udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. október 1.

Augusztusban köszöntötte Csittszentiván gyülekezete lelkipásztorát, a negyven éve itt szolgáló id. Balogh Károlyról. 1994 és 1998 között új emeletes gyülekezi házat építettek e templom mellé. /Negyven év határán. = Üzenet (Az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapja), Kolozsvár, okt. 1., 19. sz./

2001. augusztus 14.

A magyar államiság ezeréves fennállását köszöntő-ünneplő rendezvényeket az aug. 15-i esztergomi ünnepség zárja. A magyarság, Magyarország mellett, a környező államokhoz tartozva, nemzetrészként élte meg az eseménysorozatot. E nemzetrésznek további életképessége függ attól is, hogy képesek vagyunk-e e helyzetnek megfelelő nemzettudatot kialakítani. A rendezvények végén Dr. Szabó Miklós kitért a falutörténet-írás időszerű kérdéseire. 1992-ben Pál-Antal Sándor kiadta Backamadaras 600 éve c. kötetet, illetve Nagy Géza, akkori sáromberki lelkipásztor, Berekméri D. István, Tonk Sándor és dr. Szabó Miklós megírták a Sáromberke 1319-1994 c. kötetet, más helységekben is elindult az érdeklődés az erdélyi falu, a szülőfalu történeti múltja iránt. Kiemelkedő szellemi alkotóműhely Péterfy László lelkipásztoré, aki egyház- és falutörténet sajátos ötvözetében mutatta be sikeresen, vagy fogja bemutatni Balavásár, Bonyha, Gyulakuta, Héderfája, Kend, Kibéd és Siklód történeti múltját. - A néhány oldalas kiadványoktól kezdve a több száz oldalasig, az alábbi falvakról jelentek meg "falumonográfiák" vagy valami egyebek: Abosfalva, Ákosfalva, Bólya, Csittszentiván, Disznajó, Kibéd (nem a Péterfy László írása), Mezőkölpény, Mezőpanit, Mezősámsond, Nagyernye, Nyárádszereda, Póka, Rava, Szederjes, Székelycsóka, Tancs. A nem szakember, vagyis műkedvelő falutörténet-kutatói gárda ma már igen nagyszámú mind Maros megyében, mind más vidékeken. A műkedvelő történészek nem rendelkeznek kellő tudományos felkészültséggel, gyakorlattal, tapasztalattal, akik gyakran azt sem tudják, mi a falumonográfia és mi a falutörténet. Szabó Miklós azt tanácsolta, hogy kutassák a szülőfalu történeti múltját, de nagyobb gonddal, alapossággal. /Dr. Szabó Miklós: A falutörténetről a millenniumi év végén. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 14./

2001. szeptember 13.

Az utóbbi tíz esztendő romániai magyar könyvtermésének a felét a falumonográfiák teszik ki. A felületesen készült munkák többet ártanak, mint használnak az erdélyi történetírásnak. Minderről dr. Szabó Miklós történész fejtette ki nézetét. A falumonográfia egy teljes, részleteiben is kidolgozott, véglegesen elkészített munka, amely feltételezné azt, hogy tudósokból álló kutatócsoport munkálja ki, geológiai, földrajzi, természetrajzi, történelmi, népismereti, művelődéstörténeti, szociológiai anyakönyvi-népesedési, tulajdonviszonylati és más szempontok alapján. Aki felvállal egy falumonográfiát, mindezekről írnia kell. Egy hatvan-nyolcvan oldalon megírt könyvet falumonográfiának nevezni enyhén szólva tájékozatlanságról árulkodik. Van más eset is. Csittszentivánon például érdekes kis füzetecskét adtak ki, amelyben a falu bemutatkozik. Egyféle kalauzszerű kis kiadvány. Aki falutörténettel foglalkozik, annak óhatatlanul bele kell vágnia az egyháztörténetbe is, mellőzni nem lehet. Falumonográfia megírásánál először ajánlatos felkutatni a falu nevének az eredetét. Azután jöhet a Székely Oklevéltár, más esetben a vármegyei főnemes levéltárának kutatása, következhetnek az egyházi levéltárak. A csoportmunka hasznosabb, csak alaposan meg kell válogatni a munkatársakat. A falutörténethez érdemes csatolni az élő falunévsort. /Lokodi Imre: Mit nevezünk falumonográfiának? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 13./

2002. szeptember 3.

