udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 33 találat lapozás: 1-30 | 31-33
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Helymutató:

1995. január 7.

Elhunyt egy kiváló ember, Varga Árpád, a bihari tájak históriájának, Erdély középkori írásbeliségének, művelődésének kutatója. Tófalvi Zoltán írta meg a búcsúztatót: Rekviem Varga Árpádért. Baleset miatt 1976 óta tolókocsihoz kötötten dolgozott fáradhatatlanul, Mezőtelegden élt. Zepeczáner Jenővel közösen megírták a felsőboldogfalvi freskóról szóló tanulmányt, további munkái között van "A váradi káptalan hiteleshelyi működése", összegyűjtötte szülőfaluja, Mezőtelegd dűlőneveit, lemásolta, rendszerezte a székelyudvarhelyi Városi Múzeum levéltári anyagát. Az újrainduló Erdélyi Múzeum füzetek hűséges munkatársa volt. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 7-8./

2001. június 25.

Székelykeresztúron június 23-án hat személyt tüntettek ki. Díszpolgári címet adományoztak a város leghűbb festőjének, Ipó Lászlónak, születésének 90. Évfordulóján. Pro Urbe-kitüntetésben részesült Herbert von Euw svájci állampolgár. Az ő segítségével épült fel a fiatfalvi modern orvosi rendelő, a Petőfi Sándor Általános Iskola és az Orbán Balázs negyed modern fűtésrendszere, továbbá Hartung György Somogybabod polgármestere, Szécsi András festőművész és Kárpáti Zoltán dunakeszi tanácsos. Szabó Kálmán Attila megírta a Székelykeresztúri Állami Tanítóképző Intézetének történetét. Ezért a munkájáért Székelykeresztúr Kultúrájáért kitüntetésben részesült. /Díszpolgári címek Keresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./ Ipó László (Felsőboldogfalva, 1911. március 4. - Székelykeresztúr, 1991. március 22.) első egyéni kiállítása 1936-ban volt Székelykeresztúron, 1944-ben véglegesen Székelykeresztúron telepedett le. A festészet mellett a zenével is foglalkozott, 15 esztendőn át a keresztúri Filharmónia elsőhegedűse volt, kiváló mesterhegedűket is faragott. Versei, elmélkedései, önéletrajzi írásai sem maradnak el többi alkotásaitól. Megfestette, többek között, Kelemen Lajos, Tompa László, Benedek Elek, Makkai Sándor, dr. Molnár István arcképét. Több munkáját a székelykeresztúri múzeumnak adományozta. 1994-ben nevét viselő művészeti alapítvány alakult, 1995-ben emléktáblával jelölték meg azt az épületet, amelyben élt és alkotott. /Művelődés. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

2002. szeptember 14.

Zsigmond Győző néprajzkutató azzal a céllal járta be a legnagyobb székely szűkebb szülőföldjét (Felsőboldogfalva község tizenegy faluját), hogy a történeti néphagyomány mai elemeinek összegyűjtése után hasonlítsa össze ezt az anyagot az Orbán művében szereplő utalásokkal. Munkájában /Orbán Balázs idejében és ma. Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2001/ arra következtetett, hogy elsősorban hangsúlyeltolódás jellemző, nem az elemek teljes cseréje. A romantikusabb, misztikus színezetű történetek rostálódtak ki elsősorban, egyébként a két korszak történelmi emlékezete "nagyjábóli egyezést mutat". Zsigmond Győző szerint a tájhoz kötöttség, a táji szemlélet Orbán Balázs óta még fölerősödni látszik. Ugyanakkor megfigyelhető a hiedelemmondák háttérbe szorulása. Zsigmond Győző úgy látja, hogy visszaszorulóban van a történelmi néphagyomány, a fiatalok már csekély érdeklődést mutatnak iránta. /Zsidó Ferenc: Történeti néphagyomány. = Krónika (Kolozsvár), szept. 14./

2002. szeptember 17.

Megjelent a Kulturális Figyelő, a Hargita Megyei Kulturális Központ közművelődési és információs lapjának második száma. Szerepel benne többek között tudósítás a júliusban megtartott zeteváralji negyedik SZOMIT ifjúsági találkozóról és beszámoló a hetedik Játsszunk együtt! felsőboldogfalvi gyermekszínjátszó fesztiválról. /Megjelent a Kulturális Figyelő. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 17./

2003. február 28.

