udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. december 11.

Fodor Sándor, aki december 7-én ünnepelte 73. születésnapját, Csutakfalván és Gyergyóremetén találkozott olvasóival. A házigazdák mind a két helyen verssel köszöntötték a szülőföldjére, Székelyföldre, hazalátogató közkedvelt írót. A találkozó idején villanyáram nélkül maradtak a medence észak-nyugati települései, az író ajánlásait gyertyafényben írhatta be az igénylők könyveibe. Mintha 1989 előtti találkozón lettek volna.. /Bajna György: Gyergyóremetére látogatott Fodor Sándor. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 11./

2000. május 19.

A napokban tizenkettedik alkalommal rendezték meg a Domokos Pál Péterről elnevezett gyermekkórus-találkozót Borszéken. A rendezvényen a Gyergyói-medence több mint 300 tanulója, 12 gyermekkórus és blockflőte-együttes vett részt, ezenkívül megjelent a nyárádszeredai iskola énekkara is. A találkozó vándorzászlóját Gyergyóremete-Csutakfalva vette át, jövőre ők lesznek a találkozó házigazdái. /Gyermekkórus-találkozó Borszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2003. május 10.

Máj. 9-én Papp Mihály iskolaigazgató rövid beszéde után a Cseres Tibor Közművelődési Egyesület nevében megkoszorúzták Gyergyóremete nagy szülöttjének emlékművét, majd egész napos rendezvényekkel iskolanapot szerveztek a Fráter György Általános Iskola tanulói részére. Az idei Cseres Tibor szavalóversenyre a házigazdák mellett biatorbágyi, ditrói, csutakfalvi tanulók is beneveztek. Az irodalmi est vendége Gál Éva Emese, Ferencz Attila és Bakna György volt. /Bajna György: Cseres Tibor-napok Gyergyóremetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

2003. július 19.

Gyergyóremetén a Fráter György nevét viselő általános iskola és a Balás Gábor nevét viselő könyvtár előterében levő Cseres Tibor emlékmű a község neves szülötteire hívja fel a figyelmet. Cseres Tibor Hideg napok című munkája 1964-ben megjelent, amelyben a magyar csapatok bácskai véres cselekedeteit írta le. Várta a szerb írók részéről az 50 ezer magyar életet elpusztító szerb vérbosszú hasonlóan őszinte feltárását. Ez nem történt meg, ezért ezt elvégezte Cseres Tibor az 1991-ben megjelent Vérbosszú Bácskában című művében. Haláláig, 1993-ig hét regénye és elbeszéléskötete jelent meg. Emlékét a Gyergyóremetén 1995-ben alakult Cseres Tibor Közművelődési Egyesület őrzi. Az emlékművet 1995. ápr. 1-jén, az író születésének 80. évfordulóján leplezték le. Balás Gábor történész, író Gyergyószentmiklóson született, de a család remetei származású. Budapesten, Párizsban és Berlinben tanult, ügyvédi diplomát szerzett, de legjelentősebb munkája, A székelyek nyomában /Budapest, 1984/ történelmi jellegű. Társszerzője a Panoráma sorozatban megjelent Utazások Erdélyben útikönyvnek. Könyvtárát a községi könyvtárra hagyta, ezért viseli a nevét. Remete kirajzása Csutakfalva, neve arra utal, hogy kiirtott erdő helyén települt. Az általános iskola Balás Jenő bányamérnök nevét viseli. Balás Jenő elemi iskoláit Remetén végezte, Budapesten és Selmecbányán mérnöki diplomát szerzett. A bauxit kutatásával foglalkozott. 1919-ben a román hatóságok kiutasították Erdélyből. Magyarországon ő indította el a bauxit bányászatát. Emlékét a magyarországi Gant községben emlékszoba és emléktábla, Csutakfalván az iskola épületén elhelyezett emléktábla őrzi. /Pomjánek Béla: Gyergyóremete Cseres Tibor emlékműve. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 19./ Balás Gábor jelentős összegzése Erdély jókora jogtörténete című háromkötetes munkája, az egyes kötetek 1977-ben, 1979-bn és 1982-ben jelen meg Budapesten. Ennek rövidített összefoglalója Balás Gábor-Domokos Andrea: Erdély rövid jogtörténete 1947-ig /Budapest, 1991/

2002. április 19.

A Cseres Tibor Közművelődési Egyesület szervezésében az idén ápr. 26-27-én tartják a hagyományos Cseres Tibor Emléknapokat Gyergyóremetén. Lesz szavalóverseny, amelyen Remete és Csutakfalva kis előadói mellett részt vesznek a gyergyószentmiklósi Fogarassy Mihály Általános Iskola, valamint a ditrói Syklódy Lőrincz Általános Iskola szavalói is, és testvériskolák versmondói a magyarországi Szentesről és Budapestről. A szavalóversennyel egyidőben Anyanyelvi Vetélkedőt tartanak, és népi gyermekjátékokkal ismerkednek. /Cseres Tibor emléknapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2007. január 17.

