udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 754 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 751-754
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. január 2.

Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága jan. 2-i közleménye beszámolt arról, hogy a bizottság dec. 31-én ülést tartott. Felszólalt Domokos Géza, Demény Lajos, Gálfalvi Zsolt, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Szász János és Tüdős István. Az Ideiglenes Intézőbizottság megállapította, hogy jól halad a szövetség helyi szervezeteinek megalakulása. Javasolta, hogy jan. 12-én az RMDSZ megyei elnökei üljenek össze tanácskozásra. Domokos Géza elnök beszámolt arról, hogy tájékoztatta Iliescu elnököt az RMDSZ megalakulásáról, céljairól, programpontjairól. Iliescu üdvözölte az RMDSZ megalakulását és megerősítette, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa intézményesen szavatolja a kisebbségi jogokat. Domokos Géza ismertette Horn Gyula külügyminiszterrel való megbeszélését, aki elmondta, a román vezetőkkel folytatott tárgyalásain megegyeztek a kolozsvári és a debreceni konzulátus újramegnyitásáról. Horn Gyula azt is elmondta hogy a magyar külügyminisztérium a kormány nevében nyilatkozatban üdvözölte az RMDSZ megalakulását és támogatja az RMDSZ dec. 26-i kiáltványban foglalt alapleveket és célokat. Horváth Andor, az Ideiglenes Intéző Bizottság szóvivője tájékozódó megbeszélést folytatott a Csoportosulás a Társadalmi Párbeszédért és a Nemzeti Parasztpárt képviselőivel. Corneliu Coposu, a Nemzeti Parasztpárt elnöke ismertette pártja nyilatkozatát. A kisebbségi jogegyenlőség programpontról kifejtette, hogy ebbe pártja beleérti a saját anyanyelven történő oktatást, a közigazgatásban a kisebbségek által lakott területeken a tisztviselők a kisebbség soraiból kerüljenek ki, illetve ismerjék annak nyelvét. ? Erdély-szerte megalakulnak a Magyar Demokrata Ifjúság helyi szervezetei, amelyek rövidesen országos tanácskozásra ülnek össze. /Az RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága 1990. január 2-i közleménye Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ Horn Gyula dec. 29-én tett villámlátogatást Bukarestben, ahol a román vezetőkkel tárgyalt. /MTI/A

1990. február 4.

Febr. 4-én Debrecenben, a Református Teológiai Akadémián díszdoktorrá avatták Tőkés László lelkészt. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./

1990. május 8.

Máj. 8-án Nagyváradon ünnepélyesen beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót, aki beszédében a lelkipásztorok felelősségéről mint a megmaradás fontos tényezőiről szólt. A hitben való összefogásra, együttműködésre hívott fel mindenkit. /Sike Lajos: Ne csüggedjünk harcainkban! üzeni dr. Tőkés László püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 11./ Az istentiszteleten Mikó Jenő szlovákiai református püspök, Kocsis Elemér debreceni református püspök és Seres Ödön torontói lelkipásztor szolgáltak. Az Erdélyi Református Egyházkerület nevében dr. Csiha Kálmán újonnan választott püspök köszöntötte az új püspököt. /Üzenet (Kolozsvár), máj. 30./ Tőkés László püspöki beköszöntő beszédének szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./

1990. június 10.

A Romániai Magyar Szó sorra bemutatja az RMDSZ megválasztott képviselőit, akik nyilatkoznak a feladatokról. Csiha Tamás szenátor /sz. Debrecen, 1940./ ügyvéd Nagybányán, nem volt párttag az előző rendszerben. A sajtó túlkapásait vissza kell szorítani a meghozandó sajtótörvénnyel. Szükség van alkotmánybíróságra, a magyar közösség panaszait el kell juttatni nemzetközi fórumokhoz. /Kik képviselnek minket? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

1990. június 14.

Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete közleményben tiltakozott a magyarellenes támadások ellen. A kolozsvári Adevarul in Libertate című lap jún. 12-i számában a Román Nemzeti Egységpárt a román kormányhoz intézett felhívása a magyarellenes támadássorozat része. Előzőleg is napvilágot látott több hasonló írás: a máj. 11-i számban olvasható "közlemény" állítólagos atrocitásokról szólt, melyeket magyarok követtek el románok ellen "számos erdélyi helységben", a jún. 9-11-i számban a román kormánytól követelte ez a párt, hogy "véglegesen számolják fel a szeparatizmust az erdélyi iskolákban", a jún. 8-i számban Octavian Capatina parlamenti képviselő a lapban nyilatkozott a jelen levő "a horthysta színezetű szélsőségről", a "horthyzmusról, mint a fasizmus legsötétebb jelentkezéséről" stb. Folyik tehát a heves magyarellenes támadás, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete leszögezte: szó sincs arról, hogy most "hoznák létre a magyar konzulátust Kolozsváron, amit az a Román Nemzeti Egységpárt beállítja. Magyarország főkonzulátusát 1977-ben hozták létre Kolozsváron, egyidőben a debreceni főkonzulátussal." A közelmúltban Románia és Németország megegyezett három német konzulátus megnyitásában. Az RMDSZ felhívja az ügyészség és a kormány figyelmét, hogy az említett megnyilvánulások kielégítik a Btk. 317. paragrafusának a nacionalista-soviniszta propaganda bűntényének ismérveit. /Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének közleménye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

1990. november 18.

A nov. 15-18-a között lezajlott Debreceni Irodalmi Napok témaköre a romániai magyar irodalom volt. /MTI/

1991. május 4.

Jún. 21-30-a között tartják meg a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozóját Budapest, Debrecen és Zánka helyszínekkel. Ebből az alkalomból nemzetközi kiállítást rendeznek képzőművészek, iparművészek, fotóművészek részvételével, az újságban olvasható a pályázati felhívás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4-5./

1991. június 8.

Szlovákiában, Bártfán négynapos tanácskozás kezdődött a New York-i Kelet-Nyugat Kutatóintézet szervezésében a közép-kelet-európai térség gazdasági, politikai átalakulásáról és a nyugati támogatásról. Adrian Nastase külügyminiszter elutazása előtt elmondta, hogy az új Európa felépítéséről szóló gazdasági keretekről lesz szó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8-9-/ Adrian Nastase külügyminiszter Bártfán találkozott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Jeszenszky fölvetette a Kolozsváron, illetve Debrecenben létesítendő konzulátus ügyét, szóba került azt új határátkelőhelyek megnyitása. Nastase javasolta, hogy ősszel rendezzenek román-magyar kerekasztal-megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./

1991. június 27.

Debrecenben zajlik a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozója. /Szabó Piroska: Magyar Reformátusok II. Világtalálkozója. Debrecen, 1991. június 21-30. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

1991. július 22.

Csaknem félszáz hodáki román gyermeket lát vendégül egy hétre az MDF debreceni szervezete. 1990. márciusában Hodák faluból indultak Marosvásárhelyre a magyarok ellen a felheccelt hodáki parasztok. /Új Magyarország (Budapest), júl. 22./

1991. július 29.

Második alkalommal nyitotta meg kapuit júl. 29-én, Debrecenben az Ady Endre Akadémia, továbbképzést nyújtva határon túli magyar pedagógusok részére. A két hétig tartó továbbképzésen 150 Erdélyből, Kárpátaljáról, Jugoszláviából és Kárpátaljáról érkezett tanár, illetve negyven erdélyi orvos vesz részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

1991. augusztus 16.

