udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 84 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-84
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1990. március 15.

Az erdődi Petőfi szobrot márc. 15-én ismeretlenek megrongálták. A leomlott hatalmas kőtömb darabjai szanaszét hevernek. A közelben lakók nem mernek nyilatkozni, félnek, hogy leütik őket. Ardeleanu törzsőrmester, a helyi őrsparancsnok nem tud semmit az egészről. Az RMDSZ feljelentést tett ismeretlen tettes ellen. / Sike Lajos: Merénylet, csak nem Petőfi ellen. = Romániai Magyar Szó, márc. 31./

1990. március 25.

A kormánynyilatkozat szerint márc. 15-én Szatmárnémeti katolikus templomára kitűzték a magyar zászlót, ezt cáfolják a templom papjai. Szováta polgármestere ugyancsak cáfolta a magyar lobogó kitűzésének hírét. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete leszögezte: valótlan közlés jelent meg, hogy az erdődi ünnepségen 3700 magyar állampolgár jelent meg. /Nem tűzték kis a zászlót Szatmárnémetiben! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

1990. március 27.

Az erdődi Petőfi-emlékművet 27-ről 28-ra virradó éjszaka ismeretlen tettesek felrobbantották. Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete kérdésére /a tettesekkel kapcsolatban/ a rendőrség egy év múlva, 1991. júl. 4-én válaszolt /1991. júl. 4-i jegyzet/.

1990. július 31.

Az RMDSZ Maros megyei szervezete júl. 31-én kiadott közleményében tiltakozott a fehéregyházi Petőfi emlékmű meggyalázása ellen. A mai napig nem tisztázták, kik robbantották fel tavasszal Erdődön a másik Petőfi-emlékművet. A Tőkés Lászlóhoz tartozó személyeket egymás után érik titokzatos támadások, mint tavaly Újvárossy Ernőt, újabban Toszó Árpádot, a múlt héten pedig Kulcsár István lelkészt. A leplezetlen magyargyűlölet a sajtóban, a televízióban és a képviselőházban kibontakozott felelőtlen sovén uszítás eredménye, hangsúlyozta a tiltakozó nyilatkozat. /Meggyalázták a fehéregyházi Petőfi emlékművet. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./

1991. július 4.

AZ RMDSZ Szatmár megyei szervezete érdeklődött a rendőrségen az 1990. márc. 27-én felrobbantott erdődi Petőfi-emlékmű tetteseinek kézrekerítése ügyében. A rendőrség júl. 4-én válaszolt: megtalálták a tettest: Szeling Ioan erdődi lakos személyében, akit még 1990-ben két helybeli román megölt. - A sződemeteri Kölcsey-emléktábla szétrombolóját még nem találták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

1991. július 4.

AZ RMDSZ Szatmár megyei szervezete érdeklődött a rendőrségen az 1990. márc. 27-én felrobbantott erdődi Petőfi-emlékmű tetteseinek kézrekerítése ügyében. A rendőrség júl. 4-én válaszolt: megtalálták a tettest: Szeling Ioan erdődi lakos személyében, akit még 1990-ben két helybeli román megölt. - A sződemeteri Kölcsey-emléktábla szétrombolóját még nem találták meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30./

1991. július 16.

