udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 46 találat lapozás: 1-30 | 31-46
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. április 27.

Ápr. 27-28-án tartotta első kongresszusát Csíkszeredán a városban létrejött és ott is működő Romániai Magyar Kisgazdapárt. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a gazdasági élet fellendítésének egyetlen útja a privatizáció, a magánvállalkozások fellendítése, a piacgazdálkodás bevezetése. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Buzás László /Csíkszereda/, alelnökök: Orbán Dezső /Kézdivásárhely/, Pál Béla /Marosvásárhely/, Tompos Zsolt /Csíkszentgyörgy/, titkár: Éltes Zoltán. /Kisgazdák Lapja (A Romániai Magyar Kisgazdapárt heti fóruma, Csíkszereda), 4. szám, május/

2001. január 23.

A Hargita Megyei Önkormányzat és a polgármesterek rendszeres találkozójának jan. 19-én a Csíkszentgyörgy községhez tartozó Csíkmenaság volt a házigazdája. A találkozón áttekintették a települések gondjait - közbirtokosságok működése, közrend, finanszírozási kérdések, úthálózat, gázellátás, helyi vagyon kérdését. A parlamenti képviselők tájékoztatták a résztvevőket a törvényhozás legfrissebb eredményeiről. /Polgármesteri találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

2001. január 27.

A Hargita megyei önkormányzat és a polgármesterek rendszeres találkozójának jan. 19-én Csíkszentgyörgy volt a házigazdája. A megyei Önkormányzat részéről Zsombori Vilmos elnök, Csillag Géza, Raffain Zoltán, Gergely Mátyás, Deáky Tibor és Borboly Csaba megyei képviselők, a parlamenti képviselet részéről Sógor Csaba szenátor, Ráduly Róbert és Kelemen Hunor parlamenti képviselők vettek részt. A találkozón áttekintették a települések gondjait - közbirtokosságok működését, finanszírozási kérdések, úthálózat, gázellátás. /Polgármesteri találkozó Csíkszentgyörgyön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./

2001. február 19.

Ötödik alkalommal szervezték meg febr. 17-én az alcsíki egyházi kórustalálkozót. A környék római katolikus egyházközségei kántorainak kezdeményezésére létrejött rendezvény helyszíne ez alkalommal a csíkszentgyörgyi-bánkfalvi templom volt. A találkozót minden évben más községben tartják: az elsőt Csíkszentkirályon szervezték, majd Csíkszentimre, Csíkszentsimon következett, tavaly Csíkszentmárton volt a házigazda, jövőre pedig Csíkmenaság látja vendégül az énekkarokat. A Gloria nevet viselő találkozón sorshúzás alapján eldöntött sorrendben lépett színre az öt egyházi énekkar: Csíkmenaság, Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csíkszentmárton és Csíkszentgyörgy-Bánkfalva. /Sarány István: Alcsíki egyházi kórustalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

2001. május 13.

Nagyváradról, Kolozsvárról, Csíkszentgyörgyről, Szamosújvárról, Szatmárnémetiből és Nagybányáról több mint húsz cserkészvezető vett részt továbbképzésen ápr. 27-máj.1. között a Nagybánya melletti közkedvelt üdülőhelyen, Izvorán. Magyarországról Arató László országos cserkészvezető, a Márton Áron Kiadó igazgatója jött el a találkozóra. /Cserkészvezetőkkel a természetben. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 13./

2003. március 13.

A Gátkötők - Csíkszentgyörgyi Ifjúsági Egyesület márc. 2-3-án műhelytábort szervezett Hargitafürdőn. A program keretében értékelték a 2002-ben végzett tevékenységeket, illetve a 2003-as évre vonatkozó különféle programelképzeléseket vázolták. /Műhelytábor Hargitafürdőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

2003. április 29.