II. János Pál pápa Magyarországra látogatott aug. 16-án, aug. 20-ig több alkalommal találkozott a hívők tömegeivel. Aug. 16-án érkezett meg, a ferihegyi repülőtéren Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, Paskai László bíboros, esztergomi érsek és több püspök fogadta. A pápa magyarul válaszolt, majd helikopteren Esztergomba utazott, ahol köszöntötte a megjelent híveket, ezután visszatért Budapestre. Aug. 17-én a pápa Pécsen pontifikál misét, este Budapesten találkozik a tudományos és művészeti élet képviselőivel, aug. 18-án Máriapócson mutat be misét, majd Debrecenben ökumenikus istentiszteleten vesz részt, aug. 19-én Szombathelyre látogat, majd Budapesten a Mátyás-templomban kispapokkal, este a Népstadionban a fiatalokkal találkozik, aug. 20-án Budapesten, a Hősök terén tartja az ünnepi szentmisét. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 17. / Sokezer szomszédos országokban élő magyar /köztük ezer moldvai csángó/ jött át, hogy találkozzon a pápával.

1991. augusztus 20.

A Vatikán diplomáciája és Bukarest között feszültséget okozott, hogy a váratlan vasúti áremelések miatt nem érkezhettek meg időben az erdélyi hívek. A pápa Pécsen mondott beszédében a nyilvánosság előtt megjegyezte, sajnálja Bálint Lajos érsek távollétét, olvasható Tibori Szabó Zoltán összefoglalójában. Aug. 17-én II. János Pál pápa a diplomáciai testület tagjai előtt kifejtette: "a magyarok szívükön viselik a szomszédos országokban élő testvéreik sorsát. Jogosan kívánják, hogy megfelelő kapcsolatot tarthassanak fenn velük. Ha a határok sérthetetlenek, nem kell-e ugyanúgy azt is mondanunk, hogy maguk a népek is sérthetetlenek? Sürgetően szükséges, hogy legyőzzék a többség és kisebbség közötti előítéletet vagy a múltból örökölt ellenérzéseket." Amikor úgy tűnt, hogy az erdélyi hívek a vasúti díjszabás emelése miatt nem tudnak jönni, a Szentszék felajánlotta, hogy megtéríti az utazási költséget. Végül Máriapócsra Kárpátaljáról 15 ezren, Erdélyből 20 ezren, Szlovákiából 15 ezren érkeztek. Máriapócson jelen voltak az erdélyi püspökök. Máriapócson aug. 18-án a pápa köszöntötte a magyar és a szomszédos országokból érkezett zarándokokat. E szavakkal fordul a jelen levő románokhoz: "a visszanyert lelkiismereti és vallásszabadság lehetővé teszi számotokra, hogy hiteles tanúságot tegyetek mindennapi életetekkel, jó kapcsolatot ápolva minden kereszténnyel és minden néppel, országotok kisebbségével is, hisz egész történelmetek során példát adtatok a tolerancia és más kultúrák fejlődésének előmozdításáról. "A pápa emlékezetett a két évvel ezelőtti békenapi üzenetére, amelyben nyomatékosan felemelte szavát a kisebbségek jogainak, sajátos kultúrájuk megőrzésének és anyanyelvük használatának védelmében. A pápa így fohászkodott: "Adja meg Isten a magyar földön és a szomszédos államok fiaiak azt a nemes lelkületet, amely szükséges ahhoz, hogy mindig tiszteletben tartsák az alapvető jogokat, s így mindnyájuk nagylelkű együttműködésével föl lehessen építeni a békét, amelyet kinek-kinek a jogos különbözőségei még gazdagabbá tesznek. " A debreceni ökumenikus istentiszteleten II. János Pál pápa szívből köszöntötte "Tőkés Lászlót, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökét, valamint az Erdélyből és a szomszédos országokból jött keresztény magyar testvéreket." Eljutott a pápához az ezernél több moldvai csángónak az üzenete, akik a saját, magyar nyelvű szertartások biztosításának kérésével érkeztek Magyarországra. /Tibori Szabó Zoltán II. János Pál Magyarországon. Nemcsak a határok, a népek jogai is sérthetetlenek. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 20./

1991. augusztus 23.

