udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. november 2.

Szigeti László szlovákiai oktatási államtitkár meghívására okt. 23-26. között pozsonyi munkalátogatáson vett részt Kötő József oktatási államtitkár és Sántha Attila tanácsos. A két fél áttekintette a kisebbségi és elsősorban a magyar oktatás helyzetét a két országban. Szó esett az együttműködés lehetőségeiről a tankönyvkiadás területén, Szlovákiában ugyanis a Millenium program keretében a romániaihoz hasonló tanügyi reform indul be. Követendő az a szlovákiai gyakorlat, hogy a kisebbségi iskolák más helységekben működő, kihelyezett osztályokat indíthatnak, ez javítja a szórványtelepüléseken lakó magyarok anyanyelvi oktatási esélyeit - állapította meg Kötő József államtitkár. A küldöttség részt vett az Érsekújváron rendezett kisebbségi oktatási konferencián, ahol beszédében Kötő József hangsúlyozta a korszerű, minőségi oktatás fontosságát az identitás megőrzésében. /Kötő József oktatási államtitkár hivatalos látogatása Szlovákiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 2./

2000. február 10.

Másodszor rendezték meg január 20-22-e között Szombathelyen a Kárpát-medencei magyar énekmondók találkozóját. Az Egy ágyon, egy kenyéren című találkozón versmondók, verséneklők, regösök (lantosok) vettek részt Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről, Erdélyből és Magyarországról. Fellépett a Credo együttes (Ungvár, Ukrajna), Prima Vista (Óbecse, Jugoszlávia), Márk Attila (Brassó, Románia), Kátai Zoltán és Buda Ádám (Magyarország), Kűrthy Lajos és barátai, Tobisz Tamás (Érsekújvár, Szlovákia) és az ünnepség "öreg zenésze", Dinnyés József daltulajdonos. A rendezvény része volt a hivatalos Millennium-programnak. /Egy ágyon, egy kenyéren. = Brassói Lapok (Brassó), febr. 10./

2001. november 7.

Nemrégiben Kárpát-medencei Háló Nagytalálkozó - szám szerint a hatodik - helyszíne volt Székelyudvarhely. A katolikus közösségek hálózatának találkozója volt. A háromnapos /nov. 2-4/ találkozó előadásokkal, kiscsoportos beszélgetésekkel, a magyar dalkincs és népi kultúra megidézésével telt el. Dr. Várszegi Asztrik püspök, pannonhalmi bencés főapát, Bíró László budapesti püspök, valamint gyulafehérvári főegyházmegyei közösségvezetők voltak az előadók. Molnár Melinda erdélyi Háló-vezető és dr. Nagy-György Attila lelki vezető jó szervezőknek bizonyultak. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök is részt vett a találkozó szinte valamennyi eseményén. Fellépett a helyi Kékiringó Néptáncegyüttes, Szentegyházán az ottani Gyermekfilharmónia, továbbá a vágási plébánia hagyományőrző csoportja, a máréfalvi Forogvirág Néptáncegyüttes, a csobotfalvi zenekar, a csíksomlyói Árvácska együttes, valamint a budapesti Sillye Jenő zenekarával. A jövő évi nagytalálkozó a felvidéki Érsekújváron lesz. Puchard Zoltán Háló-elnök jelezte egy jövő júliusi, 1500 fős tábor megszervezését is Zánkán, mely a világ magyarsága egyik fontos eseményének számít majd, ennélfogva a magyar köztársasági elnököt, a miniszterelnököt, valamint a világ egyházainak vezetőit is szeretnék meghívni. /Bálint Rozália, Székelyudvarhely: Kárpát-medencei magyar katolikusok. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 7./

2003. január 21.