Idén is népviseleti parádéval, felvonulással kezdődött Mezőpaniton a dalos-táncos találkozó. Az élen, a lovaslegények nyomában most is a mezőcsávásiak Nagy Dénes vezette fúvószenekara haladt. A helyiek mellett Székelykövesd, Marosszentkirály, Csittszentiván, Gernyeszeg, Vajdaszentivány és Mezőbánd fiataljai ropták a magyar táncot a szabadtéri színpadon. Deák János iskolaigazgató egyfajta örökmécseshez hasonlította a néptánctalálkozókat. 1999 óta itt, Mezőpaniton is a figyelem előterébe került a néphagyomány. Alkotótáborok, vetélkedők, kiállítások sora jelzi ezt. /Bölöni Domokos: "Fiaim, csak énekeljetek!"Ahol mindig szépen szól az ének. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

2003. június 3.

Máj. 31-én Mezőpanitban zajlott a Hej tulipán, tulipán népdal- és néptánc-találkozó. Több mint háromszáz elemi iskolás - ákosfalviak, marosvécsiek, székelykövesdiek, radnótiak, koronkaiak, jeddiek, csittszentivániak, mezőbergenyeiek, segesváriak és marosvásárhelyiek - érkezett a faluba, és énekszó mellett vonultak fel az utcán, hogy a helybeli művelődési házban bemutassák táncaikat, gyermekjátékaikat. Mezőpanitot, a kétezerötszáz lelkes magyar lakosságú községközpont népi hagyományai nem merültek feledésbe. Barabás László néprajzkutató, az EMKE Maros megyei alelnöke kedvezőnek ítélte, hogy a tömbmagyar falvak mellett az immár szórványként emlegetett Segesvárról és Radnótról is érkeztek csoportok. Barabás László hangsúlyozta, hogy jó lenne, ha valamennyi általános iskolában választható tantárgyként iktatnák be a néptáncot. /Mezey Sarolta: Hej tulipán, tulipán találkozó Mezőpanitban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

2003. június 3.

Jún. 1-jén volt Csittszentivánon a helyi általános iskola Székely Lajos vezette faragócsoportjának a bemutatója. /Járay F. Katalin: A "tiszta forrás" kis őrzői. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

2003. július 15.

Marosvásárhelyen, az unitárius egyház tanácstermében kiállították a Csittszentiváni Általános Iskola kis faragóinak legjobb munkáit. Bandi Dezső iparművész elmondta, hogy már évekkel ezelőtt szerette volna újjáéleszteni Csittszentivánon a régi kézműves mesterségeket. A lányok már nem tudtak szőni, varrni. Alkotótábort - fafaragás, szövés, rojtozás - rendeztek a gyerekeknek. Székely Erzsébet, a helyi iskola igazgatónője hangsúlyozta: szükségét érezték a hagyományok ápolásának. Ezért is indították tíz évvel ezelőtt néptáncoktatást. Az egyik tanár két éve faragócsoportot szervezett. /Járay Fekete Katalin: Értékeljük türelmüket, igyekezetüket! = Népújság (Marosvásárhely), júl. 15./

2003. július 30.

Csittszentivánon a helybeli gimnazisták által faragott emlékmű avatójára készülnek ősszel. A gimnazistákat Bandi Dezső marosvásárhelyi iparművész irányítja. A diákok ugyanis a falu főterére tervezett négy méter magas, öt kopjafából álló, zsindellyel fedett emlékmű elkészítésében segítenek, amely a tatárok által 1658-ban elpusztított Csittfalva és a két világháborúban odaveszett csittszentiváni hősöknek állít majd emléket. Az első alkalommal szervezendő Csittszentiváni Napokon a lelkipásztor újra szeretné indítani a Mikró nevet viselő együttesét, és a faluban működő zenekarokkal közösen jótékonysági koncertet szeretne szervezni, bevételéből a falu focicsapatát támogatnák. A németországi testvértelepülések tizenhárom esztendeje segítik Csittszentivánt: az ő közreműködésükkel épült fel az imaház, újult meg az orvosi rendelő. /Orbán Zsolt: Diákok faragják az emlékezés kopjafáit. = Krónika (Kolozsvár), júl. 30./

2003. augusztus 13.

Csittszentivánon, az általános iskola faragókörének tagjai /Bandi Dezső népművelő irányításával/ emlékművet készítenek a tatárjárás idején Csittfalván elhunytaknak, a tatárjárás idején Csittfalván elhunytaknak, illetve az I. és II. világháborúban elesett hősöknek. /Járay Fekete Katalin: Emlékművet faragnak a csittszentiványi diákok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 13./

2002. június 15.

