udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 102 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-102
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. február 26.

Jakó Zsigmond professzor /sz. Érmellék, 1916./ Budapesten szerezte meg a történelem szakos diplomát, egész életében Erdély középkora állt kutatásai középpontjában, a középkori forrásanyag kritikai áttekintése. Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltárának volt a levéltárosa, 1945-től a Bolyai Tudományegyetemen tanított, 1947-ben nevezték ki egyetemi tanárnak. Az egyetemről eltávolították, de a Történeti Intézet tudományos munkatársa maradhatott, 1954-től pedig a történelmi segédtudományokat oktathatta a Bolyain. 1975-ig nem kapott útlevelet sem. 1981-ben nyugdíjazták, azóta minden idejét a kutatásnak szentelheti. Jakó Zsigmond 1990 óta az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. Vissza kell szerezni tudományos gyűjteményeket, a levéltárakat, könyvtárakat, ingatlanokat, szorgalmazza. Transsylvanológiai Intézet létrehozását tervezik, a Jordáky-házban tudományos könyvtárat nyitnak. Tudományos státusokat szeretnének létrehozni. 1991 óta az Erdélyi Múzeum folyóirat mellett megjelenik az Orvostudományi Értesítő, az Erdélyi Tudományos Füzetek, a Műszaki Tudományos Füzetek és a Természettudományi Közlemények. /Népszabadság, febr. 26./

1996. március 7.

A székelyhídi Petőfi Sándor Elméleti Líceum Érmellék legnagyobb hagyományokkal rendelkező magyar középfokú oktatási intézménye. Szálka volt már a Ceausescu-rendszerben is, akkor nyolcosztályos iskolává visszaminősítették. 1989 után a tanfelügyelőség mondvacsinált ürügyekkel sorra leváltotta az iskola vezetőit és megkísérelte a líceumot egy apróbb településre, Kágyára áthelyezni. A szülők aláírásgyűjtési akcióval tiltakoztak ez ellen. Végül a tanfelügyelőségnek sikerült olyan vezetőséget találni, Kisded Emma igazgató és Fándy Viorica aligazgató személyében, akik segítkeztek az iskola elsorvasztásában. Végül a tanfelügyelőség febr. 5-i hatállyal a líceumot a kágyai mezőgazdasági szakiskolába helyezte át. Az RMDSZ székelyhídi szervezete aláírásgyűjtést kezdett az iskola megmaradásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./

1996. június 5.

Az 1993-ban alakult Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság helytörténeti pályázatot hirdetett Településeink kialakulása és története címmel. A pályázat ünnepélyes eredményhirdetése a nagyváradi Varadinum Napokon történt. Két kategóriában érkeztek a pályaművek, tizennégy felnőtt és tíz diákdolgozatot kellett elbírálni a zsűrinek. A felnőttek csoportjában az első díjat a nagyváradi Borbély Gábor nyerte el Szalacs marad, Szeged halad című dolgozatával. Borbély Gábor húsz éve foglalkozik néprajzzal. Második díjat Major Miklós /Szilágynagyfalu/ kapott Egy szilágysági nagyközség történeti múltjából című munkájáért, harmadikat pedig Magyari Etelka /Arad/ Az Arad megyei Árpád-kori településekhez fűződő történelmi mondák címen összeállított dolgozatáért. Diákkategóriában György Irén /Szalacs/ kapta az első díjat Szalacs, egy érmelléki település helytörténete című tanulmányáért. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 5./

1996. július 26.

Benedek Zoltán tizedik könyvét tette az olvasó asztalára. Tizenöt évvel ezelőtt már szerepelt a könyv a Kriterion tervében, azonban akkor nem engedélyezték kiadását. Most Orosházán látott napvilágot Érmellék /Helios Kiadó, Orosháza, 1996/ című könyve. Érmellék Erdély egyik tájegysége, résztája a Partiumnak. A szerző ismerteti a terület geológiai múltját, növény- és állatvilágát, a régészeti feltárásokat, a vidék történelmét, a népszokásokat, a hagyományt, a közoktatást, a művelődési élet múltját, a tájegység hatvan falujának kismonográfiáját, de a határnevekről és dűlőnevekről sem feledkezik meg. Benedek Zoltán könyve negyven évi kutatómunka eredménye. /A Hét (Bukarest), júl. 26./

1996. október 23.