A 2000-2001-es tanévben a 12 052 szlovákiai magyar nemzetiségű óvodásból 9480 (78,66%) járt magyar nevelésű állami óvodába, az 51 802 magyar iskolaköteles fiatalból 41 957 tanult anyanyelvén. Korábbi évekből (Bauer Edit és Bauer Győző tanulmányából) származnak az alábbi adatok: a szlovák nemzetiségű 19-22 éves fiatalok 15,8 százaléka tanul egyetemen vagy főiskolán, a magyar népesség azonos korcsoportjából csupán 7,8 százalék. A felvidéki magyarság ugyanakkor az országosnál jelentősebb gazdasági hátrányokat is kénytelen elviselni: elég, ha csak a munkanélküliséget említjük, mely a hivatalos adatok szerint 2001-ben országosan 20,7 % volt, a magyarok lakta területeken ennél jóval nagyobb, s számos esetben 30, sőt 35-40 százalék. Rimaszombaton 39,13, Tőketerebesen 35,09, Rozsnyón 34,36, Nagymihályban 33,58, Érsekújváron 27,19, Komáromban 27,64, de még Kassa vidékén is 30,88 %. Etr a hátrányt a kedvezménytörvény biztosította támogatás (az évi 20 ezer forint, ami a havi szlovák átlagfizetés felével sem egyelő) még 100 év alatt sem egyenlíthetné ki. Többé- kevésbé ugyanez érvényes a romániai magyarság viszonylatában is. Van tehát mivel érveljen a magyar fél, amikor a szlovák, illetve a román partnerrel tárgyalva a mostanában oly sokat hangoztatott diszkrimináció kerül szóba. Az elmúlt napokban Tokajban megtartott Dialógus 2003 régiós konferencián indítványozták a magyar külügyminisztérium jelen lévő képviselőjének, próbálják már ezt is bevenni érvrendszerükbe. Többen úgy látták Tokajban, hogy említett hátrányokat a magyar diplomácia nem tudta az eddigi tárgyalásokon kellően felmutatni. A szlovák és román partner aztán ki is használja, a régi kisantantos ösztönök alapján. /Sike Lajos: Nem diszkriminál, a hátrányt csökkenti! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21./

2003. január 28.

A katolikus közösségek hálózatának mozgalma, a Háló kiterjed az egész Kárpát-medencére.A Háló minden év őszén más- más országban 3 napos évi találkozót szervez. Erdélyben először 1996-ban volt találkozó Csíksomlyón, majd 2001-ben Székelyudvarhelyen. A legutóbbi évi nagytalálkozót 2002 októberében Érsekújváron tartották. Vannak nyári nagytáborok is. Az első tábort Erdélyben Homoródfürdőn szervezték 1999-ben, több mint 700 résztvevővel. Emellett régiónként is szerveznek találkozókat. A gyergyói szervezők, Hideg Csaba és Hideg Júlia idén jan.18-án hívták össze a Gyergyói-medence szintű Háló-találkozót /IV. Gyergyói Háló-találkozó/, amelyen 27 katolikus közösség vett részt: cserkészcsapatok, Kolping-családok, karizmatikus imacsoportok, ifjúsági csoportok, Taize-közösségek, Mária kongregáció, családos közösségek, a Katolikus Magyar Bibliatársulat képviselői. A találkozón részt vett az erdélyi Háló lelki vezetője, Nagy György Attila zernyesti plébános, valamint az utóbbi években egyesületként is bejegyzett Erdélyi Háló világi vezetője, Márton Melinda. /Gál Éva Emese: A IV. gyergyói Háló-találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

2003. július 22.

