udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 43 találat lapozás: 1-30 | 31-43
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. november 6.

Dr. Szász Pál /sz. Nagyenyed, 1881. máj. 11.- börtön, 1954/ életútját idézte fel egy olvasói levél. Dr. Szász Pál jogot végzett, Budapestre költözött, országgyűlési képviselővé választották. Az első világháború után hazajött Nagyenyedre. 1933-ban a Bethlen Kollégium főgondnokává választották, 1936-ban pedig az EMGE elnökévé. Az EMGE fejlesztésében kiváló eredményt ért el, elindította a vidéki gazdatanfolyamokat, saját költségén tehetséges falusi fiatalokat külföldi tanulmányútra küldött, Csombordon Kós Károly tervei lapaján felépítette a gazdasági iskolát. A harmincas évektől a román parlament szenátora lett. A bécsi döntés után a dél-erdélyi magyarság magára maradt, Szász Pál segítségükre sietett, hamarosan újjászervezte ezen a vidéken az EMGÉ-t, központi irodáit Nagyenyedre helyezte át, a meginduló Erdélyi Gazda szerkesztőjének meghívta Kacsó Sándort. Naptárakat, évkönyveket adott ki, nyomdát vásárolt a Bethlen Kollégium részére. 1949 márciusában családjával együtt Gyulafehérvárra vitték, majd 1949 nov. 3-án letartóztatták, még felesége sem látogathatta. 1951-ben Márton Áronnal, Venczel Józseffel és másokkal együtt hadbíróság elé állították és tíz évre ítélték. Egy sóbányában dolgoztatták, ahol 1954-ben meghalt. /Horváth Zoltán: Életút a sóbányáig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 6./

1991. február 25.

Elhunyt Tollas Júlia /Csombord, 1911. - Nagybánya, 1991. dec. 25./ festőművész. Ígéretes akvarellfestőként indult, utolsó kiállítását 1957-ben rendezte, azután könyvillusztrátorként dolgozott. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. jan. 11./

1994. október 29.

Az 1954. jan. 4-én a börtönben éhen halt dr. Szász Pálra emlékezett Vita Zsigmond. Dr. Szász Pál 1933-tól 1948-ig a nagyenyedi Bethlen Kollégium főgondnoka, emellett 1936-1949 között az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnöke volt. Teljesen újjászervezte az EMGE munkásságát, Csombordon téli gazdasági iskolát indított. Nagy szerepe volt abban, hogy 1941-ben megindult az Erdélyi Gazda folyóirat. 1950-ben ítélték el egy nagy koncepciós perben Márton Áronnal, Venczel Józseffel, Kurkó Gyárfással, Korparich Edével, Lakatos Istvánnal, Teleki Ádámmal és Bodor Bertalannal együtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29-30./

1996. szeptember 23.

Szept. 14-én Nagyenyeden, a református vártemplomban ünnepelték az immár 60 éve csombordi mezőgazdasági iskolát. Az ünnepséget Veress István nyugalmazott egyetemi tanár nyitotta meg, aki kezdettől 1948-ig aligazgatója, 1949-től igazgatója volt az iskolának. Dr. Csávossy György mondott beszédet, aki 34 éven át tanította borászatra a fiatalokat Csombordon. Fülöp István, aki 31 évig volt az intézmény aligazgatója, bemutatta a Volt egyszer egy iskola című évkönyvet. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

1999. június 24.

Antal Béla, Fehér megye kisebbségi tanfelügyelője számszerűsítette a megye magyar tanügyi helyzetét: iskolák és tagozatok száma 46, osztályok száma 140, a diákoké 2400, kiknek oktatásával-nevelésével 150 magyar tanerő foglalkozik naponta. Idén magyar óvodáscsoport indult Felsőújváron, valamint Kötő József államtitkár közbenjárására Csombordon is. Marosnagylakon viszont a szülők - engedve a helyi nyomásnak - a román tagozatra íratták be csemetéiket. Küküllőváron, a kevés magyar gyerek miatt heti négy órában zajlik a magyar nyelv és irodalom tanítása. Türben megszűnt az elemi osztályokban a magyar oktatás. Egy másik nehézség a szakképzett pedagógusok faluszerte tapasztalható hiánya. Az elemi iskolák hálózata a következőképpen fest: Marosújvár, Felsőújvár, Székelykocsárd, Felvinc, Marosdécse, Miriszló, Felenyed, Csombord, Marosgombás, Tövis, Magyarlapád, Magyarbece, Torockó, Torockószentgyörgy, Balázsfalva, Búzásbocsárd, Magyarpéterfalva, Bethlenszentmiklós, Küküllővár, Boldogfalva, Gyulafehérvár és Vajasd. V?VIII. osztályos magyar iskolák, illetve tagozatok működnek Marosújváron, Székelykocsárdon, Felvincen, Magyarlapádon, Magyarbecében, Torockón, Balázsfalván, Bethlenszentmiklóson, Gyulafehérváron és, természetesen, az enyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, mely a gimnázium mellett elemi, valamint líceumi osztályokat is működtet. Ugyanitt ősztől felsőfokú tanítóképző tagozattal bővül a magyar oktatás. /Fehér megye: magyar tanügy . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

