udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 18 találat lapozás: 1-18
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1999. augusztus 19.

A Dési Református Egyházmegyében megrendezték az egyházmegyei kórustalálkozót Désen , melyen 12 énekkar vett részt a következő egyházközségekből: Baca, Bálványosváralja, Bethlen, Beszterce, Cegőtelke, Dés, Déscichegy, Felőr, Ördöngősfüzes, Szépkenyerűszentmárton, Retteg és Várkudu. - Aug. 5-én zárult le a másik rendezvény, az Egyházmegyei Ifjúsági Tábor, melyre a következő egyházközségekből érkeztek: Beszterce, Dés, Déscichegy, Felőr, Feketelak, Retteg, Nemegye, illetve Nagyenyed. /Bartha Aladár: Egyházmegyei rendezvények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./

2000. november 8.

A múlt hét végén negyedik alkalommal tartották meg Szamosújváron a Mezőségi Népzene- és Néptáncfesztivált. A Téka Művelődési Alapítvány és a kolozsvári Archívum Alapítvány által megrendezett seregszemlén nyolc táncegyüttes és számos népdalénekes vett részt. Dinnyés József budapesti vendég és egy szlovák társa csak emelte a fesztivál rangját. Külön színfoltot jelentett Harangozó Imre, az Ipoly Arnold Népfőiskola előadó tanárának előadása a mezőségi népdalokról. A fesztivál fénypontja ezúttal is az adatközlők gálaelőadása volt, amelyre több mint négyszázan gyűltek össze a főtéri kultúrház nagytermében. Színpadra léptek az ördöngösfüzesi, bonchidai, visai, feketelaki, magyarszováti, mezőkeszűi, csabai és tolvajkötkei táncosok. /Erkedi Csaba: Jól sikerült a mezőségi néptáncfesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./

2001. augusztus 18.

Árvaházat épít, óvodát, iskolát létesít Erdélyben gróf Wass Endre. A tervek szerint októberben kezdik el működtetni a gróf Wass Endre, Wass Albert fia által építtetett holtmarosi árvaházat. Céljuk, hogy anyanyelvű nevelést biztosítsanak a gyerekeknek. Édesapja régeni szobrának felavatása és a holtmarosi hatodik Gyöngykoszorú Fesztivál alkalmából tartózkodott ismét Erdélyben a Hamburgban született, és ma is ott élő Wass Albert fia, gróf Wass Endre. Az árvaházzal az a célja Wass Endrének, hogy a gyermekeknek ne csak nagykorúságukig viseljék a gondját, hanem azon túl is, addig, amíg képessé válnak arra, hogy saját lábukon megálljanak. Szakmát szeretne adni az itt felnövő gyermekek kezébe. A Kolozs megyei Gyeke községben lévő Feketelakon már működtet az alapítvány egy magyar nyelvű óvodát, ahol jelenleg kilenc gyermek tanul. Az ősztől indulna egy magyar nyelvű iskola is négy gyerekkel. A jelenlegi tanügyi törvény szerint nem lehet ugyanis osztályt indítani a kisebbségek nyelvén, ha nincs meg a minimális gyermeklétszám. Ezért kell alapítványi hozzájárulásból indítani az iskolát. A hatalom helyi szervei nem nézik jó szemmel a magyar iskola alapítását. Az épületet állítólag egy családnak akarják kiutalni szükséglakás címén. /Bakó Zoltán: Nem nézik jó szemmel tevékenységét. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2001. december 24.

A Népújság szerkesztősége a Református Kollégium - Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Körével közösen a könyvgyűjtést hirdetett a Bánd községhez tartozó eldugott kicsi település a 200 lakosú Feketelak I-IV. osztályos iskolája javára, amelynek tanulói azt nyilatkozták, hogy nagyon szeretnének olvasni, csakhogy otthon egyetlen könyv sincs, hisz 12 tagú, illetve hét gyereket nevelő családokban élnek egyesek közülük. Egy hét alatt közel 300 gyerek- és ifjúsági könyv gyűlt össze. A Szerkesztőség még egy-egy új Benedek Elek- és Kányádi Sándor-meséskönyvet ajándékozott mind a tíz feketelaki iskolás gyermeknek. /(bodolai): Népújság- karácsony Feketelakon. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 24./

2003. augusztus 28.

