udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 20 találat lapozás: 1-20
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. október 9.

Tordaszentlászló községben az 1944-es őszi harcokban a magyar Tordaszentlászló és a román Kisfenes közötti határrészen elesett román, magyar, német és orosz katonák emlékére, 55 év után, szept. 19-én emlékművet avattak. A szinte két hétig tartó állóharc hadszíntere Tordaszentlászló és a szinte Erdőfelekig húzódó határrész volt. Az Elkán György tervei alapján a tordaszentlászlói mesterek betonból öntötte obeliszken a magyarfenesi Kun Árpád által faragott négynyelvű márványtábla: románul, magyarul, németül és orosz nyelven örökíti meg az elesettek emlékét. /Boldizsár Zeyk Imre: Tordaszentlászlói emlékműavatás Alkalom egymás támogatására, jobb megismerésére és az alaptalan gyanúsítgatások eloszlatására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

2001. március 19.

Az alkotmánybírósági döntésre váró új helyi közigazgatási törvény szellemében kétnyelvű, román és magyar helységnévtáblákat helyeztetett Györgyfalva határában Erdőfelek község polgármestere, Emil Luca. A polgármester, aki szintén györgyfalvi születésű, semmi kifogásolnivalót nem talál abban, hogy a faluban, ahol a magyarok számaránya közel 95%, ne csak románul szerepeljen a település neve. /Kétnyelvű helységnévtábla Györgyfalván. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./

2001. július 28.

A hivatalos közlönyben most megjelent országos területrendezési terv meghatározott adatok alapján rangsorolja a helységeket: meghatározza a lakosság számarányát, oktatási rendszert, gazdasági fejlettséget, a munkaerő szakképesítését, az ellátottság milyenségét és típusát, megközelíthetőséget. A kormány támogatni fogja azokat a helységeket, ahol az elmúlt 30 évben jelentősen csökkent a lakosság száma. Kolozs megye több szempontból is kiemelkedik az ország többi megyéihez, helységeihez viszonyítva: 30 településével a 6. helyen áll azok között a megyék között, ahol 1966-1998 között 30-50%-kal csökkent a lakosság száma, és országos viszonylatban itt található a legtöbb település (18), ahol a lakosságcsökkenés még az 50%-ot is meghaladta az említett időszakban. A 30-50%-os lakosságcsökkenés a Kolozs megyei községeknek 40,5%-át érintette, az ennél nagyobb csökkenés pedig 24,3%-át. Boros János alpolgármester elmondta, hogy miután 1990 után megszűntek az úgynevezett zárt városok, főleg az erdélyi városokban volt érezhető egy enyhe lakosságnövekedés. Meglepő, hogy feltűnnek olyan életképes községek is a lakosságcsökkenés miatt nyilvántartott helységek között, ahol vállalkozások is beindultak, mint például Várfalva és Magyarszovát. /Újvári Ildikó: Kolozs megyei helységek vezető helyen az elnéptelenedésben. Elkészült az ország területrendezési terve. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./A következő Kolozs megyei településeken csökkent 30-50%-kal a lakosság aránya: Kisesküllő, Járabánya, Magyarkályán, Kiskalota, Pusztakamarás, Magyarkapus, Katona, Mezőcsán, Kolozs, Doboka, Erdőfelek, Ördöngösfüzes, Magyarfráta, Magyargorbó, Kőrösfő, Oláhzsuk, Reketó, Magyargyerőmonostor, Szamosújvárnémeti, Mócs, Várfalva, Székelyjó, Kalotaszentkirály, Szépkenyerűszentmárton, Magyarszentpál, Magyarszovát, Tordatúr, Cege, Járavize. A lakosságcsökkenés meghaladta az 50%-ot: Ajtony, Kecsed, Jósikafalva, Alparét, Kolozsborsa, Buza, Kajántó, Csürülye, Magyarszarvaskend, Gyeke, Meregyó, Magyarpalatka, Páncélcseh, Magyarpeterd, Palackos, Récekeresztúr, Révkolostor, Borsaújfalu. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./

2001. szeptember 15.

