udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2002. május 8.

Szentlány és Fakert akár Arad kertes külvárosai is lehetnének, olyan közel vannak a megyeszékhelyhez. Szentlány bejáratánál egy német cég modern gyárat épített (gyermek és női ruhaneműt készítenek), a nők 70 százalékának biztosít munkát. Az ötvenes évek végén Szentlány helyett Fakert lett a községközpont, s azóta háttérbe szorul a véleményük, kérésük. Például az, hogy a helynévtáblán tüntessék fel a település magyar nevét is. Szentlányon ugyanis 300 magyar él (Fakerten alig félszáz). Hosszú hónapok óta folyik a huzavona az ügyben. - Szentlánynak összetartó erejű református gyülekezete van. A hitélet megerősödése annak tudható be, hogy a településnek hat éve állandó lelkésze van, a szolgálatát odaadással végző Wáritzné Herdean Gyöngyi tiszteletesnő személyében, aki férjével, Wáritz Arthur községi tanácsossal és kisfiukkal megtelepedett Szentlányon. Nagy Erzsébet tanárnő rámutatott: minden esztendőben szembesülnie kell egyes magyar szülők téveszméken alapuló felfogásával, akik a "könnyebben érvényesülnek majd az életben" magyarázattal román iskolába járatják gyermeküket. A II–IV. összevont osztályban nyolc kisdiák tanul magyarul. Első osztályos gyermek egy sincs. - Három éve egyetlen gyermeket sem kereszteltem. Komoly veszélybe került nálunk a magyar óvodai és iskolai oktatás – jegyezte meg a tiszteletesnő. /Balaj Katalin: Szentlány – magyarul is. "A református egyház a helybeliek mentsvára". = Nyugati Jelen (Arad), máj. 8./

2005. szeptember 13.

Szeptember 17–18-án harmadszor rendezik meg a Szentleányfalvi Napokat az Arad vonzáskörében élő településen, valamint a községközpont, Fakert szülötteinek, az innen elszármazottaknak a találkozóját. Szentleányfalván az iskolában nemzedékek találkozója lest, ezt követően különböző ügyességi és erőversenyeket, futballmérkőzést, bográcsfőző versenyt szerveznek. A kétnapos rendezvény végén szeretetvendégség lesz az imateremben. /Szentleányfalvi Napok harmadszor. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 13./

2005. szeptember 19.

Arad megyében, Szentleányfalván harmadszor szervezték meg a Szentleányfalvi Napokat. Szeptember 17-én, szombaton a nemzedékek találkozójával kezdődött, a fiatalok sportvetélkedőn vettek részt. Vasárnap az ünnepi istentisztelet után megkoszorúzták a templomépítő lelkész, Szondy Géza emléktábláját. A kétnapos rendezvényt a parókián szeretetvendégség zárta, amelyen megjelent Militon Serb fakerti polgármester is, aki ígéretet tett a kétnyelvű helységnévtábla elhelyezésére, illetve a falunapok további rendezvényeinek a támogatására. A 81 éves hazalátogató Seres Sámuel emlékezett: az ő idejében 83-an jártak a szentleányi magyar iskolába, jelenleg már nincs magyar nyelvű elemi. /Balta János: Szentleányfalvi Napok harmadszor. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

2008. június 7.

Arad megyében az RMDSZ a megyei tanácsosi listája idén 13 931 szavazatot kapott, 1434-gyel kevesebbet, mint 2004-ben, ennek ellenére megőrizték a három tanácsosi helyet. Nagyzerinden 207, Tőzmiskén 103, Nagyszintyén 88, Pécskán 62, Kisiratoson 53, Gyorokon 33 szavazattal kaptak kevesebbet, mint 2004-ben, ellenben Zimándújfalun 170, Székesúton 73, Sofronyán 92, Fazekasvarsándon 46, Nagyperegen 28, Nagyiratoson 17, Fakerten és Pankotán 12 pecséttel volt több a tulipánon. Arad városban a magyarok zöme az RMDSZ tanácsosi listájára szavazott, amikor a polgármester személyéről kellett dönteni, akkor már nem Bognár Leventét választották, mert tudták, úgysem lehet a város első embere, ezért inkább nem hagyják elveszni a voksukat. Az RMDSZ Arad városi listája 5092 szavazatot kapott, miközben Bognár csak 2889-et. Király András megyei elnökjelöltnél a különbség sokkal kisebb volt: a megyei lista Aradon 5193 szavazatot, ő pedig 4681-et tudhat magáénak. Ha az egész megyét számoljuk, akkor Király Andrásra 12 984 személy voksolt. Arad megyében az RMDSZ elveszítette a megyei önkormányzat alelnöki tisztségét, és, 2004-hez viszonyítva kilenc helyet a magyarlakta települések tanácsaiban: egyet Aradon, Kisiratoson, Nagyiratoson, Tőzmiskén, Fazekasvarsándon, Nagyszintyén és Vingán, kettőt Pécskán és Nagyzerinden. Az RMDSZ bejutott a pankotai, konopi, székesúti önkormányzatba, és plusz egy helyet nyertek Sofronyán, hármat pedig Zimándújfalun. A második fordulóban az RMDSZ Zimándújfalun és Nagyiratoson versenyben van a polgármesteri tisztségért. /Irházi János: Szavazatmérleg az RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998