udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 54 találat lapozás: 1-30 | 31-54
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. április 3.

Gazda József emlékezik arra, hogy 1984-ben Kőrösi Csoma Sándor születésének 200. évfordulóját ünnepelte a művelt világ. Egyedül Kőrösi Csoma Sándor népe nem ünnepelhetett. Leállították az összes ünnepség és emlékezés készülődéseit, még az iskolait is. Csomakőrösön az évfordulón rendőrautók cirkáltak, igazoltattak mindenkit, az ünnepelt kovásznai szobrát gumibotos rendőrök vették körül. Most viszont a jelenlegi ünneplést a három hete megalakult Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület rendezi, több kutatók meghívtak az ápr. 4-i emlékezésre. /Gazda József: Emlékezzünk! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 3./

1990. április 4.

Ápr. 4-én többezren állták körül Csomakőrösön és Kovásznán Kőrösi Csoma Sándor szobrát. Orbán Áron Kőrösi Csoma Sándor-szobra évekig állt egy udvaron. Amikor végre felállíthatták, akkor Csomakőrös és Kovászna versengett, hova kerüljön a szobor. Király Károly Sylvester Lajost kérte, javasoljon valamit, hogy lehetne eldönteni a vitát. Mindkét hely megérdemelne egy szobrot, de hát egy időben nem lehet két szobrot avatni. Király Károly mégis úgy döntött, legyen két szobor. A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor-szobrot Jecza Péter szobrászművész alkotta meg. Nagy esemény a mostani koszorúzás, utoljára 1984-ben koszorúztak, lett is baja belőle Knott László tanítónak és másoknak. A kultúrotthon kis zugában és a templomban dugdosták a Kőrösi Csoma Sándor-emlékeket. /Sylvester Lajos: Újjászülető ünnepeink. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

1991. április 6.

Kőrösi Csoma Sándorra emlékező ünnepséget rendezett ápr. 6-án a Kőrösi Csoma Sándor Egyesület Csomakőrösön és Kovásznán. Csomakőrösön Fábián Imre mondott beszédet, az ünnepi istentiszteleten Csiha Kálmán református püspök hirdetett igét. Kovásznán szimpóziumot rendeztek, ahol Budapestről dr. Kiszely István és Petkó Iván, továbbá dr. Bodor András /Kolozsvár/, Demény Lajos /Bukarest/ és Fábián Ernő /Kovászna/ tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6-7., Népújság (Marosvásárhely), ápr. 11./

1991. július 16.

Szoborállítók címmel írt Magyari Lajos a Háromszék megyében felállított szobrokról. A hetvenes években Kőrösi Csoma Sándor két szobra került köztérre, az egyik Kovászna főterére /Jecza Péter alkotása/, a másik Csomakőrösre /Orbán Áron munkája/. Sepsiszentgyörgyön állították fel Gábor Áron szobrát, mellszobrot kapott Lázár Mihály. Szobotka András egész alakos Dózsa szobra Dálnok közepére került. A községi út elágazásánál megtiltották, hogy figyelmeztető tábla hívja fel a figyelmet Dálnokra, Dózsa György szülőfalujára. Gábor Áron "ágyús" szobrát, Nagyvarjasi Oláh munkáját úgy kellett "hazalopni" Nagyváradról, mert az egykori tüzérakadémia előtt álló szobor először a Kőrösvidéki Múzeum kertjébe, majd szinte a szeméttárolójába került. Viszontagságos volt a véceri 1848-49-es emlékoszlop sorsa: ledöntötték, újra felállították, végül sok küzdelem árán ma is áll Tornai András műve. Márkosfalván Barabás Miklós szobra áll, Csernátonban pedig - amúgy félillegálisan - talapzatra került Bod Péter és Végh Antal mellszobra. Román szobrokat helyeztek el Háromszéken, Sepsiszentgyörgyön a román katona emlékművét, majd a Mihai Viteazul szoborcsoportot. 1989 után a magyar szobrok rongálása következett: meggyalázták a fehéregyházi Petőfi-emlékművet, teljesen tönkretették az erdődi Petőfi-emlékművet, Kovásznán - több ízben - olajfestékkel mázolták be Kőrösi Csoma Sándor szobrát, a vandál támadások nem kímélték a Bolyaiak marosvásárhelyi szobrát, a Kölcsey-emléktáblát, összetörték a magyar személyiségek nevét viselő iskolatáblákat, magyar és román templomokat gyújtottak föl. Nemrég azt követelte a Vatra Romaneasca, hogy Erdélyben le kell rombolni minden olyan műemléket, szobrot, amely sérti "a román nép méltóságát". Mindennek ellenére a megyében új szobrokat állítottak, Zabolán a Mikó Imre-mellszobrot /Petrovits István műve/, Nagyajtán Kriza János szobrot /Jecza Péter műve/. /Magyari Lajos: Szoborállítók = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./

