolvajos-tetői ütközetre építette fel a történetet. A közönség által jól ismert Varga Miklós, Vikidál Gyula, Varga Klári vagy Kalapács József mellett kitűnően alakítottak a színészek, a helybeli statiszták és lovasok. /Szőcs Lóránt: Százezer nézőt vonzott a Napba öltözött leány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./

2007. március 28.

Március 26-án Csíkszeredában befejeződött a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a Székelyföld területi autonómiája kapcsán szervezett referendum. „Március 2. -ától mostanig 7. 066 csíkszeredai, illetve csíkcsomortáni és csíkrákosi személynek kértük ki a véleményét a mozgóurnák segítségével. 6. 990-en (98,9%) szavaztak a Székelyföld autonómiája mellett, 61-en voksoltak ellene, illetve 15 szavazatot semmisnek nyilvánítottak” – nyilatkozta Csibi Barna, az SZNT csíkszeredai szervezetének elnöke. /Befejeződött az autonómiareferendum Csíkszeredában, = Népújság (Marosvásárhely), márc. 28./

2007. április 17.

Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze másfél hónappal ezelőtt Kutassuk együtt Csíkszék középkorát címmel hirdette meg azt az akciót, amelynek célja diákok, érdeklődő felnőttek bevonása Székelyföld eddig tabuként kezelt múltját feltáró munkába. Botár István elmondta, néhány község már lelkesen bekapcsolódott a mozgalomba. A csíkrákosiak jelezték, hogy tudomásuk van olyan telkekről, amelyeken érdemes volna kutakodni középkori leletek (cseréptöredékek, relikviák stb.) után. A csíkkozmási Boga Alajos Általános Iskola tanulói, Csillag Ottó tanár vezetésével figyelemre méltó kutató tevékenységet folytatnak. A Nyergestetőn olyan kardra bukkantak, amely valószínűleg az 1848-as szabadságharchoz kötődik. Csíkszentimréről, Csomortánból és Menaságról magánszemélyek is jelezték, hogy bekapcsolódnának az akcióba. /Kristó Tibor: Kutassuk együtt Csíkszék középkorát. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 17./


lapozás: 1-30 | 31-37




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998