udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 25 találat lapozás: 1-25
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. július 19.

Duna-Maros-Tisza néven regionális együttműködést készítenek elő Temes, Arad megye, Vajdaság, illetve a dél-alföldi megyék vezetői, melyet őszre akarnak aláírni. /Magyar Hírlap, júl. 19./

1999. április 27.

Megjelent Kovách Géza aradi történész, nyugalmazott tanár A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése (1716-1848) című monográfia a Csongrád Megyei Levéltár Dél-Alföldi Évszázadok című sorozatának tizenegyedik köteteként. A közhiedelemmel ellentétben Bánság újabb keletű fogalom, csak 1716 után alakult ki. A kialakult három vármegye, Krassó-Szörény, Temes és Torontál területén az elnéptelenedett területeken a németeken kívül letelepedtek magyarok, krassovánok, románok, szerbek, franciák és horvátok. A betelepítések folytak még a múlt század első felében is. Kialakult a Bánság rendkívül tarka nemzetiségi képe, amelyet - részben - a mai napig megőrzött. /Ujj János: Monográfia a Bánságról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 27./

1999. július 1.

Kovách Géza aradi tanár több évtizede kutatja a Bánság társadalomgazdasági és népességi viszonyait a Habsburg-uralom idején. Könyvében /A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848, Szeged, 1998, Dél-Alföldi Évszázadok sorozat 11. kötete/ kiadatlan forrásokat, az 1780-as években végzett úrbéri, illetve az 1828-as általános összeírás és az 1784-1787 közötti népszámlálás terjedelmes, jobbára kéziratos levéltári anyagát dolgozta fel. Ezt mutatja, hogy 370 oldalas könyvének csaknem háromnegyedét táblázatok alkotják. A szerző meghatározta a Bánság fogalmát: "A Bánát vagy más szóval Bánság valójában újabb keletű fogalom. E vidék alatt ma a Duna, Tisza, Maros és a Déli-Kárpátok nyugati hegytömbjei közötti részt érjük." A magyarság e terület alföldi részét már a X-XI. században megszállta. "A helynevek tanúsága szerint a Szörénységet kivéve az Árpád-korban a lakosság többsége magyar. De már a XIV. század második felében nagy tömegekben húzódik fel a szerbség és a románság a végnélküli törökellenes harcok során, e vidék lakossága népességileg teljesen kicserélődik." Kovách Géza könyvben elemezte a Bánság történetével foglalkozó magyar, román és részben német szakirodalmat. Kár, hogy a szerző nem tudta áttekinteni a szerb történelmi munkákat és a háború utáni Nyugat-Németországban megjelent kiadványokat, jegyezte meg a könyvet ismertető Demény Lajos történész. /Demény Lajos: Bánság a történelem hullámverésében. = A Hét (Bukarest), júl. 1./

2000. június 21.

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a hannoveri világkiállításra a magyar kormány meghívására képviseli az anyaország határain túl élő, erdélyi magyarságot. Az együttes tagjai elindultak, Magyarországon Bábolnán tartanak kétnapos megállót, ezután érkeznek Hannoverbe. A világkiállítás látogatói küküllőmenti táncokat láthatnak, dél-alföldi oláhost és csárdást, székelyderzsi táncokat, rábaközi, szatmári, sóvidéki, sárközi, kalotaszegi, kőrispataki, felcsíki táncokat és hajdútánc-emlékeket. /Hírünket viszik a hannoveri világkiállításra. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 21./

2001. május 7.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete és a szegedi Progress Alapítvány közötti együttműködés három évvel ezelőtt kezdődött, amikor közösen EU-pályázatot nyertek az Oktatási Központ létrehozására Marosvásárhelyen. Azóta az RMGE-székházban megteremtették a feltételeket a közösen szervezett tanfolyamok lebonyolítására. A székházban máj. 4-én népművészeti és iparművészeti kiállítás nyílt meg. A rendezvényen jelen volt Jellinek Márta, a szegedi Dél-alföldi Népművészeti Egyesület (DANE) ügyvezető igazgatója is. A kiállítás megszervezését Kovács Mária, a szegedi Progress Alapítvány kuratóriumának alelnöke kezdeményezte és szintén ő volt az, aki megteremtette a kapcsolatot az RMGE és a DANE között, azzal a céllal, hogy a Maros megyei népművészettel és iparművészettel foglalkozók termékeit Magyarországon minősítsék, lehetőséget biztosítva a termékek törvényes forgalmazására, értékesítésére. Jellinek Márta a jelenlévőket meghívta Szegedre, a DANE Alkotóházába, ahol máj. 19-én nyitják meg a határon túli magyarok, szomszédos országok és testvérvárosok népművészeinek, kézműveseinek mintatermét. /A népművészet mint üzlet. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./

2002. június 22.

