udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2000. december 28.

Ismeretlenek újból bemázolják a két vagy háromnyelvű helységnévtáblákat, Tasnád Zilah felőli bejáratánál és Érszakácsiban. Ezen kívül a vidéken szinte minden táblára felragasztották Iliescu választási képét. Ákos községben, annak ellenére, hogy magyar a polgármester, már két éve leverték a helység magyar feliratát. /Helységnévtáblák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

2000. február 10.

Kovács Gabriella, a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség munkatársa a vidéki közművelődés sajátosságairól beszélt. A községek nagyobb részében ma is törődnek a kultúrával, sok helyen falumúzeumot létesítettek. Vannak azonban kivételek is: a svábok lakta, lassan elnéptelenedő Mezőteremben üres a művelődési otthon, nem működik a könyvtár. Ez történik, ha egy népcsoport lemond a kulturális igényéről. Több helyen van gond, így Érendréden, Érszakácsibanalig van kultúrtevékenység. A batizi, királydaróci, kolcsi, szatmárhegyi művelődési házaknak nincs igazgatója, máshol, Gencsen nincs anyagi fedezet a művelődési otthon építése befejezésére. /Kereskényi Sándor: Kovács Gabriella művelődési felügyelő: A vidéki közművelődés egyre nehezebb helyzetben van. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 10./

2000. szeptember 21.

Mind keresettebbek Magyarországon az erdélyi pedagógusok. Csupán Szatmár megyéből mintegy két tucat tanár és tanító ment át mostanában az anyaországba. Elsősorban az idegen nyelvet, főleg az angolt oktatók kapnak könnyen állást odaát, de a magyar-szakos tanárok is jól el tudnak helyezkedni. A most kezdődött tanévre is két fiatal magyartanár "szerződött" át. Szatmár megyében immár tarthatatlan a magyar nyelv és irodalom tanításának alacsony színvonala. Évente húsz-huszonöt szakképzett tanár hiányzik, helyüket többnyire érettségizett fiatalok töltik be. Ez a helyzet Sárközújlakon is. Szeptember elseje előtt 32 üres magyar katedra volt a megyében, ebből 10 városon, a többi falun, s mindössze három új fiatal tanár érkezett. Közülük egy egyik, a széri Szabó Zita hazament szülőfalujába tanítani, mert tanári fizetése nem lett volna elég a városi albérlet és étkezés fedezésére. Veres József tanár, a megyei tanfelügyelőség szaktanfelügyelője elmondta, hogy néhányan vállalták a tanítást, köztük az érszakácsi pap, Galambfalvi Márton és felesége, Judit, akik a lelkészi szolgálat mellett oktatnak. Horn Walter és Kovács Erika úgynevezett szociál szakot végzett a teológián, ők Szatmárnémetiben fognak oktatni. Szükségből két-három fizika-, illetve kémiatanár is magyar katedrára került. Jelenleg 20 szakképzetlen tanít magyart Szatmár megyében. /Sike Lajos: Kémikus tanítja a magyar irodalmat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 21./

2002. augusztus 22.

Az 1998-99-es tanévben a tasnádi líceumban csupán két magyar tannyelvű osztály (egy tizedik és egy tizenkettedik) indult. A környékbeli falvak általános iskolái közül csak Szakácsiban, Magyarcsaholyban és Pelekesziben működött magyar tagozat, az itt végzettek között azonban egyetlen továbbtanulni akaró diák sem akadt. Az 1998-ban Tasnádon magyar tagozaton végzett harminc-valahány nyolcadikos egyharmada nem akart a helybeli líceumban továbbtanulni. Néhányan Szatmárnémetiben választottak iskolát. A 2002-2003-as tanévben a tasnádi líceumban ismét lesz magyar tagozatos kilencedik osztály, sőt lesz X., XI. és XII. osztály is. A legújabb tasnádi divat az, hogy a szülők Magyarországra küldik gyermekeiket tanulni. /Boros Ernő: Tasnádi líceum. Újra lesz magyar osztály minden évfolyamon. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 22./

2002. október 31.

Nov. 3-án a szatmárnémeti MADISZ bábszínháza az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával Szatmár megye három településén is bemutatja az Irgum Burgum Benedek című bábelőadást: Tasnádszántón, Magyarcsaholyban és Érszakácsiban. /C. L.: Bábelőadás. Megyei turné az "Irgum Burgum Benedek"-kel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./

2003. január 30.