Háromnapos konferencián tanácskoztak /okt. 11-13/ a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság, valamint a Kriza János Néprajzi Társaság tagjai Bihardiószegen és Székelyhídon. Összesen huszonnyolc tudományos dolgozatot olvastak fel helytörténeti, honismereti és néprajzi tevékenységük köréből. Azért tartották a konferenciát a két érmelléki faluban, mondta el Dukrét Géza földrajztanár, az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ országos elnöke, mert ezen a tájon még nem tartottak ilyen értekezletet, emellett Székelyhídon nemrég megnyílt a halászat és a vadfogás múzeuma. Az egyik előadó, Fazekas Lóránt /Szatmárnémeti/ Partium 14 néprajzi tájegységét ismertette, majd felsorolta, kik végeztek és végeznek kutatásokat ezen a vidéken. Dánielisz Endre /Nagyszalonta/ a bihardiószegi táncszokásokat ismertette. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 23./ Bihardiószeg valamikor színmagyar település volt, most már 6500 lakosának csak a fele magyar. A házigazda itt Gellért Gyula érmelléki esperes, a tiszteletes Gellért Sándor költő fia. Dukrét Géza az EKE országos elnöke, emellett a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke is. Ez a bizottság a műemlékek és emlékhelyek feltárását és felleltározását végzi. Balogh Ferenc kolozsvári mérnök, Balogh Edgár fia, a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnöke a tájházak fontosságát ecsetelte. Pávai Gyula /Arad/ Arad szobrairól beszélt, Pálkovács István az Árpád-kori Temesvár történetét körvonalazta, Venczel Márton /Nagyvárad/ Püspökfürdő élővilágát ismertette, Tavaszi Hajnal a barátkai missziós telep történetét taglalta, Kovách Géza /Arad/ Kézművesség a Bánságban címmel tartott előadást. Magyari Etelka Arad és Temesvár környékének helységnév-mondáival foglalkozik már hat éve. /Bodnár Gyöngyi: Hagyományaink nyomában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 6./

1998. augusztus 18.

A közelmúltban látott napvilágot a Hajdú-Bihar megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kétnyelvű kiadványa: A magyar-román határ menti települések erőforrás felmérése 1998. A több tucat település között több az érmelléki. Közlik a lakosság számát, az életkor megoszlását, az iskolai végzettséget, az utak helyzetét. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 18./

1999. augusztus 26.

Benedek Zoltán /Nagykároly/ író a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnöke, tizenegy könyv szerzője. 1950-ben felállított egy kis meteorológiai állomást és mellette egy domborzati formákat ábrázoló kertecskét. A meteorológiai állomás aztán 25 éven át megszakítás nélkül dolgozott. Természettudományos ismeretterjesztő és kultúrtörténeti cikkei a Művelődésben, a Korunkban, és más lapokban jelentek meg. Könyvei közül a legkedvesebbek számára: A Szilágyságtól Új Guineáig (Bíró Lajos élettörténete az alcíme), Nagykároly története és az Érmellék, amely 40 év kutatási eredményeit foglalja össze. Hasonlóan az egyetemi hallgatóknak szánt Növény és Állatföldrajz szakkönyve. - Szülőfalujából, Mezőméhesből korán elkerült. /Nagy Ágnes: Exkluzív interjú Benedek Zoltán Nagykárolyban élő íróval, a Bíró Lajos Ökológiai Társaság elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26./

1999. október 2.

Székelyhídon az RMDSZ-székházban érmelléki alkotók képeiből nyílt kiállítás. /Érmelléki ősz. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 2./

1999. október 26.

