udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 270 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-270
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1991. február 28.

Sándor István református lelkész, Sándor Magdolna óvónő és Székely Dénes koreográfus lelkes munkájának eredményeképpen megalakult az Erdővidéki Népi Együttes. Bemutatkozásuk 1990 szilveszterén történt. A jelenleg ötven tagú együttes sok helyen fellépett. Tervük a hivatásos népi együttes létrehozása, Barót központtal. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 1./

1993. október 29.

A Duna TV Kapcsok című műsorában havonta bemutatnak egy-egy tájegységet. Jártak Erdővidéken /júniusban láthatták a nézők/, Ipolyságban, a Felső-Tisza-mentén, az Avas következett, a forgatócsoport járt Misztótfaluban, Szinérváralján, Kőszegremetén, Avasfelsőfaluban, Erdődön és Szatmárnémetiben. /Sike Lajos: Előtérben a szórványmagyarság értékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 29./

1996. szeptember 30.

Az unitárius egyházról beszélt dr. Szabó Árpád teológiai professzor, az egyház főjegyzője a vele készült interjúban. Az erdélyi unitáriusok száma 80 ezerre tehető, de létszámuk csökkenőben van, hiszen évente több a temetés, mint a születés. Az unitárusoknak 125 egyházközsége van Erdélyben, tömbben a Homoród mentén élnek, azután Erdővidéken, Háromszéken, Székelyudvarhely és Székelykeresztúr környékén, a Nyárád mentén, Dicsőszentmárton körül, az Aranyos mentén és Kolozsvár környékén. Innen már csak szórványban vannak, kivéve Nagyváradot, ahol egyházközségük van. Az új statútum szerint hat évre választják a püspököt és a főjegyzőt, őket csak egyszer lehet újraválasztani. Az unitárius teológiai tanárok képzése és utánpótlása nehézségbe ütközik. Dr. Erdő János püspök halálával megüresedett a kolozsvári vallástörténeti tanszék, melynek betöltéséről a protestáns teológia belső megegyezése szerint az unitáriusok gondoskodtak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 30./

1996. november 21.

Nov. 21-én negyedik alkalommal rendezik meg Baróton az Erdővidéki Közművelődési Napokat a Gaál Mózes Művelődési Egyesület rendezésében. Nov. 21-én a helyi egyesület és általános iskola névadójára, Gaál Mózesre, másnap az 1956-os forradalomra és a megtorlásra emlékeznek. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 19./

1996. november 26.

Idén negyedik alkalommal rendezték meg az Erdővidéki Közművelődési Napokat, az első napon, nov. 21-én Baróton a vidék neves közírójára, Gaál Mózesre emlékeztek, halálának 60. évfordulója alkalmából, nov. 22-én az 1956-os forradalomra és az azt követő megtorlásokra, nov. 23-án a honfoglalás 1100. évfordulójáról hangzottak el előadások. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26./

1998. január 10.

Jan. 10-én Árkoson, a Szentkereszty kastélyban osztották ki A kultúr szabadságáért díjakat, a kitüntetettek személyére a Kovászna megyei Művelődési Felügyelőség tett javaslatot. A díjazottak között volt Szilágyi Zsolt, a Vox Humana kamarakórus vezetője, aki huszonöt éve karnagy, Incze László a kézdivásárhelyi Céhmúzeum igazgatója, Ütő Gusztáv képzőművész az AnnART nemzetközi performance-fesztivál és a Medium nemzetközi alternatív kiállítás továbbéltetéséért, Filip Ignác zenész a Reneszánsz Táncház létrehozásáért, Kelemen Antal,a rétyi iskola igazgatója a Kováts András Fúvóegyesület elnöke a rétyi fúvóstalálkozó megszervezéséért, Demeter János, Barót polgármestere, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület elnöke, a Kájoni Consort régizene-együttes vezetője Erdővidék kulturális életéért kifejtett tevékenységéért, Gazda József tanár, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke a Kőrösi Csoma napok megszervezéséért és közművelődési munkásságáért, továbbá Boér Hunor, a Székely Nemzeti Múzeum muzeológus-könyvtárosa, aki egymaga szerkeszti az Alutát, emellett egy székelyföldi tudományos kutatóközpont létrehozását kezdeményezte. /Szekeres Attila: A kultúra szabadságáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12./

1998. augusztus 16.

László Gyula gyermekkorát az erdővidéki Székelyszáldoboson töltötte. A száldobosiak nem feledkeztek meg a nagy történészről. Diófából készült emlékkopjafát küldtek Budapestre, László Gyula leendő emlékszobájába. A faragott fejfát Kovács József nyugalmazott bányafelmérő készítette. /Vasárnap (Kolozsvár), aug. 16./

1998. augusztus 28.