1999. augusztus 25.

A kisebbségi érdekképviselet RMDSZ általi érvényesítése sokfelé számtalan akadályba ütközik. A tagsággal való kapcsolattartás sem zökkenőmentes még a magyarok által többségben lakott megyékben sem. A szórványnak számító Fehér megyében az 1996-os választásokat követően a magyarság parlamenti képviselet nélkül maradt. A szervezet gondjairól beszélt Rácz Levente, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének ügyvezető elnöke. A megyében kb. 5000 RMDSZ-tag él, s úgy 25 000 magyar. 1996-ban majdnem 10 000-en voksoltak az RMDSZ jelöltjére, 1992-ben valamivel több volt a szavazat, de akkor is a "kosár" révén lett szenátoruk Incze Tibor. Kerekes Károly Maros megyei képviselő elvállalta, hogy amikor igény van rá, felkeresi Fehér megyét, azonban ritkábban jött el a képviselő. - A csombordiak magyar óvodai csoport beindítását kérték. Ez az 1997/98-as tanévben sikerült, de a 98/99-esre már nem engedélyezte a tanfelügyelőség. Ekkor Kötő József államtitkárhoz fordultak, de az engedély elkallódott valahol. A megyei főtanfelügyelő pedig nem akart szóba állni az államtitkárral. Nem indulhatott tehát szeptemberben a magyar csoport, sőt, a megyei román sajtó heves támadást intézett ellenük. Marosnagylakon a múlt tanév kezdetén elszabotálták a jóváhagyást, ráijesztettek a szülőkre, s mire kimentek a faluba, egy részük lemorzsolódott, már nem akarta a magyar csoportot. Az emberek nem ismerik jogaikat, hamar megijednek. /Ferencz L. Imre: Mintha Csángóföldön lennénk??Beszélgetés Rácz Leventével, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének ügyvezető elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

1999. november 6.

Veress István, a kolozsvári Agrártudományi Egyetem nyugalmazott professzora 1909 november 5-én született Nagyenyeden. A Csombordi Gazdasági Iskola szaktanára, majd igazgatóhelyettese volt. A negyvenes évek végén kinevezték a kolozsvári Agrártudományi Egyetemre tanárnak, ahol a magyar fakultás beolvasztásáig magyar diákjait oktatta. 1972-ben ment nyugdíjba, szakírói munkásságát azonban folytatta. 1932-ben megjelent első cikkét az Enyedi Hírlapban az évek hosszú során több ezer követte. Televízióban, rádióban több mezőgazdasági sorozata volt. 120 szakdolgozata és 20 szakkönyve jelent meg. Veress István a XX. századi romániai magyar agrárszakírás egyik legjelentősebb személyisége. /Makkay József: Veress István 90 éves. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./

1995. június 5.

Tabajdi Csaba államtitkár jún. 4-én és 5-én a Fehér megyei szórványba látogatott. Jún. 4-én részt vett Torockóban az unitárius istentiszteleten, majd dr. Brendus Gyula Fehér megyei RMDSZ-elnök, dr. Csávossy György RMGE-elnök és Kelemen József torockói polgármester fogadta a magyarországi delegációt. Megtekintették a Tóbiás Ifjúsági Központot, majd Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégiumot. Tabajdi Csaba Nagyenyeden találkozott az RMDSZ képviselőivel, a fő téma a szórványmagyarság helyzete volt. Csombord volt a következő állomás, jún. 5-én pedig az államtitkár meglátogatta Gyulafehérváron dr. Jakubinyi György érseket. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

2000. október 18.