Északmezőségi egyházkerületeket és falvakat látogatnak meg idei táboruk során a Marosvásárhelyi Református Kántortanító-képző Főiskola diákjai. Az intézmény minden nyáron megszervezi diákjai számára az egyházszolgálati és népismereti mozgótábort. A tíznapos tábor során különböző erdélyi néprajzi és szórványvidékekre látogatnak el, olyan helyekre, ahol az intézmény diákjai elhelyezkedhetnek a főiskola befejezése után. A tábort Barabás László, a főiskola tanárigazgatója kezdeményezte. Ő kíséri el a diákokat. Az idei táborozás során Szamosújvár, Dés, Bethlen és Beszterce városok környéki falvakat keresik fel. Templomokat, parókiákat, kultúrotthonokat látogatnak meg, gyűjtőmunkát végeznek a falvakban. Voltak Vicében, Apanagyfaluban, Várkuduban, Magyarborzáson, még Cegő, Feketelak és Mezőveresegyháza szerepel az úticélok között. Kiadványban szeretnék megjelentetni a gyűjtött anyagot. /Valkai Krisztina: Járják az országot a leendő kántortanítók. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2003. szeptember 16.

A Marosvásárhelyen működő Református Kántor-Tanítóképző Intézetet dr. Barabás László néprajztudós, tanár vezeti. A diákok a nyári szünidőt arra is felhasználják, hogy jobban megismerjék szülőföldjüket. Céljaik között szerepelt, hogy feltérképezzék a meglátogatott vidékeken a nemzetiségi, felekezeti viszonyokat, az anyanyelv állapotát, az iskola és az anyanyelvi és vallásoktatás ügyét, az egyházi, gazdasági életet, a kultúrát, történelmét, műemlékeit. Az idei tapasztalatokról beszámolt Barabás László igazgató. Immár a tizedik egyházszolgálati és népismereti tábort tartották augusztusban. Az első években főleg Marosvásárhelyre és környékére mentek, majd egyre szélesítették a kört, és a dél-erdélyi szórványvidékeken jártak, idén pedig az Észak-Mezőségen voltak, a Kis- és Nagyszamos mentén, a Sajó mentén, a Szamosújvár, Dés, Bethlen, Beszterce városokkal jelezhető vidéken, továbbá a Bethlentől délre eső Mellespatak völgyében. Útjukon azt nézték, hogy milyen a magyar identitástudat, amibe beletartozik a hit megvallása anyanyelven, az iskolai oktatás, a mindennapos román-magyar együttlét. A fiatalok kérdőíves tematikus lapokkal mérték fel a helyzetet, ebből - mivel immár a tizedik nyaruknál tartanak - hatalmas anyag állhat össze. Dellőapáti faluban már csak egy-két magyar él. Azt is láthatták, hogyan változott meg a vidék etnikai képe, amelyről Wass Albert a Kard és Kasza című regényében írt. Azt is megfigyelhették: minden falu egy külön világ. Ahol kisnemesek és szabadparasztok éltek, ott jobban megőrizték identitásukat a magyarok. Etnikailag a Mellespatak völgyében vegyes a kép. Vice, az egyetlen római katolikus többségű falu ezen a vidéken, 95 százalékban magyar lakosságú, Mezőveresegyháza magyar többségű falu, a már Kolozs megyei Feketelak szintén magyar többségű falu. Körülbelül fele-fele az arány Kékesen, Magyarborzáson, Almásmálomban. Kisebbségben van, húsz százalékos Apanagyfalu, Bethlen, Várkudu, itt azonban mindenütt ki van írva magyarul is a helység neve. Szórványnak számít, már a Tóvidéken Cege, aztán Fellak és Noszoly. A magyarság apadóban van, az elmúlt évtizedekben a fiatalok városokba költöztek, Bethlenbe, Besztercére, Kolozsvárra. Nincs megfelelő munkaeszköz. Emiatt az öregek kegyetlenül megdolgoznak a betevő falatért. A szórványban a diákok az anyanyelv szavainak a kicserélődésével találkoztak. A jelzett nyelvállapotot szeretettel kell megközelíteni, és csak így, belülről lehet a nyelvromláson segíteni. Kövesdi Kiss Ferenc könyve szerint harminc iskola szűnt meg az elmúlt tíz-húsz évben a Mezőségen.. De a Mezőség északi részén vannak kedvező jelek is: ha van megfelelő létszámú gyerek, azonnal létrehozzák az óvodát. Magyar óvoda indult Apanagyfaluban, előbb egyházi alapon, utána átminősítették államira. Magyarborzáson indult egyházi óvoda, és most felvállalja az RMDSZ, az állam. Feketelakon a református parókián indította meg a tiszteletes asszony az óvodát. Kékesen is ez a helyzet. Jár iskolabusz, Kékesről, Mezőveresegyházáról az V-VIII. osztályosokat átviszi Vicébe. Vice tíz falunak általános iskola-központja. Apanagyfaluból Bethlenbe járnak. A RMDSZ besztercei szervezete és a megyei tanács kiválóan dolgozik. Utóbbinak két magyar tagja van, alelnöke dr. Szántó Árpád, a tanácsos Kocsis András, a Mellespatak Bethlenben élő képviselője pedig Borsos László, tanítóember. Kétszázvalahány települése van Beszterce-Naszód megyének, abból százvalahányban élnek magyarok (is):. A legtöbb gyülekezetben kántorra volna szükség. A református egyháznak van Szamosújváron két olyan létesítménye, ahol a szamosújvári gyerekeket fogadják délutáni, a szórványból bejövőket pedig egész heti foglalkozásra. /Bölöni Domokos: Diákok a szülőföldön. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 12. folyt.: szept. 16./

