udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 50 találat lapozás: 1-30 | 31-50
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. október 9.

Csíkszentkirály kezdeményezte, hogy szervezzék meg a Szentkirályok és Szentistvánok találkozóját, a Kárpát-medencében ugyanis 43 település viseli ezeket a neveket. Végül a múlt héten kilenc település képviselői nyújthattak kezet egymásnak: Szentkirály, Szentkirályszabadja és Szentistvánbaksa Magyarországról, Kalotaszentkirály, Székelyszentistván, Marosszentkirály, Székelyszentkirály, Sepsiszentkirály pedig Erdélyből volt jelen Csíkszentkirályon. A megjelentek elhatározták, hogy megalakítják a Szent Király Szövetséget, évente fognak találkozni. Más csíki falvak is viselnek hasonló neveket /Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csíkszentdomokos stb., ezek a települések is átvehetnék ezt a kezdeményezést. /Székedi Ferenc: Lakhelyük: Szentkirály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 9./

1999. június 16.

Csíkszentkirály volt a házigazdája nemrégiben a Megyei Tanács támogatásával, a Népi Alkotások Háza szervezésében annak a folklórfesztiválnak, amit néhai Antal Miklós koreográfus indított útjára hat évvel ezelőtt, Felsütött a Hold sugára címmel. Kászonújfalu, Csíkszentdomokos, Csíkjenőfalva, Csíkdánfalva, Csíkmadaras, Tusnádfürdő, Csíkszentsimon, Csíkszentimre, valamint Csíkszentkirály képviseletében léptek színpadra a népi zenekarok, népdalénekesek, néptáncosok. Ezek a találkozók felvonulással és közös szentmisehallgatással kezdődnek. Gyönyörű momentuma volt a felvonulásnak, amikor a búcsúsmenet bevárta a folklórtalálkozó székely ruhába öltözött, mintegy háromszáz résztvevőjét, és együtt folytatták útjukat a tivai kápolna felé. /Búcsú és folklórtalálkozó Csíkszentkirályon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 16./

1999. június 26.

Csíkszentsimonban is állítanak világháborús emlékművet, az első háborúban 23-an, a másodikban 36-an vesztették életüket a csatatereken vagy tűntek el nyomtalanul, 1848-ban pedig 14 csíkszentsimoni honvéd áldozta életét a szabadságért. Csatószegen is külön emlékművet szándékoznak emelni, ugyancsak az alapítvány támogatásával. Már megrendelték egy székelyudvarhelyi kőfaragótól, Tamás Istvántól a fehér és fekete márványból készítendő emlékművet. /Emlékművet állítanak Csíkszentsimonban. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 26./

1999. november 29.

Nov. 28-án Csíkszentsimonban leleplezték az 1848-49-es szabadságharcban, valamint a két világháborúban elesett hősök emlékművét. A monumentális emlékművet a Pro Csíkszentsimon-Csatószeg Alapítvány állíttatta, kivitelezője pedig a székelyudvarhelyi Tamás István. Tamás József püspök felszentelte az emlékművet, amelyen 24 első világháborús, 36 második világháborús és 14 negyvennyolcas szabadságharcos hős neve sorakozik. /Emlékmű szabadságharcosoknak, világháborús hősöknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 29./

2000. március 4.

Márc. 4-én Gyergyóalfaluban bemutatták a farsangtemetési szokásokat. Megjelentek Kászonújfalu, Menaság, Csíkszentsimon, Csicsó, Alsósófalva, Gyergyóditró képviselői is. Este a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc Színjátszó Kör vendégszereplését követő farsangi bál zárta a farsangbúcsúztatót. /Bajna György: Hagyományőrzők seregszemléje Gyergyóalfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./

2000. június 19.

Jún. 17-én Csíkszentdomokoson immár hetedik alkalommal zajlott le a Felsütött a Hold sugára folklórtalálkozó. A közös szentmise után a hagyományőrző csoportok felvonultak a faluban, majd sorra bemutatkoztak az együttesek, Kászonújfalu, Csíkszentkirály, Tusnádfürdő, Csíkszentsimon, Csíkdánfalva és házigazda népi zenekarai, népdalénekesei és tánccsoportjai. Fellépett a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes is. Sajnos évről évre kevesebb a résztvevők száma. /Folklórtalálkozó Csíkszentdomokoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

2000. június 20.

