udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 112 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-112
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. március 19.

A hivatalos szervek továbbra is hallgatnak az állítólagos Román Gárdával kapcsolatban, a szerkesztőség most Kijevből kapott egy felhívást, a Chisinauban működő Nagyrománia Légiótól, melyben bejelentik, hogy intenzíven folyik a területi védelmi alakulatok szervezése Romániában, Moldovában, továbbá Ukrajnának, Magyarországnak, Szerbiának és Bulgáriának azokon a területein, ahol román lakosság él. Elsőként Moldova fog visszatérni az anyaországhoz, olvasható felhívásukban, majd - tervezett népszavazás útján - a többi ősi föld, így Bukovina, a Tisza menti és bánsági táj, valamint Dobrudzsa. Céljuk az, hogy 2000-re Nagy-Románia ismét meghatározó tényező legyen Európában. Térképet is mellékelnek a 2000-ig bekövetkező változásokról, ahol román megyék között van Csongrád és Békés /Ceongrad, Bichis/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./

1996. október 25.

Temesváron okt. 25-én hivatalosan is felavatták a város magyar színjátszásának európai színvonalú teret biztosító Stúdió termet. Csongrád megye közgyűlésének elnöke, Léhmann István, valamint a budapesti Színháztudományi Intézet képviselői is jelen voltak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

1996. november 18.

Négy magyarországi és két romániai megye önkormányzati, illetve tanácselnökei Aradon nov. 14-én együttműködési jegyzőkönyvet írtak alá, amely a PHARE-programnak megfelelően lehetővé teszi a határ menti települések közvetlen kapcsolatainak sokoldalúbb fejlesztését. Román részről Arad, Temes, Bihar és Szatmár, magyar részről Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megye vesz részt a programban. A megállapodás szerint a szomszédos határ menti települések polgármesterei évenként találkoznak, hogy kidolgozzák a cserelátogatások programját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

1998. május 26.

A Duna-Tisza-Körös-Maros Eurorégió irodalmi társaságai tartottak találkozót máj. 24-én Szegeden a helyi Dugonics Társaság rendezésében. A hagyományteremtő szándékkal, első alkalommal szervezett találkozóra Magyarországból Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyékből, Romániából Temesvárról és Aradról, Jugoszláviából pedig Zentáról érkeztek irodalmi társaságok képviselői azzal a céllal, hogy megismerjék egymás tevékenységét, terveit. Szándékaik szerint erősíteni kívánják a határ menti kulturális együttműködést. Hiszen a három országot érintő régióban élők sok szállal kötődnek egymáshoz - hangzott el a civil szféra és a kultúra kapcsolatáról tartott kerekasztal-beszélgetésen. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a jövőben minden második évben Szegeden, közbülső esztendőkben pedig az Eurorégió más-más országában tartanak hasonló találkozót. Az irodalmi társaságok képviselői délután ünnepi felolvasóülésen emlékeztek meg az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról. /MTI/

1999. április 27.

Megjelent Kovách Géza aradi történész, nyugalmazott tanár A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése (1716-1848) című monográfia a Csongrád Megyei Levéltár Dél-Alföldi Évszázadok című sorozatának tizenegyedik köteteként. A közhiedelemmel ellentétben Bánság újabb keletű fogalom, csak 1716 után alakult ki. A kialakult három vármegye, Krassó-Szörény, Temes és Torontál területén az elnéptelenedett területeken a németeken kívül letelepedtek magyarok, krassovánok, románok, szerbek, franciák és horvátok. A betelepítések folytak még a múlt század első felében is. Kialakult a Bánság rendkívül tarka nemzetiségi képe, amelyet - részben - a mai napig megőrzött. /Ujj János: Monográfia a Bánságról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./

1999. szeptember 28.