2002. február 16.

Kallós Zoltán, a Kallós Alapítvány vezetője és Dáné Tibor Kálmán, az EMKE előadója felvállalták, hogy Válaszúton népfőiskolai előadássorozatot indítanak télidőben a környékbeli gazdák számára. A tanfolyamokra szombatonként kerül sor. A legutóbbi rendezvényen a több, mint 20 résztvevő Feketelakról, Köblösről, Boncidáról és természetesen Válaszútról érkezett. A tervek szerint a következő hetekben növényvédelmi, állattenyésztési, állategészségügyi, zöldség- és gyümölcstermesztési, valamint agrárpolitikai (agrártámogatási) előadások hangzanak el. /Sikeres gazdatanfolyam Válaszúton. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 16./

2004. március 16.

Julianus-díjat nyújtottak át a hét végén Csíksomlyón Wass Endre közgazdásznak az erdélyi szórványban élő magyarok érdekében végzett munkájáért. A németországi Hamburgban élő gazdasági szakember czegei gróf Wass Albert író legkisebb fia. Mivel a közgazdász nem vehetett részt a Julianus-díjak decemberi átadásán, most a csíksomlyói kegytemplomban lezajlott ünnepség keretében vette a kitüntetést. Wass Endre elmondta, hogy óvodát működtet a Wass-család ősi fészke, Vasasszentgotthárd melletti, magyarok által is lakott mezőségi Feketelakon, a marosvécsi vártól nem messze fekvő Holtmaroson árva gyermekeket neveltetnek családi jellegű otthonokban, Szászrégenben pedig kollégiumot tartanak fenn. /Julianus-díj Wass Endre hamburgi közgazdásznak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./

2004. június 23.

