udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2003. február 25.

Érvényes volt a népszavazás febr. 23-án Csíkszentkirály falvaiban, ennek eredményeképpen Csíkszentimre önálló lesz, Csíkszentlélek község újraalakul. Csíkszentlélek Fitóddal és Csíkmindszenttel alkot egy községet, Csíkszentkirály ugyancsak különálló község lesz. Mindez akkor történhet meg, ha a népszavazás eredményét törvényesíti a parlament két háza is. /Kristó Tibor: Egy helyett három község lesz. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 25./

2003. május 14.

Idén is május második vasárnapján Hosszúaszó völgyében, a Xantus-kápolnánál összegyűltek a környék lakói. 1990 tavaszán a fitódi, csíkszentléleki, csíkmindszenti és egy pár csíkszeredai lakos alig 40 nap alatt romjaiból felépítette a ma látható kápolnát, amely az összefogás jelképe is lehetne. /Búcsú a Xantus-kápolnánál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 14./

2004. február 26.

Hat új községre (öt hargitai és egy máramarosi) vonatkozó törvénytervezetet hagyott jóvá a Képviselőház plénuma: Csíkszentkirály községbő kiválik és önálló lesz Csíkszentlélek és Csíkszentimre; Madéfalva község átszervezése révén Csíkrákos és Csíkcsicsó, Bögöz község átszervezése révén Galambfalva (Hargita megye); valamint Koltó község (Máramaros). Fontos kiemelni, hogy az utóbbi község az első önálló magyar település lesz Máramaros megyében. /Új községek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

2004. március 22.

A szenátus megszavazta az új községek létesítéséről szóló törvénytervezetet. Ennek értelmében – az államelnöki kihirdetést illetve a Hivatalos Közlönyben való megjelenést követően – elnyeri ezt a közigazgatási státust többek között az Arad megyei Kisiratos, a Kovászna megyei Bikszád, Málnás és Mikóújfalu, a Hargita megyei Csíkcsicsó, Szentlélek, Csíkszentimre, Galambfalva, Csíkrákos, Máréfalva, a Maros megyei Koronka és Sóvárad, a Szatmár megyei Egri és Csomaköz. /Új községek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2004. április 14.

Hargita megyében új községek létrehozását hagyták jóvá: Fenyéd község átszervezése révén létrejött Máréfalva község, Bögöz község átszervezése nyomán Galambfalva község (magába foglalva Kisgalambfalvát és Nagygalambfalvát), Csíkmadéfalva átszervezése eredményeként Csíkrákos (magába foglalva Rákost és Göröcsfalvát), valamint Csíkcsicsó (magába foglalva Csicsót és Csaracsót), Csíkszentkirály átszervezése nyomán pedig Csíkszentimre (magába foglalva Csíkszentimrét és a Szentimrei Büdösfürdőt), valamint Csíkszentlélek (magába foglalva Csíkszentléleket, Fitódot, Hosszúaszót és Csíkmindszentet). Betfalva Bögöz községtől átkerült Székelykeresztúr város közigazgatásába. /Új községek megyénkben. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 14./

2004. szeptember 21.

A Magyarok Székelyföldi Társasága, együtt a csíkmindszenti egyházközséggel és Csíkszentlélek község önkormányzatával, 2007-ben Attila hun királynak akar egész alakos szobrot állítani Csíkmindszent település tízesek által határolt Havala nevű határrészében, ahol eredetiben megmaradt a tízes településforma. A szobrot Bocskai Vince szovátai szobrászművész fogja elkészíteni – olvasható a kezdeményezők által létrehozott szoborbizottság felhívásában. A szoborbizottság támogatást kér a szobor elkészítéséhez. /Attila-szobor Csíkmindszenten. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 21./

2005. február 9.

Székelyudvarhelyen 2004. május 22-én Szász Jenő polgármester szobrot állított Csaba királyfinak. A Magyarok Székelyföldi Társasága és Csíkszentlélek római katolikus egyházközsége pedig 2004 szeptemberében a romániai magyar sajtóban felhívással fordult a székelységhez és Erdély magyarságához, hogy tetszés szerinti összeggel támogassák a Csíkmindszenten felállítandó Attila-szobor elkészítését. A római katolikus egyházközség tehát emlékművet akar állítani a hunoknak, illetve annak a barbár hadvezérnek, aki pusztította és fosztogatta az európai kereszténységet, írta Barabás István, a lap munkatára. A csíkszeredai szoborbizottság szerint „Attilát a bátorság és a vitézi tettek példaképének ismerik el... Szobra a székely-magyar identitástudat szimbólumává válhat.” A hun származás „rögeszméje Magyarországról kapott szikrát”, írta Barabás, majd cikkében hosszasan cáfolta ezt az elméletet. /Barabás István: Őseink a Hadak útján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2006. május 26.