A két választási forduló után Hargita megye 59 polgármesteri székéből 34-et szerzett meg az RMDSZ, 17-et független jelöltek. A Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) 3, a Demokrata Párt (PD) 2, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szövetség Romániáért (APR) 1-1 polgármesteri mandátumot szerzett. Független jelölt nyert az RMDSZ jelöltjével szemben Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Borszéken, Balánbányán, Gyimesközéplokon, Homoródalmáson, Csíkszentsimonban, Tusnád községben és Parajdon. Az RMDSZ jelöltje nyert függetlennel szemben Gyergyószentmiklóson, Gyergyószárhegyen és Csíkszentmihályon. Gyergyóremetén egyedül indult az RMDSZ jelöltje, Zetelakán pedig két független jelölt közül választottak. Csíkszeredában a részvételi arány 27 százalék körüli volt, azonban dr. Csedő Csaba István tisztségben lévő polgármester a leadott érvényes szavazatok 87 százalékát kapta meg, míg ellenfele, az RMDSZ színeiben induló Bíró Albin tisztségben lévő alpolgármester 13 százalékot szerzett. Székelyudvarhelyen szintén a tisztségben lévő polgármester nyert újabb mandátumot, Szász Jenő 10 813 szavazatot, míg ellenjelöltje, az RMDSZ színeiben induló Antal István 9012 szavazatot kapott. A részvételi arány Székelyudvarhelyen kétharmados volt. Gyergyószentmiklóson az RMDSZ színeiben induló Páll Árpád tisztségben lévő polgármestert választották újra. /Vasárnap a függetlenek fordulója volt. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

2000. szeptember 7.

A Sepsiszentgyörgyön élő Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 2000/ című könyve mélyinterjúk sorozata. Kilenc élettörténet a deportálásokról, politikai üldözésről, ártatlanul elszenvedett fogságról. A megkérdezettek emlékeztek az erőszakos kitelepítésre, az erőszakos kollektivizálásra, az erőszakos beszervezésekre, 1956-ra és a Bolyai Tudományegyetem erőszakos "testvériesítésére". /Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./ Balogh László Múltbirtokosok jövő nélkül című könyve riport, élettörténet, oral history, szépirodalom - de ugyanakkor korrajz is. A lejegyzett beszélgetések korjellemző dokumentumértéke vitathatatlan, a "szereplők"- a csíkszentsimoni Virágh Benedek, a dálnoki Beczássy Imréné és Bányai Vilma, a gyergyószentmiklósi Csobotár István, a berecki Bedő Gábor, a torjai Lőrincz Károly, a nagyenyedi Albert Mihály, a szebeni Gifei Gheorghe, a csíkdánfalvi születésű Zsók László - őszinte tényfeltárása tragikus, szenvedéssel teli élethelyzetekben példamutató és követésre ösztönöz. /Herta Éva: Kilenc élettörténet villogó jelszavak közül. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 29./

2001. február 19.

Ötödik alkalommal szervezték meg febr. 17-én az alcsíki egyházi kórustalálkozót. A környék római katolikus egyházközségei kántorainak kezdeményezésére létrejött rendezvény helyszíne ez alkalommal a csíkszentgyörgyi-bánkfalvi templom volt. A találkozót minden évben más községben tartják: az elsőt Csíkszentkirályon szervezték, majd Csíkszentimre, Csíkszentsimon következett, tavaly Csíkszentmárton volt a házigazda, jövőre pedig Csíkmenaság látja vendégül az énekkarokat. A Gloria nevet viselő találkozón sorshúzás alapján eldöntött sorrendben lépett színre az öt egyházi énekkar: Csíkmenaság, Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csíkszentmárton és Csíkszentgyörgy-Bánkfalva. /Sarány István: Alcsíki egyházi kórustalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 19./

2001. május 22.

Máj. 20-án negyedik alkalommal rendezték meg a Roma Kultúra Napját, amelyre ebben az évben Csíkszentsimonban került sor. A látványos felvonulást és előadást három hónapos szervezőmunka előzte meg - számolt be munkájukról Sinka Tibor, a Hargita Megyei Romaszövetség alelnöke. Több, mint 500 hazai és magyarországi roma előadó ünnepelt együtt a nagymisét követően. Délután szemináriumra került sor, a Hargita Megyei Romaszövetség elmúlt évi tevékenységéről hangzott el beszámoló. /(Hátsekné Kovács Kinga): Vérpezsdítő cigányfesztivál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

2002. július 5.