A Mezőség: Kövesdi Kiss Ferenc szíve közepének a közepe. A tudós és népnevelő, Kövesdi Kiss Ferenc megírta a mezőségi szórványmagyarság krónikáját. Több mint félszázadon át járta az erdélyi Mezőség településeit, gyűjtötte az adatokat az itt élő magyarságról, leltározta a szórványgondokat. Nagy munkájából 1995-ben Budapesten és aztán Marosvásárhelyen megjelent egy kisebb válogatás Még szólnak a harangok! címmel. Kövesdi Kiss Ferencet nem is oly régen magas magyar állami kitüntetésben részesítették 1997-ben adták ki Riadóra szól a harang! Alcíme: A Mezőség településeinek helyzetképe 1891-1991. Kévébe kötötte évtizedek bandukolásával Kövesdi Kiss Ferenc. Kiadta a "Kőbányaiak Kőbányáért Egyesület". Mindössze 50 példányban készült. A 265 oldalas kötetben betűrendi sorrendben követik egymást a leírások: Aranyosmóric, Báld, Bánd, Bergenye, Berkenyes, Bodon, Bodrog, Borzás, Botháza, Búza, Cege, Cegőtelke, Detrehem, Fekete, Feketelak, Fele, Fráta, Fűzkút, Galac, Galambod, Gerebenes, Göcz, Gyeke, (Mező)Harcó, Kara, Katona, Kályán, Kályán-Kis (Kiskályán), Kályánváma. Az átlagolvasó egy részükről nem is hallott soha! Ki kellene adni Kövesdi Kiss Ferenc teljes gyűjtését. /Bölöni Domokos: A mezőségi szórványmagyarság krónikája. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 23./

2006. augusztus 14.

Céljuk továbbadni mindazt, ami az anyanyelvhez, a magyar kultúrához tartozik, mondta el Balázs-Bécsi Gyöngyi szervező, a Válaszúton tartott XV. Mezőségi Népzene- és Néptánctáborról. A Kallós Zoltán Alapítvány egyhetes táborában, a Kolozsvártól mintegy 25 kilométerre fekvő Válaszúton, a résztvevők tánc-, hangszer- és népdaloktatásban részesülhettek. A környékbeli falvakból – Ördöngösfüzesről, Szépkenyerűszentmártonból, Feketelakról, Búzából, Visából, Magyarszovátról, Magyarpalatkáról – adatközlő táncosok, zenészek és énekesek látogattak el esténként a táborba. A programot különböző előadások is kiegészítették – a tábor egyik vendége volt például Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató is, aki előadást tartott. /Kolumbán Éva: Bonchidai forgatós a „leginkább haladóknak”. = Krónika (Kolozsvár), aug. 14./

2006. december 4.

Harmadik alkalommal rendezték meg a Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozót. A december 2-i esemény sikeresnek bizonyult. A szamosújvári Sóvirág zenekar nótáira táncoltak az óvodások-kisiskolások. Kerekasztal-beszélgetés zajlott arról, hogy a népzenének és a néptáncnak hogyan lehetne nagyobb teret szorítani a tévében, rádióban vagy a sajtóban. A türei, szucsági, vistai, bálványoscsabai, feketelaki, ördöngösfüzesi, válaszúti, magyarpalatkai nóták és táncok voltak műsoron. A találkozó táncházzal ért véget. /(balázs): Internettel a hagyományok megőrzéséért. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2007. február 7.