Magyarországról 2001 végéig 179,4 millió dollár működőtőke érkezett Romániába, ezzel a külföldi befektetők sorában Magyarország a 14. helyet foglalja el; a bejegyzett magyar tulajdonú és vegyes vállalatok száma megközelíti a háromezret, tájékoztatott Szatmári János, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Rt. (ITDH) dél-alföldi regionális igazgatója Békéscsabán, a Csabai Vásár keretében rendezett magyar–román üzletember találkozón. A magyar tőkebefektetések területi elosztásából kiemelkedik Kolozs megye (85 millió dollár), Maros megye (26 millió dollár) és Bukarest (18 millió dollár). A magyar vállalatok sorrendjében a legnagyobb befektető a MOL Rt. (80 millió dollár), a második helyen a Richter Gedeon Rt. áll (17 millió dollár), majd a Dunapack Rt. (14 millió dollár) következik, a negyedik helyen pedig a Zalakerámiai Rt. áll (10 millió dollár). A MOL Rt. 80 millió dolláros befektetésével Románia 10. legnagyobb külföldi befektetője. /A MOL a 10. legnagyobb külföldi befektető Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2004. május 26.

Az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) rendezésében, valamint az Erdélyi Hagyományokért Egyesület (EHE) és a DKMT Eurorégiós Ifjúsági Szervezet társszervezésében került sor Aradon egy történelmi jelentőségű ifjúsági találkozóra. A Jelen Házban zajlott eseményre negyven fiatal érkezett három régió ifjúsági szervezet képviseletében a Bánságból, Délvidékről és a Délalföldről. A találkozón a szórványban élő magyarság helyzetéről beszélgettek a fiatalok, s egy nyílt rendszerű koordinációs együttműködés született, amelyet a Kistérségi és települési Ifjúsági Hálózat (KITTI HÁLÓ) keretében valósítanak meg. A résztvevők kidolgoztak egy működési alapszabályzatot, s mindhárom régióban háromfős Ifjúsági Koordinációs Tanácsok alakultak. Délvidéket Kurucz József, Lázár Tímea és Kazinczi Zoltán képviseli, Délalföldet Marton Attila, Magdali Csaba és Sándor Enikő, Aradot pedig Derzsi Tünde. Temesvár és Déva képviselőit a napokban nevezik meg. Főtanácsos Bajkó Károly, az EHE elnöke lett. A KITTI HÁLÓ fő célja összefogni a DKMT Eurorégióban működő magyar ifjúsági szervezeteket, közösségeket és a szervezeteken kívüli fiatalokat. Célul tűzte ki az anyanyelv- és hagyományok ápolását, a magyar oktatás megszűnése elleni harcot. /KITTI HÁLÓ-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 26./

2005. május 27.

Temesváron a váraljai magyar tagozatos iskola, a város egyik jó nevű oktatási intézménye 1980-ban épült. Most ünnepelte negyedszázados évfordulóját. Az iskola udvarán rendezett ünnepség elnöki asztalánál Kovács Irma nyugdíjas tanár, az iskola utolsó magyar aligazgatója is helyet kapott, a magyar tagozatra vonatkozó adatok azonban nem hangzottak el az ünnepi beszédekben. 1949-ben Mészáros István igazgató-tanító két tanerős elemi iskolát alapított Mehalában. 1959-ben egyetlen intézménybe egyesítették a városrész román, magyar, német és szerb iskoláit. Az magyar V–VIII. osztályos tagozat 1978-ban indult be Albert Ferenc, Ráduly Csaba és Sisak Ernő egyetemi tanárok közbenjárásának köszönhetően. Az ünnepségen délalföldi táncokkal, játékokkal mutatkozott be a magyar tagozat hat héttel ezelőtt alakult tánccsoportja. /Szekernyés Irén: A 26-os Iskola negyedszázados ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 27./

2005. június 26.

Fasang Árpád volt UNESCO-nagykövet az Új Ember /Budapest/ hetilapban folytatásokban megjelent írásában foglalkozott a 2004. december 5-i népszavazás eredményének okaival. Arra a következtetésre jutott, hogy „ahol a létbizonytalanság nagy, ott a határon túli magyarokkal szembeni szolidaritás is mérsékelt volt. A Dunántúlon az igenek erős többségben voltak, a délalföldi megyékben úgyszintén. Ellenben Borsod–Abaúj–Zemplén, valamint Szabolcs–Szatmár, Heves, Jász–Nagykun–Szolnok megyékben sok helyen a nem szavazatok taroltak.” A szerző következtetése: „ahol a polgárosodás folyamata lényegesen előbbre tart, mint a szegény és elhagyott vidékeken, ott a magyar nemzeti sorskérdések iránt is nagyobb az érzékenység”. A szégyenteljes nem szavazási eredményhez a lakosság nagy részének a közömbössége is hozzájárult. A lényeget így foglalta össze: „a magyar társadalom beteg, s erről 2004. december 5-e óta papírja van”. A budapesti katolikus hetilap a cikkhez mellékelte a kormánypártok nemre biztató plakátját is, amellyel a tájékozatlan és anyagi gondokkal küszködő embereket megtévesztették. /(–): Munkanélküliség és nemzettudat.= Vasárnap (Kolozsvár), jún. 26./

2006. május 22.

