udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 33 találat lapozás: 1-30 | 31-33
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1994. április 15.

Arad megye népszámlálási adatai a magyarság csökkenését mutatják, az előző népszámláláshoz viszonyítva 17,8 %-kal kevesebben vannak. Arad megye 487 ezer lakosából 60,9 ezer magyar. Tömbben él a magyarság Kisiratoson, Majláton, Kisperegen, Zerinden, Ágyán, Simonyifalván, Feketegyarmaton, Szentpálon, Nagyvarjason, Bélzerinden és Kisvarjason, de ezeken a településeken is csökkent a magyar nemzetiségűek lélekszáma. Számbeli fölényben van még a magyarság Nagyiratoson, Újzimándon, Fazekasvarsándon, Zimándközön, Szapárligeten, Vadászon és Dezsőházán. Arad város lakóinak 15,6 %-a magyar /29 759 fő/, a városban 27 838 római katolikus, 9460 református és 141 unitárius él. Pécska község a hetvenes években még magyar többségű volt, 1992-ben azonban már csak 4577 magyar élt 5974 román mellett. Számottevő a magyarság lélekszáma még Kőröskisjenőn, Borosjenőn, Pankotán, Lippán, Gyorokon és Vingán. /Péterszabó Ilona: A népszámlálás tükrében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

1999. március 10.

Fogyatkozik Arad megye legnagyobb evangélikus közössége, Fazekasvarsánd, ahol 680 evangélikus él. Erdélyi Zoltán evangélikus tiszteletes mindent megtesz, hogy összetartsa a híveket, hogy több fiatalt vonzzanak az Obetko Mihály nevét viselő gyülekezeti házba. A faluban tavaly 20 temetés volt és 6 keresztelő. Sok fiatal elköltözik a faluból. /Létszámcsökkenés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./

1999. október 14.

Okt. 9-én rendezték meg Fazekasvarsándon az Arad megyei magyar óvónők és tanítók pedagógiai körének találkozóját, a téma éppen a népi hagyományok megőrzése volt. - Fazekasvarsándon már húsz éve nincs magyar tagozat V-VIII-ban. /Péterszabó Ilona: A pedagógusokat kulcsos kaláccsal várták. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

1999. november 29.

Az RMDSZ Arad megyei szervezete a nov. 27-én szervezett megyei küldöttgyűlését a választási kampány hivatalos megnyitójának szánta. Cziszter Kálmán megyei elnök hasznosnak minősítette az RMDSZ kormányzati szerepvállalását, mert szerinte nélküle nem születhetett volna meg sem a tanügyi törvény, sem a helyi közigazgatási törvény. Arad megyében tíz településen a magyarság részaránya 50% fölött van. Aradon csak 15%-os a magyarság száma, ennek ellenére polgármester-jelöltet fognak állítani és a következő településeken is: Nagyzerind (91%), Nagypereg (50%), Nagyiratos (52%), Pécska (36%), Zimándújfalu (46%), Fazekasvarsánd (35%), Sofronya (41%), Tőzmiske (45%), és Nagyszintye (40%). Olyan településeken, mint Vinga (28%), Kisjenő (23%), Kürtös (21%), Gyorok (19%) alpolgármester- jelölteket állítanak. Tokay György képviselő szerint fontos a magyarságnak azt a 42%-át is mozgósítani, amely az elmúlt választásokon távolmaradt az urnáktól. /Péterszabó Ilona: Az Arad megyei RMDSZ is választási kampányban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29./

2000. február 29.