Felsőboldogfalva községhez tíz falu tartozik: Sándorfalva, Árvátfalva, Sükő, Farcád, Hodgya, Ócfalva, Székelylengyelfalva, Bikafalva, Telekfalva és Patakfalva. A községet 3028-an lakják /2002-es népszámlálási adat/, magyar nemzetiségű 3007, román pedig 21. Felekezeti megoszlás szerint 2013 református, 848 római katolikus, 108 unitárius, 23 ortodox és 7 augusztiniánus van. A lakosság fő megélhetési forrása a mezőgazdaság, a fafeldolgozás, a kézművesség és az építkezés. Egy részük székelyudvarhelyi ipari vagy szolgáltatóegységeknél dolgozik. A lakosság főleg őszi és tavaszbúzát, őszi és tavaszárpát, rozst, zabot, burgonyát, gyümölcsöt és takarmányt termeszt, illetve szarvasmarhát, lovat, juhot, sertést és baromfit tenyészt. A települések elektromos, telefon-, és ivóvízhálózattal vannak ellátva. Boldogfalván és Ócfalván bevezették a földgázt, további négy faluban lefektették a vezetékeket. Boldogfalván, Bikafalván és Lengyelfalván nézhető az udvarhelyi kábeltelevízió műsora. A községben van háziorvosi, illetve állatorvosi rendelő, két általános és 11 elemi iskola, 8 óvoda, 9 kultúrotthon, adóhivatal, könyvtár, tűzoltószín, 7 református lelkészi hivatal, 4 postahivatal. Felsőboldogfalva statútumát 2002/18-as számú határozatával fogadta el a helyi önkormányzat. /Dávid László: Felsőboldogfalva alapszabályzata. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 28./

2003. május 10.

Máj. 9-én Felsőboldogfalván megkezdődött a Gyerekszínjátszó Fesztivál. A rendezvény első napján a térség 18 gyerekszínjátszó csapata mérte össze tudását. A fesztivál máj. 10-én folytatódik: újabb 18 gyerekszínjátszó csapat lép a közönség elé. A csapatok nagy része Udvarhelyről, valamint a környező falvakból érkezett (Máréfalváról, Kápolnásfaluból, Pálfalváról, Zetelakáról stb.), de részt vesz egy marosvásárhelyi csoport is. /Gyerekszínjátszó Fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 10./

2003. május 12.

Máj. 10-én díjátadással zárult Felsőboldogfalván a nyolcadik alkalommal megrendezésre került Gyermekszínjátszó Fesztivál, melyen huszonöt helység harminchat gyerekszínjátszó csoportja vett részt. A kétnapos rendezvényen a közönség többféle műfajban tekinthetett meg előadásokat. A mesejáték kategória első helyezettje az etédi (felső tagozatos) csapat, ugyanennek a kategóriának alsó tagozatos diákjai közül az ócfalvi csapat kapott első díjat. Hagyományőrző kategóriában a gyergyóremetei diákok, irodalmi összeállítás kategóriában a marosvásárhelyi versenyzők vihették haza az első díjat. A fesztivál különdíjasa az udvarhelyi Bice-Bóca csapata lett. /Szász Emese: Színjátszó gyereksereg Boldogfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12./

2003. július 31.

A Hargita Megyei Tanács hivatalosan átadta a helyi önkormányzatnak az egykori keresztúri árvaház épületét, mely mostantól a Zeyk Domokos Iskolaközpont hatáskörébe tartozik. Bartos László, az iskola igazgatója elmondta, hogy az intézmény 2000-ben alakult, és jelenleg három közgazdaságtan profilú, valamint egy román tannyelvű és négy szakiskolai osztállyal (textil, mezőgazdaság, faipar és mechanika szak) rendelkezik. A következő tanévtől az igények függvényében növelni fogják a szakok számát, s valószínűleg esti tagozatot is indítanak. Az épület segít abban, hogy műhelyeket létesítsenek, ugyanakkor minden osztály saját tantermet kap, a megnagyobbodott bentlakást pedig akár anyagi forrásként is használhatják, ha vakációban kiadják különböző csoportoknak. Bartha Éva, a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az árvák részére ingatlanokat vásároltak, és a gyerekeket június végéig sikerült kiköltöztetni az "anyaépületből". A 11 év alattiak nevelőszülőkhöz kerültek, a nagyobbak pedig házakban, illetve tömbházlakásokban maradhatnak 18 éves korukig. Ha nappali tagozaton továbbtanulnak, ez a határidő 26 éves korukig tolódik ki. A gyerekek új lakhelyeként szolgáló ingatlanokat Székelykeresztúron, Boldogfalván, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Miklósfalván és Szentegyházán vásárolták, ahol az árvák továbbra is állandó szakfelügyelet alatt állnak. Legutóbb 32 házat vásároltak, ezekkel 49-re nőtt az ingatlanok száma. /Tóth Adél: A helyiek tulajdonába került az árvaház. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 31./

2002. május 6.