A népszámlálás előzetes adatai szerint Hargita megye lakossága 326 020 fő, amely a tíz évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva 22 315-tel kevesebb, ez 6,4 százalékos csökkenést jelent. A román ajkúak száma 3098-cal 45 850-re, a magyaroké 19 314-el 275 722-re csökkent. Növekedés mindössze a roma, illetve más nemzetiségek lélekszámánál tapasztalható. A megye lakosságának 84,6 százaléka magyar (az országban itt a legmagasabb a magyarok aránya), 14,1 százaléka román, 1,2 százalék roma és 0,1 százalék más nemzetiségű. A lakosság 44,1 százaléka városon, 55,9 százaléka pedig vidéken él. Tíz év alatt 27,7 százalékkal 7902-re csökkent a Balánbánya bányavárosban lakók száma. 12,2 százalékkal kevesebben laknak Gyergyóditróban és Tusnádfürdőn, 11,8 százalékkal kevesebben pedig Székelyderzsen. Csíkszeredában 1992-ben 46 029-en, mára már 4376-tal kevesebben, 41 653-an élnek a megyeszékhelyen. Növekedés tapasztalható viszont Újszékelyen (151 fő - 6%), Csíkpálfalván (55 fő - 3,3%), Csíkszentsimonban (40 fő - 1,2%). A felekezeti hovatartozás adatai szerint 212 734-en római katolikusnak, 43 275-en ortodoxnak, 41 264-en reformátusnak, 23 219-en unitáriusnak vallották magukat. /Szüszer-Nagy Róbert: Csökkent a megye lakossága. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./

2002. november 12.

Félsikernek számítanak az elmúlt hétvégén Hargita megyében lebonyolított időközi helyhatósági választások. Az öt településből két helyen kell megismételni a szavazást, mert a részvételi arány nem érte el az ötven százalék plusz egyet. Maroshévízen sem sikerült polgármestert választani, mert a lakosság 41,49 százalék járult az urnák elé, így érvénytelen volt a szavazás. Érvénytelen volt a polgármester-választás Csíkmadarason is, ahol ugyan egyetlen jelölt szállt versenybe, az RMDSZ-es Miklós Géza, de csak 471 érvényes szavazat volt, s 909-nek kellett volna lennie, hogy meglegyen a szükséges arány. Miklós Gézának újra meg kell méretkeznie jövő vasárnap saját magával. Csíkkozmáson Bodó Dávid megszerezte a szükséges szavatot. Csíkszentsimonban az RMDSZ-es Fábián László lett a polgármester. A Kolozs megyei Feketetón meg kell ismételni választást. A Máramaros megyei Izasajón sem sikerült polgármestert választani. A település a nyáron vált le Rozália községtől. /Rédai Attila: Félsiker a vasárnapi választásokon. = Krónika (Kolozsvár), nov. 12./

2003. február 26.

A 2003-as évet a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vidéki fellépésekkel kezdte. Februárban Gyimesfelsőlokon, Kászonaltízen, Csíkszentsimonban, Vacsárcsiban, Gyergyócsomafalván, majd Csíkdánfalván léptek fel. Febr. 28-án Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában lép fel az együttes, a Marosvásárhelyi Rádió indulásának 45. évfordulója alkalmából. Jó a kapcsolat az együttes és a rádiósok között, minden pénteken az Élő Muzsika című műsorban sorra kerülő rádiós népdaltanítás a hargitások közreműködésével történik. /Bodi Ildikó, János Enikő, Csíkszereda: Hívtak és mentünk. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 26./

2003. március 8.