Febr. 23-án Nagyzerinden megtartották a Körös-vidékiek találkozóját, amelyen a térség képviselői vettek részt és megalakították a Körös-vidéki Egyesület. Orbán Attila, az RMDSZ kisjenői szervezetének elnöke, a körösközi találkozó kezdeményezője felvázolta, mennyire szükséges e vidék magyarságának összefogása. Szívós László /Simonyifalva/, aki már nem bízik abban, hogy a körösközi magyartöbbségű települések adminisztrációs téren önállósodhatnak, felvetette, jó lenne, ha valamennyi településen lenne egy állandó iroda, így jobban érvényesülne a helyi önkormányzat. Fazekas József nagyzerindi iskolaigazgató beszámolt arról, hogy az általános iskola végzettjei közül idén négyen Magyarországon kívánják folytatni a tanulmányaikat. A megalakult Körös-vidéki Egyesület ideiglenes vezetőségben Orbán Attila elnöki, Szívós László és Borsos Vilmos alelnöki tisztséget kapott. - A találkozó előtt ifjúsági megbeszélésre is sor került, melynek során megegyeztek abban, hogy április végén háromnapos sátortábort szerveznek az aradi, illetve a környékbeli település magyar ifjúsága számára. /Balta János: Nagyzerinden megszületett a Körös-vidéki Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./ A Körös-vidéki Egyesület létrehozói Kisjenő, Fazekasvarsánd, Simonyifalva, Vadász, Bélzerind, Szapárliget, Ágya, Feketegyarmat és Nagyzerind, vagyis az térség magyarságának képviselői. /Nagyzerinden megalakult a Körös-vidéki Egyesület. = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), febr. 25./

2002. december 30.

Matekovits Mihály Arad megyei főtanfelügyelő-helyettes szerint a jelen körülmények között a megtartás is sikernek minősül a magyar oktatásban. A sikerek közé tartozik az, hogy Tornyán újra indult a magyar óvoda, Majláton meg tudták tartani a magyar óvoda két csoportját, Pankotán az iskolát és az óvodát is. Nagy probléma a pedagógushiány. Az Apáczai Alapítványnál elnyert pályázat alapján támogatják azokat a gyermekeket, akik azért kénytelenek ingázni, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. 140 - elsősorban I-VIII. osztályos - gyermek részesül ebben a támogatásban. Jelenleg tíz szórványhelységben folyik magyar nyelvű oktatás. Állami finanszírozással folyó anyanyelvű oktatás van Pankotán, Szapárligeten, Fazekasvarsándon, Borosjenőben, Vingán. Idén sikerült beindítani az Apáczai Alapítvány támogatásával a nem hivatalos, hétvégén folyó magyar oktatást Németszentpéteren, Tornyán, Székudvaron, Lippán és Csermőn. /Gujdár Gabriella: Az aradi magyar oktatás jó, de lehetne jobb is. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 30./

2003. május 5.

Huszonöt év alatt Arad megyében megszűnt tíznél több magyar tannyelvű kisiskola. Dezsőháza, Galsa, Németszentpéter, Radna, Szederhát, Nagyvarjas, Gyulavarsánd, Simánd, Csermő, Aradon Zsigmondháza, Rácfertály, Pernyáva maradt anyanyelvű iskola nélkül, hogy csak az eszébe jutó régi tanintézeteket említse, írta Ujj János. S időközben négyosztályos "kisiskolává" minősült vissza a gyoroki, fazekasvarsándi, pankotai, szentpáli, míg a valamikor erős bentlakással is rendelkező tornyai eltűnt az anyanyelvű oktatás térképéről. A hivatástudattal van baj. Valamikor kipellengéreztek egy falusi tanítónőt, mert végigjárta faluját, s meggyőzte a szülőket, hogy anyanyelvű iskolába írassák gyermekeiket. Tettéért a szekuritátén is faggatták. Vajon akad-e jelenleg pedagógus, aki hozzá hasonlóan végigjárná azt a falut? /Ujj János: Iskolák, tanítók. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 5./

2003. június 30.

Az Arad megyei RMPSZ szervezésében, a magyarországi Apáczai Közalapítvány jóvoltából ingyenes egyhetes anyanyelvi táboron vett részt 21 gyermek Aradon. A megye olyan helységeiből jöttek - mint Borosjenő, Csermő, Fazekasvarsánd, Pankota, Simánd, Szapárliget, Székudvar és Vinga -, amelyekben az V-VIII. osztályban csak fakultatív magyar nyelvű oktatás van. Szakács Ferenc, a Csiky Gergely Iskolacsoport igazgatója, Matekovits Mihály, az RMPSZ megyei elnöke és Kiss Anna, a tábor gazdasági vezetője köszöntötte őket. Reggelente Beszéljünk szépen magyarul! címmel nyelvi vetélkedőket, játékokat és videózást rendeztek számukra. Meglátogatták a Jelen Házat és a Tulipán könyvesboltot. /Benke Tímea: Szórványvidékiek anyanyelvi tábora. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

2003. szeptember 5.

