udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 26 találat lapozás: 1-26
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1996. július 28.

Egyházkerületi kórustalálkozót tartottak Zilahon, júl. 28-án, amelyen az érmihályfalvi, élesdi, nagyvárad-olaszi és szilágycsehi kórusok vettek részt. A kórustalálkozó előtt kolozsvári, nagyváradi, debreceni, nagykőrösi és budapesti muzikológusok, zeneszerzők tartottak megbeszélést az egyházi zene jelenlegi helyzetéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29./

1999. július 17.

Tizenöt magyarországi és erdélyi fiatal vesz részt Élesden az idén harmadik alkalommal megrendezett Műhely a határon elnevezésű alkotótáborban. Négy hétig festenek, rajzolnak, faragnak a régi katolikus iskola épületében berendezett műtermekben. A budapesti Képzőművészeti Főiskola utolsó éves növendékei szerint ez ideális hely az alkotáshoz. Az udvaron nagy sziklatömbbel birkózik egy lány. Már második éve faragja a Mária karjaiban fekvő halott Krisztust. Ha kész lesz, a szobrot az élesdi katolikus templom udvarán helyezik el, a táborban készült festményekből pedig augusztus első napjaiban kiállítás nyílik. /Magyar művészek Élesden. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 17./

1999. szeptember 30.

Az élesdi Kajántó Mária Gyermekotthon 24 árva magyar gyermeknek ad otthont. A Kraszna című kiadvány közzétette dr. Gönczi Istvánné dr. Sadler Annemarie igazgató levelét, melyben megköszönte, hogy sok krasznai lakos Dénes István teológus kérésére bőséges adományokkal sietett segíteni ezt az otthont. /Fejér László: Két tucat árván segítettek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2000. november 20.

Nagyváradon a költő nevét viselő nagyváradi középiskola díszterme adott helyet nov. 19-én a millenniumi Ady Endre vers- és prózamondó verseny döntőjének. Az előválogatókon 15 váradi és 16 magyarországi versenyző nyert jogot a döntőben való részvételre. A felnőtt kategóriában Nagy Erzsébet lett az első, Gáll Zsuzsa a második (mindketten debreceniek), az élesdi Létay Andrea a harmadik. A diákoknak nyolc díjat osztottak ki. Az első helyet a debreceni Hajdú László Szabolcs érdemelte ki. /Ady-szavalóverseny a Holnap városában. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 20./

2001. június 14.

Máj. 10-én, Szentháromság vasárnapján a váradhegyaljai ökumenikus templomban közösen hirdetett igét Tőkés László királyhágómelléki református püspök és Tempfli József nagyváradi római katolikus püspök. Közös búcsúban vettek részt minden évben Nagyvárad távoli városnegyedében, ahol pár esztendeje a két egyház közösen emelt Istennek házat. Végül felléptek a Szent László római katolikus és a Lorántffy Zsuzsanna református gimnázium diákjai, a népzenét játszó Pajó zenekar, az élesdiek és a Partiumi egyetem kórusa. /Megmutassuk a világnak: együtt vagyunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

2001. augusztus 16.

Élesden idén ötödik alkalommal rendezik meg a Műhely a határon című művészeti tábort júl. 22. és aug. 19. között. A budapesti képzőművészeti egyetem növendékeiből verbuválódott baráti társaság tagjai másodéves hallgatóként érkeztek először a Bihar megyei kisvárosba, s mára nagy részük végzett, a maga útját járó művész. Idén tizenketten jöttek, szinte valamennyien visszajárnak. A kiváló körülményeket a Határon Túli Magyarok Hivatalának jelentős anyagi támogatásával sikerült megteremteni, de helyi vállalkozók és az élesdi Polgármesteri Hivatal is segítettek. Régi tervük egy saját, állandó kiállítóterem Élesden, ahol bemutathatnák az alkotótáborban készült munkákat. /Pásztai András: Műhely a határon. Ötödször is együtt Élesden. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 16./

2001. október 16.

Választott szülőföldjének nevezi a szerző, Józsa Ferenc Élesdet és környékét, amelynek monográfiája a nagyváradi Literator Könyvkiadó jóvoltából napvilágra került. 1990-ben még csak egyharmada nem volt magyar az ötezer élesdinek, ma már csak egyötöde az a tizenegyezernek. /M. Zs.: Hiánypótló monográfia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 16./

2002. szeptember 16.