Hét évvel ezelőtt Szabó Ferenc tanító, a temesvári Bartók Béla Líceum jelenlegi aligazgatója maga köré gyűjtött tíz tanulót, és elindult velük hagyománykeresőbe. A feledésbe merülő dél-alföldi magyar néptáncot próbálta felébreszteni. Hét év alatt a maroknyi csapatból három – Nagy Bokréta, Kis Bokréta, Morzsák – csodálatos tehetségű tánckar és egy lelkes citerazenekar nőtte ki magát, Temesvár magyar közösségének büszkeségére. Most nyilvános főpróbán láthatta a közönség a Nagy Bokréta legújabb produkcióját, a hortobágyi botos táncot. A Kis Bokréta is új táncrenddel mutatkozott be, szűnni nem akaró tapsot aratott a legkisebbek, a Morzsák gyermekjátéka. A Bokréta hagyományőrző táncaival bejárta a Kárpát-medencét. Színpadi fellépéseiknek a száma meghaladja a százat. Ezen a héten a vajdasági Székelykevére – a magyar nyelvterület legdélibb településére – viszik el a néptáncot, a népdalt, a citeramuzsikát. /Sipos János: Elindultak hagyománykeresőbe. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 22./

2006. október 25.

Három ország, egy történelmi térség magyar fiataljai találkoztak. A Kistérségi és Települési Ifjúsági Hálózat (KITTI Háló), amely a Dél-Alföldet, a Bánságot és a Délvidéket foglalja magába, a magyarországi Jánoshalmán tartotta legutóbbi gyűlését. Romániából négy megye érintett (Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes); a találkozó során a részvevőket munkacsoportokra osztották, melyeknek megoldást kellett találniuk az ifjúság főbb problémaira, összefogására, a jellemző passzivitás leküzdésére. Aradot az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet öt tagja képviselte, köztük Szabó Mihály elnök és Albert László gazdasági alelnök. /(Sinka): Eurorégiós hálózat tagja lett az AMISZ. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 25./

2006. november 13.

Az erdélyi magyar politikai erők körvonalazódó összefogása kulcsfontosságú a Székelyföld autonómiájának megvalósítása szempontjából – állapította meg Gál Kinga fideszes európai képviselő, a néppárti frakció kisebbségi és emberi jogi kérdésekkel foglalkozó tagja. A látogatást Becsey Zsolt magyar EP-képviselő szervezte bánsági, dél-alföldi, és vajdasági újságírók egy csoportja számára, akik így első kézből szerezhettek információkat az európai intézmények működéséről, a brüsszeli magyar képviseletek munkájáról, a magyar EP-képviselők, illetve az RMDSZ-megfigyelők tevékenységéről. Gál Kinga kifejtette: Amikor még csak nem is konkrétan az autonómiáról, hanem kisebbségi kérdésekről beszélek, akkor már olyan hihetetlen ellenlobbi indul meg az itt levő romániai megfigyelők részéről, amit eddig nem ismertek az Európai Parlamentben! /Pataki Zoltán: Gál Kinga: az autonómia kulcsa az erdélyi magyar erők összefogása. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2007. február 20.

Az európai parlamenti választásokon való minél nagyobb arányú részvételre biztatta a romániai lakosokat Becsey Zsolt néppárti (fideszes) EP-képviselő Temesváron, a magyar ajkú szavazókat meg külön arra kérte, hogy a minél erősebb magyar képviseletre adják a voksukat május 13-án. A szegedi politikus Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő meghívására látogatott Temesvárra, a Bánság fővárosába, ahol Constantin Ostaficiuc Temes megyei tanácselnökkel és Marossy Zoltán alprefektussal tárgyalt a régió fejlesztési terveiről, a szomszédos magyarországi és vajdasági térségekkel folytatott közös programokról, az eurorégió brüsszeli képviseletének létrehozásáról. Becsey Zsolt elmondta, hogy jelenleg az európai néppárti frakciónak 13 magyarországi, két felvidéki és három romániai magyar képviselője van, és reméli, hogy ez a szám meg is marad a választások után. Kifejtette: fontos a brüsszeli képviselet, és ezért bátorítani fogja a Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégió kezdeményezését a brüsszeli “nagykövetség” megnyitására, sőt reméli, hogy a vajdasági, a dél-alföldi és a bánsági régió is rendelkezik majd önálló kirendeltséggel. /Pataky Lehel Zsolt: Bátorítás a Bánság brüsszeli képviseletére. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

2007. március 16.