Alig egy hete a marosvásárhelyi Jókai utcában levő Bocskai-teremben tartottak vitafórumot a státustörvényről és az uniós csatlakozás lehetséges hatásairól a Kárpát-medence utódállamaiban élő magyarságra. A műsorvezető, Szőlősi Csaba először azokat a klézsei, budai, forrófalvi és petrozsényi csángó gyerekeket szólította a közönség elé, akik már egy hete a Maros megyei Erdőcsinádon szervezett táborban mélyítették el magyar nyelvismeretüket, tanultak vallásos énekeket, bibliaismeretet, marosszéki magyar népdalt. Most csángóföldi magyar népdalokat énekeltek, végül a csángó himnuszt adták elő. Gaudi-Nagy Tamás, az anyaországi Magyar Csodaszarvas Egyesület elnöke kifejtette, hogy a jelenlegi anyagi és nemzetközi-politikai jellegű megszorítások miatt a státustörvény már nem tudja betölteni azt a szerepet, amit létrehozásánál szántak neki. Mihajlovics József, a felvidéki Magyar Föderalista Párt elnöke szerint Felvidéken már az ízléstelenség határát is túllépte az a mód, ahogyan a Magyar Koalíció Pártja alárendeli a kisebbségi magyarság érdekeit a hatalomnak. A magyarigazolvány amolyan kegyelemkenyérré silányult, de még így is jelent valamit azoknak az időskorúaknak, akik számára ha mást nem, de elégtételt szolgáltat a hosszú évtizedeken át elviselt jogtiprásokért, a másodrendű állampolgárrá való minősítésért a Szent Koronás könyvecske. Amit az Orbán-kormány meglehetősen óvatosan, de mégiscsak elkezdett, azt most ilyen-olyan egyezkedésekkel, egyeztetésekkel próbálják meg aláaknázni. "Mi a szövetségi állami státust követeljük. Olyan valamit, amire már van számos példa Európában. Csupán Belgiumot szemlélve is láthatjuk, hogy ott a flamand, vallon, német mind államnyelv. Miért ne lehetne ugyanezt megvalósítani felvidéki viszonylatban is?" - tette fel a kérdést az előadó. Felvidéken nem történt meg a rendszerváltás, ezért hozták létre a Magyar Föderalista Pártot, ami nem az MKP ellen, hanem helyette alakult, ha úgy tetszik, alternatívaként. Tíz év alatt a felvidéki magyarság lélekszáma 10 százalékkal csökkent. Kassa, Rozsnyó, Losonc, Érsekújvár magyar népessége megfogyatkozott, s ezzel párhuzamosan sorvad el a körzetükben levő magyar falvaké is. Az uniós földvásárlás immár kezd aggasztó méreteket ölteni Szlovákiában - mondotta Mihajlovics. Mindkét előadó szerint a kisebbségek és nemzeti közösségek sarkalatos kérdéseire semmilyen választ nem ad az EU. Kárpátalja például gyakorlatilag vasfüggöny mögé kerül, s az ottani másfél százezer fős magyarságnak megszűnik a kapcsolata az anyaországgal, holott léte eddig szervesen kötődött hozzá. Hasonlóképpen aggódik a tíz év alatt felére apadt szerbiai magyarság is. A globalizáció körülményei között az Uniónak nem érdeke megoldani a nemzeti kisebbségek és közösségek legégetőbb gondjait. Egyetlen pozitívuma lehet a csatlakozásnak - az, hogy ily módon a kisebbségi sorsba taszított magyarság egy része valamiképpen "egy kalap alá" kerül az anyaországi többséggel. /Bakó Zoltán: Hátrálni már nincs hova. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./

2005. május 20.

A visszacsatoltatott Észak-Erdély politikai, gazdasági és társadalmi változásai 1940-1944 között – ezzel a címmel tart előadást Hámori Péter történész, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem oktatója június 7-én Nagybányán. Hámori Péter a 2002-ben kiadott „Haza a magasban – Magyar nemzetismeret” című, a nyugati világ országaiban, szórványban élő, magyarul tudó és tanuló diákok és tanítóik számára készült tankönyvnek is egyik szerzője, amelynek alapján később a www.nemzetismeret.hu interaktív honlap elkészült. Hámori elmondta, hogy az 1940-ben, a második bécsi döntéssel mintegy 43 ezer négyzetkilométernyi, Trianonban elszakított terület, összesen 2 millió 577 260 lakossal visszatért Magyarországhoz. A 2,5 millió lakos 40%-a román volt. Hámori Péter budapesti és részben romániai levéltárak anyagai alapján mutatja be: mit tudtak, tudhattak a magyar főváros hivatalaiban és minisztériumaiban az itt uralkodó viszonyokról, mit tudtak tenni az élelmiszerhiány felszámolása, a közellátás rendkívül rossz helyzetének, a szociális és közegészségügyi szempontból nemegyszer katasztrofális viszonyok javítása érdekében. Előadásában ki fog térni a gyakran indokolatlanul túlhangsúlyozott kérdésekre is, mint az anyaországi tisztviselők közigazgatás és egyéb állásokba való beözönlésére. Hámori Péter pár éve hasonló témában Érsekújváron, Szlovákiában találkozott ottani magyarokkal, sok idős ember sírt a felindulástól, az emlékektől. A közelmúltban, a Rubicon című folyóirat legújabb számában Kincses Kolozsvár címen Kolozsvár történetével foglalkozott. Egyes magyar történészek később szidták össze a lapot és az ő írását, hogy „túl sérelmi”, amit írt. – Az 1940-44-es évek történetével-helytörténetével alig-alig foglalkoznak kutatók. A román kutatók zömmel a bukaresti minisztériumok irathagyatékával dolgoznak, ami inkább csak a legendák továbbéltetését szolgálja. – Hámori Péter szívesen tartana előadást a magyar kultúra és egyház geneziséről is, arról, hogy Szent István király és közvetlen utódai valóban választottak-e a keleti és nyugati kereszténység és kultúrkör között, avagy ez a választás és szétválás egy hosszabb, elnyújtottabb folyamat eredménye volt? Három éve, Szent István-napon Szatmárnémetiben már beszélt erről. /Dávid Lajos: Tabuk nélkül. Beszélgetés Hámori Péter történésszel. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), máj. 20./ Megjelent írása: Trianon után. A megfélemlített Kolozsvár. = Rubicon (Budapest), 2005/2-3. Kincses Kolozsvár.