Évek óta várt esemény következett be a Csíkszentlélek községhez tartozó Csíkmindszenten: május 25-én meggyúlt az első gázláng, sikerült elvezetni a földgázt a településre. Ez az első falu, ahová a Hargita Gáz Rt. immár eljuttatta a gázt a fogyasztókhoz. A mindszenti közbirtokosság (a településen ugyanis a közbirtokosság anyagilag „meghitelezte” a munkálatokat, levéve a terhet az emberek válláról) udvarán Pál Péter, a község polgármestere gyújtotta meg az első gázlángot. A tervek szerint idén a község másik két falujában, Csíkszentléleken és Fitódban is elindul a gázszolgáltatás, egy hónapon belül Csíkszentkirályon gyúl majd meg a következő gázláng. /Szondy Zoltán: Meggyúlt az első gázláng Csíkmindszenten. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./

2007. május 21.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes Borbély László vidékfejlesztési miniszterrel, az RMDSZ több tisztségviselője kíséretében Székelyföldre látogatott. „Ami fontos Gyergyónak, Székelyföldnek, fontos az egész országnak” – jelentette ki Markó Béla Gyergyószentmiklóson. „El kell jutni oda, hogy ami Gyergyóban érdem, az ne legyen bűn az ország másik részén” – fejtette ki Markó Béla RMDSZ-elnök a gyergyószentmiklósi sportcsarnok hétvégi avatóünnepségén. A politikus azokra a vádakra célzott, melyekkel bizonyos RMDSZ tisztségviselőket az Országos Korrupcióellenes Ügyészség azért zaklat, mert – úgymond – etnikai kritériumok alapján osztottak pénzt a helyi közösségeknek. Borbély Kelemen Hunor képviselő és Verestóy Attila szenátor kíséretében további két sporttermet avatott Hargita megyében, egyet Homoródalmáson, másikat Csíkszentléleken. Idén Hargita megyében további öt sportlétesítmény épül, közöttük egy sportcsarnok Csíkszeredában. Borbély emlékeztetett: tavaly két tornaterem építését finanszírozta a szaktárca, Korondon és Szépvízen, a 150 férőhelyes gyergyói terem értéke pedig meghaladja a 3 millió új lejt. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter Csíkszentsimonban részt vett a „Szelektív hulladékgazdálkodás Alcsík Kistérségben” című projekt elindításán. A székelyföldi régiók csupán összefogással tudnak választ találni az uniós csatlakozás kihívásaira – hangzott el hét végén Gyergyószentmiklóson a G-8 vidékfejlesztési stratégia bemutatásáról szóló konferencián, melyen 8 Gyergyó-medencei település közös fejlesztési stratégiájának célkitűzéseit elemezték. /A Székelyföld „ébresztése”. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./

2007. május 21.

Multifunkcionális faluházat avattak a Csíkszentlélek községhez tartozó Csíkmindszenten. Az Esztány Győző által tervezett, hatalmas jurtához hasonlító épület egyben sportterem és közösségi ház. Pál Péter, a község polgármestere korábban a Csíki Hírlapnak úgy nyilatkozott, elsősorban kosárlabdázásra és teniszezésre tartja megfelelőnek a 436 négyzetméteres, lelátókkal is ellátott létesítményt. A faluház terve több mint négy éve létezik, ám pénzhiány miatt csak most készülhetett el a létesítmény. Borbély László tárcavezető támogatásáról biztosította a mindszentieket, az országos sportterem-építési programra szánt alapból 2,5 millió lejt utaltak ki Csíkmindszentnek. /Faluházat avattak Mindszenten. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2007. október 5.

Egész napos falulátogatásra invitálta Csíkszentlélek elöljárósága dr. Szabó Béla csíkszeredai magyar főkonzult. Fitódtól lovas szekérrel várták a vendéget. Hosszúaszó faluról azt mondják, hogy „kihalt”, mert utolsó őstelepesi sarját, Csoboth Ferencet ez év augusztusában temették. A falu „kihalt”, de a házak élnek: hétvégi házként, nyári lakként. A vendégek megtekintették a ma már sűrű fenyőerdő borította Xántus-kastély romjait. Csíkmindszent a falu szülötte, Nagy István festőművész emlékének hű ápolója, tervezik az emlékház restaurálását. /Kozma Mária: Csíkszentlélek, ahol jó élni. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 5./

2008. január 31.