Immár 3. alkalommal szervezték meg a Szentgyörgy-napokat Csíkszentgyörgyön ápr. 25-27-e között. A falunapok megmozgatják a civil szervezeteket, jó alkalmat nyújtanak arra, hogy olyan, a köz dolgait érintő témák is vitafórumok tárgyát képezzék, mint a vidékfejlesztés - e vonatkozásban Gergely András, a Hargita Megyei Vidékfejlesztési Iroda munkatársa tartott előadást. Voltak kulturális és sportrendezvények, az Árvácskák együttes, a színjátszó csoportok és a néptáncosok sikeres volt. Csíkszentgyörgy Község Ifjúsági Egyesülete immár harmadik alkalommal jelentette meg a Gátkötők című, a húsvéti ünnepeknek és a falunapoknak szentelt kiadványát. /Kristó Tibor: Csíkszentgyörgyi Napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./

2003. szeptember 12.

Alig néhány nappal a tanévkezdés előtt a Hargita megyei iskoláknak csupán egyharmada rendelkezik egészségügyi engedéllyel. A 612 oktatási intézmény közül 12 gimnázium, 220 általános iskola és 190 óvoda nem kapta meg eddig a jóváhagyást. Gyakori gond a csatornázás és a folyóvíz hiánya. Több intézmény oktatásra alkalmatlan épületben működik. A gyergyóvaslábi 1-es számú, a csíkszentgyörgyi és az újkászoni általános iskolákban, valamint a csíkszentdomokosi 5-ös Számú Óvodában egyelőre nincs folyóvíz. A jövő héten kezdődő ellenőrzés során a szakemberek akár a tanintézmény bezárását is elrendelhetik. /Balázs Ildikó: Tanévkezdés sűrűsödő gondokkal. = Krónika (Kolozsvár), szept. 12./

2003. október 7.

Csíki ifjúsági egyesületek megnevezését sorolta el az újságíró. A TKPSZIT a Tenni Közösen Próbálunk Szentmártoni Ifjúsági Társaság. A KOMISZ a Csíkkozmási Ifjúsági Szervezet rövidítése. A CSIKk a Csángó Ifjak Középloki Közössége, a Cserevirág Csíkrákoson, az Ordasok Gyimesközéplokon, a Gátkötők Csíkszentgyörgyön fogja egybe a fiatalokat. A Csíkszentmiklósi Víg Ifjak Egyesülete is létezik. Vannak nagyon komoly megnevezések is: Ifjú Föderalisták Romániai Szervezetének Csíki Szekciója vagy Alapítvány az Iskolapolgárért. Mindezeket a szervezeteket a CSTIT fogja össze, azaz Csík Terület Ifjúsági Tanácsa. Mindezen ifjúsági tanácsok, egyesületek, alapítványok képviselői az elmúlt hét végén az egyik hargitai menedékházban gyűltek össze, a jövő évi helyhatósági választásokra készültek. /Székedi Ferenc: Székfoglalás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

2003. október 8.

A Szentmihály, Ajnád, Vacsárcsi Ifjúsági Szervezet (SZAVISZ) megszervezte a II. Amatőr Ifjúsági Színjátszó Találkozót, amely a tavalyi évhez képest községi szintről Csík területi szintre terebélyesedett. A csíki falvak csaknem mindegyikében működik ugyanis valamilyen formában, színjátszó csoport. A találkozón hat csoport jelent meg. A műsor szentmiklósi és borzsovai fiatalok fellépésével kezdődött (Víg Ifjak Szentmiklósi Egyesülete), majd fellépett a csíkszentimrei Havasi Meggy néptáncegyüttes /a 2002-ben alakult a Csíkszentimrei Ifjúsági és Közművelődési Egyesület (CSIKISZ) segíti az együttest/, a Vacsárcsi Ifjúsági Amatőr Színjátszó csoport, a csíkszentgyörgyi Gátkötők csapata, a karcfalvi Csorgó Ifjúsági Szervezet színjátszó csoportja, végül a SZAVISZ színjátszó csoportja. /Fodor Zoltán, SZAVISZ-elnök: Ifjúsági színjátszó találkozó Csíkszentmihályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

2003. október 15.

