udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 102 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-102
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. május 30.

Szabó Gyula az A Hét (Bukarest) hetilap 17-18. számában felelevenítette Petrás Incze János klézsei pap, népdalgyűjtő életét. Petrás Incze János 1813-ban született Forrófalva moldvai csángó faluban, Egerben szentelték pappá, onnan jött haza övéi közé. Mindent megtett, hogy feltárja a mostoha körülmények között élő csángók helyzetét. Egész életében szolgálta népét, a csángókat. 1886-ban ismeretlenek megölték. /Lapszemle. = Üzenet (Marosvásárhely), máj. 30./

1991. április 14.

Ápr. 13-14-én Erdély múltja és jövője címen tanácskozást tartottak Egerben, melyet az Erdélyi Szövetség szervezett. Előadást tartott többek között Beke György, az Erdélyi Szövetség elnöke, Murvay Sámuel, az Erdélyi Szövetség Heves megyei elnöke, Tőkés László püspök, Borbély Imre /Temesvár/, Köteles Pál, az Erdélyi Magyarság /Budapest/ főszerkesztője, Nagy Béla /Nagyvárad/, dr. Kapcza Imre /Kolozsvár/, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Balla D. Károly /Ungvár/, Konthur Bertalan, a Nyugat-Európai Erdélyi Világszövetség elnöke, Eva Maria Barki, a bécsi Nemzetközi Erdély Bizottság elnöke, Sebestyén Teleki István /Svájc, Erdélyi Világszövetség/, dr. Jónás Endre /Németország/, Pomogáts Bála, Székelyhidi Ágoston és Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Titkársága/. A tanácskozás végén egy felhívást fogadtak el, ezt Tőkés László nem írta alá. A tanácskozásról hírt adott a Romániai Magyar Szó is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), (Bukarest), ápr. 15./ A következő napokban a román sajtóban heves elítélő kampány indult meg a tanácskozás miatt, elsősorban Tőkés Lászlót vádolták. /MTI/

1991. április 23.

A sajtótámadások miatt Tőkés László püspök ápr. 23-án kelt nyílt levelével fordult a közvéleményhez Nem vagyok irredenta címen. Visszautasította a román sajtó vádaskodását, mely szerint az Egerben tartott Erdély múltja és jövője című tanácskozás rejtett célja " a haza szent területének szétdarabolása" volt /Dimineata, ápr. 17./. Az Egerben tartott értekezlet nyíltan megvitatta a programban javasolt témát: Erdély múltját és jövőjét. Az Erdéllyel kapcsolatos kérdések felvetését román részről mindig gyanakvással kísérik, vagyis a magyaroknak nincs joguk arra, hogy ezzel a kérdéskörrel foglalkozzanak. " Erdély múltja része az évezredes magyar múltnak is" ? szögezte le Tőkés László. A püspök hangsúlyozta, hogy nem írta alá az egri nyilatkozatot. A nyilatkozatot csak az Erdélyi Világszövetség, a Nemzetközi Erdélyi Bizottság és a Zürichben székelő Kisebbségvédelmi Bizottság írta alá, az RMDSZ azonban nem tette ezt. Tőkés László azért ment el erre a tanácskozásra, hogy az RMDSZ, illetően a romániai magyarok realista álláspontját képviselje. A nemzeti-etnikai kérdéseket nem a határok átrajzolásával, hanem "az általános demokratizálással, a nemzeti megbékéléssel, a határok légiesítésével, illetve az emberi jogok és a kisebbségi kollektív jogok megítélésével" lehet megoldani. /Több lap is közölte nyilatkozatát, például: Szabadság (Kolozsvár), máj. 1. A Rompres is hírt adott leveléről: Romania Libera, ápr. 30./

1991. május 6.

A román televízió máj. 6-án másodszor is műsorra tűzte az egri tanácskozásról /ápr. 13-14/ készített magyar tévéfilmet. A román sajtó hevesen támadta ezt a tanácskozást, a parlamentben is tiltakoztak román képviselők. Nacionalista összejövetelnek bélyegezték az Egerben történteket és Tőkés László püspököt is vádolták. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

1991. szeptember 20.