Jún. 12-én tartották Marosvásárhelyen, a Bolyai Farkas Líceumban a Kossuth-vetélkedő döntőjét. Az EMKE marosvásárhelyi szervezete által lebonyolított vetélkedőre 19 csapat nevezett be, s ebből 11 jutott el a döntőbe, ahol első helyen az Ákosfalvi Általános Iskola Nyárád csapata végzett. A második helyre a marosvásárhelyi 3-as iskola Székölyök csapata került. Harmadikként a csittszentiváni gyermekek Búvár csapata teljesített. /b.: Ha még egyszer azt üzeni. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 15./

2004. február 6.

A Krónika munkatársai több településre ellátogatnak. Nyárádszeredán, Csíkkarcfalván jártak, A jelenlevők megfogalmazták, hogy többet kellene foglalkozni Erdély autonómiájával. Gyimesfelsőlokon Bodó Piroska polgármester asszony is megjelent a találkozón. Jártak Mezőpaniton és Csittszentivánon is. /Többet olvasnának Erdély autonómiájáról. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

2004. május 10.

Máj. 8-án Csittszentivánon a református templomban zajló istentiszteletet követően felszentelték a falu központjában elhelyezett Szentlélek emlékművet. A kopjafaegyüttes – öt faragott kopjafa – felirata magyar, román, német nyelven hirdeti: Csittfalva és a két világháború áldozatainak emlékén őrködik a hit, remény és szeretet. Az emlékművet a helybeli általános iskola tanulói faragták Bandi Dezső néprajzkutató, népművelő irányításával, illetve a faragókört vezető Székely Lajos tanárnak, az emlékmű-állítás kiötlőjének köszönhetően. Értelmiségi találkozó következett, este a csittszentiváni majd a Maros Művészegyüttes Szikra nevű tánccsoportja mutatkozott be. /Járay Fekete Katalin: Kopjafaegyüttes Csittszentivánon. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 10./

2004. június 4.

A közelmúltban Csittszentivánon a helybeli általános iskola 16 kis faragója keze nyomán állíthattak kopjafaegyüttest a két világháborúban elesett áldozatok, valamint az 1657-ben tatárdúlás által megsemmisített egykori történelmi település, Csittfalva emlékére. Az emlékművet Bandi Dezső népművelő tervezte, az ő irányításával folyt a munka. /Járay Fekete Katalin: Kopjafafaragók Csittszentivánon. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

2004. november 23.

Mezőpanit községközpont erős faluközösség, állandó népességgyarapodást ért el. Mezőpanit a hozzá tartozó településekkel (Csittszentiván, Mezőbergenye, Harcó és Kövesd) alkot egy nagyobb községet. Az összlétszám közel hatezer (5985) fő. Bartha Mihály, a község szülötte, polgármesteri minőségben a harmadik mandátumát tölti, úgyszintén Gálfi Sándor is Csittszentivánról alpolgármesterként. Sikerült a Tegyük széppé környezetünket! akció első szakaszát befejezni. Járdát öntöttek, melynek összhossza 4920 m. Hosszú távú tervük az ivóvíz bevezetése és a csatornarendszer kiépítése. /Ősz P. Zoltán községi tanácsos: Noblesse oblige! = Népújság (Marosvásárhely), nov. 23./

2005. április 14.

Élő kapcsolat van Maros megye községei, városai és a moldvai csángó falvak lakói között. 1990 óta 1381 gyermek vett részt Maros megyei településen szervezett nyári tanulótáborban. Érdemes kiemelni a régeni római katolikus plébániát, az erdőcsinádi Szucsáki Alapítványt, a maroskeresztúri és marosszentgyörgyi római katolikus plébániákat, ahol hosszú évek során 40-50 gyermek vesz részt a nyári táborokban. De volt tábor Jobbágyfalván, Bonyhán, Backamadarason, Mezőpanitban, Erdőszentgyörgyön, Nyárádmagyaróson, Márkodon, Selyében, Deményházán, Csittszentiványon és Holtmaroson. Marosvásárhelyi orvosok nem egy esetben ingyen kezelték a Moldvából érkezetteket. Sok család és szervezet adományozott könyveket a hazatérő gyermekeknek, illetve a Klézse-Szeret Alapítvány könyvtárának. Az emlékezetes árvíz alkalmával több teherautó élelmet, ruhát stb. vittek a károsult csángómagyar és más nemzetiségű moldvaiaknak. /Czellecz Jenő, a csángóbizottság nevében: Maros megye 15 éve felkarolja a csángóügyet. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

2005. május 31.