Szept. 4-én Fazekasvarsándon tartotta évi közgyűlését a Kolozsvári Evangélikus-Lutheránus Egyházmegye. A közel 60 lelkész és presbiter előtt Mózes Árpád püspök tartott tájékoztatót. Adorjáni Dezső Zoltán, a Brassói Egyházmegye esperese előadást tartott Identitás és integráció az erdélyi magyarság szemszögéből címmel. /(Balta): Egyházmegyei közgyűlés Fazekasvarsándon. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2003. szeptember 9.

Mintegy négyszázan sereglettek össze szept. 6-án a Bihar megyei Mezőbajon, hogy együtt ünnepeljenek. Ebben az esztendőben a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Mezőbaj református egyházközségével szervezte meg az Erdőháti Napot. A találkozó célja a Körösök közötti kistáj településeinek, lakóinak összefogása. Az Erdőháti Szövetség 1996-ban alakult azzal a szándékkal, hogy fejlesszék vidéküket. Az idei volt a hetedik Erdőháti Nap, ugyanis a 98-as elmaradt. Erdőhát vidéke a Tenkétől Nagyszalontán át Fazekasvarsándig terjedő rész. A hajdani erdőségeket mára nagyrészt kiirtották, így a térség már csak nevében őrzi emléküket.Tőkés László püspök hirdetett igét. Ezután Filep Ferenc, az Erdőháti Szövetség elnöke, árpádi református lelkipásztor köszöntőjében kifejtette: fontos a régió lelki egysége, mely előfeltétele a regionális öntudatosságnak. Gazda József közíró Magyar sorskérdések címmel értekezett a magyar lelkület megnyilatkozásairól. A parókián kiállítás nyílt az innen Nagyváradra elszármazott grafikus, Vassy Erzsébet alkotásaiból. Az 1996-ban alapított Árpád-díjat ez esztendőben neki ítélték oda. Ezt követően fórumot tartottak, melynek fő témája a dél-bihari tájegység településeinek összefogása, a régiófejlesztés fontossága volt. Tőkés László és Béres István nyugalmazott tanító leleplezte a templomban található, az I. és II. világháborúban elpusztult mezőbaji magyar honvédek emléktábláját, a templomkertben pedig kopjafát avattak a találkozó emlékére. /Tóth Hajnal: Erdőháti Nap. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 9./

2004. február 17.

Fazekasvarsánd lakossága ezer fölötti, ebből a magyarság száma meghaladja a húsz százalékot. A helyi tanács munkájában három magyar RMDSZ-es önkormányzati képviselő vesz részt. Gyurkócza Magdolna tanítónő, tanácsos elmondta: szeretnének létrehozni egy könyvtárat a településen, igény is lenne rá, könyvek is vannak, sőt könyvtáros is kerülne egy román fiú személyében. A községben nincs román–magyar ellentét, a pedagógusok – két magyar és három román tanítónő – is jól megértik egymást. Az elemi iskolában huszonegy gyerek tanul magyarul, ezenkívül a fakultatív oktatáson harminchárman vesznek részt, többnyire vegyes házasságból született gyerekek. /(nagyálmos): Kis település megoldható gondokkal. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2004. február 17.

Aradon február 16-án három helyen láthatták a gyerekek a Borsóci című bábjátékot, amit Bereczky Gyula kolozsvári bábszínész játszott el, egy személyben adva elő az édesanyát, a rózsaszín kismalacot, a gonosz varázslót és természetesen a főszereplő Borsócit. Bereczky Gyula három éve járja az óvodákat és iskolákat, de csak a szórványvidéket, mondván, hogy Székelyföldre elmennek mások is, de a szórványvidékre csak ő jön el, egyetlen hátizsákban hordva minden díszletét, az összes bábfigurákkal együtt. A bábszínész a következő napokban fellép Arad megye több településén, Zimándujfaluban, Zimándközön, Fazekasvarsándon, Majláton, Zerinden, Ágyán, Erdőhegyen, Szapáryliget en, Nagyvarjason, Kisiratoson és Pécskán. /(Karácsonyi): Borsóci kalandjai – az egész megyében. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2004. április 7.