Idén, immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a rangos anyaországi tudományos diákfórumot, az Országos Ifjúsági Honismereti Konferenciát az Esztergom melletti Búbánat-völgyében. A csíkszeredai Segítő Mária Gimnáziumot ezúttal is népes diákelőadó-csapat képviselte, valamennyien a Domokos Pál Péter nevét viselő néprajzi/névtani szakkör tagjai, irányítójuk, Mirk László tanár vezetésével. Halász Péter neves néprajzkutató, a Honismereti Szövetség elnöke szólt a résztvevőkhöz, ezt követően dr. Selmeczi Kovács Attila néprajzkutató tartott előadást a népi tárgykultúra és díszítőművészet témában. Kóka Rozália, a kiváló előadóként is ismert néprajzos saját gyűjtése alapján elmondott bukovinai székely, gyimesi és moldvai csángó népi szerelmes történetei következtek. A csíkszeredai diákok közül Silló Erika Ragadványnevek Csíkszépvízen címen, Zsuzsa a csíkszentgyörgyi Gátkötők községi ifjúsági egyesület története, Nyulas Terézia Hiedelmek boszorkánya a Nyárád menti falvakban címen beszélt. /Nyulas Terézia: Honismereti diákkonferencia Magyarországon. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 15./

2003. december 9.

Helyreállítják Csíkszentgyörgyön a Gál Sándor-házat a régi épület bontott elemeiből. 2004-ben megkezdődhet az újjáépített ház célnak megfelelő berendezése (Gál Sándor-emlékszoba, múzeum stb.) és bekapcsolása a falusi turisztikai hálózatba. /Kristó Tibor: Újjáépül Csíkszentgyörgyön a Gál Sándor-ház. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./

2002. január 29.

Jan. 26-án hatodik alkalommal rendezték meg – ezúttal Csíkmenaságon – az alcsíki egyházi kórusok találkozóját, nyolc kórus részvételével. Nagykászonból két kórus, Csíkszentkirályból a vegyes kar, Csíkszentgyörgy–Bánkfalva kórusa, Csíkszentsimon gyermekkórusa, továbbá Csíkszentmárton, Csíkszentimre és Csíkmenaság kórusa. /Takács Éva: Egyházi kórusok találkozója Csíkmenaságon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./

2004. február 16.

Február 14-én immár nyolcadik alkalommal rendezték meg Kászonújfaluban az Alcsík– Kászon főesperesi kerület katolikus kórusainak találkozóját. Nyolc énekkar /Csíkmenaság, Csíkszentimre, Kászonaltíz, Csíkszentkirály, Csíkszentmárton, Csíkszentsimon, Csíkszentgyörgy és a házigazda Kászonújfalu/ mutatkozott be. A mintegy 250 kórustagot, a vendégeket a találkozó után a helyi művelődési otthonban látta vendégül a helyi közbirtokosság. /Ferencz Imre: Kórustalálkozó Kászonújfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16

2004. március 13.

Pálfi Géza lelkipásztorra emlékeztek, akinek márc. 13-án van halálának 20. évfordulója. Székelyudvarhelyen volt katolikus pap, 1984-ben halt meg – máig tisztázatlan körülmények között. Pálfi Géza unokaöccse, Pálfi János szintén pap, Csíkszentgyörgy lelkipásztor elmondta, hogy Pálfi Géza kórházba került Marosvásárhelyen. Nem mondta el, hogy volt a Szekuritátén, hogy vallatták. Pálfi Géza éveken keresztül tanított a gyulafehérvári teológián, volt diákjai közül Gergely István és Pálfi János egyaránt csak dicsérő szavakkal emlékeznek meg róla. 1983 karácsonyán Székelyudvarhely templomában a hívek előtt Pálfi Géza feltette a kérdést: vajon mikor jön el az idő, amikor szabadon ünnepelhetjük karácsonyt, Krisztus születését? Karácsonyi beszéde után elindult a megtorló gépezet. Kínozták? Verték? A szóbeszéd szerint igen. Halálának okai mai napig tisztázatlanok. Temetésén 1984. márc. 15-én több ezer ember vett részt, az ottlevők szerint a rendszer elleni néma tüntetés volt akkor Székelyudvarhelyen. /Szondy Zoltán: Pálfi Géza lelkipásztorra emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

2004. március 14.