Híres volt Csombord Téli Gazdasági Iskolája. A szakiskola szépen fejlődött, amíg a hatalom elhatározta az anyanyelven történő szakoktatás elsorvasztását, felszámolását, a 70-es években már csupán magyar irodalmat lehetett anyanyelven tanulni, s azt is fakultatív módon. Később a traktoriskolát telepítették a csombordi iskolába, tanulóhiány miatt egyes épületeiben egy olasz vállalkozó varrodát nyitott. Az iskola régi vezetői /Csávossy György és a többi/ elhatározták, hogy Nagyenyeden, a Bethlen-kollégium keretében indítanak mezőgazdasági profilú osztályt. Később ezt sem engedélyezték. Végül a helybeli református egyházközség keretében találtak megoldást. Pásztori Kupán István lelkipásztor kapcsolatai révén egy svájci szervezet támogatta anyagilag az enyedi egyházat. E szervezet anyagi segítséget nyújtott a tervezett mezőgazdasági népfőiskola beindulásához. Így kezdte működését az iskola pár évvel ezelőtt. A svájci támogatásnak köszönhetően májustól szeptemberig 42 tagú, fiatalokból álló csoport svájci gyakorlaton vett részt. Mezőgazdász családoknál kaptak elhelyezést s a helyszínen dolgozva alkalmazták az előadásokon elsajátítottakat, s svájci tapasztalattal gyarapították ismereteiket. Hazatérésük után szaktanáraik - dr. Csávossy György, Csorba István, Fülöp István, Bakó Irén - előtt számoltak be négy hónapos svájci tapasztalataikról. /Győrfi Dénes: Csombord, Nagyenyed és Svájc összefogása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2000. augusztus 28.

A magyar lakosság fogyásának illetve kiöregedésének újabb riasztó jele érzékelhető a 2000-2001-es tanév kezdetén: míg az 1999-2000-es tanévben még két első osztályt indíthatott Nagyenyed híres kollégiuma, idén már csak egyre futja. A helyzet tovább romlik: a 2001-2002-es tanévben még tartható a szint, de 2002 szeptemberében minden valószínűség szerint magyar első osztályosok nélkül kezdődik a tanév a kollégiumban. A gyermekutánpótlás csökkenése a Nagyenyed vonzásköréhez tartozó magyarlakta településeken is érzékelhető: az elmúlt tanévben mintegy 16 ötödikest küldött a kollégiumba Magyardécse, Miriszló, Marosgombás, Csombord, Marosszentkirály és Felenyed magyar elemi iskolája, idén viszont csak 8 (!) érkezik. Emiatt a hagyományos három ötödik osztály helyett csak kettővel indul most a kollégium. A líceumi osztályok terén viszont - egyelőre - jó hírekkel szolgálhat az iskola: mintegy 100, az ország minden sarkából érkezett kilencedikessel kezdi az évet a kollégium. Életképesnek mutatkozik a főiskolai szintű tanítóképzés is, annak ellenére, hogy a tavalyhoz képest csökkent az érdeklődés ezen oktatási forma iránt. /Vérszegény nagyenyedi kisdiák-utánpótlás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2001. április 23.

Ápr. 21-én kolozsvári székhelyén tisztújító közgyűlést tartott az Armenia Örménymagyar Baráti Társaság. A szavazás eredménye: társelnökök Raff Mária és Bálint Kovács Júlia, vezetőségi tagok Fegyveresi István és Anikó, Dániel Gusztáv, Kiss Tibor, Hermann Mária, Flórián László, Bogdán Imre, ifj. Kirkósa Gyula. A hét hazai civil szervezet (EKE, Csíkszeredai Szentháromság Alapítvány, Szamosújvári Téka, Szamosújvári Pro Armenia, Erzsébetvárosi Örmény Alapítvány, Szülőfalum Alapítvány, Armenia Örménymagyar Baráti Társaság) elhatározta egy örménymagyar érdekeket képviselő szervezet létrehozását. Elnevezése: Magyarörmények Romániai Szövetsége, székhelye: Kolozsvár. Megválasztották a vezetőségi tanácsot: Sebesi Karen Attila (elnök), Magyarossy Margit (ügyvezető elnök), Raff Mária (főtitkár), Lengyel Mária, Ajtony Gábor, Kiss Ferenc, Calinescu János (területi elnökök). A szövetség előreláthatólag már a szeptemberre Kolozsvárra tervezett 4. örmény konferenciáig hivatalosan is megalakul. A találkozón dr. Issekutz Sarolta, a budapesti Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület elnöke a 91 éves Veress István egyetemi tanárnak, a csombordi mezőgazdasági szakiskola megalapítójának, sok évtizednyi eredményes oktatómunkájáért átnyújtotta a jeles magyarországi kutatóról, Újhelyi Imréről elnevezett emlékplakettet, melyet most első ízben kapott külhoni személyiség. - Gergely Zsuzsa bemutatta a magyarörmények 1999-es szamosújvári konferenciájának kötetét. Fegyveresi Anikó Gudenus József: Az örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája című könyvét ismertette. A kötetet 53 nemesi család címerrajza és részletes leszármazási táblázatai teszik teljessé. A közgyűlés végén az Armenia székházának otthont adó Bálint Tibor dedikálta Új Erdélyi Trilógia című és más, régebbi köteteit. /Ördög I. Béla: Megalakulóban a Magyarörmények Romániai Szövetsége. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./