Arad megyében a Románia Magyar Demokrata Szövetség tíz településen indít polgármesterjelöltet a helyhatósági választásokon. Fazekasvarsándon Miszlai Ferenc, Kisiratoson Almási Vince, Nagyiratoson Guth János, Nagyperegen Nagy Sándor, Nagyszintyén Erdős Bálint, Nagyzerinden Ozsvár Zoltán, Pécskán Nagy István, Sofronyán Sandu Piroska, Tőzmiskén Haász Tibor és Zimándújfaluban Kovács András indul a polgármesteri székért. Arad megyében összesen 300 tanácsosjelölt indul az RMDSZ színeiben. A megyében 36 településen van szervezete az RMDSZ-nek. /n. i.: Tíz polgármesterjelölt, háromszáz tanácsosjelölt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 7./

2004. július 10.

Fazekasvarsándon az evangélikus-lutheránus parókia imatermében júl. 8-án fiatal lelkészek számára szerveztek értekezletet. Az 18 lelkész a szolgálat során felmerülő gyakorlati kérdéseket vitatta meg. Illyés László, a bukaresti gyülekezet segédlelkésze második alkalommal vett részt ifjú lelkészek találkozóján. Kétnyelvű gyülekezetben szolgál, külön kihívás számára az anyanyelvű kultúra éltetése a magyarok, illetve a missziói szolgálat a románok felé. /Balta János: Fiatal lelkesedéssel. Gyülekezetépítés. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 10./

2005. február 8.

Fazekasvarsándon szervezett a Nyugati Jelen olvasótalálkozót. Sokan hiányolták a magyar tanácsosok jelenlétét, akik nem jöttek el. A magyar közösség elégedetlen a régi kultúrotthon siralmas állapotával. A templomtető egyik sarkán befolyik a víz, a parkot tönkretették. A fazekasvarsándiak megalázónak tartják, ahogyan beosztják a férfiakat éjjeli őrségre. Túlnyomó részt a magyarok őrködnek éjjel, míg mások nem kerülnek a listára vagy felmentik őket. /Sólya Emília: Éjjeli őrködés csak magyaroknak? Háborognak a fazekasvarsándiak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 8./

2005. február 17.

Fazekasvarsándon újraalakult a gazdakör, amely 1991-ben Arad megyében az első gazdatömörülésként kezdte el működését. Akkoriban saját székházzal rendelkezett, élénk tevékenységet fejtett ki, azután a kezdeti lendület lelohadt, mígnem a gazdakör megszűnt. A napokban történt újraalakuló ülésen megválasztották a vezetőséget: elnök Szász Mihály, alelnök Miszlai Ferenc, pénztáros Mód László. /(b): Újraalakult az első gazdakör. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 17./

2005. június 24.

Június 24-én nyílik és június 29-én zárul a negyedik alkalommal megszervezett Apáczai anyanyelvi tábor Aradon. A szórványban élő és csak fakultatív magyar nyelvű oktatásban részesülő 19 – borosjenői, fazekasvarsándi, pankotai, simándi, szapáryligeti és vingai – IV–IX. osztályos diák számára a házigazda aradiak változatos és színes programot állítottak össze. A tábor védnökei Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelő és Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen főszerkesztője. /(Kiss): Szórványtábor – negyedszer. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 24./

2005. szeptember 19.

Szeptember 17-én Arad megyében nyolcadik alkalommal került sor a pankotai magyarság legnagyobb évi ünnepére, a szüreti bálra, amelyet ezúttal is Dokopil Olga szervezett meg. 37 pár öltözött be magyarruhába, a lányok pártával, a fiúk árvalányhajas kalappal a fejükön. A fiataloknak alig a negyede magyar, a többiek azért varratnak maguknak ilyen ruhát, hogy részesei lehessenek a szüreti bálnak, ami magyar hagyomány. A magyar népviseletbe öltözött menet szőlőkosárral végigvonult a főutcán, betért a római katolikus templomba, ahol Ciurar János plébános megemlékezett a magyar népi hagyományok ápolásának szükségességéről, majd bevonultak a kultúrotthonba. Az egyórás műsor után a galsai–fazekasvarsándi vegyes zenekar húzta a talpalávalót. /Balta János: Nagy sikerű szüreti bál nyolcadszor. Élő néphagyomány Pankotán. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 19./

2006. február 4.