Az RMDSZ törvénytervezetet dolgozott ki az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról, amelyet a magyar történelmi egyházak beleegyezésével a parlament elé terjesztenek. Ekstein-Kovács Péter elmondta: a kormánypárt meglehetősen visszafogott magatartást tanúsít az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával szemben. "Az RMDSZ-nek erkölcsi kötelessége felvállalni ezt az ügyet függetlenül attól, hogyan vélekedik erről a parlamentben a többség" - mondotta a szenátor. Az RMDSZ teljes alkotmányreformot szorgalmaz, a klasszikus értelemben vett európai parlamenti modellt támogatja. Kónya-Hamar Sándor képviselő kijelentette: a kormánypárt részéről tett ígéretek többnyire az ígéretek szintjén maradtak. Kónya-Hamar Sándor a helyhatósági törvény alkalmazására szólította fel az önkormányzati képviselőket emlékeztetvén az erdőfeleki román polgármester precedensteremtő gesztusára, miszerint utasítására Györgyfalván kifüggesztették a kétnyelvű településtáblát. Az RMDSZ-politikus szorgalmazta, hogy a házasságkötésre anyanyelven is sor kerülhessen. Kónya-Hamar hangsúlyozta: az a tény, hogy a kormánypárt tárgyalni sem akar az állami magyar egyetem ügyéről, illetve az, hogy függővé tették az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását a státustörvényhez való viszonyulástól, rendkívül elgondolkoztató. A kormánypártnak ez a megnyilvánulása egyfajta "politikai zsarolásnak" tekinthető. - Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásának kérdése szerepelt az erdélyi magyar történelmi egyházak szept. 14-i találkozójának napirendjén. Az egyházak jogi szakértőkkel közösen törvénytervezetet dolgoztak ki. A tegnapi tanácskozáson sikerült szakaszonként végigtárgyalni a tervezet szövegét, amelyet az RMDSZ vezetői a parlament elé fognak terjeszteni. Az egyház képviselői a törvénytervezetet személyesen fogják Ion Iliescu államfővel Adrian Nastase miniszterelnökkel ismertetni. /Papp Annamária: Elkészült az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény tervezete. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2001. október 28.

A román ortodox egyház és a görög katolikus egyház vitás vagyonügyeinek megoldásáért hat évvel ezelőtt megkezdett tárgyalások szeptember 27-én folytatódtak a lugosi görög katolikus püspökségen. Ez már a görög katolikus-ortodox vegyes bizottság hatodik ülése volt. Az ortodox felet többek között Bartolomeu Anania, Vad, Felek és Kolozs érseke, Andrei Andreicut gyulafehérvári érsek, Ioan Mihaljan, Bihar és Szilágyság püspöke, Ioan Selejan, Kovászna és Hargita püspöke, a görög katolikus felet Alexandru Mesian lugosi püspök, George Gutiu kolozsvár-szamosújvári érsek, Virgil Bercea nagyváradi püspök, Ioan Sisestean máramarosi püspök képviselte. A felek megállapították, hogy az eddigi megbeszélések eredményeként megoldódott egyes templomok visszaszolgáltatása, míg másutt a két közösség között felmerült problémák miatt nem oldódott meg kedvezően a görög katolikus egyház igénye, s ezekről az ügyekről továbbra is tanácskozni kell. Az ortodox fél kérte a két román egyház közötti bírósági perek felfüggesztését és a problémák további tárgyalások útján való megoldását. A görög katolikus fél fenntartotta igényét székesegyházai, templomai visszaszolgáltatására vagy legalább a templom felváltva történő használatára. /Hatodszor ült össze a görög katolikus-ortodox vegyes bizottság. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 28./

2001. november 29.