Markó Béla RMDSZ-elnök márc. 6-án néhány órát hívei körében töltött Sepsiszentgyörgyön.Albert Álmos területi elnök szerint a Polgári Kör, az ASIMCOV, a Kereszténydemokrata Mozgalom, az alsó-háromszéki polgármesterek, falusi RMDSZ-vezetők amúgy is találkozóra, megbeszélésre készültek. Puskás Bálint szenátor, a Kereszténydemokrata Mozgalom megyei elnöke szerint az egységet meg kell őrizni. Markó Béla kifejtette, hogy az RMDSZ most sokkal erősebb, mint valaha, figyelemre méltó egyezményt sikerült tető alá hozni idén a kormánypárttal, jó úton haladnak a tulajdonjog rendezése, az egyházi ingatlanok és közösségi javak visszaszolgáltatása terén, az anyanyelvi oktatás kiteljesítése ügyében, elérték, hogy kormányprioritásként kezelik az Erdélyt átszelő autópályát, s rögzítették a Nastaseékkal aláírt paktumban, hogy bármilyen fajta területi, adminisztratív átszervezés csak az RMDSZ támogatásával történhet meg. Vannak, akik szerint egy szűk érdekcsoport kezébe került a szövetség, amely már rég nem követi a közösség hasznát, hanem önös célok nyomában halad. Markó mindezt nem így látja. Úgy véli, az RMDSZ-nek nincs szüksége tiszteletbeli elnökre, a civil társadalomnak, az értelmiségieknek, az egyházaknak, a sajtónak kell ellátnia az ellenőrző funkciót. A Magyar Nemzeti Önkormányzatot deklaráció szintjén létre lehet ugyan hozni, de haszna kevés lesz. Markó arról beszélt, hogy az aggodalom, a rossz közérzet indokolt például Kovászna megyében. Igen magas a munkanélküliség, a prefektúra és a kormánypárt által ellenőrzött intézmények megbénítják az önkormányzatokat, és bizonyíthatóan ellenünk dolgoznak. Olosz Gergely alprefektus leszögezte, hogy a Romániában érvényes törvények Kovászna megyében érvénytelenek, itt nem lehet közös erdőgondnokságokat létrehozni, az egykori állami gazdaságok földjét valós tulajdonosaiknak visszaadni, nem mozdul a magánerdészetek ügye. Demeter János, a megyei tanács elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy 2003. év folyamán az uniótól igen nagy pénzek érkeznek Romániába, sajnos, Bukarestben azon dolgoznak, hogy Moldva, Havasalföld felé irányítsák azokat. Háromszéken nagy mennyiségű földet, erdőt, telket, házakat vásárolnak fel brassóiak, bukarestiek. Ki kell dolgozni Székelyföld regionális fejlesztési politikáját. Szőke György vállalkozó szerint a csúcsvezetésnek lépnie kellene Verestóy szenátor ügyében, akinek rossz híre Focsani-tól Csíkszentsimonig, Bukaresttől Martonosig terjed. Megkérdezte: hogyan harcolnak az RMDSZ-es tisztségviselők a magyar vezetők kinevezéséért, miközben Verestóy szenátor Hungastro nevű sepsiszentgyörgyi cégében mind az igazgató, mind az aligazgató román. Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese az RMDSZ értékrendjét firtatva azt kérdezte, melyik lenne az a három feltétel, melynek nem teljesítése a szövetséget partnerével való szakításra bírná. (Markó végül a tulajdon-visszaszolgáltatás megtorpanását, az egyetemi oktatásban kitűzött célok elmaradását, a 2004. évi állami költségvetésnek a magyarlakta vidékekre hátrányos voltát jelölte meg szakítópróbaként.) Tamás Sándor képviselő a megvalósult autonómia szeletének nevezte a 90 000 hektár visszaszolgáltatott erdőt, melynek értéke 400 millió dollár. /(simó): Markó Béla Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

2003. június 20.

Elhunyt Erdély legidősebb papja, Elekes Dénes /Székelyudvarhely, 1901. nov. 14. - Pécs, 2003. jún. 2./ Három évig káplánként működött Csíkszentsimon-Csatószegen, majd Székelyudvarhely-Szombatfalván. Amikor a bukovinai székely falu, Istensegíts egyháztanácsa Gyulafehérvárra jött székely "papocskát" kérni, Majláth püspök megengedte, hogy Elekes Dénes káplánt meggyőzzék, menjen velük. Elekes Dénes atya vállalta a meghívást. 1928-ban jelentkezett Istensegíts faluban. Velük együtt vándorolt ki Bácskába 1941-1942-ben, velük együtt menekült tovább 1945-ben Baranyába, a pécsi egyházmegyébe. Kalaznó faluban (Szekszárd mellett) telepedett le 250 istensegítsi hívével. Elekes Dénes atya élete 1928-tól haláláig egybeforrott a bukovinai székelyek sorsával. Az ínséges körülmények között gazdálkodással segítette ki magát. Sohasem kért elbocsátót Erdélytől, mindig erdélyi (azaz 1932-től gyulafehérvári) egyházmegyés maradt. Végül a Pécs melletti egyházi Szent Lőrinc Gondozóotthonban talált nyugalmat. Itt élte meg "acélmiséjét" is (75 évi papság 2000-ban!). Meghagyása szerint Kalaznón temették édesanyja sírjára június 13-án. A gyászmisét a község főterén Mayer Mihály pécsi megyés püspök és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek együttesen vezették, a temetési szertartást is. A Magyarországi Bukovinai Székely Szövetség elnökei, tagjai énekkel, beszédekkel búcsúztak szeretett lelkipásztoruktól. /Dr. Jakubinyi György: 102 évesen meghalt Erdély legidősebb papja. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 20./