Az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet aug. 20-23-a között az erdővidéki Bölönben tartotta meg a XXII. Erdélyi Ifjúsági Konferenciát, mintegy négyszáz fiatal részvételével. A konferencia témája: Élettisztelet és gyermekvállalás: emberi, nemzeti és egyházi jövőnk alapfeltételei. A konferencia végén nyilatkozatot fogadtak el, megállapítva, hogy az erdélyi magyarság körében sokan a hátrányos életkörülményekre hivatkozva az anyagi érvényesülést részesíti előnyben. A résztvevők hisznek abban, hogy az életet kioltani bűn, ezért vállalják a magzatot, az életet. Sajnálattal állapították meg, hogy az államhatalmi változás, valamint az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem hozta meg az elvárt eredményeket. "Mindez az önerejű munkavégzés fokozására, saját ügyeink önrendelkezőbb intézésére sarkall." /Nyilatkozat. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

1999. szeptember 17.

Baróton szeptember 24-26. között ünneplik a város első írásos említésének 775. évfordulóját. Az idei rendezvénysorozat keretében egyebek mellett emlékünnepséget tartanak Erdővidék kórháza fennállásának 85. évfordulója alkalmából, és a korábbi hagyományokat folytatva megrendezik a VI. Erdővidéki Orvosi Napokat. Emléktáblát avatnak a baróti Beke család nagyjainak tiszteletére, a baróti dalárdamozgalom 125., a dalárdazászló felszentelésének 105., valamint a Rozmaring kórus megalakulásának 5. évfordulója alkalmából ünnepi műsort tartanak, s lesz még népi-, régi-, fúvós- és latin-amerikai zene, rockbuli és utcabál. Helytörténeti, képzőművészeti és fotókiállítást, könyvbemutatót, tudományos ülésszakot terveznek Erdővidékről, illetve a városról, emlékünnepséget Baróti Szabó Dávid születésének 280., valamint halálának 180. évfordulóján. A polgármesteri hivatal kezdeményezésére Pro Invest Barót címmel nemzetközi tanácskozást tartanak a befektetési lehetőségekről romániai, magyarországi és szlovákiai polgármesterekkel és vállalkozókkal. /A műsor elkészült. Barót - 775. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 17./

1999. október 1.

Barót háromnapos rendezvénysorozattal ünnepelte fennállásának 775. évfordulóját. A vidékfejlesztés szükségessége összekapcsolja Erdővidék településeit székvárosukkal, Baróttal. Jelen volt és köszöntőt mondott Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Tamás József római katolikus segédpüspök, dr. Szabó Béla bukaresti magyar nagykövet, Zirc testvérváros küldöttsége, továbbá Gheorghe Tatu prefektus, Kelemen Hunor államtitkár is. Az ünnepségen egyúttal emlékeztek a dalárdamozgalom 125 éves évfordulójára is. /Barót ünnepe. Erőgyűjtő múltba tekintés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./

1999. október 20.

Két riportkötet is napvilágot látott Háromszéken. A két szerző a Háromszék című megyei lap erdővidéki, illetve kézdivásárhelyi tudósítója. Benkő Levente Hová mennek a bányászok? című könyve a változó hegyi övezet munkavilágát átalakító kihívásokra keresi a választ, mutat fel lehetséges opciókat. Iochom István könyve (Pisztoly az Olt vízében) különböző történések hátterét vizsgálja, azok mozgatórugóit tárja fel. Nem érdektelen megemlítenünk, hogy mindkét újságíró az idén már másodszor jelentkezett kötettel: Benkő Levente a földvári haláltábor túlélőinek visszaemlékezéseit, a fellelhető dokumentumokat adta közre, míg Iochom István az elhíresült Agache-ügy valós történéseit összegezte kötetben. /Riportkötetekkel gazdagodva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

1999. november 30.

1903-ban ülésezett utoljára Vargyason az unitárius zsinat. Nov. 27-én ismét a fafaragásáról és festett bútorairól híres erdővidéki unitárius falu adott otthont a legfőbb egyházi törvényhozó testületnek. A zsinaton 120 unitárius egyházi és világi küldött jelent meg. Két olyan döntés született a tanácskozáson, amely fontos mind az unitárius egyház, mind az ökuménia szempontjából: a miatyánk ökumenikus szövegének a bevezetése az unitárius liturgiába, valamint a szertartásoknak és az istentiszteletek rendjének egységesítése. A zsinaton 19 fiatal lelkészt szenteltek fel. Azokat, akik az 1996-os székelykeresztúri zsinat óta léptek az egyház szolgálatába. /Erdélyben is egységes a miatyánk. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

1999. december 16.

