udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. március 23.

Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke beszámolt március 15-e alkalmából a horvátországi Csúzán tett látogatásáról, majd kiemelte: "az a néhány tízezres [horvátországi] kisebbség azt üzeni nekünk, hogy van túlélés, van megmaradás, hogy a szülőföldön meg lehet és meg kell kapaszkodni". Az RMDSZ politikájára vonatkozó kérdésre válaszolva Markó leszögezte: "nem lehet rózsaszínű üzeneteket fogalmazni saját közösségünknek, de azt sugallni, hogy nem mentünk semmire, és nem is fogunk semmire menni, véleményem szerint hazugság". Arra a felvetésre, hogy egyes román politikusok a koszovói és az erdélyi helyzet között párhuzamot vonnak, Markó hangsúlyozta: "nem hasonlítgatni kell a két helyzetet, hanem méltányolni azt, hogy a romániai magyarság politikai eszközökkel kíván a maga helyzetén változtatni". /Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./

2000. szeptember 9.

A háromhetes Kárpát-medencei turnét megelőzően a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, András Mihály és a turnét szervező Magyar Kollégium elnöke, Romhányi András szept. 5-én Budapesten tartottak sajtótájékoztatót. A szeptember 7-27. között sorra kerülő művészkörút helyszínei: Horvátország, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Ez a maga nemében egyedülálló, az egész Kárpát-medencei magyarságot érintő kezdeményezés a Magyar Millennium jegyében - népművészeti produkciók révén - a magyar nemzet kulturális egységét jelképezi. A turné során minden helyszínen megkoszorúznak egy olyan emlékhelyet, amely a magyarságtudatot erősíti. Szeptember 12-én Budapesten a Hősök Terén, 13-án pedig Kárpátalján a Vereckei hágónál koszorúznak. Szeptember 8-án Erdélyben az aradi vesztőhelyen, 10-én a Vajdaságban a Zentai csata Emlékművénél és Bajmokon az Ártatlan Áldozatok Emlékművénél. Szlovákiában a Felvidéken szeptember 15-18. között megkoszorúzzák Királyhelmecen a Petőfi-szobrot, útban Jóka felé Galántán a Kodály-szobrot és Szepsiben Lackó Máté emléktábláját, Veszprémben 19-én az István és Gizella-szobrot, 20-án Pécsen Janus Pannonius szobrát, 22-én a horvátországi Csúzán a Kossuth-domborművet. Szlovéniában Dobronakra mennek, a Muravidéken szeptember 23-án a Millenniumi Szobor avatásán vesznek részt. /Guther M. Ilona: Forduló a Kárpát- medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2005. június 3.

Május 27. és 29. között került sor az Égtájak Fesztivál rendezésében a néptánc találkozóra, Horvátországban. A fesztiválsorozat öt évvel ezelőtt a szlovákiai Farnadon kezdődött, majd Mezőbándon, Balánbányán, Gyergyószárhegyen, Szamosújváron, Sepsiszentgyörgyön, Eszenyben, Zselízen, Zentán és Péterrévén folytatódott. A Kárpát-medence magyarlakta vidékein a közösségeknek lehetőségük nyílt megismerni az egységes magyar kultúra sokféleségét. Horvátországban négy település, Csúza, Erdőd, Pélmonostor és Várdaróc művészeti együttesei mellett három határon túli régióból érkeztek hagyományőrző csoportok: Felvidékről, Vajdaságból és Erdélyből. Erdélyt a kolozsvári Szarkaláb Néptáncegyüttes képviselte. A tizenhét fős csoport már többször részt vett az Égtájak Fesztiválon. A Vajdaságot a péterrévei Tisza Néptáncegyüttes és a zentai Szélrózsa Leánykórus, Felvidéket pedig a farnadi Nádas Néptáncegyüttes és Soóky Éva, valamint Sotkovszky Lajos verséneklők képviselték. A csúzai Csárdás Néptáncegyüttes, az erdődi Petőfi Sándor Kultúregyesület Hagyományőrző Tánccsoportja, a pélmonostori Magyar Kultúregyesület Néptánccsoportja és a várdaróci Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Tánccsoportja fogadták a messziről érkezőket. /Köntös Imola: Égtájak Fesztivál Horvátországban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2005. szeptember 20.

