udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. március 17.

Birtalan József karnagy sorolta, hol lépett fel sikerrel a marosvásárhelyi Vártemplom Cantemus kórusa. Szlovákiában a IX. Kodály Napok kórusfesztiválján léptek fel Galántán, majd Deákiban, a legrégebbi szlovákiai római katolikus templomban. A Cantemus első nyilvános szereplése 1990-ben volt, a Vártemplom fennállásának 500. évfordulójára rendezett ünnepségen léptek föl. 1991-ben volt az első magyarországi turnéjuk, Kecskeméten, Esztergomban és Debrecenben léptek fel. Franciaországban is jártak. 1992-ben a XI. Nyárádmenti Kórustalálkozó következett, de a következő időszak is eseménydús volt. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 17./

1997. május 6.

Markó Béla vezetésével máj. 4-én RMDSZ küldöttség Szlovákiába látogatott, eleget téve Duray Miklós, az Együttélés elnöke meghívásának. Máj. 4-én Révkomáromban pártközi megbeszélést folytattak az Együttélés vezetőivel, majd közösen megkoszorúzták Jókai Mór és Klapka György szobrát. Este lakossági fórumon találkoztak a város magyar lakosságával. Máj. 5-én megtekintették a deáki templomot, a Halotti beszéd lelőhelyét, ugyanitt szlovákiai magyar polgármesterekkel, majd a szlovák ellenzéki pártokból álló "kék koalíció" vezetőivel tartottak megbeszélést. Máj. 6-án Pozsonyban a Magyar Koalíció pártjainak képviselőivel találkoznak. Markó Béla elmondta: "a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek politikai szervezeteivel az RMDSZ eddig is folyamatos kapcsolatot tartott fent, szlovákiai látogatásunk is e rendszeres kapcsolat részének tekinthető". Fontos körülményként emelte ki, hogy az RMDSZ új helyzete lehetőséget kínál arra, hogy a térség kisebbségi politikájában egy új modell érvényesítésével próbálkozzanak. "Véleményem szerint ez az egész régió életére és kisebbségeinek helyzetére kihathat, úgy is, hogy ha az működni fog, de az által is, ha nem" ? jelentette ki Markó Béla. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

2000. augusztus 11.

Augusztus első napjaiban rendezte meg Budapesten a Magyar Kultúra Alapítvány az V. Kárpát-medencei Találkozót. Ezen, több más erdélyi részvevő mellett, fellépett a zilahi Terbete táncegyüttes, Gáspár Attila /Zilah/ bemutatta a millennium alkalmából megjelent Szilágysági magyarok (Kriterion Könyvkiadó) című kötetét. Az Identitás Klub részvevői /magyarországi és határon túli egyetemi tanárok, történészek, lelkészek, újságírók, irodalmárok/ elfogadták, és a magyar kormány elé terjesztették az Identitás Klub Zárónyilatkozatát. A nyilatkozat szerint a történelmi magyar egyházaknak fontos szerepük van a határon túli magyar közösségek nemzettudata és anyanyelve megőrzése terén. Elismerést érdemelnek azok a határon túli magyar egyházi intézmények, amelyek a nemzetmegtartó szerepet a múltban is vállalták és ma is végzik. A jövő szempontjából az illetékes felekezeti vezetők és testületek részéről elengedhetetlen a magyar nemzeti identitás őrzésének tudatos felvállalása valamennyi határon túli közösségben. Magyarország részéről kulcsfontosságú feladatnak tartják, hogy széleskörűen támogassa a határon túli magyar egyházak tevékenységét, vallási könyvek és folyóiratok biztosítását, valamint azok eljuttatását minden régióba, továbbá szükség szerint a pap-, illetve lelkészképzést. Az Identitás Klub segítséget kér a következőkhöz: A magyar hatóságok járjanak közben Mátyás király kolozsvári szülőházának az UNESCO védnöksége alá helyezése érdekében, valamint segítsék elő egy emlékszoba létrehozását az említett épületben. Kérik az aradi Szabadság-szobor minél előbbi visszaállítását. Járjanak közben, hogy a Kiss Ernő 1848/49-es honvédtábornok földi maradványait őrző eleméri templomot méltóképpen felújítassák, valamint kerüljön fel a régen elkészített emléktábla a másik délvidéki vértanú, Schweidel József zombori szülőházára. Támogassák az egyetemes magyar kultúra tekintetében jelentős deáki műemléktemplom helyreállítását, valamint a felújított rozsnyói Kossuth-szobor eredeti helyére való visszaállítását. Szorgalmazzák a torzóban maradt vereckei honfoglalási emlékmű mielőbbi befejezését. /Régiók találkozása - V. Kárpát-medencei Napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./

2002. november 26.