Szoborállítók címmel írt Magyari Lajos a Háromszék megyében felállított szobrokról. A hetvenes években Kőrösi Csoma Sándor két szobra került köztérre, az egyik Kovászna főterére /Jecza Péter alkotása/, a másik Csomakőrösre /Orbán Áron munkája/. Sepsiszentgyörgyön állították fel Gábor Áron szobrát, mellszobrot kapott Lázár Mihály. Szobotka András egész alakos Dózsa szobra Dálnok közepére került. A községi út elágazásánál megtiltották, hogy figyelmeztető tábla hívja fel a figyelmet Dálnokra, Dózsa György szülőfalujára. Gábor Áron "ágyús" szobrát, Nagyvarjasi Oláh munkáját úgy kellett "hazalopni" Nagyváradról, mert az egykori tüzérakadémia előtt álló szobor először a Kőrösvidéki Múzeum kertjébe, majd szinte a szeméttárolójába került. Viszontagságos volt a véceri 1848-49-es emlékoszlop sorsa: ledöntötték, újra felállították, végül sok küzdelem árán ma is áll Tornai András műve. Márkosfalván Barabás Miklós szobra áll, Csernátonban pedig - amúgy félillegálisan - talapzatra került Bod Péter és Végh Antal mellszobra. Román szobrokat helyeztek el Háromszéken, Sepsiszentgyörgyön a román katona emlékművét, majd a Mihai Viteazul szoborcsoportot. 1989 után a magyar szobrok rongálása következett: meggyalázták a fehéregyházi Petőfi-emlékművet, teljesen tönkretették az erdődi Petőfi-emlékművet, Kovásznán - több ízben - olajfestékkel mázolták be Kőrösi Csoma Sándor szobrát, a vandál támadások nem kímélték a Bolyaiak marosvásárhelyi szobrát, a Kölcsey-emléktáblát, összetörték a magyar személyiségek nevét viselő iskolatáblákat, magyar és román templomokat gyújtottak föl. Nemrég azt követelte a Vatra Romaneasca, hogy Erdélyben le kell rombolni minden olyan műemléket, szobrot, amely sérti "a román nép méltóságát". Mindennek ellenére a megyében új szobrokat állítottak, Zabolán a Mikó Imre-mellszobrot /Petrovits István műve/, Nagyajtán Kriza János szobrot /Jecza Péter műve/. /Magyari Lajos: Szoborállítók = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 16./

1993. október 29.

A Duna TV Kapcsok című műsorában havonta bemutatnak egy-egy tájegységet. Jártak Erdővidéken /júniusban láthatták a nézők/, Ipolyságban, a Felső-Tisza-mentén, az Avas következett, a forgatócsoport járt Misztótfaluban, Szinérváralján, Kőszegremetén, Avasfelsőfaluban, Erdődön és Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Előtérben a szórványmagyarság értékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

1994. március 15.

Szatmárnémetiben az Északi Színházban zajlott a műsoros megemlékezés, Erdődön a Petőfi emlékműnél gyűltek össze az ünneplők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./

1998. január 22.

Egyetlen szervezet vagy hivatal sem tesz annyit Szatmár megyében a cigánygyermekek felkarolásáért, mint a római katolikus egyház keretében működő Caritas. Vezetőjének, Schupler Tibor atyának már-már szenvedélye a velük való törődés. Évek óta kiválóan működik Erdődön és Nagykárolyban a cigányóvoda, a csedregi és túrterebesi romagyerekek iskola előtti oktatása. A Caritas segítségével szakképzett nevelők tanítják a gyermekeket. A Caritas segítségével óvodahálózat létesül, Sárközújlakon és Szakaszon az elmúlt napokban indult be 20-20 gyermekkel, Petén február elsejétől. /Sike Lajos: Program cigánygyermekekért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

1999. június 25.

A IX. osztályosok hétvégén lezajlott felvételi vizsgáján nagyon kevés olyan jelentkező volt, aki valamelyik Szatmár megyei szakközépiskolában szeretett volna továbbtanulni. Az iskolaigazgatók a 7-es számú Élelmiszeripari Líceumban, jún. 26-án kezdődő átirányítástól várják legkorábban a magyar nyelvű osztályok beindításához szükséges, legalább 16 fős létszám elérését. - A Kölcsey Ferenc Kollégiumban /Szatmárnémeti/ 241-en felvételiztek a 150 meghirdetett helyre, így innen várhatóan 91 tanuló fog megjelenni az átirányításon. A Hám János Katolikus Iskolaközpont /Szatmárnémeti/ matematika-fizika osztálya 25 helyére végül a vizsgák után 24 jutott be. A teológia szak 25 helyére pedig 23 tanuló. A Református Gimnáziumban /Szatmárnémeti/ teológiára 18, filológiára 13, kémia-biológiára pedig 17 diák iratkozott be. A Zene- és Képzőművészeti Líceumban /Szatmárnémeti/ egy - 22 fős -, magyar nyelvű osztály indul. A Tasnádi Iskolaközpont egyetlen magyar nyelvű osztályába 24 bejutott. Az autószerelő-iskolába viszont nem volt magyar jelentkező. Ugyancsak nem volt magyar jelentkező a Sárközújlaki Mezőgazdasági Líceumban sem. Az Erdődi Líceumban meghirdetett 25 helyre összesen két magyar gyermek jelentkezett, ugyanennyien voltak a Nagykárolyi Agráripari Iskolaközpontban. Ugyanilyen rossz a magyar nyelvű szakoktatás helyzete a Nagykárolyban, a Iuliu Maniu Iskolaközpontban: a 25 meghirdetett helyre 11 diák iratkozott be, míg a készruhagyártó képzésben 3 tanuló szeretett volna részt venni. Más iskolákban is ilyen rossz volt a helyzet. /Veszélyben a magyar nyelvű szakközépiskolai osztályok indulása. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 25./

1999. július 20.

Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját köszöntő rendezvények egyik kiemelkedő eseményének helyszíne volt júl. 18-án Nagypeleske: a falu központjában népes közönség jelenlétében leplezték le a Kovács Albert által tervezett és kivitelezett impozáns méretű Petőfi Sándor Emlékoszlopot. A mostani megemlékező ünnepséghez alkalmat az kínált, hogy 1847. július 13-án, nem sokkal Szendrey Júliával való eljegyzése előtt, Petőfi Sándor - útban Szatmár, majd Erdőd felé - Nagypeleskén is átutazott, s Amott az a hegy címmel verset írt útjáról. Az útvonal megválasztásában befolyásolhatta a költőt, hogy megpillantsa azt a falut, ahol Gvadányi József a falusi nótárius alakját megálmodta, s amely mintául szolgált Gál József későbbi népszínművéhez, A peleskei nótáriushoz. /Emlékoszlop-avatás Nagypeleskén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./

1999. szeptember 4.

Befejeződött az a másfél évig tartó rendezvénysorozat, amelyet Petőfi születésének 175. évfordulójakor kezdett el a kárpát-medencei magyarság és a költő halálának 150. évfordulójáig tartott. Szept. 4-én Erdődön emlékeztek Petőfire, azon a helyen, ahol feleségül vette Szendrey Júliát. Ezentúl minden év szeptemberének első szombatján a Koltói Õsz rendezvényeihez felzárkózik az erdődi Petőfi-nap is. Az idei rendezvényre sokan eljöttek. Dávid Gyula arról beszélt, hogy a Petőfi-ünnepségsorozat Erdődön vette kezdetét, másfél év alatt szobrokat és emléktáblákat avattak fel, és ugyanitt ér véget, úgy, hogy Petőfi továbbra is társunk marad. Nagykárolyban a Petőfi-szobor előtt folytatódott a megemlékezés. Kovács Jenő, Nagykároly polgármestere köszöntötte a megjelenteket. /Elek György: Petőfi-nap Erdődön és Nagykárolyban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 6./

1999. szeptember 17.

Alsóhomoród, Erdőd, Felsővisó, Mezőpetri, Nagybánya, Szatmárnémeti után Nagykárolyban is működik már a szatmári Caritas keretén belül idősközpont. Szept. 9-én szentelte fel az újonnan rendbe tett Szent Teréz Idősközpont nevet viselő épületet Reizer Pál római katolikus püspök. Az újonnan avatott betegápoló központból és nyugdíjasklubból álló épület sokrétű ingyenes szolgáltatást biztosít a kevés nyugdíjjal vagy semmi jövedelemmel sem rendelkező idősek számára. A beteggondozó részleg helyben vagy házi beteggondozás keretén belül biztosít injekcióadást, kötözést, masszázst, vérnyomás és vércukorszint ellenőrzését, az ágyban fekvő vagy krónikus betegségben szenvedők számára vállal bevásárlást, takarítást, mosást, főzést, stb. A nyugdíjasok klubja, hétfőtől péntekig reggel 8-tól délután 4-ig van nyitva. Biztosítják a zenehallgatást, újságolvasást, teadélutánokat. /Nagy Ágnes: Idősközpont létesült Nagykárolyban is! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

1999. november 18.

Megjelent a szatmári római katolikus püspökség 2000 évi naptára, ebben Reizer Pál megyéspüspök is írt, akit az egyházmegye intézményrendszerének kiépítésében szerzett érdemeiért építő püspöknek is neveznek. A naptárban felsorolták az új templomokat és az egyház szociális intézményeit. Máriás József, a naptár szerkesztője, olyan írásokat válogatott, amelyek önbizalmat adhatnak a fogyatkozó magyar katolikus közösségnek. Boros Ernő az erdődi katolikus svábok 1945. évi elhurcolására emlékezett. /A bizakodást erősíti a szatmári katolikusok naptára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./

1995. november 25.