Dec. 10-11-e között immár hetedik alkalommal rendezte meg a helyi a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület Baróton az Erdővidéki Közművelődési Napokat. Az összejövetel keretében bemutatták a kovásznai Fábián Ernő A megmaradás parancsolatai című kötetét, majd a helybéli Erdővidék nevet viselő népi tánccsoport, valamint a sepsiszentgyörgyi Művészeti Líceum néptánc tagozatának előadására került sor. Megtartották az erdővidéki kultúrszervezők fórumát, melynek meghívottai Dáné Tibor Kálmán, az RMDSZ művelődési főosztályának főosztályvezetője, Balla Zoltán, a székelyudvarhelyi Humán Reform Alapítvány vezetője, valamint Illés Attila Tibor, a Pro Juventutis Alapítvány kuratóriumának alelnöke voltak. Szabó Zsolt, a Művelődés /Kolozsvár/ című folyóirat főszerkesztője Benedek Elek mának szóló üzenete címmel tartott előadást. /Erdővidéki Közművelődési Napok Baróton. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./

2000. január 28.

Megjelent az Erdővidéki emberek című könyv, amely 23 település - köztük Apáca, Ürmös, Alsórákos - jelenét, múltját mutatja be, s jövőjét fürkészi. /Brassói Lapok (Brassó), jan. 28./

2000. október 18.

Birtalan Ákos közgazdászt 30 évesen küldték a háromszéki választók először a parlamentbe, 34 évesen pedig a turisztikai tárca vezetését vette át, majd másfél év után visszatért a képviselőházba. 1998-tól tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett főiskoláján. A vele készült beszélgetésben visszatekintett a turisztikai tárca vezetésére, melyet 1996. dec. 12-én vett át. Az első megbeszélésen kijelentette: úgy szeretne elmenni innen, hogy utána ne legyen szükség erre a minisztériumra. A turizmusnak magánszolgáltatássá kellene átalakulnia. 1996-ban a turisztikai vállalatok nem a minisztériumhoz tartoztak, hanem az Állami Vagyonalaphoz. Birtalan decentralizálást hajtott végre, kirendeltséget hozott létre az ország tizenkét turisztikai régiójában. Sikerült az erdélyi megyékben, különösen a Székelyföldön, ezekbe a decentralizált intézményekbe magyar szakembereket is bevinni. Ma már nincs minisztérium. Létrehozta a turizmus konzultatív tanácsát, ebbe bevonta az addig teljesen félreszorított egyesületeket, mint a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, az Erdélyi Kárpát Egyesület, illetve magyar polgármestereket. Ezek az intézkedések voltak a minisztérium és a turizmus pénz nélküli reformjai. Birtalan elérte, hogy a turisztikai szolgáltatások díjszabását ne a minisztérium állapítsa meg. Egy dolog hiányzott akkor is, de ma is: a "turisztikai ipar" privatizációja. Az ingyenprivatizáció alkalmával, az úgynevezett kuponok kiosztásával, a turizmus addigi teljes állami vagyonának esetenként 60 százalékig terjedő részét turisztikai vállalatonként a brassói központú Pénzügyi Befektető Társaság (akkori nevén Magánvagyonalap) kapta meg a polgárok nevében, amit ma saját magánvagyonának tekint és úgy is gazdálkodik vele. Emiatt nagyon lelassult a turizmus privatizációja. Birtalan azt akarata, hogy a volt magántulajdonú turisztikai ingatlanokat visszaadják a volt tulajdonosoknak. Ezt nem tudta elérni. Birtalan Ákos minisztersége után képviselő lett, a parlament közigazgatási-önkormányzati bizottságban dolgozott. Megszületett a közhivatalnokok és közalkalmazottak státusáról szóló törvény, eszerint azokon a településeken, ahol egy kisebbség minimum húsz százalékát teszi ki a lakosságnak, a közhivatalnokok egy részének ismernie kell az illető kisebbség nyelvét, illetve az illető kisebbség részéről is kell legyenek hivatalnokok. A törvény alkalmazása azonban még bukdácsol, például Kolozsváron. - Sokat foglalkozott a földtörvény alkalmazásával is. Kiadtak egy tájékoztató, útmutató könyvecskét. Birtalan Barótot választotta parlamenti irodája székhelyéül, illetve Erdővidéket, melyet közelebbről képvisel. - Birtalan Ákosból amellett, hogy parlamenti képviselő, heti 6-8 órát tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyre kihelyezett üzleti karának hároméves főiskoláján. Megesett, hogy reggel 8-tól 10-ig oktatott, 11-kor vonatra ült Brassóban, délután kettőkor a képviselőház programján jelent volt, délután hazajöttem, este újra tanított. Mindezt 800-900 ezer lejért vállalta, amiből ösztöndíjat hozott létre a diákok számára. Mindemellett Birtalan a Sapientia Alapítvány kuratóriumi tagja, a Bethlen Gábor Alapítvány elnökségének is tagja. A Berde Áron Tudományos Társaságot azért hozták létre, hogy háttérintézménye legyen a sepsiszentgyörgyi magyar nyelvű felsőoktatásnak. Ez a társaság pályázatokat nyert, amelyek segítségével számítógépeket hoztak a felsőoktatás számára, informatika labort szerelhettek fel, többszáz frissen megjelent magyarországi, angol, francia szakkönyvvel bővíthették a főiskola könyvtárát. /Éltes Enikő: Beszélgetés Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

