udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 23 találat lapozás: 1-23
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. augusztus 4.

Aug. 4-én Erdőfülén bemutatták Hermann Lászlóné Szűcs Rozália történelemtanárnő munkáját, aki megírta a falu krónikáját /Hermann Rozália: Erdőfüle/ Cserey Zoltán, a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ igazgatója a könyv ismertetésekor kifejtette, ez a munka is megerősít abban, hogy "értékeket teremtettünk Európa ezen részén.". Ugyanezen a napon nyílt meg Hermann Gyula /Székelykeresztúr/ festőművész kiállítása is. /(Kisgyörgy) [Kisgyörgy Zoltán]: Könyvbemutató és kiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 7./

2000. január 15.

Hermann Lászlóné sz. Szőcs Rozália történelemtanárnő megírta Erdőfüle kismonográfiáját. Erdőfüle történelme a székely katonai határőrfalvak életét példázza. Elzártsága miatt tovább őrizte az évszázados belső rendet és hagyományokat. /Győrfi Dénes: Erdőfüle kismonográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

2000. május 3.

A rendkívüli értékű országos kulturális örökségnek nyilvánított több mint hat és fél száz romániai műemlék jegyzékébe hatot vettek fel Kovászna megyéből. Ugyanakkor nyolc települést neveztek meg, ahol nagy számban található országos jelentőségűnek nyilvánított épített örökség. Háromszékről a kulturális örökség részei: Bálványosvár, erdőfülei középkori építmények és kápolnarom, illyefalvi református templom, gelencei római katolikus templom, kiskászoni dák erődítmény, tündérvölgyi dák erődítmény. Az országos jelentőségű épített örökség szempontjából nagy sűrűségű települések közé Háromszékről nyolc helységet vettek fel a listára: Sepsiszentgyörgy, Kovászna, Kézdivásárhely, Bardoc, Gelence, Illyefalva, Szentlélek és Torja. /Védendő épített örökség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 3./

2002. december 4.

Száldobos, Bardoc, Bölön, Barót, Nagyajta, Köpec, Bodos, Erdőfüle, Olasztelek közbirtokosságainak képviselői létrehozták az Erdővidéki Erdőtulajdonosok Szövetségét. Elsődleges céljai között van a tagok érdekvédelme; a vissza nem juttatott erdők visszaszerzése, valamint a folyamatban levő ügyek jogorvoslatának biztosítása. A magánerdészet létrehozása nagy anyagi áldozatot követel az alapító tagoktól (előzetes számítások szerint mintegy kétmilliárd lejbe kerül), ezért az Új Kézfogás Közalapítványhoz fordulnak, hogy kamatmentes kölcsön helyett vissza nem térítendő hitelt kapjanak. /(hecser: Megalakult az Erdővidéki Erdőtulajdonosok Szövetsége. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

2004. március 6.

A múlt évben több településről jelezték: falufüzet, kismonográfia, prospektus készül róluk. Köztük szerepel Kilyén, Kökös, Hatolyka, Gelence, Málnás, Ozsdola, Páké, Bodok, Uzon, Csomakőrös. Háromszék 122 vidéki településeiből a falvak alig egyötödének van önálló nyomtatott falufüzete, kismonográfiája.  Alsó-Háromszéken és az Oltfejben nyomtatott vagy sokszorosított falufüzettel-szórólappal büszkélkedhet Árkos, Sepsikőröspatak, Zalán (egyház), Réty (iskola), Mikóújfalu (katolikus egyház), Illyefalva, Sepsimagyarós, Étfalvazoltán, Szentivánlaborfalva. Felső-Háromszéken és Orbaiszéken Zabolának, Kiskászonnak (búcsújárók háza), Bitának (a Háromszékben megjelent sorozat), Futásfalvának, Berecknek, Papolcnak, Barátosnak, Torjának van átfogóbb falufüzete. Erdővidéken és Székföldjén kiadványok vannak Uzonkafürdőről, Erdőfüléről, Vargyasról, Bölönből, Köpecről (Gáspár József-féle falutörténet), Hidvégről.     Több településről készült históriás írás, de anyagiak hiánya miatt ezeket nem adták ki. Ezek közé sorolható Bardoc (Fazakas Mihály kézirata), Nagybacon (néhai tanító kézirata), Szárazajta (Mihály Gábor ny. tanító kézirata), Magyarhermány (néhai Máthé János teljes falumonográfiája), Angyalos (néhai tiszteletes Bartha Sándor kézirata), Aldoboly (Deák József ny. lelkipásztor kézirata), Sepsiszentkirály (Kovács Sándor volt református lelkész falutörténete), Kálnok (a múlt századi Unitárius Közlönyben), Nagyborosnyó (néhai református tiszteletes Nagy Lajos falumonográfiája) és Szárazpatak (Márton Emil ny. tanító falutörténete). A sor azokkal az elfekvő kéziratokkal bővítő, amelyeket vidéki értelmiségiek, tanítók, lelkészek készítettek, de polcokon, fiókok mélyén várják, hogy a maiak kiegészítsék az azóta történt eseményekkel, irodalmi jegyzettel, térképekkel, fényképfelvételekkel, és megfogalmazzák azt is, hogy mit vár az illető település a jövőben, főleg a községgazdálkodás, falufejlesztés, közművesítés, infrastruktúra tekintetében. /(kgyz): Nyomtatványok Háromszék és Erdővidék falvairól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