Nov. 28-án ünnepélyes keretek között a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) díszdoktorává avatták Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érseket. Az eseményt megtisztelték jelenlétükkel az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői, egyetemi tanárok, az erdélyi magyar közélet kiemelkedő személyiségei. Dr. Andrei Marga, a BBTE rektora elmondta: a BBTE szenátusa úgy döntött, hogy idén a díszdoktori címet az erdélyi tudományos élet három kiemelkedő személyiségének, Bartolomeu Ananiának, Kolozsvár, Révkolostor és Erdőfelek ortodox érsekének, Jakubinyi György Miklós gyulafehérvári római katolikus érseknek és Paul Philippi egyetemi tanárnak adományozza. A BBTE-n 1996-ban megalakult a Római Katolikus Teológiai Didaktikai Kar. Ezáltal az összes erdélyi történelmi egyház része lett a BBTE-nek, és így az intézmény felsorakozott azon nemzetközi elismerésnek örvendő európai egyetemek közé, amelyek a leggazdagabb teológiai képzést nyújtják a hallgatók számára - mondotta Andrei Marga. Dr. Csucsuja István egyetemi tanár, a BBTE Történelem és Filozófiai Tanszékének dékán-helyettese mondott méltató beszédet, amelyben dr. Jakubinyi György Miklós életútját és munkásságát ismertette. Magyarul is szólva a jelenlévőkhöz, kifejtette a tudós főpapról: "Most, amikor szélesebb körű tudományos elismerést nyert, hálásak vagyunk neki azért a nagy szellemi és lelki bővülésért, amelyet híveinek, egyházának, fajtájának nyújt. Azért, hogy egyházfejedelemként méltósággal képvisel minket, s oly sokat tesz azért, hogy közösségünk eljusson önmegvalósítása legnagyobb lehetőségeihez." A Római Katolikus Teológiai Kar részéről dr. Márton József egyetemi tanár hangsúlyozta, hogy dr. Jakubinyi György hivatásának élő, igazi paptanár volt, aki tanári mivoltát püspökként sem vetkőzte le. Az ünnepség az érsek tudományos előadásával zárult. /Papp Annamária: Díszdoktorrá avatták dr. Jakubinyi György érseket. A római katolikusok "egyházfejedelme". = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2002. július 21.

A Szentírás új román nyelvű változatát mutatták be júl. 4-én az ortodox egyház szent szinódusának jubileumi ülésén. Az új román Biblia szövegén több mint egy évtizedig dolgozott a szerkesztő, Bartolomeu Anania, Vad, Felek és Kolozsvár érseke. A Szentírást első ízben Coresi diakónus fordította le román nyelvre, 1582-ben fejezeteket adott ki az Ószövetségből (Palia de la Orastie). 1648-ban Simion Stefan metropolita Gyulafehérváron kiadta az Újszövetség teljes román fordítását. Negyven évvel később, 1688-ban jelent meg román nyelven a teljes Szentírás, a kiadás helyéről elnevezett Bukaresti Biblia. Ugyancsak Bukarestben jelent meg 1914-ben a szent szinódus Bibliája (a fordítást a román ortodox egyház legmagasabb tisztségviselői végezték). 1936-ban adták ki az új fordítást. A Biblia további román ortodox kiadásai a következők: 1938 - Gala Galaction és Radu Vasile fordítása, 1944 - nagyrészt Nicodim pátriárka fordítása püspöksége idejéből, 1968 és 1975 - Iustinian Marina pátriárka idején, 1982 - Iustin Moisescu pátriárka idején. 1988 óta, amikor a Biblia újabb kiadást ért meg, tizenegyszer nyomtatták ki a Szentírást összesen 380 000 példányban. /Új román Biblia. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 21./

2002. november 8.