A történelmi Bánságban és a Dél-Alföldön, illetve az ezekkel szomszédos területeken (a mai Duna–Körös–Maros–Tisza eurorégióban) tevékenykedő helytörténészek, kutatók, honismerettel foglalkozó civilszervezetek tartották meg találkozójukat Szegeden, a Dugonics András Piarista Gimnáziumban. A történelmi dialógus – délvidéki hagyományok 2006–2007-es program keretében rendezett konferencia A nándorfehérvári diadal és Dél-Magyarország címet kapta. Matekovits Mihály, a román minisztérium nemzetiségi főosztályának vezérigazgatója tartott előadást a szokások sokféleségének létjogosultságáról, majd Papp Sándor turkológus, a Szegedi Tudományegyetem docense Ulászló tragikus sorsának és a békekötés feltételeinek török forrásokban fellelhető adatait ismertette, Koszta László docens Délvidék középkori egyházszervezetét mutatta be, Blazovich László egyetemi tanár meg a 15. századi dél-alföldi városfejlődésről tartott előadást. A konferencia első napját a honismereti műhelyek találkozója zárta, a kerekasztal-beszélgetés moderátora a budapesti Halász Péter, a Honismereti Szövetség elnöke volt. Bemutatkoztak a régió honismereti kiadványai: a szabadkai Bácsország, a budapesti Honismeret, a Szeged, az aradi Szövétnek és a temesvári Régi(j)óvilág. A második napon a régió városainak, Makó, Gyula, Temesvár középkori történetével ismerkedhettek meg a részvevők. Temesvárról, a Bánság fővárosáról Vicze Károly történész tartott előadást, majd Bodó Barna mutatta be a temesvári Szórvány Alapítvány eurorégiós honismereti stratégiáját, amely a sajátos értékek védelme és a honismereti oktatás hatékonyabbá tétele érdekében született. Szeged és testvérvárosai tükörben címmel hangzott el Fodor Enikőnek, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum tanárának az előadása, amely Hunyadi Jánosnak és korának az iskolai oktatásban elfoglalt helyét világította meg. Temesvár nevezetességeiről Kiss Ferenc tanfelügyelő szólt, emellett bemutatkozott Szabadka és Szeged is, Dévát és Hunyad megyét pedig Kofity Magda vajdahunyadi tanár ismertette. A konferencia végén a jelenlévő civilszervezetek, köztük a Karácsony János Honismereti Egyesület, a Bácsország Vajdasági Honismereti Egyesület, a Nyitott Távlatok és a Szórvány Alapítvány képviselői együttműködési egyezményt írtak alá. /Pataky Lehel Zsolt: Honismereti műhelyek euroregionális együttműködése. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 16./

2007. március 29.

Bajkó Károly, a magyarországi KITTI HÁLÓ egyik vezetője az aradi RMDSZ-kongresszus idején, március 3-án, amikor Resicabánya lényegesnek számító magyarjai javarészt távol voltak a várostól, Cziple Günther révén a törvényszéken bejegyeztette a fenti szervezet égisze alatt működni kívánó Resicai Magyar Ifjúsági Egyesületet (RMIE). Az RMDSZ országos csúcsberkeiben nem jó szemmel nézett KITTI HÁLÓ így Resicabányán is gyökeret kíván ereszteni. Hogy miért “non grata” a szervezet, nem tudja, írta Makay Botond, de a megye RMDSZ-szervezetének van egy (Új Hullám néven) működő ifjúsági egyesülete. Cziple – az RMDSZ-nek köszönhetően magas beosztást kapván – lépésével hálátlanságot követett el a helyi magyarság ellen, mivel Resicabányán nincs annyi magyar fiatal, hogy megengedhetné magyarságunk önmagának a különállás luxusát. /Makay Botond: Meg akarják osztani az RMDSZ fiatalságát. KITTI HÁLÓ Resicabányán is?! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./; Előzmény: Az Aradi Magyar Ifjúsági Szervezet (AMISZ) rendezésében, valamint az Erdélyi Hagyományokért Egyesület (EHE) és a DKMT Eurorégiós Ifjúsági Szervezet társszervezésében került sor Aradon ifjúsági találkozóra. A Jelen Házban zajlott eseményre negyven fiatal érkezett három régió ifjúsági szervezet képviseletében a Bánságból, Délvidékről és a Délalföldről. A találkozón a szórványban élő magyarság helyzetéről beszélgettek a fiatalok, s egy nyílt rendszerű koordinációs együttműködés született, amelyet a Kistérségi és települési Ifjúsági Hálózat (KITTI HÁLÓ) keretében valósítanak meg. A KITTI HÁLÓ fő célja összefogni a DKMT Eurorégióban működő magyar ifjúsági szervezeteket, közösségeket és a szervezeteken kívüli fiatalokat. /KITTI HÁLÓ-találkozó Aradon. = Nyugati Jelen (Arad), 2004. máj. 26./

2007. április 4.