Horváth Csaba Fazekesvarsánd evangélikus-lutheránus lelkésze 2005. márciusáig az apateleki és a pankotai szórványgyülekezeteket szolgálta. Tíz hónapja került Arad megye második legnépesebb evangélikus gyülekezetéhez, párhuzamot vonhat a két szolgálat között. Van-e különbség a szórványszolgálat, illetve egy nagyobb létszámú gyülekezet lelki gondozása között? Mindkettőnek megvan a sajátossága. A fazekasvarsándi gyülekezet hozzávetőleg 600 lelket számlál, itt Horváth Csaba tevékenyebb gyülekezeti életnek a cselekvő részese. A szórványgyülekezet viszont eléggé elöregedett, egymástól és a templomtól is távol élő hívekből tevődik össze, fejtette ki. A nagyobb létszámú gyülekezetben többen távolodtak el az egyháztól. A lelkész az egyház-idegenség legfőbb okát az alkoholizmusban látja. A lelkész a gyermekek hitoktatására nagy hangsúlyt fektet. A parókián klubtevékenységet kíván beindítani. /Balta János: Visszaszerezni az elveszett nyájat. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 4./

2006. február 20.

Arad megyében, Fazekasvarándon jótékonysági farsangi mulatságot szervezett a helyi magyar óvoda vezetősége. Manguci Erzsébet igazgató, a rendezvény fő szervezője elmondta: a magyar óvoda csupán diavetítővel rendelkezett, ami nem tudta lekötni a kicsinyek figyelmét, a szülői bizottsággal egyetértésben döntöttek a jótékonysági bál megszervezése mellett, a bevételből színes tévét és DVD lejátszót terveznek vásárolni. A bálon több mint 200-an részt vettek, a helybeli és környékbeli zenészekből álló Roller zenekar hajnalig húzta a talpalávalót. Fazekasvarándon hagyománya van az óvoda által szervezett jótékonysági báloknak, így korszerűsítették, szerelték fel eddig is az oktatási intézményt. /(balta): Fazekasvarsándon színes tévéért mulattak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./

2006. március 24.