Kászonújfaluban nyolcadik alkalommal rendezték meg Alcsík-Kászon egyházi kórusainak találkozóját. Nyolc énekkar (mintegy 250 kórustag) mutatkozott be: Csíkmenaság, Csíkszentimre, Kászonaltíz, Csíkszentkirály, Csíkszentmárton, Csíkszentsimon, Csíkszentgyörgy és a házigazda Kászonújfalu énekara. /Koszti István: Kórustalálkozó Kászonújfaluban. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 14./

2004. május 12.

A Gátkötők – Csíkszentgyörgy Ifjúsági Egyesülete negyedik alkalommal szervezte meg a Szent György-napokat. Az ápr. 22–25. között zajló rendezvény sikeres volt. A helytörténeti vetélkedőn az 5–8. osztályos tanulók versenyeztek. Volt író-olvasó találkozó Ferencz Imre költővel, képzőművészeti kiállítással összekötve. Az érdeklődők megtekinthették Fejér Tünde alkotásait, Márton Ferenc két festményének reprodukcióját és néhány festményét, valamint a Lépések Színekben és Formákban Alapítvány képzőművészeinek alkotásait. /Szent György-napok Csíkszentgyörgyön. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

2004. június 8.

Több erdélyi településen is olyan helyi tanács kezdi meg működését, amelynek tagjai teljes egészében az RMDSZ–t képviselik, Szatmár megyében Pusztadarócon ilyen a helyzet. 100%–os helyi tanács alakul emellett a felsőháromszéki Kézdivásárhelyen, a Csík területi Csíkszentgyörgyön, Csíkszentmártonban, Karcfalván, Szépvízen és Gyergyóremetén. Többek között Szovátán, Ditróban, Gyergyóújfaluban a helyi tanácsok 93%–át hasonlóképpen az RMDSZ delegálja. /Pusztadaróc mellett még hat helységben 100%–os az RMDSZ. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 8./

2005. január 31.

Január 29-én Csíkszentkirályon szervezték meg nyolcadik alkalommal az alcsíki egyházi kórusok találkozóját. Csíkszentimre, Szentsimon, Szentmárton, Csíkszentgyörgy, Menaság, Kászonújfalu, valamint Csíkszentkirály kórusa lépett fel, majd következett a hagyományossá vált közös éneklés. /Takács Éva: Egyházi kórustalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 31./

2005. augusztus 31.

Bensőséges ünnepséggel emlékezett meg Úz völgyében 1944. augusztus 26. napjáról, az akkori harcokról Háromszék, Csík és Magyarország közel félezer zarándoka. A tizenegy évvel ezelőtt felszentelt emlékmű azóta zarándokhellyé vált. A hősök temetőjében a gyülekezet együtt énekelte a zsoltárt és a Boldogasszony anyánk egykori himnuszt. A nap fénypontja a sepsiszentiványi Székely István Dalkör közismert katonadalainak előadása volt. Kegyelettel emlékeztek meg a napokban elhunyt, Úz-völgyéhez hű Molnár Tiborról, aki minden alkalommal felkérés nélkül cserkészegyenruhában állt őrt az emlékmű mellett. Jelenlétével immár tíz éve tisztelte meg az ünnepséget Szabó József János ezredes-hadtörténész, a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára, aki a vidék történelméről négy könyvet írt: Az Árpád-vonal, Az utolsó székely határőrök, Székely határőr ballada és Háromszék második világháborús frontharcosai és hadifoglyai. Az emlékmű, a szentgyörgyiek kopjafája és a szentmártoniak keresztje elé a kegyelet koszorúit helyezték el a m. kir. honvéd 11. székely határőr zászlóalj sepsiszentgyörgyi bajtársai, a Csíkszentmártoni Polgári Szövetség, a Szent Márton Alapítvány, a csíkszentmártoni Aklos Erdő-közbirtokosság, a Csíkcsekefalvi Erdő-közbirtokosság, a Csíkbánfalvi Erdő-közbirtokosság és Mórahalom testvértelepülés küldöttsége. Mindezekről Somogyi Csaba készített felvételeket, melyeket a Duna TV és a TV2 adásaiban lehetett látni. /Dr. Szőts Dániel: Az Úz völgyébe zarándokoltunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./

2005. szeptember 23.