A budapesti Terra Stúdió Kft. vezetésével alakult konzorcium megkezdte a magyar-román határrégió fejlesztési koncepciójának és programjának elkészítését, melynek megvalósítását az Európai Unió is támogatja - hangzott el a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés múlt hét végi, Nyíregyházán tartott ülésén. Brüsszel PHARE-alapjából 70 millió forintnak megfelelő eurót ad a két ország egymással szomszédos területeinek gazdasági együttműködését erősítő program elkészítésére. Az érintett négy magyar megye, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg együttesen 11,5 millió forinttal járul hozzá a tervezési költségekhez. A szabolcsi önkormányzati képviselőtestület úgy döntött, hogy az idei költségvetéséből 1 millió, míg a jövő éviből 1 millió 125 ezer forinttal járul a tervezés kiadásaihoz. A program elkészítését a központi költségvetés is támogatja, ugyanannyi forrást - 11,5 millió forintot - biztosít, mint a négy érintett megyei önkormányzat. /Magyar-román határrégiós fejlesztési terv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

1999. október 11.

Okt. 6-án Bodó Barna elnök, dr. Albert Ferenc, a temesvári Mezőgazdasági Egyetem professzora és dr. Feleki Gábor, a Szegedi Egyetem szociológia tanszékének vezetője részvételével sajtótájékoztatót tartott a temesvári Diaszpóra Alapítvány. A Magyar Tudományos Akadémia által finanszírozott, 1998 októbere - 1999 májusa között készült felmérés eredményét ismertették a temesvári sajtóval, amelynek témája a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió, illetve a határokon túli együttműködések ismertsége és fogadtatása volt a régió két legreprezentatívabb megyéjében, Csongrád és Temes megyékben. Bodó Barna elnök elmondta, hogy romániai viszonylatban most készült először regionális felmérés. A kutatók összesen 1000 személyt (500 Temes és 500 Csongrád megyeit) kérdeztek meg, figyelembe véve a nemzetiségi elosztást, a határtól való távolságot, a korosztályokat stb. A közvélemény-kutatás eredménye alapján a határon túli együttműködés és a DMKT eurorégió létrejöttének fogadtatása egyértelműen pozitív mind magyar, mind román oldalon. A megkérdezettek többsége úgy tartja, hogy az eurorégiós együttműködés csak előnyére válhat mindkét félnek, és a jövőben ez tovább fog bővülni. Érdekes, hogy a felmérés eredménye szerint a Temes megyeiek csaknem kétszer olyan tájékozottak a határokon átnyúló együttműködések kérdésében, mint a csongrádiak. /Pataki Zoltán: A Diaszpóra Alapítvány regionális felmérése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 11./

1999. december 9.

Két napon keresztül tanácskoztak Nagyváradon a határ menti területrendezési és fejlesztési PHARE-programok résztvevői. A már 1996-ban megkezdett program a román-magyar határon lévő megyék fejlesztésének stratégiáját dolgozza ki. Arad, Bihar, Szatmár és Temes megye, magyar részről pedig Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye működik együtt, és egyforma, úgynevezett tükörterveket készítettek. A román fél tíz tervezetét az EU jóváhagyta, összesen hétmillió eurót juttatnak rájuk. Bihar megyében a Berettyó folyó szabályozása az elsődleges feladat. A teljes beruházás értéke 9,4 millió euró, ebből 2,3 millió a PHARE-támogatás. /Határ menti PHARE-programok. Hétmillió eurót adnak négy megyének. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 9./

1995. szeptember 28.

A Kurír szerkesztőségébe levél érkezett, feladója a Nagy-Románia Légiója nevű szervezet chisinaui főparancsnoksága. Közleményükben felhívták a figyelmet arra, hogy csak békés úton akarják megteremteni Nagy-Romániát, ennek szellemében támogatják a román kormány erőfeszítéseit, mert a jelenlegi vezetés jó partnerük céljaik elérésére. A levélben bemutatták Nagy-Románia térképét, amely szerint Románia a Moldovai Köztársasággal, Bulgária két tartományával, Magyarországból pedig Csongrád és Békés megyével "egészül ki". /Kurír (Budapest), szept. 28./

2000. január 25.

Aradon ülésezett a román-magyar vegyes bizottság, amely a Phare CBC (határokon átnyúló) program keretein belül az európai alapokból finanszírozott tervezeteket bírálta el. A Csanád-Kiszombor határátkelő fejlesztési terve egymillió euro értékű finanszírozásra számíthat az idén. Remélhetőleg 2001 elejétől a terveknek megfelelően megnyitják a Temes és Csongrád megyék közötti egyetlen határállomást. /Egymillió euro a Csanád-Kiszombor határátkelőnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

2000. október 10.