Okt. 24-én Dabolcon emlékeztek Gellért Sándorra, az itt nevelkedett költőre. Gellért Sándor kisebbik fia, Gellért Gyula érmelléki református esperes hirdetett igét. A falu lakói nagy áldozatot hoztak: a 200 lelkes gyülekezet külső segítség nélkül elvégezte a református templom belső felújítását. Görbe István tanár hangsúlyozva: Gellért Sándornak ez a falu a legnagyobb kincset nyújtotta, az anyanyelvet és a protestáns szellemiséget. A költő műveinek java része még mindig kiadatlan, varázsa halványulófélben van. Javasolta, hogy Dabolcon emléktábla őrizze Gellért Sándor nevét. /Dabolc. Ünnepi istentisztelet, Gellért Sándor-emlékünnepség. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 26./ Gellért Sándor /Debrecen, 1916, dec. 11. - Szatmárnémeti, 1987. dec. 2./ költő műveinek nagy része valóban kiadatlan, de elkezdődött a kiadásuk, az első: A magyar Kalevala énekei /Literator Kiadó, Nagyvárad, 1999/

1995. október 15.

A nagyváradi Ady Társaság háromnapos emlékünnepséget rendezett okt. 13-15-e között Nagyváradon, Szentjóbon és Ottományban a kufsteini várban mártírhalált halt Szentjóbi Szabó László jakobinus költő halálának 200. évfordulója alkalmából. Az okt. 14-i szentjóbi emléktábla-avatás Rákóczi Lajos RMDSZ-képviselő és Varga Gábor Bihar megyei RMDSZ-elnök jelenlétében zajlott le. Ugyanezeken a napokon rendezték meg másodízben Székelyhídon a Szüret az Érmelléken fesztivált. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 18., 642. sz./

2000. május 23.

Érmihályfalván május 25-én kezdődnek a Nyíló Akác Napok. A négynapos fesztivál két alapmotívuma a millennium és a helyi jelleg. A millennium jegyében szervezik a História 2000 vetélkedőt. Népi tánc, népdal, balladamondás a hagyományőrzés jegyében kap helyet, a legfontosabb természetesen az Érmellék, magyarázta Nyakó József főszervező. A környező falvak - Szalacs, Bogyoszló, Tarcsa, Körtvélyes, Keserű - is bekapcsolódnak a programokba. Lesz régiók találkozója, aláírják a Ligetalja-Érmellék együttműködési szerződést. A megnyitón 270 gyermek és fiatal vonul majd fel. /Sajtótájékoztató a Nyíló Akácról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 23./

2000. május 29.

Érmihályfalván véget ért az immáron nyolcadszor megrendezett Nyíló Akác rendezvénysorozat, amely négy napja alatt /máj. 25-28./ több ezer embert mozgatott meg. Volt ügyességi és sportvetélkedő, favágó verseny, lovasparádé, iskolások balladamondó versenye, fellépett több együttes, találkoztak Érmellék és Ligetalja polgármesterei. A résztvevők megtárgyalták az együttműködési megállapodás adta lehetőségeket. /Dérer Ferenc, Rencz Csaba: Nyíló Akác 2000. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 29./

2001. május 8.

Ápr. 28-29-én tartották a hegyközi Micskén, a Timotheus Házban a Diakóniai szolgálat és az állam szociális felelőssége egy változó társadalomban című konferenciát, amely folytatása volt a januári tanácskozásnak. Kerekes József, a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ igazgatója, diakóniai szakelőadót kiemelte, hogy a holland Christen-Unie Református Pártszövetség segítsége nélkül nem lett volna ez a rendezvény. A diakóniai, azaz a sok esetben fizikai törődéssel párosuló lelki gondozás elsősorban nem az anyagiak kérdése, hanem a lelkületé, hangzott el a konferencián. Az egyház megpróbálja felkeresni és segíteni azokat az embereket, akik az elmúlt éveknek, a társadalmi átalakulásoknak a vesztesei voltak, a perifériára sodródtak. Gergely Annamária az Érmelléki Református Diakóniai Alapítvány tevékenységét mutatta be. Kerekes József figyelmeztetett, hogy Romániában általánosságban nem rendezett a diakóniai jellegű központok státusa, gondot jelent az intézmények fenntartása. Két további egyházkerületi intézményvezető, Varga Eliz és Tornai Melinda bemutatták a Nagyváradon működő szociális napközit, valamint a nagyszalontai Péter Iskolát. Mindkét intézmény hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozik. Az ilyen értekezletek a kapcsolatfelvételt is szolgálják. /Nagyálmos Ildikó: Önzetlenül Isten és a rászorulók szolgálatában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./

2001. május 15.