Csíkszentgyörgyön a rendőrőrsön Vlad Urzica rendőr és egy rendőrtársa szeptember 5-én megverte a helybéli János Elemért, mert nem beszélt jól románul. János Elemér panaszt tett a Hargita Megyei Prefektúrán. Idézést kapott, hogy jelenjen meg személyesen a rendőrőrsön, odament, s amikor kérte, hogy hozzanak valakit fordítani, mert nem beszél jól románul, megverték. Panaszához János Elemér csatolta a törvényszéki orvosi bizonylatot, mely alátámasztja, hogy alapos verést kapott, mely 7–9 nap gyógyulást igényel. A bizonylatban az áll, hogy János Elemért azért verték meg, mert „beszélt románul”. Vlad Urzica nekiesett s elkezdte verni, amikor elesett, rugdalni kezdték őt a másik rendőrrel együtt. János Elemér megpróbált kimenekülni az őrsből, ki is jutott az épületből és segítségért kiáltott, Vlad Urzica utánaszaladt, leütötte s visszahúzta az őrsbe, ahol tovább verték, s szidták őt, az anyját, a magyar nyelvet, a magyarokat. János Elemér segélykiáltását többen hallották, amikor menekülni próbált, többen látták, de beavatkozni senki sem mert. „Vlad utánajött, leütötte s visszavitte. Nem mertem utánamenni, öreg vagyok, s féltem, mert Vlad nagyon vad. Többeket megvert.” Daniela Crisan, a megyei rendőr-felügyelőség szóvivője közölte a Hargita Népével, hogy a megyei rendőrparancsnok a panasz tudomásulvétele után azonnal utasítást adott egy vizsgálócsoport megalakítására, s ezek már a helyszínen is vannak. Csíkszentgyörgyön nem ez az első eset, amikor panasz van Vlad Urzica rendőrre. János Elemér 1978 óta nyilvántartott szívbeteg, öt esztendeje betegnyugdíjas. A múlt héten, amikor a falubeli romák között tört ki verekedés, egy szemtanú szerint „Vlad s társa odamentek, azzal fordultak meg s futottak is el, ez a Vlad úgy szaladt, ahogy csak bírt.” /Szondy Zoltán: Nem beszélt románul, s ezért... Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./

2005. szeptember 29.

Két csíkszentgyörgyi rendőr ellen indított kivizsgálást a Hargita Megyei Ügyészség. A helybéli János Elemért ugyanis bántalmazták a rendőrőrsön azért, mert nem beszélt románul, és fordítót kért. „A rendőr megpofozott, és megkérdezte, most tudok-e románul. Hol születtél, Magyarországon vagy itt, kérdezte. Mondtam, én Csíkszentgyörgyön születtem, s nem volt, ahol megtanuljak románul. Erre újra megpofozott, és a székre lökött” – idézte fel az áldozat a közelmúltbeli rendőrségi kihallgatást. Az őrsön két rendőr várta, az egyik, Vlad Urzica többször is megütötte, a másik pedig az áldozat lefogásában segédkezett. „A pofonok után kifutottam az ajtón, a két rendőr utánam jött. Az egyik akkorát ütött a hátamra, hogy összeestem, majd visszahúztak, s közben ütötték a vesémet. Az ajtóban segítségért kiabáltam, aztán az előtérben hátracsavarták a kezemet, kivették a zsebemből az igazolványomat, s közben befogták a számat, hogy ne tudjak kiabálni. Mikor mondtam Vladnak, hogy feljelentem, újra pofon vágott, és kilökött az útra. Összesen huszonegy ütést kaptam” – meséli a szívbeteg férfi. Az esetről nem szívesen nyilatkoznak a helybéliek, mint megjegyzik, Csíkszentgyörgyön jól ismerik Vlad Urzica rendőrt és viselt dolgait. A törvényszéki látlelet szerint János Elemér a bántalmazás nyomán héttől kilenc napig terjedő időszak alatt gyógyuló sérüléseket szenvedett. Radu Moldovan megyei rendőrparancsnok szerint két személy is tanúskodik amellett, hogy a rendőrök nem bántalmazták János Elemért. /D. Balázs Ildikó: Rendőri túlkapás Csíkszentgyörgyön? = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

2005. október 4.