Cs. Gyimesi Éva nyílt levelet intézett Tőkés László püspökhöz az egri tanácskozáson elhangzott előadása tárgyában /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./, mondván, a püspök szavai "felérnek a pánikkeltéssel". Nem a kishitűséget, a lemondást sugallta előadása, válaszolt Tőkés László, hanem az erdélyi sors vállalását hirdette és hirdeti. A hiányos video-összeállítás megtévesztő lehet, hiszen ő éppen a kivándorlás ellen beszélt. A román nacionalista politikát Trianon óta az etnikai homogenizáció szándéka jellemezte. 1989 óta változás nem történt. "Ilyen körülmények között minden okunk megvan a drámai helyzet értékelésére" vallja Tőkés László. Az Eger ellen indított szennyes propaganda-ostrom "alátámasztja álláspontomat", írta a püspök. Tőkés László mindezt máj. 9-én írta. A szerkesztőség elnézést kért, eltűnt a kézirat, ezért a kései közlés. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 20./

1993. október 17.

Okt. 16-17-én rendezte meg Egerben az Erdélyi Szövetség Erdély jelene és jövője címmel tanácskozását, a szomszédos országok magyar politikai szervezetei vezető személyiségei részvételével. Az RMDSZ-t Bodó Barna alelnök képviselte. A záródokumentum javasolta, hogy a több kisebbséget tömörítő országok alkotmányában a nemzetállam kifejezés helyett a demokratikus jogállam szerepeljen. A résztvevőkhöz intézett levelében Für Lajos honvédelmi miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kívánja erőszakkal módosítani a határokat, az összes konfliktusok egyedüli megoldásának a tárgyalásokat tekinti. A magyar kisebbségnek joga van a területi autonómiára ott, ahol többségben él. /Népújság (Marosvásárhely), okt. 19./ Székelyhídi Ágoston, az Erdélyi Szövetség elnöke elmondta, hogy hagyományos /harmadszor rendezték meg/ tanácskozásuk központi témája az egyetemes magyarság jelene és jövője volt. Kifejtette, hogy az összmagyarságot, ugyanúgy, mint más nemzeteket is, a teljes nemzeti, emberi és közösségi jogok illetik meg. Ezeket a jogokat a hazai és a határon túli magyarság választott képviselőin, önkormányzatain és népszavazás útján keresztül kell érvényre juttatni. Kiemelte a határon túli magyar egyházak magyarságtudat megtartásában jelentkező lelkiismeretes munkáját. /F. R. L.: Az Erdélyi Szövetség tanácskozása Egerben. = Magyar Nemzet, okt. 18./ Tempfli József nagyváradi püspök az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ példaértékű együttműködéséről beszélt. Für Lajos levélben üdvözölte a tanácskozást. /J. I. N.: Erdélyi Szövetség. = Új Magyarország, okt. 18./

1993. október 19.

Az okt. 19-i bukaresti lapok élesen elítélték az Erdélyi Szövetség Egerben megtartott ülését, különösen azt, hogy Für Lajos honvédelmi miniszter üzenetet küldött a tanácskozásnak. A lapok szerint Für Lajos nem akarja a határok erőszakos megváltoztatását, hanem a békés megoldások híve. Ugyancsak elítélte Für Lajos üdvözlő levelét a szlovák sajtó. Vihart kavart az Erdélyi Szövetség ülése? = Magyar Hírlap, okt. 20./

1993. október 30.

Az Adevarul okt. 20-i számában sok tárgyi tévedéssel és önkényes értelmezéssel jelent meg Dorin Suciu tudósítása az Egerben tartott tanácskozásról /Erdély jelene és jövője, okt. 16-17./ a következő címmel: Egerben ismét kérték a magyar népet megalázó határok felszámolását. Valójában erről szó sem esett Egerben. A tanácskozás szervezője, az Erdélyi Szövetség elnöksége sorravette Suciu tévedéseit, ezek között szerepel például, hogy Zolcsák István beterjesztette a "határok felszámolására" vonatkozó indítványát. Zolcsák István azonban nem volt is volt jelen Egerben /Zolcsák Brazíliában él/, így a Suciu által idézett szavai nem hangozhattak el. Nem igaz az sem, hogy a Zolcsák vezette Erdélyi Világszövetség rendezte az egri tanácskozást, hanem az Erdélyi Szövetség. A szándékos félrevezetést tartalmazó Adevarul-beszámoló helyett igazi tájékoztatást a tanácskozás anyagát tartalmazó, decemberben megjelenő Erdélyi Tükör különkiadása fogja nyújtani. /Az Erdélyi Szövetség elnöksége: Világos gondolatok Erdélyről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 30-31./

1994. február 26.

