udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 114 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-114
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. január 14.

1989 novemberében erdélyi református, katolikus lelkipásztorok közös állásfoglalást írtak alá, kiállva Tőkés László mellett: "szolidaritásunkat fejezzük ki az üldözött lelkipásztor mellett." Az aláírók vállalják a felelősséget, amint olvasható az Erdélyben először publikált állásfoglalásban. Nagy bátorság kellett ehhez a Ceausescu-rendszerben. Az aláírók: id. Hegyi István nyug. ref. esperes, Székelyudvarhely, Farkas György nyug. ref. esperes, Sepsiszentgyörgy, Szabó Károly nyug. ref. esperes, Brassó, ifj. Hegyi István, ref. lelkipásztor, Csíkszereda, Sipos Géza presbiter, Székelyudvarhely, dr. Bokor Károly presbiter, Székelyudvarhely, id. Sepsy Sándor presbiter, Székelyudvarhely, dr. Dobri János nyug. ref. lelkipásztor, Kolozsvár, Asztalos Kálmán presbiter, Nagyenyed, Horváth Zoltán presbiter, Nagyenyed, Sipos János ny. ref. lelkipásztor, Kraszna, Köble József ny. tanár, Nagyenyed, Tomai László nyug. ref. lelkipásztor, Nagyenyed, Pásztory G. István ref. lelkipásztor, Nagyenyed, Bak Sándor nyug. ref. esperes, Kecsetkisfalud, Nagy Gábor ref. lelkipásztor, Nagygalambfalva, Bak Áron ref. lelkipásztor, Szentkeresztbánya, Sógor Csaba ref. lelkipásztor, Csíksomlyó, Hegyi Sándor ref. lelkipásztor, Székelyudvarhely, Gergely István kat. plébános, Csíksomlyó, Boros Károly kat. plébános, Csíktapolca, Bakcsi Gábor ref. lelkipásztor, Csíkszentmárton, Gidó Bálint presbiter, Székelyudvarhely. /Szabadság (Székelyudvarhely), jan. 14. - 4. sz. - az RMDSZ székelyuvarhelyi szervezetének lapja. Főszerkesztő: Katona Ádám./

1990. június 21.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Hajdu Gábor /sz. Csíkszentmárton, 1938. okt. 15./ szenátor ügyvéd Csíkszeredán. A parlamentben szükség van a nemzetiségi jogok meghatározására, a földtörvényre és a sajtótörvényre, az uszítás megakadályozására. Hargita megyében a helyi képviseletet a választási eredmények figyelembevételével kell átszervezni. Nemzetiségi törvényt kell alkotni és azt betartani. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

1992. június 27.

Ion Oancea képviselő a parlamentben interpellált, azt állítva, hogy Pataki Imre, Hargita megye prefektusa nem fordít gondot a román katonák emlékműveinek gondozására. Oancea képviselő magyarellenessége közismert, 1990 januárjában az elsők között azzal vádolta a székelyeket, hogy románok fejével labdáznak. Pataki Imre a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy ez a vádaskodás alaptalan. Épen Ion Oancea volt az, aki a kommunista diktatúra, Ceausescu idején beadvánnyal fordult a megyei pártbizottsághoz 50 magyar emlékmű lebontását kérve, Helyükre saját elgondolása alapján emelt szobrokat még Ceausescu idején Gyergyóditróban, Csíkszépvízen és Csíkszentmártonban. Oancea képviselőnek számot kellett volna adnia a magyar emlékművel elpusztításáról. Pataki Imre hozzátette: Hunyad megyében viszont ismeretlenek ledöntötték Zajkány falu határában Hunyadi János emlékművét. A hatalmas szobor ledöntéséhez legalább traktor kellett. /Bogdán Tibor, Bukarest: Szborvita Hargitában. = Magyar Hírlap, jún. 27./

1994. augusztus 26.

Aug. 26-án az 1944. aug. 26-án az Úz völgyében elesettek emlékére állított emlékművet a Volt Hadifoglyok Háromszéki Szövetsége és a Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület. Hasonló emlékművet lepleztek le Csíkszentmártonban is. A román sajtó rosszindulatúan, vádaskodóan számolt be minderről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug, 30./

1994. szeptember 14.

A harmadik gyermekotthonát építi Romániában a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat magyarországi egyesülete. A Csíkszentmártonban létesülő otthonban 130 csecsemőt látnak el. László Ottó, a szolgálat budapesti irodájának munkatársa elmondta, hogy a szükséges forrásokat cégek adományai fedezik. /Magyar Nemzet, szept. 15./

1996. július 31.