Csík újjáalakult községei közül Csíkszentlélek az egyik leglátványosabban fejlődő település, s mivel Csíkszereda tőszomszédságában fekszik, a helyet pár éve „felkapta” a megyeszékhely lakossága, tucatjával épülnek itt a szebb környezetre várók lakóházai. Az önállóságát 2004 után visszanyerő község látványos eredményekkel dicsekedhet több téren is. Csíkszentlélek községet négy település alkotja: Csíkszentlélek, Fitód, Csíkmindszent és Hosszúaszó. Régen volt községközpontja Csíkmindszent, majd Csíkszentlélek, 1968 után meg Csíkszentkirályhoz került a négy falu, melyből egyet – Hosszúaszót – halálra ítélt a kommunista rendszer. A falucskába nem vezették be a villanyt, a munkalehetőség nélküli emberek átköltöztek a szomszédos Csíkmindszentre. Hosszúaszó évekig egy lakossal szerepelt a nyilvántartásban, ő tavaly elhunyt, így jelenleg hivatalosan lakatlan a falu. A hétvégi házakban azonban van élet. A község összlakossága 1759 fő, Csíkmindszenten 1032, Csíkszentléleken 283, Fitódon 444 ember lakik. Mindszent a község vezető ereje, a polgármesteri hivatal mégis Szentléleken van, ezt a falu központi fekvésének köszönhető. Az elöregedés veszélye nem áll fenn. Elvándorlás nincs. Csíkmindszent közbirtokosságának vagyona 1600 hektár, ebből 800 hektár erdő. Csíkszentlélek közbirtokosságának 900 hektár területe van, ebből 600 hektár erdő. 2004-ben lett független a község, a középületek romokban, az utak járhatatlanok, polgármesteri hivatalnak székháza nem volt. Mindent menet közben kellett megtanulniuk. Csíkszeredából vezetékes víz jut el minden házhoz, a beruházás értéke 1 millió dollár volt. Csíkmindszenten kiépült a gázhálózat, ez hamarosan elér a többi faluba is. Az országút most tökéletesen járható. Az iskola épületét felújították. A fejlődés jelképe a Mindszent központjában felépített multifunkcionális csarnok. /Szondy Zoltán: Csíkszentléleken jó lakni. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 31./

2008. május 5.

Emlékházat avattak május 4-én Csíkmindszenten a falu híres szülötte, Nagy István (1873–1937) festőművész tiszteletére. Nagy István szülőházát lebontották, ezért a csíkszentléleki önkormányzat és a magyarországi Mission Art Galéria kezdeményezésére felújították és emlékházzá alakították a festő testvére, Nagy Ferenc hagyományos parasztházát. Az emlékházban a közel húsz eredeti festmény és reprodukció mellett újságcikkeket, családi fényképalbumokat állítottak ki. Pál Péter, Csíkszentlélek polgármestere elmondta, a ház és udvara a község egyik fontos kulturális terévé válik a jövőben, ahol az emlékházat működtető Nagy István Alapítvány irányításával képzőművészeti alkotótáborokat is szerveznének. /Székely Zita: Újra otthoni portán. = Krónika (Kolozsvár), máj. 5./ Nagy István képzőművész csíkmindszenti emlékházának a felavatásával kezdődött a Hargitai Megyenapok csíki programja. A Hargitai Megyenapok keretében május 5-én a csíkmadarasi fúvószenekar térzenével szórakoztatja a csíkszeredaiakat a helyiek által Tapstérnek nevezett Szabadság téren, majd Nagy P. Zoltán fotográfiáiból nyílik kiállítás, amelyen bemutatják a művész fotóalbumát is. /Horváth István: Megyenapok Hargita-módra, „festői” emlékszoba-avatóval. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

2008. május 28.

Május 24-én Dr. Domokos Ernő, a Babes–Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozatának közgazdász professzora hirtelen elhunyt. Dr. Domokos Ernő /Csíkszentlélek, 1945. júl. 20. – Sepsiszentgyörgy, 2008. máj. 24./ gazdasági szakkönyvek, egyetemi tankönyvek hosszú sorát tette le asz asztalra. A Babes–Bolyai Tudományegyetem idetelepítésében, majd megkapaszkodásában, a szentgyörgyi egyetem első igazgatójaként az alapok megteremtésében vállalt szerepet. S közben volt ereje a nemzetközi szakirodalom porondján is megméretkezni, több nyelven megjelent alapmunkáival a legismertebbek közé emelkedni. Több egyetem tanára volt. /Ferencz Csaba: Alapokat építő, alkotó ember (Búcsú Domokos Ernőtől). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 28./

2008. október 1.

A nyelvtudomány születőben lévő új ága a nyelvrégészet. Lényege – szabatos fogalmazással – „a nyelvben megőrzött fogalmak, képek, elképzelések, eszmék stb. alapján következtetni régmúlt dolgok meg-, illetve hogyanlétére”. Nem a szavak eredetét kutatja, hanem a jelentéseket, a bennük megőrzött szemléletet, összefüggéseket. Czakó Gábor a nyelvrégészet magyarországi meghonosítója a budapesti Hitel szeptemberi számában kifejtette, hogy a módszer alkalmas a hagyományos régészettel feltárt tudás gazdagítására. A nyelvrégészet újabb bizonyítékkal szolgál ezeréves ittlétünkre. A székelyföldi falvak, városok többségének román elnevezése tükörfordítás a magyarból, vagy pedig hatósági úton megállapított. Így lett Nyárádszentlászlóból Sanvasi, Nyárádtőből Ungheni (Szöglakó?), Csíkszentlélekből Leliceni. Gazdagíthatnák vizsgálódási módszereiket a nyelvrégészettel a Székelyföldet kizárólagosan ősi román földnek vélő történészek, írta Borbély László. /Borbély László: Nyelvrégészet. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 1./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998