Máj. 5-én tartották Felsőboldogfalva falunapját. A templom előtti emlékkertben a kopjafás márványtáblát leplezték le: a Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója által tervezett címert és zászlót avatták fel. A falu 410 éves iskolájánál emléktáblát, az iskola névadójának, Fülöp Áronnak az emlékére pedig szobrot állítottak. Beder Tibort kérték fel, leplezze le a falu szülöttének szobrát, Szabó János szobrászművész és Sántha Csaba öntőmester munkáját. Beder Tibor nyugalmazott főtanfelügyelő beszélt arról, ki is volt valójában Fülöp Áron. Méltatlanul elfelejtett költőről, aki nem magának élt, hanem a közösségnek. Az ünnepi beszédek után a Fülöp Áron Általános Iskola diákjai, valamint az óvodások szavalata, tánca következett. /Nagyálmos Ildikó: Felsőboldogfalva ünnepe. Szobrot emeltek Fülöp Áron tiszteletére. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 6./

2002. május 27.

Szobrot emeltek májusban Fülöp Áron /Felsőboldogfalva, 1861. márc. 15. – Székelyudvarhely, 1920. okt. 22./ költőnek Felsőboldogfalván. Tanár volt, 1893-tól a Szatmári Hírlap szerkesztője, 1896-tól a képviselőház könyvtárának munkatársa, 1911-16-ban igazgatója volt. A hun-magyar mondakört feldolgozó eposzt (Attila fiai) írt. A még életében utolsó lantosnak mondott Fülöp Áron tiszteletére emléktáblát avattak a 410 éves iskola falán, amelynek mestere Somolyák István udvarhelyi kőfaragó. A mellszobor Szabó János szobrászművész és Sántha Csaba öntőmester munkája. /A legutolsó lantos. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

2004. június 8.

A székelyudvarhelyi önkormányzati testületben az RMDSZ megőrizte többségét: a Népi Akció Pártja listájáról nyolc, az RMDSZ-éről tíz jelölt lehet tagja a helyi tanácsnak. Független jelöltként szerzett harmadszorra is tanácsosi mandátumot Balázs Piroska főgyógyszerész. Udvarhelyszék másik két városában az RMDSZ jelöltjeit választották meg polgármesternek, Székelykeresztúron Benyovszki Lajos negyedszerre, Szentegyházán Burus Ella Mária első alkalommal töltheti be ezt a tisztséget. Etéden Tiboldi Elek, Homoródalmáson Rigó Mihály, Bögözben Farkas Márton, Farkaslakán Demény Gábor, Korondon Katona Mihály, Felsőboldogfalván Sándor József, Lövétén Lázár Boros Zoltán, Zetelakán Sándor László, Parajdon Bokros Sándor, Fenyéden Szász Gábor lett a polgármester. A két újonnan alakult udvarhelyszéki községben – Máréfalván és Galambfalván – Dávid Lajos, illetve Gyerkő Levente lehet az 1969-es közigazgatási központosítás óta a település első polgármestere. /Zilahi Imre: RMDSZ-többségű tanács. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

2005. január 7.