A budapesti Magyar Képzőművészeti Egyetem fiatal végzősének, a Baróton született Incze Mózes festőművésznek a munkáiból nyílt kiállítás. A kiállított munkákat Németh Júlia elemezte. A bemutatott alkotások a Műhely a határon elnevezésű élesdi művésztelepen készültek, amelynek Incze Mózes alapítótagja. /(h): Incze Mózes, a látomásos festő. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

2002. szeptember 21.

Incze Mózes /sz. Barót, 1975/ kiállítása megnyílt Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. 2000-ben végzett Budapesten, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen, festődiplomát szerzett. Alapító tagja a Műhely a határon élesdi művésztelepnek és tagja a Magyar Vízfestők Társaságának. Hét egyéni kiállítása volt rangos budapesti és egyéb magyarországi galériákban, és még több csoportkiállításon vett részt. /Németh Júlia: Festői morfogenézis. Incze Mózes kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./

2002. június 4.

Talán az országban is egyedülálló határozatot hozott az élesdi tanács: írásba foglalták: akkor sem kerülnek le a település magyar feliratai, ha esetleg megváltozna, azaz húsz százalék alá csökkenne az élesdi magyarság aránya. A szomszédos Keszteg csatlakozni szeretne Élesd városához, de ezzel megbontaná a nemzetiségi egyensúlyt. A bihari prefektúra fogja elbírálni az élesdi határozat törvényességét, amelyet ugyanakkor üdvözölt s példaértékű, toleranciának nevezett a Bihar megyei tanács alelnöke, Kiss Sándor. /(Balla Tünde): Maradnak a magyar feliratok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2002. június 13.

A szórványban szívszorongva várták a magyarok a népszámláló biztosokat. Élesden kitették a kétnyelvű táblákat, mivel a korábbi népszámlálás adatai szerint ez kötelező volt. Aztán kiderült, hogy tíz év alatt az élesdi magyarság a szögesdrót túlsó oldalára száműzetett, mivel 19 százalékra csökkent a száma. Szinte csodálatra méltónak is lehetne nevezni az élesdi városatyák döntését, amellyel a táblákat mégis meghagyják eredeti helyükön. Nagyszeben bejáratánál háromnyelvű tábla fogadja az odalátogatókat, holott a német kisebbség talán még a két százalékot sem éri el a városban. De nem ez az egyedüli példa: sorolhatnánk még Szászrégent, a Nagykároly környéki falvakat és sok más erdélyi települést. Ahol a törvény szögesdrótját sikerült a barátság kötelévé fonni. /Lukács János: A szögesdróton túl. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

2004. február 28.

Bihar megye magyarok lakta területein mintegy 20 vidéki könyvtárat találni, a bibliotékák fele azonban csak névlegesen létezik: a kis falvakban a s hideg kultúrházakban lassan szétmállik a papír, a polcokon Ceausescu, Marx és Engels művei is sorakoznak. A községi önkormányzatok nem tudják a könyvtáros fizetését kigazdálkodni és alkalmazni, nincs aki újrakatalogizálja a könyveket. Hegyközcsatáron viszont felleltározták a könyvtár javait, félállásban könyvtárost alkalmaztak. Betegnyugdíjasok, idősek iskolások viszonylag rendszeres látogatói a bibliotékának. Télen viszont a cserépkályhába nem mindig jut fa. A 18 ezer kötetnek alig több mint fele használható. háromszor kapott pályázaton nyert könyvet a megyei könyvtártól, vásárolni azonban egyet sem tudott, az önkormányzatnak nincs rá pénze. A községi önkormányzatok hatáskörébe tartozna működtetni a művelődési intézményeket, könyvtárost alkalmazni, , a helyi tanácsoknak azonban nincs pénzük, képzett művelődésszervezők sincsenek vidéken, mutatott rá a problémára Tavaszi Hajnal, a Bihar megyei Gheorghe Sincai Könyvtár módszertani részlegének vezetője. A rendszerváltás óta magyarországi testvértelepülések könyvtárai, a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Duna Televízió igyekszik anyanyelvi irodalmat eljuttatni Erdélybe, ez azonban tűzoltás. 1989 óta az első két könyvtáros generáció most röppent ki az egyetemről Kolozsváron és Nagyváradon, egy magyar szakembert a megyei könyvtárba, egyet pedig a Partiumi Keresztény Egyetem könyvtárába sikerült alkalmazni. A Bihar megyei könyvtár rehabilitációs programot indított a könyvállomány konzerválására, a könyvtárhelyiségeket és a könyveket fertőtlenítették, de a lemaradás óriási. Bihar megyében idén 4,5 millió lejt fordítanak a vidéki magyar könyvtárak állományának felújítására. Nagyváradon kívül több nagyobb bihari városban, Nagyszalontán, Margittán, Élesden, Érmihályfalván, Székelyhídon és néhány tehetősebb községben létezik használható könyvtár. Székelyhídon 30 ezer kötetes a könyvtár. Hogy meg tudták tartani olvasóikat, azt testvértelepülésük, Létavértes könyvtárának köszönhetik, ahonnan rendszeresen könyvszállítmányok futnak be, ily módon sok érdekes, új kiadvány eljut Székelyhídra is. /Balla Tünde: Haldokló betűk a kulcsra zárt ajtók mögött. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 28./