1992. március 19.

Elhunyt Nagy Gyula /sz. Csomakőrös, 1909. szept. 27./, aki 1962-1990 között volt református püspök Kolozsvárott, azóta nyugalomba vonultan élt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21-22./Nagy Gyula /Csomakőrös, 1909. szept. 27. - Kolozsvár, 1992. márc. 19./

1992. március 26.

Kőrösi Csoma Sándor emléknapokat rendeznek márc. 26.- ápr. 6-a között Csomakőrösön és Kovásznán: előadásokat tartanak, majd ápr. 2-án emléktábla avatás Kovásznán, ápr. 3-án emlékülés és a Kőrösi Csoma Múzeum alapkőletétele Kovásznán, ugyanott koszorúzás ápr. 4-én. Emlékülés Kolozsvárott ápr. 5-én, ünnepségen: ápr. 6. /Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület kiadványa/

1992. augusztus 8.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Csomakőrösön aug. 8-án tartott összejövetelén a résztvevők nyilatkozatot adtak ki, melynek értelmében Király Károlyt jelölik szenátornak. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1994. április 15.

Ápr. 15-én kezdődik a Kőrösi Csoma Sándor diákvetélkedő Kovásznán, a Kőrösi Csoma Sándor-napok keretében, amelyet halálának 210. évfordulója alkalmából rendeznek. Ápr. 16-án Kőrösi Csoma Sándor és a magyar kultúra témájú szimpózium kezdődik, a szoborkoszorúzás után egy szál virággal zarándokút következik Csomakőrösre. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 15./

1996. április 22.

Ápr. 13-án kezdődött az egyhetes rendezvénysorozat, amellyel a szülőföld hódol nagy fia emléke előtt. A Kőrösi Csoma Sándor Egyesület immár hetedszer rendezi az ünnepségeket. A kovásznai és a csomakőrösi szoborkoszorúzás után diákkerekasztalt rendeznek. Nagykállóról és Dunakesziről is eljöttek a Kőrösi Csoma Sándor nevét viselő iskolák diákjai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 17./ Ápr. 19-én képzőművészeti kiállítás nyílt /Magunk keresése/, majd az Erdélyi kelet-kutatók című szimpózium következett. Ápr. 20-án Csomakőrösön, a koszorúzási emlékünnepségen dr. Kötő József EMKE-főtitkár mondott beszédet, majd ökumenikus istentisztelet következett, igét hirdetett. Mózes Árpád evangélikus püspök. Elültették a honfoglalás millecentenáriuma emlékére a tizenegy fát, ugyanezt tették a zárónapon, ápr. 21-én Kovásznán, a leendő Kőrösi Csoma Sándor emlékmúzeum kertjében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

1998. március 1.

Újra felelevenedett a régi szokás: Csárda, Csalános, Csomaköz, Mezőfény, Kaplony, Kálmánd, Mezőpetri, Szaniszló és Mezőterem hívei 40 tonna búzát adományoztak a Gyulafehérvári Hittudományi Főiskolának. A gyűjtést Kühn Pál kaplonyi plébános szervezte meg. /Vasárnap (Kolozsvár), márc. 1./

1998. április 18.

Kőrösi Csoma Sándor Napok zajlanak Kovásznán. Ápr. 18-án lesz a tudományos ülésszak Az erdélyi magyar tudományosság témával. Diákszínjátszók lépnek majd fel, az emlékünnepség Csomakőrösön lesz. /Kőrösi Csoma Sándor Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

1998. április 24.