A pápa látogatása megtiszteltetés a magyar nemzet számára, jelentette ki Tőkés László püspök a vele készült interjúban. II. János Pál pápa összefogásra buzdította a magyarságot. A protestánsok számára a debreceni közös ökumenikus istentisztelet jelent nagyon sokat, hogy a pápa megemlékezett a gályarab lelkészekről is. A pápa elítélte a szélsőséges, fajgyűlölő, antiszemita irányzatokat. Nagy jelentőségű gesztus volt, hogy Debrecenben a pápa maga mellé szólította Tőkés László püspököt. /Barabás Zoltán: Exkluzív interjú Tőkés Lászlóval, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./

1991. szeptember 21.

Nagyenyeden, az RMDSZ-székházban tartotta szept. 21-én országos munkaülését az RMGE /Romániai Magyar Gazdák Egyesülete/. Elhatározták egy marosvásárhelyi székhellyel létesítendő kereskedelmi vállalat, a Gazda Kft, valamint Szász Pál néven országos RMGE-alapítvány létrehozását. Székelyföld különböző városaiban magyar nyelvű mezőgazdasági főiskolát hoznak létre, a Gödöllői és Debreceni Agrártudományi Egyetemek kihelyezett fakultásaiként. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

1992. március 26.

Tőkés László püspök Debrecenben találkozott a vállalkozók képviselőivel, bejelentve, hogy a közeljövőben 50-50 százalékos részesedéssel magyar-román vegyesvállalatot hoznak létre, amelynek egyik alapítója a Királyhágómelléki Református Egyházkerület. /Új Magyarország, márc. 27./

1992. március folyamán

Zilahon az 1989-es események után hetilapot indítottak Szilágysági Szó, majd 1991-től Szilágyság címen. A Szilágyságban sorra alakultak a magyar műkedvelő csoportok, így például Szilágypanitban néptánc- és színjátszó csoport. 1990. márc. 15-én Zilahon a Kálvineumban /Művelődési Ház, melyet a zilahi református egyházközség épített 1943-ban/ ünnepelt a város magyarsága. Másnap ugyanitt alakult meg a Vatra Romaneasca helyi szervezete. A helyi vatrások tüntettek a megalakult két magyar nyelvű líceumi osztály ellen. 1990. márc. 25-én Kraszna 50 tagú művészegyüttese lépett föl. 1990 áprilisában - 1945 óta először - Silvania néven magyar irodalmi és művészeti folyóirat indult. Ez a kiadvány azután megszűnt. Krasznahorváton Kacsó Erzsébet óvónő vezetésével megalakult a falu tánc- és színjátszó csoportja. Előadásukat néhány román fiatal megzavarta. 1990 júliusában Szilágysomlyón rendbehoztak egy épületet, ez lett az RMDSZ helyi székháza. Ugyanebben a hónapban Zilahon, a református templomban egyházzenei hangversenyt rendeztek. Szilágybagoson, Nagyfaluban és Zilahon lépett fel a Birtalan József vezette marosvásárhelyi Vártemplom leánykórusa. - Az 1991 október végi II. Zilahi Nemzetiségi Fesztivál nemzetközivé nőtte ki magát, Debrecenből jött egy énekkar, Kassáról pedig a Homolya Éva vezette Csengettyű leánykar lépett föl. - 1991 áprilisában Csíkszeredában rendezték meg a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalmi versenyt, melyen a szilágysági versenyzők dicséretben részesültek. - Zilahon a diákok diáklapot szerkesztettek Guguc címen. /Filep Béla: Művelődési élet a Szilágyságban. = Művelődés (Kolozsvár), márc./

1992. augusztus 6.