A Romániai Református Egyház Zsinata /nov. 22-25./, amely Széken kezdődött és Kolozsváron folytatódott, eredményes volt, a két püspök, Csiha Kálmán és Tőkés László egyaránt pozitívan értékelte az eredményeket. A zsinat egyetlen napirendi pontja az egyház kánonrendszere /statútuma/ módosítása, korszerűsítése volt. A törvénymódosító munka befejezésével a zsinat tagjai a Szatmár megyei Erdődre, az 1545-ös első protestáns zsinat helyszínére zarándokoltak, majd Óváriba, ahol az 1554-1555-ös zsinatot tartották. A zsinat levelet küldött Iliescu elnöknek a vallásügyi törvény halogatásával és a vallási diszkriminációval kapcsolatban. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 28., Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./ Az államfőnek küldött levél rámutatott arra, hogy a romániai magyar egyházak az elmúlt öt esztendőben 14 alkalommal, több mint 2000 oldal terjedelemben intéztek hivatalos felterjesztést a román kormányzati szervekhez, sürgetve a vallásügyi törvényt, de leveleikre egyetlen sor választ sem kaptak. A kisebbségi felekezetek irányában erősödő diszkrimináció oka éppen ennek a törvénynek a hiánya. - A zsinati elnökség a Duna Televíziótól heti református adás bevezetését kérte, elismerve a többi történelmi egyház hasonló igényét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30., Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 6./

1995. március 15.

Erdélyszerte méltósággal és a szélsőséges erők keltette feszültségek ellenére is békésen ünnepelte a magyar nemzeti közösség márc. 15-ét. Kolozsvárt Funar provokációs fenyegetése ellenére zavartalan volt a koszorúzás Petőfi és Balcescu emléktáblájánál, este ünnepi előadás volt a Magyar Színházban és ökumenikus istentisztelet a református templomban. Székelyudvarhelyen Sófalvi László városi RMDSZ-elnök, Kézdivásárhelyen a város szülötte, Markó Béla szövetségi elnök mondott beszédet. Március 15-e megünneplése számunkra kivívott jog - mondotta többek között. Kellenek a közös ünnepek. "Kell a közösség, amely megtart minket..." "Kell az otthon, az a föld, ahova bármikor visszatérhetünk, és kell a tudat, hogy egy nemzet maradunk, bárhol is éljünk a világon." /Markó Béla beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./ Déván a református temetőben fehér márvány síroszlopot avattak az 1848-as, az első és második világháború áldozatainak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./Csíkszeredán a városháza előtt tartották az ünneplést, Borbély Ernő csíki területi elnök, majd dr. Csedő Csaba polgármester mondott beszédet. - Az utóbbi öt évben kialakult szokásnak megfelelően Alcsík népe a Nyergestetőn, a szabadságharc egyik utolsó csatájának színhelyén emlékezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Gyergyószentmiklóson Dézsi Zoltán mondott beszédet, majd az ünnepség végén gyertyás körmenettel vonult a tömeg a temetőbe, ahol megkoszorúzták a hősök emlékművét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Marosvásárhelyen zavartalanul zajlott az emlékezés, tízezernyi résztvevővel, viszont hatalmas rendőri erők vonultak fel. A Székely Vértanúk Emlékművénél folyt a koszorúzás, többek között Rudas Ernő nagykövet, a HTMH képviselője, Sütő András a Magyarok Világszövetsége nevében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./Erdődön az 1990 tavaszán szétvert, majd helyreállított Petőfi-emlékműnél ünnepelték márc. 15-ét. Kabai István helyi RMDSZ-elnök mondott beszédet. Rohamkocsik álltak a közelben és több volt a rendőr, mint az ünneplő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 17./

1995. június 7.

Az erdődi Petőfi-emlékoszlop és a sződemeteri Kölcsey-emléktábla tönkretétele után ismeretlenek a Szatmárnémetiben levő Szilágyi Domokos-mellszobrot is súlyosan megrongálták. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 7./

2000. december 6.