Csíkszeredán folyik a főiskolai távoktatás, jelenleg közel ötszáz hallgatóval, a tanárok hetente jönnek Gödöllő, Sopron, Eger és Jászberény főiskoláiról. Mezőgazdasági gépészeti, közgazdasági, erdőmérnöki és pedagógusképzés folyik. A tanárképzés szociopedagógiai, angol-földrajz, angol-biológia szakon folyik. Megoldásra vár az oklevelek elismertetése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

1994. augusztus 18.

Aug. 22-26-a között Egerben rendezik meg a Magyar Nyelvészek VI. Nemzetközi Kongresszusát A lexikológia és a lexikográfia elmélete és módszertana címmel, melyre a környező országokból, Oroszországból, Amerikából és Japánból is érkeznek nyelvészek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

1994. augusztus 25.

Aug. 25-én véget ért a magyar nyelvészek Egerben megrendezett VI. kongresszusa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1996. augusztus 12.

Aug. 12-től 15-ig tart a VIII. Anyanyelvi Konferencia, teljes nevén Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, amelynek ez alkalommal Eger és Mezőkövesd ad otthont. A tanácskozás fő témája: magyarság és egyetemesség az ezredfordulón, magyar oktatás és tudomány a határokon túl, a magyar nyelv védelmének stratégiája. /Magyar Hírlap, aug. 12./ 1970-ben tartották az első Anyanyelvi Konferenciát, Bárczi Béla lett az elnök, 1975-től pedig Lőrincze Lajos. A mozgalom az emigráció és az anyaország közötti párbeszédet szolgálta, a szomszédos országok magyarságára nem terjedt ki a figyelem, a fordulatot az 1989-es kecskeméti találkozó /VI. Anyanyelvi Konferencia/ jelentette. A legutóbbi találkozón /Esztergom, 1992/ úgy döntöttek, hogy a egyesületként működnek tovább, és Pomogáts Béla elnökletével létrehozták a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságát. /Népszabadság, aug. 10./

1996. augusztus 23.

Az aug. 12-15-e között Egerben és Mezőkövesden megtartott VIII. Anyanyelvi Konferencián Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár A jövő esélyei a külső régióban címmel tartott előadást. A kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek egyszerre veszélyeztetettek és alárendeltek. Ezeket a gondokat kell megosztani a nemzet egészével. Az utódállamok alkotmányai a magyar nyelv alárendelt jogi státusát rögzítették. - A demográfiai helyzet kedvezőtlen, mind az anyaországban, mind a határon kívül öregszik és apad a magyar népesség. Erdélyben az 1990-ben kezdődő demográfiai hullámvölgynek a kezdetét ábrázolhatta az 1992. jan. 7-i népszámlálás. Felsőfokú végzettség tekintetében is rossz a helyzet, a romániai magyarság 3,6 %-os arányával szemben az országos átlag 5,1 %. A veszteséglistán szerepel a folyamatos és kényszerű asszimiláció, nyelvcsere. Becslés szerint Trianon óta a veszteség megközelíti a másfél milliót. - Az államnemzeti stratégia fontos eleme a magyar népesség fokozatos kiszorítása az állami élet kulcsfontosságú területeiről és intézményeiből. - Szükség van önálló egyetemre. Némelyek megtévesztő véleménye szerint nincsenek meg a feltételei, pedig mindaddig nem várható a minőség visszaáramlása, amíg nincs intézményes és egzisztenciális garanciája az otthoni szakmai munkának. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

1996. augusztus 12.