A 900 éves Nagyvárad idei Varadinum ünnepségeiből nem hiányoztak az alkalomhoz kapcsolódó könyvek sem. A Szent Lászlóról szóló irodalomból ad válogatást az egyik könyv: Sanctus Ladislaus rex - Kalendarium Varadinum 1192-1992 /Literatus Kiadó, Nagyvárad, 1992/, a másik a régi templomokat idézi fel Marián Antal kiváló fotóival, megjelenését a Nemzetközi Transsylvania Alapítvány támogatta, a ságvári nyomdából került ki: Magyar egyházak és gyülekezetek Nagyváradon /Kiadja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, szerkesztették: Veres Kovács Attila és Szilágyi Aladár/. Robotos Imre munkájának címe A Vér városa: Nagyvárad /Művelődéstörténeti tükör, Csokonai Kiadó, Debrecen, 1992/. Szinte emberfeletti munkát végzett Bálint István János, az Országos Széchenyi Könyvtár munkatársa, aki korábbi munkájához /Kincses Kolozsvár/ hasonlóan szemelvények tükrében mutatta be Szent László városát, Nagyváradot. Egyedül a felsorakoztatott forrásmunkák száma meghaladja az ezret! Az értékes kiadvány címe: Boldog Várad /Szerkesztette: Bálint István János, Héttorony Kiadó, Budapest, 1992/. /Kelet-Nyugat (Nagyvárad), aug. 6., III. évf. 1.sz./

1992. november folyamán

Dr. Csűry Bálint nyelvészre emlékeztek szülőfalujában, Egriben, szülőházán emléktáblát avattak. Az emléktáblát Bara István készítette a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság megbízásából, a tábla is hirdeti: "Emelte a K. L. M. T. Szatmár megyei fiókja, a Szatmárnémeti RMDSZ és az Egri RMDSZ". Az emléktábla elhelyezése mellett emléküléssel adóztak a kiváló tudós munkásságának. Egykori tanítványa, Nagy Jenő elevenítette fel Csűry Bálinttal kapcsolatos emlékeit. /Nagy Jenő: A tanítvány emlékezik. = Szamoshát (Szatmárnémeti), nov., III. évf. 5. sz.. újraközölte: Művelődés (Kolozsvár), dec./ Dr. Csűry Bálint /Egri, 1886. febr. 13.- Debrecen, 1941. febr. 13./

1993. február 11.

A Romániai Magyar Szó febr. 10-i számában Naplójegyzetek címmel megjelent Sütő András folytatásokban sorra kerülő Sütő András munkája, amely az 1990 márciusi marosvásárhelyi pogrom miatt megszakadt. Az akkori véres eseményekben Sütő András súlyosan megsérült, elvesztette egyik szeme világát. A most megjelenő naplórészletek teljes szövege a debreceni Csokonai Kiadónál jelenik meg. /Kiss Zsuzsa: Sütő András folytatja a naplóírást. = Magyar Nemzet, febr. 11./

1993. február 16.

A Debrecenben lezajlott Kárpátok Eurorégió együttműködési összejövetelnek szinte nem is volt visszhangja a román sajtóban. Egyedül az Adevarul írt gunyoros hangvételű cikket a határ menti regionális együttműködési törekvésekről. Simona Miculescu külügyi szóvivő kérdésre válaszolva elmondta, a román határ menti megyék is hivatalosak voltak, de nem jelenetek meg. A meghívókat a megyei pefekusi hivatalokba küldték, nem a külügybe. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: Román lapvélemény a Kárpátok régióról. = Magyar Nemzet, febr. 16./

1993. április 5.

Fenntartja véleményét, hogy Romániában etnikai tisztogatással próbálkoznak, nyilatkozott Tőkés László püspök ápr. 5-én Debrecenben. Romániának ma mi vagyunk a zsidói, mondta. Az elmaradottság jele, hogy az erdélyi magyarság ügyét lelkészeknek kell képviselniük. - Az egyházaknak - a társadalomhoz hasonlóan - szükségük van rendszerváltozásra, szögezte le. . /R. T.J.: Tőkés László egyházi rendszerváltozást sürget. = Népszabadság, ápr. 6./

1993. május 20.