2000. november 2.

Bodó Levente /Szentegyháza/ az egyik legtermékenyebb erdélyi szobrász: 36 köztéri szobra és domborműve készült el különböző közületek megrendelésére. Szentegyháza testvérvárosa, a Somogy megyei Balatonlelle önkormányzatának felkérésére már hat esztendeje, minden év augusztusában elkészít egy reliefet történelmünk és irodalmunk kiemelkedő személyiségeiről. Eddig Arany János, Rippl-Rónai József, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Deák Ferenc és Örkény István domborműve látható Lellén. Legközelebb Erkel Ferenc, József Attila, Ady Endre, Petőfi Sándor és Zrínyi Miklós domborműve is a fentiek mellé kerül. Jelenleg egy újabb millenniumi reliefen, a Baróti angyalon dolgozik, melyet november 10-én lepleznek le az erdővidéki városban. /Kristó Tibor: Bodó Levente domborművei. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./

2000. február 7.

Febr. 5-én a sepsiszentgyörgyi Keöpeczi Sebestyén József Műemlékvédő Társaság és az ATELIER "M" építészeti iroda kettős ünnepségre hívta az érdeklődőket egy Kézdivásárhelyen felújított műemlék épületbe, melyet az ATELIER "M" építészeti iroda eredeti formájában helyreállított. Ezután Kézdivásárhelyen megnyitották az Erdővidék épített öröksége című kiállítást, amely Budapest, Sepsiszentgyörgy és Barót után a városban került közszemlére. A németországi erdélyi szászok egyesülete - a német kormány pénzügyi támogatásával - megkezdte az erdélyi szász kulturális örökség dokumentálását célzó kutatási programot. Az 1992-ben megkezdődött kutatási munka 1995-ig közel 250 települést fogott át. Ebbe a munkába kapcsolódott be az ATELIER "M" iroda is, együttműködve más intézményekkel. Sebestyén József, a Magyar Kulturális Örökség minisztériuma tanácsosának kezdeményezésére a kutatást az erdélyi magyar településekre is kiterjesztették. Kutatási programjuk első helyszínéül szakemberekkel történt egyeztetés nyomán Erdővidéket választották ki. Ennek eredményéből adott ízelítőt a kiállítás. /Kiállítás-megnyitó és házavató Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

2000. június 3.

Jún. 2-án nyitották meg Baróton a harmadik Gaál Mózes-napokat. A háromnapos rendezvényen, amelyet a baróti Gaál Mózes Általános Iskola szervez, kilenc erdővidéki település iskolája vesz részt. Megkoszorúzták az iskola udvarán levő Gaál Mózes-, ill. Baróti Szabó Dávid-szobrokat, majd a Gyöngyharmat kórus énekelt. Jún. 3-án néprajzi dolgozatok bemutatására és díjazására kerül sor, majd a millennium jegyében történelmi vetélkedőt tartanak. /Gaál Mózes-napok Baróton. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2000. június 7.