Aug. 12-től 15-ig tart a VIII. Anyanyelvi Konferencia, teljes nevén Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, amelynek ez alkalommal Eger és Mezőkövesd ad otthont. A tanácskozás fő témája: magyarság és egyetemesség az ezredfordulón, magyar oktatás és tudomány a határokon túl, a magyar nyelv védelmének stratégiája. /Magyar Hírlap, aug. 12./ 1970-ben tartották az első Anyanyelvi Konferenciát, Bárczi Béla lett az elnök, 1975-től pedig Lőrincze Lajos. A mozgalom az emigráció és az anyaország közötti párbeszédet szolgálta, a szomszédos országok magyarságára nem terjedt ki a figyelem, a fordulatot az 1989-es kecskeméti találkozó /VI. Anyanyelvi Konferencia/ jelentette. A legutóbbi találkozón /Esztergom, 1992/ úgy döntöttek, hogy a egyesületként működnek tovább, és Pomogáts Béla elnökletével létrehozták a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságát. /Népszabadság, aug. 10./

1996. augusztus 23.

Az aug. 12-15-e között Egerben és Mezőkövesden megtartott VIII. Anyanyelvi Konferencián Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár A jövő esélyei a külső régióban címmel tartott előadást. A kisebbségben élő magyar nemzeti közösségek egyszerre veszélyeztetettek és alárendeltek. Ezeket a gondokat kell megosztani a nemzet egészével. Az utódállamok alkotmányai a magyar nyelv alárendelt jogi státusát rögzítették. - A demográfiai helyzet kedvezőtlen, mind az anyaországban, mind a határon kívül öregszik és apad a magyar népesség. Erdélyben az 1990-ben kezdődő demográfiai hullámvölgynek a kezdetét ábrázolhatta az 1992. jan. 7-i népszámlálás. Felsőfokú végzettség tekintetében is rossz a helyzet, a romániai magyarság 3,6 %-os arányával szemben az országos átlag 5,1 %. A veszteséglistán szerepel a folyamatos és kényszerű asszimiláció, nyelvcsere. Becslés szerint Trianon óta a veszteség megközelíti a másfél milliót. - Az államnemzeti stratégia fontos eleme a magyar népesség fokozatos kiszorítása az állami élet kulcsfontosságú területeiről és intézményeiből. - Szükség van önálló egyetemre. Némelyek megtévesztő véleménye szerint nincsenek meg a feltételei, pedig mindaddig nem várható a minőség visszaáramlása, amíg nincs intézményes és egzisztenciális garanciája az otthoni szakmai munkának. /Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./

2000. október 6.

Lengyel-litvánként magyar nyelven hirdeti az igét Romániában Pável atya, az Aradi Minorita Rendház új főnöke. Egerben végezte a szemináriumot, Seregély István érsek szentelte pappá Miskolcon, a minoriták Szent Erzsébet tartományának székhelyén. Idejövetelével az aradi várból kiszabadult Szabadság-szobor az ő gondjaira van bízva. Elmondta, hogy félt idejönni, magára vállalni ezt a hatalmas felelősséget. "Keresztényként, katolikusként és minoritaként azon leszek, hogy szeretet, keresztény egység legyen és az evangélium legyen az első...Nagyon örülök, hogy a szobor itt van. Kelet-Európában sokat szenvedtünk a szovjet uralom alatt, sokat harcoltunk is a szabadságért; de amikor megkaptuk a külső szabadságot, kiderült: a belső szabadság fontosabb, ezért még nehezebb. A szobor fölött ott van a kereszt, ami első pillantásra talán nem is illik oda, de azt jelenti, a magyarok szabadsága csak egy része a teljes szabadságnak." /Lengyel-litván egyházfőnök az aradi minoritáknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2000. október 23.

A moldvai csángók évszázadai címmel, a csángó magyarok múltját és jelenét bemutató kiállítás nyílt Egerben a Keresztény Ifjúsági Klubban. A megnyitón Halász Péter, a moldvai csángók segítésére létrehozott Lakatos Demeter, az elhunyt neves csángó költőről elnevezett Egyesület vezetője hangsúlyozta: a csángók azon túl, hogy magyarok, azért érdekesek számunkra mert olyan kulturális értékeket őriztek meg, amelyeket a kárpát-medencei magyarság már elfelejtett. A mostani kiállításon népviseletek, népi iparművészeti munkák, kerámiák láthatóak, a csángó múltat archív dokumentumok és térképek segítségével követhetik nyomon a látogatók, illetve fotókon örökítették meg a népcsoport mindennapjait. /Csángó évszázadok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./

2000. december 23.