Népviseletbe öltözött tanítók, tanárok és alsótagozatos diákok találkoztak a backamadarasi általános iskola szervezésében létrejött néptánc és népszokások fesztiválon. A vándorfesztivál négy éve indult Fejes Réka tanfelügyelőnő kezdeményezésére. Első alkalommal a vajdaszentiványi, majd a mezőpaniti általános iskolák pedagógusközössége vállalta fel a rendezést. Egy év kimaradás után a backamadarasi tanítókra hárultak a szervezés. Az idei fesztiválon kilenc csapat képviseltette magát. Backamadarasra a helyi iskola diákjain kívül érkezett még „küldöttség” Gernyeszegről, Csittszentiványról, Göcsről, Mezőpanitról, Kendről, Ákosfalváról, Nyárádszentbenedekről, illetve a marosvásárhelyi 14-es iskolából. A csapatok vidékük népszokásait mutatták be, jellegzetes néptáncokat roptak a színpadon. /Mészely Réka: Népszokások és néptánctalálkozó Backamadarason. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31./

2005. június 3.

Maros megyében a múlt heti esőzések miatt Gyulakután és környékén 320 családi házat, háztájit öntött el a víz, a kutak megfertőződtek. A további felhőszakadás sújtotta települések: Cserged, Kiscserged, Hidegkút, Nagyadorján, Szentháromság, Vámosgálfalva, Nyárádgálfalva, Kerelőszentpál, Búzásbesenyő, Csittszentiván, Bergenye, Mikefalva, Désfalva. A károk felmérése folyamatban van. /Megint a víz volt az úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2005. július 11.

Szentivány nevű településből csak Európában harminchatot tartanak számon, ebből kárpátmedencei nyolc, hivatalos Szentivány-Charta-tag. Maros megyében három is van Szentiványból (Csitt-, Kebele-, Vajda-), a Charta-tagságot csak most készülnek aláírni. Idén Vajdaszentiványra jöttek ünnepelni a pilisszentiványiak, alsószentiványiak, bakonyszentiványiak, győrszentiványiak, s a testvértelepülések hagyománya szerint, nem érkeztek üres kézzel. Vajdaszentiványon a fellépő együttesek táncoltak. /Bögözi Attila: „Boszorkányok” égettettek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./

2005. augusztus 3.

Bandi Dezső élete javarészét az erdélyi magyar népművészet felélesztésének szentelte. Több faragókört is működtetett. Tehetséges fiatalok zömét serkentette alkotásra. A marosvásárhelyi faragókörbe Ákosfalváról is járt két fiatal. Bandi Dezső ötlete volt, hogy Ákosfalván is induljon hasonló kör. Az ákosfalvi faragókör gyerekei idén első alkalommal a TOK (Teleki Oktatási Központ, Szováta) valamint a csittszentiváni faragókör által szervezett faragótáborokban is alkothattak. /Papp Izabella: Faragókör Ákosfalván. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 3./

2005. augusztus 16.

Kiállítással ért véget a harmadik mezőbergenyei alkotótábor. Az ezerháromszáz lakost számláló falu nyolcszáz lelkes magyar közössége, a Domahidi Béla lelkész vezette református gyülekezet és a mezőpaniti önkormányzat jóvoltából szervezhette meg az örökmozgó Ősz Zoltán tanár az idei találkozást, nyolctagú családját is „hadrendbe” állítva. A művészek két-két alkotásukat ajándékozták a közösségnek. Néhai Molnár Dénes kezdeményezte a mezőpaniti, csittszentiváni, bergenyei táborokat. Ha lesz a falunak állandó tárlata, vonzóbbá válik a távolról érkező látogatók előtt is. /B.D.: Alkotótábor Mezőbergenyében. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 16./

2005. augusztus 27.

A tanítómester, Bandi Dezső hiányában szervezték meg idén a szovátai Teleki Oktatási Központban a faragótábort, amelyet Bandi Dezső iparművész oly sokáig irányított. Székely Lajos csittszentiváni tanár, Bandi Dezső tanítványa vállalta fel, hogy továbbviszi a stafétát. Bandi Dezső volt tanítványainak jelentkezését várják, hogy folytatása legyen életművének. /(vajda): Folytatni kell Bandi Dezső munkáját. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 27./

2005. október 29.