Az elmúlt időszakban a Délvidék után a Székelyföldről érkezett a legtöbb hír magyargyűlölet által vezérelt támadásokról. Sepsiszentgyörgyön több alkalommal bántalmaztak bandákba verődött román fiatalok magyar ifjakat, mi több, már tanárok és az egyik iskolaigazgató vezetésével tüntettek is „a folyamatos elmagyarosítás” ellen, legutóbb pedig a csíkszentgyörgyi rendőrőrsön két rendőr hét-kilenc napos gyógyulást igénylő verésben részesített egy szívbeteg, öt éve betegnyugdíjas székelyt, mert tolmácsot kért, ugyanis nem tud románul. A napokban újabb magyarellenes megnyilvánulás történt. Ezúttal csíkszeredai tanulókat félemlítettek és aláztak meg nemzeti hovatartozásuk miatt román iskolatársaik egy román tannyelvű iskola területén, mindenki szeme láttára. Az osztályból egyetlen lány mert nyilatkozni, ő is csak név nélkül, ugyanis mindannyian tartanak a gátlástalan nacionalista diákok bosszújától. Bejött az osztályba öt XII-es román tanuló, egyikük egy nagy román zászlóval a vállán, elkezdték szólítani a magyar nevű fiúkat. A katedrához szólították őket és egyenként megparancsolták nekik, hogy énekeljék el Románia himnuszát. Egyre hangosabb éneklésre buzdították őket A harmadik magyar fiú azonban kijelentette: tegyenek vele, amit akarnak, de ő erre nem hajlandó. Megragadták a fiút és lábánál fogva belelógatták a működésbe helyezett WC-kagylóba. Ezután a folyosón, majd az udvaron is meg kellett ismételni a szertartást, közben videokamerával rögzítették a történteket. Az Octavian Goga román iskoláról van szó, ebben nincsenek magyar osztályok. A többi román diák nem tiltakozott. Ennek híre eljutott az igazgatóhoz, aki másnap bejött, és megkért mindenkit, név és osztály megjelölése nélkül írja le a történteket, és kik voltak az elkövetők. A diákok leírták az igazságot. A XII-esek megtudták ezt, és két órakor a kapunál lestek a kilencedikesekre, kivallatták őket. Volt, akit megszidtak, volt, akit megvertek. Az elkövetőket az iskola egy-két téli hóhányásra ítélte, és magaviselet-levonással lezártnak tekintik a dolgot. Bagoly Zsolt telefonon érdeklődött az iskola igazgatónőjénél, aki kijelentette, egy szó sem igaz az egészből. Gyerekes játéktól van szó. Hozzátette: valami Erdélyi Magyar Ifjak /EMI/ ezt feltette a világhálóra. Megbeszéltek személyes találkozót. Bagoly Zsolt, aki az EMI alelnöke, megkérdezte, mit tudnak az általuk említett ifjúsági szervezetről? „Nem tudunk semmit, nekünk is csak úgy mondták”, felelte az igazgató. Honnan tudhatja egy Székelyföldön élő román iskolaigazgató, mi folyik az EMI levelezőlistáján, könnyen a román hírszerzésnél lyukadhatunk ki, állapította meg Bagoly Zsolt. Elbeszélgetett az iskola igazgatójával és aligazgatójával, akik biztosították őt, hogy az iskolában nyoma sincs magyar- vagy romaellenességnek. /Bagoly Zsolt: Csíkban is túlteng a román hazafiság. Románhimnusz-vizsga magyar tanulóknak. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 4./

2005. november 1.

