udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2003. november 11.

A székelyföldi állomásokon is elhelyezik a kétnyelvű táblákat a vasútállomásokon.Összesen negyven magyar helységnévtáblát helyeznek el ezen a héten a Gyergyószentmiklóson és környékén, valamint Maros megyében, jelezte Borbély László képviselő, hozzátéve, hogy ezután következnek a Székelyföld északi peremén végighaladó vasútvonal olyan állomásai, mint például Maroshévíz és Déda. A rendelkezés az országban közel 300 vasútállomást érint. /Benkő Levente: Gyergyó és Maros következik. = Krónika (Kolozsvár), nov. 11./

2005. június 5.

Daczó Árpád P. Lukács /sz. Déda, 1921. máj. 16./ ferences szerzetest 60 évvel ezelőtt szentelték pappá. Május 27-én, a dési ferences templomban tartott gyémántmiséjén visszaemlékezett életútjára. 1940-ben lett ferences novícius. Vajdahunyadon, a ferences rendi teológián folytatta tanulmányait. Elvégezte a teológiát. 1950-ben elvitte a Securitate, de hónapok múlva kiengedték. Hat év kényszerlakhely következett Máriaradnán, Esztelneken. 1957-ben feloldották a kényszerlakhelyet. Úgy érezte, meg kell írnia Csíksomlyó történetét, mindinkább foglalkoztatta a Babba Mária név. Négy évtizedes kutatómunka után megszületett könyve, a 2000-ben megjelent Csíksomlyó titka. /Schuller Mária: 60 éve hű szolga. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 5./

2007. augusztus 24.

Augusztus 23-án Marosvásárhelyre és Dédára látogatott Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök, akit Maros megyei útján elkísért Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter, Borbély László területrendezési miniszter és Ciprian Dobre prefektus. A megyelátogatást követően a kormányfő beszámolt arról, hogy kedvező benyomást tett rá a dinamikusan fejlődő város. Marosvásárhelyen a miniszterelnök első útja az Útlevél- és Járműnyilvántatrási Hivatalba vezetett, ahol személyesen meggyőződött arról a civilizált európai nívóról. Tariceanu úgy értesült, hogy a vásárhelyi útlevélosztályhoz fogható intézmény csak Bihar megyében van, jelezte, erőfeszítéseket tesznek, hogy az ország más városaiban is hasonló körülmények között fogadják a polgárokat. A miniszterelnök Dédára ment, ahol új óvodát adtak át. A 4000 lakosú nagyközségben tett látogatás is azt a célt szolgálta, hogy tájékozódjanak, „mire költötte el Maros megye azt a közel 1. 500 milliárd régi lejt, amit a kormány és a helyhatóságok által megállapított projektek keretében terveztünk befektetni” – fogalmazott a kormányfő. Tariceanu szerint az iskolák felújítására és építésére kiutalt tavalyi összeg elérte a 210 milliárd régi lejt, szemben a 2005-ös évi 5,8 milliárddal. Tariceanu emlékeztetett, hogy szeptember elsejétől 5 százalékkal emelkednek a nyugdíjak, és ennek keretébe tudta be a mezőgazdasági nyugdíjak duplájára emelését. Tariceanu meglátogatta a megyei kórházat és a dr. Raed Arafat nevével fémjelzett marosvásárhelyi SMURD–Rohammentő Szolgálatot, amelyet – Nicolaescu miniszter javaslatára – országos szinten szélesíteni kívánnak. Tariceanu azt is megemlítette, hogy a SMURD helyére a közeljövőben egy regionális kórház építésébe kezdenek, annak az országos programnak a keretében, amelynek alapján 20 kórházat terveznek építeni. /Lokodi Imre: Kormányfő vizitben. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./

2008. március 31.

A hatósági tiltás ellenére is népes tömeg gyűlt össze a Szalárd völgyében, ahol március 29-én forrást neveztek el Wass Albertről. Az ünnepély szervezői jobbnak látták más alkalomra halasztani a forrás nevét viselő márványtábla elhelyezését az odagördített hatalmas kőre. A tábla megáldását és a rövid ünnepi műsort a holtmarosi református templomban tartották. A kezdeményező, Bartha József református lelkész hangsúlyozta: nem akarta a távolról érkező résztvevőket kellemetlen helyzetbe hozni. Az előző napon a dédai önkormányzat jegyzője betiltotta a szalárdi rendezvény megszervezését. Amikor a pap arról kérdezte, hogy imádkozni összegyűlhetnek-e, a hatóság képviselője nemleges választ adott. Ismeretlen személyek obszcén szöveggel firkálták össze a forrás helyét jelző követ és a mögötte álló fenyőfa törzsét. A tettesek még azt a favályút is ellopták, amelyből a kristálytiszta víz csordogált, az azelőtt egy nappal ültetett parányi fenyőcsemetét pedig kitépték. /Szucher Ervin: Wass-forrás a Szalárd völgyében. = Krónika (Kolozsvár), márc. 31./ Az esemény előtti napon a helyszínre látogató magyarországi vendégeket nem engedték fel a Szalárd völgyébe. Livia Popa, a rendőrség sajtószóvivője cáfolta, hogy a rendőrfőkapitány ellenezte volna a táblaállítást. Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke elutasította a szervezők meghívását. A felállítandó táblát Pakó Benedek szászrégeni plébános és Pető Mihály marosvécsi református lelkész áldották meg. /Vajda György: Templomba szorult a forrástábla-avató. Keresztbe tett a hatalom. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./