2004. október 13.

Százéves Erdőfüle temploma. Az ünnepségre eljött Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke is. Her­mány Rozália történelem-tanárnő, az 1999-ben megjelent Erdőfüle-monográfia összeállítója az első templom építésének időpontjáig, a XIII–XIV. századig nyúlt vissza egyháztörténeti előadásában. Élményt jelentett a helyi IKE-ben tevékenykedő fiatalok előadása. Színjátékukban a száz esztendővel ezelőtti hangulatot, a templomépítést megelőző kétségeket, majd az összefogást ragadták meg. /(hecser): Százéves Erdőfüle temploma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 13./

2005. február 9.

A Fotóművészetet Pártoló Gyulai Ferenc Egyesület keretében működő sepsiszentgyörgyi KépVidék alkotócsoport 2001-ben kezdte meg Zágonban a megye falvait képekben megörökítő programját. Zágon után 2002-ben Bodokon, egy évvel később Illyefalván, Kisbaconban és Gelencén, 2004-ben pedig Erdőfülén, Kézdikőváron és Dálnokon jártak a fiatal fotográfusok. „Génjenkben hordozzuk a vonzódást a vidéki életformához” – mondta kiállítás-megnyitó beszédében Szonda Szabolcs, a sepsiszentgyörgyi Csigalépcső ifjúsági lap főszerkesztője. /Domokos Péter: A KépVidék a falvakat járja. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), febr. 9./

2005. július 21.

Hermann Rozália baróti történelemtanár Erdőfülét bemutató kiskönyvét most újabb követte: Nagy Zoltán helybeli lelkipásztor szerkesztésében megjelent füzet /Az erdőfülei református templom/ több, mint templomtörténet. Szó van a kiadványban a Bardochoz tartozó falu rövid históriájáról, a parókiáról, a kopjafás temetőről, s olyan emlékekről, mint a Boda-kúria vagy a vashámor. Nagy tiszteletes eddig ismeretlen adatokat közölt az eklézsia életéből, közreadta a régi templommal együtt eltűnt Szent László-falfestmény képét, bemutatta Füle régi, műkincs értékű, XIV–XV. századi harangját, a mai harangokat, a fülei templom klenódiumait, köztük egy XVI. századi ónkannát. A füzetet a gyulai nyomda, a HISZI-MAP Térképkiadó és Kereskedelmi Kft. adta ki. /Az erdőfülei református templom (Falufüzetek). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 21./

2005. október 17.

Baróton a 2003-ban alakult Dobó-Valál Egyesület Derzsi Sámuel vállalkozónak, az egyesület elnökének ösztönzésére Erdővidék régészeti emlékei témával tudományos ülésszakra került sor. Erdőfüle határában idén immár harmadszor szerveztek régészeti tábort a középkorban elpusztult Dobó falu területén, teljes egészében feltárták a falu középkori templomának romjait, és hozzákezdtek a dobói kápolna feltárásához. Az Erdővidék régészeti emlékei konferencia vendégei, Bordi Zsigmond Loránd Dobót, az erdővidéki falut mutatta be, Sztáncsuj Sándor József az erdővidéki őskutatás fontosabb eredményeiről és feladatairól értekezett, Méder Lóránt László Alternatívák az erdővidéki őskori régészetben irányába tágította a témakört. Dr. Székely Zsolt a Bardoc és Bibarcfalva határában végzett kutatásokat ismertette és kapcsolta a délkelet-európai régészeti kutatások köréhez, dr. Bartók Botond A vargyasi román kori és késő gótikus templomok romjainak tudományos értékelését végezte el. Bemutatták az Erdővidék című, gazdagon illusztrált turistakalauzt. (sylvester): Régészeti konferencia Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 17./

2006. január 4.