Kovásznán és Csomakõrösön kilencedik alkalommal rendezték meg a Kõrösi Csoma Napokat. Dr. Bárdi László Kelet-szakértõ, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem professzora a Magyarok Világszövetsége képviseletében volt jelen. Elmondta, hogy az MVSZ 1999-et Kõrösi Csoma Sándor-évnek nyilvánította, a megemlékezések központja a szülõföld lesz. Április 19-én dr. Hegedûs Lóránt református püspök hirdetett igét. Az idei év gazdag programját is a Kõrösi Csoma Sándor Közmûvelõdési Egyesület állította össze. /Flóra Gábor: Lélekben kiegyenesedve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ Kõrösi Csoma Napokat idén ápr. 16-tól 22-ig tartottak. A programban szerepelt diákkerekasztal, Csoma képzõmûvészeti kiállítás, tudományos ülésszak /ápr. 18-án, témája: a(z erdélyi) magyar tudományosság külföldi mûhelyei/, diákszínpadok fellépései, voltak hangversenyek, fellépett a Háromszék Állami Népi Együttes is. /A Kõrösi Csoma Napok' 98 programja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 7./

1998. május 5.

Évrõl évre megtartják a Kõrösi Csoma Sándor Napokat Csomakõrösön és Kovásznán. Már a Ceausescu-diktatúra idején is Gazda József szervezte az ünnepségeket. Hegedûs Loránd dunamelléki püspök hirdetett igét a templomban, majd Egyed Ákos történész mondott beszédet. Bárdi László pécsi professzor bejelentette, hogy a Magyarok Világszövetsége 1999-et Kõrösi Csoma Sándor-évnek tekinti, az egész világ magyarsága ünnepelni fogja a nagy keletkutató születésének 215. évfordulóját. Az egész Kárpát-medence ünnepévé akarják tenni a Kõrösi Csoma Sándor Napokat, mondta Gazda József, a Kõrösi Csoma Sándor Közmûvelõdési Egyesület elnöke. Hagyománya van a Kõrösi Csoma Sándor Napokon a képzõmûvészeti kiállításnak is. Jelentõsek az ilyenkor szervezett tudományos ülésszakok is. A Kõrösi Csoma Sándor Közmûvelõdési Egyesület idén Bernard le Calloc'h francia kutatónak ítélte a Csoma Sándor-emlékérmet. Az egykori diplomata, egyetemi tanár Csoma kalkuttai éveirõl küldött könyvnek is beillõ dolgozatot - ékes magyar nyelven. /Kõrösi Csoma Sándor Napok' 98. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 5./ Bernard le Calloc'h több éve Kõrösi Csoma Sándor munkásságának kutatója, emellett kitûnõen beszél magyarul.

1999. január 7.

Építsük fel Kőrösi Csoma Sándor emlékházát és emlékmúzeumát, hangzott el a felhívás Csomakőrösről. Az emlékház - egy régi típusú parasztépület, amelyben Kőrösi Csoma Sándor született - már tető alatt van és a Kőrösi Csoma Sándor-napok keretében ápr. 11-én tervezik a megnyitását. A felhívás hatására már érkeztek támogatások, átutalások, a püspökök is adakoztak. /Gazda József: Kőrösi Csoma Sándor emlékév. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 7./

1999. április 3.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke április 8-án az RMDSZ bukaresti székházában tart sajtóértekezletet. Ápr. 8-án este Budapesten, Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettessel együtt részt vesz a Friedrich Ebert Alapítványnak A határon túli magyarság kormányzati stratégiái című vitaestjén, Ápr. 11-én pedig a Kőrösi Csoma Sándor emlékünnepségen lesz jelen Csomakőrösön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

1999. április 14.