Tízéves a Temesváron és Szegeden készülő háromnyelvű eurorégiós rádióműsor, jubilál az Európa Hullámhosszán – Pe undele Europei – Na talasima Evrope magyar– román–szerb nyelven Dél-Alföldön, a Bánságban és a Vajdaságban sugárzott rádiós magazinműsor. A kéthetente jelentkező, 55 perces regionális műsor a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió eseményeiről, a határtérség közéleti, gazdasági, kulturális és civil kapcsolatairól szól. Az eurorégiós műsorok készítésére a szegedi és a temesvári rádió 1997-ben közös, kétnyelvű szerkesztőséget hozott létre. Ebben a szerkesztőségben magyar és román rádiósok dolgoznak együtt: Lang János, Kimpián Péter (Szeged), Agneta Nica, Lehőcz László (Temesvár). Valamennyien beszélik mindkét nyelvet. Az ilyen módon történő többnyelvű műsorkészítés Európában is egyedülálló. 2001-ben bevonták az együttműködésbe a Szabadkai Rádiót, megindították az Európa hullámhosszán harmadik, szerb nyelvű adását is. A temesvári, szegedi és szabadkai rádiósok március 29-én a temesvári rádió székházában megtartott tudományos ülésszak során mutatták be a tízéves együttműködés tapasztalatait. /Pataki Zoltán: Európa hullámhosszán. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

2007. április 4.

Szomorúsággal töltötték el a Resicáról érkezett vádak, a Meg akarják osztani az RMDSZ fiatalságát – KITTI HÁLÓ Resicabányán is?! /Nyugati Jelen, márc. 29./című cikk, írta Bajkó Károly, az Erdélyi Hagyományokért Egyesület elnöke, a KITTI HÁLÓ főtanácsosa. Az Erdélyi Hagyományokért Egyesület 2002-ben elindított egy ifjúsági mozgalmat, melynek célja a magyar nemzeti egység megteremtése a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégióban. 2003 őszén szervezeti formát öltött, és útjára indult a DKMT-ben a Kistérségi és Települési Ifjúsági Hálózat (KITTI HÁLÓ). Megalakulásnál több mint 100 fiatal volt jelen 38 településről, mindhárom régióból (Dél-alföld, Délvidék és Bánság). Közösen döntöttek a mozgalom pártoktól és felekezetektől való függetlenségéről. Bárki csatlakozhat, aki szeretne valamit tenni a magyarság fennmaradásáért, az identitás megőrzéséért és a magyar nemzeti egység megteremtéséért. Mára több mint 100 település csatlakozott a mozgalomhoz. A KITTI HÁLÓ segíti a magyar ifjúsági szervezetek megalakulását, munkáját a cél érdekében mind Magyarországon, mind a határon túl. 2005-ben megalakult Gátalján a Gátaljai Magyar Ifjúsági Szervezet (GAMISZ), 2007-ben Resicabányán a Resicai Független Magyar Ifjúsági Egyesület. Tagjai közt nincsenek az Új Hullámhoz tartozó tagok, amely az RMDSZ ifjúsági csoportja, és nem jogi személy. Bajkó Károly meghívja Krassó-Szörény megye RMDSZ-elnökét, közösen az Új Hullám vezetőjével és a Nyugati Jelen munkatársával a legközelebbi KITTI HÁLÓ-rendezvényre. /Bajkó Károly, az Erdélyi Hagyományokért Egyesület elnöke, a KITTI HÁLÓ főtanácsosa: A válaszadás jogán. Magyar a magyar ellen Resicabányán? = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 4./

2007. május 3.