2003. szeptember 10.

Visszakerült a római katolikus egyház tulajdonába a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium épülete - tájékoztatta a Hargita Népét Nagy Benedek, az Országos Restitúciós Bizottság elnökének tanácsosa. A testület 48 ingatlan visszaszolgáltatásáról döntött, ebből 22 az erdélyi magyar történelmi egyházak tulajdonába kerül vissza. A csíkszeredai gimnázium épülete mellett még két csíksomlyói iskolaépület, négy gyergyószentmiklósi ingatlan - ebből háromban iskola működik -, a gyergyóditrói kórház és a csíkszentsimoni elemi iskola épülete szerepel a visszaszolgáltatott ingatlanok listáján. A felsorolt ingatlanok tulajdonjogát kapják meg az egyházak, de a bennük működő intézmények további öt évig bérlőként működhetnek az épületekben. /Sarány István: Márton Áron Gimnázium. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./

2002. január 29.

Jan. 26-án hatodik alkalommal rendezték meg – ezúttal Csíkmenaságon – az alcsíki egyházi kórusok találkozóját, nyolc kórus részvételével. Nagykászonból két kórus, Csíkszentkirályból a vegyes kar, Csíkszentgyörgy–Bánkfalva kórusa, Csíkszentsimon gyermekkórusa, továbbá Csíkszentmárton, Csíkszentimre és Csíkmenaság kórusa. /Takács Éva: Egyházi kórusok találkozója Csíkmenaságon. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 28./

2002. február 11.

Febr. 9-én Kászonaltízen a Hargita Megyei Kulturális Központ, valamint a házigazdák szervezésében tizedik alkalommal rendezték meg a farsangbúcsúztató fesztivált. Délelőtt gyülekeztek a kultúrház előtt Alsósófalva, Gyergyóditró, Gyergyóalfalu, Csíkszentdomokos, Csíkcsicsó, Csíkszentsimon, Csíkmenaság, Kászonaltíz, valamint első alkalommal Szentegyháza hagyományőrző csoportjai. Déli 12 órakor a maskarás menet a község három irányába indult el, hogy az utcákra gyűlt lakosság előtt bemutassák színjátékszerű, téltemető farsangi szokásaikat. A bikaütők gyűrűjében kísérték a kászoniak az áldozati bikát, forgott a bolondkerék, krampuszok csattogtatták ördögollóikat, janicsárok terelgették a felvonulókat, rittyegtek az ostorok, lóháton utazott a szalmabábu, ördögök ugráltak a fákon. Aztán kezdetét vette a farsangi mulatság. A házigazdák vendégfogadása példás volt. /Kristó Tibor: farsangbúcsúztató fesztivál Kászonaltízen. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 11./

2004. február 1.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai hallgatói csíksomlyói, csíkszeredai és marosvásárhelyi fellépésük után jan. 17-én a csíkszentsimoni templomban is előadták a dr. Papp Kincses Emese tanárnő által írt és rendezett Árpád-házi Szent Erzsébet oratóriumot. /Igazi lelki élményt jelentett. = Vasárnap (Kolozsvár), febr. 1./

2004. február 16.