Budapesten befejeződött a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége kezdeményezésére indított decemberi rendezvénysorozat, amelynek célja volt figyelem felhívása a csángók kulturális értékeire és nehéz társadalmi helyzetükre, tájékoztatott Halász Péter, a budapesti Lakatos Demeter Egyesület titkára. December első hetében Erdélyben tartottak összejöveteleket. A Csángó Napok résztvevői kiállítással, diavetítéssel, író-olvasó találkozóval, táncházzal igyekeztek felhívni a figyelmet a Kárpátokon túli nehéz sorsú, identitásában különösen veszélyeztetett magyar népcsoportra. A rendezvény keretében a Magyarországon működő, Lakatos Demeter csángó költő nevét viselő egyesület dec. 8-án szervezett összejövetelt. - A Lakatos Demeter Egyesület 1990-ben alakult, a moldvai csángók élete iránt aktívan érdeklődő, közéjük kijáró magyarországiakból, közel 80 taggal. Időközben létszámuk 200 fölé bővült. Vannak erdélyi tagok is, illetve Magyarországon tanuló csángó diákok, de zömmel magyarországiak alkotják az egyesületet. A Magyar Művelődési Intézetben megtartott rendezvényen dr. Bolváry Gyula beszámolt a Csángó Napok erdélyi történéseiről. Sokan voltak Sepsiszentgyörgyön, ahol pusztinai táncosok léptek fel, Nyisztor Ilona vezetésével. Csíkszeredában bemutatták a klézsei Duma András új verseskötetét. Itt ismertették a megújult vezetőségű Csángó Szövetség cselekvési tervét is. Nagyváradon Csoma Gergely szobrászművész (Budakeszi) tartott diavetítéses előadást a moldvai csángokról, saját felvételei alapján. Halász Péter, aki több mint 30 éve jár Moldvába néprajzot gyűjteni, beszámolt azokról az eredményekről, amelyeket az Európa Tanács ért el a moldvai csángók emberjogi helyzetének javítása terén. Elmondta, hogy az Európa Tanács Kulturális Bizottsága megbízásából 1999-ben a finnországi Tytti Isohokana Asunmaa, 2000-ben pedig a portugáliai Ari járt a moldvai Bákó megyében, ahol saját szemükkel láthatták, és saját fülükkel hallhatták, miként szabotálja el a helyi tanügyi és közigazgatási vezetés a Bukarestben meghozott és a kisebbségek jogait szolgáló törvényeket. Az Európa Tanács már több országban elérte, hogy a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák érvényesüljenek. A budapesti székhelyű Lakatos Demeter Egyesület kiadásában Csángó Füzetek sorozat jelenik meg. Eddig két kötetet adtak ki: a Csángó bibliográfiát és egy tanulmánykötetet a Csángó sorskérdések tanácskozás anyagából. A Domokos Pál Péter 90. születésnapjára rendezett tanácskozás anyagából Emlékkönyv készült. A Millennium alkalmából - Moldvai csángók évszázadai néven - vándorkiállítást állítottak össze, melyet négy éve visznek városról városra Magyarországon és Felvidéken. Legutóbb Egerben volt, következő állomása Székesfehérvár. Erdélyben még nem mutatták be a kiállítást. A Lakatos Demeter Egyesület tervezi, hogy 2001. áprilisában, Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója alkalmából egésznapos emlékülést rendez. Június 29-én, születésének napján pedig emléktáblát avatnak Budapesten, a Budafoki út 10 szám alatti házon, ahol Domokos Pál Péter több mint 20 évig élt. /Guther M. Ilona: Csángókért Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2000. május 24.

