udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. március 7.

Szatmár megyében a művelődési otthonok közül tavaly Börvely Petőfi Sándorról elnevezett intézménye volt a legaktívabb. Bántó Zoltán, az intézmény igazgatója felvázolta tevékenységüket. Februárban kezdett próbálni a tánc- és színjátszó csoport. Tagjai hetente kétszer találkoznak, próbálnak. Március 15-én minden évben adnak műsort. Tavaly június-júliusban Adorjánban, Darán, Pusztadarócon vendégszerepeltek. Augusztusban a Nagykárolyi Napok, szeptemberben a Pálfalvi Napok keretében léptek színpadra. Ugyancsak szeptemberben Magyarországon is bemutatkoztak. Decemberben Börvelyben karácsonyi műsorral léptek fel. Idén is aktívak, jelenleg természetesen március 15-ére készülnek, aztán Börvely napja következik. /Boros Ernő: Művelődési élet Börvelyben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 7./

2002. szeptember 10.

Erdély több városának iskoláiban összevonják a magyar tannyelvű elemi osztályokat. Évről évre csökken a magyar osztályok száma az erdélyi tanintézményekben. Szatmárnémetiben feleannyi első osztályt indítottak tavaly, mint ahány nyolcadik végzett, Besztercén egyetlen magyar első osztály indul az idén, 16 tanulóval. Kolozs megyében Török Ferenc, Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a csökkenés folyamatos ugyan, de nincs ok az aggodalomra, hiszen a román osztályok aránya ennél sokkal nagyobb mértékű csökkenést mutat. A beiskolázási terv szerint Kolozsváron húsz magyar első osztály indulna, a tanfelügyelő szerint azonban végleges adatokat a tanév megkezdésekor lehet mondani. Mint elmondta, a gimnáziumi oktatás terén jónak mondható a helyzet, ugyanis a Természettudományi Gimnázium 15 új helyet kapott. A szakiskolákban azonban a tervezett négy osztályból mindössze kettő indul. Maros megyében a gyermeklétszám-csökkenés főleg a községi és falusi iskolákban hangsúlyos. Wellmann Richárd, a koronkai általános iskola igazgatója elmondta, 60 óvodás és 120 iskolás jár a koronkai iskolába, ahol minden pedagógus szakképzett. Egyes osztályok 10-11 tanulóval indulnak, ez az iskola fennmaradását is fenyegeti, holott a megyében elismerik a koronkai tanintézményt. Míg Szatmár megye falvaiban növekszik, Szatmárnémetiben drasztikusan visszaesett az idén első osztályba beiratkozottak száma. Az elmúlt tanévben a megyeközpontban feleannyi első osztályos kisdiák volt, mint amennyi nyolcadikos végzett. A 14-es számú általános iskolában, például pár évvel ezelőtt még 13 párhuzamos (ebből 3-4 magyar tannyelvű) osztály működött, az idén pedig három elsőt - ebből egy magyar tannyelvűt - indítanak, de ehhez is két iskolából vonták össze a diákokat. Eddig az alacsony létszám miatt a megyeközpont három iskolájában nem indul magyar első osztály, az ezekbe beiratkozottakat a szomszédos oktatási intézményekbe csoportosítják át. Az elsősök létszáma az elszigetelt településeken viszont növekszik, így például Géresen, Széren, Darán, Atyán. Még nem tisztázott, hány magyar első osztály indul Nagyváradon. A 18 általános iskola közül kettőben már eldőlt, hogy összevont első osztály fog működni, négyben pedig még függőben van a dolog, mivel a beiratkozottak száma kisebb, mint a minimális, tizennyolcas osztálylétszám. A 10-es és 18-as iskola esetében lehet, hogy megadják az engedélyt a létszám alatti osztály beindításához, hiszen eddig 13, illetve 12 gyermeket írattak be. Három évvel ezelőtt kezdett érződni a magyarság létszámának csökkenése Beszterce-Naszód megyében. Kálmán Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő elmondta, többek között azért is szüntették meg az V-VIII. osztályokat azokon a településeken, ahol a létszám csupán 20 körül van, mert szeretnék, hogy szakképesített pedagógusok tanítsák a gyerekeket. Hargita megyében ősztől Székelydályán, Hargitafürdőn és Marosfőn szüntetik meg a magyar tannyelvű, illetve Csicsóban a román tannyelvű V-VIII. osztályokat. A gyerekeket kisbusszal fogják közeli, jobban ellátott és szakképzett személyzettel rendelkező iskolákba szállítani. - Jobb volna kevesebb, de ütőképesebb tanárközösséggel rendelkező iskolákat fenntartani, állapította meg Murvai László tanügyminisztériumi igazgató. Az Oktatásügy Minisztérium asztalára az idén négy olyan kérés került, ahol a magyar tagozat megszüntetése ellen emeltek szót. A Beszterce-Naszód megyei Árpástón sikerült megszerezni a tanfelügyelőség beleegyezését, és a 24 magyar gyerekkel működő V-VIII. osztályt a tervek ellenére nem szüntetik meg. Hasonló a helyzet a Fehér megyei Becében is, ahol a 18 magyar gimnazista nem vállalta a Magyarlapádra történő ingázást. A nagyszebeni Octavian Goga Gimnázium magyar tagozatán összesen 34 diák jár a IX-XII. osztályba, a megyei tanfelügyelő ígéretet tett rá, hogy egyelőre nem számolják fel a kis létszámú osztályokat. A Szilágy megyei Ilosva és Magyarboroszló iskoláinak ügyében jelenleg folynak az egyeztetések. /L. J.: Egyre kevesebb az iskolakezdő diák. = Krónika (Kolozsvár), szept. 10./