A határon túli - Kárpát-medencei - magyar épített örökség dokumentálása és megóvása címmel június első két napján szakmai konferencia zajlott Budapesten. A tanácskozást a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal és a Teleki László Alapítvány szervezte anyaországi és határon túli szakemberek részvételével. Erdélyi vonatkozásban előadás hangzott el az erdélyi települések épített örökségének vizsgálatáról és dokumentálásáról (Kovács András, Sebestyén József, Benczédi Sándor), Erdély pusztuló építészeti örökségének építészeti felmérési programjáról (dr. Istvánfi Gyula), a gyulafehérvári római katolikus székesegyház és a püspöki palota helyreállításáról (Káldi Gyula, Sarkadi Márton), a gyulafehérvári volt Apor-kastély, most Avram Iancu Egyetem felújítási terveiről (dr. Szabó Bálint), erdélyi népi építészeti emlékek dokumentálásáról (Balassa M. Iván), a gyergyószárhegyi Lázár-kastély régészeti kutatásáról (Emődi Tamás, Molnár Zsolt), a miklósvári Kálnoky-kastély felújítási terveiről (Kálnoky Tibor, Zakariás Attila), Hadad református templomának szerkezeti megerősítéséről, felújításáról (Gajdos György, Káldi Gyula), Gelence római katolikus templomának helyreállításáról (Balázs Iván) és erdélyi középkori barokk oltárokról, szobrokról (Mihály Ferenc). A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Műemléki Főosztályának tanácsosa, Sebestyén József okl. építészmérnök a határon túli magyarok számára meghirdetett pályázatokat és az épített örökség célzott támogatásának Kárpát-medencei programját ismertette. A tavalyi költségvetési keretből az öt Magyarországgal szomszédos országból érkezett 101 pályázatból 49-et támogattak, összesen 28,694 millió forinttal. /Romániából 83, Szlovákiából csak 14, illetve Szlovéniából 2, Jugoszláviából és Ukrajnából 1-1 pályázat érkezett./ A 40 nyertes erdélyi pályázatra a pénzkeretből összesen 21,594 millió forintot ítéltek meg. Államközi kapcsolatok keretében a magyar állam költségvetéséből további 100 millió forintot különítettek el a határon túli magyar vonatkozású műemlékek védelmére. Ebből a keretből 14 Romániában lévő objektumra, illetve 9 felmérési programra 50 millió forintot fordítanak. Egy harmadik támogatási forma a Szellemi Örökség pályázat révén valósult meg: összesen 6,210 millió forinttal 21 - elsősorban kutatási - projektet támogatnak, Romániából 14-et. - Az erdélyi magyar települések kulturális örökségének komplex vizsgálata címen erdélyi és magyarországi szakemberek kezdeményezésére 1997-ben hosszú távú leltározási program indult. Ennek keretében eddig 19 erdővidéki (1997) és 44 nyárádmenti (1998-1999) település műemlékeinek, azok művelődéstörténeti értékét képviselő műtárgyainak teljességre törekvő adatfelvétele, fényképezése, valamint felmérése készült el a hozzájuk tartozó térképpel, történeti adatlapokkal. - Az erdélyi szász kulturális örökség dokumentálását a német kormány komoly költségvállalásával még 1992-ben megkezdték. Eddig összesen 256 települést mértek fel. A német szervezők már 1993-ban jelezték, hogy lehetőséget látnak a magyar szakemberekkel való együttműködésre. Együttműködési megállapodást kötött a Teleki László Alapítvány a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemmel, a Kriza János Néprajzi Társasággal, majd a Kolozsváron nemrég alapított Entz Géza Művelődéstörténeti Társasággal. /Guther M. Ilona: Pusztuló építészeti örökségünk védelmében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

2001. január 10.

Az erdővidéki Bölön község nagy szülötte, Bölöni Farkas Sándor (1795-1842), a reformkori eszmék jeles úttörője, európai és amerikai utazó, emlékirat-író, műfordító szülőházát 1941-ben jelölte meg emléktáblával a "Szövetség″ elnevezésű Gazdasági és Hitelszövetkezetek központja és a kolozsvári "Gondoskodó Társaság″. Az épület ma is áll. A falu központjában van Jecza Péter szobrászművész Bölöni Farkas Sándort ábrázoló mellszobra (1991), az unitárius templom homlokzatára emléktáblát helyeztek egy emlékiratából vett idézettel (1975). - Vajda Gyula, Bukarestben élő bölöni születésű sinológus bejelentette: megvásárolja az említett szülőházat, és a helyi önkormányzattal együttműködve létrehozza a Bölöni Farkas Sándor Alapítványt. A szülőházban emlékszobát fognak berendezni, itt kapna helyet egy leendő falumúzeum is. Egyébként Bölön 2001-ben milleniumi emlékművet állít a falu központjában; erre helyezik el az 1848-as szabadságharc és a két világháború helyi hőseinek, áldozatainak névsorát. /Bölöni Farkas Sándor újra otthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2001. március 15.