Udvarhelyszéken tavaly is több volt az elhalálozás, mint a születés. Van olyan udvarhelyszéki település, Homoródalmás, ahol tavaly mindössze két gyermek született, igaz, van olyan község is, Bögöz, ahol 62 újszülöttet vettek nyilvántartásba. A 23 udvarhelyszéki vidéki település közül 13-ban tavaly kevesebben születtek, mint amennyien meghaltak. Az utóbbi években mérséklődött a népfogyatkozás. A 4.475 lelket számláló Farkaslakán tavaly többen születtek, mint 2003-ban. A nagyközségben azonban a népszaporulat továbbra is negatív. Felsőboldogfalván az újszülöttek száma meghaladja az elhunytakét: születés 27, elhalálozás 26 volt tavaly. Fenyéden ugyancsak pozitív a mérleg: 30 születés, 22 elhalálozás. Galambfalva község népessége is szaporodott tavaly. Az 1.406 fős lakosú Homoródalmáson tavaly mindössze két gyerek született, az elhalálozások száma pedig közel harminc. A 12 falut magában foglaló Homoródszentmártonban tavaly 32 gyermek született, és 46 személy halt meg. Kányádon 16-an hunytak el, és 10-en születtek, Kápolnásfaluban pedig 26-an távoztak az élők sorából, és 22 gyerek érkezett. A 6.306 lelket számláló Korondon tavaly születés 55, elhalálozás 54 volt. Lövétén 2004-ben 38-an hunytak el, és 35-en születtek. Máréfalva községben tizenketten haltak meg, és tizenhatan születtek. Oklándon 16 újszülöttet kereszteltek, és 15 főt temettek. Oroszhegyben 51 születés és 44 elhalálozás volt. A több mint 6.800 lakossal rendelkező Parajd fogyóban van: 65 gyermek született, és 78 személy hunyt el. Siménfalván 33 születést és 38 elhalálozást jegyeztek tavaly. Székelyderzsben 18-an haltak meg, és 14-en születtek, Szentábrahámon pedig 22 haláleset és 23 születés volt. Újszékelyen 32 tavaly született kisgyermek van, az elhunytak száma pedig 30. Varságon 25-en távoztak el az élők sorából, és 20 újszülöttel szaporodott a község lakossága. Az 5.829 lakossal rendelkező Zetelakán tavaly 67-en hunytak el, és 49-en születtek. Abos Maria, a Hargita Megyei Statisztikai Hivatal aligazgatója elmondta, Hargita megyében tavaly január elsején 329.190-en éltek. A hat hónappal későbbi adatok már jelentős csökkenést mutatnak: 2004. július elsején 328.457 volt a megye lakosainak száma. A szakember szerint bár a megyében a népszaporulat továbbra is negatív, a népfogyatkozás már nem olyan nagy mértékű, mint korábban. /Kiss Edit: Még mindig fogyunk, de már nem olyan nagy mértékben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 7./

2005. március 18.

Harmadik éve, hogy a székelyudvarhelyi Eszterlánc napközi és az azonos nevű egyesület népdaléneklésre hívja meg a város minden óvodáját. Még Felsőboldogfalváról és Patakfalváról is érkeztek énekesek március 16-ára. A szakma részéről Gyarmati Pál zenetanár és Szabó Zsuzsa tanítónő értékelte a Tavaszi szél vizet áraszt elnevezésű rendezvényt. /(pbá): Népdaléneklés az Eszterláncnál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 18./

2005. április 6.

Továbbra is kérdéses a Székelyudvarhelyen felállítandó, egész alakos Rákóczi-szobor kivitelezése. Hegyi Sándor lelkipásztor, a székelyudvarhelyi Rákóczi Szövetség elnöke elmondta, a szoborállítás gondolata már a helyi alakulat létrejöttével egy időben, 2001 októberében megfogalmazódott. Ugyanakkor művészekkel egyeztettek, a helyet is kijelölték a kezdeményezők, 2002-ben pedig a költségvetés-tervezetet is elkészítették, melyet elküldtek az anyaországi Rákóczi Szövetségnek. Anyagi okok miatt megtorpant a kivitelezés. A tervezett lovasszobor a város Boldogfalva felőli kijáratánál, a Rákóczi út elején kapna helyet. /Szász Emese: Egyelőre álom a Rákóczi-szobor. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 6./

2005. május 7.

Május 6-án kezdődött a Játsszunk együtt! elnevezésű gyermekszínjátszó fesztivál a Székelyudvarhely szomszédságában lévő Felsőboldogfalván. A fesztivált tizedik alkalommal szervezték meg, az idei, kétnapos rendezvény az V. Hargitai Megyenapok égisze alatt zajlik. Összesen huszonhat, kisiskolásokból verbuválódott csapat nevezett be a hagyományteremtő seregszemlére. Távolabbi vidékekről – Gyergyóremetéről, illetve Gyimesbükkről – is jöttek versenyzők. /Szász Emese: Hargitai Megyenapok. Színjátszók Felsőboldogfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./

2005. május 9.

Május 5-én kezdődtek a Hargitai megyenapok. Május 6-án indult Felsőboldogfalván a Játsszunk Együtt – Diákszínjátszó Fesztivál, melyen 500 gyermek lép fel. Május 7-én Székelyudvarhelyen Hobo-koncert volt, melyet másnap Csíkszeredában megismételtek. Több fotóművészeti kiállítást is tartanak. Május 12-én Míves emberek sokadalma, illetve Első Pünkösdi Könyvnapok zajlanak Csíkszeredában. Május 13-án, Székelyföld – Jövőképünk Európa Küszöbén – címmel konferencia lesz. /(Cseke Gábor): Hargitai megyenapok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2005. május 19.