Romániában először Gyergyóremetén mutatták be alkotásaikat az Országépítő Kós Károly Egyesülés tagjai, a tervezők. A fő helyre került a Máthé Zoltán tervezte remetei községháza, valamint a csutakfalvi kápolna, mellyel idén különdíjat nyert készítője az Országos Építészeti Biennálén. A magyarországi hasonló nevű szervezet javaslatára létrejött egyesülés nagy feladatok elé néz. /Balázs Katalin: Építészek ösztönzése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 17./

2007. április 26.

1989 után barátkoztak össze a gyergyóremeteiek az Avullyban élőkkel, és azóta rendszeresen lehet hallani a svájciak nagylelkűségéről. Közös alapítványt is létrehoztak, hogy megkönnyítsék az adományok szállítását, fogadását. Az adományozók már korábban közölték, egy házat is vásárolnának, valahol a periférián, mely közösségi házként működhetne, hogy ne kelljen egy-egy rendezvényért a központig több kilométert gyalogolni. Csutakfalván megvették a házat, most segítik a ház berendezését, mondta el Laczkó-Szentmiklósi Endre, a csutakfalvi iskola igazgatója. Körülbelül 1800-an lakják Csutakfalvát. Ennyi emberrel tettek jót a svájciak. /Csutakfalviak közösségi háza. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), ápr. 26. – 17. sz. /

2007. október 4.

A dévai Szent Ferenc Alapítvány újabb gyermekvédelmi központokat létesített a Gyergyói-medencében. A három évvel ezelőtt alapított gyergyószárhegyi Kájoni János Gyermekotthon mellé tavaly Gyergyóremetén, Csutakfalván, Gyergyóditróban és Orotván létesült napközi otthon a hátrányos helyzetű gyermekek számára, idén pedig Gyergyóújfaluban hoztak létre újabb központot, és a közeljövőben tervezik egy gyergyószentmiklósi kollégium létrehozását is. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány országos szinten 16 bentlakásban és több mint 20 napközi otthonban közel ezer gyermek gondozását vállalta fel, közülük 160 a Gyergyói-medencében él. „Nem akarunk minden szociális problémát megoldani, hanem megmutatni, hogy azok orvosolhatók – fogalmazott Böjte Csaba ferences rendi szerzetes, az alapítvány létrehozója. – Meggyőződésem, hogy kitartó, szívós munkával minden ember nevelhető, csupán esélyt kell adni a tanulásra, a változásra. ” Az újonnan létesített gyergyóújfalvi napközi otthonban 22 óvodás és kisiskolás korú gyermeket nevel Sólyom Hajnalka pszichológus. Hétvégére majdnem teljesen kiürül a központ, hiszen a bentlakókat szívesen meghívják otthonukba a falubeli pajtások. /Jánossy Alíz: Megoldás helyett esély. = Krónika (Kolozsvár), okt. 4./

2008. január 11.

Miklós Márton Édesanyám rózsafája című népdalgyűjteményét karácsony előtt mutatták be Csíkmadarason. A monográfia jellegű könyv mögött egy egész élet küzdelmes munkája áll. Miklós Márton a kántortanítói képzőt 1947-ben végezte Csíksomlyón. Indítottak egy karvezetői tanfolyamot 1956-ban Marosvásárhelyen. Miklós Márton erre jelentkezett. Négy éven keresztül a nyári vakációban két hetet, a téliben egyet a tanfolyamon töltött. Ennek alapján volt joga a csíkmadarasi Forrás népi együttest 35 évig vezetni. Amíg ez az együttes megalakult, egész kálváriát járt a család, kulákság miatt is elküldték. 1949-ben Márton Áron püspök Madarason bérmált, Miklós Márton tanártársaival vitte a gyereket a templomba. Ezért Miklós Mártont büntetésből Csutakfalvára helyezték. Három évig volt Csutakfalván, közben igazgató lett. Egy névnapozáson elénekelték a székely himnuszt. Ezért a négy tanárt elbocsátottak D20-assal, ami azt jelentette, hogy az elbocsátott csak fizikai munkára alkalmazható. Szerencséje volt, mert végül a tanfelügyelőségre vették fel, statisztikai adatokat kellett összesítenie. Később visszahelyezték Csíkba. Visszakerülhetett Csíkmadarasra, de egy hét múlva hívták a tanfelügyelőségre: tovább kell mennie Csíkkarcfalvába, azután csak hazajöhetett. Legelső műsorukat, az Este a fonóban címűt 1966-ban mutatták be. Ő szerkesztette és tanította a zenei részt. Utána következett a Madarasi lakodalom. Országos döntőre jutottak vele Medgyesre. A Felcsíki leányszöktetés megint nagy sikert aratott. A legnagyobb sikerük a Kádár Kata balladával volt Székelyudvarhelyen, a balladák fesztiválján. Emellett Miklós Márton élesztette újjá Madarason a fúvószenekart. Miklós Márton sok éven át gyűjtött népdalokat. Dr. Szenik Ilona a kéziratát átnézte, azt mondta, mivel ennek a gyűjteménynek monográfia jellege van, nyugodtan írja oda, hogy csíkmadarasi népdalok. /Takács Éva: Örömemben lelkemre vettem. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 11./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998