udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

2001. március 15.

A milleneumi emlékművek állítása sorában az elmúlt évben Háromszéken elsőként a katolikus Futásfalva tisztelgett Jézus Krisztus 2000., a magyar kereszténység és a Szent István államalapítás ezredik évfordulója előtt. Monumentális emlékművet állított az erdővidéki Barót és Nagybacon, Uzon lakossága, emléktáblával tisztelgett Ikafalva, Lécfalva és a Kovászna melletti Papolc. Vannak települések, ahol a millennium tiszteletére állítottak emléket a magyar szabadságharc és a két világháború hőseinek és áldozatainak (Feldobolyban, Málnáson, Nagyajtán), de emlékkopják hirdetik a millenneumot Vargyason, Kézdiszentléleken és Rétyen. Sepsiszentgyörgyön Jókai Mór, egykori országgyűlési képviselő bronzplakettel ellátott emléktáblája (a ház falán, ahol vendégeskedett) és a Szent Gellért-templom olajfreskói állítanak emléket a millenniumnak (Hervay Zoltán festőművész munkái). Március 15-én újabb emlékműveket emelnek majd Bölönben, Haralyban, Illyefalván, stb. Miklósvár a millennium évében fogja ünnepelni írásos említésének 790. évfordulóját, Maksán elkészítik a hajdani templom eredetijéhez hasonló "kazettás mennyezetet", melynek eredetije a Budapesti Iparművészeti Múzeumban van. /Kisgyörgy Réka: Sokasodnak a millennium maradandó emlékei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

2001. szeptember 11.

Szakemberek megállapították, hogy életveszélyes állapotban van Feldoboly műemlék temploma, s megtiltották, hogy istentiszteletet tartsanak benne. Az épület déli fala szemmel láthatóan megdőlt. Az Illyés Közalapítvány 350 ezer forint támogatást adott a templom mentésére. Anyagi segítséget kapnak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától is az épületegyüttes további tanulmányozására-kutatására. Szakavatottak véleménye szerint megerősítése, restaurálása kétmilliárd lejbe kerülne. /(kgy. z.): Feldoboly. Mi lesz a falu templomával? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 11./

2003. január 30.

Járművek, ingatlanok vásárlására használta több ezer előfizető pénzét az Eurid Kft.Közel egy évvel a bűnvádi feljelentés után a rendőrség hűtlen vagyonkezelés és adócsalás vádjával nyomoz Horváth Alpár újságíró-cégtulajdonos ellen. Az Európai Idő magazint 2000 nyaráig kiadó Eurid Kft. a kilencvenes években több mint hétezer személyt károsított meg, mivel nem adta ki a százkötetesre tervezett Jókai Mór-műveket, viszont a tervbe vett kötetek árát előre kifizettette az olvasókkal. Horváth Alpár az Eurid Kft. társtulajdonosa. Az előfizetők folyamatosan három-három kötet árával hitelezték meg az Euridot. Miközben 1992. április 15-étől 1995. október 7-éig az Európai Időben folyamatosan ismertették az előfizetésre, illetve a megjelent kötetekre vonatkozó híreket, 1995 ősze után egy szóval sem említette az Eurid a sorozat folytatását. Csak azok a megrendelők kapták vissza a pénzüket, akik személyesen jelentkeztek a lapkiadó székhelyén, Sepsiszentgyörgyön. Kovászna megyében több száz károsult jelezte, hogy nem kapta meg az előfizetett könyvet. Barótról száztizenhárman nem kapták meg egyik vagy másik megrendelt kötetet. Horváth volt kollégái, köztük Willmann Walter, Molnár István és Botos László beadványukban kifogásolták, hogy a laptulajdonos 1992-1995 között a Jókai-sorozat több mint hétezer előfizetőjének összesen 8,1 millió lejét 1994-1998 között három sepsiszentgyörgyi tömbházlakás és egy üzlethelyiség, egy sugásfürdői villa, egy feldobolyi hétvégi ház és gyümölcsös, valamint egy Daewoo Cielo személygépkocsi megvásárlására fordította. Emellett jutott pénz bebútorozni, kilenc darab személyi számítógéppel, nyomtatóval, szkennerrel, telefonközponttal is ellátni a szerkesztőséget. /Domokos Péter, Lukács János: Tömbházlakás a Jókai-kötetek árából. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./

2003. március 3.

Kézdivásárhelyen a Romániai Magyar Nem Hivatásos Színjátszók Egyesülete, a Jádzó Társaság és a Vigadó Művelődési Ház közös szervezésben tartották meg a Vidéki Színjátszó Napokat, melyen a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság színjátszó csoportja, a feldobolyi Vadrózsa csoport, a nagyborosnyói, a dálnoki és az ikafalvi csoport lépett fel./(Iochom): Kézdivásárhely. Vidéki Színjátszó Napok - másodszor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 3./

2006. november 6.