A Romániából nyugatra emigrált, bécsi lakhelyű Antal házaspár a magyarság és Isten szolgálatát tekintik elsődleges feladatuknak. Istenes és világi énekek, versek, balladák és történelmi dokumentumok szövegeinek előadásával járják a magyarlakta településeket. Legutóbb Boldogfalván és Székelyudvarhelyen jártak. Antal Imre elmondta, hogy Ausztriában sok római katolikus egyházi ünnepet állami ünneppé nyilvánítottak, és ilyenkor elutaznak előadásokat tartani. Megjelent CD-re rögzített adventi, karácsonyi koncertjük Istengyermek címmel. Ősinek mondható karácsonyi dalokat énekeltek citera, mandolin, furulya, tekerőlant, néhol pedig orgona kíséretével. Kezdetben Szépfalusy Istvánnal indultak el, aki 2000-ig a Bornemissza Irodalmi Társaságnak, valamint az ausztriai magyar lelkigondozó szolgálatnak az ügyvivője volt. Erdélyben 1995-ben hangzott el először előadásuk. Szeretnének Erdély minden templomában legalább egyszer énekelni. /Bágyi Bencze Jakab: A magyarság és Isten szolgálatában. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 19./

2005. július 2.

Az Illyés Közalapítvány szaktestülete a múlt héten Kolozsváron értékelte az oktatási támogatások igénylésére beérkezett pályamunkákat. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő székelyudvarhelyi sajtótájékoztatóján elmondta, a szaktestület által meghirdetett pályázatra összesen 374 pályamunka érkezett. Udvarhelyszékről kevesen használták ki a pályázási lehetőséget, viszont sokan közülük kedvező elbírálásban részesültek. A felsőboldogfalvi iskolának 100 ezer forint értékű támogatást biztosítanak, az összeget a diákok ingázási költségeire fordíthatja a tanintézmény. Száz-százezer forint értékű didaktikai eszközcsomag-támogatásban pedig kilenc udvarhelyszéki település részesült: Szentábrahám, Csekefalva, Varság, Székelyderzs, Vágás, Homoródszentmárton, Kisgalambfalva, Szentkirály, valamint a szentegyházi Gábor Áron Középiskola. /Szász Emese: Székelyudvarhely. Kevesen, de sikeresen pályáztak. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

2005. augusztus 19.

Az újabb esőzések anyagi károkat okoztak Hargita megyében. Felsőboldogfalván 38 gazdaságot öntött el a víz, hidak, utak rongálódtak meg. Kobátfalván 41 pincét öntött el, Zetelakán hétvégi házakat sodort el az ár, Homoródszentmártonban 110 gazdasági épületbe hatolt be a víz. Székelyudvarhelyen magánházak, lakónegyedek tömbházainak pincéit öntötte el a víz. Néhány magánházból az ablakokon keresztül tudtak kimenekülni az emberek. /Szász Emese: Újabb árvízkárok megyénkben. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 19./

2005. augusztus 25.