Békés megyét bemutató kiállítás nyílt a Temesváron, a Megyeháza előcsarnokában. A kiállítás célja a Duna-Maros-Körös-Tisza Eurorégió keretében továbbfejleszteni a két határ menti megye, Békés és Temes közötti kapcsolatokat, elsősorban a gazdaság, a turizmus és a kultúra területén. Szükség van erre, annál is inkább, mert az eurorégiótag Csongrád és Temes, illetve Békés és Arad megyék között rendkívül szoros az együttműködés, számos testvérkapcsolat jött létre a települések között, de a nem közvetlenül szomszédos megyék között lazább az együttműködés. A kiállítást bemutatják Aradon, majd a többi romániai testvérmegyébe - Hargita, Kovászna és Ilfov - is. /Békés bemutatkozik a bánságiaknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

2000. október 27.

Temesváron felavatták a fogolytábor áldozatainak emlékművét. Az ünnepségen jelen volt Temes és Csongrád megyék hivatalos küldöttsége, továbbá megjelentek az egyházak képviselői, az RMDSZ megyei és városi tanácsosai, a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség és a volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének néhány tagja, és a fogolytábor túlélőinek egy csoportja. Megnyitó beszédében Ilie Sarbu, a Temes Megyei Tanács elnöke elismerőleg szólt a közös - román, magyar, német - összefogásról, amely lehetővé tette, hogy a jeltelen tömegsírban nyugvó sok ezer áldozatnak mostantól emlékműve legyen. Neumann Ernő temesvári főrabbi magyarul és románul összegezte a mérhetetlen szenvedést, amely a fogolytáborban raboskodó férfiakat tizedelte. A katolikus egyház nevében Böcskei László általános helynök beszélt. Radó János, a műemlék felállításának kezdeményezője felvázolta a fogolytábor történetét. A tábort a németek kezdték építeni, és 1940-ben szerb hadifoglyok voltak első lakói. 1941 után orosz foglyokkal telepítették be, majd 1944 őszétől zömmel magyar - de több száz észak-erdélyi román nemzetiségű is volt köztük - hadifoglyok zsúfolódtak benne. A tízezer főre tervezett táborban olykor 30-35 ezren raboskodtak egyszerre. A túlzsúfoltság, a rossz táplálkozás és az egészségügyi feltételek teljes hiánya miatt 1945 tavaszán kitört tífuszjárványnak nyolcezren estek áldozatul, többségben (mintegy hétezren) magyar honvédek. /Sipos János: Mementó az Aradi úton. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

2000. november 28.

Aláírta a 2000. évi PHARE magyar-román határ menti együttműködési program pénzügyi megállapodását Boros Imre, a PHARE-program kormányzati koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter és Michael Lake, az EU budapesti delegációjának vezetője. A program 5 millió eurós PHARE-támogatást kapott. Ebből - 2,25 millió euró értékben - végrehajtják a csengersimai határátkelőhely újjáépítésének második szakaszát, valamint befejeződik a bihari regionális vállalkozó övezet létrehozásának második része is. Félmillió euró értékű támogatást kap az úgynevezett Kis Projekt Alap. A határ menti PHARE-programok célja a határ két oldalán élők kapcsolatának erősítése, az együttműködések ösztönzése, valamint az eltérő fejlettségi különbségek csökkentése. A magyar-román határ menti együttműködési program a versenyképes gazdasági szerkezet kialakítását, az infrastruktúra, valamint az emberi erőforrás fejlődését segítheti majd négy-négy magyar és román megyében: Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Arad, Bihar, Szatmár és Temes körzetében. /Magyar-román határ menti PHARE-program. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./

2000. december 15.