Csíkszentmártonban, a falumúzeumban a falu szülöttének, Mátyás József festőművésznek és grafikusnak állandó tárlata nyílik aug. 4-én. Az anyagot a művész ajándékozta a községnek. /Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 31./

1996. augusztus 2.

Aug. 2-án megnyílt a 22. művésztábor Gyergyószárhegyen. Üdvözlő beszédet mondott Váli József, a Hargita megyei Művelődési Felügyelőség elnöke és Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke. A háromhetes alkotótáborban 30 művész vesz részt, a világ minden tájáról, Japánból, az Egyesült Államokból, Magyarországról is. A Lázár-kastély képtára egyre gazdagodik, mert a vendég művészek kötelező módon egy-egy alkotásukat a képtárnak adományozzák. A képzőművészek aug. 4-én megtekintik Csíkszentmártonban Mátyás József festőművész állandó tárlatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

1996. augusztus 15.

Mátyás József /sz. 1930, Csíkszentmárton/ Déván működő festőművész tekintélyes gyűjteményt adott munkáiból szülőfalujának, ebből állandó kiállítás nyílt az egykori csekefalvi falumúzeumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

1996. augusztus 26.

Immár harmadik éve gyűltek össze aug. 26-án azok a csíkszentmártoni és háromszéki székelyek, akik három évvel ezelőtt emlékművet állítottak a második világháborúban az Úz völgyében elesett áldozatoknak, a hősöknek. Gergely Andrásnak, Csíkszentmárton polgármesterének megnyitója után Sylvester Lajos író leplezte le az új márványtáblát, az Úz-völgyi harcokban elesettek újabb névsorát. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, országgyűlési képviselő is jelen volt a megemlékezésen. Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor is köszöntötte az egybegyűlteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Az Úz-völgyben elesettek névsorát, kilencven nevet véstek fel az 1994-ben felállított emlékműre. Mára százötvenre emelkedett a számuk, a listán az ő nevüket is el kell helyezni, írta Sylvester Lajos, aki az Úz-völgyi harcokra emlékező könyvet írt, azóta újabb szemtanúk, túlélők keresték fel. Köztük van Gyergyószárhegyről Keresztes András zászlós, aki azt a feladatot kapta Kásás Andor vezérőrnagytól, feledhetetlen parancsnokától valahol Németországban, hogy szakaszát épségben hozza haza. Keresztes ezt teljesítette: a foksáni /Focsani/ internálótáborba kerültek, ahonnan vitték volna őket tovább Szibériába. Paradicsomszedésre kértek önként vállalkozókat, Keresztes egész szakaszával jelentkezett, majd megszöktek. Keresztes román katonaként ugyanis éppen itt szolgált 1938-39-ben, jól ismerte a terepet, így mind a negyven embert, egész szakaszát épségben hazahozta. /Sylvester Lajos: Úz-völgyi arcképcsarnok. = Új Magyarország, jún. 27./ Sylvester Lajos jún. 26-án vette át Budapesten a MÚK /Magyar Újságírók Közössége/ Petőfi Sándor Sajtószabadság-díját. Előzmény: 598. sz. jegyzet.

1996. augusztus 2.

Aug. 2-án megnyílt a 22. művésztábor Gyergyószárhegyen. Üdvözlő beszédet mondott Váli József, a Hargita megyei Művelődési Felügyelőség elnöke és Kolumbán Gábor, Hargita megye tanácselnöke. A háromhetes alkotótáborban 30 művész vesz részt, a világ minden tájáról, Japánból, az Egyesült Államokból, Magyarországról is. A Lázár-kastély képtára egyre gazdagodik, mert a vendég művészek kötelező módon egy-egy alkotásukat a képtárnak adományozzák. A képzőművészek aug. 4-én megtekintik Csíkszentmártonban Mátyás József festőművész állandó tárlatát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./

1996. augusztus 15.

Mátyás József /sz. 1930, Csíkszentmárton/ Déván működő festőművész tekintélyes gyűjteményt adott munkáiból szülőfalujának, ebből állandó kiállítás nyílt az egykori csekefalvi falumúzeumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

1996. augusztus 26.