Február 14-én immár nyolcadik alkalommal rendezték meg Kászonújfaluban az Alcsík– Kászon főesperesi kerület katolikus kórusainak találkozóját. Nyolc énekkar /Csíkmenaság, Csíkszentimre, Kászonaltíz, Csíkszentkirály, Csíkszentmárton, Csíkszentsimon, Csíkszentgyörgy és a házigazda Kászonújfalu/ mutatkozott be. A mintegy 250 kórustagot, a vendégeket a találkozó után a helyi művelődési otthonban látta vendégül a helyi közbirtokosság. /Ferencz Imre: Kórustalálkozó Kászonújfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16

2004. március 14.

Kászonújfaluban nyolcadik alkalommal rendezték meg Alcsík-Kászon egyházi kórusainak találkozóját. Nyolc énekkar (mintegy 250 kórustag) mutatkozott be: Csíkmenaság, Csíkszentimre, Kászonaltíz, Csíkszentkirály, Csíkszentmárton, Csíkszentsimon, Csíkszentgyörgy és a házigazda Kászonújfalu énekara. /Koszti István: Kórustalálkozó Kászonújfaluban. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 14./

2004. április 23.

A nyugati gondolkodás egyik köteléke a most felavatott első romániai borvízút – fogalmazott Michael Guest, az Egyesült Államok romániai nagykövete, aki részt vett a Borvízút avató ünnepségén. A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány által támogatott projektek keretében a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület (CSTTE) az elmúlt években több borvíz forrást, borvízfürdőt újított fel, és szintén az ő kivitelezésük a most felavatott borvízút, amely az Olt mentén lévő települések, források és fürdők között jelent összeköttetést. Potozky László, a Polgár-Társ Alapítvány elnöke emlékeztetett, a Borvízút ötlete három évvel ezelőtt született meg, a CSTTE tapasztalatát felhasználva készült el az út első szakasza. A Borvízút Csíkszereda, Zsögöd, Szeredai- fürdő, Borsfürdő, Csíkszentkirály, Csíkszentimre, Csíkszentsimon, Csatószeg, Verebes, Újtusnád, Tusnád, Sószékfürdő, Lázárfalva, Nádasfürdő és Nyírfürdő településeket, fürdőket érinti. A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány öt éve fejti ki tevékenységét a környezetért és a közösségért. /(Daczó Dénes): A Polgár-Társ Alapítvány ötödik születésnapján. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2004. május 2.

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai karának hallgatóból álló színjátszó csoport az első nagysikerű csíkszentsimoni fellépésük után egyre több helyszínen és közösségnek adják elő a dr. Papp Kincses Emese által írt és rendezett Árpád-házi Szent Erzsébet oratóriumot. Csíkdánfalva és Csíkszentkirály után Kolozsvárra is eljutottak. A következő állomásuk Csíkszenttamás volt. /Veress Dávid: Hitük és nemzetük szolgálatában… = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 2./

2004. május 9.

Ilyés Zsolt spirituális /sz. Csíkszentsimon, 1970/ Gyulafehérváron kezdte, majd a budapesti Központi Szemináriumban folytatta teológiai tanulmányait. 1995-ben szentelték pappá Székelyudvarhelyen. 2000-ben küldték Rómába: három éven át mélyedt el a liturgika tudományában. Hazatérve 2003. augusztusától lelkivezető (spirituális) és a liturgika tanára a gyulafehérvári hittudományi főiskolán. /Schuller Mária: Feladatom a jóban segíteni, erősíteni a kispapokat. = Vasárnap (Kolozsvár), máj. 9./

2004. május 22.

Immár tíz éve, hogy Csíkban karitatív tevékenységet fejt ki a holland Werkgroep Oost Europa (Kelet-Európa Munkacsoport) Alapítvány. A szervezet titkára, Jeanette Terlouw és kísérete több, korábban támogatott helyszínt keresett fel – a csíkcsicsói és madéfalvi óvodát –, ugyanakkor újabb adományokat adott át a székelyudvarhelyi mentőállomásnak és a csíkszépvízi öregotthonnak, a csatószegi elemi iskolának és a csíkszentsimoni Endes József Általános Iskolának. Az alapítvány a környéken négy fiatalt részesít tanulmányi ösztöndíjban. Folytatják a falusi iskolák felújításának programját. /Sarány István: Holland segítség. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 22./

2005. január 31.