A lap korábban beszámolt arról, hogy Csíkszentgyörgyön két rendőr megverte a helybeli János Elemért, pusztán azért, mert nem tudott románul. Október 31-én Kelemen Hunor RMDSZ-képviselő a parlament plénuma előtt intézett kérdést Vasile Blaga belügyminiszterhez, hogy milyen stádiumban van a vizsgálat. A választ két héten belül fogja megadni a belügyminiszter. A sértett, János Elemér elmondta: amióta panaszt tett az ügyben, a két rendőr naponta megáll járőrkocsijával háza előtt, szerinte ezt megfélemlítésként teszik. Két szemtanú látta, amikor a sértettet a rendőrök ütlegek között vonszolták vissza az őrszobába, János Elemér hangsúlyozta: az őrszobában, ahol verni kezdték, rajta s a két rendőrön kívül más nem volt jelen. /Szondy Zoltán: Kelemen Hunor képviselő magyarázatot vár. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./ Előzmény: Szondy Zoltán: Nem beszélt románul, s ezért... Rendőrök vertek meg egy betegnyugdíjast. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 23./

2005. november 1.

Levélben fordult Vasile Blaga belügyminiszterhez Kelemen Hunor Hargita megyei RMDSZ-es képviselő a több mint egy hónappal ezelőtt Csíkszentgyörgyön történt rendőri túlkapás ügyében. Két csíkszentgyörgyi rendőr súlyosan bántalmazott egy helybeli lakost, mivel kihallgatása során a férfi nem szólalt meg románul, és tolmácsot kért. „Tudomásom van arról, hogy a helyi rendőrség nyomást gyakorol a tanúkra, hogy vonják vissza nyilatkozatukat. Megkísérelték megfélemlíteni János Elemért is. Az ügyben határozottabb fellépést várok el a belügyminisztertől és a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőségtől, hiszen megengedhetetlen, hogy ehhez hasonló esetek történjenek” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Kelemen Hunor elmondta, információi vannak arról, hogy Vlad Urzica rendőr nem első esetben bántalmazott falubelit. /D. Balázs Ildikó: Megfélemlíti a rendőrség a csíkszentgyörgyi tanúkat? = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./

2005. december 21.

Megtartották a Gátkötők – Csíkszentgyörgy Ifjúsági Egyesület generációváltó közgyűlését Homoródfürdőn. Az öt év alatt folytatott tevékenységről tartott beszámolót az egyesület vezetősége. A 2002-től bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező egyesület számos rendezvény mellett két teleházat működtetett az elmúlt időszakban. Tevékenységüket támogatta többek között Csíkbánkfalva és Csíkszentgyörgy Közbirtokossága, továbbá Csíkszentgyörgy tanácsa. /Kánya Lajos jegyző, Csíkszentgyörgy: Választottak a Gátkötők. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./

2005. december 21.

Megtartották a Gátkötők – Csíkszentgyörgy Ifjúsági Egyesület generációváltó közgyűlését Homoródfürdőn. Az öt év alatt folytatott tevékenységről tartott beszámolót az egyesület vezetősége. A 2002-től bejegyzett, jogi személyiséggel rendelkező egyesület számos rendezvény mellett két teleházat működtetett az elmúlt időszakban. Tevékenységüket támogatta többek között Csíkbánkfalva és Csíkszentgyörgy Közbirtokossága, továbbá Csíkszentgyörgy tanácsa. /Kánya Lajos jegyző, Csíkszentgyörgy: Választottak a Gátkötők. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 21./

2006. március 9.

Az Alcsík Kistérségi Társulás kezdeményezte 2000-ben, Csíkszentgyörgy nagy szülöttje, az 1848-as szabadságharc híres hadvezére, Gál Sándor szülőházának helyreállítását. A társulás elnöke, Gergely András; menedzsere, Kassay János, valamint a község polgármestere, György József együttműködésének eredményeként a helyreállítási terv szerint, a régi formát és stílust követve apránként haladtak előre. A ház a község fontos turisztikai látványossága lesz a jövőben. /Kristó Tibor: Gál Sándor megújuló szülőháza. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 9./

2006. március 31.