Ápr. 7-11-e között rendezték meg Csomakőrösön a Kőrösi Csoma Sándor Napokat, az 1989-es fordulat óta tizedszer. Ennek keretében számos hazai és külföldi kutató vett részt a Kőrösi Csoma Sándor és a magyarság török /ázsiai/ eredete című kétnapos tudományos ülésszakon. Gazda József, az emlékező napok és kiállítások lelkes szervezője minden évben meghirdet egy témát és arra érkeznek a művészek alkotásai. /Bodor János: Csoma és kapocs. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 20./ Ápr. 11-én tartották a Kőrösi Csoma Sándor Napok zárórendezvényét. Dr. Csiha Kálmán református püspök hirdetett igét, majd Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének alelnöke hivatalosan megnyitotta a VMSZ által meghirdetett Kőrösi Csoma Sándor emlékévet. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke a szülőföld iránti elkötelezettségről beszélt. A Kőrösi Csoma Sándor Napok felemelő pillanata volt egy hatvanöt évvel ezelőtt született terv megvalósulása, a Kőrösi Csoma Sándor Emlékház ünnepélyes felavatása. Az 1991-es alapkő-letételen is jelen volt Csiha Kálmán, aki most megáldotta az épületet. /Flóra Gábor: Emlékházat avattak Csomakőrösön. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

1999. június 8.

Bernard le Calloc'h, Párizsban élõ poliglott orientalista több évig Budapesten volt nyelvtanár, kiválóan megtanult magyarul. Lelkes híve és kutatója lett Kõrösi Csoma Sándornak, errõl tanúskodik sok tanulmánya és magyarul megjelent két könyve is: Nagyenyedtõl a Himalájáig Csoma Sándorral /1996/ és Új adatok lett Kõrösi Csoma Sándorról /1998/. Bernard le Calloc'h többször járt Erdélyben, elõadást tartott a lett Kõrösi Csoma Sándor Napokon Csomakõrösön és Kovásznán. Ez a kitûnõ tudós franciául könyvet írt a csángókról: Un peuple oublié, les csangos /=Egy elfelejtett nép, a csángók/. - Dóczy Pál megemlékezett egy másik tudósról, Bay Zoltán fizikusról, aki 1992-ben hunyt el, Washingtonban. Halála elõtt alapítványt hozott létre tehetséges erdélyi magyar fiatalok tanításának segítésére. Az alapítvány Marosvásárhelyen mûködik, jelenleg 15 Bay-ösztöndíjas van. Az alapítvány angol nyelvû könyvtárat hozott létre az ösztöndíjasok részére, a teremben számítógépek és másológépek is vannak. /Dóczy Pál orvos, nyug. egyetemi tanár: Bolyongás a históriában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 8./

1999. július 1.

A kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület jún. 28-án tartotta soron levő beszámoló és tisztújító közgyűlését, melyen a 121 fős tagságból közel harmincan voltak jelen. Gazda József, az egyesület elnöke beszámolójában a Csoma-napok rendezvényeinek megszervezését, illetve lebonyolítását, a rendszeres népfőiskolai előadásokat, a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum és Dokumentációs Központ, valamint a csomakőrösi emlékház építkezésével kapcsolatos, eddig elért eredményeket az egyesület fő megvalósításai közé sorolta. A jelenlevők egyöntetűen továbbra is Gazda Józsefet találták a legalkalmasabbnak az elnöki tisztség betöltésére. /Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 1./

1999. november 8.

Nov. 4-én Csomakőrösön a Magyarok Világszövetsége kezdeményezte Kőrösi Csoma Sándor Év rendezvényei keretében a nagy kelet-kutató szülőfalujában emléktáblát helyeztek el Kőrösi Csoma Sándor idén felavatott emlékházának falán. /Emlékünnepség Csomakőrösön. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

1995. április 30.

Ápr. 29-30-án tartották meg Kovásznán és Csomakőrösön az idei Kőrösi Csoma Sándor Napokat. Eljöttek a testvértelepülések, Nagykanizsa és Csenger küldöttei, a Budapesti Székely Kör vezetői, a Határon Túli Magyarok Hivatala képviselői, Szlovákiából és Kárpátaljáról érkeztek együttesek, fellépett a Hargitai Állami Székely Népi Együttes, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a kolozsvári Bábszínház, és több magyarországi csoport. Képzőművészeti tárlat nyílt, A hit parancsai címen tudományos értekezés is elhangzott, Fábián Ernő, Magyari Lajos szenátor és Markó Béla RMDSZ-elnök mondott beszédet. Nemcsak a tudóst akarja idézni, mondta Markó Béla, "hanem a törhetetlen akaratú embert is, a magyar nemzet gyökereit kereső székelyt, azt a célt akarom idézni, ami ma sokak számára korszerűtlennek tűnik." "Nemcsak hogy nem korszerűtlen ez, hanem kötelesség is, olyan kötelesség, aminek teljesítése nélkül jövőnk sem lehet." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

1997. április 10.