Derzsi Sámuel vállalkozó üzletember Erdőfüléről származik, Dobó ennek a településnek a határában van. Derzsi a múlt rendszerben elindította több társával Baróton a Benedek Elek Irodalmi Kört. Az 1989-es változás után pedig egyedül indított egy újságot, az Erdővidéki Hirdetőt. Azután nyomdához került, ott a tulajdonossal együtt indították el 1997-ben a jelenlegi Erdővidék című lapot Baróton. Úgy érezte, valamit tenni kell a közért is. Árva vagy anyagilag kevésbé tehetős szülők gyermekeinek az egyetemi tanulmányait támogatta. Négy évig támogatott két fiatalt, ők már végeztek. Most elindított másik kettőt. Nem tartott közvetlen kapcsolatot velük, azért, hogy ne kelljen hálálkodniuk. A fiatalok jó eredményeket értek el az egyetemen. Derzsi egy alkalommal találkozott Egyed Ákos professzorral, és megkérdezte, segítene-e abban, hogy ásatásokat kezdjenek az egykori Dobó falu helyén? Derzsi Sámuel vállalná annak finanszírozását. Így indult el az első ásatás. Közben kerültek lelkes emberek, akik szintén vállalták az ügy támogatását. A kiásott leletekből régészeti kiállítást szerveztek. Nyomtattak magyar és román nyelven egy kis füzetet, egy ismertetőt. Tervezik tudományos értekezletet, régészeti konferencia rendezését is. Derzsi most egy szálloda építésébe kezdett Baróton. A szállodának Főnix lesz a neve. Erdővidék alámerült, tönkrement, újra szárnyra kell kelteni. Erdővidékre turistákat kell hozni. Derzsi Demeter László történészt felkérte a Dobó-Valál Egyesület vezetésére. Az Egyesület tagjai vállalkozók. Ők támogatják a kutatásokat, s a kutatási eredmények népszerűsítését. Az ásatás során megtalálták a dobói templomromot, megtalálták a középkori faluhelyet, s ugyanott egy bronzkori település nyomait. Megtalálták a dobói kápolnát. Az ásatásokat a Rikában folytatják, ugyancsak szakemberek bevonásával. /Sylvester Lajos: Akinek áldás van a munkáján. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 4./

2006. április 6.

Dr. Nagy Lajos Rétyről írott a monografikus munkája rendhagyó azok között, amelyek eddig láttak nyomdafestéket Háromszék megyében. Hány olyan település – község vagy falu – van, ahol könyv, falufüzet, egyház- (Zalán, Futásfalva, Erdőfüle, Angyalos, Kiskászon) vagy éppen iskolatörténet (Réty, Bodok), gyűjteményes kötet (Bereck) rögzíti az adatokat, hol vannak készülőfélben munkák? A hiányt, nem egy helyen, a rendszeresen megjelenő helyi kiadványok (Csernáton, Bölön, Csomakőrös, Uzon, Illyefalva, Maksa, Nagyajta) pótolják. Sepsiszentgyörgyről, Kézdivásárhelyről és Barótról több vaskosabb-rangosabb kötet született, és más települések históriáját, olykor jelenét is kisebb-nagyobb kiadványok őrzik már, de van olyan település, ahol a meglévő kibővítésére és újbóli kiadására is gondoltak (Árkos). Kisgyörgy Zoltán értékes kéziratokról tud számos település esetében, kántortanítók, falukrónikások, műszakiak, orvosok, középiskolai tanárok tollából. /Kisgyörgy Zoltán: Réty előtt és után. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 6./

2006. október 25.