Nov. 24-én Zabolán, a római katolikus templomban bemutatták Pozsony Ferencnek a Száz magyar falu könyvesháza sorozatban frissen megjelent Zabola című kötetét. Dr. Botlik József, a Pázmány Péter Katolikus Tudományegyetem történelemprofesszora, a könyv szerkesztője a sorozat határon túli településeiről készült köteteinek történetéről, illetve kiadási szempontjairól beszélt. Mint elmondta: a száz magyar faluról szóló sorozatot a magyar állam millenniumára adták ki, és a trianoni szerződéssel elcsatolt részekről csupán hat település: Deáki (Felvidék), Gát (Kárpátalja), Szilágynagyfalu (Partium), Laskó (Drávaszög), Alsóőr (Burgenland) és Zabola (Erdély) került be a sorozatba. A Zabola-kötetet Csáky Árpád, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum történésze méltatta. Pozsony Ferenc hangsúlyozta: az embernek csak egy szülőfaluja van, és sok-sok kötelessége. Ezzel a könyvvel egyik kötelességének tett eleget. A rendezvény előtt Budapestről érkezett közel kétszáz kötet egytől egyig elkelt. /Bodor János: Könyvbemutató Zabolán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 26./

2007. április 21.

Háromnapos felvidéki körutazásának első állomására, Pozsonyba érkezett április 20-án Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki Pozsonytól Kassáig látogatja végig a magyar állami forrásokból helyreállított műemlékeket, egyházi létesítményeket, továbbá a magyar közösség számos képviselőjével, értelmiségiekkel, egyházi méltóságokkal találkozik. Pozsonyban a szlovák parlament épületében Pavol Paska házelnökkel tartott megbeszélést. Szili Katalin a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) pozsonyi székházában Csáky Pál elnökkel és a párt más vezetőivel folytatott megbeszélést. Ezután a pozsonyi magyar nagykövetség épületében találkozott a felvidéki magyar értelmiség és a sajtó képviselőivel. Szili Deákiban megtekintette az 1228-ban felszentelt Szűz Mária templomot, amelynek a falai között hajdan az első összefüggő írásos magyar nyelvemlékünket, a Halotti beszédet és könyörgést használták, majd Érsekújvárba ment. /Felvidéki körúton Szili Katalin. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

2007. augusztus 20.

Csak üdvözölhetjük, hogy az Európai Unió jogrendje az egész régióra rákényszeríti az európai jogi normákat, a jogállamiságot, azt, hogy nem lehet senkit diszkriminálni nemzetisége, vallása, fajtája miatt, és nem tűrhető meg, hogy valakit azért érjen bántódás, mert az anyanyelvet használja – mondta ünnepi beszédében Sólyom László magyar államfő, aki augusztus 19-én, vasárnap Szlovákiában, a mátyusföldi Deákin vett részt a Szent István-napi megemlékezésen. Az ünnepi misét követően a Deákira sereglett mintegy másfél ezer embert az államalapító Szent István és a falualapítók közös emlékművénél Bukovszky János polgármester köszöntötte, majd Merva Arnold deáki helytörténész eredeti hangzása szerint adta elő a Halotti beszédet, első összefüggő írásos nyelvemlékünket, amelyet ebben a községben használtak egykor. Csáky Pál, a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke beszédében hangsúlyozta: önmagunknak és az utánunk jövő nemzedékeknek tartozunk azzal, hogy Szent István örökségét, szellemiségét és bölcsességét átadjuk nekik. Sólyom László szerint jó lenne, ha a térségünk országainak államfői úgy járnának át egymás országába, hogy az magától értetődő legyen. „Ahogy én örülök annak, hogy (Ivan) Gasparovic szlovák elnök úr megérkezik egy magyarországi szlovák faluba, úgy az is magától értetődő legyen, hogy ha én Szlovákiába vagy Erdélybe megyek, hogy közösen ünnepeljük nagy nemzeti ünnepeinket” – mondta beszédében az államfő. /Sólyom László a felvidéki Deákin mondott emlékbeszédet. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 20./

2007. augusztus 21.