A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület /Kovászna/ idén nyolcadszor egyhetes rendezvénysorozattal ünnepli névadója születésnapját. A legrangosabb események ápr. 4-5-én voltak, a színhely Kovászna és Csomakőrös. Az ünnepélyes megnyitón /nov. 4./ Csomakőrös központjában, Kőrösi Csoma Sándor mellszobránál többek között Csetri Elek akadémikus és Kelemen Hunor mondott beszédet. Ezután a vendéglátó iskola s hat már líceum tanulói olvasták fel, jórészt iskolatörténeti dolgozataikat A tudományos ülésszakon /Tudományosság régi erdélyi iskoláinkban/ tizenhárman tartottak előadást, hárman elküldték előadásuk szövegét. Az ülésszak keretében most először kiosztott Kőrösi Csoma Sándor-emlékplakettet Csetri Elek kapta. Jelen volt a testvérváros, Nagykanizsa küldöttsége. Gazda József és csapata rendezte ünnepségsorozat túlnő helyi szinten, összmagyar viszonylatban is figyelemre méltó. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./ Képzőművészeti kiállítás gazdagította az ünnepséget, közel húsz együttes lépett fel, köztük magyarországiak is. Jelen volt Tempfli József püspök, az ünnepi beszédet Csetri Elek mondta. /Flóra Gábor: Hódolat hűséggel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./

2000. február 14.

Beder Tibor Hargita megyei főtanfelügyelő Gyalogosan Törökországban című könyvét febr. 10-én mutatták be Csíkszeredában. A szerző Csomakőröstől a törökországi Magyarkőig 3039 kilométert gyalogolt és "modern Julianusként" az ottélő magyarokat kereste. /Egy gyalogút élményei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

2000. április 19.

Ápr. 16-án zárult a Kőrösi Csoma Sándor-napok rendezvénysorozata Csomakőrösön a Kőrösi Csoma Sándor Emlékház megnyitásával, amelyhez szép székelykapu, tulipános kerítés nyújt "őshonos" hátteret, s amelyen többek között ünnepi beszédet mondott Szabó Tibor, a HTMH elnöke és az övezet számos kiemelkedő személyisége. A Csoma-emlékérem idei kitüntetettje Marczel Péter svájci Csoma-kutató. /A szülőföld tisztelgése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./ Idén tizenegyedszer rendezték meg Kovásznán és Csomakőrösön a táj nagy fiának emlékünnepét. A négynapos ünnepségsorozat rendre Kovászna és iskolája legrangosabb már a határokon túl is számon tartott eseményévé nőtte ki magát. Ápr. 13-án, a megnyitó ünnepség keretében megkoszorúzták a kovásznai Kőrösi-szobrot, majd templomi hangversenyt, színielőadásokat tartottak. Ápr. 14-én diákkerekasztalt, iskolai ünnepséget tartottak és megnyitották Az idő arcai - Kövek című képzőművészeti tárlatot. Ápr. 15-én volt a tudományos ülésszak, idén Kőrösi Csoma Sándor és a magyar történelem nagy sorsfordulói címmel. Az elmúlt évtized alatt a Gazda József szervezte ülésszakok a Kőrösi-kutatás legfontosabb fórumává léptek elő. Itt találkoznak a világ különböző sarkaiban élő szakemberek s vitatják meg a legújabb eredményeket. Az idén is három olyan kutató volt jelen, aki ázsiai helyszíni tapasztalatok alapján szólhatott hozzá a témához (Galántha H. Judit - Montreal, Marczell Péter - Genf, Bárdi László - Pécs), Kolozsvárról Csetri Elek akadémikus és dr. Gaal György tartott előadást. Ápr. 16-án Csomakőrösön folytatódtak az események, az ünnepi istentiszteleten dr. Juhász Tamás kolozsvári teológiai tanár hirdette az igét. Utána a Kőrösi-szobor megkoszorúzása következett. Többek közt koszorút helyezett el Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője. A tavaly már felavatott, de csak az idénre berendezett, s most megnyitott Kőrösi Csoma Sándor Emlékház előtt zajlott az idei ünnepség. Ünnepi beszédet Csetri Elek és Szabó Tibor mondott, átnyújtották Marczell Péternek a Kőrösi-emlékérmet. Az emlékházat Elekes Botond beszédével nyitották meg. /Gergely Gyula: Kőrösi Csoma Sándor Napok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 19./ A tudományos ülésszakon előadói között volt Györffi Dénes és Bernard Le Calloc'h is. A Csoma-tárlat idei díjazottja Petrovits István sepsiszentgyörgyi szobrász volt, a kiállítás tiszteletbeli meghívottja szintén szobrász, a temesvári Jecza Péter. Az emlékházavatásra összegyűlt közönség Csetri Elek kolozsvári történész Csoma Sándorra emlékező beszédét hallgatta meg. Az emlékházban a Kónya Ádám történész által szakszerűen elrendezett állandó kiállítást látható: dokumentumok, korabeli rajzok és Csoma életútját illusztráló reprodukciók. /Csutak Levente: Kőrösi Csoma Sándor háza. = Brassói Lapok (Brassó), ápr. 27./

