udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2006. november 23.

Nem hozott eredményt a Hargita-Bákó megyeközi vegyes bizottság Úz völgyi határjárása. Céljuk a Bákó megyei Dormánfalva (Darmanesti) és a hargitai Csíkszentmárton község tényleges közigazgatási határának megállapítása lett volna, az Úz völgyi ifjúsági tábor tulajdonjogi viszonyának tisztázására. Márton Edit, a Hargita Megyei Kataszteri Hivatal főmérnöke és Gergely András, Csíkszentmárton polgármestere korábbi térképekkel, telekkönyvi kimutatásokkal igazolta: Úz völgye Szentmárton községhez tartozik, de Dormánfalva polgármestere szintén régi térképekre hivatkozva próbálta ezt cáfolni. Ezért Csíkszentmárton a közigazgatási bírósághoz fordul. /Horváth István: A Bákó és a Hargita megyeiek nem tudtak megegyezni az Úz völgyi táborról. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./

2008. április 2.

Hat vitás megyehatára van jelen pillanatban is Hargita megyének, közölte Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács alelnöke, hangsúlyozva: ez sokkal inkább az érintett községek határvitája. A legismertebb határvita az Úz-völgyi, ahol a két település közötti határ, Csíkszentmárton és Dormánfalva (Darmanesti), illetve Bákó és Hargita megye határai képezik a vita tárgyát. Egy másik cifra helyzetű település Gyimesközéplok, ahol közel ötszáz ember közigazgatási hovatartozása felemás. A szóban forgó félezer embernek a személyi igazolványa Középlokra szól ugyan, de az adót már a Neamt megyei Danuc községbe fizetik. A Gyilkostó üdülőteleptől a Békási-szoros irányában fekvő terület tulajdonjoga mai napig kérdéses a gyergyószentmiklósi önkormányzat számára. Garda Dezső RMDSZ-es parlamenti képviselő több éve igyekszik tisztázni a helyzetet. A hivatalos román térképek szerint az egész Békási-sziklaszoros Neamt megyéhez tartozik. A gyergyószentmiklósi önkormányzat egy korábbi katonai térképpel tudja bizonyítani, hogy a terület megyésítés előtt a mai Hargita megye területéhez tartozott – ezt a kataszteri hivatal viszont nem fogadja el bizonyítéknak. A Gyilkostó-övezet mellett Hargita megyében a Gyimesek vidékén Csíkszék, Keresztúr mellett Háromszék folytat határvitákat. Tamás Sándor parlamenti képviselő nemrégiben jelezte, több ezer ozsdolai, gelencei, berecki, zabolai közbirtokosság, magánszemély, egyház, önkormányzat károsult az 1968-as megyésítések során. A Vrancea megyéhez csatolt területek visszaszerzésére irányuló követeléseket Tulnici település földosztó bizottsága eddig folyamatosan visszadobta. Az ozsdolai közbirtokosság ügye már Strasbourgba került jogorvoslásra. /Gergely Edit, Horváth István, Illyés Judit: Forró megyehatárok. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 2./

2008. augusztus 5.

A moldvai szomszédokkal perlekednek területeikért a székely megyék. A háromszéki Zágon község közel 500 hektár erdővel gazdagodik ezen a héten. György Ervin prefektus elmondta, az állami erdészet szakembereivel azonosították azokat a parcellákat, amelyeket visszamérhetnek a községhez. A tulajdont igazoló dokumentumokból kiderítették, hogy a falu jogosan tart igényt közel 400 hektár legelőre, amely jelenleg a Buzau megyei Gura Teghii településhez tartozik. Az 1968-as megyésítéskor több ezer hektár területet Vrancea, Bákó és Buzau megyéhez csatoltak. A tulajdon-visszaszolgáltatáskor nehézségek merültek fel. A Kovászna megyei magánszemélyek, önkormányzatok, közbirtokosságok, egyházak próbálták visszaszerezni területeiket, igényük jogosságát telekkönyvi kivonatokkal igazolták. Bákó és Buzau megyékben a többéves eljárás eredménnyel zárult, a háromszéki tulajdonosoknak visszamérték az erdőket, legelőket. Viszont évek óta eredménytelenül harcolnak a Vrancea megyéhez csatolt területekért, pereskedés ellenére még egyetlen négyzetmétert sem mértek vissza a Kovászna megyeieknek. A megyehatár menti községek, az ozsdolai, gelencei, berecki és zabolai jogosultak hiába nyújtottak be több tucat visszaigénylést, mellékelve a tulajdont igazoló iratokat, Tulnici település és Vrancea megye földosztó bizottságai azokat sorozatosan visszautasították. Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke korábban megfogalmazta, úgy tudja, Vrancea megyében hallgatólagos politikai egyezség született arról, hogy a „magyaroknak” ne adjanak vissza semmit. Újabb megyeközi vegyes bizottság létrehozását kezdeményezi Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke a Csíkszentmárton és Dormányfalva (Darmanesti) közötti határ megállapítására. A két település határa egyben Hargita és Bákó megye közötti határvonalat is jelenti. 2006-ban a tábor hovatartozása élesztette fel a megyék közötti területvitát. Borbély Károly távközlési miniszter ugyanis – aki akkor az Országos Ifjúsági Hatóságot vezette – rendeletileg a Hargita Megyei Ifjúsági Hatóságnak adta át a tábort. A határozatot azonban a Bákó megyei hatóságok megtámadták. A határvita megoldására 2006 őszén megyeközi vegyes bizottság alakult, a feleknek azonban nem sikerült megegyezésre jutniuk. /Bíró Blanka, Gazda Árpád: Újratermelt határviták. = Krónika (Kolozsvár), aug. 5./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998