Immár harmadik éve gyűltek össze aug. 26-án azok a csíkszentmártoni és háromszéki székelyek, akik három évvel ezelőtt emlékművet állítottak a második világháborúban az Úz völgyében elesett áldozatoknak, a hősöknek. Gergely Andrásnak, Csíkszentmárton polgármesterének megnyitója után Sylvester Lajos író leplezte le az új márványtáblát, az Úz-völgyi harcokban elesettek újabb névsorát. Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, országgyűlési képviselő is jelen volt a megemlékezésen. Hajdú Gábor RMDSZ-szenátor is köszöntötte az egybegyűlteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./ Az Úz-völgyben elesettek névsorát, kilencven nevet véstek fel az 1994-ben felállított emlékműre. Mára százötvenre emelkedett a számuk, a listán az ő nevüket is el kell helyezni, írta Sylvester Lajos, aki az Úz-völgyi harcokra emlékező könyvet írt, azóta újabb szemtanúk, túlélők keresték fel. Köztük van Gyergyószárhegyről Keresztes András zászlós, aki azt a feladatot kapta Kásás Andor vezérőrnagytól, feledhetetlen parancsnokától valahol Németországban, hogy szakaszát épségben hozza haza. Keresztes ezt teljesítette: a foksáni /Focsani/ internálótáborba kerültek, ahonnan vitték volna őket tovább Szibériába. Paradicsomszedésre kértek önként vállalkozókat, Keresztes egész szakaszával jelentkezett, majd megszöktek. Keresztes román katonaként ugyanis éppen itt szolgált 1938-39-ben, jól ismerte a terepet, így mind a negyven embert, egész szakaszát épségben hazahozta. /Sylvester Lajos: Úz-völgyi arcképcsarnok. = Új Magyarország, jún. 27./ Sylvester Lajos jún. 26-án vette át Budapesten a MÚK /Magyar Újságírók Közössége/ Petőfi Sándor Sajtószabadság-díját. Előzmény: 598. sz. jegyzet.

1998. július 3.

Júl. 3-án Kolozsváron tartotta ülését az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az Ügyvezető Elnökség javaslatára az Operatív Tanács Hajdú Gábor szenátort jelölte az egészségügyi miniszteri tisztségbe. Radu Vasile miniszterelnök a javaslatot elfogadta. Hajdú Gábor 1938. október 15-én született a Hargita megyei Csíkszentmártonban. Tanulmányait 1958-ban fejezte be a kolozsvári Bolyai Egyetem jogi karán. Ügyvédi pályafutását Székelyudvarhelyen kezdte, majd 1961-től 1990-ig Csíkszeredában folytatta. 1964 és 1968 között a csíkszeredai ügyvédi kamara igazgatója, 1968 és 1977 között pedig a Hargita megyei ügyvédi kamara elnöke volt. 1990-ben, az RMDSZ jelöltjeként választották meg Hargita megyei szenátornak, majd 1992-ben és 1996-ban újraválasztották. 1990 és 1991 között az alkotmányt alkotó bizottság tagja, 1992 és 1996 között a munkaügyi, társadalomvédelmi és munkanélküliséggel foglalkozó bizottság elnöke, 1996 óta alelnöke. Nem volt a kommunista párt tagja. Nős, 3 gyermek apja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 1297. sz./

1998. augusztus 1.

Idén is megemlékeznek Nyergestetőn az 1849-es csatáról. A nyergestetői emlékműnél aug. 2-án a Szent Márton Alapítvány és a csíkszentmártoni polgármesteri hivatal közösen szervezi az emlékünnepséget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1-2./

1999. november 17.

November 7-14-e között egyhetes falunapokat rendeztek Csíkszentmártonban. A rendezvénysorozat keretében tartottak könyvbemutatót, közigazgatási szemináriumot, sportvetélkedőket, kirakodóvásárt és cserkészcsapat-avatót. Gergely András polgármester elmondta, hogy a községben a legnagyobb eredmény a vezetékes ivóvíz kiépítése. Már a nyolcadik számához érkezett a helyi kiadvány, a Szentmártoni Figyelő. /Egy hétig ünnepelt Csíkszentmárton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./

1997. február 19.

Alcsík leggazdagabb könyvtára Csíkszentmártonban van, a Baka János Könyvtár. Buzás Zsuzsanna könyvtárosnak köszönhetően a könyvtárban rendezvények, találkozók zajlanak. /Kristó Tibor: Öntevékeny könyvtár. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 21./

2000. október 3.