Arad megyében az RMDSZ-nek nincs éves programja a fakultatív magyar oktatás további terjesztésére, Hunyad megyében pedig a kiküldött kérdőíveket az érdekeltek eldobálták. /Riport. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./ Arad megyében a lehetőségekhez és helyzethez képest kevés a mindössze négy településen működő fakultatív magyar oktatás. A román iskolába járó, de anyanyelvét megőrizni szándékozók segítésére létrehozott alternatív tanítási rendszerben közel száz gyermek vesz részt Fazekasvarsándon, Pankotán, Szapáryligeten és Vingán. Vingán és Pankotán jelenleg semmiféle magyar oktatás nincs az iskolában, ezeken a településeken az egyedüli kiút kizárólag a fakultatív oktatás. A fakultatív oktatás mellett létezik egy nem hivatalos is, az említett négy településen önkéntes alapon, több templomban is szerveznek magyar oktatást – vázolta a helyzetet Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes. Simándon és Csermőn is szerveztek a templomban magyar oktatást. Borossebesen még próbálkozások sem voltak magyar fakultatív oktatásra, mert nincs rá igény. A szülők megtanítják gyermekeiket a magyar konyhanyelvre, akik aztán jobbára románul beszélnek, román iskolába járnak. Kettner József pórbál segíteni a fiataloknak. Egy fakultatív osztályra való tanuló összejött Lippán, oda Aradról szeretett volna kijárni egy nyugdíjas pedagógus heti két alkalommal, de Pellegrini szerint a heti négyszer egy óra az ideális. – A fakultatív oktatást választók száma nagyjából stagnál – közöte Nagy Gizella városi tanácsos, az RMDSZ Arad megyei szervezetének oktatási alelnöke. Temes megyében a fakultatív magyar oktatás az 1989 előtti időkre nyúlik vissza. 1990 után ismét rendszeres lett a fakultatív magyar oktatás, az Orbán-kormány idején bevezetett státustörvény, illetve az ezzel járó, a magyar nyelven valamilyen formában tanuló gyerekek szülei által igényelhető oktatási-nevelési támogatás megsokszorozta a létszámot. Kiss Ferenc tanfelügyelő is elismerte, hogy sok családot csak ez ösztönöz arra, hogy a gyereket magyar órákra járassa. Jelenleg Temes megyében 411-en vesznek részt a fakultatív magyar oktatásban, közülük 151-en elemista korúak, 243-an általános és 17-en középiskolások. A legtöbb diák Újváron van, a sorban Gyertyámos és Óbéb következik. Fakultatív magyar órákat tartanak még Magyarszentmártonban, Csenén, Óbesenyőn, Keglevichházán, Csanádon, Varjason, Gyéren, Fényen, Igazfalván, Temesrékáson, Buziásfürdőn, Gátalján és Facsádon. Az RMDSZ és a tanfelügyelőség azokon a településeken támogatja a fakultatív magyar oktatást, ahol semmilyen szinten nincs magyar tagozat. Pataky Lehel Zsolt: Fakultatív magyar oktatás. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./Hunyad megyében lenne igény a fakultatív magyar nyelvoktatásra, a konkrét forma még várat magára. – Tavaly novemberben felhívással fordultak a helyi RMDSZ-szervezetekhez, illetve a magyar egyházak lelkészeihez, hogy összesítsék az ilyen fajta igényeket, tájékoztatott Máté Márta megyei főtanfelügyelő-helyettes. Sajnos egyetlen visszajelzés sem érkezett a felkérésre, annak ellenére, hogy van mód a fizetett fakultatív magyar nyelvoktatásra. Ha településenként sikerül egy-egy minimum tízes létszámú csoportot összehozni, akkor oktató fizetést kap a munkájáért. Így azonban a következő tanévben már csak az önkéntes oktatásra nyílik lehetőség. – A kisebb településeken szolgáló fiatal lelkipásztorok vállalták fel eddig is a magyar nyelv oktatását. Az egyetlen szervezett formájú magyar nyelvtanfolyam három évvel ezelőtt alakult meg, egyházi támogatással. Vajdahunyadon a római katolikus egyházközségben helyi fiatal tanítónők vállalták fel ezt a munkát. Lassan abbamaradt az egész. A visszajelzések hiányában Hunyad megyében Sáfár Csaba kisebbségi tanfelügyelő fogja az iskolai nyilvántartásokból összeírni azokat a magyar gyermekeket, akiknek nincs lehetőségük a településükön anyanyelvükön tanulni. Ez a terv elsősorban Hátszeget és Brádot érintené, e két településen nincs semmiféle magyar nyelvű tanintézmény. /Gáspár-Barra Réka: Hunyad. Elszalasztott lehetőség. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 24./

2006. március 29.

A Nyugati Jelenben március 24-én Irházi János tollából megjelent, a fakultatív magyar oktatásról szóló riportban közöltekről árnyaltabb képet akart adni az Arad megyében folyó fakultatív oktatásról Nagy Gizella,  az Arad megyei RMDSZ oktatási alelnöke. Arad megyében jelenleg kétféle fakultatív oktatás létezik: az intézményes keretek közötti  öt településen: Szapáryligeten, Vingán, Borosjenőn, Fazekasvarsándon és Pankotán. A nem intézményes keretek közötti, “vasárnapi iskola” formájában működik Csermőn, Székudvaron, Lippán és Simándon. Ez utóbbi formát a pedagógus önkéntesen, általában javadalmazás nélkül végzi. Egy ideig a Pedagógus Szövetség meg tudta téríteni pályázati pénzekből az ingázó pedagógusok útiköltségét, de tavaly óta nincs erre lehetőség. Igaz, hogy az RMDSZ-nek nincs konkrét programja ennek az oktatási formának a kiterjesztésére, de ahol erre valós igény van a helyi közösség részéről, ott számíthatnak a segítségükre. A riportból kimaradt a fakultatív oktatásban legjobb eredményeket elérő tanulók év végi táboroztatása. /Nagy Gizella,  az Arad megyei RMDSZ oktatási alelnöke: Tisztelt szerkesztőség! = Nyugati Jelen (Arad), márc. 29./

2006. július 1.

Június 30-án zárult Aradon az ötödik Apáczai anyanyelvi tábor, amelyet a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) Arad megyei szervezete olyan gyerekek számára szervez, akik nem vehetnek részt lakóhelyükön magyar nyelvű közoktatásban. Az idei táborba 19 tanuló hét helységből (Borosjenő, Fazekasvarsánd, Lippa, Pankota, Simánd, Szapáryliget és Vinga) érkezett. /(Kiss): V. Apáczai anyanyelvi tábor. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

2006. december 15.