Szeptember 19-én Budapesten, a Magyarság az Információs Társadalomért Testület (MA-ITT) második konferenciáján Kovács Kálmán informatikai miniszter elmondta, hogy az Informatikai és Hírközlési Minisztérium és a határon túli magyar szervezetek együttműködésének eredményeként 200 eMagyar pont, valamint tudományos, gazdasági és kulturális együttműködés jött létre. A miniszter a konferencián ünnepélyesen átadta a horvátországi Csúzán létrehozott 200. eMagyar pontot. A fórumon a határon túli magyar szervezetek képviselői beszámoltak az együttműködés két évének eredményeiről. Az IHM támogatásával szélessávú internet-elérési helyek, tisztaszoftver-programok, informatikai táborok és képzések valósultak meg. Kovács Kálmán az MTI-nek elmondta: az eMagyar pontok létrehozására eddig mintegy 140 millió forintot költött a magyar kormány, a többi program támogatására további 100 millió forintot adtak. Hozzátette: jövőre a tervek szerint hasonló összeggel kívánnak hozzájárulni a fejlesztésekhez. A tárca tervei alapján minden közintézménnyel rendelkező magyar és határon túli településen szeretnének internet- elérési pontot létrehozni. Eddig a határon túli 200 eMagyar pont mellett 2700 magyarországi pont létezik körülbelül 2000 településen. Nagy Zsolt romániai informatikai miniszter, az RMDSZ alelnöke elmondta: az együttműködés keretében 168 informatikai eszközt vásároltak, 51 iskolában történt informatikai fejlesztés. Ismertetése szerint 26 honlapot hoztak létre és 89 eMagyar pont működik. Kiemelte: 2006-ban 61 újabb pont létrehozását tervezik. – Egy éven belül meg fog valósulni a cél, a 333 határon túli eMagyar pont a Kárpát-medencében – hangsúlyozta Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke. /Összeült a határon túli magyarság II. informatikai konferenciája. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 20./

2005. október 8.

Október 6. és 9. között hetedik alkalommal rendezi meg a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Égtájak Irodája és a szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány az idei esztendő negyedik Égtájak Fesztiválját Vendégségben Szamosújvárt címmel. Az Égtájak Iroda tíz éve az anyaországi és határon túli régiók, valamint az egyes régiók kulturális kapcsolattartásának elősegítésén dolgozik. Öt évvel ezelőtt a szlovákiai Farnadon kezdődött a Kárpát-medence különböző pontjain megvalósuló Égtájak fesztiválsorozat, majd folytatódott szerte a Kárpát-medence magyarlakta vidékein. Tavasszal Sepsiszentgyörgyön kezdődött, majd a horvátországi Pannónián (Csúzán, Erdődön, Pélmonostoron és Várdarócon), ezt követően pedig a szlovákiai Farnadon folytatódott az idei Égtájak fesztiválsorozata, melynek keretében négy határon túli régió (Erdély, Felvidék, Horvátország, Vajdaság) tizennyolc művészeti együttese, közössége mutatkozott be, összesen közel harminc ezer néző előtt. Az Égtájak fesztiválok lehetőséget biztosítanak az 1996 óta évente egyszer 10 napon át tartó Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozója résztvevőinek, hogy más-más régiókban ismét találkozhassanak Budapesten megismert barátaikkal. Szamosújváron a kolozsvári Keljfeljancsi Komédiás Kompánia bemutatja a Mátyás király és a kolozsvári bíró című bábjátékot, reneszánsz táncok és középkori vásári játékokkal érkezik a Passamezzo Historikus Együttes. Este táncház zárja a rendezvényt. /Szamosújvár. VII. Őszi Fesztivál – Égtájak vendégségben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./

2008. június 12.

A jövőre negyvenéves Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem igyekszik a Kárpát-medence szétszórt magyarjait megkeresni, megtalálni. E Nyugat-Európába kényszerült, egykori ‘56-os, mára már éltes korúakká vált svájci, németországi magyarok által létrehozott szabadegyetem 2008-ban Horvátországban tartotta 39. akadémiai napjait: május 1-jén erdélyi, délvidéki, magyarországi és svájci barátokkal a Drávaszögben lévő Hercegszöllős református templomában találkoztak. A nagyon megrongálódott, beszakadt mennyezetű templomot most javítják. A faluban száz református sem él már. A tizenhatezer horvátországi magyar nem adja fel a küzdelmet, nem adja fel a kopácsi rétet, a laskói házat, az eszéki várat és a csúzai iskolát. Eltelt Hercegszöllős óta egy hónap, és június 1-jén Marosvásárhelyen nem voltak elegen ahhoz, hogy győzzenek. Marosvásárhelyen négyszer-ötször annyian vannak a magyarok, mint amennyien egész Horvátországban élnek. Ha nem volt elég a mennyiség, lépjen első helyre a minőség, mert fél a félévezredes Vártemplomot magyarok építették, a Városháza és Kultúrpalota szecessziós motívumai igényességről mesélnek. A Bolyaiak városában Bartók Béla is koncertezett, itt álmodta végig utolsó előtti éjszakáját Petőfi Sándor. Négyszázötven éve szól töretlenül a csengő a kollégiumban, sorolta a cikkíró. /Ötvös József esperes: Drávaszögtől Marosvásárhelyig. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12/


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998