2001. április 24.

Ápr. 22-én került sor az immár 12. alkalommal megrendezett Kőrösi Csoma Sándor-napok zárórendezvényére. Az emlékezők Kovásznáról átzarándokoltak Csomakőrösre, ahol Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdetett igét. A templom előtti téren került sor Csoma Sándor mellszobrának koszorúzó ünnepségére. Az ünnepségsorozat Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke beszédével zárult, aki meghívta a jelenlévőket a 2002-i megemlékezésekre is. /Nagy fiára emlékezett Csomakőrös. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

2001. május 8.

Rendhagyó módon szakmai konferenciával társul a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő (KAV) országos döntője itt, Kovásznán" - e szavakkal nyitotta meg az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) elnöke, Péntek János az április utolsó napjaiban lezajlott rendezvénysorozatot, a Magyar Nyelv Napjait Háromszéken. Az elemisták vetélkedője Kézdivásárhelyen zajlott, az V-VIII. osztályosoké és a IX-XII-eseké pedig Kovásznán, a város két pontján. A délutáni szakmai kiránduláson a szomszédos Csomakőrös és Zágon emlékhelyeivel, irodalmi nevezetességeivel ismerkedtek a diákok. Nagy L. János szegedi egyetemi tanár Németh Lászlóról értekezett. Kifejtette, hogy a száz éve született író úgy közvetítette a magyar tudományosságot, az egész szellemi horizont kora és az utókor fiataljai felé, hogy az élet széles spektrumát szűrte át tehetséggé. Murvai Olga, a bukaresti Hungarológiai Intézet professzora kitért arra, hogy Kelet-Európában a nyelvhasználat minduntalan a jog és a politika gátjaiba ütközik. /Kovászna. Nyelvünk és környezete. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2001. november 23.

A történelmi egyházak szerepe a kisebbségek életében címmel november 22. és 25. között konferenciát szervez Sepsiszentgyörgyön az Erdélyi Közművelődési Egyesület, s annak háromszéki fiókszervezete, valamint a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület. A konferencia előadásait neves személyiségek tartják a következő témakörökben: Háromszék-régió földrajzi, történelmi, turisztikai adottságai; a történelmi egyházak szerepe a szórvány magyarság életében; a cigány- pasztoráció akut problémái; a mitikus világkép szerepe a kisebbségek szellemi életében; az egyházak és a kisebbségek gazdasági élete; a történelmi egyházak képviselői szerepvállalása; egy demográfiai- szociológiai kutatási program tapasztalatai. A rendezvényt tanulmányi kirándulás zárja, melynek során a csomakőrösi emlékházat, a gelencei Árpád-kori templomot, Kézdivásárhely történelmi városközpontját és a csernátoni Haszmann Pál Néprajzi Múzeumot tekinthetik meg a résztvevők. /(kisgyörgy): Történelmi egyházak és kisebbségek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2002. július 5.