A mezőségi kisrégió – Marosszentkirály, Mezőbergenye, Csittszentiván, Mezőpanit, Kövesd, Harcó, Mezőmadaras és Mezőbánd – református lelkészei új egyházi lapot indítanak. A hetilap első számát október 30-án, vasárnap a csittszentiváni református gyülekezetben mutatják be. A lap főszerkesztője Brassai Zsombor székelykövesdi lelkész. /Új egyházi lap. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 29./

2005. november 2.

Gyülekezeteken túlmutató kisrégiós lapot ismertettek Csittszentiván gyülekezeti otthonában. A KÉVE hetilapot lelkészek írják. Főszerkesztője Brassai Zsombor. /(bölöni): Kis lap áll a Maros „túlmentében”. KÉVE – nem szétzilál, összefog. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 2./

2006. január 16.

Marosvásárhelyen a vártemplomi esperesi hivatal tanácstermének falain január 15-től a csittszentiváni faragókör tagjainak munkái díszelegnek. Szőttesek és fafaragványok, ősmagyar motívumok, életfák, holdak és csodaszarvasok. A hangulatos tárlatnyitón Székely Erzsébet mutatta be a csittszentiváni gyerekfaragók munkáit. A faragókört Székely Lajos élesztette fel négy évvel ezelőtt. Azóta megjárták a nyári faragótáborokat. Asztalos Enikő néprajzos szemmel értékelte és munkáról munkára járva elemezte a tárlatot, emlékezve Bandi Dezsőre, a néhai köralapítóra. /Nagy Botond: Fába vésett múlt, biztos jövendő. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./

2006. február 10.

IKE /Ifjúsági Keresztény Egyesület/-csoportok minden európai országban tevékenykednek, az erdélyi 1921-ben jött létre, a kommunizmus megszüntette, majd a rendszerváltozás után 1992-ben alakult újra. Az erdélyi IKE élén a novemberi tisztújító választások után új vezetőség áll. A szervezetről, célokról, programokról számolt be Nagy Tibor elnök, Jakab István volt titkár, Kocsis András alelnök és Ferenczi Levente területi titkár. Az IKE-tisztségviselők, területi irodák és szakosztályok képviselői január végén Algyógyon találkoztak, ahol stratégiai előkészítő munkát folytattak. Kocsis András alelnök a jövőbeli tervek közt felsorolta az erdélyi IKE negyven csoportjának átfogását, az élő kommunikációs lánc kiépítését, és kiemelte a szórványvidékek csoportjainak összefogását. Az erdélyi IKE-hez negyven csoport tartozik – mintegy hatszáz fiatallal, viszont programjaik jóval több személyt megmozgatnak. Kolozsvár rendelkeznek egy területi irodával, Marosvásárhelyen az iroda három éve működik, és a közeljövőben tervezik a sepsiszentgyörgyi beindítását is. Maros megyében 11 bejegyzett IKE-csoport létezik, a három marosvásárhelyi csoport mellett Sáromberkén, Mezőzáhon, Maros-keresztúron, Marosszentannán, Csittszentivánon, Marosfelfaluban, Szederjesen és Marosludason gyűjti köreibe az IKE a fiatalokat. Rendeznek színjátszófesztiválokat, szavalóversenyeket és ifjúsági találkozókat. A havonta megjelenő Visszhang című lap tájékoztat az aktuális programokról. /Mészely Réka: Ökumenikus szervezet a fiatalok itthonmaradásáért. IKE a tisztújítás után. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 10./

2006. február 22.