A most 81 éves Anania /1993 óta Kolozs, Rév és Felek ortodox érseke/ 1941 januárjában, bukaresti teológiai hallgató korában egy legionárius fészek tagjaként Arapasu nevű (most Teoctist pátriárka) társával együtt részt vett az Antim utcai zsinagóga szétdúlásában. 1958-ban fasiszta múltja miatt húsz év kényszermunkára ítélték, ebből hatot ült le. Szabadulása után a Ceausescu-rendszer hatóságai többféle megbízással az Egyesült Államokba küldték, ahol Detroit román közösségének pásztora lett. Hazatérése után egyetemi tanár, író, költő, dramaturg, filozófus, muzikológus. 1958 októberében 400 kolozsvári román diákkal és tanárral együtt aláírta a magyar-német egyetem létesítése ellen tiltakozó jegyzéket, de azóta egyéb ügyekben is Funar polgármester legfőbb támasza. A detroiti román közösség Credinta - The Faith című kétnyelvű lapjának 6/1976-os számában közölte Generatia Cluj 46 című nosztalgikus cikkét. Ebben a valósággal szemben azt állította, hogy 1946 nyarán a kolozsvári magyarok mindenféle ravaszkodással próbálták a párizsi békekonferenciát rávenni, hogy Erdélyt Magyarországnak ítélje, de mesterkedésük megtorpant a román nemzeti büszkeség falán, amely az egyetemi hallgatókban testesült meg. Budapest hiába küldött többszáz titkosügynököt a Dermata gyárba és a vasúti műhelyekbe, mert a román diákság hamar rájött, hogy itt irredenta provokációról van szó. Május 29-én felfegyverkezett magyarok megrohamozták az Avram Iancu diákotthont, banditák módjára törtek- zúztak, miközben ordítoztak: "Oláh vért akarunk!" A hungarista sovinizmussal azonban szembeszállt a dákó-román vér higgadtsággal - állapítja meg Anania, majd fennkölt fogadalommal zárja: "A mi nemzedékünknek lesz még mondanivalója." Detroit papja ugyanezt állította az Egyesült Államok Szenátusához 1976. szeptember 3-án intézett memorandunában is. Bevallott célja a magyar irredentizms leleplezése, feltehetőleg azzal a bukaresti sugallattal, hogy Washington lássa, milyen sötét erők vádolják Ceausescut a romániai magyarság asszimilálásával. /A valóságban román egyetemisták megvertek magyarokat, erre a Dermata munkásai keltek a magyarok védelmére./ 1999. márc. 24-én a bukaresti Cotidianulban Paul Goma párizsi román emigráns író Anania "mártír" püspökről mint a román legionarizmus szimpatizánsáról és a Securitate detroiti ügynökéről írt. "Ez a legionárius pópa-ruhákba öltözött szekus görény mindent bebüdösített, ahol elhaladt, de elérte, hogy az amerikai román gyülekezetek a bukaresti pátriárka, vagyis a Securitate fennhatósága alá kerüljenek" - zárta glosszáját Paul Goma. Jellemző Neagu Cosma belügyi tábornok is a neofasiszta Nemzeti Jobb Pártja kiadásában 1995-ben megjelent könyvének már a címe is: Némely nemzeti kisebbségek hozzájárulása Románia bolsevizálásához. Természetesen a zsidókról és magyarokról van szó, ők hozták be a kommunista rendszert a kétezer éve keresztény szellemiségű országba. Neagu Cosma a jól értesült securitate-tábornok pózában tetszelegve ismertette az 1946-os kolozsvári eseményeket. Szerinte a Dermata gyár munkásait a visszavonuló magyar hadsereg gyalogsági fegyverekkel és ágyúkkal szerelte fel, lényegében tehát egy szakszerűen megszervezett rohamosztag támadta meg a diákotthonba menekült, hazaszeretettől áthatott román ifjúságot, de a végső cél Erdély elcsatolása volt. Anania ortodox egyházi főméltóság és Cosma tábornok meséjében tehát 1946 nyarán Kolozsváron vérszomjas, felfegyverzett magyar fenevadakkal szemben ott imádkozik, piheg az ágyúdörgéstől megriadt román bárányok szelíd, makulátlan nyája. /Barabás István: Ágyúdörgés a diákotthonban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2002. december 4.

Dec. 3-án bemutatták Bartolomeu Anania vádi, feleki és kolozsvári ortodox érsek Biblia-fordítását Kolozsváron. Az utolsó román bibliafordítások 1979-ben és 1983-ban láttak napvilágot. Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora szerint Bartolomeu Anania érsek fordítása nevezetes kolozsvári tudományos és kulturális kezdeményezés. /B. T.: Bartolomeu Anania érsek Biblia-fordítása. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2003. november 14.