2003. április 2.

Pusztadaróc a hozzá tartozó három faluval - Dara, Pete, Atya - együtt közel négyezer lakost számlál. Pusztadarócnak már lapja is van, megjelent az "esetenként megjelenő" Községi Hírlap első száma. Ebben többek között bemutatták a község új katolikus papját, Biró Norbertet. /Sike Lajos: Itt a daróci hírlap! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2009. március 27.

A Szatmár megyei ortodoxok közül egyesek magyarul beszélnek, és felekezeti hovatartozásuk miatt zömében románnak vallják magukat. A görög katolikusokból lett magyar ortodoxok között általános jelenség az identitászavar. A Szatmárnémetitől pár kilométerre fekvő Vetésen a lakosság több mint felét a görögkeletiek teszik ki, s bár magyarul beszélnek, és románul alig tudnak, sokuk románnak vallja magát. Gyerekeiket román iskolába járatják. A mintegy 1600 lakosú Vetés községben az ortodox a legnépesebb felekezet, híveinek száma 900 körül van. Rajtuk kívül 520 református, körülbelül 100 görög katolikus és maroknyi római katolikus él a településen. „Őslakos románok nemigen vannak a faluban, a 20. század elején itt csak három-négy ortodox család élt. Vetés lakóinak jelentős része magyar ajkú görög katolikus volt az 1700-as évek óta. 1948-ban, a görög katolikus egyház betiltását követően ezek zömükben ortodoxokká váltak. Magyar származású ortodoxokként identitászavar jellemzi őket. Kilencven százalékuk magyarul beszél otthon, nem is nagyon tudnak románul, de megszokták, hogy az ortodoxokhoz tartoznak, sokan románnak vallják magukat” – mesélte Török József postás, a falu helytörténésze. Magyar nemzetiségű ortodox hívek szép számban vannak Szamosbagoson, Szamosdobon, Darán és Daróczon is. Valamennyi ilyen közösségnek görög katolikus gyökerei vannak. A Vetés községhez tartozó Óváriban az ortodox hívek szinte kivétel nélkül magyar anyanyelvűek. Az Óváriban 1982 óta szolgáló Iosif Coti a misét románul celebrálja, de a szentbeszédet magyarul mondja. A magyar nyelvet tökéletesen bíró román pópa jó véleménnyel van híveiről. /Pengő Zoltán: Magyarok a hagymakupola alatt. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998