Bondici Nicolae batizi, Panea Alexandru halmi, Koczán Levente túrterebesi polgármesterek és Duma Ovidiu erdődi alpolgármester vett részt a napokban a Budapesten megrendezett Határ Menti Települések Konferenciáján, amelyen Magyarország és a vele szomszédos országok határ menti régióinak képviselői voltak jelen. A tanácskozást a Közösségszolgálat Alapítvány kezdeményezte, az Európai Unió megbízásából. A konferencia végén állásfoglalás és nyilatkozat került elfogadásra ″a határ menti kapcsolatok fejlesztését célzó együttműködés közös szándékáról és feladatairól″, illetve megalakult a Határ Menti Együttműködések és Fejlesztések Fóruma. Az új szerv munkacsoportjának feladatköre lesz a határ menti községek, települések közötti állandó kapcsolattartás, befektetőkkel való kapcsolatteremtés, illetve érdekképviselet az uniós szervek felé. /Határ menti települések fóruma alakult Budapesten. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./

2000. december 14.

A Krasznabéltek és Szokond között elhelyezkedő Felsőboldád (Stana) különös falu: megfogyatkozott, elöregedett román lakosságával és gyermekzsivajtól hangos, az eredeti települést jóval túlnőtt cigánytelepével mintegy előrevetíti a megye többi helységének sorsát. Az ″alsó falu″ mintegy kétszáz lakosa közül 40-50 nyugdíjas kor alatti. A cigánytelepen viszont már több mint 900-an élnek - legalább egyharmaduk óvodás, illetve iskoláskorú gyerek. Többségük óvodát egyáltalán nem, iskolát is csak elvétve látott eddig belülről. Erre a jelenségre hívták fel a Caritas szervezet munkatársainak figyelmét a Társadalomvédelmi Hivatal illetékesei. A Caritas emberei minden családot végiglátogattak. A főként fakanalak faragásából, bádogosmunkák készítéséből és piacozásból élő, minden hozzáférhető pénz-, ruha- és élelmiszersegélyt ″összegyűjtő″ cigányok főleg tiszta ivóvízre és házaikat a tulajdonképpeni faluval összekötő útra áhítoztak már évtizedek óta. A Caritas emberei pályázaton elnyert pénzből nekiálltak a kútfúrásnak, útépítésnek. Ursan Vasile cigányvajda mozgósította népét: minden család számára kiszabta az elvégzendő munkát. Még az út rendbetételére szánt kavicsot is ők terítették szét. A nemrég elkészült artézi kút vizéből mindkét falurésznek jut bőven. Szeptemberben pedig beindult az óvoda is. Krüzselyi Orsolya programvezető úgy véli: az itt elkezdődött felzárkóztatási folyamatot csak a kölcsönös tiszteleten, megértésen alapuló partnerkapcsolatra alapozva lehet sikerre vinni. - Felsőboldádnak minden esélye megvan hozzá, hogy néhány éven belül itt is az erdődihez hasonló, a nagyszámú cigány lakosság felzárkóztatását, társadalmi integrálódását lehetővé tevő intézményrendszer épüljön ki. /Felsőboldád: új, partneri viszonyon alapuló Caritas-program. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 14./

2000. április 22.

Dr. Szabó Bálint /Kolozsvár/, az Erdélyi Műemlékrestaurátorok Egyesületének elnöke, a Transylvania Trust Alapítvány ügyvezető igazgatója a Kárpát-medencei műemlékvédelem egyik legelismertebb alakja. Elmondta, hogy most már vannak támogatóik, így például az angliai Institute for Historic Building Conservation eddig körülbelül 50 ezer dollárt költött tíz erdélyi szakmunkás angliai képzésére, de támogatja munkájukat a román Művelődési Minisztérium, a román Területfejlesztési Minisztérium, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Szabó Bálint nyugdíjasként teljes energiáját erre a nemes célra fordíthatja. Melléjük szegődött néhány idősebb nagytudású építész szakember, illetve sok fiatal. Maksay Ádám, Kirizsán Imola, Furu Árpád, Makay Dorottya mind a tanítványai voltak. Az EMKE és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság tulajdonában levő Kós-házban rendezkedtek be. - Az Erdélyi Műemlékek kiadványsorozatuk 31 magyar nyelvű füzete az Utilitas Könyvkiadónál jelent meg. -Balogh Ferencet a közvélemény leginkább a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnökeként ismeri. Pedig sok más tisztséget is betölt. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ 1990. január 21-én alakult meg. Ez a társaság egy jogi védelmű szellemi mozgalom. Tematikus konferenciákat rendeztek az egyházakkal, majd az önkormányzatokkal. A KLMT elődokumentációkat készített Erdőddel, Aranyosmeggyessel, Kőrösfővel, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban. A KLMT egyik célkitűzése a kolozsvári főtér együttesének világörökséggé való nyilvánítása, de ez eddig nem sikerült. A világörökségi lista csak úgy bővíthető, ha a tulajdonosország kormánya hivatalosan kéri azt. Ezt nem tudták elérni. /Találkoztam sikeres erdélyi magyarokkal Elsődleges az önbizalomteremtés! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