A verespataki Gold Corporation Társaság (RMGC) meglepődve és értetlenséggel vette tudomásul a Román Ortodox Egyház Szent Szinódusának álláspontját a bányavállalattal kapcsolatos terveket illetően. Nov. 12-én ugyanis Bartolomeu Anania, a Rév-kolostor, Felek és Kolozs érseke elítélően nyilatkozott a kanadai vállalat terveivel kapcsolatban, véleménye szerint az RMGC mind környezetvédelmi, mind pedig emberi vonatkozásban megsemmisítené Verespatakot. A kanadaiak értetlensége abból fakad, hogy Verespatak-ügyben korábban már egyeztettek Teoctist pártriárkával, aki arról biztosította a Gold Corporation képviselőit, hogy a Szent Szinódus nem kívánja tárgyalni az ügyet, a kérdéssel kapcsolatban a helyi egyházi vezetők illetékesek. A Teoctist pátriárkával folytatott megbeszélésből az derült ki: az egyháznak nincs kifogása a tervek ellen. /Módosították álláspontjukat az ortodoxok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14.

1997. október 29.

Bartolomeu Anania, Kolozsvár, Révkolostor és Felek ortodox érseke kikérte magának, hogy az RMDSZ beavatkozzék a hadsereg és a klérus dolgaiba. Előzőleg ugyanis Szabó Károly szenátor kijelentette: az egyháznak semmi keresnivalója nincs katonai eseményeken. Legújabban ugyanis katonai ünnepségek elképzelhetetlenek ortodox papok csoportos jelenléte nélkül. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./

2002. május 14.

Vallások és állam Romániában címmel nemzetközi kollokvium színhelye volt máj. 10–11. között Kolozsvár, amelyet ez alkalommal a Révkolostor–Erdőfelek és Kolozsvári Görögkeleti Érsekség szervezett. Sok érdekes előadás hangzott. Néhány cím: "A román ortodox egyház egy új történelmi időszakban, illetve viszonya az államhoz" (Ioan-Vasile Leb, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Ortodox Teológiai Karának dékánja); "Az egyházak és a román állam viszonya görög katolikus szemszögből" (Furtuna Ioan-Iosif páter, a baziliták rendtartományfőnöke); "Az egyházak és a román állam viszonyai — ortodox megközelítésben" (Radu Preda, az ortodox teológiai kar asszisztense); "Az egyházak és a román állam viszonya — protestáns szemszögből" (dr. Péter István, a protestáns teológiai kar lektora); "Az egyházak és a román állam viszonya — az adventista felekezet szemszögéből" (Viorel Dima lelkipásztor-tanár); "A kisebbségi egyház és az együttélés kihívása a román társadalomban" (dr. Marton József pápai káplán, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Római Katolikus Teológiai Karának dékánja. /Fodor György: Vallások és állam Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

2004. május 18.

