udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. április 26.

Tizenhárom ország, az Európa Tanács /ET/ és az Európa Parlament /EP/ képviselői vesznek részt Magyarországon, Dobogókőn a nemzeti kisebbségek jogainak kérdésével foglalkozó nemzetközi szakértők tanácskozásán. Megvizsgálták a Magyarország által kidolgozott két törvénytervezetet az európai nemzeti kisebbségek védelméről. Javaslat hangzott el, hogy a két tervezetet továbbítsák a júniusi koppenhágai emberi jogi értekezlethez, az ET-hez és az EP-hez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./

1996. január 3.

Bodó Barna tért vissza a Dobogókőn tartott III. Külhoni Magyar Médiatalálkozó tanulságaira. A közszolgálati feladatok vállalása elsősorban a közpénzen működő országos és helyi médiától várható el. Romániában azonban a médiatörvény nem teszi lehetővé a helyi, alapítványi-önkormányzati média kialakítását. A működő adók az Audiovizuális Tanácsnak tartoznak felelősséggel. - A román nemzeti érzület szent, sérteni semmiképpen nem szabad, ez tehát közvetett cenzúra. /Bodó Barna: Közszolgálati sajtó és kisebbségi helyzet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./ Előzmény: 1995/2165, 2201. sz. jegyzet.

1996. január 10.

Bodó Barna tért vissza a Dobogókőn tartott III. Külhoni Magyar Médiatalálkozó tanulságaira. A közszolgálati feladatok vállalása elsősorban a közpénzen működő országos és helyi médiától várható el. Romániában azonban a médiatörvény nem teszi lehetővé a helyi, alapítványi-önkormányzati média kialakítását. A működő adók az Audiovizuális Tanácsnak tartoznak felelősséggel. - A román nemzeti érzület szent, sérteni semmiképpen nem szabad, ez tehát közvetett cenzúra. - Cenzúra az a mód, ahogy a Duna Televízió műsorát nem engedélyezték a kábeltévén, majd az Audiovizuális Tanács elnöke, Titus Raveica elnök kijelentette, nem tiltanak semmit, de az engedélyt mégsem kapták meg a kábeltelevíziós társaságok. Az RMDSZ igazgatási jogosítványokat nem vállalhat el, a művelődési intézménynek esetében a közösségi érdek és értékelés összehangolása párhuzamos intézményrendszer létrehozásával oldható meg, vallja Bodó Barna. A média, a tájékoztatás kérdése is felveti a kisebbségek jogállásának problémáját, csak a kisebbségi autonómia nyújt megoldást. /Bodó Barna: Közszolgálati sajtó és kisebbségi helyzet. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3., folyt.: jan. 10./ Előzmény: 1995/2165, 2201. sz. jegyzet.

1996. július 27.

A katolikus értelmiségi világszervezetként működő Nemzetközi Pax Romana Mozgalom Magyarországon tartja négyévenként esedékes kongresszusát. A Keresztény felelősség egy széttöredezett világban címet viselő egyhetes rendezvény júl. 28-án kezdődik Dobogókőn, a Manréza lelkigyakorlatos házban. Hatvan országból várják a résztvevőket. A Magyar Pax Romana mozgalom elnöke Keresztes K. Sándor. /Magyar Nemzet, júl. 27./

1996. augusztus 4.

Aug. 5-én Dobogókőn véget ért a Pax Romana közgyűlése. Fontos javaslat volt, hogy a Pax Romana korszerűsítse alapszabályzatát, ne országonként, hanem kulturális és etnikai alapon jöjjenek létre szervezetei. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 15./

1996. augusztus 4.

Aug. 5-én Dobogókőn véget ért a Pax Romana közgyűlése. Fontos javaslat volt, hogy a Pax Romana korszerűsítse alapszabályzatát, ne országonként, hanem kulturális és etnikai alapon jöjjenek létre szervezetei. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 15./

1995. november 21.

Dobogókőn nov. 21-én megkezdődött a III. Külhoni Magyar Sajtótalálkozó. Lábody László, a HTMH elnöke kiemelte, hogy a nemzeti identitástudat erősítéséhez nélkülözhetetlen az anyanyelvű médiumok munkája. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke a korunkat jellemző információs robbanás veszélyeire hívta fel a figyelmet. Soha ennyi tanult ember nem élt még a világon, mégis a szellem hiánya jellemzi korunkat. /Magyar Nemzet, nov. 22./

1995. november 25.

Dobogókőn nov. 21-25-e között rendezte meg a Magyarok Világszövetsége és a Határon Túli Magyarok Hivatala a III. Külhoni Magyar Sajtótalálkozót. Az ünnepélyes megnyitón Csoóri Sándor, az MVSZ elnöke, Lábody László, a HTMH elnöke és Peták István, a Külhoni Magyar Média Társaság elnöke tartott előadást. A találkozón több mint száz magyar szakember mellett e témakörök legjobb külföldi szakértői vettek részt és tartottak előadást. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 29./

2000. január 28.