Közalapítványok helyett Szülőföld Alap, az önálló hivatal, a HTMH helyett főosztály a kancellárián, Magyar Állandó Értekezlet helyett Regionális Egyeztető Fórum, illetve a térség magyar törvényhozóinak közös testülete, a KMKF. „A nemzetpolitika jobb állapotban van, mint egy évvel ezelőtt – mondta Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának vezetője a főosztály új, Báthori utcai székházában, ahová a Szülőföld Alap Irodával együtt áprilisban költöztek át. Törzsök Erika főigazgató úgy érzékeli, mára konszolidálódott a helyzet, felállt az új rendszer. Mi tette szükségessé a változtatásokat? „1990-ben a két világháború közötti intézményrendszer revitalizációja következett be, mely a revanspolitikára épült. 2004 után ezt nem lehetett tovább vinni, amikor a térség több országában immár hasonló vagy azonos a jogi, politikai, gazdasági keret. Sürgető volt változtatni a támogatáspolitika párhuzamos intézményrendszerének átláthatatlanságán is. ” Törzsök Erika az új szisztéma fontos elemeként az Európai Területi Együttműködés programot emelte ki, ennek előnyeit kell az egymással határos térségekben közösen kihasználni. „Látjuk, hogy a folyamatosan eltűnő országhatárok revitalizálják a hagyományos régióközpontokat. Egészen más például Románia esetében a Partium fejlődésének a dinamikája, mely terület haszonélvezője annak, hogy a Dél-Alföldet valósággal átugrotta a fejlődés. A határoktól távolabb eső vidékek – esetünkben Belső-Erdély és a Székelyföld – az EU-s források hatékony felhasználását kellene hogy megcélozzák. Ezt elősegítendő a főosztály munkatársai összegyűjtötték a lehetőségeket, s ezeket szeretnék a következő hetekben, hónapokban az adott régiókban élőknek egy információs transzfer formájában eljuttatni. ” Az információs napok nyitóeseménye április 25-én Kolozsvárott volt, Varratmentes Európa címmel, ezt követik újabbak májusban a Partiumban és Erdélyben, júniusban a Felvidéken és a Vajdaságban, júliusban Kárpátalján, majd ősszel Bécsben, Eszéken és Lendván. Törzsök Erika Kolozsvárott arról beszélt, hogy Románia és Magyarország együttműködésében meg kell találni az erdélyi magyarok szerepét, akiknek új mentalitást kellene elsajátítaniuk. A főigazgató az uniós pénzekről eddig lemaradók hátrányait információ átadásával szeretnék csökkenteni: „az új helyzetben a pénznél is fontosabb információkat az adott közösségek rendelkezésére bocsátva. Ezt segítik elő a pályázatok menedzseléséért felelő területi referensek. ” Az Európai Unión kívül élő magyarok esetében /Ukrajna, Szerbia és Horvátország/ más-más program érvényesül. A támogatás nélkül működni nem tudó intézmények megsegítése továbbra is feladat, ezt tölti be a Szülőföld Alap. „A helyzet konszolidálódott, s alapelv az, hogy a magyar politikai játszmákat ne exportáljuk, s mi se szólunk bele a határon túli játszmákba” – mondta Törzsök. /Stratégiaváltás és intézményi reform a magyar nemzetpolitikában. = Erdélyi Riport (Nagyvárad), máj. 3./

2007. november 13.

November 12-én a Temesváron tartott sajtótájékoztatón Csókási Eszter, a Duna–Körös–Maros–Tisza Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója és Constantin Ostaficiuc, a Temes Megyei Tanács elnöke, bemutatták az INTERREG III/A határon átnyúló együttműködési program két kiemelkedő projektjét. Az ERIC – Eurorégiós Információs Központ célja egy átfogó regionális adatbázis létrehozása, amely tartalmazza a térségről szóló valamennyi ismeretet és a potenciális fejlesztési lehetőségeket. A program keretében létrehoztak egy négynyelvű – magyar, román, szerb és angol –, az eurorégió életéről híreket szolgáltató eurorégiós hírügynökséget, a www.ericinfo.eu internetes hírportált. A Tematikus turisztikai útvonalak a DKMT Eurorégióban című projekt célja a magyarországi Dél-Alföldi Régiót, a romániai Nyugati Régiót és a Szerbiához tartozó Vajdaság Autonóm Tartományt magába foglaló 70 000 négyzetkilométernyi, 5,4 millió összlakosságú eurorégió közös elemeket tartalmazó turisztikai potenciálját megismertetni a nagyvilággal. /Pataki Zoltán: Ötmillió embernek a DKMT eurorégióban. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./

2007. november 21.