Sikeresen mutatkoztak be Fazekasvarsánd evangélikus gyülekezetének gyermekei azon a kézműves kirakodóvásáron, amelyet Aradon a Tulipán könyvesboltban szerveztek. /(ij): Fazekasvarsándi kézműves gyerekek. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 15./

2006. december 29.

Aradon Király András képviselő, az RMDSZ megyei elnöke évi mérleget vonva szinte kizárólag a sikerekről beszélt. Kifejtette, hogy ami célt 2006 elején maguk elé tűztek, azt nagyjából sikerült megvalósítani, és főként a magyar településeket érintő infrastrukturális beruházások terén jó évet zártak. A siker kulcsaként az ezen a téren kivételesen megfelelőnek bizonyult koalíciós együttműködést, az egységes célok érdekében tett egységes fellépést jelölte meg. Sikertelenség, hogy Fazekasvarsándon, működésképtelen lett a helyi önkormányzat. A másik negatívum a kétnyelvű feliratokra vonatkozik, Arad megyében 14 településen haladja meg a 20 százalékot a magyar lakosság számaránya, de a kétnyelvű táblák ügye csupán hét településen oldódott meg. /(Irházi): A pohár teli fele. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

2007. március 6.

Fazekasvarsándon a Nyugati Jelen napilap által rendezett olvasótalálkozón ugyanazok a problémák merültek fel, mint két éve. A helybeli magyar lakosság még mindig úgy érzi: nem történt előrelépés az infrastruktúra, beruházások terén és általában a falu mindennapjaival kapcsolatban. A tanácsosok jó része nemigen tud kiegyezni a jelenlegi polgármesterrel. Mintegy 30 házat még mindig nem telekkönyveztek. Több mint két éve falugyűlést sem szerveztek. A község evangélikus-lutheránus papcsaládja, Horváth Csaba és felesége megpróbálta beindítani a kultúrotthont, de a fiatalok nem a legcivilizáltabban használják a helyiséget. /Sólya R. Emília: Tehetetlenül nézik, hogyan megy tönkre minden. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 6./

2007. július 21.

Óbis Sándor zimándújfalui toronyfestő és bádogos a közelmúltban Szépfalun (Frumuseni) javította a katolikus templom tornyát, ahol a kereszttel együtt a tartó gömb is javításra szorult. A gömbben lévő fémdobozba zárva régi iratokat talált, amelyeknek egy része a templom építésére 1891–94 között történt gyűjtés adományozóinak a névsorát tartalmazza az egyénenként felajánlott összegek pontos kimutatásával. A német nyelvű szövegek között imák is találhatók. Az 1894. április 15-én történt felszentelést magyar nyelvű bélyegző, a Temes-Szépfalui Róm. Kath. Plébánia Hivatal feliratú pecsét hitelesíti. Ugyanott az 1936-ban történt legutóbbi nagyjavításra történt gyűjtés kimutatása az önkéntes tűzoltó egyletről, illetve a templom előtt emelt szoborról készült fotók társaságában több ima, illetve apró gyöngybetűkkel egy érdekes magyar nyelvű feljegyzés is található. Az akkori jegyző, az Újvarsándon (Fazerkasvarsándon) 1884-ben született Bartha Antal megírta, akkoriban milyen nehéz volt a közigazgatásban dolgozni a Monitorul Oficialban megjelent, egymásnak ellentmondó törvények, illetve az azokat tévesen értelmező hivatalnokok miatt. Óbis Sándor szerint a Bánságban ritkaságnak számít a kordokumentum értékű irathagyás a toronygömbben, ami inkább Szatmárnémeti környékén volt szokás. Mivel úgy tudja, egy kolozsvári egyetemi tanár tanulmánykötetet ír e dokumentumokról, felajánlaná neki a talált iratok fénymásolatait. /(balta): Kordokumentumok a torony-gömbben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 21./ Keszeg Vilmos: Egy Hir adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok című könyvéről van szó. /Vajda András: Keszeg Vilmos: Egy Hir adás a’ Késő Maradékhoz. 17–20. századi erdélyi toronygombiratok. = Szabadság (Kolozsvár), 2006. júl. 12./

2007. október 5.