Az érmelléki mocsárvilágot, az azt tápláló Ér folyó vizének rendbetételével szinte teljesen eltüntették az 1970-es évek elejére, s ezzel nem csak ökológiai katasztrófát okoztak, de a régió lakóinak önazonosságtudatának is ártottak. Az értelmiségi elvándorolt, elszegényedési folyamat indult be. Ennek megállításáért Érszalacson egész napos rendezvénysorozatot szerveztek Érmelléki tavasz címmel. A program első felében a szalacsi születésű világhíres szobrász, Balaskó Nándor nevét ünnepélyesen is felvette a helyi általános iskola. Kolozsvár után a házaspár Szalacson rendezett kiállítást Balaskó grafikáiból és akvarelljeiből. A művészről 1970-es spanyolországi disszidálása után nem lehetett hallani, de munkái a Vatikánba is megtalálhatók. - Budapestről az eseményre hazaérkezett dr. Kováts E. Lajos akadémikus 204 madárfajt azonosított az Érmelléken, amikor évtizedekkel ezelőtt kutatta a láp sajátos állatvilágát. Az Érmellék másik avatott ismerője dr. Wilhelm Sándor halbiológus az Ér jelenlegi folyására épített lápfűzér tervét vázolta. /(Balla Tünde): Értékmentés a huszonnegyedik órában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2001. május 15.

Az érmelléki mocsárvilágot, az azt tápláló Ér folyó vizének rendbetételével szinte teljesen eltüntették az 1970-es évek elejére, s ezzel nem csak ökológiai katasztrófát okoztak, de a régió lakóinak önazonosságtudatának is ártottak. Az értelmiségi elvándorolt, elszegényedési folyamat indult be. Ennek megállításáért Érszalacson egész napos rendezvénysorozatot szerveztek Érmelléki tavasz címmel. A program első felében a szalacsi születésű világhíres szobrász, Balaskó Nándor nevét ünnepélyesen is felvette a helyi általános iskola. Kolozsvár után a házaspár Szalacson rendezett kiállítást Balaskó grafikáiból és akvarelljeiből. A művészről 1970-es spanyolországi disszidálása után nem lehetett hallani, de munkái a Vatikánba is megtalálhatók. - Budapestről az eseményre hazaérkezett dr. Kováts E. Lajos akadémikus 204 madárfajt azonosított az Érmelléken, amikor évtizedekkel ezelőtt kutatta a láp sajátos állatvilágát. Az Érmellék másik avatott ismerője dr. Wilhelm Sándor halbiológus az Ér jelenlegi folyására épített lápfűzér tervét vázolta. /(Balla Tünde): Értékmentés a huszonnegyedik órában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2001. június 8.

Jún. 1-jén felavatták az ország első iskolateleházát Bihar megye érmelléki nagyközségében, Székelyhídon. A Petőfi Sándor Középiskola informatika tanterme egyben a 9 számítógépből álló, internetes kapcsolattal rendelkező teleház. Hegyesi Viktor iskolaigazgató köszönetet mondott valamennyi támogatójuknak. Az Illyés Közalapítványtól nyert videó- és tévékészülék, illetve a Duna TV-től kapott kazetták lehetővé teszik, hogy a teleházban videotermet is felavassanak. /Iskolateleház-avató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

2001. szeptember 14.