Tavaly novemberben Budapesten megalakult a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK), mely az anyaországi, kárpát-medencei és nyugati magyar fiatalok együttműködési lehetőségeit szolgálja. A MIK Állandó Bizottságában egy-egy tag képviseli a magyarországi, erdélyi, kárpátaljai, vajdasági, szlovéniai, horvátországi, felvidéki, csángó és nyugati magyar ifjúsági szervezeteket, valamint a magyar Ifjúsági és Sportminisztériumot, mely a munka anyagi és infrastrukturális hátterét biztosítja. Január közepén a magyarországi Dobogókőn ülésezett a MIK Állandó Bizottsága. Az ülésen az erdélyi ifjúsági szervezeteket Ilonczai Annamária, a Szatmárnémeti MADISZ társelnöke képviselte. Elmondta, hogy a MIK egy stratégiai és konzultatív testület, melynek feladata, hogy a mindenkori magyar kormány felé javaslatokat tegyen, tervezeteket készítsen, szem előtt tartva a magyar ifjúság egészének érdekeit. Elsődleges céljuk, hogy minél több magyar fiatal számára lehetőséget teremtsenek a határon átnyúló programokban való részvételre. Az ülésen döntöttek a költségvetésről is. Az Ifjúsági és Sportminisztérium által biztosított 71 millió forintos keretösszegből több mint 40 millió forintot pályázatok alapján osztanak el különböző tevékenységek, tervek finanszírozására. /A magyar kormány a határon túli fiatalokat is konkrét formában támogatja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 28./

2000. március 1.

Február 24-28-a között a magyarországi Dobogókőn rendezett nemzetközi konferenciát az Európa Akadémia /Budapest/, az Európa Centrum Egyesület, az Európa Házak Nemzetközi Szövetsége (FIME) és a Konrad Adenauer Alapítvány. Témaként szociálpolitikai, gazdasági és szociális kohéziós kérdések, az Európai Szociális Charta és az eurorégiós együttműködés érdekében jelentkezett kárpát-medencei feladatok szerepeltek. Őry Csaba, a Magyar Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, azokat a jogharmonizáció szempontjából integrációs feltételként ismert EU-s elvárásokat sorolta, amelyeket Magyarország már bőven túlteljesített: a munkához való jog, az igazságos munkafeltételekhez való jog, a biztonságos és egészséges munkához való jog, szervezetek alakításához való jog, a dolgozó nők védelméhez való jog, az egészségvédelemhez való jog, a szociális és egészségügyi ellátáshoz való jog, a szociális jólléti szolgáltatásokhoz való jog, az anyák és gyermekek védelméhez való jog. Éliás István, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság igazgatója és Dobos András, az Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója szintén az anyaország határain túl élő magyarsággal való együttműködés szorosabbá tételét szorgalmazták. A konferencián Erdélyből hatvanan, közülük tízen a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége szervezésében vettek részt. Az utóbbi elnöke, Farkas Mária, előadásában azt feszegette: miért nem vállalkoznak képességeikkel és lakossági létszámukkal arányos mértékben a romániai magyarok. A statisztikai adatok elgondolkodtatóak: 1000 lakosra Erdélyben 32,6, egész Romániában 33,2 vállalkozás jut, 1000 aktív lakosra számítva pedig 72,6 Erdélyre és 72,5 Romániára. A többségükben magyar lakosú megyék lemaradnak az átlagtól: Hargitában 1000 lakosra 24,2 vállalkozás jut, Kovásznában 29,6, Marosban 28,2; az aktív lakosságot nézve pedig 1000 emberre 56,6 vállalkozás esik Hargitában, 68,9 Kovásznában, 64,5 Marosban. Az országos toplistát a következő megyék vezetik: 1. Kolozs (1000 lakosra 96,1 vállalkozás), 2. Máramaros (88,8), 3. Arad (84,2), Brassó (81,2). Kolozs megyében az összvállalkozók száma megközelíti a 30 ezret, de ebben aránytalanul kevés a magyarok száma. Az okok között említhető az elöregedés, a kivándorlás, de a vállalkozói készség hiánya is. A cél nem a valamiféle elszigetelődés, a "magyar vállalkozói elgettósodás", hanem egy egészséges kisvállalkozói szellem meghonosítása. /Ördög I. Béla : Romániában aránytalanul kevés a magyar vállalkozók száma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2003. május 13.

A Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségét két évvel ezelőtt jegyezték be jogi személyként Magyarországon. Benkő Ágota elnök asszony irányításával ennek a szolid szervezetnek sikerült jól összefogni a történelmi Magyarország egész térségében a magyar családszervezeteket és a családmozgalmakat. 1996-ban szervezte meg a magyarországi Nagycsaládosok Országos Egyesülete (NOE) az első nemzetközi szemináriumát budapesti székházában. 1998-ban az elnök asszony összegyűjtötte a Kárpát-medence magyar családszervezeteit és családmozgalmait. A magyarországi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai és erdélyi küldöttek 1998-ben a Budapest melletti Dobogókőn találkoztak először, és a szövetség /Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége/ 2001-re összeállt, így aztán be lehetett jegyezni a csongrádi bíróságon. A szövetség anyaországi és határon túli szervezeteinek küldöttei legalább évi két alkalommal szemináriumra gyűlnek össze Magyarországon. A NOE kétévente családkongresszust szervez, amire szintén eljönnek a küldöttek. Tavaly ősszel, szeptemberben megalakult Zentán a Vajdasági Nagycsaládosok Szövetsége. Ezt követte októberben Nyárádszeredában az Erdélyi Magyar Családszervezetek Első Fóruma és egy együttműködési megállapodás, hogy az erdélyi szervezetek is fogjanak össze, és évente fórumot szervezzenek. Hasonló összefogások körvonalazódnak a Felvidéken és Kárpátalján is. Közben a szervezetek tagsága kölcsönösen látogatja egymást. Vannak közös rendezvények is, amelyekre sokszor együtt pályázik egy magyarországi és egy határon túli családszervezet. Az anyaországi szervezet, a NOE szívesen adja át tizenöt éves tapasztalatát "kisebb testvéreinek", bárhol éljenek azok a Kárpát-medencében. Az általa javasolt és az erdélyi családszervezetek közreműködésével kidolgozott családpolitika szinte szóról szóra bekerült Szatmárnémetiben az RMDSZ felújított programjába. /Csíki Sándor, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének alelnöke: Családszövetségünk a politika előtt jár. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 13./

2002. május 30.

Máj. 24-én került sor a Magyar Állatorvosok Világszervezetének dobogókői rendezvényére. Az erdélyi állatorvosokat harmincketten képviselték, a küldöttséget dr. Gámentzy Zoltán, a régió szervezetének elnöke vezette. Dr. Sikó Barabás a romániai vadegészségügy helyzetét, dr. Komlóssy Antal az ukrajnai vadállomány állapotát vázolta fel. /Dr. Gál Lajos nyugalmazott állatorvos: Magyar állatorvosok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 30./

2006. június 19.

Június 17-én a csíksomlyói kegytemplomban Tamás József püspök szentelte pappá Lakatos Attila jezsuita szerzetest. Lakatos Attila Borzsovában született 1971-ben. 1996-ban kezdte meg kétéves noviciátusát Szegeden, majd öt éven át filozófiát és teológiát tanult Innsbruckban. Három éve a dobogókői Manréza Lelkigyakorlatos Ház és Konferenciaközpontban lelkigyakorlatokat kísér és lelki vezetést végez. Pappá szentelése után még egy évig Dobogókőn marad, majd valószínűleg további tanulmányok következnek. /Takács Éva: Papszentelés Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 19./

2006. július 6.

A csíksomlyói Szent Péter és Pál-plébániaépület előtt július 5-én az ősi lovas magyar idők elevenedtek meg. Május 27-én ültek lóhátra Dobogókőn, és azóta vágtáznak, ügetnek, poroszkálnak végig az egykori Nagy-Magyarország területein. Az ősi időket idéző korhű, magyaros motívumú ruhákat, bőröket viselő lovas csapat először északra, Felvidék felé vette útját. Ott csatlakozott hozzájuk a hatodik társ, aki mostanáig nyereg nélkül tett meg 800 km-t. Régi magyar fegyverek: íj, szablya, bőrrel vont vesszőfonatos pajzs is a felszerelésükhöz tartozik. A tervbe vett útjukat, a mintegy 3800–4000 km-es távot vélhetően szeptember közepére sikerül teljesíteni, akkor érnének vissza kiindulópontjukra. A hat lovas – köztük egy lány – nyolc lóval poroszkálja végig a Kárpát-medencét. /Antal Ildikó: Patanyomok jelölik újra az ezeréves határt. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

2006. szeptember 23.

Kisiratoson a római katolikus templomban az aradi és a vingai esperességek papságának jelenlétében szeptember 22-én tartották a tíz évvel ezelőtt elhunyt páter Godó Mihály /1913-1996/ jezsuita szerzetesre emlékező szentmisét. Közreműködött Túri László nagyprépost, volt kisiratosi plébános, valamint páter Ferencz Ervin ferences szerzetes, Godó atya volt börtöntársa és barátja. Godó Mihály összesen 18 évet ült börtönben. Dobogókőn az egykori Kádár-villát – amit a jezsuita rend visszaigényelt – páter Godó Mihályról nevezték el. A szertartás végén Balczó András többszörös öttusa olimpiai bajnok, 12 gyermek édesapja, jó barát is méltatta Godó atya érdemeit. /(b): Godó atyára emlékeztek Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 23./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998