Augusztus 20-a összmagyar ünnep, államalapító Szent István király ünnepe. A Duna TV közvetítette a Háromszéki Magyarok Világtalálkozója keretében az Óriáspincetetőről élő adásban az Egy a nép, egy a magyar című Szörényi-Bródy produkciót. A lap munkatársa, Köllő Katalin kirohant az előadás ellen: színvonaltalan, igénytelen. Szörényi Levente történelmi rockoperáiból /Atilla – Isten kardja, István, a király, Veled, Uram! és Árpád Népe/ összeállított részletekből állt. A cikkíró reméli, Sólyom László köztársasági elnöknek a felvidéki Deákin mondott beszédét kevesen hallgatták meg, ugyanis „teljes zagyvasággá változott” az ünnepi beszéd. „Igyekszünk megérteni, hogy milyen kisebbségben élni. Mi, akik soha nem éltünk kisebbségben, nem is tudják, milyen nehéz nekünk megérteni az önök helyzetét”, körülbelül így hangzott az rész, amelyre az újságíró kimondta: igen, ez látszik, tisztelt elnök úr, hogy nem értik, nem is igyekeznek megérteni. „Talán ezért tetszettek találni széles Erdélyországban csupán öt (és fél) embert, akit érdemes volt kitüntetni (össz)nemzeti ünnepünk alkalmával, mert nem tetszik érteni a helyzetünket. A „fél” az úgy értendő, hogy a kitüntetett erdélyi származású ugyan, de már rég odaát él. Vagyis kicsit még spórolni is tetszett. ” /Köllő Katalin: Ünnepi hangulat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./

2007. augusztus 21.

Dr. Sólyom László köztársasági elnök a felvidéki Deákiban ünnepelt együtt a szlovákiai magyarokkal, s a Szent István-i államalapítás nagy ünnepének előestéjén alighanem itt mondta el elnöki mandátumának legjelentősebb beszédét, a legnagyobb ívet vázoló üzenetét egy új Kárpát-medencei megbékélés és összefogás szükségességéről, írta Magyari Lajos. Deáki nagyközségben íródott le az első föllelt összefüggő magyar nyelvemlék, a méltán híres Halotti beszéd, mely perdöntően bizonyítja, hogy már a korai magyar középkorban a magyar nyelvű írásbeliség is polgárjogot nyert a latin mellett. Sólyom László kijelentette, hogy egy mai magyar államfő számára nem csupán természetes a határon túli magyar közösségekkel való ünnepi együttlét, de kitüntetés is egyben, hiszen magyarságból, az értékek, az identitás megőrzéséből éppen ezek a kollektívumok mutattak és mutatnak példát, s ez olyan érték, melyre nyugodtan lehet alapozni a 21. század új magyar nemzetstratégiáját. A történelmi feltételek ehhez ma a leginkább kedvezőek, s e feltételek között végre cselekedni kell. Önmagunk megbecsülésével, a másság tiszteletével, de határozottan elvárva és igényelve azt is, hogy a mi természetes jogainkat és méltóságunkat mások is tiszteljék, sőt, garantálják. Magyarán: a magyar közösségek kollektív jogait, az önrendelkezéshez, az identitás valódi megőrzéséhez való jussát. /Magyari Lajos: Sólyom László Deákiban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 21./

2007. augusztus 23.

A hazafias szlovák kulturális intézményhez, a Matica Slovenskához közeli „aláírók” csoportjának tagjai tiltakoztak, amiért Sólyom László magyar köztársasági elnök augusztus 19-én a felvidéki Deákin részt vett és beszédet mondott a falu Szent István napi emlékünnepén. A magyar megnyilvánulások ellen másfél évtizede rendszeresen fellépő, magukat nagysurányi aláíróknak nevező személyek szerint az államfő látogatása nem tekinthető magánjellegűnek, Sólyom László jelenlétében a független és önálló Szlovák Köztársaság területén egy idegen állam ünnepét rendezték meg. Ez szerintük megengedhetetlen, tiltakozásukat eljuttatják Sólyom Lászlóhoz is, az esetről pedig tájékoztatni fogják Ivan Gasparovic szlovák államfőt és Ján Kubis külügyminisztert. Stanislav Bajaník, a Matica Slovenská titkára előbb tagadta, majd újságírói firtatás nyomán kényszeredetten elismerte, hogy a magyar államfő nem a „hátsó kiskapun”, hanem a szlovák elnöki iroda és a pozsonyi külügyminisztérium tudtával, az ilyenkor szokásos protokollnak megfelelő módon járt Szlovákiában. Bajaník ennek ellenére kifogásokat emelt, jóllehet, a magyar államfő Deákin azt is hangsúlyozta: „Jó lenne, ha térségünk országainak államfői úgy járnának át egymás országába, hogy az magától értetődő legyen. ” Sólyom szólt arról is, jómaga mennyire örül, ha Ivan Gasparovic egy magyarországi szlovák faluba látogat. A pozsonyi sajtótájékoztatón mégis kifogásként hangzott el: „A köztársasági elnök, mint az első közjogi méltóság, egy ilyen jellegű akción aligha léphet fel magánszemélyként. ” /Magyarellenes szlovák „aláírók” tiltakozása. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998