udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2005. május 11.

A Fehér-Nyikó vidékének központjában, Siménfalván megtartották a volt munkaszolgálatosok első találkozóját. A Nyikóvidék fizikailag meggyengült szülöttei 50 év után újból egymásra találtak. A csíkszeredai Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége elnöke mondott ünnepi beszédet. /Marosi Ferenc, Nagykadács: Nyikóvidéki találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 11./

2005. december 9.

Közel száz székelykeresztúri diák az 1957–1958-as tanévben gyűjtötte össze a Vadrózsa virága (Székelykeresztúri diákok népköltészeti gyűjtéséből, Edelény, Sepsiszentgyörgy, 2004) könyv anyagát képező népköltészeti alkotásokat, Farkas Jenő magyartanár ő vezetésével a város környékén, a Fehér-Nyikó mentén és más székely vidékeken. Azóta a gyűjtemény a Folklór Intézetben feküdt el, annak ellenére, hogy az intézmény vezetője, Faragó József értékesnek tartotta azt. Az anyag megjelentetése a magas kiadási költségek miatt maradt el. A könyv mégis megjelent, ez az egykori diák-gyűjtők egy részének lelkes támogatásán múlt. A könyv anyagát Dr. Nagy Endre rendszerezte, rostálta a kéziratot. Különösen gazdag a kötet. húsvéti locsolóvers-gyűjteménye. /Tamási Piroska: Új virág a rózsafán. = Krónika (Kolozsvár), dec. 9./

2005. december 9.

Szeptemberben került a könyvpiacra Beke György barangoló-könyveinek újabb kötete, amely a Székelyföld újabb tájegységére, a Nagyküküllő és a Fehér-Nyikó vidékére vezeti el az olvasót /Székelyföld II. Barangolások Erdélyben 7. kötet Nagyküküllő, Fehér-Nyikó. Felsőmagyarországi Kiadó, 2005/ E kötet keletkezéstörténete évtizedekre vezethető vissza. Beke Györgyöt az erdélyi magyarság önvédelmi harcának szószólójává avatta. Emberszeretete immár nem csupán egyéni sorsok felvázolásában, hanem a kisebbségbe sodort nemzeti közösség iránti elkötelezettségben, felelősségtudatban ölt testet. Ezek a köteteket a nemzeti érzést és tudatot alakító útikalauznak lehet nevezni, írta Máriás József. E kötetben is hangsúlyozott szerepet kap az autonómia, az önrendelkezés kérdése. Beke György könyve valóságos, hiteles tárháza azoknak a történelmi eseményeknek, amelyek a mai és eljövendő nemzedékeknek is cselekvési irányt szabnak. A barangoló-kötetek elsősorban az anyaországi olvasók szellemi, lelki épülését szolgálják. Domokos Pál Péter a csángók apostola volt. Beke György személyében a székelység, az erdélyi magyarság napjainkban legaktívabb, legelkötelezettebb nagykövetét tisztelhetjük, állapította meg Máriás József. /Máriás József: Barangolások Erdélyben 7. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./

2006. február 16.

Megjelent a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum két munkatársa, Demeter István restaurátor és Miklós Zoltán néprajzos Nyikó menti díszített tetőcserepek – Építészeti sajátosságok a Fehér-Nyikó völgyében című munkája. A szakirodalom sem foglalkozott tüzetesen a tetőcserepek díszítésének okával, módjával. A kiadvány a Múzeumi Füzetek sorozat huszonötödik darabja. Említésre érdemes, hogy korábban Orbán Balázs kiadatlan fényképeit vagy a Szovátáról összeállított monográfiát is megjelentették a többségében történeti tárgyú sorozatban. /P. Buzogány Árpád: Nyikó menti díszített tetőcserepek. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 16./

2006. április 22.

Beke György tágabb ívű erdélyi barangolásai után mostanság Székelyföld fölött köröz. A szerző nagyszabású, Barangolások Erdélyben felcím alatt futó műveinek hetedik darabja a Székelyföld II. kötete, a Nagyküküllő, Fehér-Nyikó folyó- és patakvölgyeit végigpásztázó írásokat tartalmazza. A Barangolások Erdélyben I. kötete, a Szigetlakók a közép-erdélyi szórványok szépirodalmi igényű riportokban rögzített krónikája, a sorozat II. kötete – Boltívek teherbírása – Szatmár és Máramaros tájainak magyar hagyományait és mai életét öleli a borítólapok közé. Az Értől a Kölesérig a bihari magyar élet tükre, a Bartók szülőföldjén címűben a Bánságról rajzol írói körképet, illetve Arad, Temes és Krassó-Szörény környéki barangolásait gyűjti egybe, a Déva vára alatt Hunyad, Szeben megye töredékmagyarságát mutatja be.   A Székelyföld I. kötetében a Maros, a Nyárád, a Kisküküllő mentét mutatta be. Beke most dolgozik a III. Székelyföld-köteten, amely az Olt és a Feketeügy mentén élők világát bontja ki. A nyolckötetes sorozat kis híján ötezer oldalnyi írásfolyammá, egy sajátosan ,,Beke Györgyös” Erdély-monográfiává áll össze. A magyar megmaradás könyvei ezek, állapíthatta meg Sylvester Lajos. Trianon óta Erdélyről ilyen alkotás nem jelent meg.  Beke műve: az erdélyi magyarság idő- és térrajza, kulturális, szellemi mozgásterének folytonos alakítója és védelmezője. /Sylvester Lajos: Beke György Erdély-láttatása (A magyar megmaradás könyvei). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 22./

2006. október 27.

Dr. Nagy Endre Székelykeresztúrtól Edelényig című első kiadásban 2004-ben megjelent könyve igen meggyőző tanúságtétel volt a kötődésről, ragaszkodásról. Könyvében említést tesz arról a folklórgyűjtő munkáról, amelyet – Konsza Samu Háromszéki magyar népköltészet című könyve hatására, példájától felbuzdulva – a székelykeresztúri gimnázium irodalomtanára, Farkas Jenő kezdeményezett 1957 őszén. A dr. Faragó József professzor útmutatásával a Fehér-Nyikó falvaiba kirajzott több mint százötven diák 200 népmesét, 11 mondát, 8 balladát, 70 népdalt, 3 halottas búcsúztatót, 1597 népszokást és babonát, 32 sírfeliratot és 1500 húsvéti öntözőverset jegyzett le. A tekintélyes anyag kéziratban maradt. 1990-ben Magyarországra áttelepült dr. Nagy Endre – a valamikori gyűjtők egyike – elhatározta, ki kell adni ezt a gyűjtést. Megjelent a Vadrózsa ága /(Székelykeresztúri diákok népköltészeti gyűjtéséből) Edelény, Sepsiszentgyörgy /a magyarországi edelényi Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum, valamint a sepsiszentgyörgyi Proserved Cathedra Könyvkiadó kiadásában/. A kötet hátsó borítóján a gyűjtést kezdeményező és irányító Farkas Jenő (1908–2000) életrajza olvasható. A könyv válogatás a diákok által gyűjtött anyagból: 74 népmesét, háromezernél több szólást, illetve közmondást, 1220 húsvéti locsolóverset, 110 rigmust, táncszót, csujjogatót, 14 balladát tartalmaz. /Máriás József: Vadrózsa ága. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 27./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998