1998. december 10.

A 87. évét taposó, Marosvásárhelyen élő Csekme István Nevetőkönyv /Lyra Kiadó, Marosvásárhely/ című szívderítő könyvvel lepte meg olvasóit. Karcolatok, rajzok, anekdoták, mesék találhatók a könyvben. A szerző a nagyenyedi Bethlen Kollégium tanára volt, majd a Csombordon beindult Téli Gazdasági Iskolában tanított, azután Marosvásárhelyen telepedett le. /Győrfi Dénes: Csekme István nevetőkönyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./ Csekme István jelentős munkája: A marosvásárhelyi református temető 1988-ban /Marosvásárhely, 1994/

1991. december 25.

Elhunyt Tollas Júlia /Csombord, 1911. - Nagybánya, 1991. dec. 25./ festőművész. Ígéretes akvarellfestőként indult, utolsó kiállítását 1957-ben rendezte, azután könyvillusztrátorként dolgozott. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. jan. 11./

2003. november 3.

Fodor László, egykori kollégiumi diák, ny. zenetanár, kórusvezető Zenetörténet címen idén kiadott munkáját adományozta a nagyenyedi Bethlen Könyvtárnak. A Csíkszeredában kinyomtatott kézikönyv e műfaj európai fejlődéstörténetének legfontosabb mozzanatait taglalja.Aknay Tibor, a budapesti Szabó Ervin Könyvtár könyvtárosa évtizedes búvárkodása által szépapjáról, Gáspár Jánosról (1816-1892), a Bethlen Kollégium tanítóképző tagozatának első igazgatójáról állított össze a Nagyenyeden és Budapesten őrzött dokumentumokból értékes válogatást, mely gazdagítja a jeles nagyenyedi professzor életművéről szóló irodalmat. Fülöp István, aki hosszú éveken át a csombordi Gazdasági Iskola tanáraként és aligazgatójaként működött, nagyszámú szerző bevonásával értékes diákantológiát adott ki Hogyan tovább erdélyi fiatalság? címmel. Az aradi Nyugati Jelen a napokban megjelentett Évkönyvében minden érdeklődő megtalálhatja a maga olvasmányát. A 10 évvel ezelőtt, 1993-ban Nagyenyeden megalakult s jelenleg Marosvásárhelyen működő Castellum Alapítvány az erdélyi történelmi családok tájékoztatóját, a Castellum Értesítő idei, augusztusi számát postázta. Varga László ny. lelkipásztor két becses munkája: A fegyencélet fintorai. Románia 1956 után, valamint: A Sátán halott! c. tanulmányokat, cikkeket, előadásokat tartalmazó kötete. /Győrfi Dénes: Hazajáró lelkek - nagyenyedi könyvek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2003. november 19.

Megalakulásának 10. évfordulóját ünnepelte a napokban a Máltai Szeretetszolgálat nagyenyedi munkaközpontja. Fari Palkó Ilona, a helyi szervezet vezetője gazdag, kiterjedt tevékenységgel büszkélkedhet: a nagyenyedi "máltaiak" nem csak a szociális gondozás terén felvállalt feladatoknak - nagy családok, idős, beteg rászorultak, kis nyugdíjasok, fogyatékosok, szétzilált családokból származó gyerekek megsegítésének - igyekeznek eleget tenni, hanem nagy hangsúlyt fektetnek a közösségfejlesztő munkára is. Beteggondozásban segítségükre vannak a Caritas segélyszolgálat nagyenyedi egészségügyi szakemberei. Szintén a Caritasszal karöltve vették gondjukba a felenyedi roma közösség kis iskolakezdőit, akiknek tanszereket, ruhákat, uzsonnát biztosítanak. A szentkirályi árvaházból kikerülő 18 éves fiataloknak a Caritas Csombordon és Szentkirályon vásárolt házat, ezeket a "máltaiak" rendezték be, itt 20 árvaházból kikerült fiatalnak biztosítanak otthont, amíg sorsuk rendeződik. /Sz. Tóth Alíz: Tízéves a nagyenyedi Máltai Szeretetszolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2003. november 25.