Asztalos Enikő tanárnőt 1993-ban kérték fel, hogy a Marosvásárhelyi Népi Egyetemen magyar néprajzi tanfolyamot szervezzen. Ez az egyetlen, azóta is folyamatosan működő, magyar nyelvű tanfolyam az intézményben, az egyetlen tanfolyam Romániában, amely hivatalos oklevelet is nyújt. A Magyar Néprajzi Múzeum pályázatain rendszeresen és sikerrel vettek részt a hallgatók 2005-ig. Népmonda-gyűjtésük megjelent az 1998-ban kiadott „Beszéli a világ, hogy mi magyarok…” Magyar történeti mondák című gyűjteményben. Idén a magyar néprajzi tanfolyam 1997-től végzett hallgatóinak gyűjtő csoportjával ismét küldtek pályamunkákat. Az egyik téma a népi vallásosság és a szakrális emlékek az ezredvégi Erdélyben. Olyan dolgozatok születtek, mint A marosvásárhelyi cseralji református egyházközség rövid története (szerzője Kolumbán Erika), Konfirmáció, a túlélő beavatási szertartás Erdélyben, a modern korban (Törzsök Gyopár), A marosvásárhelyi VII., Szabadság úti református egyházközség megalakulásának története és működése 2004-ig (Törzsök Gyopár), Az úrvacsora néprajza Magyarsároson az unitárius egyházközségben (Tóth Gyula), A templomi ülésrend a marossárpataki református templomban (Bakó Béla Pál). Másik témakör a településkép változásai a 19.-20. században, ide sorolható: Jedd község történeti változásai 2006-ig (Maki Böjte Éva) stb. A falusi és városi közösségek mindennapjai témához tartozik Soós Eszter dolgozata a cserkészéletről, Czirjék Lajos munkája a Maros megyei képzőművészek egyesületének történetéről. Székely Lajos a csittszentiváni faragókörről írt. Van más téma is, Maki Böjte Éva: Hadifogság, munkatábor, internálás Jedd községben az I. és a II. világháborúban és Tóth Katalin: A népi ruházat alakulása, változatai Magyarsároson. /Bölöni Domokos: Néprajzi rajzás Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

2006. június 23.

A marosvásárhelyi Népi Egyetem magyar néprajzi tanfolyama népművészeti és népi iparművészeti kiállítást rendez a marosvásárhelyi várban, a hallgatók gyűjtéseit, saját kézimunkáit láthatja a közönség. Ugyanitt a csittszentiváni faragókör és iskola diákjainak alkotásai is megtekinthetők. /Népművészeti kiállítás a várban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

2006. július 6.

2002-ben Bandi Dezső /1919-2005/ ellátogatott Csittszentivánra, itt is megszervezte a faragókört. A kör vezetését Székely Lajos tanár vállalta fel. Évről évre újabb nemzedékek tagjainak lelkébe lopja be a népi motívumok megörökítését. Ennek részét képezik az évente megrendezett kézművestáborok, amelyek során a helybeliek mellett a környéken vagy távolabb élő kis- és nagyobb diákokkal ismertetik meg a kézműves mesterségek titkait. A most megnyílt táborban közel száz gyermek vesz részt. /(bodolai): Kézművestábor Csittszentivánon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./

2007. augusztus 24.

1996 óta zajlanak Szovátán, a Teleki Oktatási Központban a faragótáborok. Az ide érkező diákok valamennyien Bandi Dezső nyomdokait követik, a Barta Sándor Népismereti Faragó Önképzőkör tagjai. Ez a faragókör évek óta működik, vezetőjük Bandi Dezső művész volt 2005-ig, utána Székely Lajos, a csittszentiváni faragókör tanára vette át a vezetést. /Geréb Éva: Bandi Dezső követői. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 24./

2007. szeptember 21.

Ezen a héten a 100. alkalommal jelent meg a Kéve, a Maros-Mezőségi regionális egyházi lap. Ez alkalommal szeptember 23-án, vasárnap Csittszentivánon, a református templomban ünnepi istentisztelet lesz, ahol Bustya Dezső nyugalmazott püspök-helyettes, a kolozsvári Üzenet egykori főszerkesztője hirdet igét, majd a lap szerkesztői találkoznak az olvasókkal. A Kéve főszerkesztője Brassai Zsombor mezőkövesdi lelkész. A Kéve indulásakor a mezőkövesdi református gyülekezet lapja volt, ma már Madarasifeketétől Mezősámsondig több mezőségi települést is összefogó regionális lap lett. A lap körül valóságos mozgalom alakult ki: ifjúsági találkozókat, sportrendezvényeket, nőszövetségi rendezvényeket, fórumokat, hitvitákat is szerveztek. Brassai Zsombor mellett vannak állandó rovatvezetők, a környékbeli lelkészek is bekapcsolódtak, világi munkatársak vannak. Szabó Mihály például több településen volt hadifoglyokat, háborús veteránokat keresett fel, élményeiket rögzítette és a Kévében közölte. – A lap 1500 példányban jelenik meg. /(v. gy.): 100. Kéve. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 21./


lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998