2000. augusztus 31.

Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságkötésének 150. évfordulója óta minden esztendőben a szeptember eleji koltói hagyományos ünnepséget megelőző nap Erdőd és Nagykároly is megemlékezik a szerelmes költőről. Idén e két helység szeptember 2-án a Kárpát-medence Petőfi-emlékhelyeinek küldötteit látja vendégül. Kecskemét, Kiskőrös, Kolozsvár, Losonc, Munkács, Nagypeleske, Nagyszalonta, Pápa, Rozsnyó és Szatmárnémeti jelezte jelenlétét, valamint fellépését az ünnepi műsorban. A Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek meghívottjai Kolozsvárról Dávid Gyula irodalomtörténész, Budapestről pedig Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, Kerényi Ferenc Petőfi-kutató, valamint Bán Éva és Budai Katalin, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma munkatársai. /Muzsnay Árpád: A Petőfi-emlékhelyek küldöttei találkoznak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 31./

2000. szeptember 8.

Szatmár megyében az elmúlt tíz esztendőben a római katolikus egyház szegélyszervezete tett legtöbbet a szociális gondok enyhítéséért. A Caritas jobban törődik a szegényekkel, a hajléktalanokkal és árvákkal, mint az állam, illetve annak intézményei. A szatmári Caritas ünnepséggel emlékezett meg a szervezet létrejöttének 10. évfordulójáról, egyúttal felavatták az új székházát: egy régi épületet, a pasztorizációs központot fejelték meg egy emelettel, ami a gyakorlatban tetőtér-beépítést jelent. 1989 után az első intézményük az alsóhomoródi papi lak volt, mely évek óta üresen állt. Ezt Reizer Pál püspök átengedte a szervezetnek, hogy fogyatékos gyermekek üdülőházaként működjön. 1992-ben megnyitották a Caritas szociális gyógyszertárát. Ma már külön orvosi központja van a szervezetnek, korszerűen felszerelt rendelőkkel, betegellátókkal. Létrehozták az erdődi cigányóvodát. Azóta a cigányóvoda csoportjai már az erdődi általános iskolában tanulnak. A Caritas külön tanulóházat hozott létre számukra, ahol szakképzett és tapasztalt pedagógusok felügyelete mellett tanulnak és megfelelő étkeztetésben részesülnek. A Caritas szociális konyhát létesített az idős embereknek. Sorra indultak be a többi intézmények, a fejlődésben visszamaradt gyermekek rehabilitációs centruma, az öregek napközi otthona, a nagykárolyi, nagybányai, felsővisói filiálé. A legnagyobb filiáléknak, mint a nagykárolyi, immár saját intézményeik vannak. /Sike Lajos: A segélycsomagosztástól a nagy szociális programokig. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./

2001. március 16.