Nagyváradon a másodszor megrendezett Varadinum Napok máj. 9-től 16-ig tartottak. A Varadinumra eljött Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, az Európai Parlament társelnöke is, aki beszédet mondott. Megjelent Sinkovits Imre is, aki elszavalta a Szózatot. Az első napon Tempfli Imre püspök celebrálta a szentmisét a bazilikában, melyet körmenet követett. Délután a várad-olaszi templomban Tőkés László püspök mondott beszédet, majd a debreceni Kodály-kórus lépett fel. Máj. 10-e volt a sajtó napja. A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete meghívására eljöttek a romániai magyar lapok főszerkesztői. A rendezvény a Tavaszi Hajnal által szervezett sajtótörténeti kiállítással kezdődött, képet adott a 125 éves nagyváradi újságírásról. A főszerkesztők a romániai magyar sajtó helyzetéről tanácskoztak. A harmadik napot, máj. 10-ét az etnikumok közötti közeledésnek szentelték, román és magyar értelmiségiek találkoztak, a díszvendég dr. Octavian Buracu volt. Buracu kiállt Tőkés László etnikai tisztogatásra utaló kijelentése mellett, ezután Buracut és családját megfenyegették, munkahelyén lefokozták, ideutazáskor ketten is követték. A következő napokat a művészeteknek szentelték a Varadinum rendezői. Tőkés László kezdeményezésére jött létre A zsidóság és a nagyváradi magyar kultúra rendezvény, melyen Vezér Erzsébet irodalomtörténést tartott előadást Ady és a zsidókérdés címen, Mózes Teréz nagyváradi néprajzkutató pedig bemutatta frissen megjelent Bevérzett kőtáblák című, a deportálásról szóló könyvéből olvasott fel részleteket. Kányádi Sándor pedig a máramarosi zsidó népköltészetet bemutató kötetéről beszélt. Jakobovits Márta és Jakobovits Miklós képzőművészek rendeztek tárlatot 24 művész alkotásaiból. Az Ady Múzeumban pedig a Nagyváradi Ady Társaság rendezvényeként a század eleji Nagyvárad irodalmi arculatát mutatták be. Morvay László grafikusművész - akinek tűzzománc-stációit a múlt évi Varadinumon szentelték meg a Vártemplom falain - most újabb munkáival jelentkezett, ezeken a magyar nemzet stációit örökítette meg. Este Városa vagy a jövőnek című, a 85 éves Holnap-mozgalomra emlékező előadást rendeztek a Szigligeti Társulat művészei. A továbbiakban sor került még Demény Lajos előadására is. /Simon Judit, Marán Antal: Varadinum 1993. Szent László városa ünnepelt. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./

1993. május 28.

A román-magyar viszonyban jelenleg feszült a helyzet, az egyetlen megoldás a dialógus lehet, nyilatkozta Iliescu elnök máj. 28-án a magyar tévé Debrecen központú regionális híradójának. /Iliescu: párbeszéd a megoldás. = Magyar Hírlap, máj. 29./

1993. június 17.