Zsombori Vilmos, Hargita megye tanácselnöke, magyarországi megbeszéléseiről biztató ígéretekkel tért haza: Németh Zsolt államtitkárral folytatott megbeszélése során ígéretet kapott a csíkszeredai egyetem létrehozásának támogatására, a gyergyószárhegyi Lázár-kastély felújítása érdekében elkezdett együttműködés folytatására. A Csíkszentmártonban elképzelt, három funkciót ellátó szociális központ létrehozásához Kövér László Fidesz-elnök ígért segítséget. A tanácselnök beszámolt arról, hogy a megyén átvezető utak modernizálása céljából a Szállításügyi Minisztériumnak benyújtottak egy 17 milliárd lej értékű beruházás tervét. - A megyei tanács tagja lett a több magyarországi és hazai megyét tömörítő Kárpátok Eurorégiónak. /Támogatási ígéretek a megyének. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 3./

2000. október 17.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat szervezésében 1994 óta évről évre, minden májusban és októberben magyarországi orvoscsoport látogat Erdélybe. Több napra a Székelyföldre utaznak, gyermekeket vizsgálnak falvakban, árvaházakban, s gyógyszereket is visznek. Bihar megyében a csegődi és a tenkei gyermekotthon rendbetételéhez nyújtott jelentős segítséget a gyermekmentő szolgálat. E hónap elején is 15 budapesti orvos látogatott az országba. Nagyváradon előadásokat tartottak a gyermekgyógyászat újdonságairól. Ezután egy hétre Hargita megyébe utaztak, és gyógyították a gyermekeket. Mozgó fogászati rendelőt is hoztak magukkal, ugyanis évek óta biztosítják a csíkszeredai árvák ingyenes fogászati kezelését. Gyógyszereket is vittek, a segélyszállítmány értéke 1,3 milliárd forint. 1995-ben kezdték el a csíkszentmártoni gyermekotthon, vagy inkább fejlesztő és módszertani központ építését, melyre mostanáig közel 200 millió forintot költöttek. /Haraji Tóth Hajnal: Gyermekérdekek szolgálatában. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 17./

2000. november 10.

A millenniumi év tiszteletére egyhetes rendezvény-sorozatot szervezett a csíkszentmártoni polgármesteri hivatal és a Szent Márton Alapítvány. Ennek keretében kiállításmegnyitót, sport- és ügyességi vetélkedőket szerveznek. Nov. 10-én a Hargita megyei könyvtárosok találkozójára kerül sor, majd nov. 12-én búcsús szentmise keretében átadják a millenniumi zászlót és újraszentelik a megjavított világháborús emlékművet, majd este a faluban vendégszerepel a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. (Daczó Dénes): Millenniumi Szentmárton napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2000. november 17.

A közelmúltban 70. életévét betöltő Mátyás József festő, grafikus életművének jellemző szeletét mutatta be a Kriterion Galéria. A Csíkszeredában kiállított anyag valójában a szülőfalunak felajánlott gyűjtemény. Mátyás József állandó kiállítása 1996-ban jött létre Csíkszentmártonban, s a gyűjteményt kezelő Szent Márton Alapítvány ezt vándorkiállítással kívánja bemutatni a székelyföldi városokban. /Szatmári László: Mátyás József csíkszeredai kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 17./ Mátyás József 1930. június 27-én született Csíkszentmártonban, a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskolán végzett 1956-ban. Petrozsényben telepedett le, 1971-ben Dévára költözott. Kiállított már Moszkvában, Genfben, Bécsben, Helsinkiben, Athénban, Budapesten, Torinóban, Milánóban, Buenos Airesben, Pekingben is.

2000. december 8.

Ábrahám Lajos, Csíkszentmárton idén megválasztott polgármestere aggodalmát fejezte ki, ugyanis egy román alapítvány, a Napsugár Alapítvány (Raza Soarelui) tervezetet készített egy csíkszentmártoni "sokoldalu gyermeksegito kozpont″ /az eredeti helyesírás szerint/ létesítéséről. Ion Proca, a megyei gyerekvédelmi hivatal igazgatója és Marius Gambrea, az alapítvány képviselője közölte: az alapítvány megvásárolta Szentmártonban a volt gyerekotthonnal szembeni ingatlant, itt szeretnék említett központjukat működtetni, ehhez kérték a helyi polgármesteri hivatal jóváhagyása. "Nem kapták meg, és elmondtam nekik is, hogy miért: a község nem akar egy második Cserehátot″ - mondja a polgármester. Az alapítvány óvodát is kíván működtetni, az alkalmazottaknak pedig szállást akar. Ábrahám Lajos feltette a kérdést: miért van szükség két ilyen jellegű intézményre Szentmártonban? Az aggodalom a tervezett központ majdani nyelvhasználatával kapcsolatos. /Szondy Zoltán: Aggodalmak Csíkszentmártonban. Újabb Csereháttól félnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 8./

2000. június 16.