Barticel Kiss Krisztián református lelkipásztor és felesége, Emese lassan két éve élnek a Mezőségen, szolgálatuk helye Feketelak, illetve Melegföldvár és a hozzájuk tartozó szórvány falvak /Cege, Kispulyon, Göc, Gyek/. Melegföldváron 239 református él, ebből tíz család nem ott lakik, mégis odatartozónak vallja magát, a magyarok aránya mintegy 40 százalékos. Feketelakon van a központ, itt van templom és a parókia. Az egyház Szórványmissziós Ügyosztálya igyekszik kiépíteni egy szórványközpontot itt, a Tóvidéken. Feketelakon ma mintegy 170 református van, a népszámlálás adatai szerint a magyar lakosság aránya meghaladja a 65 százalékot. Feketelakhoz tartozik Kispulyon 35 reformátussal és körülbelül 70 románnal. Cegének középkori temploma van, 30 református híve. A cegei egyház most igényli vissza a volt református iskolát, amelybe terveik szerint imatermet alakítanának ki. Göc műemlék temploma körül valamikor önálló gyülekezet működött lelkésszel. A templomot ma már nem használják, a négy göci magyar a cegei istentiszteleteket látogatja. Gyekén 30 református személyt tartanak nyilván, s ebből több mint húszan jönnek is templomba minden két hétben. Gyekében is van egy középkori templom. A lelkésznek ortodox tengerben kell a szórványmagyarságot lelkigondozni. A mezőségi református szórványokban érződik az ortodox hatás. Idegenkedés, örökletes félelem tapasztalható a magyar nyelvvel kapcsolatban és mindennel, ami a kisebbségi kultúrához kapcsolódik. Riadva gondolnak március 15-re, a himnuszra, a 48-as magyar sír koszorúzására. A földváriak az elemi iskolát magyarul végzik falujukban, de a tanítót alig érdekli a magyarságtudat megőrzése. Ötödik osztálytól vagy maradnak Katonában román iskolában, vagy mennek Szamosújvárra magyar tagozatra. A Mezőségen sem magyar olvasottság, sem történelemismeret, sem önérzet nincs, ez annak is köszönhető, hogy a magyar iskolák megszűntek. Az emberekben élnek a babonák, eljárnak az ortodox pópához is, átkot mondatni. Kevesen vannak, akik tudnak Wass Albertről. A Wass fiúk támogatják a feketelaki óvodát, ők küldik az óvónő fizetését, csak így létezhet magyar oktatás Feketelakon. /Vetési Júlia: Az Úristen akarta így, hogy ide jöjjünk. Félelem, közömbösség, beolvadás Feketelaktól Melegföldvárig. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

2008. december 4.

Egész napos programmal várja az érdeklődőket december 6-án az Ördögtérgye Egyesület az ötödik alkalommal megrendezett Kolozsvári Népzene- és Néptánctalálkozón. A gyermekek a táncház után a Nagyvárad Társulat Eltáncolt cipők című táncos mesejátékát tekinthetik meg. Délután már a felnőttek számára is lehetőség nyílik tánctanulásra. Az esti gálaműsor keretében öt falu (Bálványoscsaba, Feketelak, Györgyfalva, Magyargorbó és Szucság) magyar és román táncosai mutatnak be kalotaszegi és mezőségi táncokat, őket a Nagyvárad Táncegyüttes Marosmentiek című néptáncműsora követi. Az Ördögtérgye tánccsoport is bemutatkozik. /Örökölt hagyományok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

2008. december 17.

Idén a nagy rendezvények sorában a 8. Betlehemes Találkozó december 12-én az utolsó a szamosújvári Téka Alapítvány naptárában. Az egész napos rendezvényre a széki, buzai, feketelaki, válaszúti, melegföldvári gyerekcsoportok is eljöttek. Karácsonyi témájú vetélkedők voltak, majd a kézműves műhelyekben tevékenykedhettek a kis betlehemesek, az adventi vásáron a kisiskolások kézimunkáit lehetett megvenni, végül a csoportok hagyományos betlehemest adtak elő. /Fodor Emőke: Szamosújvár – Betlehemes találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 17./

2009. január 12.