Az augusztus 23-i árvizek hat megyében okoztak számottevő károkat. Az elmúlt két napban 10 személy meghalt, 8 eltűnt, az anyagi károk jelentősek. Elsősorban Bihar, Beszterce-Naszód, Hargita, Hunyad, Maros és Prahova megyében észleltek jelentős árvízkárokat: 15 ház teljesen tönkrement, 1478 kisebb károkat szenvedett, 594 gazdasági épület megrongálódott, ezenkívül 30 hektár termőföldben, 25 hídban tettek kárt a medrükből kilépett folyók, patakok. Villany nélkül maradt 53 helység. Kolozs megyében elsősorban Magyargorbón észleltek árvízkárokat. Szinden, Koppándon, Tordán, Tordatúron, Pusztaszentmártoton, Bácsban és Szucságban is jeleztek károkat. Hargita megyében több mint tízen vesztették életüket az elmúlt 24 óra alatt, további négy személyt kórházban ápolnak. Udvarhelyen, Galambfalván, Farkaslakán, Siménfalván, Korondon, Felsőboldogfalván és Bögözben jeleztek árvízkárokat, 14 személyt kiköltöztettek. Farkaslakán 9 házat, 2 hidat pallót rongált meg az ár. Bétában, Székelydobón és Vágásban nincs villany. Udvarhely és Segesvár között szünetel a vasúti közlekedés. Székelyudvarhelyen megkezdték a Szombatfalva nevű városrész kiürítését. Szemtanúk szerint a víz másfél-két méteres volt, másutt nyakig ért. Bihar megyében Popfalván, Berettyószéplakon, Érmihályfalván jeleztek árvízkárokat. Beszterce-Naszód megye központjában 30 házat és gazdaságot érintett az ár. Hunyad megyében Guraszáda és Burzsuk községekben jegyeztek árvízkárokat. Prahova megyében az esőzések 8 helységet érintettek. Maros megyében három településen, Maroskeresztúron, Sáromberkén és Szászszentivánon észleltek nagyobb mértékű árvízkárokat. Sok családot kitelepítettek. A legnagyobb károkat Fogaras környékén észlelték. Az esőzések több országutat és megyei utat érintettek. /H. D.: Továbbra is nagy károkat okoz az árvíz. Riasztó a helyzet az ország több megyéjében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./ Tizenhárom halottat és legalább három eltűntet jelentettek a Székelyudvarhelyt és környékét sújtó árvíz áldozataiként. Székelyudvarhelyen és környékén több mint ezer házat öntött el a víz, Farkaslakán, Székelyszent­lél­eken és Malomfalván száz házat öntött el a víz. Székelyudvarhely felől nem lehet eljutni Székelykeresztúrra az oda vezető főútvonalon. Pusztított az ár a Maros megyei Sáromberkén, Maroskeresztúron, valamint Szászszentivánon is. A Katolikus Karitász ötmillió forintos gyorssegélyben részesíti a székelyudvarhelyi és környékbeli árvízkárosultakat. Kilencven katonai lakósátorral segíti a romániai árvíz károsultjait több magyarországi székhelyű bank; a belügyminiszter kezdeményezésére indított akció 18,5 millió forintba kerül. /Katasztrófa Udvarhelyszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 25./

2005. szeptember 10.

Szeptember 9-én 30 millió forint segélyt adtak át az érintett települések polgármestereinek a székelyudvarhelyi Polgármesteri Hivatalban szervezett találkozón. Az összeget a RMDSZ által nyitott bankszámlára a magyar kormány utalta át a székelyföldi árvizek áldozatainak megsegítésére. Az RMDSZ Országos Segélybizottságának döntése alapján a 30 millió forintos adomány a következőképpen oszlik meg: Farkaslaka 9 millió forint, Siménfalva 6 millió forint, Korond 1,5 millió forint, Bögöz 1,5 millió forint, Oroszhegy 1,5 millió forint, Felsőboldogfalva 3 millió forint, Székelyudvarhely pedig 7,5 millió forint segélyben részesül. Felkérték a polgármestereket, hogy a kapott összegeket gyorssegély formájában osszák ki az érintett családok között. /Szász Emese: Magyar kormánysegély az árvízkárosultaknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./

2005. október 20.

Az augusztusi árvíz által lerombolt házak újjáépítése az eredeti határidőig, november 30-ig befejeződhet Hargita megye településein – ígérték meg a polgármesterek október 19-én a prefektusi hivatal által szervezett találkozón. Siménfalva községben tizenkét házat építenek, ezekből tizenegynek elkészült az alapozása, tíznek az alsó szintje, nyolcnak már a teljes falazata. Farkaslakán a 16 újjáépítendő házból nyolcat csak jövőben építenek fel a tulajdonosok kérésére, akik nagyobb épületeket szeretnének, mint ami a típustervekben szerepel. A másik nyolc ház néhány hét alatt elkészül. Farkaslakán egy újabb szakértői felmérésre lesz szükség, mert a megerősítésre szoruló házak száma nagyobb a korábban megállapított 19-nél. A Bögözhöz tartozó Dobóban Kovács Árpádék otthona is lakható lesz télre. Hasonlóan bíznak a határidő betartásában Tusnád, Felsőboldogfalva és Tölgyes elöljárói is. /Kovács Attila: Határidőre befejezhető az újjáépítés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 20./

2005. december 5.