2004. augusztus 16.

Kanadai magyarok ajándékait vitte el egy áttelepült az erdélyi gyermekotthonokba. Szamosújváron Kabai Ferenc református lelkész és felesége létrehozta az Emmaus otthont, majd a Zakariás-házat vásárolták meg, hogy az árva, rászoruló gyerekek emberi körülmények között élhessenek, tanulhassanak. A Téka Alapítvány segítségével már több szobában laknak gyerekek. Balázs Bécsi Attila tanár és fiatal csapata hozta létre ezt a mozgalmat. Munkájukat segíti a 13 ezer kötetes könyvtár. Hetente 400 gyermekkel foglalkoznak. Kabai Ferenc lelkész vezeti a csoportokat. Külföldről kapott ruházati cikkeket értékesítenek, feldolgoznak, kötnek, varrnak, szőnek a nőszövetség tagjai. Szeptemberben fogtak hozzá a Tékánál kollégiumot építeni pályázaton nyert összegből, ahol 75 gyerek lakása lesz biztosítva. Szászrégenben Pakó Benedek plébános segítségével támogatják az árvaházban a 40 gyermeket, meg a környékről a többieket, akik fiú- és leánybentlakásban laknak. Általános meg középiskola és szaklíceum biztosítja a tanulást anyanyelven. Asztalosműhelyben tanulhatnak a nagyobbak mesterséget, meg a több hektárt kitevő területen a gazdálkodásban is gyakorlatot szerezhetnek. Demeter József pedig működteti a Dióházat 50 gyerekkel. Déván Böjthe Csaba ferences szerzetes létesített több mint 400 gyereknek otthont és emberi körülményeket. Szerzetesek és világiak lelkes csapata végzi ezt az áldozatos munkát. Óvodától I–VIII. osztályig, majd középiskola, mesterség tanulása alakítja a gyermekeket. Családokban vannak megszervezve, így személyesen követik a gyerekek minden lépését. Böjthe Csaba munkássága nyomán Déva mellett Szászvároson, Marosújváron és Szovátán is tanulnak árva gyerekek. Kőhalom városban Szegedi László református lelkész 75 gyermeknek biztosít szállást. Vicén negyedik éve tábort szerveznek nyaranta és tavasztól a Szent István Gyerekotthon is működik. Kulcsár István iskolaigazgató és felesége, Emőke meg Szabó Gyöngyi vállalta ezt a nem kis áldozatot megkövetelő munkát. Kallós Zoltán tanár, néprajzos, népzenekutató hozta létre a Kallós Alapítványt, aminek célja népművészeti ismeretek, hagyományok megőrzése. Válaszúton a szórványdiákotthon mellett Mezőségi Művelődési Központ van, ahol tanfolyamok, konferenciák, hétvégi iskolák mellett nyaranta oktató-alkotó táborokat szerveznek. A gyerekek az I–IV. osztály elvégzése után a szamosújvári otthonban folytathatják tanulmányaikat. Zsobokon árvaház és szórványközpont alakult. Az elmúlt iskolai évben összesen 104 gyerek, közülük 58 árva lakott és tanult az otthonban. Óvodások, kisiskolások, valamint V–VIII. osztályosok tanulhatnak anyanyelvükön. Idejárnak a környékről is azok, akik falujukban nem kapják meg az anyanyelvi oktatást. A Molnár házaspár irányításával épül Farnason, a szomszéd faluban az új, modern öregek otthona a Szentiványi család birtokán, amit erre a célra ajánlottak fel, miután sikerült a családnak visszakapnia a házat. Holtmaroson az árvagyermekek otthonában 13 pici gyereket és két nagyobbat nevelnek. Bartha József református lelkész és felesége jóvoltából ezek az árvák is otthonra találtak. Marosvásárhelyen Ötvös József református esperes arról tájékoztatott, hogy működik a Lydia, a Dorkas meg a Piciház otthon a református egyház lelki irányítása alatt. Fülöp Dénes lelkész feleségével kéthetente meglátogat 144 sokgyermekes magyar családot Erdélyben. Mikrobusszal mennek, élelmet, ruhát, segítséget visznek nekik. Az alapítványon keresztül vásároltak három faluban házat a sokgyerekes, városban lakó családoknak, amelyek vállalták a kiköltözést, a falusi életet. Van még gyerekotthon Csíksomlyón, ahol Gergely István atya vezeti a Csibész Alapítványt, Marosbogáton Molnár Károly lelkész támogatja az árvákat, Szatmárnémetiben Vizi Zsolt utcagyerekotthona is ismert, továbbá az élesdi református gyerekotthon, Nagyváradon a Júlia-otthon. Azután ott van Illyefalva, Kató Béla református tiszteletes példaértékű munkássága. Brassó és Alsófehér megyében 16 kollégium működik, ahol gyermekeket gondoznak. /Szépkenyerűszentmártoni Kiss Ildikó, Toronto: Összefogás az erdélyi magyar árvákért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2005. január 24.