Október 4-én immár hagyományosan került sor az Arad, a magyar Golgota elnevezésű szavalóversenyre, amelyet ezúttal a Gyöngyház Egyesület és az RMDSZ Arad megyei szervezete rendezett meg Arad megyei tanulók részére. Az Aradról – Csiky Gergely Iskolacsoport, Aurel Vlaicu és 10-es számú általános iskolákból –, valamint Ágyáról, Fazekasvarsándról, Kisiratosról, Pécskáról, Simonyifalváról és Zimándújfaluról jelentkezett jól felkészült versenyzők, összesen közel ötvenen indultak. /(Kiss): Arad, a magyar Golgota szavalóverseny. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./

2007. október 29.

“Tengerből kiemelkedő kies sziget” – így jellemezte az Arad megyei, egykor Új-Fazekas-Varsándnak nevezett községet Csepregi György lelkész, akinek 1892-ben megírt falumonográfiájának második, változatlan kiadását vehették kézbe a Fazekasvarsándon megszervezett falutalálkozón. Az október 27-28-án zajló eseményre ilyen formában eddig nem volt példa, a magyar közösség apraja-nagyja besegített a szervezésbe. “Megvan az ideje a kövek szétszórásának, és megvan az ideje a kövek összerakásának” – emlékeztette Horváth Csaba evangélikus lelkész a híveket az egyre kevesebb lelket számláló településről szétszéledt, elszármazott magyarok összegyűjtésének, a gyökerekhez való visszatérésének a fontosságára. Istentisztelet után az evangélikus templom udvarán megkoszorúzták a Kossuth-emlékművet, valamint Obetko Mihály fazekasvarsándi lelkész sírját. A lelkész 1825-től 1843-ig vezette hivatalát, ő építette az Obetko-házként ismert, templom mellett lévő gyülekezeti épületet. Az imaterem falait a helybeli Török Sándor amatőr festő képei díszítették. /Sólya R. Emília: Örömkönnyek és baráti ölelések. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 29./

2008. június 7.

Arad megyében az RMDSZ a megyei tanácsosi listája idén 13 931 szavazatot kapott, 1434-gyel kevesebbet, mint 2004-ben, ennek ellenére megőrizték a három tanácsosi helyet. Nagyzerinden 207, Tőzmiskén 103, Nagyszintyén 88, Pécskán 62, Kisiratoson 53, Gyorokon 33 szavazattal kaptak kevesebbet, mint 2004-ben, ellenben Zimándújfalun 170, Székesúton 73, Sofronyán 92, Fazekasvarsándon 46, Nagyperegen 28, Nagyiratoson 17, Fakerten és Pankotán 12 pecséttel volt több a tulipánon. Arad városban a magyarok zöme az RMDSZ tanácsosi listájára szavazott, amikor a polgármester személyéről kellett dönteni, akkor már nem Bognár Leventét választották, mert tudták, úgysem lehet a város első embere, ezért inkább nem hagyják elveszni a voksukat. Az RMDSZ Arad városi listája 5092 szavazatot kapott, miközben Bognár csak 2889-et. Király András megyei elnökjelöltnél a különbség sokkal kisebb volt: a megyei lista Aradon 5193 szavazatot, ő pedig 4681-et tudhat magáénak. Ha az egész megyét számoljuk, akkor Király Andrásra 12 984 személy voksolt. Arad megyében az RMDSZ elveszítette a megyei önkormányzat alelnöki tisztségét, és, 2004-hez viszonyítva kilenc helyet a magyarlakta települések tanácsaiban: egyet Aradon, Kisiratoson, Nagyiratoson, Tőzmiskén, Fazekasvarsándon, Nagyszintyén és Vingán, kettőt Pécskán és Nagyzerinden. Az RMDSZ bejutott a pankotai, konopi, székesúti önkormányzatba, és plusz egy helyet nyertek Sofronyán, hármat pedig Zimándújfalun. A második fordulóban az RMDSZ Zimándújfalun és Nagyiratoson versenyben van a polgármesteri tisztségért. /Irházi János: Szavazatmérleg az RMDSZ-nél. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./


lapozás: 1-30 | 31-33




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998