December 4-5-én Szegeden KULTÚRA 2000 - Pályázati Előkészítő Konferencia néven tartotta meg rendezvényét a Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége, melynek elnöke, dr. Besenyi Sándor szociológus szívügyének tekinti a Kárpát-medencében élő magyarok és nem magyarok testvériségét. Evégett szervezi meg minden évben az értelmiségi nyári egyetemet is, mely tíz év alatt több mint 1000 határon túli magyar értelmiségi számára teremtett ingyenes részvételi lehetőséget. Ezúttal az volt a cél, hogy alpolgármesterek, irodavezetők, kulturális civil szervezetek vezetői számára bemutassák a Kultúra 2000 (Culture 2000) programot, melyet februárban hirdetett meg a brüsszeli Európa Bizottság. Magyarország részt vesz a programban, de azt a résztvevők nem tudták megmondani, hogy Románia részese-e a programnak. Ezt tisztázni kell a közeljövőben. Egy ötéves keretprogramról van szó. A nagyobb, átfogóbb pályázatoknál legkevesebb öt ország összehangolt pályázatára van szükség, a kisebb pályázatoknál is minimum három ország kutatóinak, művészeinek, intézményeinek együttesen kell részt venniük. A rendezvényen dr. Botka László, a Csongrád megyei önkormányzat alelnöke beszélt a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió nevű határokon átnyúló együttműködésről, mely 1997-ben kapott hivatalos formát. A másfél napos konferencián szép számmal megjelentek az erdélyi küldöttek. Bognár Levente, aradi alpolgármester és Matekovits Mária, az EMKE Arad megyei elnöke Arad város kulturális életéről, az EMKE tevékenységéről tájékoztatta a hallgatóságot. Bodó Barna, a Temes megyei önkormányzat művelődési bizottságának elnöke nehezményezte, hogy Temesváron a művelődési intézmények nem tartoznak a városi önkormányzat fennhatósága alá. Lázár Balázs, a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal munkatársa a város kulturális kínálatáról szólt, Balogh Ferenc, az EMKE országos alelnöke az EMKE munkáját ecsetelte. Szép Gyula, az RMDSZ művelődési ügyekkel foglalkozó alelnöke elmondta: habár Erdélyben igen gazdag a művelődési élet, nem lehetünk elégedettek, hiszen a magyarok által is lakott megyékben nincs magyar szakfelügyelő a művelődési felügyelőségeken, az Alkotások Házának vezetőségében, a könyvtárakban sem elégséges a magyar képviselet. Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi elnöke főként Szatmárnémeti, Szatmár megye kulturális kínálatát ecsetelte. /Máthé Éva: KULTÚRA 2000: Lehetőség, mellyel élni kell! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2000. december 27.

Vajda Pál újvári polgármester és Bodó Barna Temes megyei tanácsos vezetésével december közepén népes, román és magyar nemzetiségű tanácsosokból álló újvári küldöttség látogatott a Szeged melletti testvértelepülésre, Algyőre. A Temes és a Csongrád megyei települések közötti közvetlen kapcsolatfelvétel lehetősége immár kézzelfogható: az újváriak a Nagycsanád-Kiszombor határátkelőn keresztül mintegy fele annyi idő alatt jutottak el Algyőre, mintha Temesvár-Arad-Nagylak felé kerültek volna!. /″A román és a magyar fiataloknak a jövőt másként kell megélni″ = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

2000. február 24.

Négy-öt évvel ezelőtt a Maroson is levonult egy, a mostani tiszainál jóval kevesebb cianidot és nehézfémet tartalmazó hullám - írta szerdán a Csongrád megyei napilap, a Délvilág. A szennyvíz annak idején Romániában az Aranyos folyóból került a Marosba, s a mérgezésről a román vízügyi szervek nem tájékoztatták a nyilvánosságot. A lapnak nyilatkozó romániai szakember közölte: a szennyezésre abból következtettek az ökológusok, hogy az Aranyosból kipusztultak a vízi életközösség érzékenyebb tagjai. A szennyezés tényét a kutatók érdeklődésére a tordai vízügyi kirendeltség megerősítette - állította a szakember. Hozzátette, hogy a méregnek a Marosban már nem volt komolyabb hatása, talán azért, mert felhígult állapotban került a folyóba. Egy magyarországi szakember szerint az ipari üzemek nehézfém-szennyező hatásának következményeként a Maros- üledék nehézfémekkel szennyezett. 1978 óta a Küküllő-befolyástól kezdve egészen a tiszai torkolatig nem élnek kagylók, csigák a Marosban. Évekkel ezelőtt a Maroson is volt ciánszennyezés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

2000. február 28.

