udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2003. augusztus 2.

Szórványtábort rendezett Ádámoson az ALKISZ (Alsó-Kis-Küküllő Menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége), melyen 2001-ben 40, tavaly 50, míg idén 152 gyerek és fiatal vett részt. Az ádámosi, vámosgálfalvi, désfalvi, szászcsávási, sárosi, héderfájai, küküllő-széplaki gyerekekhez dicsőszentmártoni, marosvásárhelyi és Németországba kitelepedett, többnyire IV-VIII. osztályos gyerekek is társultak, számolt be Gagyi Zoltán szervező. /Simon Virág: Szórványtábor Ádámoson. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./

2003. szeptember 15.

Désfalván első alkalommal szerveztek gyermektábort a helybeli református templomban és a művelődési otthonban. A 60 helybeli, abosfalvi és küküllőszéplaki gyermek a játékos módszerekkel előadott bibliai történeteket sajátíthatta el. Désfalván 380 református, 400 unitárius és 100 ortodox él. A nagyszámú magyar anyanyelvű lakos ellenére román igazgatót és aligazgatót neveztek ki a helybéli általános iskola élére. A tanintézetben összevont osztályok működnek. Apadó település, hiszen a tavaly a 10 temetéssel szemben mindössze két újszülöttet kereszteltek. A désfalvi gyülekezethez tartozik az abosfalvi leányegyházközség, 50 lélekkel. A fogyatkozó gyülekezet összekovácsolása céljából alakult a 20 fős ifjúsági csoport. /Nagy Annamária: Gyereknapok Désfalván. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 15./

2004. július 23.

Az Alsó Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (ALKISZ) idén negyedik alkalommal szervezett Ádámoson szórványtábort. Míg első évben csupán 40 helyi gyereknek biztosítottak vakációt, idén már 180 IV-VIII. osztályost fogadtak. Az egyetemistákból, fiatal tanárokból álló ALKISZ elődleges célja: a többnyire szórványban élő magyar diákok közötti kapcsolatok kialakítása. Július végétől a vámosgálfalviak, désfalviak, szászcsávásiak, magyarsárosiak, héderfájiak, küküllőszéplakiak, bonyhaiak és bethlenszentmiklósiak táboroznak. A gyerekek a népművészetről, a hagyományokról és a magyar helyesírásról hallgathatnak előadásokat. /(simon): Folyamatosan bővül az ádámosi szórványtábor. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 23./

2004. július 28.

Júl. 26-tól a vámosgálfalvi, désfalvi, szászcsávási, magyarsárosi, héderfáji, küküllőszéplaki, bonyhai és bethlenszentmiklósi IV-VIII. osztályos gyerekeket fogadja Ádámoson a szórványtábor, melyre az Alsó Kis-Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (ALKISZ) szervezésében idén negyedik alkalommal kerül sor. A gyerekek a népművészetről, hagyományainkról, az egészséges táplálkozásról, a magyar helyesírásról hallgathatnak előadásokat, majd kézműves-tevékenységek, helyesírási vetélkedők során életbe is ültethetik a tanultakat. /Szórványtábor Ádámoson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./

2005. június 1.

Az Ébresztő nevet viselő gimnazista lap, a dicsőszentmártoni Traian Gimnázium és az Alsó Kis-Küküllőmenti Magyar Ifjúsági Szövetség (ALKISZ) szervezésében május 27. – június 5. között zajlanak a II. Ébresztő Gimnazista Napok. Harangláb általános iskolája május 28-án az Ébresztő gyermeknap nevű rendezvénynek adott otthont, ahol megjelentek a désfalvi, magyarkirályfalvi és a küküllődombói általános iskolák és a Traian Gimnázium képviselői is. A négy tanintézmény jó néhány éve testvériskolai kapcsolatokat ápol, a tanulók találkoznak, együtt szórakoznak, együtt ünneplik közös lapjukat, az Ébresztőt. Az Ádámoson évente megszervezett ALKISZ szórványtábor újabb lehetőséget nyújt az ismerkedésre. Május végén az ALKISZ ifjúsági szervezet tábornépszerűsítő karavánt indított, melynek első állomása Dicsőszentmárton. Június negyedikén gyalogtúrát szerveznek Magyarózdra. A II. Ébresztő Gimnazista Napok június 5-én a dicsőszentmártoni magyar gimnazista gálával zárulnak. Az ünnepségen fellép a szászmedgyesi Báthory István Gimnázium színjátszó csoportja, a Traian Gimnázium néptánccsoportja és furulyaköre, jelezte Gagyi Zoltán, a Traian Gimnázium tanára, az Ébresztő diáklap irányító szerkesztője és az ALKISZ vezetője. /Mészely Réka: II. Ébresztő Gimnazista Napok. Iskolaszépítés Dicsőszentmártonban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 1./