1956 után átfogó megtorlási hullám kezdődött Romániában, koncepciós politikai pereket rendeztek. A Magyar Autonóm Tartományban 1956. október 28-a és 1965. december 31-e között a katonai ügyészségi adatok szerint mintegy 1100 személy ellen indítottak bűnvádi vizsgálatot. Ezek közül 826-at állítottak bíróság elé és ítéltek sokévi kényszermunkára. A megtorlás 1958-59-ben tombolt a legvadabbul. Az esetek 46%-ánál a vádiratokban tételesen is szerepel az 1956-os magyar forradalom és szabadságharccal kapcsolatos „ellenforradalmi” megnyilvánulás. Ezek közül egypáran (Szathmári Zoltán marosvásárhelyi, Salamon László gyergyószentmiklósi, Nagy Lakatos János gyimesbükki és Kertész Béla székelyudvarhelyi lakos) részt is vettek a magyarországi eseményekben, mások szervezetten, csoportosan vagy egyénileg „társadalmi rend elleni cselekedetet” követtek el. A bíróság elé állítottak legtöbben marosvásárhelyiek. A más tartománybeliek közül legtöbben – 30-an – brassóiak voltak és a 77 tagú EMISZ-ügyhöz kapcsolódtak. Meglepően sok a politikai megtorlás áldozata 24 faluban: Szárhegyből 15-en, Tekerőpatakról 14-en, Gyergyóújfaluból 12-en, Kozmásról és Galócásról 11-11-en, Csíkcsicsóból, Dedrádból, Erdőfüléből, Kézdiszentlélekről és Köpecről 10-10-en stb. A bíróság elé állított személyek etnikai megoszlása nagyjából megfelel a Magyar Autonóm Tartomány lakossága nemzetiségi összetételének. Nagyon magas a kollektivizálás ellen szavukat emelt meghurcolt személyek száma. A terror első áldozatai lettek előbb az osztályellenségnek tekintett (volt) kulákok, majd más gazdálkodók is. /Dr. Pál-Antal Sándor: ’56 – romániai megtorlások. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

2006. december 18.

„Akarja-e, hogy Székelyföld autonómia-státust kapjon és a település, ahol él, ehhez tartozzék?” – ilyen szövegű szavazócédulával kopogtattak a helybeli családoknál Vargyas községben. A mozgóurnás csapat a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által meghirdetett autonómia-népszavazást bonyolította le a régióban. A vargyasi, erdőfülei, bardóci és magyarhermányi bizottságoktól kapott jegyzőkönyvek alapján a 3780 szavazatra jogosult közül településenként 60 és 83 százalék között fejezték ki véleményüket, ezen belül 99,7 és 100 százalékban támogatták a vidék autonómiáját. Az SZNT kezdeményezését a hét végén bírálta Verestóy Attila szenátor, közönséges csalásnak nevezve a népszavazást. „Az embereknek olyan kérdést tesznek fel, amelyre az egyetlen elfogadható igen választ adnak. Ezt követően azok, akik ezeket a válaszokat begyűjtik, kisajátítják maguknak az ügyet, ami végül is közös ügy és nem valamely szakadár platformnak, valamilyen székely vagy magyar tanácsnak az ügye” – vélekedett a politikus. /Domokos Péter: Referendumot szervezett az elmúlt hétvégén a Székely Nemzeti Tanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./ Nem hivatalos népszavazás kezdődött december 16-án Székelyföld területi autonómiájáról 23, többségében magyarok által lakott Kovászna és Hargita megyei településen. A referendumot az SZNT helyi szervezetei kezdeményezték a Kovászna megyei Erdővidék 20 településén, valamint a Hargita megyei Székelyudvarhelyen, Bögözön és Gyergyócsomafalván. A szervezők a megfigyelői szerep ellátására 25 romániai és külföldi civil, valamint politikai szervezetet kértek fel. /Nem hivatalos népszavazás az autonómiáról. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 18./

2006. december 22.

A múlt hét végén Erdővidéken a Székely Nemzeti Tanács által megszervezett belső népszavazás első – részleges – eredményei már megvannak. A 21 településen elindított nem hivatalos autonómia-referendum az elmúlt napokban zavartalanul zajlott. A három településen – Vargyason, Erdőfülén és Bardócon – lebonyolított népszavazáson a megkérdezettek 99,86 százaléka szeretne területi autonómiát lakóhelyén. Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ideiglenes elnöke szerint a belső népszavazás azért nagyon fontos, mert teljesen újszerű és példamutató. /(antalfi): SZNT-népszavazás – részleges eredmények. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 22./

2007. július 12.