A következő Anyanyelvi Konferencia aug. 10-15-e között Marosvásárhely lesz. A napokban Pomogáts Béla, a Társaság elnöke a város vendége volt, aki Sütő Andrással, Virág Györggyel, a Maros Megyei Tanács alelnökével és Fodor Imre polgármesterrel, no meg a helyi szervezőkkel találkozott. Az Anyanyelvi Konferenciát (melyből később kinőtt A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága) nagy küzdelmek árán az 1960-as években Lőrincze Lajos jeles nyelvész alapította. Célkitűzése mindig az volt, hogy a Magyarország határain túl élő magyarság anyanyelvi és kulturális identitását segítse őrizni, ápolni és fejleszteni. Az elmúlt harminc esztendő során az egyes Anyanyelvi Konferenciák az összmagyarság szellemi életének kiemelkedő mérföldkövei voltak: 1970-ben Budapesten és Debrecenben, 1974-ben Szombathelyen, 1977-ben Budapesten, 1981-ben Pécsett, 1985-ben Veszprémben, 1989-ben Esztergomban és 1966-ban Egerben tartották meg a találkozókat. Az Anyanyelvi Konferencia időszaki tanácskozásokat, oktatási-, kulturális, gyermek- és ifjúsági táborokat, tanfolyamokat szervez, foglalkozik még a diákcsere mozgalommal, a pedagógusok, könyvtárosok, levéltárosok, újságírók és más szakemberek képzésével, akik elsősorban a nemzeti kultúra fenntartását és továbbadását tekintik céljuknak. Ezenkívül könyvkiadással is foglalkozik és negyedévenként megjelenteti a Nyelvünk és Kultúránk című folyóiratot. Az Anyanyelvi Konferencia a világ minden részében élő magyarság lelki és szellemi egységének a helyreállítását tekinti feladatának. /Máthé Éva: Mit kell tudni az Anyanyelvi Konferenciáról? Őrizni, ápolni... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

2000. május 29.

A millennium jegyében Évezredes harcaink elnevezéssel történelmi vetélkedőt hirdettek magyarországi és határon túli magyar diákoknak. A döntőt néhány napja Egerben tartották. Az erdélyi versenyzők regionális döntője Nagyváradon, az Ady Endre Középiskolában volt. Az első helyezett a házigazdák csapata lett, a második díjat a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium versenyzői vihették haza. Az Egerben tartott döntőn öt magyarországi, valamint egy-egy kárpátaljai, felvidéki, vajdasági és erdélyi csapat mérte össze elméleti és gyakorlati tudását. Az erdélyi csapat negyedik lett, és elnyerte az Ifjúsági és Sportminisztérium különdíját. A diákok tíznapos kárpátaljai jurtatáborozáson vehetnek részt a nyár folyamán. /Kulcsár Andrea: Negyedik lett az erdélyi csapat. Történelmi vetélkedő Egerben. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 29./

2000. szeptember 14.

Szept. 14-16. között az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, a magyarországi Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) - Conference Tours Kft. közös szervezésében barokk-konferenciát tartanak Kolozsváron. A régió barokk emlékeiről, hagyományairól lesz szó. A barokk-konferenciára része Az európai kulturális utak elnevezésű, az Európa Tanács meghirdette programnak, közölte Gaál Tünde programszervező. A program legfontosabb célja, hogy az egyes tematikus útvonalakat országhatárokon átnyúlóan, nemzetközi összefogásban feldolgozza, és ezáltal az európai kultúra egységét hangsúlyozza. Különféle kezdeményezések alapján máig 18 út valósult meg. A barokk az ezeréves magyar állam történetében címmel rendezvénysorozat indult, amely nyolc városban (Vácott, Székesfehérvárott, Kolozsvárott, Győrben, Kecskeméten, Keszthelyen, Egerben és Budapesten) február és 2001. augusztus között zajlik. Az események programja mindenhol hasonló szerkezetű, de természetesen az adott régió barokk emlékeit, hagyományait állítja előtérbe. Szept. 15-én, a konferencián beszédet mond Visy Zsolt helyettes államtitkár, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium részéről, Kelemen Hunor művelődési államtitkár, illetve Boros János alpolgármester. Pusztai László művészettörténész megnyitja a vándorkiállítást, amely az erdélyi és magyarországi városok barokk épületeit, írásos emlékeit ábrázolja. Többek között előadást tart Murádin Katalin építész, Csetri Elek történész, Tonk István nyomdaigazgató, Egyed Emese irodalomtörténész, Gerhard Sperl, a leobeni Akadémiai Intézet professzora, illetve László Ferenc zenetörténész. /Az EMT szervezésében. Barokk-konferencia Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 14./

2001. január 12.