Júl. 6-án tartotta idei évadzáróját a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület. A rendezvényre a csomakőrösi Emlékházban került sor, ahol a meghívottak, Gazda József és Bernád Ilona úti beszámolóját hallgathatták meg az érdeklődők. A művészházaspár több mint két hónapot az Amerikai Egyesült Államokban töltött. /(nagy): Évadzáró Csomakőrösön. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 5./

1998. november 26.

A bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Társaság alelnöke, Molnár Szabolcs, a Hungarológia Tanszék vezetője háromszéki körutat szervezett a tagság részére. Sepsiszentgyörgyön jelen voltak gróf Mikó Imre szobrának leleplezésénél, jártak Csomakőrösön, Kézdivásárhelyen, Alsócsernátonban és Dálnokon. Hiányolták, hogy Csomakőrösről és Dálnokról nincs tájékoztató anyag. /Bakó Mária: Vissza a gyökerekhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

2003. április 7.

Ápr. 5-én volt a tizennegyedik Kőrösi Csoma Sándor-napok záró ünnepsége, Csomakőrösön, a nagy Kelet-kutató szülőfalujában, a korábbi évekhez képest szerényebb részvétellel. Igét hirdetett Nemes Csaba, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkésze, majd a csomakőrösi egyház, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesölet, a Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont, a testvérvárosok, valamint a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Társaság és Magyar Tudományos Akadémia nevében dr. Bethlenfalvy Géza indológus koszorúkat helyezett el a faluközponti szobornál. Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke végül megköszönte a részvételt. /Bodor János: Véget értek a Csoma-napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 7./

2003. augusztus 28.