Szatmárnémeti magyarságának egy része a református temetőben gyűlt márc. 15-én, ahol a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés fiataljai szerveztek ünnepi műsort. Felolvasták Adrian Nastase román és Orbán Viktor magyar miniszterelnök köszöntő levelét, Kereskényi Gábor a forradalom eszméiről beszélt. Az Ormos-háznál a MADISZ-é volt a főszerep. Az Aurora szálloda mögött lévő Kovács Leó-emléktáblára helyeztek koszorúkat, ahol Danku Pál a Garibaldi oldalán harcolt szatmári származású forradalmár tetteit méltatta. /Simon Levente: Szatmárnémeti. Megemlékezések - három helyszínen. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Nagykárolyban két helyszínen emlékeztek márc. 15-re: a Petőfi-szobornál /a Kaffka Margit Művelődési Társaság szervezésében/ és a színházteremben, ünnepi műsorral. /Boros Ernő: Nagykároly. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Erdődön a Petőfi-emlékműnél ünnepeltek. Kabai István, a Szatmár megyei RMDSZ ügyvezető elnöke mondott beszédet. Ovidiu Duma, Erdőd község alpolgármestere, a helyi önkormányzat nevében üdvözölte a résztvevőket. /Elek György: Erdőd. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 15./ Hagyomány, hogy a Szent-Györgyi Albert Társaság különdíjjal jutalmazza azokat, akik sokat tesznek Szatmárnémetiért, a magyarságért. Idén Fátyol Tibor hegedűművésznek, a helyi filharmónia igazgatójának ítélték s adták át március 14-én a kitüntetést, az RMDSZ ünnepi nagygyűlésén. A Szózat után Riedl Rudolf alprefektus ismertette Adrian Nastase kormányfő ünnepi üzenetét, majd Kedves Tamás, a budapesti Liszt Ferenc Zeneakadémia főtitkára mondott ünnepi beszédet. Fátyol Rudolf professzora a nagykárolyiak nagy zenésze, Ruha István volt. /Márciusi különdíj. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

2001. március 30.

Nagy segítség lesz ugyan, ha megjelenik, Asztalos Lajos kolozsvári utcanév- és helynévkötete, de a hagyományos használatnak nem segédeszközből, hanem öntudatból kellene származnia, szögezte le Balogh Ferenc, Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ elnöke. Nagy szolgálatot jelent dr. Gaal György bővebben megjelenő Kolozsvár-kalauza. Megállapítható, hogy a Házsongárd Alapítvány sem tudja megakadályozni a veszteségeket és a rombolást. A folyamatos "őrjárat" itt is elkerülhetetlen, Csetri Elek akadémikus ilyen tevékenységet vár el, sajtójelzésekkel. Balogh Ferenc beszámolt a 400 erdélyi műemléket tartalmazó CD-Rom elkészítésének mai állásáról. Fontos az internetes bemutatás is. Erdély műemlékeinek (kb. 1500), Kolozsvár belvárosának (kb. 1000) és a Házsongárdi temető legalább 600 síremlékének célba vett bemutatása szükséges. Szabó T. Attila: Kolozsvár települése a XIX. század végéig című munkájának is célszerű lenne a reprint kiadása. - A KLMT országos választmányának fontos szerepe volt az aradi Szabadság-szobor újraelhelyezési lehetőségeinek urbanisztikai kidolgozásában, és az erdődi vár-restauráló, valamint az aranyosmeggyesi várkastély-restauráló program konkrét kidolgozásában is. - Szakembergonddal küszködik a BBTE magyar nyelvű művészettörténet-oktatása, mert azt csak két oktató végezheti. A műemlékes (BBTE) szakmérnökképzésre (Keresztes Géza felvetése) egyre kevesebb a jelentkező. - A KLMT-nek három vándorkiállítása (a Kós Károly-, Debreczeni László- és Bánffy Miklós-kiállításokat Takács Gábor készítette) járja sikeresen Erdély különböző településeit, Szabó Zsolt főszerkesztő (Művelődés) irányításával. /Balogh Ferenc KLMT elnök: A KLMT "szellemi műemlékvédelem" vitafórumának felvetései. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 30./

2001. június 29.

Koczán Levente túrterebesi polgármester meghívására a Kulissza színpad /Szatmárnémeti/ bemutatja kabaréját a túrparti településen is. A Kulissza az elmúlt esztendőkben is nagy sikerrel lépett fel Túrterebesen. Augusztusban a hagyományos erdődhegyi Dónát ünnepségre is hivatalos a színjátszó csoport a felújított szatmárhegyi kultúrotthonba. /(Dancs Artur): Tűz, víz és nyugalom Túrterebesen is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

2001. szeptember 11.