Fülöp István nyugalmazott matematikatanár, a hajdani híres csombordi mezőgazdasági iskola aligazgatója életét az ifjúságnak szentelte. Csombordon több mint négy évtizeden át tanított. Nyugdíjba vonulása után adta ki a Volt egyszer egy iskola - Csombordi Emlékkönyv 1935-1995 /Corvin Kiadó, Déva, 1996/ című munkát. Idén pedig Hogyan tovább, erdélyi fiatalok? /Tinivár, Kolozsvár/ címen diákantológiát állított össze. A szerző aggodalommal figyeli a fiatalság életének egyre kilátástalanabb voltát: a munkanélküliséget, a tömeges, kényszerű kivándorlást, az alkoholba vagy a kábítószerbe menekülést, és "lámpás" szeretne lenni, világítani a sötétben.A diákantológiát nemrég a nagyenyedi Bethlen Kollégium dísztermében mutatták be. A hetvennyolc éves Fülöp István gazdag pedagógusi munkásságát Csávossy György, a barát és egy életen át munkatárs méltatta. /Józsa Miklós: Hogyan tovább, erdélyi fiatalok? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 25./

2002. április 11.

Fehér megyében 5 település bejáratánál helyeztek el kétnyelvű helységnévtáblákat. A küküllővári polgármesternek nincs pénze a két- vagy többnyelvű feliratozáshoz, de megígérte, hogy 1-2 hónapon belül tenni fog valamit az ügy érdekében. Amennyiben az elöljárók betartják a törvényt, akkor a közeljövőben Magyarbecében, Csombordon, Marosgombáson és Alsókarácsonyfalván is lesz kétnyelvű helységnévtábla Fehér megyében. /Mezei Sándor: Többnyelvű helységnévtáblák Fehér megyében. Öt van, még sok hiányzik. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 11./

2004. január 6.

Enyedszentkirály Csombord és Tompaháza között fekszik. Ladányi Sándor református lelkipásztor 1970 óta szolgálja a közösséget. A templom közelében fekvő lakás, nagy gazdasági udvarral, az udvaron a falusi életmódhoz szükséges felszerelésekkel mind azt igazolja, hogy igazi falusi pappal van dolgunk, aki kiveszi részét a falu közösségi életéből. A hétköznapi gondokról és a falu életéről faggattuk.  Jelenleg 180 lelket számlál a gyülekezet, de az utóbbi évtizedek során nem voltak többen 223-nál. Márton Áron püspöknek volt igaza, amikor azt mondta: Erdélyt a magyar anyák veszítették el – állapította meg a tiszteletes. Az ősidők óta működő négy osztályos iskola megszűnt. A régi anyakönyvi kivonatok 6-8-10 gyermekről szólnak. /N. T.: Enyedszentkirályi ereklyék. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2004. január 13.

Szilágyi Gabriella 14 éve Csombord elemi iskolájának tanítónője. A 14 iskolai év alatt, amióta itt tanít, a legtöbben 14-en voltak. Most vannak a mélyponton, összesen 7-en vannak. Csombordon a magyarság aránya 20% körüli. Nincsenek tankönyveik, a régieket használják. /N. T.: De megmaradunk…= Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

2004. szeptember 23.

Megjelent Málnási Bartók Árpád csombordi nyugalmazott tanár A Kincsás lankáin, Risoprint Kiadó, Kolozsvár/ című, egy kisregényt, hét novellát, egy lírai vallomást és néhány apró vadásztörténetet tartalmazó könyve. A szerző Csombordon élte élete nagyobbik részét, az egykori országos hírű mezőgazdasági iskola tanáraként, korábban is publikált pár színes novellát és vadásztörténetet. A “sepsibodoki székely góbé” papírra vetette visszaemlékezéseit. /Józsa Miklós: Könyvjelző. Egy “sepsibodoki székely góbé” vallomásai. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./

2004. december 17.