Bihar megyében eddig négy községet érintett az iskola-összevonás, tájékoztatott Miklós Mihály helyettes Bihar megyei főtanfelügyelő. Megérkezett Biharba az a négy kisbusz, amely szept. 15-től az érintett falvakból iskolába szállítják a tanulókat. A szaktárca javaslatokat kért újabb iskola-összevonásokra. Biharban ötről döntöttek ismét, köztük két magyar tanintézetet is érint a tervezet: a Sebes-Körös menti Örvéndből Élesdre, az érmelléki Asszonyvásáráról pedig a községközpontba, Kiskerekibe szállítanák a gyermekeket. Néhány nappal az iskolakezdés előtt az iskolaigazgatók az újságból értesültek arról, hogy összevonhatják a községi iskolát és a gyermekeknek autóbusszal kell ingázniuk. Megdöbbenten fogadták a hírt. Asszonyvásárán például hetven gyermekkel nyolc osztályos iskola működik, ám az iskolaigazgatón kívül egyetlen szakképzett pedagógus sincs. Örvéndben 50 diákja van a nyolc osztályos iskolának. Biharban ezer szabad állás van és rengeteg összevonásra alkalmas iskola, - tette hozzá Miklós Mihály. /(Balla Tünde): Felsőbb utasításra. Iskola-összevonások Biharban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./

2001. november 2.

Megjelent Uszkai Árpád és Bokor Irén közös munkája, Szilágypér község kismonográfiája, egy érmelléki község - a Perhez tartozó Peleszarvad, Kispér - történelmének, gazdasági-társadalmi, szellemi életének számbavétele. Sajnálatos tény Pér fogyó magyarsága /1966. évi népszámlálás: 2131 lakos, 1977: 1838, 1992: 1642 lélek, amelyből 1056 magyar/. Peleszarvad falu története az elrománosodott falu történetének áttekintése. /Fejér László: Szilágypér község kismonográfiája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2001. november 13.

Dr. Wilhelm Sándor halbiológus évekig tartó alapos kutatómunka eredményeképp nyitotta meg az érmelléki halászat és vadfogás múzeumát Székelyhídon az 1990-es évek közepén. Az Érmelléki Halászat és Vadfogás Múzeumát több külföldi, mint hazai látogatja. /Balla Tünde: Páratlan kezdeményezés...Letűnt életforma emlékeit őrzi a székelyhídi múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2001. november 13.

Dr. Wilhelm Sándor halbiológus évekig tartó alapos kutatómunka eredményeképp nyitotta meg az érmelléki halászat és vadfogás múzeumát Székelyhídon az 1990-es évek közepén. Az Érmelléki Halászat és Vadfogás Múzeumát több külföldi, mint hazai látogatja. /Balla Tünde: Páratlan kezdeményezés...Letűnt életforma emlékeit őrzi a székelyhídi múzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2001. december 7.

Napvilágot látott a Művelődés legfrissebb kiadványa: Balaskó Nándor Lélekmadarak címmel megjelent a művész 50 válogatott grafikája. Kolozsváron volt már két összeállítás az öt éve elhunyt művész műveiből, köszönhetően a hagyatékot gondozó Orbán Istvánnak. Balaskó Nándor szobrászművész munkáinak ez egy része. Az előszó felvázolta a művész életútját szülőfalujától, az érmelléki Szalacstól Zilahon, Bukaresten, Budapesten át Kolozsvárig, ahol élete egyik leghosszabb periódusát töltötte szorgos alkotó- és gazdag kutatómunkával. /Csomafáy Ferenc: Lélekmadarak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2001. december 13.

Az Érmelléki Református Egyházmegyében 1998. óta szerveződik egyfajta szociális háló olyan nagycsaládoknak. 1998. márciusában az egyházmegyét alkotó 36 gyülekezet létrehozta az Érmelléki Református Diakóniai Alapítványt. A felmérések során 544 nagycsaládot találtak, 30%-ukat szinte az éhhalál fenyegeti. Az egyházmegye szociális internátus hálózatot épít ki. Az első a Timotheus otthonhoz, amit már tavasszal elkezdenek építeni a Margitta környéki szegény nagycsaládok gyermekeinek. Micskén december 7-én és 8-án ismét nagycsaládosok hétvégéje volt. A holland kormány és az alapítvány közös támogatásával elkezdhető az internátus felépítése. /Balla Tünde: Szociális internátus nagycsaládok megsegítésére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2002. július 25.