A határ menti együttműködés keretében a nagyváradi Polgármesteri Hivatal is elnyert egy Phare CBC programot a környezetvédelem időszerű feladatai témakörben: a környezetvédelem aktuális feladatai az Európai Unióhoz való csatlakozás tükrében elnevezésű konferencia megtartására benyújtott pályázatukról van szó. A konferencia főszervezője Békéscsaba Önkormányzata. Ők lesznek a konferencia házigazdái is, május elején. A tanácskozás célja a határ menti régiók - elsősorban Bihar, Arad, Temes, Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megye - környezeti állapotának felmérése, a két ország eltérő jogi és közigazgatási szabályozásának megismerése, a bizalom, az együttműködés erősítése. Román részről Arad és Nagyvárad Polgármesteri Hivatala mellett a két város környezetvédelmi hivatalai is elküldik képviselőiket a találkozóra. /Péter I. Zoltán: Békéscsaba, Nagyvárad. Phare CBC pályázatot nyertek. = Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 28./

2000. március 1.

Nagyszentmiklós, Csanád és Makó polgármesterei, valamint Temes és Csongrád megyék önkormányzatainak több tanácsosa Nagyszentmiklóson arról tárgyaltak, hogy a három nevezett település egyesülésként jegyeztesse be magát a bíróságon. Ez lenne a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió első kistérsége. A bejegyeztetés jogi eljárása folyamatban van a Temesvári Bíróságon. Ezzel a Phare-program kínálta lehetőségekkel tudják együttműködésüket fejleszteni. Nagyszentmiklóson irodát nyit az egyesülés. Az iroda munkatársai a zöldségtermesztés, szárnyastenyésztés, kereskedelmi kapcsolatok és szabadövezet kialakításának kérdéseit hivatottak ügyintézni. /Polgármesterek találkozója. Létrejön a DKMT első kistérsége. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 1./

2000. április 26.

Ápr. 26-án nyílik Temesváron az ötödik alkalommal a román-magyar közös kiállítás, melyet a határokon átnyúló gazdasági együttműködés ösztönzésére szerveztek a kereskedelmi kamarák. A kiállító román és magyar cégek főleg élelmiszereket, italokat, édes- és sütőipari termékeket, elektronikus műszereket, lakberendezési tárgyakat, nippeket stb. mutatnak be. /Román-magyar közös kiállítás Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./ Híd a régiók között címmel megnyílt vásáron Mihail Punga, a helyi kamara igazgatója üdvözölte az egybegyűlteket, ugyanakkor bejelentette, hogy PHARE-támogatással elkészült Csongrád és Temes megye legjelentősebb 2000 vállalkozójának jegyzéke. A szegedi Kamara részéről Horváth Lajos főtitkár abbéli reményét fejezte ki, hogy a két ország között hamarosan megszüntetik a vámakadályokat, elsősorban az élelmiszeripari termékek területén. /Híd a régiók között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./

2000. június 10.

Magyar, román és szerb nyelven jelenik meg Gyulán az Eurorégió, a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió magazinja, amely a tervek szerint az idén négyszer jelentkezik. Az első szám a térség művelődési és művészeti életét mutatja be Szolnoktól Újvidékig, Szegedtől Temesvárig. Az Eurorégió három ország - Magyarország, Románia, Szerbia - kilenc térségében /Bács-Kiskunban, Békésben, Csongrádban, Jász-Nagykun-Szolnokban, a Vajdaságban, illetve Aradban, Temesben, Krassó-Szörényben, Hunyadban/ élő, három nyelven beszélő hatmillió embert átfogó táj lapja. /"Eurorégió" három nyelven. Gazdasági lap bemutatója Gyulán. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2000. augusztus 24.