2005. december 3.

Svédországban jelent meg Kő, bronz, buldózer – Láthatatlan és újra látható emlékműveink /Erdélyi Könyv Egylet, Stockholm, 2004/ című kötet Dávid Gyula és Veress Zoltán szerkesztésében. A könyv a Kárpát-medence magyar vonatkozású műemlékeinek, emlékműveinek, a kultúrában meghatározó szerepet játszó közösségeinek múltbeli és jelenlegi sorsát taglaló írások gyűjteménye. A tanulmányok túlnyomó része a Trianon előtti néhány évtized emlékműveiről szól. Ebben az időszakban százával születtek emlékművek. Előbb a magyar középkor, az államalapítás, később a forradalom és a szabadságharc emlékjelei, szobrai kerültek túlsúlyba. Impériumváltáskor mértéktelen szoborrombolás kezdődött. Csoda, hogy a kolozsvári Mátyás-szobor, a zilahi Wesselényi-szobor vagy az aradi Szabadság-szobor megmenekült a beolvasztástól. Sylvester Lajos a székelyföldi szabadságharcos emlékművek mentéséről, Bura László a Szatmár környéki Kölcsey-emlékekről írt. Olvasható a könyvben a lerombolt és egy ideig Sztálin-szoborral éktelenített budapesti Regnum Marianum templom máig elevenen élő emlékéről, a Nemzeti Színházról, Érsekújvár, Rozsnyó, Losonc Kossuth-szobrairól és a Párkány-esztergomi Mária Valéria hídról is. /N. J.: Láthatatlan és újra látható emlékműveink. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2006. augusztus 23.

Szlovákiában két nagyvárosban is magyarellenes esemény történt a hét végén. Révkomárom belvárosában három tizenéves fiatal megvert egy 43 éves férfit, miután az magyarul szólt hozzájuk. Érsekújváron egy bérházban két magyar család ajtajára írtak második világháborús szlovák fasiszta uralom alatt született felszólítást, hogy költözzenek át a Duna másik oldalára. Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke szerint az esetek azt mutatják, hogy a szlovák-magyar viszonyban megjelent az agresszív, szélsőséges magatartás, és elvárja a szlovák kormánytól, hogy ítélje el a magyarokat ért intoleráns megnyilvánulásokat. /Magyarellenesség Szlovákiában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 23./

2007. április 21.

Háromnapos felvidéki körutazásának első állomására, Pozsonyba érkezett április 20-án Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke, aki Pozsonytól Kassáig látogatja végig a magyar állami forrásokból helyreállított műemlékeket, egyházi létesítményeket, továbbá a magyar közösség számos képviselőjével, értelmiségiekkel, egyházi méltóságokkal találkozik. Pozsonyban a szlovák parlament épületében Pavol Paska házelnökkel tartott megbeszélést. Szili Katalin a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) pozsonyi székházában Csáky Pál elnökkel és a párt más vezetőivel folytatott megbeszélést. Ezután a pozsonyi magyar nagykövetség épületében találkozott a felvidéki magyar értelmiség és a sajtó képviselőivel. Szili Deákiban megtekintette az 1228-ban felszentelt Szűz Mária templomot, amelynek a falai között hajdan az első összefüggő írásos magyar nyelvemlékünket, a Halotti beszédet és könyörgést használták, majd Érsekújvárba ment. /Felvidéki körúton Szili Katalin. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 21./

2007. június 5.