Székelyhíd nagyközség saját jövedelméből a napokban az egyik elhanyagolt útra 700 méteren aszfaltréteg került. Most készül az új aszfaltozott járda is. A központbeli park rendezett, a turulmadaras emlékmű köré virágokat ültettek, ugyanígy a főtéri tömbházak mellé. A polgármester szerint befektetőket kell keresni, akik szívesen megtelepednének itt. A nagyközség és a hozzátartozó falvak az elmúlt tíz évben inkább csak vegetáltak. A tömbmagyar vidéken lassúbb volt a fejlődés. Régi probléma Székelyhídon, hogy rossz állapotban vannak az iskolaépületek. Világbanki támogatással egy teljesen új iskolaépület munkálata és egy régi iskolaépület teljes felújítása elkezdődött a tavasszal. Rendszerváltás után e vidékről igen nagy volt a kivándorlás, lévén Székelyhíd is a nyugati határszélen., mint az ország, sőt mint Bihar megye más településein. Augusztus végén szervezik meg Székelyhídon a nyolcadik Érmelléki Őszt. Ez alkalommal a milleniumi emlékművet is megkoszorúzzák, és átadják a csokalyi Fényes Elek emlékhelyet és Ady Endre tiszteletére emléktáblát avatnak. /Balla Tünde: Régi álom, új tervek Székelyhídon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

2002. szeptember 11.

Aug. 30. és szept. 1. között zajló Érmelléki Őszön néprajzi kiállítás nyílt Székelyhídon. Dr. Kéri Gáspár, a gyűjtemény tulajdonosa és kiállítója előadást tartott a szalacsi, érkörtvélyesi, gálospetri, érszőlősi és biharfélegyházi asszonyok munkáiról. Hamarosan egy érmelléki tájház nyitja meg kapuit a kis faluban, Gálospetriben. Székelyhídon tíz érmelléki alkotót munkáit mutatta be a képzőművészeti tárlat. Este a kultúrházban néptáncgálára gyülekezett Székelyhíd népe. A bihardiószegi Szömörce, az érmihályfalvi Nyíló Akác, a szalacsi Örökzöld asszonykórus, a margittai vegyeskar, illetve az érmihályfalvi és helyi férfikórus sikert aratott. Aug. 31-én a faluközpontban felépített emlékhelyen Fényes Elek, a magyar statisztika megalapítója, Csokaly nagy szülötte előtt tisztelgett a falu. A tavaly megalakult a Fényes Elek Társaság, elnöke, Cservid Levente az avatóünnepségen köszönetet mondott valamennyi támogatónak. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke ismertette Csokaly szülöttének életútját és az emlékhely kialakításának történetét. Székelyhídon, a Nedeczky családnál többször is megfordult Ady Endre. Sóki Béla tanár, Székelyhíd RMDSZ-elnöke a szept. 8-i emléktábla-avató ünnepségen kifejtette Ady- kutatásainak eredményét. Kerekes Terézia 1990 óta vezeti Székelyhíd, Bihar megye legnagyobb, 34 ezer kötetes községi könyvtárát, melynek 800 olvasója van. /Balla Tünde: Érmelléki Ősz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2002. szeptember 11.