2005. június 3.

Maros megyében a múlt heti esőzések miatt Gyulakután és környékén 320 családi házat, háztájit öntött el a víz, a kutak megfertőződtek. A további felhőszakadás sújtotta települések: Cserged, Kiscserged, Hidegkút, Nagyadorján, Szentháromság, Vámosgálfalva, Nyárádgálfalva, Kerelőszentpál, Búzásbesenyő, Csittszentiván, Bergenye, Mikefalva, Désfalva. A károk felmérése folyamatban van. /Megint a víz volt az úr! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2005. június 15.

Az egyházak kifosztása földreformmal kezdődött, majd jött az egyházi iskolák államosítása, könyvtárak, levéltárak, anyakönyveket elkobzása. Amikor mindez lezárult, következett a kegytárgyak megdézsmálása. Bukarestben elhatározták, hogy közgyűjtemény jellegű nemzeti történelmi múzeumot alakítanak ki. A múzeum anyagát a nagyobb városok gyűjteményeiből és az egyházaktól szedték össze. 1971 tavaszán páncélozott jármű állt meg többek között néhány unitárius egyházközség lelkészi hivatalánál, és az előzetesen elkészíttetett leltár alapján felszólították a lelkészt, hogy adja át az egyházközség legértékesebb tárgyait a bukaresti múzeumnak, úgymond megőrzésre. Ami az unitárius egyházat illeti, Nyárádszentmártonból, Désfalváról, Küküllődombóról vittek el egy-egy kelyhet, Kolozsvárról egy kisebb úrvacsorai tányért /pathénát/ és egy nagyobbat 1560-as évszámmal. Az úgynevezett megőrzést évente igazolták egészen 1990-ig, utána csak ritkábban. Időközben az egyházak többször visszakérték kegytárgyaikat, de válaszra nem méltatták őket. 1990 áprilisában azután sok levelezés után, három darabot, a nyárádszentmártoni és désfalvi kelyhet, valamint a kolozsvári pathénát visszaadták. Azóta többször kérték a további kegytárgyak visszaadását, de sorozatos miniszteri utasítások ezt megakadályozták. 2000-ben már törvény írta elő jogos tulajdon visszaadását. Végül a minisztériumi bizottság véleménye alapján engedélyezték a visszaszolgáltatást. Elmentek Bukarestbe, hogy elhozzák a kegyszereket. A múzeum türelmet kért addig, amíg a törvény végrehajtási utasítását kibocsátják. Ezzel is eltelt két év. Újabb levélben kérték a törvény végrehajtását. Levelezés közben megkérdezték: miért kérik vissza. A minisztériumi bizottságnak újra jóvá kellett hagynia a visszaadást. Ez megtörtént 2005 áprilisában. Kiderült, hogy csak a kolozsvári úrvacsorai tányért adják vissza. A küküllődombói kehely a szakértők véleménye szerint a XIV. század végén vagy a XV. század elején készült gótikus munka. Tehát kb. 600 éves. Emiatt ez kincstári besorolást adták neki, ezért miniszteri rendeletre volt szükség kiadásához. Lassan ez is megszületett, 2005 május végén megkapták a kelyhet is. Harmincnégy év telt el a kegytárgyak elvétele és visszaadása között. /Mikó Lőrinc egyházi tanácsos: Unitárius kegyszereink. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

2005. december 12.