Jún. 16-án ünnepélyes bemutatták be Mátyás József festő és grafikus állandó tárlatát Csíkszentmártonban. A község jeles szülöttjét, a Déván élő művészt köszöntötték közelgő 70. születésnapja alkalmából. Márton Árpád festőművész méltatta az ünnepelt munkásságát, és Gaál András festőművész átadta a Szárhegyért emlékérmet. - Az állandó tárlat a Szent Márton Társulat kezdeményezésére született meg. Mátyás József újabb négy festményét ajándékozta a kiállításnak. /Szatmári László: Beszélgetés Mátyás József képzőművésszel. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

2000. június 20.

Jún. 17-én Csíkszentdomokoson gyűltek össze a táncosok, énekesek. A hagyományőrző csoportok Gyergyóalfaluban mutatkoztak be legelőször. A legrendszeresebben Felcsíkon jönnek össze.1991-ben az első találkozó színhelye Csíkmadaras volt, 1992-ben Dánfalva, 1993-ban Csíkcsicsó, 1994-ben Csíkszentdomokos, 1995-ben Dánfalván találkoztak újból az együttesek. Alcsíkon később kezdődtek el a tavaszi folklórtalálkozók. Ezeket a rendezvényeken inkább a kórusok szerepeltek. - Örvendetes, hogy olyan falvakban is, ahol eddig nem volt - Csíkszentmárton, Kozmás, Tusnádfürdő -, tánccsoportok alakulnak. - A 77 éves domokosi Bíró Guszti bácsi a budapesti néptánctalálkozóknak is ismert alakja. - A felcsíki találkozókra már a szakma jelesei is eljönnek, Kallós Zoltán, Bardócz Sándor, Szép Gyula. /Kristó Tibor: Hagyományőrző folklórtalálkozók. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

2000. augusztus 2.

Aug. 1-jén a nyergestetői csata 151. évfordulóján emlékünnepséget tartottak. Beszédet mondott Zsombori Vilmos megyei tanácselnök és dr. Csedő Csaba István, Csíkszereda polgármestere. Gergely András történelemtanár emlékezett a csata jelentőségére. Ökumenikus istentisztelet után a csíkszentmártoni fúvósok 1848-as dalokat adtak elő. /Ferencz Imre: Évfordulós ünnepség Nyergestetőn. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

2001. január 30.

Zsombori Vilmos, a Hargita megyei tanácselnök Magyarországon különböző szervezetekkel és a testvérmegyékkel tárgyalt. Budapesten a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnökével, Edvi Péterrel és Németh Zsolt külügyi államtitkárral a csíkszentmártoni gyermekotthon beruházása ügyében tárgyaltak. A magyarországi partnerrel közösen építik meg az elhagyott csecsemőket befogadó központot. A Zala megyei Közgyűlés hivatalos meghívására érkezett Zalaegerszegre Hargita megye küldöttsége. Zala megyében, ezek 60%-ban saját jövedelmükből finanszírozzák tevékenységüket. A küldöttség tagjai rövid látogatást tettek Muravidékre. Szlovéniában meglátogatták a lendvai várat. /Ígéretes kapcsolattartás. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./

2001. február 18.

Dobolyi Gyula képzőművész-tanár jóvoltából teljesült az immár évtizedes álom: Szent István-mellszobrot állítottak Csíkszentmárton temploma előcsarnokában. A felavatás jan. 14-én volt, a szobor megálmodója halálának hetedik évfordulóján. Dobolyi Gyula szobrát a családja adományozta a templomnak. /Koncsag László: Szent István-szobor Csíkszentmártonban. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 18./

2001. február 19.

