udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2002. november 21.

Étfalvazoltán kultúrotthon nélkül maradt, ugyanis a célt szolgáló egykori kúriát visszaigényelte és vissza is kapta annak jogos örököse. A községi tanács úgy döntött, hogy a volt téesz egyik alkalmas raktárhelyiségéből alakíttat kultúrházat. A községközpont Gidófalva felől a faluba tartó makadámút jobb, mint más helyen a kátyús aszfalt. Sok gonddal küzd az erdő-közbirtokosság választmánya. Többek között utat kell építeni, hogy Bodok felé leszállíthassák majd az erdőből a kitermelendő famennyiséget. Panaszkodnak a szülők, hogy az ingázó tanulók számára többnyire alkalmatlan a naponta csupán kétszer közlekedő autóbuszjárat. Megkezdi tevékenységét a helyi református nőszövetség. /(árkosi): Mi újság Étfalvazoltánban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./

2004. március 6.

A múlt évben több településről jelezték: falufüzet, kismonográfia, prospektus készül róluk. Köztük szerepel Kilyén, Kökös, Hatolyka, Gelence, Málnás, Ozsdola, Páké, Bodok, Uzon, Csomakőrös. Háromszék 122 vidéki településeiből a falvak alig egyötödének van önálló nyomtatott falufüzete, kismonográfiája.  Alsó-Háromszéken és az Oltfejben nyomtatott vagy sokszorosított falufüzettel-szórólappal büszkélkedhet Árkos, Sepsikőröspatak, Zalán (egyház), Réty (iskola), Mikóújfalu (katolikus egyház), Illyefalva, Sepsimagyarós, Étfalvazoltán, Szentivánlaborfalva. Felső-Háromszéken és Orbaiszéken Zabolának, Kiskászonnak (búcsújárók háza), Bitának (a Háromszékben megjelent sorozat), Futásfalvának, Berecknek, Papolcnak, Barátosnak, Torjának van átfogóbb falufüzete. Erdővidéken és Székföldjén kiadványok vannak Uzonkafürdőről, Erdőfüléről, Vargyasról, Bölönből, Köpecről (Gáspár József-féle falutörténet), Hidvégről.     Több településről készült históriás írás, de anyagiak hiánya miatt ezeket nem adták ki. Ezek közé sorolható Bardoc (Fazakas Mihály kézirata), Nagybacon (néhai tanító kézirata), Szárazajta (Mihály Gábor ny. tanító kézirata), Magyarhermány (néhai Máthé János teljes falumonográfiája), Angyalos (néhai tiszteletes Bartha Sándor kézirata), Aldoboly (Deák József ny. lelkipásztor kézirata), Sepsiszentkirály (Kovács Sándor volt református lelkész falutörténete), Kálnok (a múlt századi Unitárius Közlönyben), Nagyborosnyó (néhai református tiszteletes Nagy Lajos falumonográfiája) és Szárazpatak (Márton Emil ny. tanító falutörténete). A sor azokkal az elfekvő kéziratokkal bővítő, amelyeket vidéki értelmiségiek, tanítók, lelkészek készítettek, de polcokon, fiókok mélyén várják, hogy a maiak kiegészítsék az azóta történt eseményekkel, irodalmi jegyzettel, térképekkel, fényképfelvételekkel, és megfogalmazzák azt is, hogy mit vár az illető település a jövőben, főleg a községgazdálkodás, falufejlesztés, közművesítés, infrastruktúra tekintetében. /(kgyz): Nyomtatványok Háromszék és Erdővidék falvairól. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./

2007. március 17.

Oltszemen szekeres felvonulást tartottak március 15-én. Az étfalvazoltáni fúvósok taktusára indult az ünnepi menet, leányok, legények nemzeti viseletben. Negyedik esztendeje vált valóra Dimény Árpád helybeli vállalkozó álma, hogy szebb, méltóbb legyen a falu nemzeti ünnepe. Első alkalommal ünnepelt a falu a tavaly megépített turulmadaras emlékparkban. Kisgyörgy Zoltán Oltfej népének negyvennyolcas históriáját mutatta be, Oltszem ugyanis nyolcvanegy nemzetőrt állított a szabadságharc idején. /Kisgyörgy Zoltán: Első alkalommal a turul alatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 17./

2007. augusztus 20.

A régiók napján a sepsiszentgyörgyi rendezvények egyik fénypontjának ígérkezett a sepsiszéki falvak szekeres bevonulása a városba. Rendőri kísérettel csattogtak a patkók az aszfalton, a bodokiak vezették a sort felzászlózva, aztán a rétyiek népviseletbe bújt, szép lányokkal s nótaszóval, majd az uzoniak az asszonykórussal, s úgyszintén énekelve, a málnásiak hegedűvel kísérték őket, a gidófalviak még az uniós zászlót is magukkal hozták, a zoltániak és a kőröspatakiak bandériumot ültettek a szekérre, a sort záró árkosiak pedig zászlót lobogtattak. /Váry O. Péter: Sepsiszéki bevonulás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 20./

2008. február 19.

Február 15-én Étfalvazoltánban közel húsz résztvevő megalapította a Magyar Polgári Párt (MPP) első háromszéki alapszervezetét – tájékoztatott Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. A résztvevők Csutka Attilát választották a helyi szervezet elnökévé, Gödri Csaba alelnök, Szilágyi Dávid és Bakk Csaba pedig elnökségi tag lett. (fer-): Megalakult az első alapszervezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

2008. augusztus 30.

Idén is többszázan zarándokoltak a Kárpát-medence sokféle tájáról az úz-völgyi 15. emlékünnepségre a II. világháborús szovjet betörés 64. évfordulóján. Nagyon rossz állapotban lévő utak fogadják az érkezőket. Szabó József hadtörténész-ezredes egész családjával érkezett Budapestről az Úz völgyébe. Petkes József nyíregyházi festőművész is családostól jött. Intézmények, egyházi közösségek jelenléte volt jellemző. A Vitézi Rend Háromszéki Székkapitánysága v. Pásztori Tibor vezetésével, a szentivánlaborfalvi férfikórus, a kökösi egyházközség, Étfalvazoltánból egy népesebb csapat, a budapesti Nemzetvédelmi Egyetem kadétjai, a háromszéki és csíki veteránok. Az úzi születésű Kovács Sándor információs arzenállal szolgált az 1944-es katonai eseményekről. Dr. Szőts Dániel, a képletes úzi katonai térparancsnok évenként levezényelte az emlékünnepségeket. Kiemelkedő egy újabb hagyomány, az úzi emlékezők sorra állítják a katonatemetőbe az emlékkopjákat. A gelencei neves fafaragó, Kelemen Dénes felajánlotta, hogy ha minden évben megjelölik az úzi katonatemetőben egy ismeretlen katona domborzati formák után azonosítható sírját, akkor ő és fafaragó fiai vállalják ezeknek az elkészítését cserefából. Ezek az emlékjelek előrejelzik, hogy a Nyergestető kopjás-keresztes emlékparkjához hasonlóvá bővül az úzi két világháborús katonatemető is. Az idei úzi ünnepség hozadéka az is, hogy dr. Szőts Dániel kezdeményezésére Csíkszentmártonban egy úzi múzeumi gyűjtemény létrehozására gondolnak. Az ojtozi völgyben, az Ojtoz a hadak útján néven létesül múzeum. /Sylvester Lajos: A 15. Úz-völgyi zarándoklat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998