Két és fél millió forintot adományozott Felsőboldogfalva község árvízkárosultjainak a magyarországi Nagykőrös önkormányzata. Az adomány kiosztására Boldogfalvára érkezett Nagykőrös képviselete. Az összeg rendeltetéséről Bíró Levente alpolgármester elmondta, a községben – Farcád, Lengyelfa, Bikafalva, Hodgya és Patakfalva településeken – negyvenhét család kapott támogatást, továbbá kétszázezer forintot juttattak az újjáépített bikafalvi általános iskola és óvoda épületének befejezésére. /Bágyi Bencze Jakab: Két és fél millió forintos támogatás. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 5./

2005. december 9.

Bihar megye több mint 50 települése részesül abban a 12 millió összértékű támogatásban, amelyet infrastrukturális beruházások befejezésére utalt ki december 8-i ülésén a tartalékalapból a román kormány. Ez csupán egyike a több erdélyi magyar megyét is közvetlenül érintő kormányhatározatnak. Borbély László közmunkaügyi miniszter közölte, a kormánytámogatásban részesült 24 megye közül 8 kifejezetten magyarlakta. A Bihar megyei kedvezményezett települések között van Szalonta, illetve Biharfélegyháza, Értarcsa, Hegyközcsatár és Tóti község. Ezek a magyarlakta helységek – a helyi és megyei RMDSZ szervezetek kezdeményezésére – összesen 2 millióhoz jutottak. A pénzt vízvezeték- és úthálózat-javításokra fordítják. Hargita megye összesen 4,5 millió értékű támogatást kapott. Az összeg Csíkszereda, Csíkcsicsó, Gyergyótölgyes, Gyergyóremete, Balánbánya, Felsőboldogfalva, valamint a megyei tanács között oszlik meg, szintén infrastrukturális beruházások befejezésére, út- és hídjavításra költik. Kovászna a megyei és községi utak, pallók és hidak, felüljárók javítására, illetve a csatornahálózat felújítására fordítja majd a kiutalt másfél milliót. Hasonló a rendeltetése a Szatmár megyének kiutalt 2 millió lej támogatásnak is, Brassó megye 2 milliót költhet a Brassó és Kovászna megyét összekötő megyei út – javítására. Hargita megye újabb 3 milliót, Maros megye székhelye és a közigazgatásilag Marosvásárhelyhez tartozó Marosszentgyörgy pedig másfél milliót kapott a lakossági fűtéspótlék biztosítására. /Gujdár Gabriella: Jelentős összegű kormánypénz ütötte a „magyar megyék” markát. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./

2006. május 9.

Huszonnégy, többségében udvarhelyszéki diákszínjátszó csoport mérte össze rátermettségét a hét végén Felsőboldogfalván, a tizenegyedik alkalommal megrendezett gyermekszínjátszó fesztiválon. Sinka Ignác szervező szerint az idei fesztivál színvonala kissé alulmaradt a tavalyi, jubileumi rendezvényéhez képest. A szervezők örvendetesnek értékelik, hogy idén emelkedett az első fellépők száma. A fesztivál fődíját a székelyudvarhelyi Orbán Alapítvány Bice-Bóca iskolájának fogyatékkal élő színjátszói vihették haza. /Szász Emese: Diákszínjátszók Felsőboldogfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 9./

2006. december 24.

Fél évvel ezelőtt indították el a székelyudvarhelyi főesperesi hivatal sajtószolgálatát. Azóta fokozatosan kiépült hír- és kapcsolatrendszerük. A zetelaki 22. Szent Imre cserkészcsapat mikulásozásáról kaptak például beszámolót. A csapat 1990 őszén alakult. Minden évben szoktak táborozni. Jelenleg a 43 cserkész mellett 17 újoncuk van. A főesperesség minden plébániáján készülnek a betlehemes csoportok karácsonyi előadásai. Kápolnásfaluban minden reggel negyven ministráns vette körül az oltárt a rorátén, Vágásról két betlehemes csoport adventi evangelizációs szolgálatáról jött hír. Boldogfalván már nagyon várják, hogy épülő templomukban ünnepelhessenek. Székelyudvarhelyen szeretetkosárba, angyal-szatyrokba kerültek az egyházközségek tagjai által felajánlott adományok. Pár száz család karácsonyát gazdagítja az önzetlen szeretet. Mindhárom székelyudvarhelyi plébánia egyházközségi értesítőt készített karácsonyra. /Molnár Melinda: Karácsonyváró reménysugarak/

2007. március 21.