A trianoni békeszerződés 87. évfordulóján, június 4-én Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Ifjak szerveztek megemlékezést. Az elcsatolt területeken a magyar emlékeket megpróbálták megsemmisíteni. Felrobbantották, vonattal húzatták el, kalapáccsal verték szét, megrongálták, megcsonkították, eltüntették azokat a szobrokat, millenniumi, egyházi emlékműveket, amelyek a hajdani Magyarországra emlékeztettek Felvidéken, Délvidéken és Erdélyben. Ez lett az érsekújvári Czuczor Gergely-, a rimaszombati Tompa Mihály-, a pozsonyi Mária Terézia-, az eperjesi Szentháromság-, a nagybecskereki Kiss Ernő-, a munkácsi emlékoszlop, a brassói Millenniumi emlékmű, a kolozsvári Rákóczi-emlékmű, a nagykárolyi Kossuth-szobor, a nagyenyedi kuruc emlékmű, a piski Bem-szobor és mások sorsa. Marosvásárhely főterén három szobrot döntöttek le egyetlen éjszaka, az egész alakos Kossuth- és Bem- valamint a II. Rákóczi Ferenc-mellszobrot. Az eltüntetett, megrongált, szerencsés esetben visszaállított szobroknak, emlékműveknek állít mementót a Marosvásárhelyen megnyílt kiállítás, amely Fodor András képeslapjaiból álló gyűjtemény alapján készült fénymásolatokból áll. A megnyitón a Trianon című filmet vetítették, június 4-én pedig Hajdú Zoltán és Kálmán Attila történelemtanárok tartottak előadást a versailles-i békerendszerről. /(b. gy.): Szobrok emléke. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 5./

2008. augusztus 28.

Három napra a határon túli magyar művészeké lesz a budapesti Millenáris Park: augusztus 29-től 31-ig, vasárnapig számos színházi előadás, kiállítás és koncert várja a közönséget az ART-Mozaik – Külhoni Művészeti Fesztiválon. Goldschmied József, a szervező Égtájak Iroda programigazgatója elmondta, a háromnapos program kapcsolódik a Biennále címmel tavaly megrendezett, külhoni magyarok kulturális fesztiváljához. Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) főigazgató-helyettese hangsúlyozta: koncepciójuk szerint a külhoni profi, kezdő és amatőr alkotók számára is lehetőséget kívánnak adni a fellépésekre, bemutatkozásra. A MeH 100 millió forinttal támogatja a szervező Égtájak Iroda rendezvényeit. A színházi produkciók között lesz a Vajdasági Tanyaszínház előadása is. Juhász R. József érsekújvári művész Egy lehetséges múlt című interaktív hanginstallációjával érkezik. A gyerekeket a Füleki Motolla Műhely és a székelyudvarhelyi Artera Alapítvány kézműveseinek bemutatója és játszóháza várja. /ART-Mozaik – Külhoni Művészeti Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2008. november 8.