Máj. 14-én a nagyszebeni RMDSZ-székházban a Szabadság szerkesztői olvasóikkal találkoztak. Ettől a héttől Szeben az ötödik olyan erdélyi megye Kolozs, Szilágy, Beszterce-Naszód és Fehér megye után, ahol a Szabadság megvásárolható. A találkozóra a Szórványtengelyek nevet viselő szórványfórum keretében került sor, amelyet a nagyszebeni RMDSZ a Világhírnév című internetes újsággal közösen szervezett. A rendezvényen nagyszebeni, nagydisznódi, talmácsi, vöröstoronyi, feleki, vízaknai, mihályfalvi és bólyai magyarok vettek részt a szórványvidékekről. Balló Áron főszerkesztő és Makkay József főszerkesztő-helyettes a szórványban élő magyarság iránti fokozottabb érdeklődés tényével is magyarázta, hogy a romániai magyar lapok közül a Szabadság internetes változatát olvassák a legtöbben. /K. Zs.: Öt megye napilapja vagyunk. Nagyszebeni szórványtalálkozó olvasóinkkal. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./ A Szórvány tengelyek címmel Nagyszebenben rendezett szórványtalálkozó célja az volt, hogy kapcsolatokat hozzanak létre erdélyi magyar szórvány-kisvárosok iskolái és intézményei között. Az újszerű szórványstratégia első alapköveit a bethleni Bethlen Egyesület, a Bethlen Gábor Alapítvány, valamint a nagyszebeni Octavian Goga Líceum képviselői tették le: ők a tagjai az első szórványtengelynek. A három tanintézmény – a bethleni Grigore Silasi Iskola, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium és a nagyszebeni Octavian Goga Líceum – magyar tagozatának küldöttei külön teremben tárgyalták meg iskoláik együttműködésének lehetőségeit. Szegő József, a Világhírnév internetes névsorolvasó igazgatója leszögezte: a Szórványtengelyek-ötlet lassan tervvé, sőt mozgalom-csírává nőtte ki magát. Ilyen találkozókra szükség van a szórványban, hiszen a szétszórtan élő magyar közösségek alig tudnak egymásról, és alig-alig van részük magyar kollektív élményekben. Szegő József igazgató az internetes "kiadvány", a Világhírnév (www.vilaghirnev.net) hőskorát elevenítette fel. A megjelentek elfogadták a Szórványtengelyek-kiáltványt. /Schneider Tamás: Új szórványstratégia alapjait tették le Nagyszebenben. Médiahonfoglalás – hírmondók között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./ „Kénytelenek leszünk felfedezni egymást és egymásban a szigetet – azaz szórványaországot.” Ez egy új szórványstratégia alapjainak lerakása lehet. /Szabó Csaba, Világhírnév (www.vilaghirnev.net): Szórványtengelyek-kiáltvány. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

2004. szeptember 11.

Raicea Onoriu Oscar főesperes elmondta, hogy Nagyszebenben a belvárosi plébániához tartozó mintegy kétezer katolikus (60 százalékuk magyar) négy templomba járhat szentmisére. Nagyszebenből látják el a filiákat is. Nagydisznódot, ahol 26 katolikus, Feleket, ahol 64 és Nagytalmácsot, ahol 11 katolikus él. Vízaknán, Orláton, Keresztényszigeten is él még néhány katolikus magyar, őket a nagyszebeni külvárosi templom gondozza, 437 híve van e plébániának. Vöröstoronyban él még egy katolikus magyar, Korent József festőművész. /Vasvári Szabó Márta: Egy-ház. Véges és végtelen találkozásánál. Nagyszeben római katolikus mindennapjai. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2005. január 24.

Második alkalommal gyűltek össze az elmúlt hét végén Nagyszebenben az erdélyi magyar diaszpóra képviselői. A www.világhirnev.ro nevű internetes névsorolvasó – ahogyan a virtuális folyóiratot Szabó Csaba szerkesztő nevezi – és a nagyszebeni RMDSZ közös munkája a Szórványtengelyek elnevezésű rendezvény. Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni RMDSZ-elnök elmondta: az RMDSZ feladata megváltozik a szórványban, elsősorban a kulturális értékek megőrzésére kell odafigyelnie. Szabó Csaba kifejtette: a „kerítés” és a kerettelenség égisze alatt szervezték meg a Szórványtengelyeket. A „kerítőmunka” abban áll, hogy összehoznak embereket, kapcsolatot teremtenek bizonyos civil szervezetek és szórványtelepülések között. A szórványtelepülések ugyanis a szomszédos magyarlakta vidéken élőkkel alig vagy egyáltalán nem érintkeznek. A találkozón szilágysági, zilahi, fogarasi magyarok vettek részt. A magyar és a német együttélés kérdését taglalta Kalmár Zoltán, a Nagyszebeni Magyar Polgári Kör elnöke. A vízaknai, oltszakadáti, nagydisznódi, nagyenyedi, fogarasi felszólalók beszámoltak az eltűnő magyar közösségekről. Nagyszebenben megoldatlan a helyi magyar tagozat megmaradásának kérdése, az idei tanévben már nem indult kilencedik osztály, miközben a református egyházközség nemrég felavatott diákotthonában húsz, magyar oktatásban részt vevő tanuló kaphat szállást. A találkozón ismertették Szabó Csaba Gertrudis vére című kötetét. Bemutatkozott néhány, a szórványban megjelenő kiadvány is, így a szilágysági Hepehupa irodalmi folyóirat, az aradi Nyugati Jelen napilap, valamint a Krónika erdélyi közéleti napilap. Fellépett a Szebeni Magyar Ifjak Szervezete keretében működő Forgós néptánccsoport. A találkozón több Nagyszeben környéki települést is egy-egy ember vagy család képviselt. Így jelen volt Felek község egyetlen, egymás között még magyarul beszélő famíliája, a Kulcsár család. Eljött Vöröstorony egyetlen magyar lakosa, Korenth József is. Szutyáki Jenő nagydisznódi lakos elmondta: a városban 55 magyar van – a 2002-es hivatalos statisztikák 170 magyarról „tudnak” –, de közülük húszan már nem beszélnek magyarul. /Fám Erika: „Szórványkerítők” Nagyszebenben. = Krónika (Kolozsvár), jan. 24./