Megalakulásának 15. évfordulóját ünnepli az RMDSZ dec. 18-án a marosvásárhelyi Kultúrpalotában. E rendezvény során adják át – immár hagyományosan – az RMDSZ Ezüstfenyő Díjait is, amelyet azoknak a személyeknek adományoznak, akik kiemelkedő munkát végeztek a jogtalanul államosított föld-, erdő- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatásának, valamint az RMDSZ programjának megvalósítása érdekében. Idén 27 személy részesül Ezüstfenyő Díjban: Baka Mátyás, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Kézdivásárhely; Bódi György állategészségügyi asszisztens, Ürmös; dr. Brendus Gyula sebész szakorvos, Nagyenyed; Csávossy György agrármérnök, Csombord; Domokos Géza író, Sepsiszentgyörgy; Fazakas Mihály kohómérnök, Medgyes; Ferencz Alajos bányalakatos, Csíkszentdomokos; Földes Béla kórházigazgató, Nagyvárad; Frunda György szenátor, Marosvásárhely; Horváth Levente közgazdász, Arad; id. Deák Ferenc RMDSZ-elnök, Kisbács; Ilyés Gyula polgármester, Szatmárnémeti; dr. Iszlai Árpád fogorvos, Szászrégen; Komáromi Attila jogtanácsos,Gyulafehérvár; Koszorús Zoltán bányamérnök, Beszterce; Kötő József, az EMKE elnöke, Kolozsvár; Ladányi Kinga szenátori irodavezető, Székelyudvarhely; Lokodi Anna alpolgármester, Uzon; Ludescher István alpolgármester, Nagybánya; Mikó Lorinc jogtanácsos, Kolozsvár; Nagy András polgármester, Szászrégen; Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Kolozsvár; Pop Imre polgármester, Kraszna; Sófalvi László, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Székelyudvarhely; Szepessy László, az RMDSZ Elnöki Hivatalának igazgatója, Marosvásárhely; Vida Gyula közgazdász, Szilágysomlyó; Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke, Vajdahunyad. /15 éves az RMDSZ. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 17./

2005. április 15.

A nagyenyedi múzeumok a XVIII. században, a kollégiumi tanítást szolgáló iskolai szertárakból jöttek létre. Mellettük van a neves könyvtár. – 1948-ban államosították a Bethlen Kollégiumot, majd két évvel később a két múzeumot is elvették az iskolától, és jelenleg sem tartoznak fennhatósága alá. Mivel semmilyen papír nem készült az elvételről, elméletileg a mai napig a kollégium tulajdonában vannak. A múzeumok féltve őrzött és regisztrált kincseit tulajdonképpen csak kölcsön lett volna szabad kiadni, ezt azonban a kommunisták nem tartották be. Az 1970-es években az ezüst és arany érméket vittek Bukarestbe azzal az indokkal, hogy Nagyenyeden nincsenek biztonságban. Hogy mi lett a sorsuk, senki sem tudja. Az Oktatási Minisztérium 1949-ben keltezett rendelete alapján több ezer értékes múzeumi tárgyat vittek el ideiglenesen Iasi-ba, Kolozsvárra, Csombordra, és a nagyenyedi Ovidiu Hulea Általános Iskolába. Ebből többek között 800 kitömött madarat soha többé nem hoztak vissza. A ’70-es években a Művelődési Minisztérium rendelete alapján kölcsön formájában a Történelmi Múzeumból elvittek egy 2,5x2 méteres, oroszlános szobrot. Az olaszok által szervezett Romana in Romania című vándorkiállításon – amely egész Európát bejárta –, ez a szobor is szerepelt, azonban az út befejeztével Bukarestben maradt. Kölcsönként elvitték a Fenichel Sámuel-féle néprajzi gyűjtemény nagy részét Kolozsvárra, majd 45 évvel ezelőtt Turnu Severinbe került, és mind a mai napig ott látható. A jelenleg is meglévő gyűjtemények között rendkívüli értéket jelent a Szilágyi Zoltán-féle rovargyűjtemény, vagy a geológiai gyűjtemény keretében a Herepei Károly-féle kövület- és ásványtani rész, vagy a megcsonkítottan is páratlan madártani gyűjtemény. /Tamás András: Fehér. Kölcsönnek álcázott lopás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 15./

2005. április 22.