Tófalvi Zoltán a szemfényvesztés néhány példáját hozta fel. Emlékezett arra, hogy Marosvásárhelyen a magyar sajtó képviselői várták Raffay Ernő honvédelmi államtitkárt. Raffay Ernő történész több könyvet írt Erdély 1918-1920 közötti történetéről, ismeri a román diplomácia színeváltozásait, mégis besétált a csapdába. Kolozsváron válaszolni tudott Funar polgármester kijelentésére, hogy Kolozsvár nincs a térképen. De Debretin, Seghedin, Budapesta sincs a térképen. Marosvásárhelyen furfangosabb csapda várta. A megye akkori alprefektusnője, Ileana Filipescu addig hordozta keresztül-kasul a városon, kaszárnyáról kaszárnyáig, fényűző fogadásra, hogy a látogatás ideje lejárt, indulni kellett a repülőtérre. Az újságírók hiába várták. És Raffay Ernő nem vette észre az egészet, azt nyilatkozta, hogy jól érezte magát Marosvásárhelyen. - Bálint Lajos érsek misét akart bemutatni a szamosújvári börtönben szenvedő, ártatlanul elítélt oroszhegyi híveknek. A börtönparancsnokság az érsek közelében sem engedte az oroszhegyi foglyokat. - A román külügyminiszter ügyesen végighordozta a nagyköveteket több városon. Fényűző fogadások műemlékek megtekintése. Marosvásárhelyen előre figyelmeztették az újságírókat, kérdéseket feltenni, interjút készíteni tilos. Közben a Maros megyei prefektus beszélt a kisebbségek jogairól, milyen sok magyar tagozat van stb. /Tófalvi Zoltán: Szemfényvesztéssel kikövezett út. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 17./ Raffay Ernő államtitkár 1991. dec. 8-12-e között látogatott Romániába. Raffay Ernő említett könyvei: Erdély 1918-1919-ben /Magvető, Budapest, 1987/, Trianon titkai avagy hogyan bántak el országunkkal /Tornado Damenija, Budapest, 1990/.

1993. június 18.

Az 1988-ban, a romániai falurombolás elleni nagy társadalmi megmozdulás idején született Erdélyi Szövetség a hét végén Debrecenben tartja tisztújító közgyűlését. Az Erdélyi Szövetség füzetsorozatot indított. Az elmúlt években Magyarországon mintha elsorvadt volna a figyelem, megfáradt a felelősségérzet a kisebbségi létbe szorított magyarság iránt, írta Beke György, aki az Erdélyi Szövetség elnöke. Az Erdélyi Szövetség mindenkor kötelességének érezte az erdélyi valóság tudatosítását az anyaország és a világ közvéleményében. Ezért szervezett tanácskozásokat, Erdélyt megismertető vetélkedőket és ezért vállalkozott könyvkiadásra is. 1991-ben Erdély jelene és jövője címmel jelentetett meg tanulmánykötetet, 1992-ben pedig Dsida Jenő vallomását, a Psalmus Hungaricust. Nem az egyetlen szervezet, amelyik kiadói tevékenységet is vállal. Az Erdélyi Magyarok Egyesülete Vigyázó címmel időnként időszaki romániai magyar sajtószemlét ad ki. /Beke György: Megfáradt felelősségérzet. Szembenézés Trianon örökségével. = Magyar Nemzet, jún. 18./

1993. július 3.

Szatmárnémetiben júl. 3-án Szilágyi Domokosra emlékeztek, születésének 55. évfordulóján, egyben felavatták a városban, az új kórház előtti téren a költő szobrát, Kolozsi Tibor alkotását. A költő emlékének méltatására Budapest, Bukarest, Kolozsvár, Szlovákia és Kárpátalja irodalmi életének jeles személyiségei jöttek el. Az ünnepség létrejötte elsősorban a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ és Muzsnay Árpád szervezőmunkájának köszönhető. Az ünnepségen megjelent és beszédet mondott Stefan Augustin Doinas, az Írószövetség tiszteletbeli elnöke, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Ligeti L. Zoltán, a helyi Kölcsey Kör elnöke. A szoboravatás után az Északi Színházban ünnepi műsor következett, ahol kiemelkedő volt Bertha Zoltán debreceni irodalomtörténésznek Szilágyi Domokos költészetét értékelő esszéje. /Szilágyi Domokos emlékének. = Magyar Hírlap, júl. 5., Gál Éva Emese: A költő ünnepei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 8./

1993. július 10.