Az USA bukaresti nagykövete, James Rosapepe bejelentette: újabb tizennégy romániai települést jelöltek ki arra, hogy új munkahelyek teremtésében amerikai segélyben részesüljenek. Eddig huszonegy ilyen település volt, amelyekben sok, a privatizáció és a ráfizetéses állami vállalatok bezárása nyomán munkanélküliekké vált személyt juttattak munkalehetőséghez. A 14 település közül erdélyi a következő: Petrilla (Hunyad), Karánsebes (Krassó-Szörény), Óradna (Beszterce-Naszód), Borsabánya (Máramaros), Kézdivásárhely (Kovászna), Kudzsír (Szeben). A DEL-program keretében előzőleg támogatásban részesült települések közül erdélyiek: Brad (Hunyad), Nagydisznód (Szeben), Alsóvisó (Máramaros), Marzsina (Temes), Nagyenyed (Fehér), Szászváros (Hunyad), Székelyudvarhely (Hargita) és Egeres (Kolozs). /DEL-program: Újabb 14 település kap USA-segélyt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2001. január 12.

Segítség érkezett Gyergyószentmiklósra a testvérvárosból, Egerből, ahol gyűjtést szerveztek a decemberi tartályrobbanás után kitört tűz károsultjai megsegítésére. Az e célból megnyitott számlájukra Szigetszentmiklósról 300 ezer, Ceglédről 500 ezer forint érkezett. Egerből 500 ezer forintot juttattak a károsultaknak, ami a lakossági adományokból begyűlt 40 ezer forinttal egészül ki. Gyűjtés folyik a többi testvérvárosban is. Eddig a római katolikus hívektől 60 millió lej, a református hitközösség adakozóitól 10,5 millió lej gyűlt össze. Templomi gyűjtést szervezett a görögkeleti plébániahivatal, melynek során 5 millió lej gyűlt össze. /Segített a testvérváros. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 12./

2001. június 2.

Határ menti roma együttműködés a Kárpátok Eurorégióban - ez volt a témája a magyarországi Egerben máj. 26-27-én megtartott nemzetközi konferenciának. A résztvevők - magyarországi, szlovákiai, ukrajnai és romániai cigányszervezetek, valamint a fenti etnikumhoz tartozókért dolgozó alapítványok képviseletében megjelentek (Szatmárnémetiből Puskás Gabriella és Armos Attila a Hans Lindner Alapítványt, Krüzselyi Orsolya és Száraz Erika a Caritast képviselte) - egyfajta tapasztalatcsere keretein belül mutatták be saját roma-programjaikat. A négy ország különböző településeiről összesereglett küldöttek megbeszélték a cigányok munkalehetőséghez, rendszeres jövedelemhez, valamint civilizált lakásfeltételek közé való juttatásának helyi lehetőségeit, eredményeit. Végezetül megvitatták a roma vezetők képzésének kérdéseit, valamint az együttműködés további lehetőségeit. /Előtérben a romakérdés megoldása. Nemzetközi konferencia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 2./

2001. december 6.

Gyergyószentmiklóson a Szent Miklós Napok keretében dec. 5-én a Pro Art Galériában ünnepi ülést tartottak, a Domkos Pál Péter Női Kórus fellépése és Pál Árpád polgármester köszöntőbeszéde után Kiss Károly, Kiskunmajsa polgármestere az 1941-ben kötött testvérvárosi szerződés emlékére zászlóval és emléklappal ajándékozta meg Gyergyószentmiklóst. Dr. Garda Dezső képviselő átadta Pál Árpád polgármesternek a két esztendeje készülő Gyergyószentmiklós monográfiája című könyvet. Kiskunmajsa küldöttsége mellett Bácskatopolyáról, Békésről, Egerből, Siófokról, Budapest V. és XVII. kerületéből, valamint Szigetszentmiklósról érkeztek vendégek, együtt tölteni az ünnepet. A Tarisznyás Márton Múzeumban festészeti tárlatot, és gyergyói kötődésű irodalmárok műveiből nyitottak kiállítást és szerzői jelenlétében bemutatták a régen várt településmonográfiát. /Bajna György: Ünnep meglepetésekkel Gyergyószentmiklóson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 6./

2002. szeptember 7.