„Szép, erős és egységes a magyar kultúra” – vélekedett Markó Béla államminiszter, az RMDSZ országos elnöke január 22-én, a magyar kultúra ünnepén, Nagyváradon. Markó Béla utalt a decemberi magyarországi népszavazást követő megbántódásokra. Sokan megharagudtak egymásra és úgy gondolják nem egységes a magyarság, Markó szerint azonban a politikát el lehet marasztalni ezért, de a nemzetrészeknek nem szabad egymásra haragudniuk. Kettős, sőt többszörös állampolgárokkal van tele a magyar kultúra és történelem, ilyen a Himnusz írója, Kölcsey és Kosztolányi is, akinek Édes Anna című regénye dramatizált változatát a marosvásárhelyi teátrum magyar tagozata mutatta be Nagyváradon január 22-én. „Ha északra nézek ott van Ady, ha délre, Arany, s ha keletre, Tamási Áron. Szeressük egymást és ezt a szép és egységes, erős kultúrát, amit elődeink teremtettek “ – fogalmazott Markó Béla. Hozzátette: „Kormányon lévén, az erdélyi magyarság a romániai kultúra részévé szeretné tenni a sajátját, merthogy a kultúra nem elválaszt, hanem összekapcsol. Összekapcsol minket magyarokat egymással és más nemzetekkel, így a románsággal is.” A Magyar Kultúráért díjakat Lakatos Péter RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő nyújtotta át az idei kitüntetetteknek. Emlékplakettet vehetett át Péter I. Zoltán, nagyváradi városvédő munkájáért, Deák Árpád képzőművész, a keresztény értékek ápolásáért pedig a Posticum Római Katolikus Ifjúsági Központot tüntették ki. Díszoklevéllel méltatták Mogyoróssy István színművészt, dr. Kéri Gáspár fogorvost érmelléki hagyományőrző munkájáért, Tuduka Oszkár magyartanárt és az élesdi képzőművészeti alkotótábor munkaközösségét. Életmű-díjat kapott dr. Jósa Piroska orvos közösségépítő tevékenységéért és Szombati Gille Ottó, nyugalmazott rendező is. /Magyar Kultúra Ünnepe Nagyváradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

2005. május 19.