A gyulafehérvári római katolikus érsekség keretében működő Caritas Fehér megyében a többségiekhez tartozó fiatalok társadalmi beilleszkedését is igyekszik nem kis anyagi áldozatok árán megoldani. Több faluban – így Enyedszentkirályon és Csombordon is – házat vásárolt számukra, azokat felújíttatta, földet, jószágot vásárolt az árvaházakból kikerült, szellemileg kisebb-nagyobb mértékben károsult fiatalok számára, akiket élelemmel is segít, akárcsak a Máltai Szeretetszolgálat. Az állam ezeket a hátrányos helyzetű fiatalok nem segít, pedig zömük képtelen az önálló életre. Az államnak intézményesített formában kell foglakoznia velük. /Ferencz L. Imre: „Követelőző” kivetettek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22./

2005. november 5.

A 96 éves Veress István okleveles kertész és agrármérnök, a kolozsvári Mezőgazdasági Intézet nyugalmazott tanszékvezető professzora 57 éve szüntelenül tevékenykedik Kolozsváron. A gyümölcstermesztés szerelmese. Nagyenyeden született 1909. november 5-én, a budapesti Kertészeti Főiskolát jeles eredménnyel végezte. Az EMGE /Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület/ révén ment ki Németországba gyakornokoskodni. Hazatérése után a díszfaiskola egyik részlegének a vezetője lett. Amikor 1935-ben a nagyenyedi Bethlen Kollégium Csombordon megnyitotta a Téli Gazdasági és Szőlészeti Iskoláját, meghívták szaktanárnak és megválasztották igazgatóhelyettesnek is. Itt dolgozott 15 éven át, 1949-ig. Akkor Veress Istvánt hivatalból áthelyezték a Kolozsvári Mezőgazdasági Intézetbe, ahol egyenesen tanszékvezető egyetemi tanárnak nevezték ki. Az agrármérnökin tíz évig tanított magyarul, azután az 1972-es nyugdíjba vonulásáig románul. Létrehoztak egy páratlan, több mint 200 gyümölcsfajtából álló gyümölcsfa gyűjteményt, köztük a régi és őshonos erdélyi almafajtákat is. Szakcikkei folyamatosan megjelennek. A romániai magyar nyelvű szakirodalomban elsőként jelent meg két kötetes munkájuk, Az almástermésűek és csonthéjasok termesztése és nemesítése, szerzői: Palocsay Rudolf, Veress István, Antal Dániel és Mózes Pál, valamint a Héjasok és bogyós gyümölcsűek termesztése és nemesítése, ennek megírásánál közreműködött még Keszi-Harmath Erzsébet és Kolozsy Erzsébet. Veress István az 1992-ben Kolozsváron megalakult Kertbarátok Egyesületének tiszteletbeli elnökeként rendszeresen adott elő a kertbarát találkozókon. /Starmüller Géza: 96. születésnapi köszöntő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2005. december 14.

Bardócz Csaba református segédlelkész kezdeményezésére első alkalommal szerveztek ifjúsági találkozót a hét végén Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban. A rendezvényre az egész egyházmegye területéről érkeztek fiatalok. A találkozó célja a tanítás és szórakozás egyaránt. A Vajasdról érkezett fiatalok elmondta, hogy falujukban az ifjúság számára nem szerveznek ilyen rendezvényeket, ezért örültek a meghívásnak. Sorban érkeztek a bethlenszentmiklósi, felvinci, csombordi, felenyedi, magyarlapádi, székelykocsárdi fiatalok, később pedig a gombásiak. Borbándi András magyarlapádi református lelkipásztor nemzeti értékeinket az épített és a szellemi örökségben látja, de leginkább az emberben. Fellépett a vendéglátó kollégium tánccsoportja, majd táncmulatság következett. /Bakó Botond: Élj szíved vágya szerint – ifjúsági találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

2006. január 3.