Sikeresen zárult az aug. 19-29. között a Márton Áron Szakkollégium által rendezett III. Márton Áron Nyári Egyetem. A százötven főnyi résztvevő a határon túli magyar vidékekről érkezett. Csak aki minden kötelező előadáson részt vett, és aláíratta indexét az előadóval, kaphatta meg ösztöndíjának második részletét a nyári egyetem utolsó napján. Az Egerben és Ópusztaszeren tett látogatást a Balaton követte, majd Budapest. /Boné Ferenc: III. Márton Áron Nyári Egyetem. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

2002. november 9.

Bogdan Adamczyk ferences szerzetes, az aradi minorita rendház főnöke. Bogdan atya misszionárius, aki elhagyta szülőföldjét, hogy hirdesse az örömhírt. Egerben végezte a teológiát, 1993-ban pappá szentelték Miskolcon. 2001. októberében érkezett a következő missziós állomásra - Aradra. Aradon Bogdan atya vezeti a Karizmatikus Megújulás közösséget, a karitatív csoportot, a Neokatekumenális út kisközösségét. Tervezi egy harmadrendi ferences közösség megszervezését. Ennek érdekében írta és kiadta a "Ferences lelkiség" című könyvet. Minden évben több zarándoklatot is szervez. /Aradi zarándok: A mennyországban és a pokolban jártunk. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 9./

2003. április 23.

Ápr. 15-19. között Egerben a Szilágyi Erzsébet Gimnázium rendezte meg a XII. Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt, melyen 5 országból vettek részt a versenyzők: Magyarországról, valamint Délvidék, Erdély, Kárpátalja és Felvidék magyar tanítási nyelvű középiskoláiból. Így 230 Kárpát-medencei diák és közel 50 tanár találkozott a versenyen. Szatmárnémetiből, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumból 6 tanuló vett részt ezen a találkozón, akik helytálltak, és hozzájárultak az erdélyi csapat sikeres szerepléséhez, dicséretben részesültek: Ferencz Ildikó és Vásárhelyi Márta IX., Gábor Enikő XI., osztályos, valamint Reiz Beáta XII. osztályos tanuló. /Kölcseys diákok sikere nemzetközi matematikaversenyen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 23./

2003. augusztus 22.

Nincs külön délvidéki, erdélyi, felvidéki és kárpátaljai, hanem csak egységes magyar pedagógiai kultúra - jelentette ki Szabados Tamás, az oktatási tárca politikai államtitkára aug. 21-én Egerben, a határon túli magyar pedagógusok továbbképzésének országos megnyitóján. - A kedvezménytörvény egyik legfontosabb célja, hogy a magyar anyanyelv, kultúra ápolása az anyaországban és a határon túl természetes jelenséggé váljon - emelte ki. /Megnyílt a határon túli magyar pedagógusok továbbképzése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./

2003. október 11.

A Vetés és Aratás című evangéliumi folyóirat negyedévenként lát napvilágot. Egerben szerkesztik, de újabban Kolozsvárott nyomják a Református Egyház Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának nyomdájában. Mindenkinek költségmentesen megküldik, aki azt írásban kéri. A terjesztés mehet a lelkészi hivatalokon keresztül, de családokhoz is eljuttatják. A protestáns vallásos evangéliumi irodalmi és bibliatudományi népszerűsítő lap minden száma nemzetközi anyagból áll össze. A kis elbeszélések, vallásos versek mellett a bibliaföldrajz, bibliai állattan, növénytan, ásványtan, az énekes oldal, a gyermekoldal, elődeink története, az igemagyarázat jellemző a kiadványra. /(Makay): Vetés és Aratás. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 11./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-102




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998