1993-ban hozták létre Szamosújváron a Téka Művelődési Alapítványt, hogy korszerű értékközvetítést szervezzenek a város magyarsága számára. Az eltelt tizenöt év alatt az alapítvány megőrizte a kezdeti célkitűzéseket. Január 10-én a központ konferenciatermében ünnepi megemlékezést tartottak. Balázs-Bécsi Attila alapítványi elnök visszatekintett, sok munka volt az első táncház megszervezésétől 2008-ig, amikor munkájukat Kötő József, az EMKE tiszteletbeli elnöke úgy jellemezte, hogy tevékenységük megkerülhetetlen fejezete lesz az erdélyi magyar közösség 1989 utáni intézménytörténetének, a magyar élet végvárait építették fel. 1992-ben megalapították a Kaláka néptánc-együttest, 1995-ben már beköltözhettek a Téka Művelődési Központba, amelyet 1997-ben hivatalosan is felavattak; 2000-ben csatlakoztak a Mezőségi Szórványprogramhoz; 2002-ben létrejött a Téka Szórványkollégium; 2004 és 2006 között megépült az új kollégium; 2006-ban és 2008-ban Feketelakon házakat vásároltak tájház berendezése céljából. 2006–2008-ban beindult a Magyariskola Projekt. A Téka-alapítvány képviselettel rendelkezik a Kárpát-medencei Szórvány Tanácsban. Tavaly az alapítvány az anyaországban megkapta a nemzeti jelentőségű intézményi státust. Az ünnepi közgyűlésen tisztújítást is tartottak, Balázs-Bécsi Attila maradt az elnöki funkcióban, az elnökségi tagok pedig a következők: Póka Enikő, Kulcsár Ildikó, Fodor Zoltán és Marha Tibor. Külön szakosztályt alapítottak középiskolás diákok számára. /Tizenöt éves a Téka Művelődési és Oktatási Központ. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2009. július 9.

Az összefogás csodáját tapasztalhatták meg az elmúlt héten a Feketelakon megtartott Szórványtáborban, amelynek szervezéséhez üres zsebbel kezdtek neki, s végül semmi sem hiányzott, tájékoztatott Barticel-Kiss Krisztián lelkész. Helybéli fejkendős nénik jönnek a felajánlásokkal, a szamosújvári Téka Alapítvány is segített. Tanító néni és megyei tanácsos, nyugdíjas szakácsnő és lelkipásztor, gimnazista és főiskolás fogott össze. A tábor június 26-án kezdődött ötvenhat gyermek és kilenc felügyelő személy részvételével. A Téka Alapítvány több esztendeje évről évre bővíti, szépíti, építi a tábortelepet, mára már 70 személy befogadására alkalmas. Délelőttönként bibliai, délutánonként honismereti programok voltak. /Barticel-Kiss Krisztián, feketelaki ref. lelkipásztor: Ez már összefogás – IV. Keresztyén Honismereti Szórványtábor. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2009. augusztus 17.

Falunapokra gyűlt össze hétvégén a Kolozs megyei Gyeke községhez tartozó Feketelak apraja és nagyja. A református istentisztelet után megkoszorúzták a Wass Albert erdélyi író emlékére 2008 májusában felállított kopjafát. Augusztus 16-án, vasárnap a szamosújvári Téka Alapítvány kezdeményezésére 2007-ben elindított Tóvidéki Közkincs Kerekasztal elnevezésű program első eredményeként megnyitották a feketelaki közösségi központot, amelyben kézműves műhely, számítógépes terem és mezőségi konyha létrehozását tervezik a közeljövőben. A helyi magyar lakosság – jelenleg mintegy 170-re tehető a számuk – szülőföldjén való megmaradása érdekében a közeljövőben munkahelyeket kívánnak teremteni a faluban. A magyarpalatkai, buzai és melegföldvári közösség is jelezte igényét közösségi ház létrehozására. /Ferencz Zsolt: Tájházat és közösségi központot avattak Feketelakon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 17./

2009. december 16.

December 15-én gyerekzsivajtól volt hangos Szamosújváron a Téka Alapítvány udvara. Az alagsori nagyteremben, a Gödörben, nagy zenebona fogadott. Az egyik osztály téli témájú bábelőadást mutatott be, a bábokat a gyerekek maguk varrták, édesanyjuk segítségével. A feketelaki gyerekek előadták a helyi betlehemest. Délután a szamosújvári 2-es iskola elemistáinak karácsonyi vására zajlott, majd a helyi művelődési házban a széki hagyományos betlehemest bemutató gyerekcsoporton kívül a szamosújváriak karácsonyi témájú műsorszámokat adtak elő. /Fodor Emőke: IX. betlehemes találkozó Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./


lapozás: 1-18




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998