A milleneumi emlékművek állítása sorában az elmúlt évben Háromszéken elsőként a katolikus Futásfalva tisztelgett Jézus Krisztus 2000., a magyar kereszténység és a Szent István államalapítás ezredik évfordulója előtt. Monumentális emlékművet állított az erdővidéki Barót és Nagybacon, Uzon lakossága, emléktáblával tisztelgett Ikafalva, Lécfalva és a Kovászna melletti Papolc. Vannak települések, ahol a millennium tiszteletére állítottak emléket a magyar szabadságharc és a két világháború hőseinek és áldozatainak (Feldobolyban, Málnáson, Nagyajtán), de emlékkopják hirdetik a millenneumot Vargyason, Kézdiszentléleken és Rétyen. Sepsiszentgyörgyön Jókai Mór, egykori országgyűlési képviselő bronzplakettel ellátott emléktáblája (a ház falán, ahol vendégeskedett) és a Szent Gellért-templom olajfreskói állítanak emléket a millenniumnak (Hervay Zoltán festőművész munkái). Március 15-én újabb emlékműveket emelnek majd Bölönben, Haralyban, Illyefalván, stb. Miklósvár a millennium évében fogja ünnepelni írásos említésének 790. évfordulóját, Maksán elkészítik a hajdani templom eredetijéhez hasonló "kazettás mennyezetet", melynek eredetije a Budapesti Iparművészeti Múzeumban van. /Kisgyörgy Réka: Sokasodnak a millennium maradandó emlékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2001. április 10.

Gráfik Imre Széki lakodalom, Zakariás Erzsébet Asszonyélet Erdővidéken és Barabás László Aranycsitkók, maszkurák, királynék - Erdélyi magyar dramatikus népszokások című, a marosvásárhelyi Mentor és a Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában megjelent köteteket mutatják be ápr. 10-én, Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. /Könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2001. április 12.

Ápr. 10-én Kolozsváron hármas könyvbemutató volt a Kriza János Néprajzi Társaságnál. Előbb Pozsony Ferenc elnök köszöntötte Szabó Tamás fotóművészt, akinek sok évtizedes munkássága egy részét, 5000 néprajzi témájú felvételének fekete-fehér negatívját sikerült nemrég a társaságnak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával, visszavásárolni. A most bemutatott három kötet megszületése két intézmény, a KJNT és a marosvásárhelyi Mentor Kiadó közös könyvkiadási szerződésének eredménye. Pozsony Ferenc bemutatta Gráfik Imrének, a Magyar Néprajzi Társaság elnökének Széki lakodalom című kötetét. Zakariás Erzsébet Asszonyélet Erdővidéken című művét Szikszai Mária méltatta. A szerző 1998-ben megvédett doktori disszertációjáról van szó. Keszeg Vilmos mutatta be Barabás László Aranycsitkók, maszkurák, királynék - Erdélyi magyar dramatikus népszokások című kötetét és méltatta a gyűjtőnek az adatgyűjtés alatt betöltött szerepét és módszereit. /Ördög I. Béla: Rendhagyó hármas könyvbemutató. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

2001. április 21.

Pert nyert immár másodfokon is a Kovászna megyei prefektúra a kisrégiók létesítésének meggátolása ügyében. Az erdővidéki önkormányzatok tanácsi határozatban erősítették kistáji összefogásukat. Abból a célból, hogy övezetenként együttműködve, összefogva is jó alapot teremtsenek a vidékfejlesztési törekvések, közös pályázási lehetőségek megvalósítására. A prefektúra a társulás tényében "veszélyt" látott, ezért beperelte a társulást és neki adtak igazat. Találkozni találkozhatnak tehát az övezet polgármesterei, társulni viszont nem lehet. Dacára annak, hogy a SAPARD programban való sikeres bekapcsolódás egyik járható útjának épp a kistérségi összefogás ígérkezne. (Flóra Gábor): Találkozni lehet, társulni nem! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./

2001. május 8.

Baróton megalakult az Erdővidék Egyesület. Egyed István tanár, az egyesület elnöke tájékoztatott: a bírósági bejegyeztetés előtt álló egyesület Erdővidék művelődési, hagyományápoló, oktatási, információs fejlesztése, a faluturizmus meghonosítása terén kíván munkálkodni. Hasonló kisebb tömörülések korábban Szárazajtán, Olaszteleken, Erdőfülén és Vargyason is létrejöttek. Valamennyit bejegyeztetik, s valamennyinek a településfejlesztés a célja. /Összefognak az erdővidékiek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./

2001. június 29.