József Attila születésének centenáriuma alkalmat adott a Sebes-Körös menti szórványban élő magyaroknak is anyanyelvápolásra. A réviek vállalták fel az első József Attila-szavalóverseny megszervezését, melyen 63 tanuló vett részt. Ezen a vidéken tucatnyi településen alig ötezer magyar él: Réven 800-an, Élesden talán ezren, Telegd és Örvénd 700-800 fős magyar közösségével erőteljesnek számít, de a legtöbb kisfalu lakossága apadóban van. Pusztaújlakon félezren lehetnek, Pósalakán 200-300-an, Magyarkakucson talán még ennyien sem, Mezőtelken és Feketeerdő 300-400-an, a többi faluban elenyésző számban élnek magyarok, erőteljes az elvándorlás, kevés a gyermek, veszélyben az iskolák. Rév magyarsága évente több helytörténeti eseményre is vendégül látja a szomszédságot, tevékeny a Pro Rév Egyesület /elnöke Hasas János/. /Lakatos Balla Tünde: Sebes-Körös menti magyaroknál. Igazgyöngyök a legapróbb falvakban is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2005. június 22.

Június 15-én a Gödöllői Királyi Kastély dísztermében, a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Polgármesterek Egyesülete által rendezett, „A magyar önkormányzatiság tizenöt éve” című ünnepi konferencia díjkiosztóval zárult. A díjazottak között volt Létai Zoltán, Élesd város alpolgármestere, aki a határon túli magyarság érdekében kifejtett tevékenysége elismeréseként kapta meg az arany pecsétgyűrűt. /Arany pecsétgyűrű Létai Zoltánnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2006. március 31.

Egyre több helyen öntenek ki a folyók országszerte. Az illetékesek nem mindenütt készültek fel a természeti csapásra. A Dunán is árhullám várható. Marosvásárhelyen a Maros vízhozama több mint hatszorosa volt a sokévi átlagnak. Nagyarányú olvadás kezdődött, Gödemesterházán, Galonyán és Marossárpatakon. A Maros Maroshévízen tizenkilenc háztáji gazdaságot és százkét hektár mezőgazdasági területet öntött el. Gyergyóremetén százötven hektár mezőgazdasági területet és a helyi óvoda udvarát árasztotta el a Maros és a Kőpatak. Székelyföldön a patakok is kiöntöttek. Megáradt a Fitód pataka, amely Csíkszereda zsögödi részén harminc udvart öntött el. Csíkszentimrén az Olt lépett ki medréből, elöntve gazdasági épületeket. Tusnádfaluban az Olton kívül a Mitács pataka is kiöntött, tizenhat háztáji gazdaságot árasztott el. Dánfalván, Csíkszentkirályon, Csíkszentsimonban, Madéfalván, Csicsóban, Csíkszentgyörgyön, Gyergyóhollón is komoly árvízkárok keletkeztek a patakok miatt. Bihar megyében a Fekete-Körös Belényesnél és Tenkénél tetőzött, míg a Sebes-Körös Rév, Élesd, Kopácsfalva, Fugyivásárhely és Váradszentmárton területén haladta meg a védelmi szintet. Arad megyében a Fehér-Körös árasztott el több száz hektár mezőgazdasági területet, és több községi utat. A Bánságban is, Zsombolya és Gyertyámos környékén több mint száz hektár került víz alá. /Olvadás duzzasztja a folyókat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./

2006. április 27.

A Nagyváradtól 38 kilométerre fekvő Élesd városát mutatja be Létai Zoltán, Martin Mónika és Józsa Ferenc Élesd képekben /Castrum Egyesület, Nagyvárad/ című kötete. A kiadvány a városnak és környékének nevezetes épületeit, történeti, építészeti és művészeti értékeit tárja az olvasók elé. A bevezető áttekinti a kisváros múltját, a középkortól napjainkig felvázolja a történelmi korok jeles eseményeit és a hozzájuk kötődő személyiségek érdemeit. A 2002-es összeírás szerint Élesd 7357 lakosából 3720 ortodox, 1440 római katolikus, 1049 református (kevesebb, mint 1850-ben!), 621 pünkösdista, 395 baptista, 75 görög katolikus stb. /Pataki István: Egy város arca. = Reggeli Újság (Nagyvárad), ápr. 27./

2006. november 7.