Fenyegető soviniszta feliratok jelentek meg több temerini magyar család házán, kapuján. A leggyakoribb a „Halál a magyarokra” volt. A rendőrségnek jelentették az esetet. Hivatalos reagálás a legújabb magyarellenes akcióra még nem érkezett. Vajdaságban gyakoriak a gyűlölködő falfirkák. A mostani temerini eset mindössze néhány nappal azt követően történt, hogy Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke Borisz Tadics szerb államfőnél járt, és megbeszélésükön szó volt a szabadkai etnikai incidensekről is. Az utóbbi napokban, hetekben ugyanis több magyart ért támadás nemzeti hovatartozása miatt. Szabadkán is tárgyalások voltak a helyi rendőrségi vezetőkkel a közbiztonság e kérdéséről. Mind az államfőnél, mind helyi szinten megígérték, hogy hatékony intézkedéseket tesznek a fiatalok elleni esti támadások visszaszorítása érdekében. „Halál a magyarokra!”, „Nemzeti ellenállás” – ezeket a szavakat fújták ismeretlenek november 6-ra virradóra Nyitracsehi egyik autóbuszmegállójának falára. A nyitrai járásban fekvő falut többségében magyarok lakják. A „Národný odpor” rasszista, magyargyűlölő szervezet, mely évek óta tevékenykedik Nyitrán. Malina Hedvig állítólagos két támadója egyes tanúk szerint a szélsőséges szervezet tagja, szimpatizánsa. November 6-ra virradóra Nagycsehi és a közeli Nagycétény magyar helységnévtábláit is ugyanilyen kék festékkel mázolták be. A pozsonyi Új Szó információi szerint egy érsekújvári magyar iskola falára festették ismeretlenek éjjel a „Hunokat a gázkamrába, magyarokat a Dunába” feliratot. /„Halál a magyarokra” fenyegetés. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 8./

2008. december 8.

„A magyar kisebbség jogai Szlovákiában az európai normákat meghaladó szinten vannak szabályozva, s ezt a magyar államfő nagyon jól tudja” – reagált Sólyom László javaslataira Robert Fico szlovák kormányfő azután, hogy a magyar elnök szlovák partnerével, Ivan Gasparoviccsal Érsekújváron találkozott. Gyurcsány Ferenc kormányfő, majd Szili Katalin házelnök után Sólyom ült tárgyalóasztalhoz a két ország között felmerült problémák áttekintése végett. A magyar oldal számára a kollektív jogok ugyanolyan fontosak, mint az egyéni jogok, a szlovák fél fordítva látja ezt, mondván: Szlovákiában mindenki egyforma jogokat élvez. Sólyom László a megbeszélésen a kisebbségi ombudsman intézményének létrehozását és egy kisebbségi törvény megalkotásának kezdeményezését kérte Ivan Gasparovictól. A szlovák köztársasági elnök ezt azzal utasította el, hogy ő elnökként nem kezdeményezhet törvényeket. Gasparovic a találkozón konkrét javaslatokat nem tett, de elmondta, hogy támogatja a kisebbségi tankönyvek kétnyelvű földrajzi megnevezéseit, majd hozzátette, csak néhány, a XIX. században magyarosított település neve kétséges még. Sólyom László a felvidéki magyar párt vezetőivel is találkozott Érsekújváron. /Szlovák „nem” Sólyom javaslataira. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

2009. január 24.

Sólyom László törekvései között szerepel a kulturális nemzet fogalmának nemzetközi elfogadtatása, a határon túl élő magyarság megmaradásának és boldogulásának támogatása, illetve a magyarországi közvélemény figyelmének felhívása ezekre az ügyekre – olvasható az államfő múlt évi tevékenységéről szóló összegzésben. A köztársasági elnök még 2006 májusában útjára indított egy konferenciasorozatot Határon túli magyarság a 21. században címmel. A sorozat keretében 2007-ben két tanácskozást, majd 2008 novemberében újabb konferenciát tartottak Lemaradásban? – oktatás, képzés, képességfejlesztés a határon túl címmel. Sólyom László tavaly januárban Kárpátaljára utazott, látogatásának homlokterében oktatási kérdések álltak. Februárban fővédnökként részt vett és beszédet mondott a XII. Csángó Bál ünnepélyes megnyitóján Budapesten, a Petőfi Csarnokban. Március a Szlovák Ház használata körül kirobbant, Magyarország és Szlovákia kapcsolatát is érintő vita kapcsán látogatást tett Pilisszentkereszten. Júniusban Sólyom László fogadta Izsák Balázst, a Székely Nemzeti Tanács elnökét. Augusztusban a köztársasági elnök Kárpátaljára, Beregszászra látogatott, ahol részt vett a Szent István-ünnepségen. Az államfő október 23-án ötnapos látogatásra Székelyföldre utazott. A köztársasági elnök december 6-án munkalátogatást tett Érsekújváron, ahol szlovák kollégájával megvitatták a szlovák–magyar viszonyt beárnyékoló problémákat. /A határon túli magyarok támogatása (Sólyom László múlt évi tevékenysége). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 24./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998