2006. január 17.

Nagy felháborodást keltett az ortodox egyházban a Szent Szinódus döntése, hogy új, kolozsvári székhelyű erdélyi egyháztartományt hozzon létre, leválasztva az ahhoz tartozó püspökségeket a nagyszebeni központú egyháztartományról. A döntés kapcsán Nagyszebenben január 15-én utcai tiltakozásra is sor került. A tüntetésen 20 pap és mintegy 1500 hívő vett részt. Az ellenkezés azonban fölösleges, mivel az ortodox egyház sajtóközleménye szerint a döntés végleges. Bartolomeu Anania kolozsvár-feleki érsek, aki a döntés következtében metropolita lett, értetlenül áll a tiltakozás előtt. /Botrány a görögkeleti egyházban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2008. március 21.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) kolozsvári szervezete elégedetlen Boros János alpolgármester tevékenységével. Remus Lapusan, a városi szervezet elnöke elmondta: szerintük Boros, aki földosztó bizottság elnöke, nem végezte megfelelően tevékenységét. A kolozsvári és a megyeszékhely közelében levő településeken lakó gazdák nem vehették át földjüket annak ellenére, hogy végleges bírósági ítéletekkel rendelkeznek. Boros kifejtette: szerinte a szociáldemokraták kampány ízű támadást intéztek ellene, nem tudják pontosan, miért nem helyezték birtokba az erdőfeleki gazdákat. /K. O. : Boros lemondását kérik a szociáldemokraták. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./

2008. április 25.

Az elmúlt időszakban Kolozsváron ijesztő mértékben elszaporodtak az erőszakos cselekedetek: egyre-másra érkeznek a hírek gyűlöletkeltő falfirkákról, utcai verekedésekről, magyarverésekről. Ezekre rendszerint hétvégén, sötétedés után kerül sor. Néhány hét leforgása alatt a városban több ilyen eset történt: március 15-én fényes nappal megverték Lészai Lehelt, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákját, április 19-én hajnalban nemzetisége miatt megverték Ambrus Istvánt, a Paprika Rádió műsorvezetőjét és társait, április 20-án pedig a Tóközben két magyar lányra támadt egy férfi. A rendőrség arra buzdít mindenkit: tegyen feljelentést, különben nem indíthatnak nyomozást. Az egyre gyakoribbá váló utcai bántalmazások kérdése felvetődött a jogilag be nem jegyzett, konzultatív jellegű Területi Közbiztonsági Hatóság (ATOP) április 24-i ülésén is, amelynek tagjai a megyei tanács, a Kolozsvárhoz közeli települések (például Mócs, Kisbács, Kajántó, Apahida, Szászfenes, Erdőfelek) képviselői, a megyei rendőrparancsnokság, valamint egyes civil szervezetek. Boros János kolozsvári alpolgármester felvetette a megyeszékhelyen egyre gyakoribbá váló magyarveréses és utcai erőszakos eseteket is. Arra kérte az érintett intézmények képviselőit, hozzanak intézkedéseket a közbiztonság javítása érdekében. Ioan Pacurar megyei rendőrparancsnok reagált a felvetésre. Emlékeztette a jelenlevőket, hogy a március 15-i incidenst követően a rendőrségnek sikerült azonosítania a tetteseket, a többi esetben pedig operatív ügyintézést helyezett kilátásba. Boros János bejelentette, hogy összehívja a városi közbiztonsági bizottságot, a helyzet mélyrehatóbb elemzése érdekében. Raluca Seucan, a Kolozs Megyei Rendőrség szóvivője szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az elmúlt időszakban több utcai verekedés történt. Csoma Botond városi tanácsos szerint növelni az éjszaka folyamán szolgálatot teljesítő rendőrök számát. Az RMDSZ és az MPP közös panaszvonal létrehozását javasolta. /Erőszakhullám uralkodott el Kolozsvár belvárosán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A választások küszöbén rendszeresen felerősödnek Kolozsváron a magyarellenes érzelmek, és sokasodnak a magyarverések, mintha valami megfélemlítési szándék munkálna a háttérben – fejtegette László Attila megyei RMDSZ-elnök, szövetség kolozsvári polgármesterjelöltje. /Benkő Levente: A járőrök olcsóbbak a kameráknál? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