Megjelent Mihály Gábor szárazajtai nyugalmazott tanító Monológ a múltról – Szárazajta monográfiája /Charta Könyvkiadó, Sepsiszentgyörgy/ című, munkája melyet június 11-én bemutattak a baróti Erdővidék Múzeumában. Monográfiájával Mihály Gábor azoknak az erdővidéki szerzőknek a sorába lépett, akik az évszázadok során önszorgalomból igyekeztek rögzíteni egy-egy helység történetét. Veszely Károly római katolikus plébános – az 1849-ben Bem József által alapított Brassói Lapok első főszerkesztője – a 19. század második felében írt monográfiát Barótról. A város történetéhez az 1960-as évek végén néhai Kese Jenő református lelkész gyűjtött kéziratban őrzött adalékokat, néhai Lázár Antal tanár is hozzáadott egy kisebb kötetre valót, ugyanakkor Demeter László szerkesztésében Adalékok Barót történetéhez címmel 1999-ben jelent meg több szerzőtől származó, hasonló kiegészítéseket tartalmazó kötet. Az erdővidéki falvak közül Magyarhermányról néhai Máthé János történetkutató az 1970-es években írt, nemrég nyomtatásban is megjelent kiváló monográfiát, amelyet a jelenkori adalékokkal Boér Imre nyugalmazott tanár egészített ki. Erdőfüléről Karácson Béla írt monográfiát, amelyhez Hermann Rozália tanár írt adalékokat. Néhai Gáspár József tanító Köpecről készített monográfiája kéziratban vár kiadásra. /Benkő Levente: Monográfia Szárazajtáról. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

2007. szeptember 15.

A Kormos Egyesület 2000-ben alakult meg Erdőfülén. Tevékenységi területe: kultúra, ifjúság. Küldetése: a faluban elő fiatalok erkölcsi, nevelési és anyagi támogatása, pénzügyi, gazdasági és jogi tanácsadás, pályázatok írása a falu fejlődésének előmozdítására. Céljaik között szerepel a hagyományápolás, az egyesület keretében hat éve működő Aranyosok amatőr színjátszó csoport támogatása. /Civil híradó: Kormos Egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

2007. november 13.

A moldvai csángómagyarok története, néprajza és élete központi témája a baróti Gaál Mózes Közművelődési Egyesület szervezésében november 13-án kezdődő XV. Erdővidéki Közművelődési Napoknak. A nyitónapon Halász Péter budapesti néprajzkutató Erdőfülében Szeret vize martján… A moldvai csángómagyarok múltja, jelene és jövője címmel tart vetítettképes-előadást, amelyet a napok során több helyszínen is megismétel. A csángómagyarok megismerését szolgálja a Képek a moldvai csángók kultúrájából című kiállítás is, az Erdővidék Múzeumában, továbbá Zakariás Erzsébet kolozsvári néprajzkutató Miesnapok képei. Moldvai csángó hétköznapok című könyvének Baróton esedékes bemutatója, valamint Ségercz Ferenc és barátai péntek esti táncháza a baróti Művelődési Házban. Az idei napok rendezvényei Erdővidék tizennégy helységére terjednek ki. /Benkő Levente: Középpontban a csángók. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./

2008. január 26.

Jánó Mihály művészettörténész legújabb könyvéről /Huszka József székelyföldi falképmásolatai/ úgy beszélt: lehetne ,,egy elképzelt és elmaradt kiállítás katalógusa”. Én optimista vagyok, remélem, az általa megálmodott tárlat nem marad el végképp. Huszka Józsefnek a középkori falképfestészet terén végzett értékmentése felmérhetetlen: az utókor az ő rajzaiból ismerheti meg, hogyan néztek ki belülről a templomok. Olyan színvonalú és történetileg is jelentős középkori falképeket tárt fel, amelyek teljesen ismeretlenek voltak, és gyakorlatilag Székelyföld középkori festészetének az üres lapjait írták be. Az általa feltárt templomi falfestmények nagy része már elpusztult, a templomokat átépítették. A meszelés alól az utóbbi években tárják fel a falképeket Kilyénben, Csíkmenaságon, Sepsikőröspatakon. A homoródszentmártoni templom elpusztult, az erdőfüleit újraépítették, a sepsibesenyőit lebontották, a maksait átépítették, de azért néhány megmaradt. 1882-ben talált meg hét templomban falképeket. Gyakorlatilag Európa az ő rajzaiból ismerhette meg, hogy milyen középkori festészet volt a történelmi Magyarország területén, így a Székelyföldön is. Az egyetlen sajátos magyar téma a középkori falfestészetben a Szent László-legenda. A középkori magyar művészeti emlékek az ország központi részén elpusztultak a török hódoltság idején. Székelyföldön és Felvidéken maradtak meg nagyobb számban Szent László-falképciklusok. /Váry O. Péter: Egy elképzelt és elmaradt kiállítás széljegyzetei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 26./

2008. február 1.