Hetedik alkalommal tartottak megemlékezést a barcaföldvári fogolytábor magyar áldozatainak emlékmű-együttesénél november 4-én, a nemzeti gyásznapon. A cudar időjárás, hóvihar ellenére is összegyűltek a Hídvég és Földvár közötti emlékhelyen, ahol 1944-45 között több mint hatezer ember raboskodott, s szemtanúk vallomása szerint közülük mintegy ezren odavesztek. Az emlékmű talapzatánál tíz koszorút helyeztek el, elsőként a bukaresti magyar nagykövetség képviselői. Nagy János hídvégi református lelkész köszöntőjét követően elődje, Ungvári Barna András uzoni lelkipásztor, az emlékmű és a megemlékezések ötletgazdája, a rendezvény főszónoka tematikus beszédei sorát ezúttal a fogoly orvosokra való emlékezéssel folytatta. Pap Béla és Víg Gábor egykoron a nehéz körülmények között is igyekezett enyhíteni fogolytársai szenvedésén. Bálint László református lelkész a Pél­dabeszédek könyvéből idézett: ,,az igazság felmagasztalja a nemzetet, a bűn pedig gyalázatára van a népeknek”. Az ’56-os magyarországi forradalom jubileumán az igéből párhuzamot vont az anyaországi eseményekkel, továbbá egy rokona, egykori földvári fogoly, a feldobolyi Bács Lajos visszaemlékezéseiből elevenített fel részleteket. /Szekeres Attila: A bűn gyalázata (Megemlékezés Földváron). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 6./

2007. július 10.

Nem könnyű hét településnek egy csokorban élni, mert a Nagyborosnyó községközponthoz tartozó Kisborosnyónak és a tőle földrajzilag különálló Kispataknak, Cófalvának, Feldobolynak, Lécfalvának és az ugyancsak külön kis agrár- és munkástelepet alkotó Várhegynek megvannak a maga elvárásai, óhajai. Adós a községi földosztó bizottság egy sor tulajdonbizonylattal. Vannak, kik szerint legalább Lécfalvának dukálna egy önálló községi státus. Feldobolyban új iskola épül, a cófalvit kijavították, a lécfalvi és a kisborosnyói tatarozásra szorul, Várhegynek nincs saját iskolaépülete – a tulajdonjog körüli bonyodalmak miatt. A központi iskolát Nagyborosnyón visszakapta a református egyház. Az elemisták és az óvodás gyerekek létszáma meghaladta a 185-öt. Cófalva iskolája megújult, de kevés a gyereklétszám. Lécfalván az V–VIII. osztályban is alacsony a tanulólétszám. Olyan rossz arra az út, hogy az új iskolabusz ott nem közlekedhet. Kisborosnyón az óvodában és az elemi iskolában van elég gyerek. Cófalván a községnek sikerült önerőből kijavítania az egykori cófalvi faluházát, mely jelenleg a művelődés és az ifjúság hajléka. Kisborosnyón a nyerges-tetői és az Úz-völgyi megemlékezésekre Damó tanító újabb emlékállító terveket szőtt, melyeket a falusfelek és a Nyíres Lokálpatrióta Kör tagjai, támogatói is felkarolnak. /Kisgyörgy Zoltán: Hét falu egy község. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 10./

2008. november 5.

Kilencedik alkalommal tartottak megemlékezést november 4-én a barcaföldvári fogolytábor magyar áldozatainak emlékmű együttesénél. A Hídvég és Földvár közötti emlékhelyen, ahol 1944―45 között több mint hatezer ember raboskodott, s közülük ezren odavesztek, mintegy hatvanan gyűltek össze. Nagy János hídvégi református lelkész házigazdai minőségben köszöntötte az egybegyűlteket. A főszónok, Ungvári Barna András uzoni lelkész, az emlékhely megteremtője jelezte, idéntől a fogolytábor túlélőiről emlékezik meg. Ezúttal a Csíkszerdában élő Ivás Istvánról beszélt, aki Az utolsó székely határőrök című könyvében leírta a haláltábor borzalmait. Bálint László brassó-gyárvárosi református lelkipásztor, címzetes esperes a feldobolyi Bacsó Lajos visszaemlékezéseiből idézett. Akkoriban a foglyoknak felajánlották, ha áttérnek román vallásra, hazaengedik őket, de ők azt válaszolták: magyarok vagyunk, magyarnak születtünk, s azok is maradunk. A bukaresti magyar nagykövetség nevében Alföldi László, majd RMDSZ-szervezetek, egyházak és volt politikai foglyok szövetségeinek képviselői koszorúztak. /Szekeres Attila: Magyarnak születtünk, s azok is maradunk! (megemlékezés Földváron). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 5./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998