2008. július 12.

Az örmény származású dr. Urmánczy Nándor /Maroshévíz (Toplicza), 1868. okt. 1. – Maroshévíz, 1940. okt. 31./, a magyarok jótevője életét foglalta kötetbe Czirják Károly maroshévízi helytörténész, bemutatva az embert, a turista segítőjét, a dalszerzőt, a színjátszót, az országgyűlési képviselőt, az ereklyés országzászló létrehozóját, a Székely Nemzeti Tanács egyik alapítóját. Komán János jellemezte a szerzőt: „Czirják Károly Maroshévíz lábon járó levéltára. " 140 esztendeje született a maroshévízi Urmánczy család sarja, Nándor, aki életének első szakaszát turistajellegű írások közlésével, monográfiák készítésével, valamint dalszerzéssel töltötte. Dr. Urmánczy Nándor nevéhez kötődik az első maroshévízi újság indítása 1895-ben. 1896-ban saját telkén és költségén létrehozta az első helyi állami magyar iskolát. Nevéhez köthető a maroshévízi bíróság létrehozása. Parlamenti munkájának köszönhetően építették ki a Gyergyószentmiklós–Déda közötti vasútvonalat. 1918. novemberében dr. Jancsó Benedekkel, Sebes Dénessel és dr. Ugron Gáborral együtt létrehozta a Székely Nemzeti Tanácsot, 1928-ban létesítette a szintén feledésbe merült ereklyés országzászlót. /Balázs Katalin: Történelemkönyv-pótló. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2008. júl. 12./

2008. augusztus 19.

Az önkormányzat még nem kérvényezte a helyi vasút kialakítását, az MPP és az RMDSZ politikusai azon vitatkoznak, kié az ötlet. Kiss István, a Magyar Polgár Párt (MPP) marosvásárhelyi elnöke sajtótájékoztatóján felháborodásának adott hangot amiatt, hogy „az RMDSZ ellopta a polgáriak ötletét”. Az RMDSZ képviselői bejelentették, hogy támogatják egy, a vidrátszegi nemzetközi repülőtér és a nagyernyei Selgros hipermarket közötti helyi érdekeltségű vasúti szerelvény beindítását és üzemeltetését. Az elképzelés szerint a marosvásárhelyi HÉV a meglévő, Székelykocsárdot Dédával összekötő vasútvonalon közlekedne. Dorin Florea polgármester viszont a városból kiköltöztetné a sorompók miatt számos forgalmi dugót okozó vasútvonalat, a két magyar politikai alakulat képviselői – vele ellentétben – a vasúti sínpárok kihasználásában látják a közlekedés hatékonyabbá tételét. Kiss István hangsúlyozta: a júniusi választások előtt mindössze a polgári párt programjában szerepelt a HÉV létrehozása. Ezzel szemben Törzsök Sándor RMDSZ-es önkormányzati képviselő szerint nincs értelme azon vitázni, kinek a fejéből pattant ki előbb az ötlet. /Szucher Ervin: Ellopott ötlet? = Krónika (Kolozsvár), aug. 19./

2009. május 15.

Idén is eljön a magyarországi nosztalgiavonat a csíksomlyói pünkösdi búcsúra. A szerelvény Budapestről indul, Nagyvárad, Kolozsvár, Dés, Déda, Gyergyószentmiklós érintésével érkezik Csíkba. A vonat idén pünkösdvasárnap is Gyimesbükkre, az ezeréves határhoz megy, ahol utasai részt vesznek a kontumáci kápolnánál bemutatott szentmisén. Az egy évvel ezelőtt érkező nosztalgiavonatnak óriási sikere volt. Az 1930-ban gyártott NOHAB mozdony volt az első magyar felségjelű mozdony, amely a második világháború óta áthaladt a Székelyföldön, és az egykoron a legkeletibb magyar állomásig, a gyimesbükki indóházig utazott. Azóta a Duna Tv többször leadta a vonat útjáról készült dokumentumfilmet. /Ismét jön a nosztalgiavonat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 15./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998