Új kötettel szaporodott a Wass Albert-művek sorozata: a Válogatott levelek öt asszonyhoz, Wass Albert titkai /Szabad Tér Kiadó, Budapest/ című könyv bemutatóját november 5-én, vasárnap tartották a Bihar megyei Élesden. „Ez a könyv azért érdekes, mert az író eddig feltáratlan levelezését mutatja be az olvasónak. A Wass család engem kért fel erre a munkára, több száz levélből válogattam ki ezt a kilencvenhetet, amely bekerült a kötetbe” – mondta Takaró Mihály irodalomtörténész, a kötet szerkesztője. A kötet első részében az író két feleségével folytatott levelezése foglal helyet. A harmadik levelezőtárs Kenese Erzsébet budapesti írónő, akivel a második világháború idején levelezett Wass Albert. A negyedik nő a levelekben Bubának szólított Éltető Mariann, akivel az emigrációba került író hatvan éven át tartotta a kapcsolatot. Az ötödik asszony pedig Szeleczky Zita színművésznő, akivel harminc éven át tartott a levélváltás” – tette hozzá a szerkesztő. /Gergely Gizella: Öt asszony Wass Albert életéből. = Krónika (Kolozsvár), nov. 7./

2007. január 27.

Az Élesdi Művésztelep fennállásának tizedik évfordulója alkalmából A kép közvetlensége címmel kiállítás nyílt Budapesten, az Ernst Múzeumban. Marosvásárhelyről 1995-ben egyszerre öt fiatalember nyert felvételt a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. 1996-ban – magyarországi kollégáikkal együtt – művésztelepet alapítottak Élesden, ahová évente visszajártak. Az Ernst Múzeum kiállításán a jubiláló társaság minden tagja bemutatkozik. /Az Élesdi Művésztelep az Ernst Múzeumban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 27./

2007. március 21.

A budapesti Ernst Múzeum adott otthont az Élesdi Művésztelepen készült alkotásoknak az év első hónapjaiban. A tárlatot már a megnyitón nagy érdeklődés övezte, és a továbbiakban 1100-an tekintették meg – a kortárs művészeti törekvéseket bemutató intézmény látogatottságát tekintve ez a szám jelentősnek számít. A kiállítók magyarországi művészek, közülük többen Erdélyből telepedtek át, és Budapesten végezték tanulmányaikat. A Nagyvárad és Kolozsvár között fekvő Élesd egy évtizede ad otthont nyaranta a fiatal művészeknek, táboruk mára neves művészteleppé nőtte ki magát. /Élesd, természetközelben. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

2007. július 18.

Újra benépesült az élesdi művésztelep, amelyet idén 11. alkalommal szerveztek meg a Bihar megyei kisvárosban. A nemzetközi hírű alkotótáborban harminc-negyven grafikus, festő és szobrász fordul meg egy hónap alatt. A csoport magját a Magyar Képzőművészeti Egyetem 2000-es végzősei alkotják, közülük többen erdélyi származásúak. Tavaly a táborban készült munkákat Strasbourgban is kiállították. Az élesdi születésű, Budapesten élő Bodoni Zsolt festő a tábor szervezője. Az alkotóközösség most a református templom melletti iskolaépületben kapott helyet, amelyet nemrég kapott vissza a helyi egyházközség. A magyar kormány 8 millió forintos támogatásából telket vásároltak Élesden, és saját műterem építésébe fogtak. A munkálatok azonban jelenleg szünetelnek, mivel a további, megígért támogatás késik. /Gergely Gizella: Élesden, kényelmesebben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 18./

2008. március 26.

Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület helyettes püspöke a vele készült beszélgetésben emlékeztetett, azt szerették volna, ha az Európai Unióba való belépés előtt rendeződik az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, illetve az egyház megkapja az őt megillető státusát. Ez nem történt meg. Sok gyülekezet anyagi gondokkal küszködik: vannak olyan egyházközségek, ahol a lelkész fenntartása is kérdéses. Az egyházakat kizárták az uniós pályázatokból. Becslések szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben 250 ezer református él, ebből azonban 60-70 ezer egyáltalán nem jelenik meg a nyilvántartásokban. További 60-70 ezer személy csak alkalmanként támogatja az egyházat. A hozzávetőleg 120 ezer fizető hívő nem tudja biztosítani az intézmények biztonságos fenntartását. Az egyházkerületnek tetemes adóssága van a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet felé. Amikor épületet visszakapnak, az rendszerint iskola, ami pénzt visz el. A nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumra szűkös büdzséjükből 14 milliárd régi lejt költöttek eddig. Ahhoz, hogy az épület minden szempontból megfeleljen a modern oktatás követelményeinket, hozzávetőleg még tízszer ekkora összegre volna szükség. Ennyi azonban nincs. Az élesdi árvaház nyugati segítségből épült, ugyanígy az öregotthonok, a most épülő nagyszalontai például. Máramarosban több gyülekezeti házat hoztak tető alá nyugati segítséggel. A magyar kormány némileg segít az egyház által fenntartott intézmények finanszírozásában is, azonban ez a segítség nem jelentős. Jelentős volt a polgári kormány segítsége, létrejött többek között a Partiumi Keresztény Egyetem, ahol ma is 1500 diák tanul. Eddig 8-10 ezer diák végzett itt. Sajnos a végzősök jelentős része kitelepedett. /Kritikus anyagi helyzetben van az erdélyi magyar egyház. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), márc. 26./

2008. április 1.

Az RMDSZ Bihar megyei szervezete bízik abban, hogy sikerül megállapodnia a Magyar Polgári Egyesülettel (MPE) a júniusi önkormányzati választások kapcsán. A Bihar megyei tanácselnökjelölt Kiss Sándor lett, aki jelenleg is a megyei tanács vezetője. A legtöbb Bihar megyei városban az eddigi elöljárók szállnak versenybe. Nagyszalontán Török László jelenlegi polgármester mérkőzik meg a román pártok jelöltjeivel. Bár Élesden és Margittán szintén egyetlen személy jelentkezett polgármesterjelöltnek, a választók bizalmat szavaztak nekik, így Élesden Létai Zoltán jelenlegi alpolgármester, míg Margittán Pocsaly Zoltán városvezető lett az RMDSZ polgármesterjelöltje. Érmihályfalván szintén a jelenlegi városvezetőnek, Kovács Zoltánnak szavaztak bizalmat. /Meglepetések nélküli előválasztás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

2008. szeptember 9.

Uniós forrásokból finanszírozza a Szállításügyi Minisztérium a csíkszeredai és a gyergyószentmiklósi körgyűrűk megépítését – tájékoztatott Tánczos Barna. A tervezet szerint a két Hargita megyei város mellett Besztercebánya, és két Bihar megyei település, Élesd és Vaskohsziklás is körgyűrűvel fog rendelkezni. A jóváhagyott finanszírozásokon kívül a minisztérium elemzi, és hamarosan jóváhagyja Bánffyhunyad és Fogaras terelőútjának, valamint Temesvár déli körgyűrűjének megépítését. /Finanszírozási terv öt erdélyi körgyűrűre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 9./

2008. november 18.

Egy évvel a tervezett beindítása után sem működik Kovászna megyében a beteg otthonában történő sürgősségi ellátás. A megye tavaly októberben négy Fiat mentőautót kapott a minisztériumtól, amelyek betegszállításra nem alkalmasak, csupán az egészségügyi alkalmazottak utaztatására. Bihar megyében is gondot jelent a házi betegellátás, Nagyszalontán, Belényesben, Margittán, Élesden és Vaskohszikláson öt-öt mentőorvosra lenne szükség ahhoz, hogy zavartalanul működhessen a szolgáltatás. Maros megyében Marosvásárhely mellett olyan kisvárosokban is van az otthoni sürgősség ellátását szolgáló mentőkocsi, mint Szászrégen, Dicsőszentmárton vagy Szováta. A Kovászna megyei mentőállomásnál a normák szerint 24 orvosnak kellene dolgoznia, azonban csak 8 állás van, és ebből három betöltetlen. Székely Ervin egészségügyi államtitkár kifejtette, sehol nincsenek külön orvosok a beteg otthonában történő sürgősségi betegellátásra. /Mentőkocsi van, orvos nincs. = Krónika (Kolozsvár), nov. 18./


lapozás: 1-26




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998