Homódkarácsonyfalván Benedek Mihály unitárius lelkész elbeszélésében megelevenedett a helyiek szentegyházépítésének majdnem ezeréves múltja. Orbán Balázs is említette, hogy freskókat rejt a 16. században fehérre meszelt unitárius templom, de azt senki nem gondolta, hogy ugyanannak a kedvelt Szent László-falképciklusnak a gyönyörű változata tárul majd fel jó száz évvel később, mint a közeli falvakban: Székelyderzsben, Székelydályán, Bögözben, Csíkszentmihályon vagy Gelencén. A falu nyolc kilométerre van Homoródszentmártontól, és közel Erdőfüléhez, ahol a freskók mára elpusztultak ugyan, de Huszka József rajztanár 19. századi vázlatainak köszönhetően mégis ismerjük azokat. A homódkarácsonyfalvi templom Árpád-kor, félköríves szentélye a 13. században épült. A 2006-ban feltárt freskók fényképei, filmfelvételei bejárták a világot: a falakon megelevenedni látszik a néphitben máig élő Szent László alakja. A képsorok alatt látszik a minden bizonnyal régebbi keletkezésű falkép: Jézus születését, Szent Ilonát és a királyok hódolatát ábrázolja. Az 1752-ben készült kazettás mennyezet tábláit a szovátai Mihály Ferenc restaurátor hozza rendbe. A torony alatti ajtókeret szemöldökkövébe beleírták az évszámot: 1496, mellette Agnus Dei dombormű van. Minden bizonnyal azokban az években erősítették meg a templom hajóját támpillérekkel, fedték be gótikus boltozattal, és építettek nyugati homlokzatára tornyot. Ennek második szintjén találták meg azt a rovásírásos követ, amelynek tartalma még megfejtésre vár. Az 1960-as években villanyszerelési munkák nyomán előbukkanó falképek színpompásan kerültek a felszínre. A munkálatokban része volt a Homoródkarácsonyfalváért Alapítvány anyagi támogatásának, valamint a Benedek lelkészházaspár település- és templomszeretetének. A templom festményei láthatól a www.homorodkaracsonyfalva.eu oldalon. /Molnár Melinda: Szent László király arca felragyog. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 1./

2009. január 6.

Elhunyt Kovács József, Erdővidék északi régiójának legkiválóbb ismerője, a Háromszék külső munkatársa, topográfusa, kartográfusa, térképésze nemcsak erdőnek, mezőnek, hanem a szénbányák belső labirintusának is. Székelyszáldobos, Bardoc, Erdőfüle és Olasztelek térségében a helynevek ezreit gyűjtötte egy csokorba. Lejegyezte a régi történeteket, a helyi népszokásokat, késével-bicskájával megörökítette a száldobosi faragott fejfák motívumvilágát. Kopjafát faragott minden idők egyik legnagyobb magyar történészének, László Gyulának.,,Jegyezgetem a veszendő dolgokat – mondta utolsó találkozásuk alkalmával –, mert a betűk emlékeznek akkor is, ha mi már nem leszünk. ” Kovács József tolla, faragókése örökre megpihent. /Kisgyörgy Zoltán: A betűk emlékeznek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 6./

2009. november 10.

A romániai magyar régészközösség reprezentatív szakmai testülete, a Pósta Béla Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és Székely Nemzeti Múzeum, a házigazda intézmény közös szervezésében november 6-8-a között tartották a 7. Erdélyi Magyar Régészeti Konferenciát. A tanácskozás ünnepélyes megnyitóval kezdődött. A rendezvényen a Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica című évkönyvét, a múzeum Székelyek. A kereszténység védelmezői elnevezésű kiállítás katalógusát, illetve a Gáll Erwin és Gergely Balázs szerzőpáros Kolozsvár születése. Régészeti adatok a város X–XIII. századi történetéhez című könyvét ismertették, majd november 7-én szakosztályi előadások következtek. Az utolsó napon szakmai kirándulás volt, célállomások: az erdőfülei Dobó középkori temploma és kápolnája, a nagyajtai unitárius templomvár és az erősdi őskori lelőhely. /Csinta Samu: A múltkutatás hétvégéje. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./

2009. november 21.

