udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2004. április 9.

A Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) marosvásárhelyi szervezete továbbra is kitart amellett, hogy az RMDSZ-szel közösen kell szervezni előválasztást a magyarság által leginkább támogatott polgármesterjelölt indítására. A két szervezet közötti közvetítést Fodor Imre alpolgármesterre bízták. Az MPSZ-t a megye 30 községében szándékozzák megalakítani – jelentették ki a szervezet képviselői. Tőkés András, az MPSZ marosvásárhelyi elnöke reméli, hogy végül csak sikerül az MPSZ és az RMDSZ vezetésének tárgyalóasztalhoz ülnie a közös marosvásárhelyi előválasztások megszervezése érdekében. A marosvásárhelyi RMDSZ 1-es körzete kéréssel fordult a városi választmányhoz, hogy kezdeményezzen egyeztető tárgyalásokat az MPSZ-szel. Maros megyében több mint 4000 támogató aláírást gyűjtött az MPSZ, ennek felét Marosvásárhelyről. Az MPSZ több községben megalakította a helyi szervezeteit, néhányban teljes jelöltlistákat állítottak össze, például Nagyernyén, Gernyeszegen, Dózsa György községben, Backamadarason és Nyárádszeredán. A sajtótájékoztatón utaltak még az RMDSZ és a Communitas Alapítvány által elosztott pénzbeli támogatásokra, ami Tőkés András szerint "gyakorlatilag a politikai klientúra finanszírozását jelentette". /(antalfi): Szerveződnek az MPSZ községi szervezetei. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 9./

2004. június 22.

Mindössze 30 százaléknyi a magyarság részaránya Szászrégenben, mégis Nagy András, eddigi alpolgármester, az RMDSZ jelöltje nyert. Az RMDSZ a 16 lehetségesből kilenc Maros megyei településen nyert polgármesteri széket a második fordulóban, ebből kiemelt jelentőségűnek tekintett a szászrégeni mellett a mezőcsávási és a vajdaszentiványi, emellett az RMDSZ jelöltje diadalmaskodott Gyulakután, Dózsa Györgyön, Nyárádgálfalván, Gernyeszegen, Mikefalván és Backamadarason. Ezzel az RMDSZ- polgármesterek száma 37-re növekedett Maros megyében. /(Máthé Éva): A helyhatósági választások második fordulója – Maros megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2005. május 25.

Erdély magyarlakta részeinek nagy részén (legfőképpen vidéken) halódik a kulturális élet. Nincsenek fiatalok, vagy ha vannak, nem érdekli őket a társadalmi létnek az a része. Dózsa György községben Gyárfás Károly egykori iskolaigazgató emlékezett: egykor hetven-nyolcvan tagú énekkar működött itt, volt tánccsoport, színjátszó csoport, pezsgő volt a kulturális élet. Ma már semmi sincs. Sok pedagógus ingázik, de a helybélieket sem érdekli a kultúra. A kultúrházak jobbára kihasználatlanok /Nagy Botond: Haldoklik a kulturális élet Dózsagyörgyön? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 25./

2005. augusztus 12.

Lukailencfalván, Dózsa György községben tartottak falutalálkozót. Szövérffi István lelkipásztor elmondta, hogy az 1950-es évek derekán elnevezték el a községet Dózsa Györgynek, holott a helyiségnek a lázadó parasztvezérhez semmi köze sincs. Kevésbé hagyományőrző a gyülekezet, ezért a tiszteletes hagyományőrző programokat szervez. Gyerektábor volt, az öregekkel is foglalkoznak. Lukailencfalva 99 százaléka magyar nemzetiségű, valamivel kevesebb százalékban pedig református. /Nagy Botond: Életkép erőteljes gyülekezettel. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 12./

2006. március 18.

A Lukailencfalva egyházközséget 43 éven át szolgáló Aldobolyi Rákossi Lajos református lelkész nevét vette fel a március 15-ei ünnepség keretében a dózsagyörgyi–ilencfalvi általános iskola. Aldobolyi Rákossi Lajos volt az egykori iskola alapítója /1868-ban/, az 1848-as szabadságharcban honvéd főhadnagyként szolgált a lelkész. Idén augusztusban lesz születésének száznyolcvanadik évfordulója. Tiszteletére emlékplakettet és új iskolatáblát lepleztek le. Az eseményre elkészült Koszta István szerkesztésében az Adattöredékek Lukailencfalva múltjából és jelenéből című monográfia, melyet az unoka, Rákossi Zoltán anyagi támogatásával sikerült kiadni. Az egykori 48-as honvéd főhadnagy leszármazottainak finanszírozásával készült el az iskola falán felavatott bronztábla is. A templomkertben megkoszorúzták a nemrégiben újraállított Rákossi Lajos-síremléket. /Mészely Réka: Névadó ünnepség a dózsagyörgyi iskolában. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 18./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998