Szept. 7-8-án tartották meg Nagykárolyban az Erdélyi Magyar Kulturális Egyesület /EMKE/, az erdődi RMDSZ, a nagykárolyi Kaffka Margit Művelődési Társaság és a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/ közös rendezvényeként a Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek második találkozóját. Dávid Gyula irodalomtörténész, az EMKE tiszteletbeli elnöke mondott beszédet a nagykárolyi Petőfi-szobor előtt. Dr. Németi János történész után Ratzky Rita irodalomtörténész, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója beszélt, kijelentve: "Nagykárolyt nem tudom másként látni, mint Petőfi szemével, Szendrey Júlia, Kölcsey és Teleki Sándor szemével." Az ünnepi beszédeket műsor követte melynek keretében Marosvásárhelyről, Felvidékről, Kolozsvárról, Fehéregyházáról, Marosvásárhelyről, Erdődről, Tokajból érkezett fiatalok Petőfi-verseket szavaltak, a nagykárolyi Kalazanci Szent József római katolikus templom énekkara pedig Petőfi-dalokat adott elő. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke, a rendezvény legfőbb szervezője nyilatkozta, hogy elmentek Szendrey Júlia szülőfalujába, Erdődre, ahol a nagykárolyihoz hasonló megemlékezés volt. /(Kinál György: Petőfi-emlékhelyek ifjú küldötteinek II. találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2001. december 6.

Dec. 11-én Szatmárnémetiben, dec. 13-án Nagykárolyban, majd Erdődön mutatják be Illyés Kinga Széchenyi-díjas művész pódiumjátékát. Az élet kenyerének szövegét Illyés Kinga alkalmazta pódiumra, a darabot Barabás Olga rendezte, a verseket és szövegeket Killár Katalin írta, a zenét pedig Hencz József szerezte. Az előadás Árpád-házi Szent Erzsébet életének egy részét mutatja be. Illyés Kinga jótékonysági célból tartja az előadásokat, ezzel a házibetegek gondozását kívánja támogatni. /Az élet kenyere - Pódiumjáték Szent Erzsébetről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 6./

2002. július 6.

Kulcsár Székely Attila, a szatmári színház Harag György Társulatának egyik legsokoldalúbb fiatal színésze az utóbbi hónapokban a Caritas szervezet erdődi és petei tanulóházaiban nemrég beindult drámapedagógiai foglalkozásokat vezeti. Munkájának eredményeként mostanra két, hátrányos szociális helyzetű kiskorúakból kinevelt színjátszó csoport működik a megyében. Ezek egyike (a petei) szinte teljes egészében szellemi fogyatékosnak minősített gyerekekből áll. Munkáját Kulcsár Székely Attila leginkább a drámapedagógia egy rájuk szabott változatának nevezné. /Báthory Éva: Kulcsár Székely Attila: Drámapedagógiai foglalkozások - hátrányos helyzetű gyermekek között. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 6./

2002. július 13.

Közel 7,9 százalékkal csökkent Szatmár megye lakosságának száma az 1992-es népszámláláshoz képest, vagyis több mint 31 ezer lakossal van kevesebb. A megye 369 096 lakosából 143 597 fő (38,9%) magyar anyanyelvű, közülük közel 13 600 nem vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A magyar nemzetiségűek száma a megyében 2002-ben 129 998, ami 35,2%-ot jelent. Az 1992-es népszámlálás 140 391magyart jegyzett, ami a megye akkori összlakosságának 35 százaléka volt. Az 1977-es népszámláláskor 152 738 magyar volt, akkor ez a létszám 38,8 százalékot jelentett az összlakossághoz viszonyítva. Jelenleg a megye lakosságának 58,8 százaléka /217 100 fő/ román, 3,7 %-a /13517 fő/ roma nemzetiségű. Közülük 2530-an beszélik - nyilatkozataik szerint - a roma nyelvet. A magyar lakosság száma legmagasabb Kaplonyban (83,3%), Királydarócon (81,9%), Lázáriban (80,2%) Csanáloson (68,2%), Hadadon (68,0%), Börvelyben (62,4%), Sárközújlakon (60,6%). További 34 helységben a magyar lakosság aránya 20-60 % között van. Nem éri el a magyar lakosság száma a 20 százalékot Erdődön, Szamosdobon, Aranyosmeggyesen, Apában. Szatmárnémetiben a magyar lakosság számaránya 39,3%, Nagykárolyban 54,4 %, Tasnádon 38,0%. /(benedek): Népszámlálás 2002. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-84




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998