Sem az iskolák, sem a kultúrházak, sem az katolikus egyház nem engedélyezik a moldvai csángó falvakban, hogy ingatlanjaikban tartsák az iskolán kívüli magyar foglalkozásokat. A legtöbb településen bérelt épületben tanulnak a gyermekek, mert saját házak vásárlására nem futja az oktatási programot fenntartó Moldvai Csángómagyarok Szövetségének. Székeket hoztak a külsőrekecsini Gyermekek Házához. Támogatók adományából építették fel ezt a házat. A magyar órákat korábban egy családnál tartották. Az emeleten tanári lakást és számítógéptermet alakítottak ki. Moldvában 21 településen tartanak magyar órákat, de csak hét faluban van magyar közösségi ház. Ezeken a településeken egyre többen tanulnak magyarul. – Az emberek azt érzékelik, hogy nem csak egy rövid időre jövünk, itt megzavarjuk az ők életüket, és aztán tovább állunk, hanem hosszú távon gondolkodunk – hangsúlyozta Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Lujzikalagorban három évig kis raktárban tartották a magyar órákat. Az 5000 lelkes községben már 100 gyermek jár a magyar foglalkozásokra. Ezért bérelte ki a Csángó Szövetség most a házat. 35 ezer euróra lenne szükség ahhoz, hogy a Csángó Szövetség megvásárolhassa a házat, ahol a tanári lakás is helyet kapna. Az összeget közadakozásból próbálják összegyűjteni. Duna TV. /Hosszú távon gondolkodik a Csángómagyarok Szövetsége. = Erdély. Ma, nov. 20./ 8/ November 18-án volt az Erdővidéki Közművelődési Napok leggazdagabb kínálata: Barótra, Olasztelekre, Kisbaconba, Erdőfülébe, Nagybaconba, Ürmösre, Bölönbe, Nagyajtára és Vargyasra vittek programot a szervezők. Másnap Baróton Hidak címmel a felsőrákosi alkotótábor anyagából, Bardocon pedig az Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület tagjainak munkáiból nyílt fényképkiállítás, Bölönben Höncz László Bűnösként is győztes című könyvét, Baróton pedig Magyari Hunor Az erdővidéki református egyházmegye templomai című albumát mutatták be. Vargyason megnyílt az Erdővidék nagyjai című kiállítás, Középajta népe pedig Magyari Hunor albumát ismerhette meg, a bölöni Kék virág néptáncegyüttes Zalánpatakon és Középajtán lépett fel. Baróton előbb dr. Bona Gábor, majd Pelyach István történész tartott rendhagyó történelemórát az 1848―49-es szabadságharcról, majd a csíkszeredai Mesehetes zenekar szerzett lépett fel. Dr. Egyed Emese Baróti Szabó Dávid Kisded szótáráról /Tortoma Kiadó, Barót/ beszélt, mely most jelent meg. Az 1792-ben Kassán nyomtatott második kiadás alapján készült könyvet méltatva a kolozsvári egyetemi tanár kiemelte: ,,Amikor készült, munkafüzet volt, tanári segédletként tudták használni a magán- és iskolai oktatásban azok, akik tudatosan akartak magyarul beszélni, s azok is, kik magyarul akartak megtanulni. ” Erdőfülében a Magyar Művelődési Intézet főigazgatóját, Borbáth Erikát telt ház fogadta. Örökségvédelem és hagyományápolás című előadásában arra tért ki, hogy mennyi hasznot hajthat a ma emberének az elmúlt évszázadok alatt felhalmozott közös tudás. Olaszteleken kiállítás nyílt Nagy Viktor fényképeiből, majd Kolumbán-Antal József székelyudvarhelyi író Székely honfoglalás című kötetét mutatták be. Kisbaconban Csikány Tamás és Kedves Gyula budapesti történész Székelyek a napóleoni háborúkban, valamint Huszárok az 1848/49-es szabadságharc erdélyi hadszínterén címmel tartott előadást. Szabó Zsolt főszerkesztő, valamint Benkő Levente szerkesztő ismertette a Művelődés című folyóiratot, Jánosi József pedig Erdővidéki táncélet című kötetét. Fehér János művészettörténész Erdővidék épített örökségéről értekezett. Baróton megnyílt Kiss Béla sepsiszentgyörgyi képzőművész akvarell-kiállítása. /Hecser László: Gazdag Erdővidéki Közművelődési Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

2009. november 21.