Ötödik alkalommal szervezték meg febr. 17-én az alcsíki egyházi kórustalálkozót. A környék római katolikus egyházközségei kántorainak kezdeményezésére létrejött rendezvény helyszíne ez alkalommal a csíkszentgyörgyi-bánkfalvi templom volt. A találkozót minden évben más községben tartják: az elsőt Csíkszentkirályon szervezték, majd Csíkszentimre, Csíkszentsimon következett, tavaly Csíkszentmárton volt a házigazda, jövőre pedig Csíkmenaság látja vendégül az énekkarokat. A Gloria nevet viselő találkozón sorshúzás alapján eldöntött sorrendben lépett színre az öt egyházi énekkar: Csíkmenaság, Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csíkszentmárton és Csíkszentgyörgy-Bánkfalva. /Sarány István: Alcsíki egyházi kórustalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

2001. május 17.

Megjelent a gyergyószentmiklósi dr. Márton László gépészmérnök, szakíró, többszörös feltaláló tollából Harangok (kis kultúrtörténet, Hargita megyei harangok) /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című munkája, a könyv függelékében 375 Hargita megyei harangot sorakoztat fel, a helység, templom, az öntés helye és ideje, adatai, története és felirata megjelölésével. A szerző elmondta, hogy több éve járta a vidéket és gyűjtötte az anyagot. Minden torony rejtegetett valamit, amiért érdemes volt megmászni - vallotta. Csíkszentmártonban és Csíkszenttamáson van a megye két legrégebbi harangja, 1431-ből, amelyek ma is használatosak. A két harangot egy műhelyben öntötték. A kötet tudomány- és technikatörténeti kötet is, mert bemutatja Erdély és a Székelyföld középkori műszaki tudományos életét. /Gál Éva Emese: Hargita harangjai. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./

2001. május 22.

Máj. 19-én tartották meg Csíkszentmártonban a Mezőgazdasági Líceum névadó ünnepségét. Tivai Nagy Imre nevét vette fel a líceum. Tivai Nagy Imre /Csíksomlyó, 1849. - 1931/ a kolozsvári egyetem jogi karán végzett. 1872-ben megszervezte a Csíkmegyei Gazdasági Egyletet, amelynek titkára, majd elnöke volt, a vármegye közigazgatási bizottságában díjtalanul végezte évtizedeken át a vármegyei közigazgatási teendőket. Hírlapokban, folyóiratokban, önálló gazdasági munkákban ismertette Székelyföld közigazgatási helyzetét. 29 éven át szerkesztette a Csíki Gazda c. mezőgazdasági értesítőt. 1911-ben jelent meg kötete Csíkvármegye közgazdasági állapotáról. Ebben foglalkozott a székely kivándorlás kérdésével is. Az összegyűltek előtt Makó Erzsébet igazgatónő a csíkszentmártoni oktatás múltját idézte. Az iskola homlokzatán elhelyezett plakett Nagy Ödön és Koszti István művészek munkája. /Daczó Dénes: "Kegyelettel emlékszem az ősökre" Tivai Nagy Imre nevét vette fel a csíkszentmártoni líceum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2001. július 9.

A csíkszeredai Regionális Központ A Bíró A. Zoltán vezetésével a Csíki-medence jelenlegi társadalmi helyzetéről készített tanulmányt. A kutatási részeredményekről megoszlik a régió elöljáróinak véleménye. A kutatás részeredményei arra engednek következtetni, hogy a térség társadalmi krízishelyzetben található: a családok többsége egyik napról a másikra, előretekintés, tervezés nélkül él, az embereknek nincs jövőképük, ezért a kilátástalanság hangulata uralkodik a régióban. Papp Előd csíkszeredai alpolgármester egyáltalán nem látja olyan tragikusnak a helyzetet. Madéfalva polgármestere, Blága Béni megjegyezte, hogy a falusi ember az adózások miatti félelmében mindig kevesebbet vall be mindabból, amilye van. Madéfalván például 2800 hektár megművelt földterület található, de ebből csupán ezer hektár szerepel a gazdasági nyilvántartóban. A polgármester úgy látja, a madéfalviak évről évre jobban odafigyelnek terményeik minőségére, vegyszerezésükre, ápolásukra, szántóik pedig a környéken a legszebbek. Csíkszentmárton elöljárója ellenben igazat adott a regionális központ kutatóinak. Ábrahám Lajos szerint a lakosság mindössze tíz százalékát teszik ki azok, akik jó körülmények között élnek, 65 százalékuk az átlagosnál gyengébben, a többiek pedig annál rosszabbul. Kiutat is kellene javasolni a társadalom számára" - fejtette ki Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselő. /Rédai Attila: Saját kézbe venni sorsunkat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-114




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998