Az RMDSZ és az EMKE által folyó év februárjában meghirdetett, a Kisebbségi Tanács 2001. évi célalapjából a sajtótermékek támogatására kiírt pályázaton - melyet az idei esztendő június 1-től a Communitas Alapítvány gondoz - a június 22-én hozott kuratóriumi döntés értelmében, a következő hazai magyar kiadványok részesülnek támogatásban: Zarándi Zarándoklat - Arad Belvárosi Református Egyházközség kiadványa (Arad); Matlap - Radó Ferenc Matematika Társaság kiadványa (Matematikai Lapok, Kolozsvár); Helikon (Kolozsvár); Levél - Diaszpóra Alapítvány szórványkiadványa (Kolozsvár); Látó (Marosvásárhely); Interaktív - EMT szerkesztette Szabadság melléklet (Kolozsvár); Firka (Kolozsvár); LélekJelenLét - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa; Erdélyi Pszichológiai Szemle - Pro Studium et Practicum Psychologiae Egyesület kiadványa (Kolozsvár); Korunk és Magropress (Kolozsvár); Mi magunkról - Moldvai Csángómagyar Szövetség lapja (Klézse); Erdélyi Gyopár (Kolozsvár); A Hét (Bukarest); Mégis mozog a Föld - Kéthavonta megjelenő egyházi ifjúsági kiadvány (Kolozsvár); Moldvai Magyarság (Csíkszereda); Székelyföld (Csíkszereda); Napsugár és Szivárvány (Kolozsvár); Kríza János Néprajzi Társaság Értesítője (Kolozsvár); Diákabrak (Kolozsvár); Quo Vadis - Protestáns Teológiai Intézet negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Művelődés (Kolozsvár); Kalotaszeg (Bánffyhunyad); Közgazdász Fórum - Romániai Magyar Közgazdász Társaság kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Híradó - Szabadság melléklet (Kolozsvár); Armenia - Magyarörmény időszaki szemle (Szamosújvár); Partium - Partium és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság (Nagyvárad); Erdővidéki Lapok - Gaál Mózes Közművelődési Egyesület negyedévi kiadványa (Barót); Lk.k.t. - Láthatatlan Kollégium egyesület kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Kórus - Seprődi János Kórusszövetség negyedévi kiadványa (Marosvásárhely); Szászrégen és Vidéke (Szászrégen); Nagykároly és Vidéke (Nagykároly); Szigeti Turmix - Máramaros Publicisztikai és Művelődési Egylet hetilapja (Máramarossziget); Collegium Geologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Geographicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Collegium Biologicum - EME kiadvány (Kolozsvár); Erdélyi Múzeum - EME negyedévi kiadványa (Kolozsvár); Református Szemle - Erdélyi Református Egyházkerület kiadványa (Kolozsvár); Közbirtokossági Hírvivő (Kézdivásárhely); Hunyad Megyei Hírvivő - Hunyad-megyei havi kiadvány (Vajdahunyad); Antropológiai Műhely - KAM - Regionális Antropológiai Központ kiadványa (Csíkszereda); Romániai Magyar Szó - Törvénytár (Bukarest); MMDSZ Hírlap - Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség kétheti kiadványa (Marosvásárhely); Hírhordó - Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kéthavi kiadványa (Sepsiszentgyörgy); Filmtett (Kolozsvár); Tasnádi Tükör (Tasnád) ; Brassói Lapok (Brassó); BeMonDo - Brassói Magyar Diákszövetség (Brassó) ; Nyugati Jelen (Arad); Értesítő - Magyar Újságírók Romániai Egyesületének havi kiadványa (Marosvásárhely); Cimbora (Sepsiszentgyörgy); Kellék - Pro Philsophia Alapítvány kiadványa (Kolozsvár); Új Majomsziget - Nagyváradi Magyar Diákszövetség havi kiadványa (Nagyvárad); Szatmári Figyelő (Szatmárnémeti); Pulzus (Marosvásárhely); Üzenet - Erdélyi Református Egyházkerület kéthetenként megjelenő kiadványa (Kolozsvár); Erdélyi Nimród (Székelyudvarhely); Érted Szól - Temesvári Magyar Diákszövetség (Temesvár); Szemfüles (Nagyvárad); EMKE füzet - Balázs Ferenc memento (Kolozsvár). /A Kisebbségi Tanács 2001. esztendőre kiírt sajtópályázatának támogatott kiadványai. = RMDSZ Tájékoztató, jún. 29. - 1929. sz./

2001. július 3.