November 16–18-a között negyedik alkalommal gyűltek össze Magyarországon, Jánoshalmán a DKMT eurorégió Kistérségi és Települési Ifjúsági Hálózat (KITTI Háló) képviselői. Mindhárom régió (romániai Bánság, szerbiai Délvidék, a magyarországi Dél-Alföld) képviseltette magát. A résztvevők elemezték az eddigi eredményeket és megállapították, hogy a mozgalom befejezte az alapozást és a jövőben az építkezésre összpontosít. Jelenleg a KITTI Háló szálai több mint 100 településre eljutottak a DKMT-ben. A programok között szerepel 2008-ban a dél-alföldi régióban a Guruló Kistérség program, mely lehetőséget teremt a KITTI Háló mind a 24 kistérségben való eljutására. Délvidéken Zomborban február végén első alkalommal szemináriumot szerveznek, ahol kidolgozzák a kistérségi stratégiát. A Bánságban február elején anyanyelvápoló tábort szerveznek resicabányai, gátaljai, verseci fiatalok részére, május 1–4. között Hunyad megyében egy DKMT eurorégiós szeminárium lesz. Folytatják a képzési sorozatokat. Márciusban tervezik a középiskolák közötti színjátszó csoportok seregszemléjét. /Bajkó Károly: Négyéves a KITTI Háló. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 21./

2008. március 22.

Negyedik alkalommal indult útjára március 21-én Tihanyból az a két Feltámadási jelvény, amely két útvonalon, szív alakban bejárva a Kárpát-medence magyarok lakta területeit, pünkösdkor Csíksomlyón találkozik ismét. A 2004. december 5-i népszavazás után határozta el Gál Péter, a Balatonzamárdi Közösségi Ház és Könyvtár vezetője, hogy megpróbálja jelképesen újra összekötni azt, ami szétszakadt. Ötletét sokan felkarolták, és most, nagypénteken ismét elindult a nagy zarándoklat: egyházközségek, különböző lelkiségek, különböző felekezetek adják egymásnak stafétaszerűen a jelvényt. Gál Péter József, a zarándoklat elindítója elmondta: „A Feltámadási menet jelvénye – az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt – egyaránt elfogadható megoldás a katolikus és protestáns magyarok számára, továbbá Árpád-kori eredetében benne rejlik keresztény/keresztyén egységünk eszméje. ” A jelvényre a résztvevő közösségek egy szalagot köthetnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírhatják üzenetüket és élményeiket. A Feltámadási menet egyik ága Zamárdiból délnyugati irányba indul el, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán s a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyében lép be Erdélybe, s halad Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé halad, és Sopronnál keletre fordulva Felvidéket, Észak-Magyarországot, Kárpátalját köti össze Erdéllyel és Csíksomlyóval. /Takács Éva: Feltámadási zarándoklat. Tihanytól Csíksomlyóig. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./

2009. január 16.

Miközben térségünkben mindenki gazdasági válságról beszél, az elmúlt időszakban Románia és Magyarország közös európai uniós tagsága, akárcsak a térségfejlesztésen alapuló együttműködés olyan egészséges folyamatoknak kedvezett Romániában, amelyek mára szükségtelenné tették a „magyar kártya” kijátszását – mondta január 15-én Bukarestben Törzsök Erika. A Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyekkel foglalkozó főosztályának főigazgatója a magyarországi nemzetpolitika fő elveiről tartott előadást a bukaresti magyar nagykövetségen. Törzsök Erika rámutatott, Romániában a gazdasági fejlődés már 2002 táján erőteljes lendületet vett, amikor a tőke „átugrotta” a Dél-Alföldet, és a szomszédos állam legfejlettebb északnyugati térségében, a Partiumban landolt, a későbbiekben pedig elérte Románia más körzeteit is. A gazdasági fejlődésnek kedvező társadalmi hatásai is voltak, hiszen az etnikai feszültségek egy társadalomban csökkennek, ha van elegendő munkahely, nőnek a jövedelmek, megvan a létbiztonság – mondta Törzsök Erika. Szerinte a román politikai erők többsége már nem törekszik a „magyar kártya” kijátszására. A gazdasági fejlődés a romániai magyarság helyzetében is általános javulással járt, ennek eredményeként ez a közösség ma már romániai magyar társadalomként van jelen – fűzte hozzá. A fejlődő térségekben működő önkormányzatokban románok és magyarok egyre inkább belátták: nem az adott régiót kell „etnicizálni”, hanem az etnikumokat kell „regionalizálni”. Ennek jegyében hajtott végre paradigmaváltást a magyar kormány is, amely a határon túli magyarság megsegítése érdekében a korábbi, pusztán támogatáson alapuló politikáról 2006-ban áttért a térségfejlesztési elvű együttműködés politikájára. A közös EU-tagság a térségfejlesztés szempontjából nagy lehetőségeket hordoz magában – mondta a főigazgató. Ezek közé sorolta az Európai területi együttműködési csoportosulások (EGTC-k) létrehozását, amiről az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2006-ban fogadott el rendeletet. /Szükségtelen “magyar kártya”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./

2009. január 16.