2008. április 25.

A Kolozs megyei tanácsosjelöltek rangsorolásán Sztranyiczki Szilárd egyenlő szavazatot kapott Vákár Istvánnal, így sorshúzással dőlt el, ki lesz az első a listán. A szerencse kollégájának kedvezett. Sztranyiczki Szilárd 38 éves ügyvéd, a jogtudományok doktora elmondta, majdnem 20 évet dolgozott a közigazgatásban, a Kolozs Megyei Kataszteri Hivatalnál. Kétszer volt hivatali igazgató, 2004-ben és 2005-ben. Leváltásainak politikai okai voltak, ugyanis annak idején egyetlen magyar intézményigazgató volt a megyében. Pályafutása alatt rengeteget harcolt a földek visszaszolgáltatásáért, az erdőkért, a közbirtokosságokért. Néhány évvel ezelőtt elérte, hogy az unitárius egyháznak jutassanak vissza körülbelül 300 hektár erdőt Erdőfelek községben. Sztranyiczki szerint a döntéshozó testületben nagy szükség van mezőgazdasági szakemberekre. /Kiss Olivér: Sztranyiczki: mezőgazdasági szakembereket a megyei tanácsba! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./

2008. december 9.

December végéig jogilag is bejegyeztetik a Kolozsvár Metropolisövezet Fejlesztési Egyesületet. A tervezet már elfogadott tizennégy község elöljáróit meghívják arra a kolozsvári tanácskozásra, amelynek célja a további tennivalók egyeztetése. Kolozs megye fejlesztési terve szerint Kolozsvár metropolisövezetté, nagyvárosi zónává alakul át. Az eredeti elképzelés szerint a kincses város közvetlen szomszédságában levő községek csatlakoztak volna ehhez, de mivel a kör bővült, tizenkilenc helység alkotná a leendő metropolist. Kolozsvár mellett Apahida, Erdőfelek, Csürülye, Szászfenes, Gyalu, Kisbács, Kajántó, Egeres, Magyargorbó, Magyarszentpál, Kolozsborsa, Bonchida, Nemeszsuk, Kolozs, Ajtony, Magyarkályán, Tordatúr, Járabánya és Tordaszentlászló 3750 négyzetkilométeren elterjedő övezetet alkotna, amelynek lakossága 400 ezer fő lenne. Az övezet létrehozását az teszi indokolttá, hogy ilyen módon a metropolis könnyebben hozzájuthatna a 2007–2013-as időszak európai uniós költségvetésből lehívható fejlesztési forrásokhoz, ráadásul ez vonzaná a nagy beruházókat is. A metropolisövezet létrehozása nyomán a Kolozsvár körüli 30 kilométeres körzetben lehetne újabb földterületekkel számolni. /Benkő Levente: Mamutváros születik. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./


lapozás: 1-20




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998