Egyre több helyen öntenek ki a folyók országszerte. Az illetékesek nem mindenütt készültek fel a természeti csapásra. A Dunán is árhullám várható. Marosvásárhelyen a Maros vízhozama több mint hatszorosa volt a sokévi átlagnak. Nagyarányú olvadás kezdődött, Gödemesterházán, Galonyán és Marossárpatakon. A Maros Maroshévízen tizenkilenc háztáji gazdaságot és százkét hektár mezőgazdasági területet öntött el. Gyergyóremetén százötven hektár mezőgazdasági területet és a helyi óvoda udvarát árasztotta el a Maros és a Kőpatak. Székelyföldön a patakok is kiöntöttek. Megáradt a Fitód pataka, amely Csíkszereda zsögödi részén harminc udvart öntött el. Csíkszentimrén az Olt lépett ki medréből, elöntve gazdasági épületeket. Tusnádfaluban az Olton kívül a Mitács pataka is kiöntött, tizenhat háztáji gazdaságot árasztott el. Dánfalván, Csíkszentkirályon, Csíkszentsimonban, Madéfalván, Csicsóban, Csíkszentgyörgyön, Gyergyóhollón is komoly árvízkárok keletkeztek a patakok miatt. Bihar megyében a Fekete-Körös Belényesnél és Tenkénél tetőzött, míg a Sebes-Körös Rév, Élesd, Kopácsfalva, Fugyivásárhely és Váradszentmárton területén haladta meg a védelmi szintet. Arad megyében a Fehér-Körös árasztott el több száz hektár mezőgazdasági területet, és több községi utat. A Bánságban is, Zsombolya és Gyertyámos környékén több mint száz hektár került víz alá. /Olvadás duzzasztja a folyókat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

2006. április 21.

Hagyományos ünneppé vált Csíkszentgyörgyön a Szent György-napok rendezvénysorozata, amelyet idén hatodik alkalommal szervezett meg a helyi Gátkötők Ifjúsági Egyesület. Sportvetélkedők és előadás mellett kézműves foglalkozás is lesz, de nem hiányzik a Szent György misztériumjáték bemutatása sem. /Szent György-napok. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./ 23/ Lőrincz György székelyudvarhelyi író hatvanéves /sz. Kápolnásfalu, 1946. ápr. 21./. Írói munkássága a kommunista diktatúra sötét éveiben kezdődött, amikor a sorskérdéseket, a kisebbségi helyzetet bemutató/elemző írásokhoz bátorságra is szükség volt. A kritika minden eddig megjelent – szám szerint tizenegy – művéről elismerően szólt. Legutóbbi, tavaly megjelent alkotása, a Pusztulás című, műfaját tekintve: regény. A jeles irodalomtörténész Pomogáts Béla egyebek mellett ezt írta a könyv utószavában: „Én Köblös Orsolya alakjának megformálását tartom a regény legnagyobb epikai, egyszersmind erkölcsi értékének. (...) Örvendetes lenne, ha Erdély magyar leányifjúsága bennük találná meg a maga hőseit és példaképeit.” Lőrincz György a művészi ábrázolás mellett kedvenc területének tarja az esszét és a szociográfiai publicisztikát is. Ez utóbbi műfajban kiemelkedő munkásságáért 2002 júniusában a Magyar Írószövetség Budapesten Szabó Zoltán-díjjal tüntette ki. Tanulmányait kötetbe foglalta (Imázskészítők, Pallas–Akadémiai Kiadó Csíkszereda, 2004). A magyarságtudat őrzése, az anyanyelvhez való hűség Lőrincz György kiemelt fontosságú témái közé tartozik. A Hargita Megyei Művelődési Tanács udvarhelyszéki szakirányítójaként szerepet vállalt köztéri szobrok felállításában, létrehozta az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványt, annak elnökeként rendszeresen szervez író-olvasó találkozókat, évfordulós köszöntőket, segítette az udvarhelyi színház és néptáncműhely megalakulását, tagja a román és a magyar írószövetségnek, állandó munkatársa a Székelyföld című kulturális folyóiratnak. /Komoróczy György: Amíg csak él az ember. Lőrincz György író köszöntése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./


lapozás: 1-30 | 31-46




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998