Temes megye önkormányzati küldöttsége Ilie Sarbu elnök vezetésével részt vett a Csongrád megyei Ópusztaszeren tartott Szent István-napi ünnepségeken. Ez alkalomból a csongrádi önkormányzat meghívta a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégiót alkotó valamennyi megye vezető tisztségviselőjét, akik a protokolláris látogatást követően ″csúcstalálkozót″ tartottak Szegeden. Eldöntötték, hogy szeptember végén ugyancsak Szegeden tartják a jelen törvényhozási ciklus első munkaülését. - Október elsején Temesváron véglegesítik a két megye együttműködésének négy évre szóló menetrendjét. /Temes-Csongrád kapcsolat. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 24./

2000. augusztus 25.

A Magyarországon érvényes munkavállalási engedéllyel dolgozó mintegy 20 000 külföldinek csaknem fele Romániából érkezett. Döntő többségük fizikai munkát végez, a fő munkaterületek: építőipar, feldolgozóipar, de sokan dolgoznak a kereskedelemben és a vendéglátóiparban is. Az engedély nélkül foglalkoztatottak között is sok a romániai, mellettük magas még az ukránok, albánok és afgánok aránya. A Győr környékén - legálisan - dolgozó csaknem 300 romániai munkavállaló többsége erdélyi magyar, akiket kis- és középvállalatok foglalkoztatnak. Ők többnyire asztalosok, építőipari munkások, de szép számmal akadnak piacozók is. Szeged környékén az első félévben 1300-an kaptak engedélyt, többségük Romániából érkezett. A Csongrád megyei Munkaügyi Felügyelőség adatai szerint az illegálisan foglalkoztatottak 95%-a is román állampolgár. Többségük nagyjából 200 forintos órabérért mezőgazdasági munkát végez. Embertelen körülmények, alacsony munkabér, kiszolgáltatottság jár vele, az esetek döntő többségében. A legális munkavállalás módja: az adott cégnek kell bejelentenie az adott munkakörre vonatkozó igényét a területileg illetékes munkaügyi központnak. A központ 30 napon belül elbírálja a munkaerő-igényt, s ha arra a helyre magyar munkavállaló nincs, a munkáltató már ki is töltheti a külföldi foglalkoztatására - a konkrét jelentkező nevére - vonatkozó kérvényt. Ehhez csatolni kell a munkavállaló szakképzettségét igazoló eredeti okirat másolatát, ennek hiteles magyar fordítását, és a foglalkoztató cég társasági szerződését. Hiteles magyar fordításnak csak a Magyarországon működő Országos Fordító és Fordításhitelesítő által hitelesített iratokat fogadják el. Ehhez nem kell Pestre utazni, minden nagyobb magyarországi városban van kirendeltségük. A beérkező kérvényeket a területileg illetékes munkaügyi központ vezetője bírálja el, a kiadott munkavállalási engedéllyel pedig a konzulátushoz kell fordulni, ahol 3 fénykép, érvényes útlevél és 55 dollár vagy 100 DM kell ahhoz, hogy az illető munkavállalói vízumot kapjon. Júliusi adatok szerint a hónap folyamán 27%-kal nőtt a magyarországi munkahelyek száma, ami több mint 97 ezer álláslehetőséget jelentett. Ebből 52 ezer a hónap végén is betöltetlen maradt, tehát nem akadt ezekre a helyekre magyar munkavállaló. - A szellemi foglalkozásúak közül mérnökök, szofterfejlesztők - általában a számítástechnikai szakemberek keresettek. /A Magyarországon érvényes munkavállalási engedéllyel dolgozó mintegy 20 000 külföldinek csaknem fele Romániából érkezik. = Brassói Lapok (Brassó), aug. 25./

2000. szeptember 20.

Ilie Sarbu, a Temes Megyei Tanács elnöke elmondta, hogy a makói hagymafesztivál alkalmából, Csongrád megyében tett látogatása idején találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel. A rövid megbeszélésre Magyarcsanádon került sor, és témája a határ menti megyék együttműködése, ezen belül a Csanád-Kiszombor határátkelő megnyitása volt. Orbán Viktor miniszterelnök ígérete szerint a magyar fél mielőbb pontot szeretne tenni az ügy végére. /Magas szintű ígéret a Csanád-Kiszombor határátkelő megnyitására. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 20./

2001. február 27.