Aug. 30. és szept. 1. között zajló Érmelléki Őszön néprajzi kiállítás nyílt Székelyhídon. Dr. Kéri Gáspár, a gyűjtemény tulajdonosa és kiállítója előadást tartott a szalacsi, érkörtvélyesi, gálospetri, érszőlősi és biharfélegyházi asszonyok munkáiról. Hamarosan egy érmelléki tájház nyitja meg kapuit a kis faluban, Gálospetriben. Székelyhídon tíz érmelléki alkotót munkáit mutatta be a képzőművészeti tárlat. Este a kultúrházban néptáncgálára gyülekezett Székelyhíd népe. A bihardiószegi Szömörce, az érmihályfalvi Nyíló Akác, a szalacsi Örökzöld asszonykórus, a margittai vegyeskar, illetve az érmihályfalvi és helyi férfikórus sikert aratott. Aug. 31-én a faluközpontban felépített emlékhelyen Fényes Elek, a magyar statisztika megalapítója, Csokaly nagy szülötte előtt tisztelgett a falu. A tavaly megalakult a Fényes Elek Társaság, elnöke, Cservid Levente az avatóünnepségen köszönetet mondott valamennyi támogatónak. Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság elnöke ismertette Csokaly szülöttének életútját és az emlékhely kialakításának történetét. Székelyhídon, a Nedeczky családnál többször is megfordult Ady Endre. Sóki Béla tanár, Székelyhíd RMDSZ-elnöke a szept. 8-i emléktábla-avató ünnepségen kifejtette Ady- kutatásainak eredményét. Kerekes Terézia 1990 óta vezeti Székelyhíd, Bihar megye legnagyobb, 34 ezer kötetes községi könyvtárát, melynek 800 olvasója van. /Balla Tünde: Érmelléki Ősz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2002. szeptember 27.

A Bihar megyei MIDESZ szeptember 22-én harmadszorra szervezte meg a Harangvirág Néptáncfesztivált, ezúttal egy érmelléki kisfaluban, Érkeserűben. A gálán fellépett az 1995-ben megalakult borsi Galagonya együttes, a Nyakó József által 1986-ban alapított érmihályfalvi Nyíló Akác együttes, a tíz esztendős múltra visszatekintő bihardiószegi Tömörce és a nagyváradi Filharmónia együttese, vagyis Bihar megye első hivatásos magyar néptánccsoportja, amely az idei tavaszon alakult. /Harangvirágfesztivál Érkeserűben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2002. október 5.

Sass Kálmánra, az 1956-os mártír református lelkipásztorra emlékeznek a Bihar megyei Gálospetriben, akit 1958-ban kivégeztek. A megrendezendő első falunapok keretében okt. 6-án a falu református templomának falára kerül a mártírpap emléktáblája. Kiállítás nyílik a kommunizmus érmelléki mártírjainak és üldözöttjeinek emlékére, és felavatják az érmelléki első tájházat. A falunapok keretében találkoznak a gálospetri ötvenévesek, faluszépét választanak, sport- és egyéb programokat szerveznek. - Bukarestben okt. 7-én a Petőfi Házban az 1848-as forradalom eleste után kivégzett hősökről emlékbeszédet mond Barabás T. János, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetségének sajtó- és kultúrattaséja. /Mártírokra emlékeznek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./

2002. október 14.

Életének 76. évében elhunyt Benedek Zoltán /Mezőméhes, 1927. szept. 11. - Nagykároly, 2002. okt. 12./ tudománynépszerűsítő író, nyugalmazott nagykárolyi pedagógus. 1950-ben végezte el a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem földrajz szakát, és Nagykárolyban a 2-es Számú Általános Iskola, majd 1953-ban az itteni középiskola földrajztanára lett. 1980-tól 1989-ig a mezőgazdasági líceumban tanított. Megjelent könyvei: A szőke Szamos földjén (1973); Az időjárás előrejelzése (1977); Vándorló kontinensek, vándorló tengerek (1977); A Szilágyságtól Új-Guineáig (1979); Az élet fejlődése a Földön (1980); A Föld élete (1980); Növény- és állatföldrajz (1988); Az ősember nyomában (1993); Nagykároly-Carei-Grosskarol (1994); Érmellék (1996); A nagykárolyi Károli Gáspár templom (1998); Nagykároly kultúrtörténete (2000); A nagykárolyi görög katolikus magyar templom (2001). Írásai, tanulmányai gyakran megjelentek a magyar és a román lapokban szakkiadványokban. Kutatási területe: volt Szatmár és Bihar megye földrajza, továbbá földrajztanítás módszertana. /Boros Ernő: Elhunyt Benedek Zoltán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 14./

2002. október 29.

