udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. szeptember 18.

Már 11 éve rendszeresen megtartják a Bihar megyei MIDESZ szervezte Határmenti Ifjúsági Találkozót, bihari, magyarországi és más külföldi fiatalok részvételével. Szept. 14-én a vidéki tagszervezetek hat tehetséges fiataljának alkotásaiból nyílt képzőművészeti tárlat Nagyváradon, a kanonok-sori Tibor Ernő Galériában, ez volt az ifjúsági találkozó megnyitója. Szept. 15-én zajlott a MIDESZ-Kupa focibajnokság, amelyen Nagyszalonta, Hegyközcsatár, Érkeserű, Kiskereki, Székelyhíd, Érmihályfalva, Margitta és Bors ifjú focistái mérkőztek egymással. A kupát a szalontaiak nyerték meg. Szept. 16-án volt táncbemutatót, majd következett a Republik-buli. /(Balla Tünde): XI. Határmenti Ifjúsági Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

2002. szeptember 27.

A Bihar megyei MIDESZ szeptember 22-én harmadszorra szervezte meg a Harangvirág Néptáncfesztivált, ezúttal egy érmelléki kisfaluban, Érkeserűben. A gálán fellépett az 1995-ben megalakult borsi Galagonya együttes, a Nyakó József által 1986-ban alapított érmihályfalvi Nyíló Akác együttes, a tíz esztendős múltra visszatekintő bihardiószegi Tömörce és a nagyváradi Filharmónia együttese, vagyis Bihar megye első hivatásos magyar néptánccsoportja, amely az idei tavaszon alakult. /Harangvirágfesztivál Érkeserűben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2003. július 31.

Elsőízben szerveztek falunapokat Érkeserűben július 26-27-én, a pár ezer lelkes Bihar megyei településen. Hazahívnak az érkeserűi öreg harangok, hirdették. A Számadó Ernő Iskolában Pete Enikő fiatal képzőművész otthon először állította ki elvont üzenetű, formavilágú munkáit, Fekete Hajnal is először jelenhetett meg egy érkeserűi tárlaton, képzőművészből kettő is jutott a falunak. Voltak vetélkedők, volt focibajnokság is. Wass Albert szülőföldmegtartó üzenetével Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színművész házaspár koronázta az estét. A vasárnapi Anna-napi búcsún Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök tartott szentbeszédet. /Balla Tünde: Hazahívtak az érkeserűi öreg harangok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2003. július 31.

Elsőízben szerveztek falunapokat Érkeserűben július 26-27-én, a pár ezer lelkes Bihar megyei településen. Hazahívnak az érkeserűi öreg harangok, hirdették. A Számadó Ernő Iskolában Pete Enikő fiatal képzőművész otthon először állította ki elvont üzenetű, formavilágú munkáit, Fekete Hajnal is először jelenhetett meg egy érkeserűi tárlaton, képzőművészből kettő is jutott a falunak. Voltak vetélkedők, volt focibajnokság is. Wass Albert szülőföldmegtartó üzenetével Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos színművész házaspár koronázta az estét. A vasárnapi Anna-napi búcsún Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök tartott szentbeszédet. /Balla Tünde: Hazahívtak az érkeserűi öreg harangok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

2006. január 17.

Gellért Gyula református lelkész, az érmelléki egyházmegye esperese nem volt otthon Diószegen, éppen Székelyhídon tartott vizitációt. Tudatosítani kellene a hívekben, hogy az egyház felvirágoztatása önmagunk létezésének a feltétele is egyben, hangsúlyozta. Nagyon fontos a diakóniai munka, az öregek, nagycsaládosok segítése. Az elmúlt évben éppen a diószegi gyülekezet volt a legaktívabb. A templomsisakot átfestették, befejezték a diakóniai otthon felújítását. A temetőt kitisztították, ebben Gellért Gyula is részt vett. Kágyán megmagasították a református templom falait, új tetőszerkezetet raktak, az év folyamán várható a munkálatok befejezése. Albison le kellett verni a vakolatot, hogy a további nedvesedést megakadályozzák. Asszonyvásárán ravatalozó építésébe fogtak, csakúgy mint Hegyközszentmiklóson és Mihályfalván. Csokalyon felépítették a missziós központot, ugyanakkor a templombelső is megújult. Érábrányon zsidelytető került a templomra, Érkeserűn felújították a gyülekezeti házat, Jankafalván paplakot építettek. Újsemlyénben eddig nem volt templom, a hívek most építik, falai már állnak. Nagy esemény volt tavaly a Bocskai-szobor állítása Szentjobbon. Minden évben megrendezik az ifjúsági és a felnőtt kórusok találkozóját, de nem marad el a vers- és prózamondó verseny sem. /D. Mészáros Elek: Sikeres évet zárt az érmelléki egyházmegye. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jan. 17./

2007. október 1.

A száz éve született Számadó Ernőre /Budapest, 1907. december 11. – Érkeserű, 1983. március 30./ emlékeztek Érkeserűn, ahol igazi otthonra talált a Budapesten született költő, meseíró. A második világháború után érkezett a vándorszínészből lett poéta az Érmellékre, ahol az 1956-os forradalom után a Sass Kálmán által képviselt érmihályfalvi csoport tagjaként először halálra ítélték, majd huszonöt évi börtönre enyhítették büntetését. Hat és fél év után szabadult, majd életének hátralévő részét ugyancsak Érkeserűn töltötte, szegényes anyagi körülmények között. Később iskolát neveztek el róla, a hét végén a helyi iskola, a református egyházzal közösen, egész napos rendezvénnyel emlékezett meg Érkeserű „mesebácsijáról”. Boros József méltatta a költő munkásságát. Az érmihályfalvi Gödör Gasztró Galéria (GGG) irodalmi stúdió műsorát követően Gavrucza Tibor székelyhídi lelkész mutatta be a centenárium alkalmából megjelentetett Fenyőfa a lápon című Számadó-kötetet, amelyben egy illusztrációsorozat is található a lelkész-festő akvarelljeiből. Gavrucza a költőt méltatta, majd a Gavrucza és Fekete Hajnal képzőművész munkáiról Kristófi János festőművész szólt, megnyitván a két alkotó munkáiból nyílt kiállítást. /D. Mészáros Elek: Érkeserű költőjére emlékeztek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

2009. november 24.

Az Érmellék két szerelmese – Gavrucza Tibor székelyhídi lelkész, festőművész, és Számadó Ernő, a szomorú életű, 56-os elítélt költő – találkozott a Fenyőfa a lápon című kötetben, amelyet Kolozsváron mutattak be. Számadó Ernő 1907-ben Budapesten született, törvénytelen gyermekként. Sokat nyomorgott, többször az öngyilkosság határán állt. A második világháború idején költözött Érmellékre, Érkeserűre. Az 50-es években már országszerte ismert költő volt. 1958-ban az érmelléki Sass Kálmán csoport tagjaként letartóztatták, 25 év börtönbüntetésre ítélték. Számadó Ernő 1963-ban szabadult, 1983-ban halt meg Érkeserűn. Érmellék lápvilágát megörökítő verseit tartalmazza a kötet, amelyeket Gavrucza Tibor akvarelljeivel illusztrált. A Törökvágási templomban Érmellék színei címmel eladással egybekötött tárlat is nyílt az akvarellekből. /(ke): /Érmellék – képekben, versekben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998