Constantin Ostaficiuc és Marosvári Attila, a Temes és Csongrád megyei önkormányzatok alelnökei a közös infrastrukturális fejlesztési tervek megvalósításáról tárgyaltak. A két szomszédos megye számára - a Csanád-Kiszombor közúti határátkelő megnyitása után - a legfontosabb a közvetlen vasúti összeköttetés helyreállítása. Amióta Jugoszláviában is rendeződni látszik a helyzet, a legkézenfekvőbb a Temesvár-Kikinda-Szeged vasútvonal rehabilitálása, amelynek előkészítésébe vajdasági szakemberek is bekapcsolódnak. Napirenden a Bánságot is átszelő autópálya nyomvonalának véglegesítése: a felek a Szeged-Nagylak-Orczyfalva (Temesvár és Arad között) útvonal érdekében fognak lobbyzni Bukarestben, illetve Budapesten. A találkozón szó esett a Makó-Nagycsanád-Nagyszentmiklós mikro-eurorégión belüli együttműködés fejlesztéséről is. A Csanád-Kiszombor határátkelő kiépítéséről és non-stop megnyitásáról márciusban tárgyalnak a román és a magyar szakemberek. /Helyreállítják a Temesvár-Szeged vasútvonalat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

2001. április 7.

Szász Enikő színművésznő - jelenleg RMDSZ-tanácsos - kezdeményezésére, 1996 márciusában alakult meg a Temesvári Magyar Nőszövetség, amely az RMDSZ mellett működő, önálló jogi státussal rendelkező, apolitikus és nonprofit, ökumenikus nőszervezetként fejti ki tevékenységét. A szervezet fennállásának ötödik évfordulóján szervezett ünnepség alkalmából Szász Enikő, alapító elnök kifejtette, hogy céljuk a bánsági magyarság önazonosság-tudatának a felkeltése, ezt segíti kulturális tevékenységük. Öt év alatt sikerült a bánsági magyar kulturális élet állóvizeit egy kicsit megmozgatni. Lehetőséget teremtettek bánsági magyar művészeknek - színészeknek, zenészeknek, képzőművészeknek - nemzeti hovatartozásuk nyílt felvállalására. Idén hatodszor rendezik meg a Bánsági Magyar Napokat, amely időközben regionális rendezvénnyé nőtte ki magát, megjelennek Csongrád megye, Vajdaság, Bihar, Arad és Krassó-Szörény megye képviselői is. /Pataki Zoltán: Nőszervezet a megmaradásért. "Sikerült a bánsági magyar kulturális élet állóvizeit megmozgatni" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

2001. április 24.

Dr. Kovách Géza tavaly december óta a Magyar Tudományos Akadémia határon kívüli köztestületének tagja. Az MTA elnöke, Glatz Ferenc kézjegyével ellátott hivatalos értesítést éppen 75. születésnapján kapta kézhez. Az ismert aradi történész Budapesten az Országos Levéltárban és több vidéki város levéltárában búvárkodott. Készülő nagy lélegzetű munkájához - A tiszántúli megyék jobbágyviszonyai a XVIII. század második felében és a XIX. század elején - gyűjti a dokumentumanyagot. Elmondta, hogy az MTA köztestületi tagsága biztosít lehetőséget a kutatás anyagi bázisának fedezésére. Dr. Kovách Géza a levéltárakban lejegyezte Arad, Békés, Bihar, Csongrád, Szabolcs, Szatmár és Ugocsa egykori megyék Mária Terézia-kori úrbéri tabelláit. Megjegyezte, hogy se a magyar, se a román történetírás nem dolgozta fel ezt a témakört. Valószínűleg azért, mert sziszifuszi munkáról van szó. Az említett megyék úrbéri statisztikájának a feldolgozása azt jelenti, hogy több mint 1000 tabellát böngészett át, s jegyzett le. Mindez a Bánságról szóló munkája folytatása lenne, de másik régióban. /Eltüntetni a "fehér foltokat" A történeti statisztika nem költészet, hanem szigorú tény. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 24./ Kovách Géza említett könyve: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése - 1716-1848 /Szeged, 1998/

2001. július 12.