Júl. 2-án Futásfalva ünnepi díszben várta a Sarlós Boldogasszony-búcsúra ide zarándokoló, ezernél is több kézdiszéki, sepsiszéki, erdővidéki, barcasági, székelyvarsági, korondi, moldvai csángómagyar és anyaországi római katolikus hívőt. Szűz Mária, oltalmazd Háromszék népét! - állt a templom előtti székely kapu közelében kifeszített transzparensen. A zarándokok egyházi zászlók alatt, énekszóval vonultak a szentmise színhelyére. Az egyházi méltóságok mellett RMDSZ-es politikusok - Puskás Bálint Zoltán szenátor, Birtalan Ákos és Tamás Sándor képviselők - is megjelentek. A szentmise után Tamás József segédpüspök millenniumi és országzászlót nyújtott át Tifán Lajos plébánosnak. A püspöki áldást követően az eddigi hagyományokhoz híven az engesztelő körmenet a Golgota felé indult. A közel egy kilométeres útszakaszt egyházi zászlók alatt, énekszóval és imádkozva tették meg a zarándokok. A futásfalvi székely ruhás fiatalok a fatimai kegyszobor hű mását vitték magukkal egy virágokkal feldíszített talapzaton. A Szent István-éneket a hagyomány szerint idén is a moldvai csángómagyarok énekelték el. /Iochom István: Sarlós Boldogasszony fogadalmi búcsú Futásfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2001. szeptember 1.

Újabb nagy értékű könyvszállítmány érkezett Háromszékre. A többtonnányi ajándékcsomagban az oktatást segítő könyvek találhatók. A néhány éve elindított akció mostani szállítmányából Erdővidékre, Felsőháromszékre, valamint a Csíkszeredában működő Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemnek hoztak könyveket a magyarországi támogatók. Az akció során eddig Erdély minden vidékére szállítottak könyveket. A Duna Televízió, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Közhasznú Alapítvány, valamint a Pro Hungaris Alapítvány közös vállalkozásának célja a magyar nyelvű oktatást segítő könyvekkel, felszerelésekkel ellátni az iskolákat, népi főiskolákat. A kezdeményezés fő mindenese, a Kárpát-medencében Élő Magyarokért Közhasznú Alapítvány elnöke és igazgatója, Földes István korábban mentőautókat, kórházi, illetve orvosi felszereléseket, parabolaantennákat, számítógépeket, színes televíziókészülékeket kísért és szállított el rendeltetési helyére Erdélybe: fogarasi, brassói, nagybányai, dévai, kőhalmi és székelyföldi iskolák, egyházak, népfőiskolák, faluközösségek vehették át az ajándékot. A mostani, két év alatt immáron 14., vadonatúj kötetekből álló szállítmány több mint 20 millió forintot ér. A csomagokban irodalmi szöveggyűjtemények, háziolvasmány-kötetek, tankönyvek, elektrotechnikai, gépészeti, mezőgazdasági, környezetvédelmi szakoktatáshoz szükséges könyvek, orvosi szakkötetek találhatók. Földes István és Gaál Sándor, a sepsiszentgyörgyi Tanulók Házának tanára elmondta, mindezeket a tanulók kiegészítőként használhatják a hazai tankönyvek mellett. Aug. 30-án a csernátoni falumúzeumba szállították azt a 4600 könyvet, amelyet a felsőháromszéki iskolák kapnak meg. Erdővidék iskolái 5000, a csíkszeredai Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 6600 kötettel lett gazdagabb a mostani szállítmányból. /(benkő): Adomány Háromszékre. Könyvet a gyermekeknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

2001. szeptember 12.

Az egész kistérséget átfogó adatbank létrehozását tervezi az Erdővidék Egyesület. Az adatgyűjtést az egyesület a Magyar Tudományos Akadémiával közösen végzi. Az induló munkáról szept. 13-án az olaszteleki református egyházközség imatermében tartanak megbeszélést, amelyre Erdővidék valamennyi lelkésze és polgármestere, illetőleg egyházi és világi képviselője, az Erdővidék Egyesület minden tagja hivatalos - tájékoztatott Birtalan Ákos parlamenti képviselő, az egyesület tiszteletbeli elnöke. /(en): Erdővidék. Régiófejlesztési kutatás indul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 12./

2001. szeptember 29.

Erdővidék kis települése, Bodos nagy fiának állít emléket a szept. 29-én tartandó ünnepségen, iskolájukat az éppen másfél évszázada született Budai Józsefről nevezve el. A hírneves pomológus nevét őrzi az általa nemesített Budai Domokos almafajta. Száznál is több almafajtát állított elő, de maradandót alkotott geológusként is a Dél-Hargita földtani kőzeteinek vizsgálatával. Emlékét őrzi a szülőházon elhelyezett tábla is. /(Flóra Gábor): Kis falu nagy fia előtt tiszteleg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-270




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998