A temesvári Turisztikai Információs Központban bemutatták a határ menti régióban, Temes és Csongrád megyei városokban és falvakban élő fiatalok kölcsönös megismerését, az előítélek lebontását, az együttműködést és az iskolán kívüli önálló tevékenységeket bátorító 2006. évi Phare CBC projektet. A tavaly indult, 64210 euró értékű (ebből 57019 euró uniós támogatás) projektet a Temesvári Interkulturális Intézet a Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület (DARTKE) közösen valósítja meg. Céljai közt szerepel, hogy az iskolán kívüli tevékenységek lehetőségeinek számát növeljék, valamint, hogy erősítsék a fiatalok önbizalmát. Elkészül a Határon átívelő fiatalság – Románia-Magyarország című kétnyelvű kiadvány, emellett készül egy kétnyelvű honlap, valamint egy rádióműsor, továbbá egy dokumentumfilm. /Pataki Zoltán: Interkulturalitás falun és városban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 16./

2009. június 12.

Dél-Erdély és a Bánság természeti, gazdasági és szociális környezetét mutatja be a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának A Kárpát-medence régiói monográfiasorozatában idén megjelent, kilencedik kötete. A kiadvány felvázolja az elmúlt másfél évszázad történelmi folyamatait, kitér többek között a térség népességére, településrendszerére, térszerkezeti egységeire, illetve az egészségügyi ellátási rendszerre. A 29 szerző tanulmányát tartalmazó Dél-Erdély és Bánság című kötetet június 11-én a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (KMEI) székházában Horváth Gyula egyetemi tanár, a könyv szerkesztője és Péntek János akadémikus, a vaskos munka lektorálója mutatta be, a moderátor szerepét Benedek József professzor töltötte be. A Kárpát-medence régiói című sorozat célja, hogy bemutassa a magyarországi és határon túli régiók, így többek között a Vajdaság, Erdély és Kárpátalja gazdasági, társadalmi, települési és természeti állapotát, értékelve a különböző változásokat. Eddig nyolc kötet látott napvilágot, amelyek közül szintén Horváth Gyula szerkesztette a monográfiasorozat első, Székelyföldről, és negyedik, Északnyugat-Erdélyről szóló részét. A most bemutatott kötet szerzői között van Bakk Miklós, Vincze Mária, Nagy Egon, Veres Valér, Benedek József és Bodó Barna. A 29 szerző többnyire a Kolozsvári Egyetemi Intézet kutatója, egyetemi tanárok és doktoranduszok egyaránt vannak közöttük. A kötetet lektoráló Péntek János elmondta, egyfajta bizonytalanságot érzett a szaknyelvi terminológia tekintetében, ami annak tulajdonítható, hogy az idősebb kutatók eddig „legkevésbé” magyar nyelven publikálhattak, a fiatalok szövegein pedig a gyakorlat hiánya érződik. A Kárpát-medence régiói című sorozatot 14 kötetesre tervezték, már folyamatban van a Dél-Alföldről szóló, tizedik kötet szerkesztése, a további kiadványok Kárpátalját, a Közép-Dunántúlt, Észak-Magyarországot, Szlavóniát és a Muravidéket mutatják be. /Ferencz Zsolt: Dél-Erdély és Bánság: tudományos munkát segítő kiadvány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

2009. október 7.

Érdekes kiállítás nyílt meg október 6-án Aradon a Jelen Házban: dr. Becsey Zsolt volt európai parlamenti képviselő (Magyarország) mutatta be nagyméretű színes pannókból álló kiállítást. A többnemzetűség laboratóriuma. A multikulturalizmus évszázadai a Bácskában és Bánátban elnevezésű kiállítást tavaly májusban mutatta be Brüsszelben, az Európai Parlamentben, 2008 végétől pedig egy sor magyarországi, romániai, délvidéki városban (többek között: Nagyvárad, Szabadka, Óbecse, Temesvár) nézhette meg a közönség, s további helyeken is bemutatják a közeljövőben. A kiállítás a régiónak (Dél-Alföld, Bácska, Bánát) több évszázados életét és nemzetiségi változásait mutatja be. A török hódoltság után időkben, az 1700-as évek elejétől 1920-ig ezeken a tájakon senki sem volt többségben, senki nem tudott olyan politikát folytatni, amivel hosszabb időn keresztül „ elnyomja” a többieket. A Habsburgok vezetésével megindult a betelepítés-betelepedés, aminek következtében a török kor után „kiürült” területen sokszínű lakosság alakult ki. 1920-ban jött egy törés, egy új helyzet, amely a homogenizációt helyezte előtérbe, ez a kommunista rendszerek bukásával is folytatódott. /Jámbor Gyula: Kiállítás a Jelen Házban. A többnemzetűség laboratóriuma. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 7./


lapozás: 1-25




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998