Vincze Gábor történész jóvoltából Sylvester Lajos birtokába került a bukaresti magyar nagykövetség 1973. december 5-én kelt, szigorúan titkos jelentésének másolata, amelynek tárgya: ,,A nemzetiségi közvéleményt sértő intézkedések Kovászna megyében". A jelentést Martin Ferenc bukaresti nagykövet jegyezte. A szigorúan titkosított minősítést dr. Szatmári István, a külügyminiszter által megbízott szakértő 2002. március 7-én szüntette meg. A jelentés szerint leváltották a Kovászna megyei kulturális bizottság elnökét, Sylvester Lajost, és a sepsiszentgyörgyi színház igazgatójává nevezték ki az ugyancsak ez alkalommal leváltott Dukász Anna helyére. Sylvester Lajos már hosszabb ideje szálka az erőszakos elrománosító törekvések képviselőinek szemében. Ő volt, aki támogatta kb. másfél évvel ezelőtt a sepsiszentgyörgyi színház magyarországi vendégszereplését, amiért akkor ugyancsak fejmosást kapott.Fazekas János miniszterelnök-helyettes esetleges eltávolításáról is beszélnek. Sylvester leváltását az robbantotta ki, hogy a közelmúltban engedélyezte a megyében, Erdővidéken, az 1848/49-es magyar szabadságharc egyik színhelyén egy emlékmű felállítását az évekkel ezelőtt eltávolított helyére. Ezt a megyei vezetők nem tűrhették, s buldózerrel rombolták le az új emlékművet.Sylvester leváltásának körülményeit 1989 után több publicisztikai írásban is megfogalmaztam. Az őrnagy hazatér című, önéletrajzi fogantatású könyve különböző funkciókból való eltávolításának történettöredékeiként is felfogható. Sylvester leváltása után a színházi bemutatókon a mindenkori bukaresti magyar nagykövet gyakran megjelent. Ennek a gesztusnak a jelzésértékét abban az időben a román állambiztonsági és a politikai szervek is érzékelték. Nem csupán a magyar nagykövetség érdeklődése biztosított számukra védelmet, hanem a Hámos László elindította észak-amerikai mozgalom is, az ebben részt vevők ugyancsak nyomon követték minden jelentősebb lépésünket. Ehhez társult, illetve az Amnesty International Righst Foundation azokra a magyarországi értelmiségi csoportosulásokra támaszkodott - Ablonczy László, Pálfy G. István, Bulla Károly, Márkus Béla, Cs. Nagy Ibolya, Fábián László, később Szakolczay Lajos, Apáti Miklós -, akik a sepsiszentgyörgyi színházi bemutatók majdnem mindenikén jelen voltak, a Film Színház Muzsikában és más magyarországi lapokban elhelyezett írásaikkal nemzetközi publicitást biztosítottak, és ránk irányították a közvélemény figyelmét. A fokozódó nyomás közepette is védelmezőik között volt az egész időszakban Ilia Mihály, Csoóri Sándor és Czine Mihály. Fazekas János már az 1968-as új adminisztratív-területi felosztás idején látványosan exponálta magát a székelyföldi magyarság együtt tartásának ügyében. Kettős játékba bonyolódott: Ceusescut magasztalta, másrészt konspirációs kapcsolatokat épített ki Sylvsterékkel, titkos találkozókat szervezett - ezek egyik kedvelt helye a tündérvölgyi szívkórház volt. A Barót és Köpec közötti keresztútnál lévő 1848-as szabadságemlékmű kétszeri lerombolása, majd az újjáépítése szimbolikus jelentésű. 1934-ben Bidu Valer, Háromszék megye akkori prefektusának parancsára ökrökkel húzatták el az obeliszket. 1968-1973 között Sylvester a Kovászna megyei emléktáblák, szobrok, emlékművek egész sorát állíttattam helyre. Ebben az időszakban avatták föl Kézdimárkosfalván Barabás Miklós portrészobrát. Kőrösi Csoma Sándor Kovásznán és Csomakőrösön kapott szobrot, ekkor került vissza Gábor Áron-emlékmű Kézdivásárhely főterére. Elkészült az első Dózsa-emlékmű Dálnokban, a vélt szülőház helyén. Visszakerültek a sepsiszentgyörgyi szabadságharcos obeliszk mellé a román katonák által a harmincas években lefeszegetett és darabokra tört oroszlánok, Alsócsernátonban Végh Antal 48-as ágyúöntőmester és Felsőcsernátoni Bod Péter emlékét őrzi portrészobor, Gábor Áron elfoglalta szoborhelyét Sepsiszentgyörgyön és így tovább. A megyei ideológiai titkár egy tűzeset miatt Erdővidéken járt, meglátta a szerinte mindenféle jóváhagyás nélkül frissen emelt monumentális emlékművet, dührohamot kapott, és buldózerrel akkor éjszaka eltávolíttatta az obeliszket. Sylvestert felelősségre vonták a szobor állítása miatt. Végül az ideológiai titkár azzal érvelt, hogy az emlékmű ,,csúnya". Menjenek ki a helyszínre, nézzék meg az obeliszket, javasolta Sylvester. Ekkor derült ki, hogy nincs már emlékmű. Eltávolították. A titkár azt állította, a barótiak, köpeciek voltak a tettesek. Amikor Sylvester megtudta, hogy buldózerrel rombolták le az obeliszket, bejelentette: az 1934-es szobordúlás és a mostani között csak technikai különbség van. A szellem azonos: a Vasgárdáé. Sylvester berohant az első titkár irodájába.Szokatlan fellépése sokkolta a vezető funkcionáriusokat. Mintegy három hét múltán Nagy Ferdinánd, akkori első titkár bejelentette: ,,Magának volt igaza! A Központi Bizottság kivizsgáltatta a köpeci ügyet. Valóban a haladó hagyományokhoz tartozik az a történelmi esemény, amelynek a megörökítésére az emlékművet maguk visszaállíttatták. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy új emlékművet kell állítani. A maga irányítása és ellenőrzése mellett." - Sylvester Tornay Endre szobrászt kérte fel az emlékmű létrehozására./Sylvester Lajos: Az utolsó bástya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 26., 27., 2.8.


lapozás: 1-30 | 31-54




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998