Január 29-én Csíkszentkirályon szervezték meg nyolcadik alkalommal az alcsíki egyházi kórusok találkozóját. Csíkszentimre, Szentsimon, Szentmárton, Csíkszentgyörgy, Menaság, Kászonújfalu, valamint Csíkszentkirály kórusa lépett fel, majd következett a hagyományossá vált közös éneklés. /Takács Éva: Egyházi kórustalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 31./

2005. február 7.

Február 5-én Csíkszentsimonban tizenharmadik alkalommal szervezték meg a hagyományos farsangbúcsúztatót, Hargita megye több száz maskarása összesen tizenhárom településről érkezett. A falubeliek a házak elé az asztalokat tettek, az út mellett üstökben főtt a krumpli, készült a farsangi fánk és csöröge, gőzölgött az asztalon a forralt bor és a forró tea. A maskarások a nap folyamán énekszóval járták be a falut. Délután az iskola udvarán együtt égették el Illést, az alsósófalvi farsangi bábut. A télbúcsúztató után folytatódott a mulatozás. /D. Balázs Ildikó: Megyei farsangbúcsú Csíkszentsimonban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 7./

2005. február 12.

Csíkszentsimonban egy éve nyolc taggal alakult meg a helyi ifjúsági szervezet – összegezte a szervezet vezetője, Lukács István – azóta 53-ra gyarapodott a taglétszám. Pályázat útján számítógépekre tettek szert, internetes hozzáférhetőséggel rendelkeznek, van klubjuk is. Kiadványukat, a SZEFITE-t (Szentsimoni Fiatalok Egyesülete névbetűi) is ők szerkesztik. Színdarabot adtak elő, szándékukban áll a szomszéd községekben is színre vinni az Élet az uborkafán című színművet, melyet Gál Judit óvónő tanított be az ifjaknak. Jó a kapcsolatuk a környező települések hasonló egyesületeivel. /Kristó Tibor: Mit tehetnek a fiatalok a közösségért? = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 12./

2005. április 27.

Április 23-án második alkalommal szervezte meg Kászonaltízben a helyi iskola tanítói közössége a Kazun Közművelődési és Közéleti Egyesület és Hargita Megye Kulturális Központja közreműködésével a II. Alcsíki Gyermekszínjátszó Találkozót. Tíz faluból – Csíkszentsimon, Csatószeg, Csíkszentmárton, Kozmás, Bánkfalva, Nagytusnád, Újtusnád, Kászonújfalu, Kászonfeltíz és Kászonaltíz – 18 csoport (220 gyermek) lépett fel. /Antal Teréz, Kászonaltíz: Gyermekszínjátszó találkozó a Kászonokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 27./

2005. április 30.

115 évvel ezelőtt, 1890. április 30-án Budapesten született Lakatos Géza vezérezredes, Magyarország 1944. augusztus 29. – október 16. közötti miniszterelnöke. Családjának gyökerei Csíkszentsimonba nyúlnak vissza, ezért csíkszentsimoni előnévvel szerepelt. Pár éve a Magyarok Világszövetsége kezdeményezésére emléktáblát állítottak Lakatos Gézának, méghozzá Csíkbánkfalván, mivel Csíkszentsimonban nem mutatkozott erre fogadókészség. Lakatos Géza 1910-ben végzett a Ludovika Akadémián. 1940 márciusától 1941 augusztusáig a II. hadsereg vezérkari főnöke, 1940 augusztusától 1943 májusáig a VIII. hadtest parancsnoka. 1943 májusától 1944 áprilisáig a keleti fronton a magyar megszálló erők parancsnoka (szovjet területen). Miniszterelnöksége alatt eltávolították a szélsőjobboldal leghíresebb képviselőit, a németek követelése ellenére biztosították a megmaradt zsidó lakosság bántatlanságát. Keresztül vitte, hogy a német megszállás után letartóztatott 3000 politikus egy részét a Gestapo szabadon engedje. Lakatos Gézát a nyilasok letartóztatták. A háború befejezése után a szovjet katonai parancsnokság közel egy évig internálta, ahonnan 1946 januárjában szabadult. Kitelepítették Budapestről, fizikai munkát vállalt, hogy megélhessen. Érden harangozó volt, majd zsebkendőket festett, a nyugdíját megvonták. 1960-ban Ausztráliába távozott, Adelhaidban halt meg 1967. május 21-én 77 éves korában. /Erőss István: 115 éve született Lakatos Géza. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./


lapozás: 1-30 | 31-50




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998