Sem az iskolák, sem a kultúrházak, sem az katolikus egyház nem engedélyezik a moldvai csángó falvakban, hogy ingatlanjaikban tartsák az iskolán kívüli magyar foglalkozásokat. A legtöbb településen bérelt épületben tanulnak a gyermekek, mert saját házak vásárlására nem futja az oktatási programot fenntartó Moldvai Csángómagyarok Szövetségének. Székeket hoztak a külsőrekecsini Gyermekek Házához. Támogatók adományából építették fel ezt a házat. A magyar órákat korábban egy családnál tartották. Az emeleten tanári lakást és számítógéptermet alakítottak ki. Moldvában 21 településen tartanak magyar órákat, de csak hét faluban van magyar közösségi ház. Ezeken a településeken egyre többen tanulnak magyarul. – Az emberek azt érzékelik, hogy nem csak egy rövid időre jövünk, itt megzavarjuk az ők életüket, és aztán tovább állunk, hanem hosszú távon gondolkodunk – hangsúlyozta Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Lujzikalagorban három évig kis raktárban tartották a magyar órákat. Az 5000 lelkes községben már 100 gyermek jár a magyar foglalkozásokra. Ezért bérelte ki a Csángó Szövetség most a házat. 35 ezer euróra lenne szükség ahhoz, hogy a Csángó Szövetség megvásárolhassa a házat, ahol a tanári lakás is helyet kapna. Az összeget közadakozásból próbálják összegyűjteni. Duna TV. /Hosszú távon gondolkodik a Csángómagyarok Szövetsége. = Erdély. Ma, nov. 20./ 8/ November 18-án volt az Erdővidéki Közművelődési Napok leggazdagabb kínálata: Barótra, Olasztelekre, Kisbaconba, Erdőfülébe, Nagybaconba, Ürmösre, Bölönbe, Nagyajtára és Vargyasra vittek programot a szervezők. Másnap Baróton Hidak címmel a felsőrákosi alkotótábor anyagából, Bardocon pedig az Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület tagjainak munkáiból nyílt fényképkiállítás, Bölönben Höncz László Bűnösként is győztes című könyvét, Baróton pedig Magyari Hunor Az erdővidéki református egyházmegye templomai című albumát mutatták be. Vargyason megnyílt az Erdővidék nagyjai című kiállítás, Középajta népe pedig Magyari Hunor albumát ismerhette meg, a bölöni Kék virág néptáncegyüttes Zalánpatakon és Középajtán lépett fel. Baróton előbb dr. Bona Gábor, majd Pelyach István történész tartott rendhagyó történelemórát az 1848―49-es szabadságharcról, majd a csíkszeredai Mesehetes zenekar szerzett lépett fel. Dr. Egyed Emese Baróti Szabó Dávid Kisded szótáráról /Tortoma Kiadó, Barót/ beszélt, mely most jelent meg. Az 1792-ben Kassán nyomtatott második kiadás alapján készült könyvet méltatva a kolozsvári egyetemi tanár kiemelte: ,,Amikor készült, munkafüzet volt, tanári segédletként tudták használni a magán- és iskolai oktatásban azok, akik tudatosan akartak magyarul beszélni, s azok is, kik magyarul akartak megtanulni. ” Erdőfülében a Magyar Művelődési Intézet főigazgatóját, Borbáth Erikát telt ház fogadta. Örökségvédelem és hagyományápolás című előadásában arra tért ki, hogy mennyi hasznot hajthat a ma emberének az elmúlt évszázadok alatt felhalmozott közös tudás. Olaszteleken kiállítás nyílt Nagy Viktor fényképeiből, majd Kolumbán-Antal József székelyudvarhelyi író Székely honfoglalás című kötetét mutatták be. Kisbaconban Csikány Tamás és Kedves Gyula budapesti történész Székelyek a napóleoni háborúkban, valamint Huszárok az 1848/49-es szabadságharc erdélyi hadszínterén címmel tartott előadást. Szabó Zsolt főszerkesztő, valamint Benkő Levente szerkesztő ismertette a Művelődés című folyóiratot, Jánosi József pedig Erdővidéki táncélet című kötetét. Fehér János művészettörténész Erdővidék épített örökségéről értekezett. Baróton megnyílt Kiss Béla sepsiszentgyörgyi képzőművész akvarell-kiállítása. /Hecser László: Gazdag Erdővidéki Közművelődési Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./


lapozás: 1-23




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998