Július 16-21. között Bánsági Néptánctábort szervez a Végvárért Alapítvány és Szoboszlai-Gáspár István lelkipásztor, a végvári hagyományőrző tánccsoport oktatója a Temes Megyei Tanács, a Csongrád Megyei Közgyűlés és a település minden lakosának támogatásával. Mintegy 130 résztvevőre számítanak a szervezők, a végvári tánccsoportokat támogató Szeged Táncegyüttestől, valamint a jugoszláviai Horgosról. A legfontosabb helyet a tánctanulás foglalja el, a táborozás a egyes népi mesterségek alapjainak elsajátítására is alkalmat nyújt. /Szekernyés Irén: Nemzetközi néptánctábor Végváron. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 12./

2001. július 28.

Meghosszabbította öt éve meglévő együttműködési megállapodását az Arad Megyei Hitelszövetkezeti Szövetség és a Takarékszövetkezetek Csongrád megyei Szövetsége, az erről szóló dokumentumot júl. 26-án Szegeden írták alá. Valószínűleg még az idén sor került a magyar és a román országos szövetségek közötti együttműködési megállapodás aláírására is. Az Arad megyei szövetséghez 20 hitelszövetkezet tartozik, 55 milliárd lej összesített mérlegfőösszeggel.(1 dollár = 29 ezer lej) A tagság száma meghaladja a 21 ezret. A tagoknak folyósított hitelek összege évente mintegy 32 milliárd lej, a betétállomány pedig 15 milliárd lej. A Csongrád megyei szövetség 70 ezer tagot számlál. Tíz szövetkezete 66 egységben működik. A nettó hitelállomány tavaly 7,3 milliárd forint volt, a betétállomány pedig 24,5 milliárd forint. A múlt évet csaknem 27 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárták, a saját tőke 1,8 milliárd forint volt. /Magyar-román takarékszövetkezeti együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2001. augusztus 25.

A rendszerváltozás óta eltelt évtizedben sikerült néhány történelmi emlékhelyet helyreállítani, felújítani, sőt, újakat is létrehozni. Ilyen a második világháború végén működött temesvári hadifogolytábor helyén állított emlékmű is: többszáz, talán több ezer magyar honvéd került itt jeltelen tömegsírba. A hatóságok sokáig megkérdőjelezték a temesvári láger létezését, azonban a még életben levő egykori hadifoglyok, köztük a temesvári Szathmáry Károly vallomása, valamint Radó János ny. tűzoltótiszt levéltári kutatásai egyértelműen bizonyították: Temesvár mellett, Újszentes közelében hadifogolytábor működött, ahol a járványos betegségek számolatlanul szedték áldozataikat. A Temes Megyei Tanács és a Csongrád Megyei Önkormányzat közös erőfeszítése révén sikerült az emlékművet felavatni. - A nagykanizsai Garai József ötvenhat év után, az aug. 20-ai ünnepségek idején jutott el Temesvárra, hogy megkoszorúzza a temesvári hadifogolytábor helyén emelt emlékművet, édesapja feltételezett síremlékét. Azoknak a hadifoglyoknak az elbeszéléséből tud erről, akik élve hazakerültek. /Pataki Zoltán: Kötelességünk emlékműveket állítani. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 25./

2001. szeptember 11.

Szept. 7-én Nagyszentmiklóson tartotta soros ülését a Határmenti Partnerség Bizottság (HPB), amely a Makó-Nagyszentmiklós európai minirégió vezető testülete, amelynek társelnökei dr. Búzás Péter, makói polgármester és Oncu Iosif, nagyszentmiklósi polgármester, tagjai a kistérség polgármesterei, önkormányzati képviselői és vállalkozói. A nagyszentmiklósiak régi álma egy információs központ létrehozása (Makón már működik egy Euroinfo központ), a találkozó egyik naprendi pontja az erről szóló projekt megvitatása volt. A HPB munkájába a jövőben szorosan bekapcsolódik a Csongrád és a Temes megyei Kereskedelmi és Iparkamara. Nagyszentmiklóson kamarai kirendeltség létesül. A csongrádiak, szintén európai támogatással, üzleti információs központot hoznak létre Szegeden, amely a román-magyar üzleti kapcsolatokról szolgáltat naprakész információkat. /(Pataki Zoltán): Makó-Nagyszentmiklós mini-eurorégió. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-112




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998