Dr. Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikai Párbeszéd Társaság elnöke Budapestre utazott társasága több tagjával együtt és tárgyalt az Országgyűlés vezetőivel, a kormány képviselőivel. Megbeszélései eredményesek voltak, partnerei erkölcsi támogatásukról biztosították munkáját. Buracu hozzá akar járulni az erdélyi magyarság jogainak tiszteletben tartásához, beleértve a Bolyai Egyetemet, a kolozsvári, illetve debreceni konzulátus újraszervezését. /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. Nyílt és őszinte dialógus. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./

1993. július 10.

Töttösy Istvánné dr., a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztályának vezetője a Kárpát-medence tájain, főleg oktatási rendezvényeken gyakran megfordul. Elmondta, hogy 1985-ben készített bölcsészdoktori disszertációja a Romániai Magyar Népi Szövetség története volt, abban is központi kérdés volt az erdélyi magyar oktatásügy. Amikor 1990-ben a minisztériumba került, arra gondolt, hogy kötelesség határtól függetlenül nyelvhatárban, kultúrhatárban, nemzeti összetartozásban gondolkodva segíteni, hogy megmaradjon a magyar nyelv a Kárpát-medencében. Elmondta, hogy jelenleg mintegy ezer erdélyi tanul magyarországi egyetemeken, rajtuk kívül egyre több szakközépiskolás is itt tanul, mert otthon a szakoktatás csak államnyelven lehetséges. Szinte minden magyarországi egyetemen és főiskolán tanulnak erdélyiek, többen vannak Békéscsabán, Szegeden és Debrecenben. Az erdélyi egyetemistáknak mintegy fele Budapesten tanul. Magyarország nem készült fel arra, hogy ennyi erdélyi fog itt tanulni, nem volt elegendő kollégiumi férőhely. Nagyon gyorsan kellett kollégiumot teremteni. A sebtében kialakított kollégiummal sokan elégedetlenek voltak. A határon túli magyar főiskolások taníttatása 127 millió Ft-ba kerül, ez benne van a költségvetésben. Az erdélyi egyetemisták nagy többsége nem akar hazatérni. A jövőben csak húsz erdélyi diákot vesznek fel magyarországi egyetemekre, viszont posztgraduális képzést biztosítanak. Eddig a Bolyai Társaság ajánlás alapján kaphattak ösztöndíjat a Magyarországon tanuló egyetemisták, ez most változik, a Romániai Magyar Pedagógusszövetséget is bevonják a döntésbe. Eddig mindent pénzt elvitt az egyetemisták képzése, posztgraduális képzésre nem futotta. Mostantól ezt is lehetővé teszik, mintegy 140150 jelentkező számíthat kérése elfogadására, három hónaptól egy évig terjedő támogatást kaphatnak. /Sylvester Lajos: Erdélyi diákok ? "odaát". Beszélgetés dr. Töttösy Istvánnéval, a Magyar Köztársaság Művelődési és Közoktatási Minisztériumának főosztályvezetőjével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10-11./

1993. július 16.

Dr. Csiha Kálmán püspököt a debreceni Református Teológiai Akadémián "honoris causa" doktorrá avatták. Az új díszdoktor köszöntésekor dr. Kocsis Elmér püspök emlékeztetett arra, hogy a budapesti európai protestáns nagygyűlésen elhangzott előadására világszerte felfigyeltek. Dr. Csiha Kálmán akkor az élő evangélium fontosságát és a gyülekezet építéselvét hangsúlyozta, mint a kereszténység mai feladatát. 1987-ben a debreceni intézmény díszdoktori címmel tisztelte meg dr. Gálfy Zoltán református teológiai professzort és Teoctist ortodox pátriárkát, akitől a román és magyar kapcsolatok, valamint a nemzetiségek együttélésének pártfogását remélték. Teoctist visszautasította a doktori címet, emiatt azután Gálfy professzort sem engedték ki. /Fodor György: Erdély református püspöke ? a Debreceni Akadémia doktora. = Orient Expressz (Bukarest), júl. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 751-754




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998