Közösségkovácsoló erővel bírt az a szavalóverseny, melynek a mikefalvi református templom adott otthont december 10-én és melynek központi témája az adventi ünnepkör. Harmincöt szavaló gyűlt össze a Dicsőszentmárton környéki Kis-Küküllő menti településekről a Takács lelkészházaspár meghívására. A szavalóversenyt évente meg szeretnék rendezni, úgy, hogy mindig egy-egy jeles naphoz kötődne. A versenyre benevezett általános iskolás diákoknak Reményik Sándor Kegyelem című verse mellett egy szabadon választott költeményt is magukkal kellett hozniuk. A küküllőszéplaki, gógáni, gógán-váraljai, bonyhai, mikefalvi, szászcsávási, désfalvi, haranglábi, szőkefalvi, dicsőszentmártoni, királyfalvi szavalók ünnepi hangulatot varázsoltak. /Mészely Réka: Karácsonyról, csillagokról…Adventi szavalóverseny Mikefalván. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 12./

2006. július 5.

Július 2-án zsúfolásig megtelt Désfalván az unitárius templom. Szentgyörgyi Sándor unitárius lelkész meghívására kapcsolaterősítő ünnepségre gyűltek össze a helybéli unitáriusok és vendégeik, az amerikai Belmont város testvéregyházközségének 25 fős csoportja. Az amerikai vendégek koncertet adtak. /Tóth Katalin tanítónő, Magyarsáros: Kopjafaavatás Désfalván. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 5./

2008. december 8.

December 4–6-a között Fehéregyházán, a Petőfi-emlékhely közelében épült Millenniumi unitárius templomban ült össze az erdélyi unitárius egyház zsinata, hogy megválassza a soron következő püspököt és lelkészeket szenteljen. A testület Bálint-Benczédi Ferencet választotta meg püspöknek. A zsinati ülés előtt a jelöltek a hat egyházkörben (esperességben) programismertető körúton vettek részt, amelyen Szabó Árpád leköszönő püspök az unitárius egyház aktualitásairól, a jelenlegi helyzetben mutatkozó feladatokról és kihívásokról beszélt. Megválasztották a többi vezetőt is. Az új egyházi főjegyző Nagy László marosvásárhelyi espereslelkész, a közügyigazgató – vagyis az egyházi döntéshozás törvényességének őre – Kovács István sepsiszentgyörgyi lelkész, a két főgondnok pedig Csáka József székelykeresztúri mérnökigazgató és – második mandátumával – Máthé Dénes kolozsvári egyetemi docens lett. -A zsinati napon, december 6-án tizenöt lelkészt szenteltek fel. Bálint-Benczédi Ferenc /sz. Segesvár, 1952/, Marosvásárhelyen, majd Désfalván szolgált. 1994-től a Kolozsvár-belvárosi egyházközség lelkésze. Az Alaptörvény értelmében a megválasztásától számított 30. napon – vagyis január elején – veszi át tényleges püspöki jogkörét. /Jakabffy Tamás: Bálint-Benczédi Ferenc az Erdélyi Unitárius Egyház új püspöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

2009. május 8.

Ezer példányban (!) jelent meg a csíkszeredai Székely Károly Iskolaközpont és Alapítvány valamint a Nagybükki Néprajzi Társaság folyóirata, a Kútfő [2009. Tavasz – Tél, V. évfolyam 1–2., (910.) szám]. Néhány közlés a kiadványból: A csíki magyar örményekről ír Beder Tibor, illetve az Ajtony Gábor–Ajtony Zsuzsa szerzőpáros; a csíkszeredai dalegyesület történetét Gergely András taglalja; István Lajos a régi korondi lakodalom leírására vállalkozott; Adorjáni Károly a désfalvi aratókalákáról, Gidó Mária a Felső- Nyárádmente „Szentföldnek” is nevezett tájegységének határkerülési szokását idézte fel. /(bölöni): Gazdagon buzogó Kútfő. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 8./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998