Az érszakácsi Pató Zoltán hat éve végezte el az egyetemet, de még mindig helyettesítő státusban van Dobrán. A bizonytalan helyzetet a tanügyben történt átszervezések eredményezték. Az első évben ingázott. Minden hajnalban Érszakácsiból busszal utazott Tasnádra, ahonnan Ákosig vonattal jutott el, onnan Dobráig kerékpárral. Megnősült, felesége óvónő. Úgy döntöttek, nem vállalják az ingázást, albérletet kerestek Dobrán. Azóta csak minden hat hétben látogatnak haza, Érszakácsiba. Szívesen letelepednének Dobrán. Ennek az az akadálya, hogy a tanügyi reform következtében a matematikatanári katedra nem számít biztos állásnak egy ilyen településen. Dobrán fennáll a veszélye annak, hogy éveken belül tovább csökken a létszám, így nem nyilvánítják életképesnek az iskolát. Ezért nem kap végleges posztot. /Fodor István: Göröngyös életpályán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./

2004. július 19.

Az 1998-99-es tanévben a tasnádi líceumban csupán két magyar tannyelvű osztály (egy tizedik és egy tizenkettedik) indult, ebben a városban kilencedikesek és tizenegyedikesek nem tanulhattak magyar tagozaton. A környékbeli falvak általános iskolái közül csak Szakácsiban, Magyarcsaholyban és Pelekesziben működött magyar tagozat (az 1997–98–as tanévben mindhárom helyen tízen aluli volt a létszám), az itt végzettek között azonban egyetlen továbbtanulni akaró diák sem akadt. Az 1998–ban Tasnádon magyar tagozaton végzett harmincvalahány nyolcadikos közül tizenvalahányan nem akartak a helybeli líceumban továbbtanulni. Végül a tasnádi líceumban magyar tagozatra 1998–ban csupán tizenketten jelentkeztek felvételire, azonban ahhoz, hogy – minisztériumi jóváhagyással – külön osztály indulhasson, legkevesebb 15 gyerekre lett volna szükség. A tasnádi líceumba idén jelentkezett annyi diák, hogy a 2004–2005–ös tanévben ismét lesznek magyarul tanuló kilencedikesek az intézményben. /boros: Tasnádi líceum: Lesz magyar kilencedik. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 19./

2004. november 26.

Három államosított ingatlant sikerült visszaszereznie nemrég az Érszakácson a református egyházközségnek. Gál Sándor tiszteletes közölte: az épületekben az eddigiekben orvosi rendelő, üzlethelyiség működött, a harmadik – a volt egyházi iskola – pedig romos állapotban van. A romos, volt egyházi iskolát lebontják, és anyagát felekezeti óvoda építésére használják fel. A templom fala salétromos, és igen sürgető feladat lenne a rendbehozatala. A templom 1760–ban készült kazettás mennyezetét 1990–ben se szó, se beszéd, olajfestékkel lemázolták. Mindezt az akkori megyei műemlékvédelmi szakhatóság jóváhagyásával. Egy szakember szerint le lehet oldani az olajfestéket, és rekonstruálni lehet a műemlék mennyezetet, de ehhez pénz kellene. /Fodor István: Érszakácsi: visszaszolgáltatott egyházi ingatlanok. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 26./

2008. május 5.

Csehi Árpád, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke, a szervezet megyei tanácselnök-jelöltje Sipos Miklós esperes meghívására május 4-én az anyák napját ünnepelte Szatmárnémetiben, a Németi református templomban, délután pedig Kökényesden sportpályát avatott. Csehi Árpád fiatal jogász-közgazdász összesen nyolc települést keresett fel. Érszakácsiban részt vett az első Vadkörtevirág Fesztivál megnyitóján, majd Pusztadarócon, az ottani katolikus templom Szent József búcsúján. A következő négy héten valamennyi magyarok lakta településre el akar jutni. /Sike Lajos: Szatmári körúton Csehi Árpád. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 5./

2008. június 4.

Szatmár megyében a választás végleges eredménye szerint az RMDSZ-es polgármesterjelöltekre 45 021 fő szavazott, ennek eredménye: 10 megválasztott polgármester /Érendréd, Kálmánd, Kolcs, Pusztadaróc, Halmi, Hadad, Mikola, Szatmárpálfalva, Kökényesd, Érszakácsi/. A második fordulóban az RMDSZ-nek 14 polgármesterjelöltje indul. Első lett az RMDSZ a helyi önkormányzatokban, 223 mandátummal. Az RMDSZ-es jelöltek listáira leadott érvényes szavazatok száma: 44 900. Szatmár megye tanácselnöke Csehi Árpád Szabolcs, az RMDSZ jelöltje, 60 038 érvényes szavazattal. Az RMDSZ-nek 13 megyei tanácsosa van a 32 megválasztott tanácsos között. Az RMDSZ listáira szavaztak a legtöbben: 51 782 érvényes szavazatot kaptak. /Fábián Ágnes: Végleges lista a helyhatósági választás első fordulójában elért eredményekről Szatmár megyében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 4./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998