Annak ellenére, hogy az oktatási miniszter kimondta az összevont osztályok megszüntetését, Hargita megyében 15 iskolában a következő tanévben is fognak összevont osztályok működni. Azonban iskolák szűnnek meg, illetve vonják össze őket más iskolákkal az alacsony gyermeklétszám miatt. Hargita megyében a tanfelügyelőség munkatársai felmérték a valós helyzetet, Bondor István főtanfelügyelő konzultált a minisztériumban is, a tanfelügyelőség meghozta a döntést: a 2007–2008-as tanévben 15 iskolában fognak összevont V–VIII. osztályok működni: Orotva, Borzont, Kőrispatak, Salamás, Lóvész, Csinód, Fenyőkút, Gyimesfelsőlok (Domokos Pál Péter Általános Iskola román tagozata), Székelyandrásfalva, Kányád, Varság, Vasláb (magyar tagozat), Tölgyes (magyar tagozat), Borszék (Zimmethausen Általános Iskola – magyar tagozat), Fenyéd. Hat általános iskolában továbbra is működhetnek a külön osztályok annak ellenére, hogy egy osztályban nincs meg a működéshez szükséges tíz tanuló: Vájlapataka, Pálpataka, Csíkmindszent, Gyimesfelsőlok (Domokos Pál Péter Általános Iskola magyar tagozat), Kissolymos, Szentpál. Legkevesebb gyerekkel, öttel a szentpáli iskola hetedik osztálya fog működni. A tanfelügyelőség a következő tanévre iskolák összevonását is elhatározta: megszűnik a fiatfalvi Benedek Elek Általános Iskola, az ide tartozó 24 gyermek jövőben a székelykeresztúri Orbán Balázs Gimnáziumba fog járni. Az ivói Székely János Általános Iskolát a zeteváraljai Jókai Mór Általános Iskolához csatolták. A farcádi 14 diák Felsőboldogfalvára fog járni, a hét galócási magyar gyermek pedig a szülők kérésére Salamáson fog tanulni. Ülkéről 23 általános iskolás Székelyszentkirály Szent István Általános Iskolájába fog járni, Székelypálfalváról pedig 17-en mennek a farkaslaki Tamási Áron Általános Iskolába. Végül az abásfalvi 26 általános iskolás a homoródszentmártoni Román Viktor Általános Iskola diákja lesz. Az idei iskolabusz-program keretében Hargita megye 18 járművet fog kapni, ezeket elsősorban az iskola-összevonás miatt ingázók rendelkezésére bocsátják. /Takács Éva: Iskolák szűnnek meg. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 21./

2007. március 28.

Március 21-én szervezte a székelyudvarhelyi Eszterlánc napközi otthon és az azonos nevű egyesület a már hagyományosnak mondható Tavaszi szél vizet áraszt nevet viselő népdaltalálkozóját. A rendezvényen a város összes óvodája képviseltette magát, továbbá Lengyelfalváról, Farcádról, Felsőboldogfalváról jöttek el. Összesen harminc, népviseletben pompázó kisgyerek énekelt. A rendezvény „karmestere” Kovács Katalin óvónő volt, az Eszterlánc gyermekkórusának vezetője. /Népdaltalálkozó az Eszterláncban. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 28./

2007. június 7.

Sokszögzáródású késő gótikus szentély alapjai kerültek napvilágra a Székelyudvarhely szomszédságában fekvő Telekfalván. A Felsőboldogfalvához tartozó, mindössze 150 lelket számláló faluba a napokban hívták ki a székelyudvarhelyi múzeum régészeit leletmentő ásatásra. Sófalvi András, a székelyudvarhelyi múzeum régésze szerint a gótikus építészet kései, már átmeneti korszakából származhat a templom, valószínűleg a 16. század elején építették. /Kovács Csaba: Az első említésnél régebbi a lelet. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

2007. október 23.

Lezajlott a VI. Udvarhelyszéki Amatőr Színjátszó Fesztivál Székelyudvarhelyen, a Siculus Ifjúsági Házban, ahol hét csapat mutatkozott be. Leginkább magyar szerzőktől játszottak műveket az október 20-án megrendezett seregszemlén (szervezte a Pro Theatrum Alapítvány és az Udvarhelyi Fiatal Fórum). A város fellépő csoportjain kívül Zetelakáról a Márton János színjátszó csoportot, Homoródszentpálról a Csalóka Pétert, Székelykeresztúrról az Orbán lelkét, illetve az Unitárius Gimnázium színjátszó csoportját, a bögözi iskola és a felsőboldogfalvi Ellák csoportját láthatták a jelenlévők. /Amatőr színjátszósok seregszemléje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 23./


lapozás: 1-30 | 31-33




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998