Sass Kálmán tiszteletére a Gálospetri Református Egyházközség és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság október 6-án emléktáblát helyezett el az érmelléki falu református templomának falán. Ugyanakkor Kéri Gáspár emlékszobát rendezett be a kommunista diktatúra áldozatául esett lelkipásztor emlékére, amelyet ugyanaznap avattak fel. Sass Kálmán /sz. Gálospetri, 1904. ápr. 17./ a kolozsvári teológiai főiskolán diplomázott. 1932-ben Mezőtelegden lett református lelkész, ahol példás munkát végzett az ősi templom rendbetételén, megalakította a nőszövetséget, legényegyletet, bibliakört. Megírta Mezőtelegd történetét. Sass Kálmán páratlan tekintélye, népszerűsége az Érmelléken vörös posztó volt a hatalom számára. 1947-ben letartóztatták fasiszta magatartás, izgatás, szabotázs jogcímén. Mivel 1944-ben az Érmihályfalva környékén elesett partizánokat tisztességesen eltemette, Maléter Páltól két köszönőlevelet kapott. Ez mentette meg a további börtönbüntetéstől, de 1957-ben, az 1956-os magyar forradalom leverése után ugyanezek a levelek lettek a végzetes bizonyítékok ellene. 1957. febr. 5-én tartóztatták le. Több mint egy éven át vallatták, kínozták, melyről Balaskó Vilmos lelkipásztor, volt cellatársa számolt be. Államellenes fegyveres összeesküvéssel, hazaárulással, az önálló Erdély létrehozására irányuló lázítással vádolták. Sass Kálmánt halálra ítélték, 1958. december 2-án végezték ki a szamosújvári börtönben. Mind a mai napig nem rehabilitálták. A román nacionalista történetírás ma is fasisztaként, irredentaként, összeesküvőként tartja nyilván a magyarság vértanúját. /Hitének, magyarságának mártírja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./

2002. október 29.

Sass Kálmán tiszteletére a Gálospetri Református Egyházközség és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság október 6-án emléktáblát helyezett el az érmelléki falu református templomának falán. Ugyanakkor Kéri Gáspár emlékszobát rendezett be a kommunista diktatúra áldozatául esett lelkipásztor emlékére, amelyet ugyanaznap avattak fel. Sass Kálmán /sz. Gálospetri, 1904. ápr. 17./ a kolozsvári teológiai főiskolán diplomázott. 1932-ben Mezőtelegden lett református lelkész, ahol példás munkát végzett az ősi templom rendbetételén, megalakította a nőszövetséget, legényegyletet, bibliakört. Megírta Mezőtelegd történetét. Sass Kálmán páratlan tekintélye, népszerűsége az Érmelléken vörös posztó volt a hatalom számára. 1947-ben letartóztatták fasiszta magatartás, izgatás, szabotázs jogcímén. Mivel 1944-ben az Érmihályfalva környékén elesett partizánokat tisztességesen eltemette, Maléter Páltól két köszönőlevelet kapott. Ez mentette meg a további börtönbüntetéstől, de 1957-ben, az 1956-os magyar forradalom leverése után ugyanezek a levelek lettek a végzetes bizonyítékok ellene. 1957. febr. 5-én tartóztatták le. Több mint egy éven át vallatták, kínozták, melyről Balaskó Vilmos lelkipásztor, volt cellatársa számolt be. Államellenes fegyveres összeesküvéssel, hazaárulással, az önálló Erdély létrehozására irányuló lázítással vádolták. Sass Kálmánt halálra ítélték, 1958. december 2-án végezték ki a szamosújvári börtönben. Mind a mai napig nem rehabilitálták. A román nacionalista történetírás ma is fasisztaként, irredentaként, összeesküvőként tartja nyilván a magyarság vértanúját. /Hitének, magyarságának mártírja. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 91-102




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998