Gyulafehérváron a II. Rákóczi Ferenc közösségi házban Gudor András tiszteletes gyűjtötte egybe a város és a környék magyar lakosait szilveszteri mulatságra. A 60 személyt befogadó terem megtelt. Nagyenyeden a Dr. Szász Pál Magyar Közösségi Házban meghirdetett szilveszter a jelentkezők kis száma miatt elmaradt. A városban inkább szűk körű, magán jellegű mulatságok voltak. A Svájci Házat a csombordi “rózsások” és a lőrincrévei “káposztások” bérelték ki, lőrincrévei zenészek húzták a talpalávalót. Marosújváron az RMDSZ székhelyén rendeztek szilvesztert. Torockón a kultúrotthon termében volt a mulatságo, de folyt a muri a Forrás mulatóban és a falu valamennyi télen üzemelő panziójában is. Magyarlapádon a “pirospántlikások” otthon ünnepeltek, nem szerződtek el sehova. Felvincen a református egyház gyülekezeti termét is az ifjak foglalták le. A házasok a falu két cukrászdájában rendezett mulatságokon vettek részt. /Évbúcsúztató Fehér megyében. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 3./

2006. január 14.

Hat évvel ezelőtt Csombordon 7 kisgyereket a szüleik mindenáron magyarul akartak tanítatni. Kemény harcok árán kineveztek a faluba egy magyar óvónőt, s adtak egy 12 négyzetméteres kamrát, tanteremként. Három év múltán az óvónő és a szülők önerőből, saját kezűleg építettek egy tágas, világos, faragott ajtós termet. A megyei RMDSZ adott 15 millió lejt, a polgármesteri hivatal meg építőanyagot. Összeállt a falu és felépült a magyar óvoda. A berendezést, tanszereket, játékokat szintén a szülők vásárolták, Bajusz Katalin óvónő felhasználta kapcsolatait Nagyenyedtől Szekszárdig. A kierőszakolt óvoda azóta is él, virágzik, gyarapszik. Jelenleg 17 óvodás van, mondta Bajusz Katalin óvónő. Naponta közösen étkeznek a gyerekek, a szülők rendre hozzák, kinek mije van. /Takács Ildikó: Boldog születésnapot, óvó néni! = Nyugati Jelen (Arad), jan. 14./

2006. január 20.

Csombordon az Általános Iskola magyar tagozatán 11 gyermek tanul. Nagy részük vegyes házasságból származik, de van egy román kislány is. Szilágyi Gabriella 15 éve tanít Csombordon. Azóta csak két diákja folytatta az V. osztályt román tagozaton. A tanítónő 30 éves pályafutása során 28 évet szimultán osztályban tanított. Az I-es fokozatú vizsgadolgozatát is a szimultán oktatásról írta. Ilyen körülmények között is van idő külön foglalkozásokra. A gyerekek részt vesznek a nagyváradi Zabhegyezők, Gyermekanimátorok és a Pitikot Alapítvány által rendezett “Mesék szárnyán” versenyen. Ők a Csipike csoport. Tavaly országos szinten nyerték el a Napsugár különdíját, így egy évig ajándékként jön a gyermekújság. /Takács Ildikó: Szimultán osztályokban is lehetnek jó eredmények. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 20./

2006. március 30.

A csombordi általános iskola magyar tagozatának IV. osztályosaiból álló Csipike csapat részt vett a Nagyváradon megrendezett “Mesék szárnyán” vetélkedő országos szakaszán. /Takács Ildikó: Nagyváradon voltak a “Csipikék” . = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./

2006. április 3.

– A visszaadott épületek közül legfontosabb számunkra a Bethlen Gábor Kollégium épületegyüttese – hangsúlyozza Kónya Tibor iskolalelkész Nagyenyeden. – A kollégium udvarán kilenc nagyobb épület áll, amelyekben tanítás folyik, illetve egy-egy lakás- és konviktusépület. Ezekből három épületet visszakaptak: a kollégium főépületét, az elemi iskola épületét és a fiúinternátusnak otthont adó épületet. A többi épületet visszaadása eljárásbeli akadályok miatt késik. Az egyházközség pert indít azon lakók ellen, akik nem hajlandók bérleti szerződést kötni. Az az elképzelés, hogy a bérekből az egyházi iskolává visszaalakuló Bethlen Gábor Kollégiumot színvonalasan fenntartsák. A Nagyenyed környéki településeken is számos ingatlan várományosa az egyházközség, ilyen például Csombordon az iskola épületegyüttese, az egykori Kemény-kastély telkén, kastélyostól, parkostól. Továbbá szántók, erdők és mezőgazdasági jellegű területek visszaszolgáltatását várják. Remélhetőleg nemsokára visszajut az egyházkerülethez a Bethlen Gábor Kollégium könyvtára, a Természetrajzi Múzeum, Közép-Európa első számú természetrajzi múzeuma és a Történelmi Múzeum. /Tekintélyes „református” vagyon Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./


lapozás: 1-30 | 31-43




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998